Interjúk

  • Tarnai Katalin: Nagypapám vére munkált bennem
  • Olajos Csongor: Sajtószabadság van, újságíró-szabadság nincs
  • Flórián Endre: Tudok szerényen élni, tudok bővelkedni is
  • Domján Dénes: Domján DNS
  • Kis Sándor: Mondhatjuk minket, valóban összekötött a film jellegzetes illata.
  • Kővári Péter: Elemi erővel vetődik fel a média gondolathordozóinak erkölcsi felelőssége
  • Szabados Tamás: Álljatok meg és nézzétek meg a világot!
  • Illés Mária: A kép trónfosztása a televíziózásban
  • Vitézy László: A mai televíziós rendezőnek a távvezérlő gombbal kell versenybe állnia.
  • Lódi György: Bármit is értem el, azt a televíziónak köszönhetem.
  • Besenyő István: A fényképezés iránti érdeklődéssel az édesapám fertőzött meg.
  • Elek János: Olvasómániás voltam, és maradtam
  • Heltai András: Mit mondjak, hiú majom voltam, mint talán sokan, akik képernyőre kerülnek..
  • Rácz Gábor: Elképesztő mai szemmel, miből voltunk képesek műsort készíteni.
  • Domokos Lajos: Az emberben nem csupán a saját tudása testesül meg, hanem azoké is, akik valaha tanították, és segítőkészen dolgoztak együtt vele
  • Edelényi Gábor: Kezd kimenni a divatból az elmúlt évek képi slágere a dülöngélő, imbolygó, ferde, kamerakép!
  • Bilicsi Erzsébet: Lehet valaki olyan tehetséges, mint a nap, de mit tud csinálni egyedül?
  • Dr. Feledy Péter: Az öröm és büszkeség a két domináns érzés, ha az elmúlt évtizedekre gondolok.
  • Bikkál Gyula: A mai magyar kultúrát, a történelmet, az életstílust, politikai életet kell bemutatnunk.
  • Fodor Balázs és Fodor Dezső: A mi pályafutásunk a véletlenek sorozata
  • Hunyadi László: Nekem nagyon jó érzés, amikor látják, hogy az ember sportbolond
  • Janovics Sándor: Élveztük, és fürödtünk is a munkában
  • Zih Béla:Te egy senki vagy!
  • B. Révész László: Ötven éve a pályán
  • Menczel János: Hamar megtanultam, tisztelni a mikrofont.
  • Südi Nándor: Nagyon kevesen tudtuk, hogy mi van a ponyva alatt
  • Málnay Levente: Engem felemelt, ha zseniális színészek partnere lehettem
  • Vissy Károly: A siker legfontosabb tényezője - a hitelesség.
  • Kelemen Endre: Mi mindig valahol a periférián voltunk, de hittünk céljainkban
  • Bánki Iván: Az utolsó évtizedeim a boldogság évtizedei voltak
  • Bócz Mara: Ha az illúzió tökéletes, legyőzi a valóságot
  • Tóth Károly: Legyen természetes még akkor is, ha esetleg kellemetlenség lesz belőle!
  • Radó Gyula: Nagyon fontosnak tartom, hogy a szakmában mindig mindenkinek, mindent végig kell csinálni, végig kell menni az úton.
  • László Zsuzsa: Ha a legjobbakkal dolgozol, téged is röptetnek.
  • Kossányi Miklós: ... Hozzatok díszt nemzetünk nevére ...
  • Chochol Károly: Az egész világot, csak egy elkészíthető művészi fénykép keretein belül tudtam elképzelni.
  • Horváth Lóránt: Fontos volt számomra, hogy mindig a kollektíva szavazta meg ....
  • Marlen Urutjan: Ha nincs áldozat, akkor nincs siker sem!
  • Takács Vera: Süsütől a Kölyökidőkig
  • Juhász Árpád: Az élet a szárazföldeket kb. félmilliárd éve hódította meg
  • Chochol Károly fotóművész a FilmesHáz-ban
  • Hidvégi József : Zalai kötődés
  • Sándor Katalin: Nem hiszem, hogy tanulni lehet, inkább érzék kell hozzá
  • Rapai Márta: Nekem szerencsém volt, jó főnökkel, jó csapattal, jó kollégákkal dolgozhattam.
  • A Budapesti Műszaki Egyetemtől a Pulitzer emlékdíjig