Kossányi Miklós: ... Hozzatok díszt nemzetünk nevére ...


Dunavölgyi Péter

" ... Hozzatok díszt nemzetünk nevére ..."


Komáromban született, 1956-ban diákként kénytelen elhagyni Magyarországot, Clevelandban telepedik le. Egyetemre jár, majd a Ford Autógyár mérnöke lesz. Mégis sok százezer honfitársunk ismeri a hangját, és arcát, itthon és a világban. Egy "szabálytalan beszélgetés " a clevelandi magyar rádió és televízió alapító - tulajdonosával, Kossányi Miklóssal.


Kossányi Miklóst, a cleveland-i magyar rádió és televízió alapítóját, tulajdonosát, vezetőjét 1986-ban láttam először, ekkor még csak filmen. Abban az évben vetítette a Magyar Televízió kollégáim Radványi Dezső szerkesztő, Kígyós Sándor rendező, Butskó György operatőr "Magyar sajtó, rádió és televízió a tengerentúlon" című filmjét. A film gyártásvezetője Srankó Géza volt, aki sokat mesélt nekem Miklósról. A tv történeti kutatásaim során gyakran találkoztam levelezéseivel, az Országos Levéltárban. Személyesen 1995 januárjában ismerkedtünk meg. Clevelandban forgattunk, s már az első találkozás is bonyolultan indult. Úgy volt, hogy reptéren vár bennünket. Azonban az USA-ban szokásos téli hirtelen havazás rázúdult New Yorkra, a MALÉV is nagy késéssel tudott csak leszállni. A New York - Cleveland járat meg hosszú bizonytalanság után végül elindult, de Clevelandra 5 óra alatt egy méter hó hullott. Miklós nem tudott kijönni elénk, mi pedig a bérautót közel egy óra alatt ástuk ki, hogy bejuthassunk valahogy a városba. Másnap találkoztunk, a szállodában, majd elmentünk a rádiós-tv állomására, ott ismerkedtünk Máriával, a feleségével, és fiával, Attilával, akkor mindketten szintén részt vettek a műsorok készítésében. Ezen a találkozáson született meg a terv a Magyar Televízió Híradójának egy heti speciális 30 perces kiadására, amit a diaszpórában élő és dolgozó magyar televíziók részére készült később, és láthatták Észak-Amerika, Kanada, Ausztrália magyar származású nézői, angol feliratozással, egészen 1998-ig. Egy évvel később ismét találkoztunk Detroitban. Sokat beszélgettünk, úgy két éve elkezdtünk arról is beszélgetni, hogy ha sikerül elindítani az MTV Archívum honlapját, azon a tv történeti oldalakat, akkor oda, egy hosszabb interjút készítek vele.
Sajnos 2008 vége felé elkezdett betegeskedni, több műtétje volt, és csak a rendszeres telefonok maradtak, s azt ígérte, hogy ha nem is tudunk találkozni most személyesen, összeállítja az anyagot maga és elküldi. A gyógyíthatatlan betegség végül is legyőzte, az anyag egy része készült csak el, és 2009 novemberében meghalt.

Sokszor találkoztunk itthon is - amikor gyakran hazalátogattak - a Margit szigeten, ahol Máriával közösen érdekes beszélgetéseket folytattunk. Cleveland-ben, Detroitban és a Margit szigeten is gyakran készítettem jegyzeteket, és ő is átadott korábbi interjúiból részleteket. Halála után Mária asszonnyal és Miklós egyik itthon élő húgával, Katalinnal egyeztetve most ezekből próbálom összeállítani a mi " közös interjúnkat utólag". Köszönöm a segítségüket.

- Mikor és, hogy kerültél ki Amerikába?

- Apám, Kossányi József, tanár, író, költő volt. Komáromi születésű a család, - több évszázados erdélyi vándorlás után telepedtek le itt. A család több generáción keresztül tanított a Komárom -Szentpéteri iskolákban.

- Vagyis az a mostani szlovákiai Komárom (Komárno-ban.)

- Igen. Én 1938. november 7.-én születtem, amikor a Felvidék visszatért. Én voltam az első felvidéki fiúgyermek, aki született. Később, édesapámat az akkori Csehszlovák népbíróság pár héttel az "idézőjelbe tett" felszabadulás után börtönbe zárta. Majd elítélte 18 évre, a lipótvári várbörtönbe került, másfél év után - a politikai foglyokat - kivitték őket kényszermunkára, és egyszer csak a kényszermunka tábor, őrökkel együtt "átjött" Magyarországra. Innét aztán apám 1948-ban hagyta el Magyarországot, ment Nyugatra.
Ezerkilencszáz ötvenhatban a forradalom alatt, a soproni Széchenyi Gimnázium negyedikes tanulója voltam, akkor még nem gondolkodtam azon, hogy pontosan mi is akarok lenni. Nagyon örültem, hogy bekerültem a soproni gimnáziumba, mert édesapám akkor már nyugaton volt. Én 1957 januárjába érkeztem Amerikába. Apám ekkor Miamiban élt. Ott találkoztunk, de én nem éreztem magam jól Miamiban, mert igazán akkor az még egy nyugdíjas kolónia volt, én meg fiatalember. Decembertől, április 15. -ig volt a szezon akkor volt élet, a gazdag Amerika járt oda "nyaralni". Után a következő szezonig meghalt az élet. Hat hónap után Clevelandba költöztem. Itt folytattam az iskoláimat -
Itt mindjárt bekapcsolódtam a helyi magyar életbe, az egyetemi éveim alatt megszerveződött az ÉMETESZ, a clevelandi csoportjának akkor én lettem a vezetője.

- Rövidesen kapcsolatba kerültél a rádiózással, ez hogy történt?

- Már az egyetemi éveim alatt felkértek hírek fordítására a rádióra, és akkor láttam, hogy az élet ebben a nagy modern rendszerben kommunikáció nélkül sohasem fog előre lépni és az itteni magyarság sem. Én, megörököltem az apám baráti körét, amely Amerikában lévő írók, költők, gondolkodó emberek társasága volt. Nekik egyetlen dolog hiányzott az életükből, mégpedig az, hogy publikálhassanak, szerepelhessenek, írásaikat, munkáikat bemutathassák a magyarságnak. Erre igen alkalmas volt ez az induló, mindennapos magyar rádióműsor. Tudniillik erre Amerikában azelőtt nem volt lehetőség. Rádió működött, vagyis rádióadásból nyolc is volt az idő tájt Cleveland-ben. Ezek mind hétvégi, félórás, egyórás műsorok voltak.
Azt hiszem, Amerikában előbb volt magyar rádióműsor, mint Budapesten. 1934-ig megvan annak a magyar rádióújságnak a húsz példánya, amely mint amerikai magyar rádióújság ötezer példányban jelent meg Cleveland-ben, és amit ingyen osztogattak a magyar negyedben.

Abban az időben a rádiózásban nem voltak még lemezek, nem volt magnó, semmi sem volt, helyette volt cigányzenekar, élő énekesek. Úgy kellett rádióműsort készíteni, hogy a szereplők odaálltak a mikrofon elé, és létrehoztuk az egyórányi rádióműsort. Ahhoz, hogy létre tudjuk hozni ezeket a műsorokat, minden szombaton meghallgatást rendeztünk, meghallgattuk a zenekart, az énekeseket, majd másnap a kiválasztottak vonultak be a rádióállomáshoz magyar műsort sugározni.
Nálam van a Katolikus Vasárnap százévnyi összes példánya, bár még nem értem rá átnézni az anyagot, de biztosan kiderülne belőle, hogy hol volt előbb magyar rádióműsor, Budapesten vagy Clevelandben.

- Telt az idő és ti is belevágtatok egy adó előkészítésébe. Ez mikor történt?

-Tulajdonképpen a mi saját rádióműsorunkat feleségem Mária kezdte, mert 1963-tól '76-ig óriási pénzekért időt béreltünk egy másik rádióállomáson, és mikor belekezdtünk, arra törekedtünk, hogy ezt a rádióműsort New Yorkban vagy Los Angelesben és a környékükön is lehessen hallani. A kábel adta azt a lehetőséget, hogy mindjárt átmentünk erről a rádióállomásról a kábelekre. Így történt aztán, hogy először 19 különféle clevelandi kábelcsatornán adtunk rádióműsort. Műsor nem volt elég, viszont volt 36 csatorna. Tehát kaptunk egy csatornát, amelynek aztán nagyon nagy lett a népszerűsége. 1963-tól 3 mai napig mindennapos magyar rádióműsort szerkesztünk feleségemmel, Kossányi Máriával. Ez alatt a 37 év alatt közel 30 000 óra magyar rádióműi sort sugároztunk, szerkesztettünk, és költők, közéleti személyiségek voltak, munkánkról több ezer hangszalag tanúskodik. Ezeket a rádióórákat 1977-ig béreltük.

- Ekkor alapítottátok meg az NBN (Nationality Broadcasting Network) -öt?

- Igen, 1977-ben megalapítottuk a Nationality Broadcasting Nerwork-öt, amely már 36 nyelven, 24 órán keresztül ad rádióműsorokat a felfutó kábeltársaságoknak, először Cleveland és környékén. 1982-ben az atlantai központú Turner Broadcasting meghívására az NBN felkerült nemzetiségi rádióműsoraival a műholdra, ahol napi 24 órát sugárzunk 30 nyelven. Mindennap 4 óra magyar műsort sugárzunk délután 5-9 óra között. Így 1982-től mondhatjuk, hogy van magyar nyelvű műholdas rádiózás.

- Hogy tudtátok biztosítani a magyaron kívül a többi nemzetiségi rádióműsorotokat.

- Bizony akkor több nyelven adtunk, mint a Voice of Amerika. Míg mi idáig jutottunk, korábban kontaktusba voltunk az európai államok nemzetközi adásaival, mint pld a Deutsche Welle, a Nedarland, RAI, 12 -13 országtól kaptunk mi hetente vagy naponta rádióműsorokat. Az akkori 24 órás adást 10-12 alkalmazottal csináltuk. A műholdas adások aztán vonzották hozzánk a környező kisebb nemzetiségek "kultúrembereit", így bővült egyre a kör.

- Gondolom nem a rádiózásból éltél, mit csináltál, hol dolgoztál?

- Nem bizony! Amíg az egyetemre jártam, egy gyárban dolgoztam tizenegytől, reggel ötig. Öttől nyolcig aludtam, nyolctól három óráig egy autógarázsban voltam autószerelő, utána mentem az egyetemre. Mert akkor az egyetem úgy volt, de most is úgy van csak annyi credit órát, lehet venni, amit az ember ki tud fizetni. Mindig ki kellett számítani a dollárokat, hogy abból hány órát tudok venni. Az utolsó másfél egyetemi év alatt már csak újonnan indult cégnél dolgoztam, a tanulás mellett. Ez a vietnami háború alatt, fegyverrendszereken dolgoztunk. A vietnami háború után kerültem a Ford Autógyárhoz. Ott dolgoztam 26 évig. Természetesen az életem ennek a részének semmi köze nem volt a rádiózáshoz. De ebből kellett megélni. A rádiózást az a munka mellett kellett csinálni.
Feleségem Mária volt, aki folyamatosan szervezte, intézte szponzorokat, a hirdetéseket a rádióhoz napközben. Este pedig csináltuk, az adást.

- A rádió mellett elkezdtetek gondolkozni egy magyar nyelvű televíziós adás beindításán is.

- 1979-ben az egyik clevelandi kábeltársaság, a Cox Kábel, tárgyalásra hívott, és felajánlott egy második csatornát nemzetiségi televíziónak. Ennek keretében született meg az Amerikai Magyar Televízió. Az Amerikai Magyar Televízió közel 30 000 óra magyar televízió műsort sugárzott. 1984-től hétvégeken már műholdas adásaink vannak, az utolsó 13 évben már naponta főműsor időben, a Galaxy 4 közvetítő műholdon. Műsorszórása befedi az egész amerikai kontinenst, beleértve Közép-Amerikát. 1998-ban két orosz műholdas csatorna segítségével a Scola műsorai, melyek a mi magyar műsorainkat is tartalmazzák, nyolc hónapon keresztül körbementek a világon.

- Hogyan sikerült a magyar műsort tartalommal, mozgóképpel megtölteni? Gondolom arra sem pénzügyi forrásotok, sem kapacitásotok, berendezéseitek nem voltak, hogy saját készítésű műsorral töltsétek fel a teljes műsoridőt?

- Hazajöttem '82-ben - '56 után először -, tárgyalásokat kezdtem az akkori Magyar Televízióval és a mögötte álló politikai vezetéssel. Ez a tárgyalás négy évig tartott. Addig is azt sikerült elintézni, hogy a heti magyar mozi híradóhoz hozzájuthattunk a Külügyminisztérium segítségével.

- Ahogy, a tv történeti kutatásaim közben láttam, az Országos Levéltárban őrzött dokumentumokat, megállapíthattam, hogy ez sem volt olyan egyszerű, hiszen a lehetőség akkor nyílt meg, amikor az MSZMP Agit. Prop. Osztály sem látta már akadályát annak, hogy meg kaphassátok anyagot. Előzőleg követségi jelentéseket kértek rólatok.

- Hát hosszú tárgyalás sorozatok után 1986-tól a Magyar Televízió először egy órában, aztán két-három órában magazinműsorokat küldött ki nekünk, ami tulajdonképpen már friss műsor volt.

- Mondjuk el az olvasóinknak, hogy ez az összeállítás viselte a "Családi Magazin" fantázia címet. Sándor György műsorigazgató felügyelete mellett a TV Híradó akkori főszerkesztője Matúz Józsefné főszerkesztésével, Moldoványi Ákos műsorvezetésével készült. Nem csak ti kaptátok, hanem a világ számos országában, számos magyar adó, sőt volt olyan ország ahol VHS - en boltokban is meg lehetett vásárolni.

- Igen, de addig is kellett műsor ... Amikor én elindítottam a magyar televíziót, akkor fölkutattam a kint lévő összes régi filmet. Háromezer fontért megvásároltam, leadtam majd küldtem haza az anyagokat a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak. Ezt a kutatómunkámat ma is folytatom kint, jelenleg van megint 16 vagy talán 20 tekercs. Ezek a második világháború előtt odaszállított régi magyar filmek, nitrót filmek, amelyek lassan tönkremenőben vannak.
Tehát úgy indultunk, hogy összeszedtük azokat a 8 mm-es, amatőrök által készített, de értékes felvételeket, például a Mindszenty hercegprímás látogatásáról és más fontos eseményekről szólókat. Aztán a friss anyagokat mindig a Magyar Televízió adta. Természetesen fokozatosan bővült a saját forgatási kapacitásunk is, így egyre több amerikai magyar vonatkozású eseményről tudtunk beszámolni. Már a rádióban is folyamatosan megszólaltattuk az amerikai magyarság egyre több fontos alakját, ezt a munkát a televízióban is folytattuk.

Amikor Árpád vezér megérkezett a Kárpát medencébe a honfoglaló magyarokkal, hogy mi történik ezzel kilencszáz ezer magyarral az ezer év alatt, az jól tudjuk a magyar történelem lapjairól. 1900-ban ezer év múlva 2 millió magyar egy új honfoglalásra indul Észak-Amerikába, hogy ezzel a két millióval és a leszármazottaikkal mi történt a 100 év alatt arról nagyon keveset tudunk. Mi ezt is igyekeztünk előbb hangban később képpel együtt felderíteni, dokumentálni egy ennek egy kis szeletét, szerény anyagai eszközeinkkel. Ezeket én nem emigrációnak, hanem itteni ország építőknek szoktam nevezni. Sajnos eddig egyetlen hazai kormány nem karolta fel ezt a kutatást, és nem igyekeztek, az országhoz kapcsolni" - ezt a múltat. Sajnálom, mert a két clevelandi egyetem beszállna a további kutatásokba, de otthon kormányszinten nem találok hozzá támogatókat, pedig előbb - utóbb kiszaladunk az időből, már nem lesz ki emlékezzen.

Egyedül a magyarok száma csökken a világon. A hatmilliós Írországnak 42 -44 millió leszármazottját nyilván a statisztikai hivatalok. A németeknél 58 milliónál jár ez a szám, akárki számolja a magyarokat a világon, mindig kevesebben leszünk. Ennek az- az oka, hogy
nem figyelünk oda. Mi magyarok azt gondoljuk, hogy ezt a munkát valaki más végezze el. Tehát Romániában számolják a magyarokat, azt nem magyarok számolják, az ottani hivatalok, azt elfogadjuk, aztán meg sopánkodunk. Ha végiggondoljuk, látjuk, ez nem lehet, hiszen ennyi magyar nem halt meg. Hová lettek ezek a magyarok? Mindig meg kellene vizsgálni, hogy a számoláshoz feltett kérdésben mi volt benne?

- Térjünk egy kicsit vissza a televíziós adásokhoz. A Magyar Televíziótól meddig kaptátok az összeállításokat?

- A nyolcvanas évek végéig. Akkor egy szünet következett be. Én szerettem volna az együttműködés folytatását, megint csak hosszú idő telt el. Éppen te és Hidvégi Jóska - akkor a TV Híradó főszerkesztője - voltatok itt Clevelandban egy nemzetközi "Kelet -Nyugat Gazdasági világkonferencián", amikor elkezdtünk beszélgetni, hogy folytatni kéne. Öröm volt számunkra, hogy sikerült is beindítanotok egy heti 30 perces speciálisan az Észak-Amerikában és Ausztráliában működő magyar televízióknak küldtetek ki. Ráadásul angol felirattal, hogy azon másod - harmadgenerációs családokban is értsék ahol már a magyart kevésbé vagy egyáltalán nem beszélik. Aztán 1988-ban ti már nem voltatok a Híradónál, és mindaddig működött a dolog, amíg különböző torzsalkodások miatt a Magyar Televízió a Duna Televíziónak át nem adta ezt a feladatot. Most a Duna Televízió egyórás hírösszefoglalója érkezik meg minden vasárnap éjjel hozzánk. Ennek az a hátránya, hogy míg a tietek speciális szerkesztett volt számunkra, ezek tulajdonképpen összeállítások. Az utóbbi időben pedig amióta a Duna Tv Amerikában is fogható könnyebb számunkra az elérés. Még ma is sok nézőnk emlegeti a ti erre a feladatra specializálódott műsorvezetőtöket, Mester Ágit.

- Rengeteg hang és képanyagotok van az archívumotokban, ez tulajdonképpen a magyar történelem része.

- A hanganyag legnagyobb része itt van a mi házunkban, a tv az adó helyünkön, és stúdióban. Ezeken itt élő, írók, költők, feltalálók és sokan mások szerepelnek. Sok sok, story. Pld, hogy a Bill Gates-nek a Windows programját is négy - öt magyar mérnök találta ki, tehát magyar találmány. Vissza is mehetünk az "őskorig" amikor Haraszty kihozta a 30.000 szőlővenyigét és megalapította a californiai szőlőtermelést. Ma már tudjuk évente 5 millió dolláros biznisz ez évente ... 1950 .-ben készítettek egy fekete - fehér filmet az atombomba története, öt vagy hat magyar tudós története tulajdonképpen. Készítettem Teller Edével egy interjút, 1970-ben mondja el nekem először, hogy ők a kutatás, kísérletezés alatt állandóan magyarul beszéltek, a számítások is mind magyarul vannak. Akkor tértek át angol nyelvre, amikor hivatalos ember belépett a laboratóriumokba, állandóan mellettük volt egy tolmács, aki csinálta a jegyzeteket ők csak magyarul beszéltek. Hát a film, amiről beszéltem szinte meg sem említi, hogy magyarok voltak. A mi felvételünk így kortörténeti dokumentum.

- Beszéljünk még arról, hogy az Amerikai Magyar Szövetség elnöke is te vagy. Ez fontos neked?

- Igen. 1906-ban, alakult meg az Amerikai Magyar Szövetség, ennek a szövetségnek igen, , most én vagyok az országos elnöke. Sajnos a kommunizmus elleni küzdelem idején, mivel volt a fő csapásirány, - az újonnan érkezettek számára ez a propaganda háború volt a fontosabb -, a szövetségben háttérbe szorult az amerikai magyar élet. Tönkre ment korábbi jól szervezett hálózatunk. Én újra szerveztem, jelenleg több mint 800 egyházi magyar egyesületről tudunk, de folytatjuk a munkát.

.....

A beszélgetéseink ezután már csak telefon történhettek, bízva abban, hogy még, sokáig tudjuk folytatni. .....

Búcsúzóul, álljon itt egy idézet egyik kedvenc, általa sokat idézett versből:

" .. Úgy éljetek kin az újvilágban,
míg a vándorlások bús évadja tart,
hogy hozzatok díszt nemzetünk nevére,
bennetek tiszteljék a magyart .."

A beszélgetőtárs, és aki lejegyezte : Dunavölgyi Péter

Dunavölgyi Péter