1962



Dunavölgyi Péter:

A magyar televíziózás története VI. (1962)



A hazai sikerek után az első nemzetközi sikereket hozó év. A Monte- Carloi tévéfesztiválon Palotai Boris - Zsurzs Éva Nő a barakkban című tévéfilmje Arany Nimfa díjat kapott a legjobb eredeti forgatókönyvért. A Cannes-i tévéfesztiválon Euróvízió-nagydíjat kapott Mihályfi Imre Menekülés a börtönbe című tévéfilmje. Az év legnagyobb műszaki teljesítménye a chilei labdarúgó VB közvetítése. Ebben az évben nevezik ki Grósz Károlyt a Magyar Rádió és Televízió Párbizottsága titkárának. 
1962-ben a Magyar Televízió 67.220 perc műsoridőben sugárzott adást.

Ebben az évben tartotta Mágneses Jelrögzítési Konferenciáját az Optikai Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület, ezen az MTV műszaki munkatársai is részt vettek. Ez nagyban segítette őket a külföldi kapcsolatok kibővülésében, írta Heckenast Gábor A Magyar Televízió története című, Koreny Jánossal és Polgár Andrással közösen megalkotott könyvében. (Megjegyzendő, hogy a mágneses képrögzítés csak évekkel később valósult meg az MTV-ben!)

Ebben az évben lett Szinetár Miklós a Magyar Televízió művészeti igazgatója. Erre emlékszik vissza 1997-ben egy interjúban, a riporter, BG. Megjelent az "MTV 1957-1977" című könyvben:

" - A burzsoának minősített Petőfi Színházból egyik pillanatról a másikra - amit aztán meg is szüntettek - a Magyar Televízióhoz helyeztek. Ez természetes volt, rendelkeztél már valamilyen tévés tapasztalattal?
- Világéletemben mindenevő voltam, érdekelt a tragédia, a vígjáték is. A televízió pedig összművészetnek tűnt, új dolognak számított, ezért érdekelt...
- Többen azt mondják, hogy a Magyar Televízióban a volt ÁVÓS-okon kívül jó néhány kirúgott katonatiszt, máshol nem bevált újságíró kezdett dolgozni...
- Így volt. Az én odavitelemet azzal is indokolták, hogy értelmiségi, művész is legyen ott, ne csak az "elbocsátott légió". ...
- Mitől voltál te olyan pozícióban, hogy bizonyos mértékig kivédd a televízió politikai intézmény jellegét, leválthass "jó elvtársakat"?
- Attól, hogy engem a tévések is elfogadtak, másrészt a felső vezetés is a "mi kutyánk kölykeként" kezelt. Azzal szoktak vádolni, hogy Aczél György kedvence voltam. Nem voltam a kedvence, még tegező viszonyban sem voltunk, de nagyon becsültük egymást. De ha azt veszem, hogy Aczél kedvence volt Varga Imre, Kovács Margit, Nádasdy Kálmán, Ferencsik János, Örkény István, akkor egye fene, ezt a sort vállalom. .... Engem eltűrtek és tudomásul vettek, de ez sem volt mindig így. 1962-ben kineveztek művészeti igazgatónak. ..."

Január

Electronica néven elkezdték Bukarestben az első román tévékészülék gyártását.
Egy párizsi mozi 1962-től csak olyan filmeket mutat be, amelyek a televíziónak készültek, s eddig csak televízióban voltak láthatók.
Angliában olyan berendezés kifejlesztését kezdték meg, amely lehetővé fogja tenni, hogy az előfizető csak a valóban bekapcsolt tévéműsorért fizessen.
Egy chicagói üveggyáros világító sörös poharakat hozott forgalomba, hogy a tévénézés során könnyen használhatók legyenek.

Januárban kezdődik a Feleki Kamill vezette nagysikerű sorozat, a Tudni illik, mi illik.

A Rádió és Televízió Újság 1962/1. számában részleteket közöl Szergej Obrazcov szovjet bábművész előadásából, amit a Szovjet Rádió és Televízió dolgozóinak tanácskozásán mondott el. Egy részlet a cikkből: "Bármit mondtak is a televízióról a színházi sznobok, bárhogy gúnyolják is ťtelevíziónakŤ (orosz szójáték, annyit jelent, mint aligvízió - a szerk. megj.), ez a találmány nagy vívmány a színjátszással kapcsolatos művészet életében. Nem kisebb vívmány, mint a film feltalálása. ... A televízió nagyon jelentős művészet, amelynek megvannak a maga sajátos, a néző érzelmeire ható eszközei és ezek az eszközök még nincsenek teljesen feltárva ..."

A TV Híradó 1962 januárjától már vasárnap is jelentkezik. A Rádió és Televízió Újság 1962/8. számában, A TV-ben hallottuk rovatban így írtak erről: "A legtelevíziószerübb műsorfajták egyike a Híradó, január 1. óta immár vasárnaponként is jelentkezik. (A nézők részéről - sajnos - kevés vélemény, javaslat érkezik a vasárnapi Híradóról, pedig a hírszerkesztőségnek ahhoz, hogy a jövőben többet, jobbat, frissebbet adhasson, a bírálatokra - éppen úgy, mint a dicséretekre - szüksége van.) A tervek szerint rövidesen a hétköznapok későesti műsorzáró TV Híradója nem csupán ismétlése lesz az első híradóműsornak, hanem egyre több lesz benne az új esemény is."

Január 1., az ország első újszülöttje Mészáros Laci volt. A TV Híradó operatőre, Kecskés László, és szerkesztője, Pásztor Ferenc is ott volt, amikor az Állami Biztosító átadta a biztosítási kötvényt az anyukának.

Január 03., a TV Híradó képfelvételeket mutat be Bajorországból, Hof településről, ahol NDK disszidensek vannak menekülttáborban.

Január 05., a TV Híradó beszámol A. Mikoján budapesti látogatásáról.

Január 06., a TV Híradó tudósít a gödöllői tévétorony szerelési munkálatairól.
Ugyan ezen a napon a Telesport Székely Éva portrét sugárzott. Szerkesztője Radnai János, riportere Vitray Tamás volt.

Az Esti Hírlap elbúcsúztatta a "TV jelenti"-t és az újév műsorterveiről is írt a január 10.-i számában:

"A magyar Televízió továbbra is hetenként ötször sugároz műsort. Arra törekednek, hogy a meglévő műsortipusokat magasabb színvonalra emeljék, kevesebb műszaki hibával.

Illemtan és síverseny. Az óesztendővel együtt megszűnt a vasárnap este az Élőújság .. Helyette, azonos időpontban; a TV-híradó jelentkezik, árra törekedve, hogy minél több friss, vasárnapi eseményt, élő riportot közvetítsen.
Folytatiák a politikai sőt, a fiatal korosztályoknál már: történelmi nevelést szolgáló új, színes műsor, a Panoptikum adásait. egközelebb a hadat üzenő magyar miniszterelnök Bárdossy László kerül sorra. Ugyancsak folytatják idén a Nyílt tárgyalásokat.
Új műsortípust ígér az új esztendőre az Ifjúsági osztály: Fényszóró címmel. Már készítik első adást, amelyben melyben arról lesz szó :mennyit t keres a mai magyar ifjúság és mire költi? Rendkívüli sikere volt a Robin Hood című folytatásos sorozatnak, olyannyira, hogy az ifjúsági osztály most azon töri a fejét: hasonló, magyar sorozatot kellene készíteni, amely kielégíti az ifjúság (no meg a felnőttek hiszen azok is nézték a Robin Hoodot!) romantika és kaland iránti igényeit. Rövidesen két részletben megismétlik a szilveszteri kabarét. Folytatják az Intervízió műsorcseréibe való bekapcsolódást: ennek keretében rövidesen láthatjuk a Zakopanéi siversenyt, majd egy lengyel esztrádműsort, amelyet egy NDK-beli, utána pedig egy csehszlovák vegyes műsor követ.Balett a Bolsojból. Remélhető, hogy az év vége előtt kiépül a végleges szovjet összeköttetés, s ez esetben a magyar közönség több helyszíni közvetítésben' gyönyörködhet majd: a Bolsoj Tyeatr-ból a moszkvai Nagy Színház leghíresebb balett- és operaŹelőadásai elevenednek meg a magyar képernyőkön. Sok közönségankéton veszŹnek részt a televízió képviselői, s ily módon, szinte már kívülről, előre tudják a legfontosabb panaszokat: 1. több vidám műsort; 2. jobb filmeket; 3. technikailag élvezhetőbb filmeket. A külföldi esztrádműsorokon kívül idén is folytatják a szombat esti vidám tízperceket, a nagy sikerű Leacock-est nyomán (amelyet egyébként ismételnek), Karinthy-estre készülnek, Capek- és Mark Twain-estet készítenek elő, Róna Tibornak szerzői estje lesz és Salamon Béla-estre is számíthat a közönség. (Az "elnyűhetetlen" Vonósnégyes és a közkedvelt Pomócsi is szeŹrepelni fog.) Idén is mintegy 150160 filmbemutatóra kerül I sor, s már előre ki lehet számítani, hogy ezeknek csak egy része lesz jó de erről nem a televízió tehet, ilyen a hazai és a nemzetközi filmtermés. Az élvezhetőbb közvetítési formát viszont ígéri a televízió: a nehezen olvasható felŹiratok helyett sokkal több lesz a szinkronizált film. Állandó lakóhelye nincs. Tizenöt-tizenhat TV-játékot ígérnek 1962-re. Hármat már fel is vettek. Január 21-én sugározzák Fedor, Ágnes Kovács Judit Menekülés a börtönből című" drámáját, főszerepben Vass Évával, február 17-én Barabás Tibor vígjátékát: Házasságok a földön köttetnek (rendező Zsurzs Éva, főszereplők: Feleky Kamill, Lorán Lenke, Mezey Mária, Ráday Imre, Psota, Kazal), március 18-án Dévényi Róbert Lóránd, Lajos A negyedikjét,Ajtay Andorral a főszerepben. Ez lesz több sikeres irodalmi müsor rendezőjének; .Szónyi SúndornaK .első Tv-játékai A közeljövőben Veszik, fel Királyhegyi Pál TV-szerelem című vígjátékát, Exton angol író állandó lakóhelye nincs című darabját, s Jens nyugatnémet író regényből már ismert művét: A vakot, amelyet Benedek Katalin dramatizált. Nemsokára sor kerül kerül Gergely Sándor új TV-játékának elkészítésére Is,. a címe: Felszáradnak :a könnyek. Gyárfás Miklós vígjátékot írt a televíziónak: Ti, szörnyű fiatalok! Bővül a fiatal szerzők köre Apropos: fiatalok. A TV dramaturgiája bővíteni kívánja a fiatal szerzők körét Idén is számítanak új TV-játékra Orsi Ferenctől, elkészült már Szakonyi Károly első, képernyőre írt munkája: Te, én mindannyian, Békés József új TV-játékának címe: Heten a hóban, Galgóczi Erzsébeté: Köves út. TV-játékon dolgozik Cserhalmi Imre, - Kárpáthy Gyula, Hámori Ottó, S. Kovács Kálmán (Befejezetlen sakkfigura), Csontos Gábor, Bácskai István. Gondot fordítanak novellák TV-játékositására is. Mikszáth, Móricz,- Tömörkény,Csehov, Thomas Mann, Stefan Zweig, Bródy Sándor, Hunyadi Sándor műveire gondolnak elsősorban."b. t

Január 23., élő közvetítés a Magyar Állami Operaházból, Puccini: Bohémélet, opera. Szereplők: Rodolfo, költő - Nikola Nikolov, a szófiai Operaház magánénekese, Chaunard, zenész - Bende Zsolt, Marcello, festő - Radnai György, Collie, filozófus - Nádas Tibor, Musetta - Osváth Júlia, Mimi - Liana Vaszileva, a szófiai Operaház magánénekese, Alcindor - Komáromi László, Benoit - Galsay Ervin, Parpigol - Kelen Tibor, Finánc őrmester - Mally Győzö, Finánc - Szilágyi Béla, Gyümölcsárus - Bukucs Károly. Rendező: Mikó András. A felvétel restaurálása 2001-ben készült el.

Január 11., a TV Híradó bemutatja az új szolnoki Rádió és TV Szervizt. A környékbeli településekről autóval gyűjtik össze a meghibásodott készülékeket, javítás után ugyanígy kapják vissza a tulajdonosok.

Január 16., a TV Híradó beszámol Kádár János kitüntetéséről. Dobi István, az Elnöki Tanács Elnöke adta át a Szocialista Munka Hőse kitűntetést, amit ötvenedik születésnapja alkalmából kapott.

Január 20., tudósítás a TV Híradó 1961/13. számában Üvegcipő címmel, 03.12 terjedelemben. Alkotók: Kecskés László, Müller László és Zádor László. Képleírás: A Petőfi Színház Üvegcipő előadás részletek, szinkron hangban, szereplők: Domján Edit, Agárdi Gábor, Holl István, Pásztor Erzsi, Lórán Lenke, Miklóssy György. Fennmaradt szöveg: "A Petőfi Színházban csütörtökön este mutatták be Molnár Ferenc vígjátékának zenés változatát. Az Üvegcipőben a húszas évek Józsefvárosának sajátos figurái elevenednek meg. A darabot Ádám Ottó rendezte."

Egy másik riportban bemutatták a Budapesti Műszaki Egyetemen a jövőbeni színes tévékészülékkel folyó híradástechnikai kísérleteket.

Január 21., a TV Híradó képes tudósítást közöl Monte-Carloból, a Fesztivál díjkiosztási ünnepségéről. Zsurzs Éva Vittorio de Sica kezéből átveszi az Arany Nimfa-díjat. A II. tévéfesztivál nagy nemzetközi érdeklődés jegyében zajlott. Ott voltak a filmek élő klasszikusai: Charlie Chaplin, Vittorio de Sica, Martine Carol, Gy Madison. A zsűri tagjai között volt Théo Fleischmann (a Belga Rádió vezérigazgatója), Marcel Acard, és Marcel Pagnol (a Francia Akadémia tagjai), Konsztantíin Kuzakov (a Szovjet Rádió és TV alelnöke), Paddy Chayesfsky amerikai író.

A jelentős nemzetközi siker három héten át foglalkoztatta a szakmát és a közvéleményt. A Rádió és Televízió Újság 1962/ 3-4-5. számaiban külön cikkek foglalkoztak a témával.
A 3. számban E. F. írta: "Mint a napi sajtó már közölte, Monte-Carloban, a legtöbb európai ország részvételével megrendezett tévéfesztiválon aranyérmet nyert a Nő a barakkban című magyar tévéjáték. Egy évvel ezelőtt, pontosan 1961. január 28-án került bemutatásra Palotai Boris (Romain Gary ötletéből írt) drámai erejű műve. ... A Monte-Carloi tévéfilm-fesztivál széles nemzetközi fórumának döntése bizonyítja, hogy az emberiség tanul a múltból, és ezért különösen örülünk a Nő a barakkban sikerének."
A 4. számban B.V. készített interjút Palotai Borissal:
"- Azt elárulja, milyen érzés a Monte-Carloi tévéfilm-fesztivál legjobb forgatókönyv írójának lenni?
- Túlságosan kevésnek érzem azt a megfogalmazást, hogy örültem a Nő a barakkban sikerének. Az az igazság, hogy ez a siker meghat és fellelkesít. Többféle változatban próbáltam megírni az emberi képzelet erejét: novellában és a Kegyetlen ifjúság című regényemben is, melynek 13 éves kis hőse is egy másik, egy elviselhetőbb külön világot teremt magának az árvaház nyomasztó légkörében, csakúgy, mint a Nő a barakkban című tévéjáték szereplői. Roman Gary regényrészletében is az ragadott meg: mit képes nyújtani a játék a legnagyobb emberi szomorúság közepette.
- Merre látja a tévéjáték fejlődésének úját?
- Nemrégiben néhány Csehov-novella tévéváltozatát láttam. Az volt az
érzésem, ezen az úton kellene nekünk is haladnunk. Ez volt eddigi legnagyobb televíziós élményem. ..."

Az 5. számban Erőss Ferenc egy egész oldalon eleveníti fel a sikert:
"Hazaérkezett a II. tévéfesztivál magyar küldöttsége és a képünkön látható Arany Nimfa-díj. Szűcs Andor, a televízió művészeti osztályának vezetője a sikert hozó útról a következőket mondja:
- Váratlan eredmény volt számunkra a Monte-Carloi díjazás. Ennél sokkal szerényebb célkitűzésekkel utaztunk a fesztiválra. Csak tanúsítani akartuk, hogy nálunk Magyarországon is van televízió, és ennek keretében van művészi alkotó munka....
- Hogy miért éppen a Nő a barakkban című tévéjátékra esett a választásuk? Témája - Palotai Boris forgatókönyve - megrázóan emberi. ... Természetesen arról is meg voltunk győződve, hogy a pályamű művészi kivitelezésében, a rendezői munka eredetiségében is megállja a próbát. ...
Zsurzs Éva: " A zsűri tagjai nem akarták elhinni, hogy nő rendezte azt a darabot, melynek supán egyetlen női szereplője van, és az sem látható. ... Marcel Achard zsűrielnök a döntés után tréfásan mondta is: "Kár, hogy nem mutatták be, ha csak egy pillanatra is, a képzeletszülte nőt - bizonyosan ő vitte volna el a legjobb női szerep aranydíját, annyira élő volt számunkra." Úgy érzem, nagyobb dicséret a rendezői munkát nem érheti."

Ugyanezen a napon 19.40 a Menekülés a börtönbe című tévédráma adása. Írta: Fedor Ágnes és Kovács Judit, dramaturg: Benedek Katalin, díszlettervező: Kézdi Lóránd, vezető operatőr: Mezei István, rendezte Mihályfi Imre. Szereplők: Vass Éva, Szemere Vera, Szirtes Ádám, Szakáts Miklós, Ungvári László, Básti Lajos, Greguss Zoltán, Horváth Jenő, Fenyő Aladár.
A Rádió és Televízió Újság 1962/2. számában Fedor Ágnes és Kovács Judit így írt előzetest: "... Televízió-drámánk, a "Menekülés a börtönbe" az 1944-es esztendő vége felé játszódik. Hősnője hamis papírokkal bujkál. Kiderül: akinek a nevét felvette, embert ölt. Ő vállalja bűnt, mert a gyilkost még felmenthetik. Eleinte gyűlöli az ismeretlen gyilkost, de ahogy a tárgyalás folyamán megismeri embertelen életét, kiszolgáltatott voltát, szolidaritást vállal vele. - Röviden ennyi a téma. S mindezt a televízió nyelvén kellett elmondani, ami sok lemondást kíván a szerzőktől. Olykor a legkedvesebb mondatoktól is meg kellett válni. De ezt is könnyebben viseltük el, mert ketten voltunk hozzá. ... A bemutató január 21-én lesz, s mi mindketten izgatottan várjuk a nézőközönség kritikáját. "
Az 1962/4. számban Bános Tibor írt kritikát a drámáról. "... Az írónők és Mihályfi Imre rendező a kissé sablonosan induló bevezető képsorok után a tévéjátékot - híven ahhoz a műfaji követelményhez, miszerint a televízió-drámák hatását jelentősen fokozza, ha kevés színhelyen és kevés szereplővel játszódnak - egy tárgyalóterem falai közé vitték, és itt, ezen a "szokványos" színhelyen is (számos nagyon finom ötlettel) tudtak újszerűt, izgalmasat és nagyon hatásosat nyújtani. ... A műfaji elemzés helyett csak arra van hely, hogy dicsérjük a főszereplő Vass Évát, néhány egészen megkapó pillanatáért. ... Mihályfi Imre nagyon színvonalasan oldotta meg nehéz feladatát. Mezei István operatőr főként Vass Éva alakítását hozta közel egy-egy érdekes látószögből készített képpel, a lelkiismereti válságot hangsúlyozó gazdagsággal."
A tévédráma a Cannes-i tévéfesztiválon Euróvízió-nagydíjat kapott.

Január 27., tudósítás a TV Híradó 18/1962. számában Éjféli mise címmel, 01.53 terjedelemben. Alkotók: Baranyi István, Müller László és Zádor László. Képleírás: A Madách Kamara Színház mutatta be Peter Kravas drámáját, Tibor Rakowszky rendezésében. Részlet a darabból, szereplők: Kiss Manyi, Láng József.

Január 29. hétfő. rendkívüli adásnap! 19.30-21.30 között élő közvetítés az Erkel Színházból, a Leningrádi filharmonikus zenekar hangversenyéről.

Február

Február 03., a székesfehérvári televízió és rádió gyár pécsi kiállításáról tudósított a TV Híradó, itt mutatták be többek között az új "Alba Regia" tévékészüléket.

Február 06. 17.30 Feleki Kamill tévéműsora: Tudni illik, hogy mi illik.
Pápai Lajos a beharangozó cikkben így írt a Rádió és Televízió Újság 1962/1. számában: "Mindjárt az elején szeretném leszögezni: a világért sem állítjuk, hogy a mai tizenévesek közül akárcsak egynek is szüksége lenne illemtan-oktatásra. Mivel azonban a szomszéd fiúval előfordult már, hogy nem találta fel magát, és mondjuk meg úgy ahogy van: a házban lakó többi lány sem viselkedik illedelmesen, úgy gondoltuk, hogy ha késve is (mert ugye egy "rendes" iskolában szeptemberben illik megkezdeni a tanítást) - mégis megnyitjuk illemtan-iskolánkat. No nem kell megijedni, ez nem ťolyanŤ iskola lesz. Hogy néhány nagyon fontos dolgot említsünk: a mi növendékeinknek nem kell minden évben vizsgát tenniük.... Azután a tanmenetet igyekeztünk úgy összeállítani, hogy ... Itt például az első óra anyaga: az ismerkedés ... S vajon melyik fiatalembert vagy nagylányt nem érdekli, hogy mikor s hogyan kell ( vagy nem kell) ismerkedni. Vagy az, hogy kinek, mikor és miképpen lehet és kell (vagy nem kell) bemutatkozni?
És hogy ki lesz ennek az iskolának a tanára? Az illemtudományok tudós professzora: Feleki Kamill."
A műsorújság 1962/6. számában Feleki Kamill ezt mondta:
"Engem a ťTréfás illemtanŤ vezetésével bízott meg a tévé. Miért vállaltam? Már évek óta arra kértek föl különféle rendezvényeken, művelődési házakban, hogy valami "illemszámot" adjak elő. Úgy látszik, illemtudó embernek tartanak. Az igaz, hogy nagyon bosszant, ha az emberek nem érzik kötelezőnek a legelemibb udvariassági szabályokat, valósággal fáj az illetlenség, ez nyílván meglátszik rajtam. ... Még valami új van számomra ebben a "beosztásban". Ha mint színész megkapok egy szerepet, azt legjobb tudásom szerint elmondom, eljátszom - de az író mondanivalóját tolmácsolom, s nem feltétlenül a magamét. ... A szerkesztővel tüzetesen megvitatjuk a műsort, s ha eljön az adás, valóban vezetem az ťillemtanórátŤ.

Ugyanezen a napon, 21.10., Antal Imre zongorázik, Beethoven Apassionata Szonátáját adja elő. (A műsorújság 1962/14. számában bemutatták a fiatal zongoristát, Antal Imrét, aki az utóbbi időben rendszeresen szerepelt a képernyőn.)

Február 11. 19.55 a nemzetközi elismerés után megismételték Zsurzs Éva Nő a barakkban című tévédrámáját.

1962 a VIII. Világifjúsági Találkozó éve volt. Több ezer külföldi fiatal küldött vett részt a találkozón. Az ilyenkor szokásos "funkcionáriusok" vezették a küldöttséget, de helyet kaptak olyan művészek is, mint Rátonyi Róbert vagy Ilosfay Róbert is. Hanák Gábor így írt erről 1997-ben: "A párközpontban megoszlanak a vélemények a televízió fontosságáról. A hagyományos hierarchia - sajtó, rádió, televízió - szinte a Kádár nevével jelzett korszak végéig megmaradt, sok televíziós elvtárs őszinte bánatára. De a széles értelemben vett agitációs munka felelősei pontosan tudták azt, hogy egy olyan eszköz, amely néhány év alatt húszszoros befolyásra tesz szert, nem hagyható figyelmen kívül. A televízió előfizetők száma 1958-ban 16 ezer, 1962-ben már 325 ezer! ...
Tehát az eszköz születőben volt, használni kellett, és a korábbi úttörő-olimpiák, KISZ -versenyek mozgalmai után a propagandisták tudták, hogy mozgalmi tagságra való tekintet nélkül össznépi műsorra van szükség... A nyitás itt 1961/1962 fordulóján kitapintható, a VIT vonata zakatol a televíziós vetélkedőn, a győztesek a díszletvonat ablakából integetnek, a zsűriben a magyar szellemi élet kiválóságai. ... Nemcsak a néző, de a kitörni vágyó tehetségek számára is a Ki mit tud? műsor volt a hatvanas évek első felének megmutatkozási vetélkedő sorozata."

Február 13. 17.30 indul a Ki mit tud? vetélkedő.
A műsorújság 1962/6. számában megjelent beharangozó írja: "Döntsön a zsűri! A fehéret hasonlítsa a feketéhez! Vesse össze a színskála valamennyi tagját, válassza ki sok száz jelentkező és a legkülönbözőbb műfajok közül: ki utazik a VIT-re. A szerkesztésbe Fortuna istenasszony is bekapcsolódik: ő dönti el, ott az adás helyszínén, hogy ki kerül a kamera elé. ... Amikor a fiatal művészekből álló zsűri szavazásra emeli a kezét, nem elégszik meg csak a produkcióval. Vizsgázzanak a fiatalok ízlésből, sokoldalúságból, tehetségből, de emberi magatartásból is. S hogy ez az elv valóban érvényre jusson, a zsűri döntését a nézőknek kell jóváhagyniuk!"

Békés József így emlékezett a vetélkedő sorozat elindítására 1997-ben:
"Én már egy másik sorozat elindításán ügyködtem, időt s energiát nem kímélve. Ennek gyökerei televíziós életem kezdeti szakaszára nyúlnak vissza. Amikor ugyanis kezdtek beavatni a műsorkészítés rejtelmeibe, kezembe adtak egy "harmadhetes műsortervet" is. Ebben fedeztem föl, hogy helyszíni közvetítés készül a MOM Művelődési Házból. Abból az apropóból, hogy ott vasárnap délelőttönként összejön a környék fiatalsága, s egymás szórakoztatására bárki fölléphet bármilyen műsorszámmal. (Aztán ha tetszik, megtapsolják, ha nem, kifütyülik.) ... Két év telt el hiábavaló győzködéssel, de aztán jött a helsinki VIT és az ötlet, hogy kapcsoljuk össze vele a műsort. Utazzanak a VIT-re a győztesek, hiszen így remekül lehet népszerűsíteni a Világifjúsági Találkozó gondolatát. ... Aztán fantasztikus élmény volt látni a képernyőn a kedvesen igyekezők közül kiemelkedő szárnyaló tehetségeket, az elragadtatott közönséget, s nem utolsó sorban a zsűri - Sulyok Mária, Várkonyi Zoltán, Kerekes János, Rábai Miklós, voltak a művésztagjai. ...
Senki nem merte volna remélni, hogy ennyi tehetséges fiatal tűnik föl már az első adásokban. ... S közöttük nem egy furcsa figura, mint például az a két gyerek is, akikről messziről lerítt, hogy alatta vannak a korhatárnak, nem töltötték be 14. életévüket. El is tanácsolta őket az ügyelő. Ott álltak az ajtó mellett, egyikük hóna alatt egy kétkilós kenyérrel, és vártak. ... Legföljebb a kenyér cserélt időnkét gazdát... Mit akartok előadni? Kérdezte Pápai Lajos, s hátradőlt a széken. A két fiú rákezdett. Mi pedig az első percben szólni sem tudtunk a meglepetéstől, a következő percben már dőltünk a nevetéstől, öt perc múlva pedig már egyikünk sem gondolt a korhatárra, és akkor már csak az volt hátra, hogy az ügyelő felírja nevüket: Pintér Gábor és Kern András..."

Február 22., tudósítás a TV Híradó 1962/37. számában Kati címmel, 03.37 terjedelemben. Alkotók: Kecskés László, Müller László és Zádor László. Képleírás: A József Attila Színházban Szemes Mari sminkel, készül a Kati című előadásra, aminek írója: Sós György, rendezője: Egri István. Részletek a darabból, Sinkovits Imre, Szemes Mari, Velenczei István, Békés Rita, Kaló Flórián. Fennmaradt szöveg: "A címszerepet Szemes Mari játssza, partnerei: Sinkovits Imre és Velenczei István. Sós György vígjátéka Egri István rendezésében kerül 24-én a közönség elé. "

Március

A Magyar Rádió és Televízió Párbizottsága elemezte március 2.-án a Televízió párttagsága összetételét. Készítette: D. Jné. /részletek/

"A párttagság növekedése:
Az MRTV párttagsága /tagok és tagjelöltek/ 1960-ban 379 fő, 1961-ben 415 fő.. A növekedés üteme 1.09%-os - nem sokban tér el a kerület pártaggságának 1,02%-os növekedésétől. Ez a fejlődés - a Kerületi PB értékelése szerint is - egészséges, helyes növekedési ütem, nincs szükség fokozására. 1960-ban 702 nő dolgozóból 158 volt párttag. 1961-ben 740 nő, dolgozóból 166 párttag és párttagjelölt. - MOL- 288f22/10 öe. MSZMP KB Agit.Prop.Oszt.

Március 4. 20.00 Kodály Zoltán Háry János című daljátékának televíziós feldolgozása. Rendező: Horváth Ádám. A műsort az Intervízió is átvette.
Horváth Ádám cikket írt a műsorújság 1962/8.számában:
"Amint a műsorból látható: Intervíziós közvetítés keretében nemzetközi közönség előtt kerül bemutatásra az első magyar "televíziós daljáték": Kodály Zoltán világhírű remekműve, a Háry János. ... Új feladat először is a játékstílus kialakítása. Meg kell találni azokat a módokat és kifejezési eszközöket, melyek segítségével hitelesen, illetve nem hihetően kel életre a képernyőn a Háry sajátos mesevilága. A díszlettervezőnek (Kézdi Lóránt) a stilizálás, játékosság és egyszerűsítés olyan harmóniáját kell megtalálnia, amely a zenéhez is, játékhoz is megfelelő keretet ad. ...Talán a legnehezebb feladat a Háry esetében a a prózai szöveg. ... A dialógust a tévéváltozatban keretjátékkal helyettesítjük Romhányi József kedvesen csengő, stílushű verseivel, s ezt a keretszöveget, amely a cselekményt, mint az öreg Háry elbeszélését tartalmazza... Amikor ezeket a sorokat írom, a próbák már hetek óta folynak."

Horváth Ádám mondta a Háry János előadásról a Zelei Miklós készítette, Külön álló figura voltam című interjúban (www.tvarchivum.hu/tvtörténet):
"Az első időkben minden adás élő volt. Én rendezőként igazán '58-tól dolgoztam. Hatvankettőben rendezte Zsurzs Éva a Nemzetiből Az ügynök halála közvetítését. Ez volt az első olyan színházi közvetítés, amely felvételben megvan. Egy nagyon kezdetleges filmes rögzítési technikával készült. Ugyanígy maradt meg az én Kodály Háry János rendezésem 1962-ből, ami élőben ment, de két részben, a főpróbán és az adásban föl lehetett venni. Nagy esemény volt! Kodály, Kodályné, Szabolcsi Bence, Tóth Aladár, a teljes zenei elit ott volt az adáson."

Március 12., tudósítás a TV Híradó 44/1962. számában Banditák címmel, 02.48 terjedelemben. Alkotók: Zádor László és Müller László. Képleírás: részlet az Fővárosi Operett Színház Banditák című eladásából. A felvételen szerepelnek: Csákányi László, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Latabár Kálmán.

Március 13., tudósítás a TV Híradó 50/1962. számában A Hold címmel, 03.07 terjedelemben. Alkotók: Schóber Róbert, Zádor László és Képleírás: a Szegedi Nemzeti Színház utcai plakátja, Orff: A Hold egyfelvonásos meseoperájának előadásáról. Szinkron hangos részlet a Grimm testvérek meséje nyomán irt operából. Karmester: Vaszy Viktor, rendező: Makay Péter. Fennmaradt szöveg: "Vaszy Viktor vezényletével, Makay Péter rendezésében került színpadra Orff: A Hold című egyfelvonásos meseoperája a Szegedi Nemzeti Színházban. Az opera a Grimm testvérek hasonló című meséje nyomán készült."

Március 15., a TV Híradó bemutatta a Kossuth-díjas balettművészeket, Kun Zsuzsát és Fülöp Viktort.

Márciusban ülésezett Berlinben az OIRT tévészervezetének, az Intervíziónak a tanácsa. Elkészült a televízió filmösszeállítása, a Vidám szombat este, Deák István rendezésében. A Montreux-i fesztiválon mutatják be, s ezt követően kerül majd itthon vetítésre. Elkezdték a Kartinthy-est próbáit. Az összeállítás címe: Frédi és a márki, Zsurzs Éva rendezi.

Március 18., a TV Híradó 04.51 terjedelemben, kiemelt tudósításban számolt be Károlyi Mihály temetéséről. Négy operatőr is dolgozik a riport elkészítésén.

Március 20., tudósítás a TV Híradó 55/162. számában De Filippo társulata címmel, 02.15 terjedelemben. Képleírás: A színészek az öltözőben készülnek az előadásra, fotók az előadásáról, részlet a darabból (eredeti olasz szinkron).

Április

Április 04. 09.55 élő közvetítés Magyarország felszabadításának 17. évfordulója alkalmából.

Április 08., a TV Híradó bemutatta az avasi tévétorony építését.

Április 11. 18.55 élő közvetítés az Újpesti Dózsa - Fiorentina labdarúgó mérkőzésről a Népstadionból.

Április 12., riport a TV Híradóban a francia filmhét megnyitásáról, melyen részt vett Marina Vlady is.

Április 21. 18. 00 Ki tud többet a Szovjetunióról? Vetélkedő műsor.
19.00 Visszaemlékezések Leninre.

Április 22., tudósítás a TV Híradó 79/1962. számában Bemutatja az Egyetemi Színpad címmel, 02.57 terjedelemben. Alkotók: Kecskés László, Zádor László. Képleírás: Somlyó György a Miért hal meg az ember című művének bemutatójáról tudósítás, szinkron részlet, a képen látható szereplők: Tordy Géza, Básti Lajos, Csernus Marianna.

Április 23., Emlékkönyv - Bemutatjuk Neményi Lilit címmel portréműsort sugárzott a televízió, szerkesztője Fábri Éva, rendezője Zsurzs Éva, operatőre Czabarka György volt.

Április 30., tudósítás a TV Híradó 82/1962. számában Norvég ősbemutató címmel, 03.03 terjedelemben. Alkotók: Szurok János, Zádor László. Képleírás: szinkron részlet a Debreceni Csokonai Színház Kielland norvég író Ember, aki nemet mondott című drámájából. Főszereplő: Latinovits Zoltán.

A Rádió és Televízió Újság 1962/16. száma közli: a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége filmművészeti szakosztálya rendezésében lezajlott a III. Magyar Rövidfilm Szemle. Ebben az évben először külön elbírálás alá estek a tévéhíradók és a dokumentumfilmek. A televíziós dokumentumfilmek kategóriájában az első díjat A fedhetetlen tenger (alkotója Mártay Mihály operatőr), a második díjat Kende István író és Kende Márta rendező kapta az Afrika tüzei című dokumentumfilmért. A harmadik díjjal pedig Gerencséri Jenő rendezőt és Kenyeres Gábor operatőrt jutalmazták, Egy nap Boldogon című filmjükért.
A tévéhíradók első díját Butskó György kapta "Hóvihar Szabolcsban" című riportfilmért, a másodikat Pásztor Ferenc szerkesztő és Schóber Róbert operatőr az Éjszakai őrjáratért, a harmadik díjat pedig a Bábművész leszek című filmnek, (szerkesztő Zádor László, operatőr Schóber Róbert) ítélték oda.

Május

Május 03., Kádár János nyilatkozatot adott a japán televíziónak Magyarország politikai és gazdasági helyzetéről, a magyar-japán kapcsolatok fejlődéséről.

Május 15. 19.50 dokumentumfilm I. része az 1958-as Labdarúgó VB 16-os selejtezőjéről. A film II. részét május 20-án 16.40 kor sugározták.
20.55 angol kisfilm a Mantovani zenekar játszik címmel.

Május 16. 21.20 az Írószövetség Közgyűléséről beszélgetést sugárzott a televízió Darvas Józseffel.

Május 19., tudósítás a TV Híradó 96/1962. számában Don Quijote utolsó kalandja címmel, 03.03 terjedelemben. Alkotók: Kecskés László, Müller László. Képleírás: a Jókai Színház új bemutatója Vészi Endre darabja. Szinkronhangos részlet, a képen látható szereplők: Horváth Teri és Rátonyi Róbert, Agárdy Gábor és Kovács Károly jelenete, Rátonyi Róbert és Keleti László jelenete. Rátonyi kettős szerepet játszik. Rendező: Egri István. Fennmaradt szöveg: "Don Quijotét, a búsképű lovagot Vészi Endre állítja elénk egy egészen új kaland keretében. A Don Quijote utolsó kalandja című színdarabot Egri István rendezte. Az előadás érdekessége, hogy Don Quijote és egy csaló szerepében ugyanazt a színészt: Rátonyi Róbertet láthatjuk."

Május 20., a TV Híradó tudósít az amerikai csapatok thaiföldi partraszállásáról. Idézet a műsorújságból, A TV Híradó "műhelytitkaiból" című cikkből: "Hogyan készül az immár hetenként négyszer jelentkező tévéhíradó külföldi anyaga és hogyan készül a friss Világhíradó? ... Hogyan teszik a tévéhíradók élővé a hírekben hallott eseményeket? ... Hogy csak minapi példákat említsünk: az amerikai csapatok thaiföldi partraszállásáról 8 operatőr által forgatott filmet, vagy az amerikai hadsereg ťkülönleges alakulatainakŤ kiképzéséről szóló tekercset, esetleg az ostromállapot képét nyújtó argentin fővárosban zajló események filmjét ugyan még nem lehet a fény sebességével továbbítani, miként az a rádióhullámokkal történik, de mégis. Például Bangkokban fényképeztek a tévériporterek május 17-én, s az 20-án már a mi tévéhíradónkban vetíthető. Hogyan érhető el mindez?
A Magyar Televízió a baráti országok televíziós hírszolgálatain kívül szerződéses viszonyban áll a nagy nyugati események szállítóival. Az egyik az amerikai UPI Hírügynökség tévé-hírszolgálata, a másik egy angol cég, amelyben egyaránt képviselve van a Reuters hírügynökség és a BBC televízió is. Ez a két hírügynökség - bátran nevezhetjük így ťtévéügynökségŤ - éles konkurrenciaharcban áll huszonegynéhány nyugati, elsősorban amerikai, angol, francia, nyugatnémet hasonló vállalkozással. Ez a verseny rendkívüli frissességet diktál és rendkívüli apparátus mozgatását..."

Május 28. Az MSZMP Magyar Rádió és Televízió Szervezetének Pártbizottsága 1962. május 28.-i kibővített ülésén, az alapszervezetek titkárainak és az intézmény vezetőinek jelenlétében megtárgyalta a pártellenőrzési jogkör alkalmazásának kérdéseit és az alábbi határozatot hozta /részlet/:

"... Beszámoltatási joggal a Pártbizottság, a Végrehajtó bizottság, a Televízió csúcsvezetősége, az alapszervezeti vezetőségek és a taggyűlés élhet. A pártcsoport nem számoltathatja be munkájáról a szakmai vezetőt, még akkor sem, ha az illető a pártcsoport tagja, a többi tagjait viszont beszámoltathatja pártmegbizatásaik teljesítéséről és munkájukról. Ugyanakkor természetesen módja van a pártcsoportnak arra, hogy megvitasson különböző elméleti és gyakorlati kérdéseket, véleményt formáljon a vezetés munkájáról. ....

.... A Pártalapszervezeteink számára lehetővé válik, hogy minden szinten részt vegyenek a káderek elbírálásában, előléptetésében s elmarasztalásában. Az intézmény vezetői kötelesek megvitatni minden kádergondjukat a pártszervezetekkel. .... -- - MOL- 288f22/10 öe. MSZMP KB Agit.prop.Oszt.

Június

Június 4., hétfő rendkívüli adásnap! 19.50 Közvetítés Prágából, a Prágai Tavasz 1962 hangversenyeiről.

Június 05., tudósítás a TV Híradó 1962/108. számában Lengyel színházművészeti kiállítás címmel, 00.40 terjedelemben. Alkotók: Kovács Miklós és Sényi Imre. Képleírás: a Miskolci Nemzeti Színház társalgójában fotó kiállítás nyílt a lengyel színházi előadások fotóiból.
Fennmaradt szöveg: "Miskolcon, a Nemzeti Színház társalgójában lengyel színházművészeti kiállítás nyílt. A kiállítás anyaga áttekintést nyújt a régi lengyel színházművészet hagyományairól, és átfogó képet ad a háború után újjáéledő lengyel színházművészetről. A kiállítás megnyitóján ott volt "

Ugyanezen a napon a TV Híradó bemutatta a Cannes-i Filmfesztivál fődíját, amit Mihályfi Imre nyert, a Menekülés a börtönbe című tévédrámáért.

Június 3. 16.55 élő közvetítés a Tatabánya - Ajax Amsterdam labdarúgó mérkőzésről Tatabányáról.
20.30 Ki mit tud? első elődöntő.

A műsorújság 1962/21. számából: "A műsor sikere egyébként külföldön is nagy érdeklődést váltott ki, és több baráti ország televíziója máris tervezi hasonló vetélkedők indítását. A szerkesztőkkel folytatott beszélgetés során felmerült az a merész gondolat, hogy a későbbiekben körkapcsolásos közvetítéssel öt városban egy este rendezhetnénk elődöntőket, a győztesek pedig valamelyik ország fővárosában (az volna jó, ha Budapesten!) találkoznának a nagy nemzetközi finálén - ugyancsak az Intervízió műsorának keretében."

Ebben az évben a műsorújság hírt adott arról, hogy érdekes közvéleménykutató módszert dolgoztak ki a kanadai Torontóban. A módszer lényege az volt, hogy 300 tévékészülék a telefonhálózat segítségével össze volt kötve egy elektronikus számológéppel, amely 60 másodpercenként regisztrálta és összesítette, hány vevőkészülék van bekapcsolva és melyik csatornára. Az új módszert a hirdető cégek vették igénybe.

Június 9., tudósítás a TV Híradó 1962/111. számában Bérlet, 1962 címmel, 01.50 terjedelemben. Képleírás: bérletfelhívások plakátokon, hirdetőoszlopokon: Nemzeti Színház, Madách Színház, Operaház és Erkel Színház, Jókai Színház. Fennmaradt szöveg: "A budapesti színházak kapui még tárva vannak. Az 1961/62-es színházi évad utolsó heteiben a nézőterek megtelnek olyan színházba járókkal, mint például Molnár Lászlóné, a Fehérneműgyár szocialistabrigádvezetője, és lánya, Körösi Györgyné. A jegyszedő már ismeri őket. Öt éve mindig ugyanazon a helyen ülnek a színházban. Valamennyi bemutatott darabot látták, megtapsolták.
A színházak már meghirdették az 1962/1963-as évad bérleteit. Az Operaház 54 mű közel 600 előadására hívja az opera szerelmeseit. A prózai színházak országszerte több száz mű 8000-nél is több előadására várják az érdeklődőket. Operettet kevés híján 4000 estén láthat majd a közönség. Nehéz a választás!. Molnár Lászlóné és lánya a jövő évadban is hű marad kedves színházához. Mögöttük a bérletvásárlók újabb csoportja áll. Az 1962-63-as színházi évadban mintegy 120000 színházi bérlet talál ismét gazdára."

Június 10., tudósítás a TV Híradó 112/1962. számában Európa elrablása címmel, 03.06 terjedelemben. Alkotók: Butskó György, Zádor László és Müller László. Képleírás: Gosztonyi - Kincses Európa elrablása című zenés játékából szinkronhangos részlet, a képen látható szereplők: Domján Edit, Holl István. Fennmaradt szöveg: "A Petőfi Színházban pénteken este mutatták be Gosztonyi - Kincses zenés játékát a pécsi balett közreműködésével. A koreográfiát Eck Imre tervezte. Rendezte Katona Ferenc. A két főszereplő Domján Edit és Holl István."

Június 11., hétfő újabb rendkívüli adásnap! 19.00 élő közvetítés Irány: Helsinki címmel a Füles, a Magyar Ifjúság és a Világ Ifjúsága VIT rejtvényversenyének döntőjéről, a Fővárosi Operettszínházból.

Június 19. 21.00 labdarúgó VB 1962 döntő, filmfelvételről!

A Rádió és Televízió Újság 1962/26. számában Új munkatársak között címmel közölt cikket Erőss Ferenctől:
"Nem ritka jelenség manapság már a film-felvevőgéppel sétáló pár, a futkározó gyermekeit filmező apuka... A Televízió hetekkel ezelőtt felhívást tett közzé: jelentkezzenek azok az amatőr-filmesek, akik hajlandóak rendszeresen, az ország minden részéből riportokat készíteni a tévéhíradó számára. A jelentkezők közül huszonöttel találkoztunk most, a Televízió központjában megrendezett egyhetes tanfolyamon. Szakemberek útmutatása mellett ismerkedtek a riporteri szakma műhelytitkaival. Valamennyien munka után, szabadidejűkben foglalkoznak filmezéssel - s most már filmriport készítéssel. Orvosok, mérnökök, tanítók, gyári munkások - sőt, egy országgyűlési képviselő, egy főkönyvelő és a magyar jégrevü egy tagja is - zsebükben hordják ezentúl televíziónk "külsős operatőr"-i megbízólevelét. Érdekes lenne őket bemutatni ... dr. Zalán Tibor szombathelyi főorvost, ... Kovács György miskolci mérnököt ... Ság Dániel gimnáziumi igazgatót Sárbogárdról...
- Értünk el már eredményeket eddig is az országos riporter-hálózat kiépítésében - mondja Sényi Imre szerkesztő, a tanfolyam rendezője, de még mindig sok az ún. fehér folt Győr-Sopron, Veszprém, Somogy, Tolna és Zala megyékben..."

Ebben az időben Tokióban megkezdődtek az új 72 000 négyzetméteres "mamut tévéközpont" építési munkálatai, amit 1964-ben fejeztek be.
Az Olasz TV (RAI) a legtehetségesebb fiatal színészekből - kísérletképpen - saját színtársulatot szervezett, akik egyéves szerződést kaptak.
A Dél-német Televízió bemondónő válogatást hirdetett, a 900 jelentkező közül mindössze egyet találtak, akivel érdemes volt tovább foglalkozni.

Június 28. Tömpe István és Lugossy Jenő 1962. június 28.-án előterjesztést készített az MSZMP KB Agit.Prop. Bizottságának, a "Televíziónak és a Rádiónak az általános és középiskolai oktatásban való tervszerű bekapcsolására". /részletek/

"Az Iskolatelevízió
A televízió tervszerű bekapcsolódása az iskolai oktatásba segítheti a szilárd. Marxista-leninista nevelést, biztosíthatja az ország legkiválóbb előadóit és szinte korlátozás nélkül hozzáférhetővé, teheti a legeldugottabb vidéki iskola számára is az egyébként elérhetetlen és sokszorosíthatatlan dokumentumokat. Bemutathatja azon kívül a legkorszerűbb - gyakran igen költséges - kísérleteket és eljárásokat is.
Az iskolatelevízió nemcsak a rendes korúak oktatásának és nevelésének válhat fontos eszközévé, szerepe a dolgozók továbbtanulásban is igen nagy jelentőségű, hiszen közel 3 millió azoknak a felnőtteknek a száma, akik a 8 osztályos általános iskolát sem végeztek el. ..

...
Ha z Agitációs és Propaganda Bizottság az elképzelésekkel egyetért, javaslatainkat a gyakorlati megvalósításra a következőkben foglaljuk össze:
1.Az iskolatelevízió kísérleti jellegű adásait az 1962/1963 -as iskolai tanév második felében kezdenénk meg. A kísérleti műsorok szervezett megtekintésére 50-100 általános és középiskolában, továbbá a dolgozók gimnáziuma levelező tagozatán biztosítanánk az iskolatelevízióval összehangolt órarendet, tananyagbeosztást, és ideiglenes módszertani útmutatókat.
2./ A kísérleti félévben mind fizikából és kémiából, mind pedig magyarból és történelemből indítanánk adássorozatot.
3./ Az iskolatelevízió adásait feltétlenül a televízió rendszeres adásaitól függetlenné kell tenni, tehát annak plusz időben kell jelentkeznie.
4./ A Művelődési Minisztérium és a Magyar Televízió szakembereiből közös bizottságot kell létrehoznunk. Ez a bizottság záros határidőn belül kidolgozza a félév adásainak tematikáját, az oktatás ideiglenes módszereit, valamint a megvalósításhoz szükséges anyagi és létszámfeltételek tervét.
5./ Az iskolatelevízió adásainak végleges tervét a kísérleti félév tapasztalatainak értékelése után 193. nyarán kell elkészíteni. Az általános iskolák új tanterveit 1963. őszétől vezetjük be, így ebbe az iskolatelevízió márt tervszerűen és rendszeresen bekapcsolódhatna. " --- MOL- 288f22/10 öe. MSZMP KB Agit.prop.Oszt



Július

Július 17., tudósítás a TV Híradó 136/1962. számában Ünnepre készülnek Szegeden címmel, 01.58 terjedelemben. Alkotók: Schóber Róbert és Zádor László. Képleírás: városképek, díszletépítés a Dóm téren. Fennmaradt szöveg: "(hangos részlet után) a kül- és belföldi vendégek fogadására jó előre felkészült az Idegenforgalmi Hivatal. A szállodák, egyetemi kollégiumok, a fizetővendég- szolgálat szobái és a turistaszállások naponta 3500 ember elhelyezését biztosítják. 80 vizsgázott idegenvezető áll a külföldi vendégek rendelkezésére, akik 12 nyelvet képviselnek. Eddig valamennyi népi demokráciából, valamint több nyugati országból jelentették be magukat csoportok, látogatók.
A Dóm téren is nagy a készülődés, építik és festik a bemutatásra kerülő darabok, Erkel: Bánk bán, Kodály: Háry János, Madách: Az ember tragédiája díszleteit. Mához egy hétre felharsannak a fanfárok, és a Bánk bán bemutatásával kezdődnek a szabadtéri játékok. Várja a vendégeket Szeged új szórakozó helye is, a Tisza partján horgonyzó hajóétterem bárja. (hangos jön utána)."

Ugyanezen a napon riport a TV Híradóban Az operett elutazása címmel, 00.42 terjedelemben. Alkotók: Baranyi István és Zádor László. Képleírás: Ferihegyről indul az Operett Színház társulata Moszkvába. Búcsúzkodó majd a repülőgépbe beszálló művészek: Rátonyi Róbert, Németh Marika, Mednyászky Ági, Feleki Kamill, Honthy Hanna, Csákányi László.
Fennmaradt szöveg: "Ugyancsak a ferihegyi repülőtéren készült útra hétfőn Rátonyi Róbert, Sárdi János, Németh Marika és a fővárosi Operettszínház többi művésze. Feleki Kamill már itthon megkezdte az emlékképek készítését. Azután beszálltak az IL-18-as különgépbe, mely moszkvai vendégszereplésre vitte a színház tagjait. Csütörtökön este a Csárdáskirálynővel mutatkoznak be a magyar művészek a szovjet főváros közönsége előtt."

Aczél Endre a Köztévé 1962 című műsorában - 2007 tavaszán a következőket mondta erről:
"Amint arról a magyar dolgozó nép értesülhetett, a Fővárosi Operettszínház társulata, élén Honthy Hannával, kivitte a Csárdáskirálynőt Moszkvába. Ezúttal repülőn mentek a művészek, de ismerték az utat, mert vonaton egyszer már, hat-hét évvel korábban megtették. Az volt a nagy szám! Ötvenöt-ötvenhat fordulóján a Csárdáskirálynőnek akkora sikere volt Moszkvában és Leningrádban, hogy a csillár leszakadt. Ez volt a kor egyik nagy poénja! Tudniillik miközben Rákosiék idehaza halálra üldözték Kálmán Imre operettjeit, mint a kispolgári ízlés etalonjait, a Szovjetunió minden sarkában orrba-szájba játszottak egy Szilvia nevű darabot, mely tökéletesen azonos volt a Csárdáskirálynővel. A kosztümös giccset Sztálinék soha nem üldözték, Hruscsovék meg végképp nem, azaz Miska főpincér, azaz Feleki Kamill tutira repülhetett ki Moszkvába. A Csárdáskirálynő jól illett az űrsikerekhez, nemdebár?"
Arra a bizonyos 1955-ös útra Rátonyi Róbert így emlékezett az Operett című könyvében:
"A Szovjetunió kulturális Minisztériumának meghívására december 18-án öt hálókocsi és négy tehervagon vitte a Fővárosi Operettszínház társulatát Moszkvába, ahol 1954. december 24-én, karácsony napján kezdte meg az együttes a vendégszereplését... A Pravda közölte a TASSZ jelentését: " s zsúfolásig megtelt nézőtéren megjelentek a szovjet kulturális élet kiemelkedő résztvevői, a művészet mesterei, a főváros társadalmának képviselői. Ott volt a nézők sorában N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeink minisztere és Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság rendkívüli meghatalmazott nagykövete..."

Július 21., tudósítás a TV Híradó 141/1962. számában Szegedi ünnepi játékok címmel, 01.48 terjedelemben. Alkotók: Szurok János és Zádor László.

Július 21., tudósítás a TV Híradó 152/1962. számában Fedezzük fel Pestet címmel, 01.39 terjedelemben. Alkotók: Szurok János és Zádor László.

Július 24. 19.40 élő közvetítés a Ki mit tud? döntőjéről.

Napokig beszédtéma volt az országban a döntő, főleg persze a zsűri ítéletei. Azok közül is leginkább az, hogy Goloviczky Péter, a "kis bűvész" foglalja el Hacky Tamás helyét a VIT vonatban.
Horváth Győző a műsorújság 1962/27. számában írta a döntő után: "Azok kedvéért, akik az elmúlt vasárnap nem látták a tévé műsorát, de akiket - a Rádió és TV Újsághoz is érkező levelek tanúsága szerint - még mindig foglalkoztat a Ki mit tud? műsor döntője és sikere, mint a műsor játékvezetőjét, ezúton közlök egy érdekességet:
A KISZ Központi Bizottsága és a Ki mit tud? műsor volt zsűrije a közönség kívánságát figyelembe véve úgy döntött, hogy Hacky Tamást, a füttyöst gimnazistát negyediknek kiküldik Helsinkibe.
Hurrá!
... Következik hát alább a vele készült gyorsinterjú:
- Gratulálok Tamás, mit szól a dologhoz?
- Nagyon-nagyon jólesik. Bár meg kell mondanom, hogy én boldog voltam a csehszlovákiai útért is. ... Igaz, a döntő óta annyian mondták, hogy nekem az első három között kellett volna lennem... de én csak bólogattam, mert nekem a szavaló, a bűvész, a gitáros produkciója nagyon tetszett. De hát így ... így aztán igazán remek... Köszönöm szépen mindenkinek!..."
(Megjegyzés: Goloviczky Péter később a Mayo-klinika sebészprofesszora lett az USA-ban, Hacky Tamás pedig orvos Németországban.)

Július 29. 19.30 a Világifjúsági Találkozó (VIT) megnyitó ünnepségének közvetítése Helsinkiből. Ezt követően nyolc egymást követő napon volt közvetítés a VIT-ről.

Augusztus

Augusztus 05. 20.00 élő közvetítés a Szegedi Szabadtéri Játékok Aszafjev: Párizs lángjai balettelőadásról. A műsor félbeszakadt a Posta által üzemeltetett kékesi adó energia kimaradása miatt.

Augusztus 06., tudósítás a TV Híradó 1962/153. számában Falusiak az ünnepi játékokon címmel, 00.47 terjedelemben. Alkotók: Baranyi István és Zádor László. Képleírás: a Pest megyei TSZ tagok biztosítási és önsegélyező tagjainak különvonata érkezik, megtekintik a Háry János előadását. Fennmaradt szöveg: "Szombaton délben különvonat indult a Nyugati Pályaudvarról Szegedre, az ünnepi játékokra. 400 Pest megyei termelőszövetkezeti parasztot, a biztosítási és önsegélyező egylet tagjait vitte a kirándulóvonat a Tisza-parti városba. Délután, a megérkezés után a város nevezetességeivel ismerkedtek. A kirándulás résztvevői az önsegélyező egylet költségén két napot töltenek Szegeden. Szombat este megtekintették a Háry János előadást."

Augusztus 12., tudósítás a TV Híradó 157/1962. számában Aida címmel, 02.03 terjedelemben. Alkotók: Burza Árpád és Zádor László.
Képleírás: szegedi virágoskert, Margaret Tynes kilép a fák közül, az Aida szereplői csónakáznak a Tiszán, majd megérkeznek a Dóm térre. A színfalak mögött Margaret Tynes és Svéd Sándor beszélgetnek, majd rövid áriarészlet. Fennmaradt szöveg: "Szegeden éppen most, ezekben a percekben kezdődik Verdi Aidájának szabadtéri előadása. Riportereink is Szegeden voltak, találkoztak az Aida főszereplőivel is. Margaret Tynes, Zenaida Palli, Luigi Ottolini és Svéd Sándor felhasználták szegedi tartózkodásukat, hogy megismerkedjenek a Tisza-parti város nevezetességeivel."

Aczél Endre a Köztévé 1962 műsorában ezzel kapcsolatosan a következőket mondta 2007 tavaszán:
"...némi feltűnést keltett, hogy a század baritonja, Svéd Sándor a szegedi szabadtéri játékokon, az Aidában a kor egyik legnagyobb szopránja, az amerikai Margeret Tynes oldalán mutatkozott. ...Hogy miért? Nos azért, mert Svédet, aki már a világháború előtt New Yorkban élt, Rákosiék a szó szoros értelmében foglyul ejtették: 1951-ben egy vendégszereplés alatt elvették tőle az útlevelét. Csak 56-ban, disszidálás révén kerülhetett vissza Amerikába, ám a Kádár-korszakban, sokak meglepetésére, megint hazajárt. Igaz, fényesen megfizették - amire háklis volt - és útlevele bevonásától se kellett tartania..."

Augusztus 18., a TV Híradó különkiadása Moszkvából, ahol Ny. Sz. Hruscsov fogadta Nyikolajev és Popovics űrhajósokat.

Augusztus 19., a TV Híradó beszámol a Magyar Filmarchívum építkezéseiről.

Augusztus 23., tudósítás a TV Híradó 165/1962. számában 125 éves a Nemzeti Színház címmel, 00.48 terjedelemben. Alkotók: Butskó György, Zádor László. Képleírás: színház külső, közönség, Básti Lajos és Lukács Margit fényképe, Básti dedikál, Kállai Ferenc, Mányai Lajos és Major Tamás aláírnak, a színházi bérleteinek képe.

Augusztus 30., tudósítás a TV Híradó 1962/170. számában A Vidám Színpad új színpadának átadása címmel, 00.58. terjedelemben. Alkotók: Schóber Róbert és Sényi Imre. Képleírás: utolsó simítások az elkészült színházban, díszletet festenek, nézőtér világítása, nézők jönnek be, Kellér Dezső kilép a függöny elé.

Szeptember

Szeptember 04., tudósítás a TV Hiradó 1962/173. számában Utazik a Nemzeti címmel, 00.40 terjedelemben. Alkotók: Baranyi István és Zádor László. Képleírás: Ferihegyről romániai vendégszereplésre utaznak a Nemzeti Színház színészei, a képen látható művészek: Horkai János, Kállai Ferenc, Raksányi Gellért, Bitskey Tibor, Bessenyei Ferenc, Töröcsik Mari, Pápay Erzsi, Lukács Margit, Makay Margit, Mészáros Ági, Major Tamás, Kálmán György, Garas Dezső. Fennmaradt szöveg: "Tegnap este a Ferihegyi repülőtérről külön géppel Romániába utazott a Nemzeti Színház társulata. A kéthetes romániai vendégszereplés első előadására holnap kerül sor a bukaresti operaház színpadán. Az együttes Szophoklész: Oidipusz című drámájával mutatkozik be a román közönségnek."

Szeptember 09., tudósítás a TV Híradó 175 /1962. számában Felújították az Erkel Színházat címmel, 00.53 terjedelemben. Alkotók: Vecsei Marietta, Tamás György.

Szeptember 17., tudósítás a TV Híradó 1962/182. számában Évadnyitás címmel, 04.07 terjedelemben. A pénztárosnő elmondja, hogy a Jókai Színházban Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című drámáját mutatják be. Jelenet a darabból, szereplők Dayka Margit és Keres Emil. Szintén a pénztárosnő mondja el, hogy a Petőfi Színház Légy szíves Jeromos című zenés bohózattal kezdi az évadot, Kazal László, Holl István, Galambos Erzsi jelenete. Bartók Terem: Muzsikás Péter vidám kalandjaiból részlet Angyal Sándor, Lehoczky Zsuzsa, Hankiss Ilona közreműködésével.

Szeptember 20., tudósítás a TV Híradó 1962/185. számában 125 éves a Nemzeti Színház címmel, Alkotók: Butskó György és Zádor László. Képleírás: ünnepi társulati ülés, Ilku Pál művelődésügyi miniszter mond beszédet. A képeken még látható a színpadi részen: Benkő Gyula, Básti Lajos, Aczél György, Kállai Gyula, Fónay Márta, Kohut Magda, Rajz János, Szakasits Árpád, Somogyi Erzsi, Makay Margit, Nagyajtai Teréz, és sokan mások, többen kitüntetést kapnak. Fennmaradt szöveg: "A megalakulásának 125. évfordulóját ünneplő Nemzeti Színházban ünnepi társulati ülést rendeztek kedden este. A színház tagságát Ilku Pál művelődésügyi miniszter köszöntötte. Beszédében a többi között ezeket mondta: (szinkron hangos részlet, nincs leirt szövegváltozata). Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese az Elnöki Tanács nevében kormánykitüntetést nyújtott át Somogyi Erzsinek, Makay Margitnak, Nagyajtai Teréznek, Marton Endrének és a színház több tagjának."

Szeptember 30., tudósítás a TV Híradó 1962/192. számában Riói éjszakák címmel, 02.03 terjedelemben. Alkotók: Kecskés László és Müller László. Képleírás: a Tarka Színpad Halló nagyvilág című előadásának szinkronhangos részlete. Fennmaradt szöveg: "Dél-amerikai revüegyüttes szerepel a Tarkaszínpad Halló nagyvilág című előadásán. Íme egy kis ízelítő a vendégművészek műsorából."

Október

és Televízió Szövetség soros elnökével Drago Selingerrel, a ljubljanai rádió igazgatójával, valamint dr. Ivo Pusztisekkel a JRT Főtitkárával. Erről Hárs István készített jelentést 1962. október 5.-én, (részletek):

A Jugoszláv Rádió és Televízió vezetői elsősorban a televíziós műsorcsere lehetőségei iránt érdeklődtek. A jugoszláv fél is szükségesnek tartja, hogy állandó mikrólánc létesüljön Belgrád és Budapest között, ami lehetőséget nyújt számukra nemcsak a magyar, hanem e lánc útján az Intervízió műsorok átvételére is. Élénken érdeklődtek az Intervízió tervei iránt.

....
Politikai vagy ideológiai kérdéseket jugoszláv résről nem feszegettek, vitát nem kezdeményeztek.

....
A Jugoszláv TV műsorát Belgrád, Zágráb, és Ljubljana megfelelő váltakozó struktúra szerint együttesen szerkeszti, heti 6 alkalommal.
..
Mind a rádió, mind a televízió technikailag eléggé jól felszerelt. Felvevő és lejátszó berendezéseik általában angol, amerikai és nyugatnémet eredetűek.
...
A Párt segítségét kérjük ahhoz, hogy a Posta illetékesei vegyék fel a kapcsolatot a jugoszláv televízióval, és jegyzőkönyvben rögzítsék állandó televíziós műsorközvetítési lánc létesítését Pécs - Zombor vonalon (ami számunkra kedvező és agy anyagi befektetéssel nem jár).
...
Állandó Tv-lánc létesítéséig provizórikus mikró összeköttetés után a jövő években két-három alkalommal kölcsönös élő műsor-cserét bonyolítanánk le (sport, koncert, és esztrád program közvetítés). - - MOL- 288f22/10 öe. MSZMP KB Agit.prop.Oszt.
A Politikai Bizottság december 11.-i ülésén megtárgyalta a jugoszláv- magyar rádió és TV kapcsolatok kérdését, az előbbi jelentés alapján. Olyan értelmű határozatot hozott, hogy a Magyar Rádió és Televízió a Jugoszláv Rádió és Televízió Szövetséggel hozza létre műsorok, zenei anyagok, TV-Híradó anyagok cseréjét, és készítse elő két rádió és televízió közötti műsoregyezmény megkötését. Erről Haynal Kornél 1962. december 17.-én tájékoztatta levélben /ag.88762) Tömpe Istvánt a Magyar Rádió és Televízió elnökét. -- - MOL- 288f22/10 öe. MSZMP KB Agit.prop.Oszt.

Október 14., tudósítás a TV Híradó 1962/202. számában Jaj a mama címmel, 02.45 terjedelemben. Alkotók: Szurok János, Müller László és Zádor László. Képleírás: a Kis Színpad bemutatójának részletei, a képen látható művészek: Gobbi Hilda, Gálcsiki János, Géczi Dorottya, Kibédi Ervin, Felföldi Anikó, Faragó Vera, Halász Judit.

Délelőtti ismétlések a televízióban. A műsorújság 1962/43. számában olvasható: "Az utóbbi időben mind több levelet kapott a tévé, a bányászoktól, vasutasoktól, üzemek dolgozóitól, azzal a sokféleképpen indokolt kéréssel: sugározzon a televízió hétköznap délelőtt is műsort, tekintettel főleg azokra, akik munkájukat váltott műszakban végzik. ... A televízió ezentúl szerdán és pénteken délelőtt megismétli az előző esték érdekesebb, felnőttekhez szóló műsorait, közöttük - valószínűleg állandóan - a Híradót, azonkívül a kisfilmeket, egy-egy játékfilmet vagy tévéjátékot. Mindezt két és fél órás műsorba sűrítve kapjuk, amelynek végén - déltájban - mindig a legfrissebb híreket ťláthatjukŤ. Legelső alkalommal november 2-án mindjárt sokat ígérő kóstolót kapunk..."

Október 16., beszámoló arról, hogy új bemondójelöltek próbafelvételei folynak a Magyar Televízióban.

Október 20., tudósítás a TV Híradó 206/1962. számában A kör bezárul címmel, 02.45 terjedelemben. Alkotók: Baranyi István, Zádor László és Müller László. Képleírás: a Jókai Színház bemutatója, a színpadon Berkesi András és Kazimír Károly, majd részletek a darabból, a képeken látható művészek: Szabó Gyula, Hacser Józsa, Keleti László, Nagy Attila, Békés Rita. Fennmaradt szöveg: "Berkesi András írta, Kazimír Károly rendezte a Kör bezárul című nagysikerű drámát."

Október 21., élő közvetítés a Magyar Állami Operaházból, Csajkovszkij: Diótörő. Szereposztás: Gál Andor, Kiss Ilona, Musitz Ágnes, Metzger Mária, Suba Gyula, Raksányi Júlia, Erdélyi István, Perényi Kálmán, Medgyasszay Hajnal, Németi Sándor, Koren Tamás, Dózsa Imre, Gál Jenő, Téry Evelin, Budavári Rudolf. (A felvétel restaurálása 2001-ben készült el.)

Október 23., Kennedy amerikai elnök október 22-én este helyi idő szerint este 7 órakor jelentette be, hogy az amerikai haditengerészet zár alá, azaz blokád alá veszi Kubát. A TV Híradó másnap, 23-án képes tudósításban számolt be a bejelentésről.

Október 27., a Bartók Szabadtéri Színpadon bemutatott Fedezzük fel Pestet című revü-kabaré műsor televíziós változatának közvetítése a Fővárosi Operett Színházból. A felvétel tartalmazza az alábbiakat (88.00 perc): Írta: Róna Tibor, Brand István, Romhányi József. Zeneszerző: Hajdú Júlia. Rendező: Horváth Tivadar.

November

A Rádió és Televízió Újság 1962/45. számában olvasható, hogy szerdánként mezőgazdasági szakmunkásképzés indul, ami 17 darab egy órás előadásból fog állni.

November 03., felépült a kabhegyi tévéadó. Az eseményről a TV Híradó is tudósított.

November 04., tudósítás a TV Híradó 1962/217. számában Kollégák címmel, 02.29 terjedelemben. Alkotók: Schóber Róbert és Zádor László.
Képleírás: a József Attila Színház bemutató plakátja és szinkron hangos részletek Akszjonov Kollégék című darabjából. A képen látható művészek: Láng József, Bodrogi Gyula, Kaló Flórián, Szabó Ernő, Szemes Mari, Kállay Ilona, Zenthe Ferenc, Sólyom Ildikó.

November 08., tudósítás a TV Híradó 220/1962. számában Megnyílt a fehérvári színház címmel, 01.12 terjedelemben. Alkotók: Burza Árpád, Zádor László. Képleírás: az 1874-ben felépült székesfehérvári Városi Színház külső képe, Déryné, Jászai Mari, Laborfalvi Róza képek, plakát a budapesti Nemzeti Színház egykori vendégjátékáról, amikor a Bánk bánt adták elő. Az újjáépült színház ünnepi Csongor és Tünde előadásának plakátja, az újjáépült épület külső képe, díszletépítés, nézőtér, társalgó, öltözőkben a művészek készülnek az előadásra, Lukács Margit jelmezben, szinkronhangos jelenet Bitskei Tibor és Töröcsik Mari közreműködésével. Fennmaradt szöveg: "1874-ben a székesfehérvári Városi Színházban lépett fel Katonáné, Déryné, Jászai Mari - innen indult útnak Laborfalvi Róza is. Az 1943-ban kiégett épület feltámadt poraiból. Tegnap felavatták a 38 milliós költségvetéssel újjáépült színházat. Utolsó simítások - a koradélutáni órákban már készen várta a megnyitás pillanatát a város nagy szülöttének nevét viselő Vörösmarty Színház. 18 évi szünet után ismét élet költözött az öltőzőkbe. A Nemzeti Színház együttese a Csongor és Tündét mutatta be a színház premierjén."

November 16., Kovács György, a TV Híradó röviddel korábban kiképzett, külsős operatőre küldte tudósítását Miskolcról, téma: az első villanymozdony vontatta személyvonat érkezése a Miskolc Tiszai pályaudvarra.

November 17., tudósítás a TV Híradó 226/1962. számában Egymillió fontos bankjegy címmel, 02.59 terjedelemben. Alkotók: Szitányi László, Zádor László. Képleírás: új helyen a Petőfi Színház. A Nagymező utcai épületen tábla, amely tudatja, hogy november 16-ától a Magyar Színház Izabella téri épületében játszanak, az Egymillió fontos bankjegy című bemutató előkészületei, Feleki Kamill sminkkel, Agárdy Gábor díszíti az öltözőjét, Domján Edit és Tomanek Nándor készülnek az előadásra, részlet az előadásból, Feleki és Lorán Lenke meghajolnak.
Fennmaradt szöveg: "Az elmúlt napokban sürgős tatarozás miatt bezárt a Petőfi Színház. A kitűzött napon megtartották az Egymillió fontos bankjegy című zenés vígjáték premierjét az Izabella téri volt Magyar Színházban. Gyors volt a költözés. Gyorsan benépesültek az öltözők, máris berendezkedtek ideiglenes otthonukban a főszereplők: Feleki Kamill, Agárdy Gábor, Domján Edit és Tomanek Nándor. És tegnap este 7 órakor megkezdődött a bemutató előadás."

A Televízió és a Híradó folyamatosan beszámol a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. Kongresszusáról. Az archívum a tudósítások mellett őrzi Kádár János 1962. november 20-i beszédét és november 24-i zárszavát is.
A műsorújság 1962/46. számában így harangozta be a közvetítéseket:
"Az esztendő legjelentősebb belpolitikai eseménye kezdődik november 20-án, a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. Kongresszusa. Országunk vezető politikai ereje számvetésre készül. ... A televízió kamerái ugyancsak ott lesznek a kongresszus legjelentősebb mozzanatainál: a koraesti órákban közvetítik a referátum és egyes hozzászólások részleteit, a riporterek pedig külön is megszólaltatnak egy-egy küldöttet, külföldi vendéget. ..."

November 20., tudósítás a TV Híradó 1962/228. számában Holnap folytatjuk címmel, 03.36 terjedelemben. Alkotók: Schóber Róbert és Zádor László. Képleírás: a Nemzeti Színházban Dobozi Imre darabját mutatják be, szinkronhangos jelenet, a képen szereplő művészek: Básti Lajos, Kálmán György, Zolnay Zsuzsa, Tomanek Nándor, Fülöp Zsigmond, Bessenyei Ferenc. A darabot Marton Endre rendezte.
Fennmaradt szöveg: "A Nemzeti Színház nagy sikerrel mutatta be Dobozi Imre új drámáját. Rendezte Marton Endre (utána szinkron)."

Ugyanezen a napon két külföldi tudósítás Moszkvából Ny. Sz. Hruscsov a Kreml palotában elmondott beszédéről, és Szófiából, ahol Dimitr Ganov bejelentette, hogy Todor Zsivkovot javasolják miniszterelnöknek.

November 24., tudósítás a TV Híradó 1962/231. számában Leleplezés címmel, 03.20 terjedelemben. Alkotók: Schóber Róbert és Zádor László.
Képleírás: a Nemzeti Színház 125. évfordulója alkalmából kiállítás a pesterzsébeti Vasas Művelődési Házban, régi Bánk bán plakát, régi előadások fotói, kép Lukács Margitról a Tartuffe-ből, Lukács Margit a nézőtéren, Bozsik József tanácselnök veszi át az itt kialakított kamaraszínházat. Jelenet (szinkronhangos) Szabó Magda Leleplezés című darabjából, a képen látszó művészek: Mányai Lajos, Kohut Magda, Bara Margit, Ladomerszky Margit. Fennmaradt szöveg: "A 125 éves Nemzeti Színház történelmének dokumentumaiból kiállítás nyílt a Pesterzsébeti Vasas Művelődési Házban, amelyet tegnap óta kamarateremként használ a Nemzeti Színház. Az erzsébeti dolgozók nevében Bozsik József tanácselnök vette át a színházat (hangos rész). Ezután bemutatták Szabó Magda Leleplezés című drámáját (hangos rész)."

November 27. 21.20 a Zenélő órák című zenei rejtvényműsor-sorozat első adása. Az összeállítást készítették és a játékot vezették: Forrai Miklós, Juhász Előd, Kollár Endre és Lukin László. Rendező: Horváth Ádám.

December

December 1., a TV Híradó képes tudósítást mutat be New Yorkból, ahol U Thantot megválasztották az ENSZ főtitkárának.

December 06., tudósítás a TV Híradó 240/1962. számában Miljutyin Budapesten címmel, 00.36 terjedelemben. Alkotó: Burza Árpád és Zádor László. Képleírás: Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert a Mosoly országa című előadása, a nézőtéren ül Miljutyin, az előadás után köszönti Petress Zsuzsát, Honthy Hannát, beszélget Sárdy Jánossal a többi színész társaságában. Fennmaradt szöveg: "Kedden este az Operettszínház Mosoly országa előadását megtekintette Miljutyin, a Szibériai rapszódia és sok más nagysikerű mű zeneszerzője, és a vele érkezett szovjet zeneszerző delegáció. Az előadás szünetében találkozott ismét a magyar operettművészekkel, akikről moszkvai vendégszereplésük alkalmával írt elismerő kritikát. A szovjet zeneszerzők baráti beszélgetésben újították fel a régi barátságot."

December 6., élő közvetítés a Magyar Állami Operaházból, Mozart: Cosi fan tutte. Szereplők: Ágay Karola, Sándor Judit, Bartha Alfonz, Palócz László, Maleczky Oszkár, Koltay Valéria. Tévéadás-rendező: Szinetár Miklós.

December 9., a TV Híradó beszámol arról, hogy a 300 000. tévéelőfizetőt köszöntötték, Dési Sándor fizikust és családját, akik a budapesti Ráday utca 14-ben laktak.

A Rádió és Televízió Újság 1962/49. száma beszámol arról, hogy Budapesten Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió Elnöke és Sukirman, az Indonéz Állami Rádió és Televízió vezérigazgatója aláírta a két tévé közötti együttműködési egyezményt.

December 12., a TV Híradó beszámolt Kodály Zoltán kitüntetéséről és a háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző születésnapja tiszteletére tartott ünnepi ülésről, amit a Magyar Tudományos Akadémián tartottak. Ugyancsak tudósításban számolt be a Híradó a Kodály tiszteletére adott díszelőadásról a Magyar Állami Operaházból december 18-án. A műsoron a Háry János volt.
Felhasznált irodalom:

MTV Archív adatbázisok
Rádió és Televízió újság 1962
MTV 1957-1997 szerkesztette: Schmitt Péter 1997
A Magyar Televízió története (Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András) 1995
Dunavölgyi Péter: Színház a képernyőn 1957-1967 (kézirat)
www.tvarchivum.hu - Arcképcsarnok
www.tvarchivum.hu - tévé történet, interjúk
Köztévé 1962 - Aczél Endre szövege
Rátonyi Róbert Operett c. könyve

Dunavölgyi Péter