1965

Dunavölgyi Péter:


A magyar televíziózás történetéből IX. (1965)

Magyarországon a Nemzeti Múzeumban megnyílt a "Népi demokráciák húsz esztendeje" címet viselő kiállítás, majd a Dózsa György úton felavatták a nagy Lenin-szobrot. Az MSZMP KB az oktatási reform tapasztalatairól határozott. Vértesszőlősön megtalálták Samu maradványait, nem sokkal később pedig az Ikarus üzeméből gurult ki az első hazai alumínium autóbusz. Pécsett megrendezték a Magyar Játékfilmszemlét.
Nemzeti Színház bontása ¬- a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületét 1875-ben építették. Az épület díszes, a színpadtér óriási, a nézőtér esténként ötszázzal több nézőt tudott befogadni, mint a régi Nemzeti Színház. 1908 augusztusától a Népszínház épületében tartotta előadásait a Nemzeti Színház. 1965. január 15-én elkezdték a színházépület bontását, március 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit, április 23-án a színház utolsó falszakasza is leomlott.
1965-ben egy falusi közvélemény-kutatás kiderítette, hogy a parasztság legkedvesebb kulturális tevékenysége a tévézés (46 százalék), az olvasás (25 százalék) és a rádióhallgatás (10 százalék).

Ebben az évben is fontos volt az MSZMP 1964 őszén tartott Országos Konferenciáján megvitatott és irányadó ideológiai elveknek a televízió munkájában való érvényesítése. A feladat lényegét a KB határozata a következőképpen fogalmazta meg: "A szocializmus teljes felépítésének szerves része a társadalmi tudat szocialista átalakítása, a marxista eszmék elterjesztése a tudomány, a kultúra különböző területein, és meghonosítása a tömegek gondolkodásában."
A műsorpolitikában alkalmazandó irányelvek előírták, hogy a televízió, mint elsősorban a tájékoztatás, valamint az agitáció és propaganda nagyhatású eszköze, legyen következetes a szocializmus eszméinek, erkölcsi- és ízlésnormáinak terjesztésében. Felkészült érvekkel lépjen fel a nacionalizmus, a vallási ideológiák, és a kispolgári gondolkodásmód ellen, méghozzá olyan módon, hogy nem folytat látványos ellenkampányt, hanem burkolt formában, mindvégig a marxista ideológia álláspontján keresztül mutatja be a szocialista élet pozitívumait. Fő feladata az egyéni és közös érdek összehangolásával történő építés eredményeinek köztudatba vitele, és a népgazdasági szemlélet általánossá tétele.
A televízióval szemben követelmény volt, hogy a műsorok a tömegek szintjén, közérthetően ábrázolják a társadalmi kérdéseket. Ennek ellenére a legfőbb problémát a direkt politikai műsoroknál az jelentette, hogy a kommentárok a bennfenteseknek szóltak, eleve feltételezték, hogy minden néző tisztában van azokkal a kérdésekkel, amelyeket hosszasan elemeztek. A tévé közvélemény-kutató osztálya által végzett felmérések szerint a napi műsorokat a nézők az elejétől a végéig figyelemmel kísérték. Így a televíziónak fontosabb szerep jutott a közvélemény formálásában a rádióval szemben. A televízió terjedésétől remélték hogy, ahogyan más országokban, Magyarországon is csökkeni fog az "ellenséges" rádióadások hallgatottsága.
Elvárták, hogy a televízió politikai kérdésekben hatékonyabban lépjen fel, egyértelműen fogalmazzon, ugyanakkor érdekesen és izgalmasan mutassa be mindazt, ami a szocialista törekvésekkel kapcsolatos. Előírták, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a termelőmunkának úgy, hogy a legszélesebb műfaji skálát felhasználva, sokoldalúan és vonzóan ábrázolja a munkáséletet. A legfontosabb politikai feladat a szocializmus eszméjének, a szocialista embertípus jellemző és követendő vonásainak ábrázolása volt, mind a tájékoztató, népművelő, mind a szórakoztató és művészeti műsorokban.
Az MSZMP Politikai Bizottsága számára 1964 tavaszán készült a Jelentés a Televízió helyzetéről és feladatairól című dokumentum. (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a Magyar Rádió Ált. Iratok 1945-1970 9.doboz). Ebben a káderhelyzetet is elemezték. Ekkor 814 fő dolgozott a televízióban, 1965 elejére 860 fő belsős munkatárs foglalkoztatását tervezték.
"A politikai munkatársak, akik vezető szerepet töltenek be a műsorkészítésben (vezetők, szerkesztők, riporterek, rendezők, operatőrök, mérnökök stb.) Ez a gárda mintegy 355 főt tesz ki. Ezek 20-23 százaléka kiváló képességű gyakorlott szakkáderből áll. A politikai munkatársi gárdának a jelenlegi és jövőbeni feladatokra is zömében alkalmas, s megítélésünk szerint mindössze 3-4 százalékra tehető azoknak a száma, akik jelenleg nem a képességüknek legjobban megfelelő beosztásban dolgoznak.
A - a rendezői állomány, bár jó erőkkel bővült, nagy szintkülönbséget mutat.
B - a kis létszámú riportergárdában kevés a nagyobb teljesítményeket nyújtó riporter.
C - a gyártásvezetői állományban (akiken a produkció szervezett és gazdaságos lebonyolítása múlik) többen vannak, akik életkori, természeti és iskolai végzettségi adottságaik miatt nem urai munkaterületüknek."
Ebben az évben nevezték ki Pápai Lajost (1933-2006) a gyermekrovat vezetőjének, aki tizenöt évig gondozta a területet.
A Műsorszerkesztőség jó előre, már 1964 őszén, szeptember 21-én elkészítette az 1965 évi I. negyedév műsortervét. Ezt a felszabadulás 20. évfordulójára való készülődés és az évfordulós ünnepi eseményekre való felkészülés jellemezte. (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a Magyar Rádió Ált. Iratok 1945-1970 9. doboz):
"Be kell mutatnunk az elmúlt húsz év eredményeit, életünk mai gazdagságát, anélkül, hogy problémátlanságba esnénk, vagy egyoldalú rózsaszín agitációt fejtenénk ki.
Foglalkoznunk kell feladatainkkal, elsősorban a népgazdasági tennivalókkal. Az 1965. év az öt éves terv utolsó éve. A második ötéves terv teljesítésének fokozott figyelemmel kísérése mellett a figyelmet a harmadik öt éves terv előkészítő munkáira valamint állandó népgazdasági (ipari, mezőgazdasági) feladatokra kell irányítani.
Különös gondot kell fordítani az internacionalizmus, ezen belül a szovjet-magyar barátság kérdéseire, az imperializmus leleplezésére, általában külpolitikai kérdésekre.
A felszabadulási ünnepségek két csomópontja február 13. hete, (Budapest felszabadulása) és április 4. hete. A két ünnepi periódusban a szokottnál is színvonalasabb, tartalmasabb műsort kell adni.
Nem csak a közvetlen felszabadulási műsoroknak kell tükrözniük az ünnepi előkészületeket, hanem az a feladat, hogy ebben a negyedévben a műsor egésze színesebb, szórakoztatóbb legyen, jó hangulatot teremtsen."

A tévé kollégium a műsortervet 1964. november 5-6-i ülésén fogadta el. (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a Magyar Rádió Ált. Iratok 1945-1970 9. doboz). A határozatok között szerepelt többek között:
"Mielőbb meg kell oldani a műsorkezdő híradás illusztrálását. Meg kell tenni továbbá az előkészületeket az esetleges hatodik adásnap híradó anyaggal való ellátására.
Az előterjesztést - egyetértéssel elfogadta. Úgy határozott, hogy a TV Híradó első kiadását 1965. január 1-től kezdődően kell új formában megjelentetni.
Törekedni kell minél több színházi előadás közvetítésére. A vidéki színházak fesztiválja címet meg kell szüntetni.
Meg kell vizsgálni a tévéjátékok és tévéfilmek export problémáit."

Fesztiváldíjak 1965-ben:

Monte-Carlo Tévéfesztivál
Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem - tévéjáték

Arany Prága Tévéfesztivál
Lev Tolsztoj - Székely Júlia: Iván Iljics halála - tévéjáték
A legjobb férfialakítás díja: Básti Lajos

Miskolci fesztivál, Tévé riportfilm I. kategória
Rendező: Vámos Judit
Árvíz után - riportfilm, Fiataloknak - riportfilm, valamint a filmkritikusok díja

Miskolci fesztivál, Tévé dokumentumfilm kategória I díj.
Ördögszekér - dokumentumfilm

Január

Egy éves az Iskolatelevízió. A Rádió és Televízió Újság 1965/5. száma (február 1.) a jubileum alkalmából három nívódíjas műsorkészítővel készített interjút. Sas Elemér, Nyerges Béla, Páhán István beszélt az elmúlt évről és a várható újdonságokról. Sas Elemér többek között arról beszélt, hogy "Fizikaóra a Holdon? Bármennyire fantasztikus, január 24-i vasárnapi adásunkban megkíséreltük megvalósítani; Földünk hű kísérőjének felszínén magyarázzuk el a tömeg fogalmát. Nem hatásvadászatból tettük. Ez esetben is arról volt szó, ami egyik állandó célkitűzésünk: az új megoldások kereséséről, minden szokványos lehető mellőzéséről!"
Az Iskolatelevízió indulásakor 800 iskolában csendült fel a szignál, 1965 elején már két és félezer iskolában volt tévékészülék.

Megújított formában jelentkezik a TV Híradó. A TV ügyrendjét 1964. január 9-én fogadták el, ebben a Híradó feladatát így határozták meg:
"A lehetőségekhez képest a legfrissebben be kell számolnia a legfontosabb nemzetközi eseményekről, az ország életének fontos híreiről, az ipar és a mezőgazdasági termelés eredményeiről, a népgazdasági tervek teljesítéséről és le kell leplezni a szocialista építést gátló jelenségeket és tényezőket."
Elkészül a régi I-II stúdió összenyitásából a III. stúdió, a Híradó stúdiója, melyhez Marconi kamerákat és EMI mixert vásárolnak - ezzel fejeződik be a Marconi rendszerű berendezések tipizálása. Az addig sokat bírált súgógép itt kap polgárjogot, ahogy akkor mondták. Szabadalma még 1957-ből származott, egyszerű szerkezet volt. A góliát betűs írógéppel írt "húzós insert" képet egy félig áteresztő tükör segítségével optikailag jelenítette meg a hírolvasó látóterében. Így a bemondó mintegy a kamera optikájából, tehát a nézőkkel szembenézve olvashatta fel szöveget.

Január 1., a Tv Híradó tudósított az év első újszülöttjéről. Budapesten, az I. sz. Nőgyógyászati Klinikán éjfél után 12 perccel született az első gyerek, Kovács Gabi.
A franciák és az angolok között vita alakult ki a Condorde szuperszonikus repülőgép gyártása körül, erről angol forrásból átvett képanyaggal tudósított a híradó.
Az Angyal vetélytársat kapott egy új amerikai sorozattal dr. Kildare (Richard Chamberlain) személyében.
Bemutatkozik Anita, a "tévé-bébi", akit születésétől követ nyomon a tévésorozat.
Nagy Magyar siker születik a Monce-Carlo-i Tévéfesztiválon: Hubay Miklós Ők tudják mi a szerelem című tévéjátékának forgatókönyve nyeri a legjobb forgatókönyvnek járó Arany Nimfa díjat.

Január 5., a Magyar mesterek sorozatban Barabás Miklós festőművészről készült portréműsort vetített a televízió. Szerkesztő Pap Gábor, zeneszerző Tamássy Zdenkó, rendező Dömölky János, operatőr Darvas Máté.

Január 6., a Felszabadulás téren (ma Ferenciek tere) Piccoló drinkbár nyílt! A híradó is bemutatta.

A televízió népszerűségét jelezte, hogy Kisújszálláson a Faipari Vállalatnál fából kézült játék televíziók gyártását kezdték meg. A TV Híradó január 12-i számában be is mutatták az új játékot.

Január 21., Javaslat természetfilmcsoport létrehozására Rockenbauer Pál és Rácz Gábor közreműködésével - Tömpe Istvánnak, az MRT elnökének kezdeményezésére. A csoport 1965 évi költségeire 72.500 forintot kért Sándor György, mint előterjesztő. 1965-ben előkészítő munkák folynak, majd 1966-ra három önálló film elkészítését tervezik, ehhez már 347.300 Ft költségkeretet kérnek. A kezdetekben Horváth József és Novákovits András voltak a csoport állandó operatőrei. (Magyar Országos Levéltár -XXVI A 8 - MRT Általános iratok 46 d.)
Rácz Gábor: "Természetesen fekete-fehérben készültek filmjeink - Dámszarvasok erdejében, Hetedik árhullám Gemencen, A szarvasi kísérlet, Viperák, A rovarvilág zenészei."

Január 24., a Dongó című tévéjáték bemutatója. Szereplők: Kaló Flórián - Markó Viktor, Kállai Ilona - Manka, Kazal László - Balla, Csala Zsuzsa - Balláné, Szemes Mari - Zsuzsi, Báró Anna - Ficekné, Csákányi László - Kucsera, Dömsödi János - Polonyi százados, Horváth Gyula - Gál nyomozó, Agárdy Gábor, Farkas Antal, Keleti László, Szendrő József. Dramaturg Semsey Jenő, írta: Tóth Miklós, zeneszerző Jereb Ervin, rendező Deák István, operatőrök Mezei István, Varga Vilmos, Szalay László, Horváth József, gyártásvezető Hencz Dezső.
Január 27., Budapesten tartotta 37. ülésszakát az OIRT igazgatótanácsa, a TV Híradó is beszámolt a tanácskozásról.

A Rádió és Televízió évkönyvében Mit csinál az Intervízió? címmel olvasható korabeli cikk:
"Az OIRT (Nemzetközi Rádió és Televízió Szervezet) munkájának dokumentumaiban, az Adminisztratív Tanács 1960. január 28-i, budapesti ülésének jegyzőkönyvében találkozik az Intervízió életre hívásának feljegyzéseivel. Az OIRT tagjai közötti nemzetközi televíziós műsorcsere alapszabály tervezete az Intervízió létrehozásának célját a következőkben jelöli meg: A Nemzetközi Rádió és Televízió Szervezet (OIRT) a televízió területén megvalósuló békés nemzetközi együttműködés elveivel összhangban, ťIntervízióŤ névvel megalakítja a televízió műsorok nemzetközi rendszerét...
Az OIRT az Intervízió megalakításával a következő célokat követi:
a, Hozzájárulás a béke fennkölt eszméinek, a népek kölcsönös megértésének és barátságának megvalósulásához;
b, A kultúrkincsek kölcsönös kicserélésének előmozdítása, a népek életéről szóló és az igazságnak megfelelő tájékoztatással, valamint a jelentős nemzetközi események, a tudomány, a technika és a sport eredményeit ismertető műsorok cseréjével;
c, Az Intervízióban résztvevő televíziós központok műsorainak gazdagítása érdekes, humanisztikus, a nevelést és a művelődést szolgáló adásokkal...
...Az Intervízió Tanácsának valamennyi intervíziós ország a tagja. Ez a testület rendszeresen, negyedévenként ülésezik. A nemzetközi televíziós műsorcserének tehát negyedéves tervek képezik az alapját.
...A nemzetközi műsorcsere gerincét az úgynevezett ťnyelv nélküliŤ műsorok adják, mindenekelőtt a sport és a muzsika..."

Január 30., aláírták Magyar Rádió és Televízió és a mongol Rádió közötti egyezményt, a TV Híradó is beszámol az eseményről.
Tudósít Sir Winston Churchill londoni temetéséről.
Bokodi Béla és Vecsei Marietta, a TV Híradó munkatársai elkészítik a Vasút a város alatt címmel első filmjüket a budapesti metró építéséről.
Ugyanekkor tudósít a TV Híradó a Bartók Színház Három szegény szabólegény bemutatójáról. A riportban látható szereplők: Magda Gabi, Harkányi Endre, Garas Dezső, Kaló Flórián, Mécs Károly, Csákányi László.

Január 31., tudósított a TV Híradó a San Remo-i dalfesztiválról valamint élő közvetítés is volt az eseményről, ami a korabeli kritika szerint nem sikerült tökéletesen.
Hétfői Hírek, 1965. február 1., K. L. monogrammal:
"A hiba szombat este nem a készülékekben, nem is a műsorban, hanem a közvetítésben volt. Az Eurovízió és az Intervízió technikailag is kifogástalan, kitűnő műsort adott a San Remo-i dalfesztiválról, amelyik közvetítése a Tévedések szomorújátéka címet viselhette volna. Azzal kezdődött, hogy Mike Boungiorno, az olasz konferanszié, az olasz televízió egyik nagy kedvence, igen meleg szavakkal üdvözölte az Eurovízió és az Intervízió közönségét, felsorolta az adásba bekapcsolódó országokat, köztük hazánkat is. A közönség nagy tapsviharban tört ki, de a műsorba későn bekapcsolódó magyar bemondó ezt nem tartotta szükségesnek közölni a hazai nézőkkel. Amikor viszont megszólalt, elkezdődött a bakik sorozata. Közölte, hogy énekesnő következik, mire férfi jelent meg a képernyőn. Bejelentette, hogy Marquetti következik, mire Bobby Solo lépett fel, elénekelve Marquetti dalát. Elmondta az egyik szám körülbelüli tartalmát. Szerinte a dal arról szólt, hogy a férfi szerelmének elhagyására készül. A tartalom valóban ťkörülbelüliŤ volt, mivel a dalban arról esett szó, hogy a nő készül elhagyni szerelmét. A bemondó ilyen ékes magyarsággal beszélt: A következő dal tartalmát így fogalmazhatnám össze..."

Újfajta háttérvetítő gyártását kezdték meg Drezdában (NDK) a televízió számára. A berendezés százhúszszoros méretre tudta kivetíteni a diapozitívot.
Miközben az MTV Híradónál csak filmkamerák dolgoztak, addig az amerikai ABC televíziónál már könyv nagyságú tévékamerával készítettek híradó riportokat, a két és fél kiló súlyú miniatűr kamerán kívül egy tizenkét kilós, egy mérföld hatósugarú kis tévéadó is volt!

A műsorújság beszámolt arról, hogy a tévévetélkedőket a gyerekek kedvelték ekkor leginkább - állapították meg az olasz pedagógusok. Az általános iskolások az ilyen műsorokat nézték a leggyakrabban. A módszert az Iskolatelevízió itthon tervezi bevezetni.

A TV Híradó munkatársai riportfilmet készítenek Fortunával Párizsban címmel. Szerkesztő Tamás György, operatőr Schóber Róbert. A Patyolat Vállalat tomboláján a Tarján család párizsi szilveszteri utat nyert, az orvostanhallgató lány és a gimnazista lány útjáról készült a film.

Február

Indul a tv új világirodalmi játéka Földön járó csillagok címmel. Az Esti Hírlapban H. T. szignóval így írtak róla 1965. február 2-án:
"Világirodalmi vetélkedő egyetemi fokon - talán így jellemezhetnénk az új sorozatot, oly magas és speciális követelményeket támaszt a versenyzőkkel szemben. A döntő résztvevői a görög dráma ismerői közül is a legjobbak voltak, hiszen elő- és középdöntőn keresztül vezetett fáradságos útjuk a tévéstúdióba. Itt a tárgy szinte tökéletes ismeretére volt szükség. Létrejött egy ellentmondás a műsor célja és tényleges hatása között. Ezt a vetélkedőt csak azok a nézők élvezhették, akik az átlagos irodalmi műveltséget sokszorosan felülmúló készültséggel rendelkeztek; akik nem csak azt tudják, mi a deus ex machina és a hübrosz, de ezen túlmenően otthonosak Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész világában. Akik csak ezután olvassák őket, azok nem. Vonatkozik ez Devecseri Gábor bevezető előadására is, amit a beavatottak is alig tudtak követni. ... A televízió nem titkolta, hogy a Földön járó csillagok nem a szélesebb közönséghez szól, hogy átfogóbb, elmélyültebb akar lenni, mint a Tévé Olvasóterme. De van egy bizonyos határ, amit nem lehet átlépni a képernyőn: az esztétizálásnak, az elemzésnek élvezhető formát kell adni ahhoz, hogy a kontaktus a nézővel fennmaradhasson. Ha ez nincs így - és az adás három része közül kettőnél ez a helyzet - a jó szándék visszájára fordul, serkentés helyett viszolyogtat."

Kezdődik a televízió nagyszabású történelmi dokumentumsorozata, a Századunk.
Nagy volt az érdeklődés az orosz nyelvleckék iránt.
Az Amerikai Egyesült Államokban a Nilsen Közvélemény kutató Intézet jelentése szerint az Egyesült Államokban a mintegy 70 millió tévékészülék mellett az átlag amerikai napi öt és fél órát töltött el.
A székesfehérvári Videoton gyárban a Favorit tévéből negyvenezer darabot adtak át kereskedelemnek, tovább gyártották a már megkedvelt Horizont és Kékes típust is. Az Orion gyárban az AT 650 és az 550 típus volt a keresett.
Zsurzs Éva a jugoszláv televízióban újra megrendezi fesztivál díjnyertes tévéjátékát, az Epeiosz akciót!

Február 2. 18,35 Csak egy kicsit jobban... - a műsor a gyárak újítási versenyét követte nyomon. A másfél esztendeje indult műsorsorozat most átalakult. Erről írt a műsorújság 1965/5. száma:
"A műsor most - saját keretei között - szeretne többet nyújtani. Ezért hirdeti meg a Magyar Televízió, a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Vasas Szakszervezet közös akciójaként a gyárak újítási versenyét. A versenyben résztvevő gyárak két területen mérik össze erejüket. Egyrészt a sokat érő és másutt is használható újítások beküldése, illetve a bemutatott újítások bevezetése terén. Az ötfordulós verseny elbírálásának egyetlen mércéje az, hogy mit hozott az átvett újítás a gyár konyhájára forintban?"

Ugyanezen a napon a TV Híradó tudósított a Lenin emlékmű építéséről a Dózsa György úton.
Ugyanezen a napon tudósít a Monte-Carlo-i fesztiválról, ahol Hubay Miklós átvette az Arany Nimfa díjat, melyet az Ádám Ottó - Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című film nyert.
A műsorújság 1965/6. számában tudósítást közölt az eseményről. "Ahogyan azt már a napi sajtó megírta, a Monte-Carlo-i tévéfesztiválon jelentős magyar siker született; húsz ország közel félszáz tévéfilmje közül az Ők tudják mi a szerelem nyerte a legjobb forgatókönyvnek kijáró Arany Nimfa díjat. ... Dobos István, a Magyar Televízió drámai osztályának vezetője elmondta: kiderült, hogy akik nem az Ők tudják mi a szerelemre szavaztak, azok viszont másik versenyfilmünkre, a Világos feladjá-ra adták szavazatukat. ... A világos feladja egyébként meghívást kapott egy márciusban Hollywoodban tartandó fesztiválra..."

Február 3. 19.05 élő közvetítés a Thália Színházból, Saul Levitt Parancsa tettem. Szereplők: Wallce tábornok - Inke László, Chipmann ezredes - Keres Emil, Otis Baker - Nagy Attila, Henry Wiz - Somogyvári Rudolf, Chandler alezredes - Buss Gyula, dr. John Bates - Keleti László, Ambrose Spencer - György László, James Davidson - Madaras József, Jasper Cuiver - Kovács Károly, George Gay - Mécs Károly, D. Hosmer őrnagy - Kollár Béla, Lius Schade - Tándor Lajos, dr Ford - Fellegi István, Williams kapitány - Kalocsai Ferenc, Mott tábornok - Boray Lajos, Thomas tábornok - Fenyő Aladár, Geary tábornok - Vidó János, Stibbs ezredes - Lengyel András, Hadnagy - Palágyi Ferenc, Jegyző - Szécsy Iván. Rendező Gosztonyi János.

Február 04. 19.50 Napi jegyzetünk: Interjú Glezosz Manolisszal, a riporter Hajdú János. Riportalany Manolisz Glezosz, szerkesztő Korolovszki Lajos, rendező Pintér Gyula.

Ugyanezen a napon a Szovjetunió tiltakozik az amerikaiak vietnami beavatkozása miatt. Két nappal később Koszigin szovjet miniszterelnök Észak-Vietnamban tárgyal.

Február 10-12., Az Országgyűlés téli ülésszakán élesen elítélik a Vietnam elleni amerikai imperialista agressziót.
Kádár János parlamenti beszédében az évről évre csökkenő gyermekszületésről beszélt, és az "önzésbe átcsapó jobb életre törekvést" ostorozta. Minden nap tudósít az ülésről a TV Híradó.

Február 6., a TV Híradó tudósításai: A Vörös Hadsereg útján, és renoválják Huszka Jenő és Jacoby Viktor egykori törzshelyét, a Hársfa vendéglőt.

Február 10., naponta: a Műkorcsolya EB közvetítése Moszkvából, riporter: Vitray Tamás.
Ugyanezen a napon élő közvetítés az Erkel Színházból, Orff: Az okos lány, Menotti: A telefon, valamint a Márió és a varázsló című táncdráma.

Február 11. 21.25 Belépés csak tévénézőknek: Egy óra a Belügyminisztérium klubjában. Riporter Molnár Margit.
A TV Híradó tudósít a Vígszínház Zárt ajtók bemutatójáról. Főszereplők: Latinovits Zoltán, Tomanek Nándor, Csákányi László. A bemutatóra Magyarországra látogatott Milán Kundera is.

Február 14., átadták a Filmkritikusok díjait, Rajk András ismertette a filmkritikusok értékelését az 1964-es filmekről, Szakasits Árpád adta át a díjakat:
Kovács András Nehéz emberek című filmjéért kapott díjat, a legjobb rendező Gaál István a Sodrásban című filmjéért, a legjobb férfi alakításért Páger Antal. Banovich Tamás különdíjat kap az Életbe táncoltatott lány forgatókönyvéért, díszlettervezéséért és rendezésért.

Tárgyalásokat folytattak a szovjet televíziós szakemberek Párizsban. A francia színes televíziós rendszert, a SECAM-ot tanulmányozták, majd a francia szakemberek látogattak el Moszkvába tapasztalatcserére.

Február 14. 21.20 Csiribiri című tévéjáték bemutatója. Az ismert Móricz regény tévéváltozata. Szereplők: Drahota Andrea fh - Irénke, Gobbi Hilda - Mama, Psota Irén - Erzsébet, Gábor Miklós - Pál, Dániel Valéria fh - Zsuzsi. Dramaturg Karinthy Ferenc, zeneszerző Kocsár Miklós, rendező Ádám Ottó, operatőr Czabarka György, díszletterv Kézdy Lóránt.

Az előző évben hosszabb vita bontakozott ki a tévés és filmes szakma és az ország kulturális vezetése részvételével arról, hogy a televízió az egyre nagyobb filmigénye kielégítésére építsen-e saját filmes gyártóbázist. Egy A film helyzete a televízióban címet viselő jelentés vitájának jegyzőkönyvében olvasható (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a Magyar Rádió Ált. Iratok 1945-1970):
"Szinetár Miklós hozzászólása: Gyártsunk e filmet? Film - ez a szó más és más körülményeket jelent, és technikai, gyártási igényt. Olyan határozattal, amely kimondja, hogy a művészeti osztály, dramaturgia nem gyárthat filmet, nem értenék egyet, mert szegényítené lehetőségeinket. A televíziónak perspektívában kell kialakítani egy filmstúdiót - akár az állami filmgyártáson belül. Ésszerűbb lenne, ha a MAFILM-nél állna rendelkezésünkre egy stúdió, lefoglalt térrel, anyagi eszközökkel, éves terv alapján - s ide koncentrálnánk a gyártandó filmeket. Lenne egy egység, amely kizárólag a tévé számára tévé könyveivel, meghatározott rendezőkkel, szervezett kereteken belül dolgozna. Olyan elképzelésekkel, hogy a televízióban valósítsunk meg egy konkurens filmgyárat, nem értek egyet."
Az MRT Pártbizottsága - Grósz Károly vezetésével - is foglalkozott a kérdéskörrel, majd határozatot hozott (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a Magyar Rádió Ált. Iratok 1945-1970):
"Korábban kialakított azon célkitűzés, hogy a játékfilmek mennyisége jelentősen csökkenjen, a gyakorlatban nem valósítható meg. Ezért a játékfilmek mennyiségének megtartása és nem csökkentése a reális fejlesztési irány.
A televízió műsorosztályai kizárólag a műsorokhoz szükséges kisfilmek gyártásával foglalkozzanak. A Dramaturgia és a Művészeti Osztályok pedig a televízió igényeinek megfelelően csak telerecordingra rögzített, nem filmes munkastílussal készült produkciókat gyártsanak."

Még 1964. december 7-én, a vita lezárása után, Papp Sándor, a Film főigazgatóság vezetője és Kulcsár Ferenc MRT elnökhelyettes keretszerződést írt alá (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a Magyar Rádió Ált. Iratok 1945-1970, I./10 35. doboz), ebben többek között ezek szerepelnek:
"A Televízió kimondottan játékfilmgyártási tevékenységet nem folytat és ilyen jellegű szervezetet nem épít ki. A Televízió valamennyi játékfilmgyártási igényét a Magyar Filmgyártó Vállalat (MAFILM) elégíti ki éves szállítási szerződés alapján.
A fentiek értelemszerűen nem vonatkoznak a kisfilm gyártó tevékenységre, amelyet a Televízió - a tévéjátékokhoz szükséges filmfelvételekkel együtt - változatlanul saját gyártásban lát el. A Televízió a jövőben elsősorban elektronikus filmkamera és filmrögzítő berendezéseit, illetve16 mm-es filmtechnikai bázisát fejleszti a követelményeinek megfelelően.
A Televízió minden olyan külföldön vásárolt játékfilmjének szinkronizálási feladatát a Pannónia Filmstúdió látja el, amelyet az éves szállítási szerződésben - kapacitásának megfelelően - vállalni tud, beleértve a 16 mm-es technikával készült filmek szinkrongyártását is.
A Televízió a továbbiakban csak belső produkciók, valamint a filmek alámondásához szükséges - tehát a Pannónia Filmstúdió profiljába nem tartozó - technikai bázisát fejleszti."

A Magyar Televízió 1965 évre nyolc darab, egyenként hatvan perces, tévéközvetítés céljára szolgáló játékfilm elkészítésére kötött szerződést a MAFILM-mel. (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a Magyar Rádió Ált. Iratok 1945-1970, I./10 35. doboz).

Február 16. 21.55 Érmek, érmesek sorozat: Torna, kajak. Riportalanyok: Hess András, Ducza Anikó, Makray Katalin. Szerkesztő Szőnyi János, rendező Mahrer Emil, operatőr Török Vidor.
Ugyanezen a napon 21.15 Kétszáz márkáért címmel leleplező dokumentumfilmet mutat be a televízió egy kémperről és a tanulságairól! Riporter Nagy Tibor, szerkesztő Pápai László, operatőr Török Vidor, rendező Bednai Nándor.

Február 17., a TV Híradó tudósít a Nemzeti Színház Lear király bemutatójáról, Básti Lajos főszereplésével.

Február 27., a TV Híradó tudósít a Szegény Dániel bemutatójáról. Szereplők: Ruttkai Éva, Pálos György, Bárdy György, Schubert Éva.
Ugyanezen a napon 19.05 élő közvetítés a József Attila Színházból,
Szomory Dezső: II. József császár. Rendezte Kazán István.

Február 28. 19.50 Századunk Ź- A század tanúja. Forgatókönyvíró és szerkesztő Bokor Péter, zeneszerző Palasits Iván, rendező Bokor Péter, operatőr Mátray Mihály.
A dokumentumfilm-sorozat előkészítése és forgatása már másfél évvel korábban megkezdődött. Erről tudósított már a Rádió és Televízió Újság 1964/9. száma, ahol a sorozat szerkesztője és forgatókönyvírója, Bokor Péter írt a várható műsorfolyamról.
"Több mint fél éve folyik az előkészítő munka, és előreláthatóan ősz végére készülnek el a sorozat első filmjei. ... Kevesen ismerik a balkán háborúk filmdokumentumait, a Krupp vagy a cseh Bata cég magán-archívumának, a német náci párt 1933 előtti propaganda osztályának filmjeit, a 20-as, 30-as évek távol-keleti eseményeiről szóló döbbenetes riportokat, a régi technikai csodák, a divatbemutatók, természeti katasztrófák, sportszenzációk képeit. A legtöbb filmfelvétel had-, és politikatörténethez kapcsolódik, de megjelennek majd a képernyőn olyan kiemelkedő század-társaink is, mint például Tolsztoj, Edison, Marconi, Show, H.G. Wells, Barbusse, Gorkij, Byrd kapitány, Nansen, Amundsen, Cskalov, Lidberg, ... Lunacsarszkij, Frunze, Csapajev, Klra Zetkin, Kun Béla, Szun Jat Szen, Mahatma Gandhi. ...A Századunk nem lesz tudományos jellegű műsor. Mégis fontos a műsor tudományos megalapozása, tudós történészek közreműködése, hiszen a tévé ezzel a sorozattal nem csak szórakoztatni akar, hanem segíteni is abban, hogy nézői áttekintést kapjanak a XX. század útjáról."
A műsorújság 1965/8. számában ismét Bokor Péter konferálja fel a sorozatot:
"...A TV e héten induló sorozata a televíziós dokumentáció számos eszközét kívánja felhasználni, hogy felidézze az elmúlt évtizedek eseményeit és hangulatát. Az első adás a film, a mozi őstörténetét ismerteti, A legrégibb felvételekből ad ízelítőt, abból az időből, amikor még csodálatot keltett, hogy megmozdult a kép. ...Benkő Gyula vállalta a sorozat előadójának a szerepét. Ő lesz az útikalauzunk, aki az elmúlt évtizedek eseményeinek tekervényes útjain végigvezet bennünket..."
Rövid kritika a Magyar Nemzetben:
"Megindult a Századunk. Hosszú, gondos előkészítő munka után sokat ígér ez a sorozat. A bevezető adás rendkívül érdekes film és képanyagával, Benkő Gyula közvetlen, rokonszenves előadásával fokozza a várakozást."
A több éves előkészítés során, 1963 végén, 1964 elején problémák voltak a sorozat finanszírozásával és gyártási helyével. A MRT Televízió Kollégiuma január 20-án tárgyalt erről. A jegyzőkönyv szerint:
"Tárgy: A műsorosztályok visszatervezett 1964 évi műsorterve.
Századunk: Itt várni kell a végső döntéssel, amíg a Főosztály részletes jelentést terjeszt a vezetői értekezlet elé. Komoly viták lennének azonban, hogyha ezt a műsort elvinnénk innen, mert máshol nem lenne biztosítva az a keret, amit a Főosztály szinte fillérenként tud spórolni más területekről."

Ugyan ezen a napon 20.40 Ivan Iljics halála, tévéjáték. Lev Tolsztoj regényének tévéfilmváltozatát mutatta be a televízió. Szereplők: Básti Lajos - Ivan Iljics Golovin, Máthé Erzsi - Golovina, Tomanek Nándor - Geraszim, Bodor Tibor - Az apa, Dajka Margit - Az anya, Greguss Zoltán - Orvos, Gelley Kornél - Petrovics, Fodor Zsóka fh. - Liza, Győrffy György - Sógor, Árva János, Deák Sándor, Prókay István - Kártyások, Papp János, Tarr Béla - Vászja, Kollár Béla.
Dramaturg Dobos István, forgatókönyvíró Székely Julianna, zeneszerző Vári Ferenc, koreográfus Rimóczy Viola, rendező Mihályfi Imre, operatőr Sík Igor.
A Magyar Nemzetben megjelent kritikában 1965. március 03-án Vicsek Anna írta:
"Felvételein Sík Igor mintegy folytatja a Rab Rábyban látott stílust. Némi túlzással: a sötétség meghódításával kísérletezik ő is a televízió számára. Éles kontrasztos képei - a gyertya, a szentkép, a halottas ágy - most is különlegesek, kifejezőek. Básti Lajos Iván Iljics alakításában erős ember birkózik a halállal. A művész játékát a lázadó harag, a felcsapó gyűlölet tölti meg feszültséggel, ennek ellenpontjaként fokozzák a hatást az elgyengülés, az lesettség, a megbékélés percei. Máté Erzsi egy árnyalattal érdesebbre, s tán gonoszabbra formálja a feleséget Tolsztoj megfogalmazásánál..."

Szintén ezen a napon tudósít a TV Híradó a Belügyminisztérium karhatalmi egységeinek "Ki mit tud" vetélkedőjéről, a Szamuely laktanyából, valamint a Nemzeti Színház Oresteia bemutatójáról, Mezey Máriával a főszerepben.

Március

Elkészül a Televízió 1964. évi gazdálkodását lezáró beszámoló
(Magyar Országos Levéltár - XXVI A 8 - a MRT Általános iratok, 46 d.): Beszámoló az 1964 évi gazdálkodásról, 1965. március 4.
Kiadási előirányzat volt 164.657.000 Ft, tény kiadás 90.219.000 Ft.
Eredeti bevételi terv: 331.010.000 Ft, tény: 349.585.000 Ft.
Emlékezetes tévéközvetítés a kozmoszból, a Voszhod 2 fedélzetéről, Beljajev és Leonov űrsétájáról.
Budapesten a Blaha Lujza téren "városrendezési okokra" hivatkozva lebontják a Nemzeti Színház épületét. A társulatot "ideiglenesen" az Izabella utcai Magyar Színházban helyezik el.

Március 1., meghívó az MSZMP Rádió és Televízió Bizottsága ülésére. Ennek egyik pontja: Jelentés az 1945 előtti párttagok helyzetéről és politikai tevékenységéről. Az előterjesztő és előadó Takács Ferenc, a meghívó Grósz Károly, az MRT Pártbizottságának titkára. (Magyar Országos Levéltár - 288.f./22/165/ 16.ö.e. MSZMP APO Ag. 236.)
"Az elmúlt hónapokban beszélgetéseket folytattunk a Rádió és Televízióban dolgozó régi párttagokkal (akik1945 előtt léptek be a pártba).
2. oldal: elégedetlenek a párt gazdaságpolitikájában megmutatkozó lazaságok miatt. Sok a visszaélés, a korrupció, az üzemi átszervezések nem hozták meg a kellő eredményt. Sokan feleszik a kérdést, hogyan juthattunk ide?
3. oldal: A Televízióról alkotott vélemények negatívabbak (mint a rádióról) Tömpe elvtárs szerint az ott lévő állapotok is jelentősen javultak. Egyes vezetőknél is vannak problémák, vannak, akik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Más vélemények szerint -súlyosabbak - a személyi állomány szélesebb rétegénél politika-mentesség jelentkezik. A vezetőket túlságosan elfoglalja a szervezés, az értekezés, a dolgozókkal keveset foglalkoznak.
6. oldal: A pártiroda nyilvántartása szerint 20 régi párttag dolgozik az MRT-nél, ebből 9 a Rádióban és 11 a Televízióban."

Az MRT TV kollégium döntött:
Hozzájárult, hogy Művelődési Főosztály néven a következő egységeket összevonják: filmgyártási és filmforgalmazási osztály, szórakoztató osztály, zenei és képzőművészeti rovat. A Művészeti Főosztály vezetője Gellért Endre, a Szórakoztató Osztály vezetője Fellegi Tamás lett. A Drámai Osztály és a korábbi Művészeti Osztály irodalmi rovatából Irodalmi Osztály jött létre, vezetője Szűcs Andor lett. Az Aktuális Főszerkesztőség vezetését Randé Jenő látta el.
(Magyar Országos Levéltár - XXVI A 8 - a MRT Általános iratok, 46 d.)

Március 2. 18.45 Tv-bébi - már három hónapja követhették nyomon a nézők Anita, a TV-bébi életét.
Népszabadság, 1965. március 27.: "Nemsokára negyedszer jelentkezik a képernyőn a TV-bébi, ez a hasznos műsorszám, mely felhívja a fiatal anyák figyelmét legfontosabb csecsemő-egészségügyi és nevelési kérdésekre. A Tv-bébi rendezője, Dr. Kardos István szerint a kis Anitából sem gyerekrevűt, sem luxusbébit nem fogunk csinálni. Átlagos szülők átlagos gyermekét választottuk - mondja - és semmi olyan ruhadarabot vagy használati tárgyat nem mutatunk be a műsorszámunkban, amelyet Magyarországon ne lehetne megszerezni. Indulás óta sok kismama fordul hozzánk tanácsért. Ennek nagyon örülünk. Olyan leveleket is kapunk, amelyekben elmaradott emberek sértő hangon bírálják a bemutatott modern csecsemőápolást, a saját ósdi tapasztalataik mellett kardoskodnak. Ez is csak bizonyítja, hogy milyen nagy szükség van erre a munkánkra."

Ugyanezen a napon 19.55 A TV Galériája.
Magyar Nemzet 1965. március 10.: "A TV Galériája címmel figyelemre méltó sorozat kezdődött, kettős céllal. A Műsor bemutat egy-egy fiatal képzőművészt, s ezzel egyidejűleg a művek, az alkotói problémák magyarázatával a népművelés céljait szolgálja. Első alkalommal Somos Miklós szerepelt a műsor céljaira ideiglenesen berendezett kis galériában. Solymár István, a Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese szakmai magyarázatokkal egészítette ki az érdekes beszélgetést. Jó gondolat, színvonalas megvalósítás."

Ugyanezen a napon a TV Híradó az NDK televíziótól (DDRF) átvett képanyaggal számolt be a Lipcsei Vásárról, ahol Apró Antal miniszterelnök-helyettes is megjelent a magyar szerszámgépeket bemutató pavilonban.

Március 3., tévéjáték bemutató: Fájó kritika. Szereplők: Zaporkay János - Rádai Imre, dr. Simó Mária orvosnő - Psota Irén, Nagy Vera diáklány - Halász Judit, Bujtor István, Bálint András, fh, Fónay Márta, Horváth Margit, Harkányi János fh, Horváth Pál, Káldi Nóra fh, Kautzky József, Kalocsay Ferenc, Kovács István fh, Miklósy György, Orsolya Erzsi, Péchy Blanka, Pártos Erzsi, Siménfalvy Sándor, Surányi Imre, Szakács Eszter fh, Tándor Lajos, Voith Ági fh.
Dramaturg Semsey Jenő, írta Sólyom László, zeneszerző Vujicsics Tihamér, rendező Makk Károly, operatőr Zsombolyai János.

Március 4. 21.35 Újságírók kérdeznek - Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára válaszol. Közvetítés az Újságíró Klubból.
Az MSZMP Agitációs és Propaganda osztálya márciusban több alkalommal foglakozott a párt tömegkommunikációs politikájának hiányosságaival.

Március 7. 16.15 Versengő városok (Sopron-Veszprém).
Játékvezető Megyeri Károly, riporterek Moldoványi Ákos és Horvát János, főrendező Pauló Lajos, vezető operatőr Mezei István, szerkesztő: Gyárfás Endre.
A műsorújság 1965/9. számából: "Sokan emlékeznek még az októberi Eger-Veszprém versengésre, amikor a televízió először adott kapcsolásos közvetítést három távol eső helyszínről. A sikeres műsorforma most sorozatként jelentkezik. ...A versenyszámokat kölcsönös kihívás és megegyezés alapján határozták meg, a műsort és a szabályokat szerződésben rögzítették, amit a két városi KISZ-titkár írt alá!..."
Ugyanezen a napon tudósított a TV Híradó arról, hogy Varga Imre szobrászművész új szobrán, a Prométeuszon dolgozik.

Március 10. Javaslat a Politikai Bizottságnak (Magyar Országos Levéltár - Mk - S 288/f.22/1965.):
"A tájékoztatás iránt növekvő érdeklődés szükségessé teszi a Politikai Bizottság tagjainak gyakoribb nyilvános szereplését. Az utóbbi időben nem tartunk olyan nagygyűléseket, amelyekről a sajtó is beszámol. ... A televízióban és a rádióban ritkán szerepelnek, a sajtóban kevés cikket írnak s azt is rendszerint ünnepi alkalmakkor. ...A rádióban és televízióban minden hónapban szerepeljen a Politikai Bizottság egy tagja vagy póttagja, illetve a Titkárság egy tagja nyilatkozattal időszerű politikai, gazdasági, kulturális kérdésekről. ...A rádióban és a televízióban a Minisztertanács tagjaival és országos szintű vezető elvtársakkal is rendszeresen készítsenek interjút."

Az Agitációs Propaganda Osztály javaslata a Politikai Bizottságnak a tájékoztatás megjavítására (Magyar Országos levéltár - Ag 650 Mk - S 288/f.22/1965.):
"Tájékoztató munkánk az ellenforradalom után lényegesen javult, de még mindig nem kielégítő. Sürgető feladat, hogy a legutóbbi hónapok tapasztalatai alapján rendezzük a tájékoztatás időszerű kérdéseit. ...Számos nyilvánosan is tárgyalható kérdés kimarad a sajtóorgánumok tevékenységi köréből. Sajtónk a munkásmozgalom és a szocialista világrendszerben lejátszódott tényekről csak hézagosan informál. ...A sajtó a KB üléseiről - nem saját hibájából - lassan, nehézkesen informál. Ezen a téren a többi szocialista ország pártjainál merevebb gyakorlatot folytatunk. ... A sajtó, a rádió és a televízió tájékoztató munkáját zavarja a közvéleményt informálni hivatott szervek gyakori elzárkózása, bátortalansága, ami mögött a közvélemény lebecsülése, a nyilvánosságtól való félelem vagy az az illúzió rejlik, hogy amiről nem beszélünk, nem is létezik. A nyilvánosságtól való félelem egyik oka, hogy a sajtónak sokan hivatalos jelleget tulajdonítanak, és tévesen azt tartják, hogy a sajtó minden esetben hivatalos álláspontot tükröz. ... Az említett negatív tapasztalatokat az utóbbi időben kedvező változások követték. ... Több pártvezető tartott informatív szempontból is jelentős gyűléseket, nagyobb pártszervezetek tagsága vagy pártonkívüliek tömegei előtt. Kádár János parlamenti beszéde, Nyers és Szirmai elvtársak újságírókkal folytatott beszélgetése a TV kamerái előtt, PB tagok beszédeinek közlése nagyon jó visszhangot váltott ki..."

Március 10. 15.05 élő közvetítés a Győri Vasas ETO - DWS Amsterdam Bajnokcsapatok Európa Kupája labdarúgó mérkőzésről, riporter Szőnyi János.

A kommunista és munkáspártok képviselői Moszkvában tanácskoztak. Mozgóképes tudósítás nem volt a TV Híradóban, hanem a TV Híradó moszkvai közleményt olvas fel, a Kommunista és munkáspártok moszkvai konzultatív tanácskozásának döntéseiről.
A közleményt ismertették (május 10.-én) csak a riport korabeli leírása:
"Budapesti utcakép, újságárus bódé, a Népszabadság példánya, a címlapon ťKözleményŤ felirat, a Népszava és a Magyar Nemzet egy-egy példánya, a címlapon "Közlemény" felirat, vevő a Népszabadságot olvassa az utcán, asszony Magyar Nemzetet vásárol, ťKözlemény a kommunista és munkáspártok képviselőinek Moszkvában megtartott konzultatív találkozójárólŤ című cikk, ugyanez áll a Népszava és a Magyar Nemzet címlapján."

Március 13. 20.10 Petőfi Sándor: A helység kalapácsa, vígeposz.
Szereplők: Lantos - Gábor Miklós, Fejenagy - Bessenyei Ferenc, Harangláb - Major Tamás, Kántor - Garas Dezső, Bagarja - Ascher Oszkár, Csepüpalkó - Agárdi Gábor, Öregbíró - Barsé Béla, Cigányok: Nagy István, Csók István, Erdélyi Antal, Szemérmetes Erzsók - Mészáros Ági, Amazontermészetű Márta - Gobbi Hilda.
Rendezte Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György.
Az 1965/10. műsorújságban így konferálják fel: "Paródiánk készült egykoron. A fellengzős-modoros eposzírást gúnyolta vele Petőfi ifjan. ... Bírálatnak készült így a mű - de ami végül kikerekedett belőle és egy évszázadon át őrzi frissességét, az egy új szemlélet s egy új műfajteremtő erő. ... Vaskos tréfás realitásukat színészileg megragadni és rögzíteni élvezetes feladat: erre vállalkozott most Zsurzs Éva rendező, kiváló művészek segítségével. A műsort Ungvári Tamás vezeti be."

Március 14. 20.35 tévéfilm Balzac regényéből, A vörös vendégfogadó. Szereplők: Taillefer - Sinkovits Imre, Magnan - Cs. Németh Lajos, Walhenfer - Ladányi Ferenc, Félix gróf - Keres Emil, Hermann - Gáti József. Rendezte Szőnyi G Sándor, operatőr Mestyán Tibor.
A műsorújság 1965/10. számában Szőnyi G. Sándor írta:
"Múltbeliből jelenbelivé emelni egy történetet - anélkül, hogy az eredeti művet meghamisítanánk - furcsa folyamat. Az eredeti mű olvasásakor elvégzi ezt az aktualizálást maga az olvasó. Film-, színpadi vagy rádiós adaptációnál az átdolgozónak és rendezőnek is feladata a korszerű hangsúlyozás. Ez okozta a legtöbb gondot a tévérendezőnek is - de egyáltalán ezért volt érdemes ehhez a témához nyúlni."

Március 16., beszámolt be a TV Híradó arról, hogy Darvas Lili ismét Budapesten, a Madách Színházban próbált, ahol Molnár Ferenc: Olympia bemutatójára készülnek Lengyel György rendezésében.

Ugyanezen a napon 17.55 Ferencváros - AS Róma Vásárvárosok Kupája labdarúgó mérkőzés közvetítése a Népstadionból.
21.45 Írók dedikálnak sorozat: Ma este Berkesi András dedikál. Berkesi András Játék a tisztességgel című könyvét dedikálta szeretettel a Magyar Televízió nézőinek. Szerkesztő Katkó István, rendező Finta Zoltán, operatőr Király Erzsébet.

Március 18., a Voszhod-2 űrhajóról - a világon elsőként - tízperces űrsétát tett Alekszej Leonov. Az eseményről a TV Híradó aznap beszámolt.

Március 22. Romániában G. Dej ravatalánál több ezres tömeg várakozott, közben a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Nicolae Ceausescut választotta első titkárává. Erről a TV Híradó március 23-án a Román televíziótól (TVR) átvett képanyaggal számolt be. Dej temetéséről 24-én tudósít csak a TV Híradó.
Ugyanezen a napon Budapestre érkezett Fidel Castro testvére, Raul Castro, Czinege Lajos honvédelmi miniszter meghívására. A TV Híradó több napon keresztül tudósít Raul Castro magyarországi programjáról.

Március 24. 19.05 élő közvetítés az egri Gárdonyi Géza Színházból,
Jacoby: Leányvásár. Szereplők: Fekete Alajos - Harrison, Olasz Erzsébet - Harrisonné, Lehoczky Éva - Lucy, Fontos Magda - Bessy, Szabadi József - Tom Migless, Bálint György - Gróf Rottenberg, Kanalas László - Fritz, Kautzky Ervin - Jefferson, Csihák László - Kocsmáros, Hegedűs László - Sam, Győrvári János - Simpson, Dariday Róbert - Jim Steward, Láczay Zoltán - Brackfield, Kovács Sándor - Hajóskapitány, Vass László - Cowboy, Horváth Géza - Inas, Faragó Sári - Szobalány. Szerkesztő Lengyelffy Miklós, koreográfus Somoss Zsuzsa, rendező Hortobágyi Margit, Kígyós Sándor, operatőr Mezei István.

Március 25. 21.15 Szerb Antalra emlékeztek Keresztury Dezső irodalomtörténész, Komlós Aladár irodalomtörténész, Poszler György esztéta, majd részletek voltak láthatók műveiből:
1. Szerb Antal: A szörnyeteg közeledése - részlet a novellából (Palotai Erzsi).
2. Szerb Antal: Orfeusz az alvilágban - vers (Bodor Tibor).
3. Szerb Antal: Milliomos a vonaton - dramatizált jelenet (Kaló Flórián, Szabó Gyula).
Riporter műsorvezető Pándi Lajos, szerkesztő Müller Magda, rendező Fellegi Tamás, operatőr Mátray Mihály.

Március 27., a Nemzeti Múzeumban megnyílik a Népi demokráciánk húsz esztendeje című kiállítás. A kiállítást Kállay Gyula, az MSZMP PB tagja nyitotta meg, az eseményről a TV Híradó is beszámolt. Másnap hasonló címmel riportfilmet sugárzott a televízió.
A műsorújság ajánlójában olvasható: "Akkorra nyúlik vissza ez a históriaszámba menő rendőri krónika, amikor a háború vihara után megvirradt az ég. Visszamaradt fasiszta gonosztevők, nyilas gyilkosok, vetkőztető banditák, spekulánsok - százféle nehézség vámszedői ellen indult harcba az első járőr. ... A film azt a fejlődést tekinti végig - az idők során megoldott bonyolult feladatok felvillantásával - amelyet a nép rendőrsége tett meg 20 esztendő alatt, hogy ma már megváltozott viszonyok között, a legkorszerűbb bűnüldözési technika birtokában tölthesse be hivatását: a nép szolgálatát."

Március 27-én Tanácskozást tartottak Bécsben az egykori Habsburg császári kastély épületében, CCIR WIEN 1965 címmel. A tanácskozáson a világ minden részéről érkezett küldöttek a színes televíziózás kérdéseiről vitatkoztak, az eseményről a TV Híradó is beszámolt.
A tanácskozásról közel egy hónappal később számolt be a Rádió és Televízió Újság 1965/19. száma: "A sztereofónia és a színes tévé kérdései váltották ki a legélénkebb érdeklődést azon a konferencián, amelyet a CCIR (a rádiósugárzás nemzetközi tanácsadó testülete/) tanulmányi csoportjai tartottak Bécsben. ...A színes televízió ügyében nem sikerült közös álláspontra jutni - mondta Heckenast Gábor, a TV műszaki igazgatóhelyettese. A szavazatok annyira megoszlottak a két rendszer - a francia SECAM, a nyugatnémet PAL között, hogy nem lehetett egész Európára kiterjedő egységes rendszert ajánlani. Bár a végső szót a CCIR jövő évi oslói plénuma mondja ki, valószínűnek látszik, hogy kétféle rendszert vezetnek majd be Európában: a szocialista országok (Görögországgal, Spanyolországgal, jó néhány afrikai állammal, és természetesen Franciaországgal együtt) a SECAM-mot választják. A többiek pedig a másik rendszert, illetve az abból továbbfejlesztett közös változatot."

Április

Bosszankodnak a labdarúgás kedvelői. A Győr - Benfica labdarúgó BEK mérkőzés megkezdése előtt zárlatos lett a Szabadság-hegyi adó transzformátora. Az adó körzetében sok százezer néző nem látta a mérkőzést!
Megjelenik a tévé-előfizetők megoszlásáról szóló statisztika. A legtelevíziósabb város Pécs, ezer lakosra 153 készülék jutott. Utána a sorrend: Budapest 129, Szeged 123, Miskolc 111 készülék. A megyék közül Komárom állt az élen. A vidéki városokban 97, falun 35 készülék jutott ezer lakosra.
A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány művelődésügyi minisztere Balázs Béla-díj III. fokozatát adományozta Sík Igor tévé operatőrnek és Szőnyi G. Sándor tévérendezőnek.
A II. miskolci filmfesztiválon a tévériport-film kategóriában az első díjat Vámos Judit Árvíz után és Fiatalkorúak című filmjeinek ítélte a zsűri, s az utóbbi egyúttal a filmkritikusok tiszteletdíját is megkapta. A tévé-dokumentumfilmek legjobbjának az Ördögszekér bizonyult, rendezője Kende Márta.
Moszkvában aláírták a szovjet és a Magyar Rádió és Televízió között az öt évre szóló együttműködési egyezményt.
Josef Scheidl, az Osztrák Rádió és Televízió vezérigazgatója vezetésével delegáció érkezik Budapestre, hogy eszmecserét folytasson a Magyar Rádió és Televízió vezetőivel.
A II. prágai nemzetközi tévéfesztiválon a legjobb színészi alakítás díját nyerte Básti Lajos, a Tolsztoj-regényből Székely Júlia forgatókönyvéből, Mihályfi Imre által rendezett Iván Iljics halála című tévéfilmben nyújtott alakításáért.
Budapestre érkezett Anasztaz Mikojan, az SZKP KP tagja és Malinovszkij marsall honvédelmi miniszter. A látogatás eseményeiről a TV Híradó minden nap beszámolt.

Április 1., a TV Híradó tudósít a budapesti Mátyás barlangból, ahol Berkesi Lajos barlangkutató két hetet töltött egyedül. Szerkesztő Pásztor Ferenc.

Április 2., a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából a Dózsa György úton felavatják Páczay Pál nagyméretű Lenin szobrát.
Tudósított a TV Híradó, hogy kormánykitüntetést kapott Aczél György, a Munka Érdemrend Arany fokozatát Dobi István adta át. Ugyancsak látható volt a Híradóban, hogy Kádár János és Dobi István kitüntette Borisz Jegorovot. A kitüntetésen jelen volt Valentina Tyereskova szovjet űrhajósnő is. Ugyancsak tudósítottak az Állami és Kossuth-díjak átadásáról. Állami díjat kapott többek között Sik Endre, Kossuth-díjat Fischer Anni, Páger Antal. III. fokozatot Kazimir Károly, Keres Emil, Orosz Adél, Havas Ferenc, Róna Viktor. Kiváló művész kitüntetést kapott Fábry Zoltán, Érdemes művész kitüntetést Mezei Mária.

Április 3.-4., az Országgyűlés ünnepi ülésén törvénybe iktatja a felszabadulás történelmi jelentőségét. Ez évtől csak ötévente rendeznek katonai díszszemlét április 4-én. Az első díszszemléről élő közvetítést adott a televízió és a TV Híradó is tudósított róla.

Zalai Hírlap, 1965. április 7.: "Nem könnyű feladat felszabadulási évfordulók meg-meg újuló sorában úgy emlékezni történelmi eseményekre, hogy a sablonos ötleteken és formákon túllépve valóban érdekes, lebilincselő, jelentős művekkel adjunk számot olvasónak és nézőnek valami olyasmiről, aminek annak idején maga is résztvevője volt.
A Televízió hetek óta gondoskodott arról, hogy a felszabadulás 20. évfordulójáról szóló, ahhoz kapcsolódó műsorok ne hiányozzanak programjából. Ez a megosztás jónak bizonyult, ám kissé le is aprózta ezeket a műsorokat, és az utolsó hétre, illetve néhány napra már mintha kifulladt volna a szerkesztők gárdája. E kifulladás nem is annyira az ilyen jellegű műsorok számain, mint inkább ötlegességén, színvonalán érződött..."

Április 6., Valentina Tyereskova városnézéséről tudósított a TV Híradó, majd másnap az űrhajósnő kitüntetéséről.

Április 7. 18,55 élő közvetítés az FTC - Atletico Bilbao Vásárvárosok Kupája labdarúgó mérkőzésről.

Április 8. 20.40 Amerikából jöttem című tévéjáték bemutatója.
Szereplők: Tordy Géza - Az utazó, Somogyvári Rudolf - Gambrone, Váradi Hédi - Gambrone asszony. Írta Druon,Maurice, műfordító Bajomi Lázár Endre, rendező Sipos András, operatőr Zsombolyai János, Szekeres Tamás.

Április 10. 19,05 élő közvetítés a Madách Színházból, Gorkij: Kispolgárok. Szereplők: Besszemenov - Horváth Jenő, Akulina Ivanovna - Kiss Manyi, Pjotr - Mensáros László, Tatjána - Vass Éva, Nyíl - Cs. Németh Lajos, Percsihin - Pécsi Sándor, Polja - Farkas Gabi fh., Jelena - Tolnay Klári, Tyetyerev - Bessenyei Ferenc, Siskin - Deák B. Ferenc, Cvetajeva - Kelemen Éva, Sztepanyida - Dajbukát Ilona, Orvos - Kéry Gyula, Egy asszony - Pogány Margit. Rendezte: Ádám Ottó.

Április 11. 19.45 a Költészet Napja 1965. A Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Írók Szövetsége ünnepi irodalmi estjét közvetítette a Magyar Televízió a Zeneakadémia nagyterméből.

Április 13. 19.05 élő közvetítés a Déryné Színházból, Arthur Miller: Édes fiaim. Szereplők: Joe Keller - Haraszin Tibor, Kate, a felesége - Feleki Sári, Chris, a fia - Hollay Bertalan, Anne Deever - Kassai Ilona, George, a bátyja - Hajdú Endre, dr Jim Bayliss - Dombováry Ferenc, Sue, a felesége -Tordai Ilona, Frank Lubey - Horváth Ferenc, Linda, a felesége - Pitó Éva, Bert - Brassai Adrienne. Rendezte Kertész László.

Április 14., a TV Híradó tudósított az észak-koreai vezető, Kim Ir Szen indonéziai látogatásáról, valamint Kossa István temetéséről.

Április 15., Magyarországon tartózkodott Kálmán Imre özvegye, Kálmán Vera, aki megnézte az Operett Színház Csárdáskirálynő előadását a mű bemutatásának 50. évfordulóján. Az eseményről a TV Híradó tudósított.

Április 17., a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főigazgatósága és a Magyar Televízió közös műsora a Vidám Színpadon, Tetőtől talpig címmel. Szereplők: Zilahi Hédi, Kabos László, Horváth Tivadar, Rátonyi Róbert, Balogh Edina, Zsolnai Hédi, Kósa András, Józsa János, Felföldi Anikó, Zárai Márta, Vámosi János, Galambos Erzsi.
Szerkesztő Fábri Éva, Lengyelffi Miklós, rendező Serei László, operatőr Sík Igor, Bíró Miklós, Varga Vilmos.

Április 18. a TV Híradó tudósítása, 80. születésnapján a Nemzeti Színház színpadán köszöntötték Gózon Gyulát. Előző este 20.00 órakor Gratulálunk címmel filmösszeállítást sugárzott a művészről a Magyar Televízió.

Április 22. 19.55 Írók, költők Leninről című összeállítás.
20.15 A. N. Osztrovszkij: Jövedelmező állás című tévéjátékának bemutatója. Szereplők: Kukuskina - Dajka Margit, Juszov - Szendrő József, Polina - Pap Éva, Zsadov - Latinovits Zoltán, Julinyka - Béres Ilona, Belogubov - Lőte Attila, Visnyevszkaja - Kállai Ilona, Visnyevszkij - Feleky Kamill, Dosszuzsev - Darvas Iván.
Dramaturg Mészöly Dezső, zeneszerző Tamássy Zdenkó, rendező Horvai István, operatőr Czabarka György, Németh Attila Somogyi Tibor, Darvas Máté.

Április 25., a Népszabadságban megjelenik Nyers Rezsőnek, az MSZMP KB titkárának nyilatkozata a gazdaságirányítási rendszer átalakításának terveiről: "Népgazdaságunkban az extenzív fejlődés tartalékai csökkenőben vannak, elkerülhetetlen a gyors áttérés az intenzív fejlődésre.".
Ezen a napon a TV Híradó a szovjet tévé (TSS) anyagát átvéve tudósít a Molnyija I. műhold üzembe helyezéséről, aminek segítségével Vlagyivosztokban is jó minőségben lehetett fogni a moszkvai adást.

Április 29 - Május 21. a Fővárosi Bíróság a népköztársaság megdöntésére irányuló összeesküvés vádjával elítéli a volt Regnum Marianum Egyesület papjait. Emődi Lászlót 5 évi, hat társát 2-5 évi börtönre ítélik. A TV Híradóban nincs tudósítás az ítéletről.

Május

Május 3. 21.25 Az asszony beleszól című tévéjáték. Szereplők: Tóth Judit, Fülöp Zsigmond, Básti Lajos, Soós Edit, Kiss Manyi, Meszléri Judit, Nagy Attila, Szemere Vera, Kovács Károly, Gordon Zsuzsa, György László, Szakáts Miklós, Szilágyi Tibor, Fónay Márta, Győrffy György, Somogyvári Pál, Nagy István, Csomós Mari, Moór Mariann, Fodor Zsóka, Győrvári Tibor, Csákányi László. Dramaturg Karinthy Ferenc, író Móricz Zsigmond, Móricz Virág, rendező Esztergályos Károly, operatőr Bíró Miklós, gyártásvezető Hencz Dezső, vágó Szathmári Piri.

Ugyanezen a napon Az árvíz nyomában című dokumentumfilm. Riporter Molnár Margit, szerkesztő Örsi Ferenc, rendező Mátray Mihály, operatőr Lukács Lóránt.

Május 5., Vercors: A tenger csendje, tévéjáték. Szereplők: Darvas Iván - Werner von Ebrenac, Vass Éva - A lány, Básti Lajos - Öregúr. Szerkesztő Szántó Erika, rendező Dömölki János, operatőr Lukács Lóránt, díszletterv Kézdy Lóránd, jelmezterv Schaffer Judit.

Május 6., a TV Híradó tudósít az orfűi tó átadásáról és arról, hogy gyógyszereket és orvosi eszközöket küldött Vietnamba a Magyar Vöröskereszt.

Május 10-16., 1964-ben a Televízió Magyarország négy megyéjét mutatta be, ezeken a napokon 500 percben Heves megye bemutatása következett.
Pápai Lajos az 1965/19. számú műsorújságban a televíziós főcímek születéséről írt: "A Telesport népszerű főcíme hogyan született? Hát kérem... a Telesport három munkatársa lelkesen sportolt egyik napon. Ultizott az Újságíró Klubban. A társaság negyedik tagja, Mata János rajzfilmrendező viszont - nem tud ultizni. Így hát állandóan zavarta őket. S miután előzőleg már párszor beszéltek arról, hogy kellene egy jó kis főcím a Telesportnak - ötletekkel zavarta őket. Vitár valami nagyot mondott, - ma már nem tudni: lehet, hogy piros ultit - tehát az ötletet visszadobták. Két osztás között azonban ők dobtak föl egy másikat. A dobálózás eredménye egyezség lett: Mata elkészíti a terveket. Mivel akkor albérletben lakott, a tervek a Római parton születtek. A térdén. Csinált vagy három változatot. ... A vita halálra ítélte, sőt megölte az ultipartit, a főcím terve azonban elkészült. A zenéjét is Mata állította össze. ... Kollegájával, Mihályi Zsuzsával körülbelül 300 rajzot készített el öt nap alatt."
A főcím 1961 júliusában jelent meg először a képernyőn.

A Delta tudományos híradó főcíméről Pápai a következőket írta: "Szuhay Havas Ervin, a sorozat elindítója és akkori szerkesztője a főcím összeállításánál - érdekes módon - egy másik műsorához fordult segítségért: az akkor már hónapok óta sikerrel jelentkező Nagy pillanatok, nagy felfedezésekhez. Jó néhány számát végignézte munkatársaival, mire sikerült kiválasztania a legérdekesebb és legjellemzőbb snitteket. (Megjegyezzük: ezek a snittek a legkülönfélébb helyekről kerültek már oda is. Némelyek, mint a száguldó delta szárnyú gép, a Himalájáról készített légi felvétel, a Vezúv krátere, vagy az előttük szinte szétnyíló csillagos ég képe, egy-egy régi vagy új dokumentumfilmből. Scott és három társa a Scott kapitány című angol játékfilmből. Aztán van olyan snitt is, amelyik eredetét ma már ő sem tudja megmondani. ...Ezekből vágták össze a Delta kpofját. Érdekes, látványos filmmontázs ez - igazán naggyá azonban a zene teszi..."

Május 5-22., Fiatal Művészek Klubja, Budapest, Kassák Lajos kiállítása.

Május 7., a TV Híradó tudósított az ünnepi gyűlésről Moszkvából, ahol a Kreml Kongresszusi palotájában Leonyid Brezsnyev mondott beszédet a győzelem 20. évfordulóján, valamint Kelet-Berlinből, ahol Walter Ulbricht, Koszigin és Cyrankiewicz koszorúzott az ünnep alkalmából.
Ugyanezen a napon Szakasits Árpád temetéséről számolt be a TV Híradó.

Május 8., tudósítás Moszkvából a díszszemléről.

Május 11., az MRT TV kollégium elnöksége áttekintette a televízió belső oktatási helyzetét és tanfolyamainak lehetőségeit. Négy fajta műszaki tanfolyamra történt előterjesztés, valamint gyártásvezetői, beszédtechnikai, televízió technika ismereti, rendező asszisztensi és ügyelői, segédoperatőri, kameramani, vágó és vágóasszisztensi, berendező, kellékes, ruhás tanfolyamok. 1965. szeptember 1-től jóváhagyták rendezőasszisztensi, ügyelői, és 1966 októberétől a segédoperatőri, kameraman, és vágó és vágóasszisztensi tanfolyamok indulását.
Aznap "csúcsforgalom" volt Budapesten, a TV Híradó tudósított Gromiko, Solohov, Pablo Neruda és Cyrus Eaton érkezéséről. Ugyanezen a napon riportot sugárzott a II. Miskolci Filmfesztivál megnyitásáról.

Május 12-13., válogatás a II. Miskolci Filmfesztivál filmjeiből.

Május 12., Solohov az Írószövetségbe látogatott, az eseményen jelen volt a TV Híradó kamerája is.

Május 15., Andrej Gromiko és Kádár János tárgyalásairól, a Miskolci Filmszemle díjátadásairól számolt be a TV Híradó.

Május 16. 20.30 Ki mit tud? 1. középdöntő közvetítése a budapesti Bolgár Kultúrotthonból. Játékvezető Megyeri Károly, szerkesztő Békés József, Karácsondi Miklós, vezető operatőr Sík Igor, rendező Pauló Lajos.

Május 18. 19.05 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból,
Bellini: Norma. Szereplők: Pollione - Vadas Kiss László, Oroveseo - Sinkó György, Norma - Alpár Magda, Adalgisa - Hatmath Éva, Clotilde - Kemény Klió, Flavio - Réti Csaba. Vezényelt Vaszy Viktor, rendezte: Versényi Ida.

Május 19., május 19-én született Vietnam középső részén, az akkori Francia-Indokínában Ho Si Minh, a vietnami nemzeti mozgalom vezetője, a Vietnami Demokratikus Köztársaság egykori elnöke. 70. születésnapján a TV Híradó is köszöntötte, és ismertette életrajzát.

Május 20. 20.55 beszélgetés a II. Miskolci Filmfesztivál díjnyertes alkotóival. Riporter Regéczy Lilla.

Május 21., a televízió 3-as stúdiójának (Híradó) átadásáról mutat felvételeket a TV Híradó. Hajnal Kornél, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese, Kerpel Róbert műszaki igazgató és Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke vettek részt az átadáson.

Május 22. 18.35 A TV jelenti. Riporter-műsorvezető Kovalik Károly. Az aktuális politikai magazinműsor kéthetente, hétvégén jelentkezik.

Vas Népe, 1965. május 25.: "Új műsorral jelentkezett szombaton este a televízió. Az Aktuális Főosztály egyik munkatársa előzetesen hírt adott erről az új tájékoztatási formáról, elmondta, hogy a világ nagy tévévállalatai sem pénzt, sem fáradságot nem sajnálnak azért, hogy megjavítsák információs munkájukat, s hasonló gondok gyötrik a mi televíziónk illetékeseit. Ezért indítják meg a TV Jelenti című kéthetenként jelentkező adásformát, s ebben körképet adnak az időszerű eseményekről, bemutatnak hazánkban járó külföldieket stb. Az indulás jól sikerült. A Duna vonalán végrehajtott árvízvédelmi intézkedésekről nagyon időszerű beszélgetést, az EFTA ülés és az osztrák elnökválasztás idejére Bécsbe érkezett Pálfy József szerkesztőtől telefon beszámolót, Ciprusról filmriportot, az NDK-ból sporttudósítást hallottunk. Szükség volt erre a műsorra, nemcsak új színfolt a tévé egyébként változatos programján, hanem gyarapodás is a hírközlés műfajában, több eseményről kapunk tájékoztatást, s ha az adás időpontja és a fontos események egybeesnek, ez a tájékoztatás - céljának megfelelően - nagyon is időszerű lehet..."

Magyar Nemzet, 1965. május 26.: "Kitűnő új sorozat kezdődött. Szerényen feltűnés nélkül. Riportműsor: híradások, riportok, kommentárok hazai és külföldi eseményekről, frissen és érdekesen. Az első adás igen jól sikerült. Remek az új műsor formája. A tévé személyes kapcsolatot ígér és igényel, a kamera és a képernyő előtt helyet foglalók között mintegy párbeszéd folyik. Az új sorozat ilyen csevegő-beszélgető műsor. Vezető riportere mintha körünkben foglalna helyet s a vendéget a legfrissebb hírekkel, a híreket illusztráló képekkel és a hírekhez fűzött kommentárokkal kezdené. Kovalik Károly imponáló biztonsággal és kitűnő arányérzékkel teremtette meg a tárgyilagos hírközlés és a látszólag családias beszélgetés összhangját. Jórészt neki köszönhető, hogy az új műsor szívesen látott vendég lett máris és megindulásakor csak azt sajnáljuk, hogy nem gyakoribb vendég..."

Ugyanezen a napon 19.50 a Ki mit tud? 2. középdöntőjét közvetítik. A Ki mit tud sztárjai a pécsi Bóbita Együttes és Antal Imre zongoraművész.
Majd 21.50 dokumentumfilm Solohov Magyarországon címmel. Az Újságíró Szövetségben rendezett sajtófogadáson Solohov, a nagy szovjet író arról beszélt, milyen kapcsolatokat tart az olvasókkal, milyen tanácsokat adnak neki az olvasók, s megfogadja-e azokat a tanácsokat. Elmondja, milyen regény vagy elbeszélés kiadását tervezi a közeljövőben. A műsorban megszólalt még Jovánovics Miklós és Cserépfalvi Imre is. Szerkesztő Müller Magda, rendező Schatz Aranka, operatőr Bárány Frigyes.

Megjelent a Rádió és Televízió Évkönyv 1965. száma, Márványi György a TV Híradóról írt benne, Szemtanúk lettünk címmel:
"Egy nyugat-németországi közvélemény kutatás szerint a szászországi miniszterelnököt száz megkérdezett ember közül ketten valamilyen gyűlésről, hárman az újságokból, négyen a rádióból és ötvenhatan a televízióból ismerték. ...Az Egyesült Államokban az United Press Internatinal amerikai hírügynökség körülbelül 40 százalékkal több televízió és rádióállomásnak ad híranyagot, mint újságnak. ... Gutenberg, aki feltalálta a könyvnyomtatást, lehetővé tette az emberiségnek, hogy sokszorosítsa a híreket, gondolatait, eszméit, hogy szavakkal reprodukálja a valóságot egy bizonyos -viszonylag korlátozott - mennyiségben. Az új nagyszerű találmány, a televízió lehetővé tette, hogy magát az eleven életet sokszorosítsuk sok millió - gyakorlatilag szinte korlátlan - példányszámban és ugyanabban az időben.
A hírközlés történetének kétségtelen rekordja volt, amikor az európai tévéállomások egy része - köztük a mi televíziónk is - bekapcsolódva a szovjet tévéállomások mikrohullámú láncába, helyszíni adást sugároztak nézőiknek a Kozmoszból, a Vosztok űrhajók fedélzetéről. Tízmilliók voltak szemtanúi az űrhajós néhány percének, aminthogy tízmilliók, egyes esetekben százmilliók a szemtanúi azoknak eseményeknek, amelyeket a tévéhíradók közvetítenek. ... A tévéhíradók népszerűségének három fontos tényezője van. Az első: mindenekelőtt az a rendkívül megnövekedett igény, ami az emberekben a gyors és pontos tájékoztatásra irányul, s amely abból a felismerésből fakad, hogy a mi korunkban a történelem velünk együtt ťül le az ebédlőasztalhozŤ. Hogyha valami lényeges dolog történik a világ bármely részén, Kubában vagy az Antarktiszon, az hatással lehet személyes életünkre. A második fontos tényező a híradó gyorsasága és tömörsége. A II. kiadásba a mi híradónk belefoglal minden olyan fontos eseményt, fontos híranyagot, amelyet a néző csak a másnap reggeli lapokban olvashat majd - tegyük hozzá: bővített formában. ... A népszerűség harmadik fő forrása a híradó tárgyilagossága. Világszerte a közönség bírálatának állandó kereszttüzében állnak a tévéműsorok, s ez nem véletlen: a program és szereplői - akik a nézők szobáiba lépnek (néhol tolakodnak) - a közönség legszemélyesebb érzelmeivel találják szemközt magukat. ...A saját lakásában viszont mindenki maga a legfőbb ítélőbíró. Az ítélet mérlegelésekor s kimondása pillanatában a szubjektív tényezők nagyon előtérbe kerülnek. Ha egy riporter valakinek ellenszenves - hiába jó a műsora - nézője haszontalannak ítélheti a vele töltött negyedórát!...
A rendelkezésünkre álló adatok szerint 100 nézőből 79 állandó nézője van a TV Híradónak. Megtisztelő szép arány. De érdemes megnéznünk, hogy a maradék 21 miért nem ül le rendszeresen a készülék elé, amikor felcsendül a jól ismert szignál, s a kamerás emberŤfeléje fordítja az optikát."

Észak-Magyarország, 1965. május 8.: "A televízió híradója a Központi Statisztikai Hivatal reprezentatív felmérése szerint a legkedveltebb műsorszámok között igen előkelő harmadik helyet foglalja el: 100 nézőből 72 tartja legkedveltebb számának szerte az országban. A televízió munkatársai úgy szokták emlegetni a nyolc éves múltra visszatekintő híradót, hogy az eltelt idő alatt hetilapból olyan képes napilappá fejlődött, amely napi kétszeri kiadást is megér..."

Május 24., a TV Híradó beszámol a MÁVAUT Fiume-Belgrád-Budapest járatáról.

Május 27., A Siralomház című Munkácsy Mihály festményt visszavásárolták, tudósított a TV Híradó, A Nemzeti Galériában a sajtó képviselőinek bemutatták Munkácsy Mihály Siralomház című alkotásának első példányát. Dr. Bodnár Éva művészettörténész beszélt a festmény történetéről. Munkácsy a képet 1878-ban festette, amit eladott egy amerikai magángyűjtőnek, aki a párizsi 1978-as Világkiállításra nem adta vissza, így Munkácsy újból megfestette a képet. A második példányt André Kosztolányitól vásárolták vissza, aki elmondta, örül, hogy ő segíthette hozzá a Nemzeti Galériát a kép megszerzéséhez.

Május 29., Ferihegyen első ízben szállt le a Swiss Air menetrendszerű gépe, erről tudósított a TV Híradó.

Május 30., a színészek-újságírók (SZUR 65) labdarúgó mérkőzésről számolt be a TV Híradó.

Június

A Rádió és Televízió Újság 1965/23. számában megjelent hír:
"Ahogy a napi sajtó már megírta: Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, és Nyikolaj Meszjacev, a Szovjetunió Állami Rádió és Televízió Bizottságának elnöke a két fél közötti eredményes tárgyalások befejezéseképpen Moszkvában öt évre szóló rádiós és televíziós együttműködési szerződést írt alá..."
Megjelent korabeli statisztika szerint 1964-ben 257.8 millió forintot fordítottak Magyarországon rádióvásárlásra, tévévásárlásra pedig 1 milliárd 211 millió forintot (az 1963. évi 82.9 millió forinttal szemben).
A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara, megalakulásának 20. évfordulója alkalmából megkapta a Liszt Ferenc díjat.

Június 1., a TV Híradó beszámolt a Londoni Filharmonikusok vendégszerepléséről az Erkel Színházban, Colin David vezényelt, a riportban Berlioz nyitányát adták elő.

Június 2., a Vígszínházban vendégszerepelt a berlini Brecht Színház. A TV Híradó a sajtóértekezletről számolt be. A Brecht Színház vezetőinek találkozása a magyar sajtó képviselőivel és színházi szakemberekkel. Helena Weigel, Bertold Brecht özvegye bemutatta a megjelent művészeket, Bicska Maxi és Jenny alakítóit és a társaságában megjelent több színészt.

Június 5., a vígszínházi Brecht bemutatóról - Állítsátok meg Arturo Uit - tudósított a TV Híradó.

Június 8. 19,05 élő közvetítés a József Attila Színházból, Osztrovszkij: Utolsó áldozat. Szereplők: Julia Pavlovna - Tóth Judit, Gerafina Firszova - Gobbi Hilda, Flor Fedulics - Ráday Imre, Lavrov Mironovics - Horváth Gyula, Irina Lavrovna - Örköny Éva, Dulics Vagim Grigorjevics - Darvas Iván, Luka - Láng József, Szalaj Szaltanics - Soós Lajos, Pivovárova - Báró Anna, A vidéki - Surányi Imre, A moszkvai - Sugár László, Megfigyelő - Buday István, Hírhordó - Horváth Pál. Rendezte Kazán István.

Június 9. 19,00 riportfilmet sugároz a televízió Miből telik címmel. Ez időben gombamód nőttek ki az új házak, utcasorok a falvakban. Ki miből és hogyan épített új házat a baranyai Beremenden, erre keresték a választ a film készítői. Szerkesztő Major Sándor, riporter Poór Klára, rendező - Hertay Jenő.

Június 10. 19.00 Ki mit tud? 1965 évi döntő 1. részének a közvetítése.

Június 11., a TV Híradó beszámolt a Népstadionbeli Louis Armstrong koncertről, ahol nyolcvanezer ember nézte és hallgatta a világhírű művészt.
Penny von Eschen, a Michigan állami egyetem történész professzora egyik könyvében azt fejtette ki, hogy a dzsessz a lélektani hadviselés igencsak tudatosan használt fegyver volt a hidegháború idején. A amerikai kormány rögtön fel is karolta az ötletet, és a műfaj élő klasszikusainak állami pénzen szerveztek turnékat a vasfüggöny mögé - így adott koncertet például Louis Amstrong 1965-ben a dugig megtelt budapesti Népstadionban, illetve a harmadik világban, a gyarmati uralom alól felszabadult országokban, amelyeket mindkét szuperhatalom igyekezett a maga oldalára állítani.

Június 29 21.45 Barangolás vendégkönyve - Louis Armstrong Budapesten címmel riportfilm is készült a vendégszereplésről. Riporter Vitray Tamás, szerkesztő Sobók Ferenc, rendező Bánki Iván, operatőrök Árisz Szofotásosz, Nagy József.
A műsorújság korabeli tartalom ismertetése: "A Televízió két munkatársa - Bánki Iván rendező és Nagy József operatőr - Brüsszelbe repült a világhírű művész elé. Úton hazafelé a MALÉV gépen Tolnay Klári stewardess, a megérkezés után a margitszigeti Nagyszállóban pedig Vitray Tamás készített interjút Armstronggal. A riportfilmben ezeket a felvételeket látjuk."
Magyar Nemzet 1965. július 07.:
"Louis Amstrongról készített sikerült riportfilmet Bánki Iván és Nagy József. Jóformán minden lehetséges alkalmat, időt kihasználtak, emberközelbe hozták művészt. A film egy jelenetének fényképezésével, az arc szándékos eltorzításával azonban vitatkozni kell. Ez operatőri ötlet, nem szolgálta a film mondanivalóját."

Június 12. 19.00 Ki mit tud? 1965 évi döntő 2. részének a közvetítése.

Június 13. 20.10 a Századunk sorozat Az első vihar címmel. Az orosz forradalmat és előzményét, az orosz-japán háborút elevenítette meg a sorozat ezen része, tanúként idézve a korabeli filmszalagokat, és az akkori magyar újságok sok-sok híradását. Írta és rendezte Bokor Péter. Előadó Benkő Gyula volt.
Bokor Péter mondta 1997-ben, egy interjúban Gervai Andrásnak:
" - Kinek az elképeléséből és mikor született a Századunk?
- Ránki György és néhány történész kollégája 1963-ban vetette fel nekem, talán a Miskolci Dokumentumfilm-szemlén, egy egyetemes történeti dokumentumfilm sorozat létrehozásának az ötletét.
- Hogyan látott munkához?
- Egy-két éven át a XX. századra vonatkozó filmanyagokat, különböző kompilációkat gyűjtöttem. A Magyar Filmarchívum dokumentumai mellett a Csehszlovák Archívum és az NDK-beli babelsbergi - az egykori birodalmi - archívum anyagaira támaszkodtam. Hosszú utánajárással egy kevéske anyagot kaptam, nagyon drágán, a Szovjetunióból, a krasznogorszki hadi archívumból, s az MTV is vett egy kevés nem igazán jó anyagot. Arról sajnos szó sem lehetett, hogy megnézzem az akkortájt készült, nagyjából azonos témakörrel foglalkozó nyugati dokumentumfilmeket..."

Június 15. 20.15 beszélgetés a VIT előtt Algériában járt KISZ küldöttséggel. Riporter: Megyeri Károly.

Ezen a napon halt meg Salamon Béla, aki a kora igazi sztárja volt, ahogy akkor írták, felkereste az üzemeket, játszott a munkásoknak és a parasztoknak.
Salamon Béla (Beregrákos, 1885. márc. 4. - Budapest, 1965. jún. 15.), színész, kabaréigazgató, érdemes művész (1958). Pályafutását műkedvelőként kezdte, színészi tanulmányokat nem végzett. 1914-től a Royal Orfeum akkori Sörkabaréjában lépett fel. Nevét ismertté 1921-ben az Apolló kabaréban a Vonósnégyes (Szőke Szakáll) című jelenete tette. 1923-ban megalapította és Nagy Endrével közösen igazgatta a Teréz körúti Színpadot. Játszott a főváros szinte valamennyi kabarészínpadán, 1951-től, megalakulásától kezdve nyugalomba vonulásáig (1965) a Vidám Színpad tagja volt.
Egyaránt szerette őt az újságárus, a taxisofőr és a miniszter. Az egyszerű kisember alakját vitte színpadra és a televízió képernyőjére is. Szilágyi György búcsúztatta egy megemlékező írásban a műsorújság 1965/ 26. számában, ahol többek között ezt írta:
"Pomócsin kilépett. ...Az esetlenségében is talpraesett kistisztviselő, aki Pomócsin néven vonult be a magyar kabaré felszabadulás utáni történetébe, a képzeletbeli vállalattól június 15-én kilépett s vele egyűtt ťhozzájárulás nélkülŤ távozott az életből Salamon Béla, Pomócsin figurájának és annyi más szerepnek a felejthetetlen alakítója is. ...Utoljára a Berlin étteremben találkoztam vele. Este 10 órakor kihozatott a pincérrel egy hatalmas csülköt. Még nem volt megfőve. Ellenőrizni akarta, hogy elég síros-e? ...Félóra múlva puhára főzve tette eléje a pincér és ő jóízűen elkezdte falatozni. Aztán látva csodálkozásomat, villájával rábökött a jókora darab csülökre és így szólt: ťLátod, aranyoskám, ez a darab van olyan jó, mint amelyikben az új szezonban játszani fogokŤ. Akkor még nem sejtettem, hogy azú j szezonban már nem látjuk többé."
A művész haláláról a TV Híradó is halála napján beszámolt, majd tudósított a temetéséről június 19-én.

Június 16. 17.30 élő közvetítés az FTC - Manchester United, Vásárvárosok Kupája labdarúgó mérkőzésről a Népstadionból.
"Pacallá verjük a Ferencvárost" - nyilatkozta mosolyogva George Best 1965 júniusában, a Manchester United - FTC mérkőzés előtt. A Vásárvárosok Kupája elődöntőjében (a mai UEFA kupa elődje) aztán mégis a Ferencváros bizonyult jobbnak, a manchesteri 2:3 után itthon 1:0-ra verték a Vörös Ördögöket, majd a harmadik, mindent eldöntő mérkőzésen Budapesten 2:1-re győzött a Fradi, s jutott a fináléba (amelyben 1:0-ra verte a Juventust).

Június 19. 19.50 élő közvetítés a Fővárosi Operettszínházból,
Suppé: Boccaccio. Szereplők: Latabár Kálmán - Pietro. Oszvald Gyula - Boccaccio. Kiszely Lajos - Leonetto. Gyurián József - Lambertuccio. Kiss Ilona - Isabella. Kovács Ibi - Fiametta. Németh Sándor - Toffano. Csanaki József - Checco. Fenyvessy Éva - Hercegnő. Csorba István - Lotteringhi. Zentai Anna - Beatrice. Börzsönyi Mihály - Scalza. Rajnai Elli - Peronella. Krémer József - Könyvárus. Bélaváry Anna táncos. Farkasházi Klára táncos. Gyürki Géza táncos. Karmester Bródy Tamás, szerkesztő Váradi György, rendező Horvai István, Seregi László, operatőr Novákovits András.

A Rádió és Televízió Újság 1965/26. számában Dobos István terjedelmes beszámolót közölt a június 8-18 között megrendezett II. prágai nemzetközi tévéfesztiválról, ahol a 13 tagú zsűri előtt húsz ország 52 műsora vetélkedett öt díjért. E díjak egyikét a Magyar Televízió nyerte el: a legjobb színészi alakítás díját kapta Básti Lajos, a Tolsztoj regényéből Székely Júlia által írt Iván Iljics halála című tévéfilm főszerepéért, amit Mihályfi Imre rendezett.
A Rudé Právó csehszlovák lap június 18-i számában így írt:
"Tolsztoj Iván Iljics halálának tévéváltozata differenciált színészi játékra támaszkodik. Mihályfi Imre a történet megelevenítése során kerülte a külső hatásokat, arra törekedett, hogy egy haldokló ember utolsó pillanatainak pontos analízisét adja. Tolsztoj realista művészete, mely a sebész pontosságával követi egy ember lelki életének minden rezdülését, aki a betegség hatása alatt felülvizsgálja kapcsolatát a világgal és környezetével, nemcsak érzékenyen pontos, hanem rendkívül televíziószerű tolmácsolásra talált."
A nagydíjat a japán televízió nyerte Keinosuke Obi rendező A fehér gémek és a gyerekek című filmjével. Az eseményről a TV Híradó is beszámolt.

Június 23., a TV Híradó tudósít a MALÉV új járatáról - a légitársaság 28. nemzetközi vonala - amely a Kijev - Budapest útvonalon közlekedik.

Június 25., vezetőcseréket hajtanak végre a pártvezetésben. Kádár Jánostól Kállai Gyula veszi át a minisztertanács elnöki tisztét. Nemes Dezsőt a Párttörténeti Intézet főigazgatójává, Gosztonyi Jánost a Népszabadság főszerkesztőjévé nevezik ki.

Június 27., élő közvetítés a Színház és Filmművészeti Főiskola Ódry Színpadáról, Carlo Goldoni: A hazug. Szereplők: Szilágyi Tibor - Balanzoni doktor, Parragi Mária - Rosaura, a leánya, Osztovits Cecília - Betarice, a leánya, Pálfi Gabriella - Colombina, a szolgáló, Győrffy László - Ottavio, Kardos Gábor - Florindo, Ernyey Béla - Lelio, a hazug, Kertész Péter - Arlecchino, Balázs Péter - Brighella, Farkas Gabi - Énekesnő. Szerkesztő Váradi György, rendező Békés András, operatőr Mestyán Tibor.

Június 29. 19.05 élő közvetítés a Szolnoki Szigligeti Színházból,
Arbuzov: Egy szerelem története (Irkutszki történet). Szereplők: Vája - Gyöngyössy Katalin, Szergej - Upor Péter, Viktor - Fonyó István, Szergyuk - Horváth Sándor, Larissza - Hegedűs Ágnes, Gyenisz - Simon Kázmér, Zinka - Hegyi Anikó, Rogyik - Újlaky László, Maja - Halász Kati, Lapcsenko - Hollósi Frigyes, Nyura - Pintér Zsuzsa, Nagyapa - Juhász Sándor, Ápolónő - Sárossy Rózsa, 1. legény - ifj. Tatár Endre, 2. legény - Abonyi György, Anton - Lukovics Sándor, Léra - Jónás Ibi. Rendezte Berényi Gábor.

Június 30., a TV Híradó beszámol Kállai Gyula Minisztertanács Elnökének (miniszterelnök) eskütételéről, melynek helyszíne az Országgyűlés Munkácsy terme volt. ( Június 25.)

Július

1958-ban csaknem annyi előfizetője volt a tévének, mint a rádiónak az indulást követő évben, 1926-ban. Az 1965.-ös év első felében 81.000 új tévékészülék tulajdonos jelentkezett, annak ellenére, hogy általában az év első felében jóval kevesebb vásárlás szokott történni, mint a második félévben. Ekkor a televízió nem egészen harmad annyi előfizetőt számlált, mint a rádió, ezt az eredményt viszont viharos gyorsasággal érte el.
Ebben az időben Belfegor, a fantom volt a francia tévénézők kedvence.
Jórészt a Magyar Televízió ifjúsági osztálya szervezésében sikerrel folyik a legifjabb magyar sportolók országos vetélkedője, az Úttörő olimpia.
A műsorújság 1965/23 számában Rockenbauer Pál írta a műsorról: "Az elődöntők már befejeződtek. Ezeket Budapesten és az ország huszonhárom városában rendezték. ...Június 6-án Pécsett, 9-én Szolnokon, 12-13-án Szombathelyen rendezik meg a nyolc-nyolc város bajnokainak részvételével a középdöntőket. Budapesten pedig két napon keresztül, 11-12-én viaskodnak egymással a kerületi versenyek győztesei. Ezeken az érdekes versenyeken már ott lesznek a kamerák is, és minden célba érkezés, minden döntő gól felkerül a filmszalagra. ...E felvételekből és a középdöntők eseményeiből áll majd az a négy - egyenként 15 perces - olimpiai híradó, afféle ťgyermek TelesportŤ, mely június 29-től kezdve minden héten jelentkezik. Július 25-én délelőtt pedig megszólalnak a harsonák, s mintegy 250 legifjabb olimpikon felvonulásával megkezdődik a nagy verseny, melyet teljes egészében közvetít a tévé, vasárnaptól - vasárnapig, hat adásnapon."

Július 3. 20.00 Robinson Crusoe kalandjai. Daniel Defoe regényéből készült 13 részes francia tévéfilm-sorozat indult, Robert Hoffmann (magyar hangja Mensáros László) főszereplésével. A sorozat indulása elé a műsorújság ismertető cikket közölt az 1965/26. számában.
Ugyanezen a napon az OIRT I. nemzetközi táncdalversenye, az Aranykulcs Intervíziós közvetítése Prágából (felvételről). Magyarországot Hardy Tamás és Toldy Mária képviselte.

Az MSZMP Politikai Bizottsága is foglalkozott még 1964-ben a Televízió műsoraival, a PB számára készült "Jelentés a Televízió helyzetéről és feladatairól" című előterjesztésben a szórakoztató műsorokról a következő megállapítások olvashatók (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a Magyar Rádió Ált. Iratok 1945-1970):
"Erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy bővítsük a szórakoztatás hagyományos fogalomkörét. Ennek eredményeképpen a politikai kabaré és a hétvégi esztrád műsorok mellett egyre nagyobb helyet kapott az irodalmi kabaré és szépirodalom.
Szórakoztató műsoraink az elért eredmények ellenére mind mennyiségi mind minőségi színvonal és hatások tekintetében elmaradtak a közönség jogos igényeitől.
Egyik másik hétvégi műsorunkban szóhoz jutott a hakni műsorok sekélyes ízlésvilága is.
Tovább kell bővítenünk szórakoztató műsoraink műfaji körét, állandóan kutatni kell újabb és újabb tehetségek után, következetesebb küzdelmet kell folytatnunk az ízléstelenség, a dilettantizmus jelentkezése ellen, jobban ki kell használnunk a nemzetközi műsor együttműködésben rejlő lehetőségeket."

Július 4. 19.30 élő közvetítés a Szegedi Szabadtéri Színpadról,
Puccini: Turandot. Szereplők: Turandot - Amy Shuard, Altoum császár - Réti Csaba, Timur - Szalma Ferenc, Kalaf - Nikola Nikolov, Liu - Janette Pilou, Ping - Radnai György, Pong - Réti József, Pang - Palcsó Sándor, Mandarin - Gregor József. Vezényelt Vaszy Viktor, rendezte Szinetár Miklós.

Július 7., Új tranzisztoros televíziókészülékeket gyártnak Csehszlovákiában. A régi készülékek 25-30 kiló súlyúak voltak, a tranzisztoros készülékeknek már csak 8 kiló súlyúak. A cseh TV tudósítását bemutatta a TV Híradó.

Július 8. 20.10 az osztrák TV Vidám Mozart-ünnepség Salzburgból műsorának közvetítése.

Nívódíjakat kaptak a Televízióban: Pethő Tibor külpolitikai kommentárjaiért, Hildebrand István a Fiatalkorúak című film operatőri munkájáért, Varga István a tévé ipari rovatában végzett munkájáért, Jávor Béla és Kovács Sándor tudósítói /Híradó/ tevékenységéért, dr. Ujfalussy József a Nyitánytól az oratóriumig című sorozatban végzett munkájáért, Hazai György és Szalóky József a szinkronizálás terén kifejtett tevékenyégéért. Latinovits Zoltán a versműsorokban nyújtott teljesítményéért, Surányi Ibolya a Költészet és a Próza a pódiumon sorozatért, Kálmán György a Példázatban nyújtott, és Mészáros Ági a Helység kalapácsában mutatott kiváló alakításáért. Kaló Flórián a "Kukkantó" műsorvezetéséért, Xantus Gyula a Rajzolimpia és a Rajzolj velünk műsorokért, Feleki Kamill a Tudni illik mi illik műsor vezetéséért, Kiss István a Manócska bábfigura megelevenítéséért, Hajdú Júlia a szilveszteri tévéműsor zeneszerzői munkájáért. Palásthy György, Cs. Németh Lajos, Darvas Iván az orosz nyelvlecke rendezéséért illetve megelevenítéséért. Az Iskolatévé nívódíjasai: dr. Paizs István (kémia), Thálassy Istvánné (nyelvleckék), Oláh József (élővilág).

A Műsorújság 1965/28. számának híreiből:
"A Ki mit tud? mintájára támadt egy ötlet, hogy Ki mit javasol? mottóval vetélkedőre szólítson fel a tévé olyan fiatalokat, akiknek a társadalmi életükhöz és a termeléshez fűződő gondolatai, javaslatai nyilvánosságot érdemelnek. Lehetséges, hogy jövőre folytatódik a Ki miben tudós? is."
"A közeljövőben az osztrák és a magyar televízió közös szórakoztató műsort rendez Kőszegen, fele-fele alapon osztozva a műsoridőn."

Ugyanezen a napon mutatják be a Kner nyomda című dokumentumfilmet. Riporter Balogh Mária, szerkesztő Balogh Mária, rendező Bánki Iván, operatőr Bárány György.

Július 11., Fedőszáma 639, dokumentumfilm, amelyben Tóth Lászlóné számol be arról, hogyan szervezte be néhány évvel ezelőtt a nyugati kémszervezet, hogyan jelentette ezt a magyar belügyi szerveknek és így éveken keresztül dezinformálhatta a nyugati ügynökséget. Riporter Megyeri Károly, szerkesztő Pápai Lajos, forgatókönyvíró Schiffer Pál, rendező Schiffer Pál, operatőr Mohai János, vágó Bíró Istvánné.
Esti Hírlap 1965. július 12.: "Izgalmas riportfilmet láthattak tegnap este a tévénézők. Tóth Lászlónét néhány évvel ezelőtt megpróbálta beszervezni az egyik nyugatnémet hírügynökség, az úgynevezett Gehlen szervezet. ... Hosszabb ideig dezinformálta a Gehlen ügynökséget, és segített leleplezni a kémtevékenység mechanizmusát. Megyeri Károlyt, a riportert és Schiffer Pált, az író- rendezőt dicséret illeti. És dicséret illeti a Belügyminisztériumot, amely a televízióval együttműködve bebizonyította: kényes témákról is be lehet számolni, tájékoztatni lehet a nagyközönséget, anélkül, hogy ez az állambiztonsági munka érdekeit sértené..."

Július 13,. a Magyar Filmművészeti Szövetség tévé-szakcsoportja szervezésében, a Magyar Televízió lebonyolításában július 12-19. között Budapesten tanácskoztak a szocialista országok tévéjáték szakemberei és filmrendezői. A téma: A televízió és a filmművészet. Az eseményről a TV Híradó tudósított.
Szűcs Andor egész oldalas cikkben számol be a tanácskozásról a Rádió és Televízió Újság 1965/30. számában. Részletek az írásból:
"A vita is bizonyította, hogy a tévédráma sem tekinthető statikus, tartalmi és formai jegyeit eleve meghatározottan továbbvivő műfajnak, annak ellenére, hogy az összes tévéműfajok között a szabatosabb esztétikai, formai szabályok keretei között él. Mind tartalmi, mind formai vonatkozásában ťmozgóŤ, kísérletező, újító szándékú műsortípussal van dolgunk. ...A tévédráma igyekszik mind a múltat, mind a jövőt birtokba venni. A világirodalom nagy drámai és epikai alkotásainak tévéfeldolgozása ma már köznapi feladatnak számít. ...A tanácskozás azt is elárulta, hogy bizonyos műfaji kiegyenlítődés vehető észre az egész világon. A sorozatműsorok gyártási-gazdasági előnyei úgyszólván mindenütt meghonosították az olyan vállalkozásokat, amelyeket korábban csak nyugati televíziók gyakorlatában ismerünk, természetesen más tartalmi célkitűzéssel..."

Az MSZMP Politikai Bizottsága is foglalkozott még 1964 -ben a Televízió műsoraival, a PB számára készült "Jelentés a Televízió helyzetéről és feladatairól" című előterjesztésben a drámai műsorokról a következő megállapítások olvashatók (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a Magyar Rádió Ált. Iratok 1945-1970):
"Az elmúlt időszakban kialakult a Televízió sajátosságait figyelembe vevő drámai műsorainak rendszere. E műsorok számban - és néhányat leszámítva - színvonalban is gazdagodtak.
A háborús, antifasiszta témák mellett az elmúlt években a legújabb kori történelmünkről és a paraszti élet nagy sorsfordítóiról, valamint a békéért folytatott harcról (Honfoglalás, Szeptember, Epeiosz akció stb.) szóló művekkel is jelentkeztünk. Sikeresek voltak a nemzetközi és hazai klasszikus irodalomból adaptált tévéjátékok. ...Balsikereink sajnos éppen a fiatal alkotók mai tematikájú műveihez kapcsolódtak.
Tovább gyarapodott a Televízió köré tömörült idősebb és fiatalabb drámaírók köre.
A következő évek feladata még átgondoltabb koncepció alapján újabb és újabb tömegekhez eljuttatni a világirodalom mind több kiváló alkotását. Egyre magasabbra emelve a színvonalat, folytatni írókkal és rendezőkkel az új műfajokkal való kísérletezést, különös súlyt helyezve az új szocialista szellemű művek létrehozására, amelyek frissen reagálnak a mai élet aktuális politikai és erkölcsi problémáira."

Július 13., bemutatta a TV Híradó az új 120 méter magas tokaji tévéadót, az átadás előtt.

Július 14. 20.00 közvetítés a Madách Színházból képfelvételről,
G. B. Show: Tanner John házassága. Szereplők: Dajbukát Ilona - Whitefieldné, Vass Éva - Anna, a leánya, Deák B. Ferenc - Octavius Robinson, Gombos Katalin - Violet, Gábor Miklós - Tanner John, Zenthe Ferenc - Straker, a sofőrje, Horváth Jenő - Roebuck Ramsden, Soltész Annie - Ramsden kisasszony, Pécsi Sándor - Mendoza, Gyenge Árpád - Az anarchista, Vándor József - Az izgága szociáldemokrata, Szilágyi Tibor - A mogorva szociáldemokrata, Andresz Vilmos - Duval, Úlaki László - Hector Malone, Lőte Attila - Hector, a fia, Torday Tery - Szobalány. Rendező Ádám Ottó.

Július 15. 19.50 Irodalmi képeskönyv - Hunyady Sándor: Az aranyifjú. Rendezte Horváth Tibor.

Július 17. 19.35 élő közvetítés a Veszprémi Petőfi Színházból,
Oscar Wilde: Hazudj igazat (Bunbury). Szereplők: Worthing John - Baracsi Ferenc, Moncrieff Algernon - Végvári Tamás, Lady Bracknell - Ruttkay Márta, Fairfax Gwendollen - Majczem Márta, Carew Cecily - Győry Franciska, Miss Prism - Horváth Magda, Chasube dr. - Kulcsár Imre, Lane - Czeglédy Sándor, Marimann - Ujlaky Károly. Rendezte Solymosi Ottó.

Ugyanezen a napon 18.40 a TV jelenti, aktuális riportműsor.
Pacsay Vilmos szerkesztő a Rádió és Televízió Újság 1965/29. számában írta a Szerkesztő jelenti a TV jelenti-ről címmel:
"Néhány adás után elmondható: A TV jelenti megindulásakor még maguk a műsor előkészítői sem látták a benne rejlő sok lehetőséget. Szerkeszteni akartak egy vegyes műfajú, változatos műsort - a közönséget érintő és érdeklő legfontosabb kérdésekről. A kitűzött cél mindössze ennyi volt. Viszont már az első adások bebizonyították, hogy a TV jelenti legnagyobb vonzereje nem egyszerűen csak a változatosság, hanem a változatosságnak, a frissességnek, a természetességnek, egyes esetekben a spontaneitásnak olyan keveréke, amely az adás módjával is sugárzott anyag igazát bizonyítja. ...Rendkívül sok múlik a műszakiak és a gyártásvezetés munkáján. A körkapcsolásoknál nagyon nehéz feladatokat oldottak meg, az árvizek közvetítéseinél rendkívüli munkával létesítettek mikro-összeköttetést. ...A tervek szerint nem hosszú idő múlva már nem kéthetenként, hanem minden hét szombat esetéjén jelentkezünk!"
A műsorújság 1965/30. számában, a Bemutatjuk rovatban a TV jelenti munkatársát, riporterét Kovalik Károlyt mutatják be.
"Két nagy ellenfele van: a közönség és saját maga. Mindent megtesz, hogy az előzőt megnyerje és a másodikat legyőzze. Ott ül a TV jelenti riporteri asztalánál és könnyedén beszélget ötpercenként más-más témáról, otthonosan, fesztelenül mozog a Belépés csak tv nézőknek változatos helyszínein, miközben játszva társalog munkásokkal, vezetőkkel, kutatókkal, az utca emberével. ...1957. május 1-je óta rengeteg tévériportot készített, se szeri se száma egyenes közvetítéseinek..."

Július 22. 18.10 Mérnökök, technikusok figyelem! - riportműsor az anyagmozgatásról.
A műsorújság 1965/29. számában külön cikk jelenik meg figyelemfelhívásként a műsorról:
"Jó dolog, hogy ma már a népgazdaság fejlődésének gazdasági, műszaki problémái annyira az érdeklődés középpontjába kerültek, hogy a legnépszerűbb lapok, s persze még ezek előtt a televízió és a rádió is rendszeresen foglalkozik ezekkel a problémákkal, ha nem akarja, hogy közönsége egy nagy táborának kívánságait figyelmen kívül hagyja. ...Az első adás, amelyre július 21-én kerül sor, az anyagmozgatással foglalkozik. A következő adás augusztusban lesz, a gépipari technológia automatizálási lehetőségeiről."

Július 25.15.00 Úttörő olimpia 1965 - megnyitó és döntők közvetítse.

Július 28. 19.55 Mesterházy Lajos: Példázat (Karácsonyi vásár) tévéjáték. Szereplők: Darabos - Rajz János, Darabosné - Bulla Elma, Orvos - Szakáts Miklós. Rendezte Zsurzs Éva, vezető operatőr Mestnyán Tibor.

Július 29., a TV Híradó, mint szinte minden nap, beszámol a vietnami eseményekről. Előző nap Washingtonban bejelentik, hogy az amerikai csapatok létszámát 125 ezer főre emelik Dél-Vietnamban, és megemelik a katonai behívások kvótáját. Ezzel az Egyesült Államok automatikusan hadiállapotba kerül észak-Vietnammal.

Július 31. 20.10 közvetítés a Fővárosi Operettszínházból, Heltai Jenő, Innocent Vincze Ernő, Szirmai Albert: Tündérlaki lányok, képelvételről. Szereplők: Fenyvessy Éva - Mama, Gyenes Magda - Tündérlaki Boriska, Mednyánszky Ági - Manci, Lehoczky Zsuzsa - Sári, Tiboldy Mária - Olga, Ajtay Andor - A báró, Rátonyi Róbert - Petrenczey Gáspár, Csajányi György - Pázmán Sándor, Rajnai Elli - Malvin, Arányi Adeienne - Róza, Csanaki József - Pista, Marton Éva - Öltöztetőnő, Mikolay László - Segédrendező, Tiszai József - Ügyelő, Papp Kornél - I. Pincér, Bozsó Ferenc - II. Pincér, Péter István - Utcaseprő, Várhegyi Márta - Szabóné, Székely József - Katonatiszt. Rendező Seregi László, operatőr Sík Igor.

Augusztus

Augusztus 1., harminc százalékos árleszállítás kezdődött a Corvin Áruházban, a Szegedi Szabadtéri játékokon pedig bemutatták Az ember tragédiáját (Ádám - Nagy Attila, Éva - Ruttkai Éva, Lucifer - Gábor Miklós, az Úr hangja - Bessenyei Ferenc, a rendező Vámos László), mindkét eseményről tudósított a TV Híradó.

Augusztus 4., az amerikai légierő gépei ezredik bevetésüket hajtják végre észak-Vietnam felett, számolt be a TV Híradó.

Augusztus 5., Vico Torriani Budapestre érkezéséről számolt be a TV Híradó.

Augusztus 6., Tömpe István MRT elnök levelet illetve tervezetet küldött az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya, Orbán László elvtárs részére, a Magyar Rádió és Televízió politikai munkáját gátló műszaki és gazdasági tényezőkről. (Magyar Országos Levéltár - 288.f./22/165/ 16.ö.e. MSZMP APO Ag. 928):
1. oldal: "Hallgatósággal kapcsolatos felmérések alapján végzett reprezentatív felmérések egyértelműen bizonyítják, hogy rendkívülien megnőtt az igény a tájékoztatásra, a politikai eseményekről való gyors és alapos informálás iránt. A megkérdezettek 60-70 százaléka hallgatja, illetve nézi rendszeresen például az Esti Krónikát illetve a TV Híradót. ...Háromezer megkérdezett személy kilenctized része kifejezetten várja a szórakoztató rádió- és tévéműsorokat, beleértve a rádió- és tévéjátékokat."
2. oldal: "Az intézmény vezetése arra törekszik, hogy a szerkesztési munkát igényesebbé, színvonalasabbá, ezen belül pedig, elsősorban a politikai és világnézeti nevelést és tájékoztatást sokoldalúbbá, ezáltal hatékonyabbá tegye.
A televízió műszaki ellátottsága viszonylag korszerűbb s összehasonlíthatatlanul magasabb szinten áll, mint a rádióé."
6. oldal: "A stúdiótechnika főleg a vidéki felhasználhatóság és a fővárosból való kilépés szempontjából szorul kiegészítésre. Így mindenekelőtt - a vidék politikai és társadalmi megmozdulásainak, a mezőgazdasági, a vidéki ipari élet eseményeinek gyors és hű közvetíthetősége érdekében - mobil, könnyen mozgó elektronikus és filmtechnikai bázis gépkocsiba szerelt egységeit (riporterkamerák, könnyű filmfelvevők, képmagnetofonok) kell beszereznünk."
7. oldal: "A televízió műsorának politikai hatékonyságát jelentősen emelheti a széles nemzetközi kooperáció, mindenekelőtt a baráti országokkal folytatott műsorcsere, illetve friss - és gyors - hírinformáció. Hazánk, centrális fekvése következtében, fontos szerepet tölthet be az Európán belüli televíziós műsorcsere lebonyolításában.
Mint a baráti államokban, mind a nyugat-európai országokban szerény, de következetes elkészítő munka folyik a színes televíziózás bevezetésére. ...Szükséges lenne tehát, hogy a témával - szerény előkészítő jelleggel - számottevő költségkihatás nélkül 1966-tól kezdődően a Televízió műszaki apparátusa foglalkozhassék."
8. oldal: "A kormány 1957-ben hozott döntése volt, hogy a Tőzsdepalota épületének kétötöd részét biztosította a Televíziónak. A már ebben az időpontban is szűkre szabott elhelyezés a nyolc év alatt megnövekedett műszaki, és szerkesztőségi bázis elhelyezésére teljesen alkalmatlanná vált. ...A televízió elhelyezését 5-8 éven belül végleges települési helyen meg kell oldani, hogy a műsorkészítés alapvető előfeltételei távlatilag is biztosíthatók legyenek."
A levél tartalma beépült az MSZMP Politikai Bizottsága számára készült Bizalmas! jelzéssel ellátott előterjesztésbe. Az elhelyezés kérdéséről a határozat 5. pontja ír (Magyar Országos Levéltár - 288.f./22/165/ 16.ö.e. MSZMP APO Ag. 928/2). Ebben többek között ez szerepel:
"Az Országos Tervhivatal elnöke biztosítsa, hogy a televízió végleges elhelyezése érdekében az új épület (METESZ) kivitelezése 1966-1975- ben elvégezhetőek legyen. A várható költség 450-500 millió Ft.
Orbán László sk."
György Gyula miniszterhelyettes ebben az időben levelet küldött Orbán Lászlónak a PB előterjesztéssel kapcsolatban:
3. oldal: "A színes televíziózással kapcsolatos kutatási és fejlesztési munkálatok a harmadik 5 éves tervben szerepelnek. Ebben a munkában csatlakozunk a Szovjetunióhoz az egységes európai rendszer előkészítésében, a szekám rendszer alkalmazásában, ill. a további fejlesztési együttműködésben, melyet a Szovjetunió a francia kormánnyal kötött."

Augusztus 8., a TV Híradó beszámolt a két nappal előbb hozott újabb amerikai emberjogi törvény aláírásáról. A Kennedy elnök nyomdokaiba lépő Lyndon B. Johnson elnök sikerrel kezdeményezte két törvény életbelépését is, válaszként az amerikai társadalom diszkriminatív jelenségeire. 1964-ben a Civil Rights Act (Civil Jogok Törvénye) megtilt bármilyen megkülönböztetést faji, vallási, nemzeti hovatartozás vagy bőrszín alapján. A jogi szabályozás nyomán a választói jogokkal kapcsolatos megkülönböztetések negatív tapasztalatai még erősebben artikulálódhattak, s ennek hatására 1965-ben külön törvényben, a Voting Rights Act-ben (Választójogi Törvény) kellett megerősíteni a választók közötti megkülönböztetés tilalmát.

Augusztus 10., az MRT TV kollégium ülése Szinetár Miklós előterjesztésében tárgyalta a Színház és Filmművészeti Főiskolán felállítandó televíziós tanszék tervét. Az elnökség elfogadta a javaslatot, 1966/67 tanévre tarja reálisnak a megvalósítást. A művelődési miniszterhez fordulnak a tanszék engedélyezéséért. (Magyar Országos Levéltár XXVI A 8 - a MRT Általános iratok 49 d.)

Augusztus 12. 21.50 Semmelweis Ignácra emlékező portré műsort vetítettek, melynek előadója dr. Benedek István volt. Szerkesztő Szuhay-Havas Ervin, rendező Endrödi Sándor.

Augusztus 14., Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, 1818. július 1. - Bécs, Döbling, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, az "anyák megmentője" halálának századik évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten. Semmelweis Ignác 1865. augusztus 13-án az alsó-ausztriai országos elmegyógyintézetben halt meg, majd a bécsi kórbonctani intézetben Rokitansky igazgató professzor irányításával felboncolták. Holttestét augusztus 16-án a schmelzi sírkertben temették el. Négy exhumálás után Semmelweis Ignác csontjait halálának századik évfordulóján, 1965-ben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba, szülőháza kertjének falában helyezték, valószínűleg most már végső helyükre, örök nyugalomra, és ezzel egy időben felavatták az Orvostörténeti Múzeumot, erről számolt be a TV Híradó.

Augusztus 15. 19.50 Irodalmi képeskönyv, Hunyadi Sándor: Az aranyifjú. Szereplők: Somogyvári Pál, Kállai Ilona, Horváth Gyula, Temessy Hédi, Gera Zoltán, Őze Lajos, Pécsi Ildikó, Csákányi László, Csorba István, Papp János. Szerkesztő Szántó Erika,
dramaturg Litványi Károly, rendező Horváth Tibor, operatőr Varga Vilmos, Szilágyi Virgil, Novákovits András, Somogyi Tibor.

Augusztus 17., beszámolt a TV Híradó arról, hogy New Yorkba érkezett a Beatles együttes. Turnéjuk alatt sor került pályafutásuk addigi legnagyobb koncertjére. a New York-i Shea-stadionban. A zenészek szabad ég alatt ötvenötezer hallgató előtt játszottak.

Augusztus 18. 19.55 az 1965-ös Moszkvai Filmfesztivál nagydíjával és a Kritikusok díjával kitűntetett Fábry Zoltán film, a Húsz óra került műsorra.

Augusztus 20. 20.05 Kocsonya Mihály házassága című tévéjáték sugárzása. Szereplők: Psota Irén - Diána, Agárdy Gábor - Kocsonya Mihály, Gyenge Árpád - Berbencze Péter, Pártos Erzsi - Felesége, Dayka Margit - Szomszédasszony, Basilides Zoltán - Kántor, Szendrő József - Bíró, Pásztor János - Komédiás és szűrszabó. Zeneszerző Tamássy Zdenkó, rendező Pártos Géza, operatőr Czabarka György, Czóbel Anna, Dobay Sándor, Sík Igor.

Augusztus 24., szenzációs tudományos felfedezésről számolt be a TV Híradó. Megtalálták a vértesszőlősi ősember maradványait.
"Van úgy néha az ember, hogy valami hirtelen felismerés oly erővel suhint rá, mintha csípős ütés érné. Egy fog feküdt munkatársam felém nyújtott tenyerén. Ránéztem, s az a fizikailag körülírható sokk ért, mintha csak villanydróthoz nyúltam volna..."
Ezeket a mondatokat Vértes László írta le, kevéssel azután, hogy a vértesszőlősi ásatáson dolgozó egyik segédje egy Trogontherium fogát nyújtotta felé.
"Az őshód legalább háromszázezer esztendővel ezelőtt, tehát az alsó paleolitikum idején élt. Ez a hódfog, mely egy vérvörösen csillogó, pattintott kőeszköz mellett rejtőzött a mésztufában, tökéletes biztonsággal meghatározhatóvá tette a szerszámok, a sok-sok égetett csontszilánk, tehát az ősemberi leletek korát. Mindez - írja tovább Vértes - 1963. augusztus 23-án volt; a nap kegyetlenül sütött, inget nem tűrtem forró bőrömön; ömlött rólam az izzadság, és a trópusokat idéző, pállott kőbányai szél mészporral permetezte be nedves vállamat. Trogotherium-fog került elő a vékony kultúr-rétegből, és ez annyit jelent, hogy megtaláltam Közép-Európában az első biztos előemberi leletet. Ez a lelet egyben telep is, s mint ilyen, a világon az első ebből a korból; choppereket találtam (vágásra, hasításra alkalmas, pattintott kavicseszközök), és ezek fényt derítettek Európa akkori benépesedése körülményeire."
Vértesszőlős és Vértes László nevét 1963. és 1965. között megtanulta a tudományos világ. Ezekben az években a földkerekség leghíresebb régészeinek valóságos zarándoklata indult meg Európából és a tengerentúlról a Tata melletti kedves kis faluba. Pedig az igazi, a legnagyobb szenzáció, maga Sámuel akkor még a föld alatt, a mésztufában lapult.

Augusztus 26., a TV Híradó beszámolt arról, hogy indul az Iskola TV új tanéve.

Augusztus 31. 19.05 élő közvetítés a Győri Kisfaludy Színházból,
Sardou: Szókimondó asszonyság. Szereplők: Szókimondó Kata - Petress Zsuzsa mv., Napóleon - Csengery Aladár, Lefebvre - Füzessy Ottó, Fouche - Perédy László, Savary - Pető Endre, Karolin - Gamma Erzsébet, Elisa - Kiss Bazsa, Julie - Máthé Eta, Neiperg gróf - Fáy László, Depreaux - Balogh Béla, Lauriston - Takács Miklós, Vabontrain - Bors Béla, Colette - Látrányi Ilona, Polette - Ürömvölgyi Erzsébet, Inas - Vörös Ferenc. Rendezte Friss Péter.

Szeptember

Újabb állomásához érkezett a TV megyeműsorainak sorozata, szeptemberben a "televíziós országjárás" Vas megyében folytatódott, nyolc műsorral.
A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága jóváhagyta a lakihegyi rádióadó rekonstrukciós tervét.
A Magyar Rádió és Televízió díszhangversenyt adott az árvízvédelem hőseinek.

Szeptember 1. 19.30 minden adásnapon ekkor jelentkezett a TV Híradó.
A Rádió és Televízió Újság 1965/38. számában Molnár Edit írt cikket Frissebb lett a Híradó címmel:
"Halló Budapest, itt Prága ... 30 másodperc múlva kezdünk!
Helyszín: a Televízió központi kapcsolótermének B asztala. Idő: hetenként négyszer, ha nincs különösebb világesemény. Ha van: annyiszor, ahányszor csak kapcsolatot teremt a TV Híradó az Intervízió és az Eurovízió tagállamaival, illetve közvetítőállomásaival.
A Magyar Televízió már korábban is rendszeres kapcsolatban állott az Intervízió országaival, de csak hetenként kétszer. Most az Intervízió cseregyezményt kötött a nyugati államok tévétársaságait összekapcsoló Eurovízióval, így szeptember 1-től hetenként négyszer kapjuk - nyugodtan állíthatjuk - a világ minden tájáról a legfrissebb eseményekről készített filmriportokat. És természetesen ugyanannyiszor ťjátsszuk beŤ mi is a hazánkban készített anyagot.
Ezentúl tehát még gyakoribb lesz, hogy 19.30-kor filmjelentést láthatunk a Híradóban a világ valamelyik távoli táján aznap délután történt eseményről. A Híradó munkatársainak - és elsősorban külpolitikai rovatának, nem kis gondot okoz ez a jóval nagyobb frissesség.
Nézzük csak meg az időbeosztást: délben érkezik meg telexen a tévétársaságok javaslata. 14.00 órakor az Intervízió országaiból jövő anyagok szövegeit diktálják le - ezt magnóra rögzítik - majd a kiépített mikroláncon bejátsszák a már ismert szövegű filmet. Az Eurovízió 17,00 órakor kezdi meg adását, 17.30 után fejezi be. A filmszalagot a laboratóriumban még elő is kell hívni, mire a laboratóriumi munka elkészül: 18.45. A vágószobában gyorsan munkába veszik az anyagot. Külön gond, ha a riport hangos, mert a képet és a hangot ekkor kell gyorsan szinkronba hozni. Végre kész: 19.10 perc! De még be kell ragasztani a most elkészült riportot az egyébként már készen álló híradóba. ...És ha esik, ha fúj, 19.30-kor a Híradó főcímén a nézőre irányítják a közismert, beforduló kamerát. A néző kényelmesen elhelyezkedik a karosszékben és rágyújt. A Híradó szerkesztői pedig nagyot fújnak - sikerült, minden friss anyag belekerült a mai adásba. És másnap kezdődik elölről."

A TV Híradó amatőrfilmes tudósítói Klastrompusztán tanácskoztak, többek között azért, hogy megszerezzék a hangos riportok készítéséhez szükséges ismereteket.

Szeptember 4. 19.50 a Hétről hétre című sorozat egyik adása, melyet Hajdú János készített.
A műsorújság 1965/35. számában Pápai Lajos két fiatal külpolitikus munkatársat mutatott be, egyikük Hajdú János volt. A fiatal képernyős külpolitikai munkatárs ekkor már négy éve a Népszabadság külpolitikai rovatában dolgozott. A másik fiatal külpolitikus Sugár András volt, aki nyolc éve az MTI külpolitikai szerkesztőségében dolgozott már, és volt az MTI moszkvai tudósítója is. A cikkben a külpolitikai tévékommentárról, születésének körülményeiről s magáról a műfajról beszéltek:
"A Napi jegyzet - valóban napi jegyzetünk - mondja Sugár András, nincs rá sok felkészülési idő. Nemegyszer előfordul: csak néhány órával az adás előtt érkezik egy fontos hír, sőt, már arra is volt példa, hogy a kommentár így kezdődött ťEzekben a percekben kaptuk a jelentéstŤ. És nem is olyan egyszerű szinte csak az MTI-hír birtokában gyorsan, önálló véleményt kialakítani.
A hétvégi Hétről hétre című műsort - teszi hozzá Hajdú - természetesen bizonyos kutatómunka előzi meg. Ennél ugyanis az a cél, hogy nagyobb témakörben szélesebb összefüggéseket mutassunk meg. Filmarchívumokban, könyvtárakban kell kutatnunk, igénybe kell vennünk a sajtódokumentációt - sokszor tíz-tizenöt tévé anyagát kell átnézni ahhoz, hogy nagyobb igényű körképet kapjunk. Mivel a külpolitika sokak számára elég száraz téma, megpróbálunk kommentárjainkba szubjektív elemeket is belevinni, az emberek érdeklődésének fokozott felkeltésére.
Sugár közbevág: nem ért egyet azzal, hogy a külpolitika száraz, azzal igen, hogy élvezetesen kell előadni.
Én mégis azt vallom, hogy a Közös Piac mezőgazdasági problémáiról a zöldségpiacra járó háziasszonyhoz szólni, úgy, hogy azt végighallgassa, sokkal nehezebb, mint például egy színházi jegyzetben egy vígjáték mondanivalóját elemezni - folytatta Hajdú. Ebben egyetértenek..."

Ugyanezen a napon a TV Híradó beszámolt a hatvanezredik Malév utas érkezéséről Ferihegyre, aki Peter Frank londoni tisztviselő volt, valamint a másfél milliomodik utas érkezéséről Hegyeshalomból.

Szeptember 9., Albert Schweitzer temetéséről Gabonból érkezett filmanyagot mutatott be a TV Híradó.
Albert Schweitzer (Kaysersberg, Németország (ma Franciaország) 1875. január 14. - Lambaréne, Gabon, 1965. szeptember 4.) elzászi német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos, Nobel-békedíjas (1953) meghalt.

A Rádió és Televízió Újság 1965/36. száma A parasztság és a TV címmel közölt cikket, Békés Ferenc írta:
"Jól látszik, hogy mind nyáron, mind télen, amióta tévékészülékük van, a parasztcsaládok lefekvési időpontja jóval későbbre tolódott, mint azelőtt. Amióta televíziójuk van, semmi különbség sincs a nyári és téli lefekvési időpont között, de a ťtelevízió-mentesŤ időszakban sokkal korábban fekszenek le. A tévénézés tehát az alvás időtartamának rovására is megnövekedett. Még nyáron, a legtöbb munka idején sincs olyan hónap, amikor egyáltalán nem nézik a tévét - ebben az értelemben nyilatkozott a megkérdezettek 98 százaléka. ... A megkérdezett családok több mint felénél még hétköznap is rendszeresen van tévénéző vendég. ...A három legkedveltebb kulturális tevékenység a megkérdezett paraszt tévé előfizetőknél a televízió nézés (46 százalék), olvasás (25 százalék), rádióhallgatás (10 százalék)."
Az újság ugyan ezen száma egyperces interjút közölt a fiatal bemondónővel, Kudlik Júliával:
"Szakmájában a népszerűségnek több lépcsőfoka van. Először az ťúj arcŤ neve felől érdeklődik a néző. Később fényképet kér. Azután randevút - házassági ajánlattal. Kudlik Júlia melyik állomásnál tart?
- A fényképnél. A képernyőn jó másfél éve szerepelek, ott is fokról fokra lépve egyet: először (és mindjárt lámpaláz nélkül) egy délelőttön, később vasárnap délután, majd hétköznap, s végül szombaton este. Ám az esti ťpremiernélŤ mintha legelölről kezdené az ember: ilyenkor komolyabbnak, felnőttebbnek illik lenni, ami nekem nemcsak húszesztendős korom, hanem vidám alaptermészetem miatt is nehéz.
- Hogyan lettem tévés? Színésznek kézültem gyerekkorom első ťszerepétőlŤ kezdve (már akkor is mély hangom miatt fiúszerep volt), de kiestem a Színművészeti Főiskola utolsó vizsgáján. Ha akkor csalódott voltam is, a bemondói pályán magamra találtam. És csupa segítő szándékú kollégára (de nem csak tőlük - stúdión kívül is tanulok: a bölcsészeti kar magyar-népművelés szakán). S mellesleg: nem szeretném megismételni legkínosabb bakimat, az egyik műsorismertetésben mondott: ťvízi-labdarúgó mérkőzéstŤ..."

Szeptember 11. 19.50 Csehov: Svéd gyufa, tévéjáték. Szereplők: Ambrus András, Basilides Zoltán, Deák Sándor, Farkas Antal, Fonyó József, Gyenge Árpád, Misoga László, Pártos Erzsi, Sólyom Ildikó, Suka Sándor, Szirmai Jenő, Temessy Hédi. Dramaturg Karinthy Ferenc, zeneszerző Tamássy Zdenkó, rendező Szőnyi G. Sándor, operatőr Mestyán Tibor.

Ugyanezen a napon a TV Híradó a szovjet televíziótól átvett tudósításban számolt be a Kreml kongresszusi palotájában 600 moszkvai résztvevővel megtartott szovjet-román barátsági nagygyűlésről, ahol Brezsnyev és Ceaucescu mondott beszédet.

Szeptember 15. 19.05 élő közvetítés a József Attila Színházból, Jacques Deval, Nádas Gábor: Potyautas. Szereplők: Martine Bies - Törőcsik Mari, Roul Carnoy - Bodrogi Gyula, Barbara - Kállai
Ilona, Ogaden - Velenczei István, Ferbois - Kaló Flórián, Nicole - Újvári Viktória, Pivier - Horváth Pál, Bardou - Gáti Pál, Iván - Verebes Tamás, Hordár - Zoltay Miklós. Rendezte Benedek Árpád.

Ugyanezen a napon, 18.25 új televízió műsorok indultak. Szakmai körök és a nézők kívánságára rendszeres művészettörténeti sorozat indult. A sorozat húsz adása két részletben, két "évfolyamra" bontva került a képernyőre úgy, hogy az egyes epizódok havonta jelentkeztek. A műsoridő fő részét egy 20-25 perces képzőművészeti kisfilm adta, majd a nézők a művészettörténeti szakmunkákat ismerhették meg, végül a nézők négy-négy "vizsgakérdést" kaptak. Az első részt Az őskor művészete címmel sugározta a televízió.

Ugyancsak ezen a napon 21.45, ekkor került a képernyőre a Csak felnőtteknek című családi rovat. A sorozat első adásának alcíme Öregek a családban volt.
Varga Zsuzsa írta a műsorújság 1965/37. számában:
"Az új műsor nem ťcsemegézniŤ akar, amikor a családi élet kérdéseit tárgyalja, hanem életünk lényeges kérdéseiről szól. Elsősorban tehát azoknak készül, akiket érdekelnek e problémák - és hajlandók a késő esti órákban is fennmaradni, hogy résztvevői legyenek őszinte, igaz vitáknak..."

Szeptember 21., elkészült a TV Híradó 1966 évi terveit tartalmazó előterjesztés (Magyar Országos Levéltár - 288.f./22/165/ 16.ö.e. MSZMP APO Ag. 1066.), amely értékelte az eddigi tevékenységet és felvázolta a terveket:
1. oldal: "A Központi Bizottság ideológiai irányelvei szellemében az MRT vezetése a PB több fórumán megvitatta, és részletesen elemezte a tévé tájékoztató és propaganda műsorainak helyzetét, nézettségét, politikai hatásfokát és a feladatokat. A megbeszéléseken kialakult az az álláspont, hogy az ideológiai irányelvek nem követelnek fordulatot az eddigi politikai nevelőmunkában, általában, és így a TV Híradó műsorában sem. Ugyanakkor nagy lehetőségek vannak még a színvonal emelésére, a vizuális élmények gazdagítására, az eszmeileg következetesebb és ezért hatásosabb tájékoztató munkára."
5. oldal: "1966. január 1-től a Napi jegyzet egy-két perc hosszban beépítésre kerül a TV. Híradóba. A külpolitikai anyagoknál nagy gondot kell fordítani a hírszövegezésre. Meg kell tanulni a jelenleginél jobb, összefogottabb, pártosabb szövegezést."
6. oldal: "Belpolitikai viszonylatban az ideológiai irányelvek és a TV Kollégium a szocialista építés eredményeinek jobb ismertetését és köztudatba vitelét, a népgazdasági szemlélet általánosabbá tételét, a máért és a holnapért való felelősségérzet kialakítását teszi feladatukká..."
7. oldal: "Pillanatnyilag 32 vidéki filmes tudósítóval dolgozunk, tudósításaik adják az összes leadott híranyag 25 százalékát."

Szeptember 23., Budapestre érkezett Pavel Beljajev ezredes, Alekszej Leonov alezredes űrpilóták és Leonyid Szedov akadémikus, a szovjet űrkutatási bizottság elnöke. Látogatásuk eseményeiről a TV Híradó folyamatosan beszámolt.

Szeptember 25. 20,20 Irodalmi képeskönyv, Ambrus Zoltán: Gyémántgyűrű tévéjáték. Szereplők: Énektanárnő - Ladomerszky Margit, Színiiskolások - Nádasy Myrtill, Szakács Emőke fh., Parragi Mária, Dániel Vali, Fodor Zsóka, Tóth Gabriella, Pálffy Gabi, Moór Mariann fh., Bakó Márta. Dramaturg Szántó Erika, forgatókönyvíró Kapás Dezső, rendező Mamcserov Frigyes, operatőr Zsombolyai János.
Szeptember 30., a TV Híradó tudósított Rónai Sándor temetéséről.
Rónai Sándor (Miskolc, 1892. október 6. - Budapest, 1965. szeptember 28.): miniszter, eredetileg kőműves. 1910-ben belépett az SZDP-be s ott különböző tisztségeket töltött be. A Tanácsköztársaság idején a miskolci munkástanács tagja volt. 1921-től az SZDP Borsod megyei titkára, az építőipari szakszervezet helyi vezetője és a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) központi vezetőségének tagja. 1941 áprilisában politikai tevékenysége miatt büntetőszázadba, majd 1944 tavaszán a nagykanizsai internáló táborba került, ahonnan az év végén szabadult. Visszatért Miskolcra, ahol részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945. július 21-től november 12-ig közellátási, 1945. november 15-től 1949. május 20-ig kereskedelmi és szövetkezeti, 1949. június 11-től 1950. május 9-ig külkereskedelmi miniszter. 1950. május 9-től 1952. augusztus 14-ig az Elnöki Tanács elnöke, majd az OGY elnöke; ezt a tisztséget nyugdíjba vonulásáig, 1963-ig viselte. Élete végéig a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke volt.
Ugyanezen a napon 18.55 Telesport.
A Rádió és Televízió Újság 1965/.39. számában Cservenka Judit mutatta be Szőnyi Jánost, a Telesport egyik szerkesztő-műsorvezetőjét:
"...Szőnyi János őszintén elmondja, hogy mindig a tanári pályához érzett kedvet. Elvégezte az idegen nyelvek főiskoláját, a pedagógiai főiskolát, diplomát szerzett a bölcsész szakon is, és 1957-től tanítani kezdett az óbudai Körösi Csoma gimnáziumban. ...1958-ban a tévéhez került, de a tanítást az elmúlt tanév végéig nem hagyta abba. ...A minap szerezte meg negyedik diplomáját a Testnevelési Főiskolán. Ma már szinte nincs olyan sportág, melyet ne közvetített volna. Egyformán szereti mindegyiket. ... Szőnyi egyszer hűtlen volt a sportriporteri pályához: filmet írt és rendezett Rejtő Ildikóról, az olimpiai győzelem után. A film az év legjobb sportfilmjének járó Ezüst gerely díjat kapta. A siker ugyancsak boldoggá tette, de azért nincs szándékában hivatást változtatni, élete végéig sportriporter akar maradni.
- Legfőbb vágya?
- Szeretnék minél több magyar győzelem krónikása lenni."

Október

A Prix Itálián először vesz részt a Magyar Televízió, a pécsi balett együttes Parancs című balettjével, és az Ördögszekér című dokumentumfilmmel. A firenzei fesztivál másfél évtizedes múltra tekinthetett ekkor már vissza. Randé Jenő a Rádió és Televízió Újság 1965/43. számában írt az eseményről:
"A Magyar Televízió idén először vett részt a Prix Itálián, s az ilyen premier jellege a tájékozódás és tapasztalatszerzés. A fiatal pécsi balett együttes (Bokovy: Parancs című balettjében) és az Ördögszekér című dokumentumfilm témája és néhány feszült hangulatú részlete így is érdeklődést keltett. A Magyar Televíziót jövőre a zenei zsűribe választották be, s ez azt jelenti, hogy dokumentumfilmek és tévéjátékok versenyére nevezhetünk..."

Indul a Televízió kibernetikai sorozata és egy másik sorozat, a Film a képernyőn.

Október 2., a TV Híradó beszámolót közöl Kádár János mongóliai látogatásáról. A tudósítást Balogh Judit szerkesztő és Schóber Róbert operatőr készítette a látogatás különböző helyszínein.

Október 4-26., Fock Jenő miniszterelnök-helyettes vezetésével magyar párt- és állami küldöttség látogat Észak-Vietnamba, Észak-Koreába, valamint Kínába.

Angliában ebben az időben a kormány televíziós bizottsága felszólította a tévéállomásokat, hogy ritkítsák az erkölcsromboló amerikai bűnügyi és vadnyugati filmek műsorra tűzését.
Az olasz lapok hasonlóan tiltakoztak az erkölcsromboló amerikai filmek ellen.
Az UNESCO közreadta legújabb statisztikáját, a világon ekkor 172 750 000 tévékészülék volt. A ranglista végén a Kongói Köztársaság volt, ahol 2500 lakosra jutott egy készülék.

Október 7. 20.35 Antigoné, Szophoklész tragédiájának tévéváltozatát sugározták, Vámos László rendezésében. Szereplők: Antigoné - Kohut Magda, Iszméné - Meszléry Judit fh., Kreon - Gábor Miklós volt. Vita volt arról, hogy milyen fordításban játsszák a darabot. Hegedűs Géza a Rádió és Televízió Újság 1965/40. számában írta:
"A létrehozó művészeknek nehéz kérdést jelentett, melyik fordításban mondják a szöveget. Hiszen itt van Trencsényi-Waldapfel Imre modern, nyelvében és szellemében hű, költőien szép tolmácsolása. De itt van a színpadot, a színészek színpadi beszédét, a közönség fülét oly jól ismerő Csiky Gergely közel évszázados, de azóta is közkedvelt fordítása. ...Végül úgy választottak, hogy a beszédstílusukhoz közelebb fekvő Csiky-szöveget fogják mondani."

Október 9. 19.05 Kertész Magda: Délután 5-kor tévéjáték. Szereplők: Fazekas János gépészmérnök - Ráday Imre, Ágnes, a felesége - Tolnay Klári, Mama édes, János édesanyja - Pártos Erzsi, Piri, Fazekasék lánya - Voith Ági, Péter, Piri pajtása - Répássy András, Kondorossy Kondel Norbert festőművész - Horváth Gyula, Zizike, a felesége - Dévay Kamilla, Zoltán Endre építész - Bárdy György, Ágnes kolléganői - Csürös Karola, Kéry Edit, Madaras Vilma, Hollán, Ágnes főnöke - Keleti László, Annus, a bejárónő - Lorán Lenke, Beszterczei Pál, Mikolai László, Kalocsai Ferenc.
Zeneszerző Gyulai Gaál Ferenc, rendező Seregi László, operatőr Molnár Miklós.

Október 13., a Bizományi Áruház használt, és "exportból visszamaradt" tévévásárt rendezett, erről számolt be a TV Híradó. 40 százalék árengedménnyel lehetett készülékhez jutni.

Október 16. 18.25 Sylveszter András szerkesztésében, Sas Elemér műsorvezetésével új kibernetikai sorozat indult.
Átadták az Astoria Szálló felújított épületkomplexumát, tudósított a TV Híradó.

Margittai Ági a műsorújság 1965/41. számában mondta:
"Rádióról és televízióról, beszélni, okos dolgokat mondani nehéz dolog. Ennél csak csinálni nehezebb, talán azért, mert az egyik - tudom, hogy közhely - csak a hangra korlátozza a színész eszközeit, a másiknak meg még nincsenek hagyományai. Én mégis mindkettőt nagyon szeretem, azt hiszem néhány elfogadható alakításom épp a rádióhoz és a televízióhoz fűződik. Mégis sok különbség van a kettő között: a tévé jobban népszerűsít, a rádióban tehetségesebbnek kell lenni."

A műsorújság következő száma külföldi televíziós lapokból állított össze idézeteket a televíziós reklámokkal kapcsolatban:
"Két generációval ezelőtt minden reklámszakember szeretett volna életében egyetlen plakátot elkészíteni. Egy generációval ezelőtt, hogy legalább egy reklámfilmje legyen. Most viszont legalább egy tévéreklám adásban szeretne szerepelni.
A tévéreklám egyik fajtája a sokkot okozó adás. A nyugatnémet televízió reklámadásaiban találhatunk ilyen példákat, az egyik: A feleséget drámai hangon felhívják telefonon abból az üzletből, ahol a férj dolgozik és közlik vele, hogy a férjet baleset érte. A feleség reakciója iszonyatos, a képet fülszaggató hangok tépik darabokra. Ekkor premier plánban megjelenik a biztosítási ügynök és így szól: Ezért, éppen ezért kell Önnek is balesetbíztosítást kötnie.
Egy amerikai tévétársaság száz tévékészülékbe rejtett kamerát épített be, hogy megfigyelhesse a nézők reagálását. Kiderült, hogy a reklámadások a nézők nagy részét untatják - ásítozni kezdtek vagy felkeltek és otthagyták a televízió készüléket."

Október 17., a Népszava tévékritikusa, Vajk Vera nagy terjedelmű cikket közölt Őszintén a tévé filmműsoráról címmel:
"Elégedetlen a televízió házi mozijának hárommilliós nézőtábora. Szidja a filmműsort, sokszor bizony joggal. Idézhetnénk a szerkesztőségünkbe érkezett panaszos levelekből, amelyek keresetlen szavakkal marasztalják el a bemutatott rossz filmeket és a tévé filmátvevő bizottságát. Nem idézzük, mert az indulatok - okkal vagy ok nélkül - sokszor felcsapnak a magasságos Szabadság hegyi nagyadó tornyáig. Szinetár Miklós, a tévé főrendezője érdekesen próbálta elemezni ezeket az indulatokat a szocialista országok tévéfilm-alkotóinak konferenciáján. Véleménye szerint a mozi társadalmi műfaj, a tévé családi műfaj. A családi közönség más cenzúrát, más nézői állapotot jelent. A mozilátogató csak a vetítés után, lehiggadva ad hangot véleményének. A képernyő előtt a néző állandó kommentátor és vitapartner.
...A televízió nagy műsorigénye kétségkívül megnöveli a bemutatott gyenge művek arányát. Ebben az évben például 160 film kerül képernyőre, körülbelül annyi, mint az ország összes mozijában. S míg a mozilátogató válogat, megnézi azt a néhány filmet, amiről jót olvasott vagy hallott, a tévétulajdonos rossz esetben mindent megnéz, amit a házi mozi kínál. Lehet-e csupa jó filmet adni évi 240 órában? Aligha lehet. Olyan-e a világ filmtermése, amiből heti három- négy igazán jó filmet ki lehet válogatni? Nem olyan. ...Maradna az a megoldás, hogy televíziónk tévéfilmekkel fedezze filmszükségletének nagyobb részét. Ezerszámra készülnek tévéfilmsorozatok a világ minden táján. Ezek azonban többnyire helyi érdekességű, véget nem érő televíziós Szabó családok. Az amerikai filmek csúcspontja például a dr. Kildare sorozat, amely változó szereplőkkel és változatlan sikerrel húsz év óta megy. A mi jó ízlésű tévénézőink dr. Kildare történeteit dagályosnak, giccsesnek ítélik..."

Október 18., rendkívüli adásnap a Budapesti Zenei Hetek 1965 miatt, élő közvetítés az Erkel Színházból, a Budapesti Filmharmóniai Társaság zenekarának koncertjéről.

Október 23. 20.00 élő közvetítés a Magyar Néphadsereg Központi Klubjából, ahol a Leningrádi Miniatűr Színház vendégjátéka zajlott. A színház művészeti vezetője Arkagyij Rajkin volt.

Ugyanezen a napon a TV Híradóban Részlet a Szovjet TV egyenes adásából. Kijevi ünnepi ülés, Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára átnyújtja a hős városban az Aranycsillag érmet. Brezsnyev beszédében méltatja Ukrajna és Kijev hősi helytállását.

Október 24. 20.25 Ez Európa! A Magyarország című hetilap és a tévé közös külpolitikai rejtvényműsora. Szerkesztő Korolovszki Lajos, rendező:Eck Imre, műsorvezető és játékmester Pálfy József.

A Rádió és Televízió Újság 1965/43. számában Horváth József operatőrről közölt életrajzi írást, aki már negyven éve áll a filmkamera mögött.

Október 26., 68 éves korában elhunyt Ascher Oszkár Kossuth-díjas színművész, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, az Állami Déryné Színház művészeti igazgatója, híres versmondó, kiváló népművelő, számolt be a TV híradó. A temetéséről november 2-án tudósított.

Október 27., nagy-díjas a Bihari Együttes, tudósított a TV Híradó. Az együttes a dijoni folklór fesztiválon 25 ország 40 együttese közül nyerte el a Charles Gros művészeti akadémia díját, a bolgár csoporttal megosztva elnyerte a II. díjat is.

November

A Magyar Televízió megindítja Mai történetek című sorozatát, amelyben magyar írók novelláinak tévéváltozatait sugározzák.
Növekvő sikert könyvelhetett el a TV jelenti. A kétheti műsor ettől a hónaptól kezdve már hetente jelentkezik.
Indul a Nyomorultak című olasz tévéfilm-sorozat.
A Szövetkezetek Országos Tanácsa (SZÖVOSZ) és a Hazafias Népfronttal együttműködve a Rádió és a Televízió is falusi sorozatokat indított. A televízió a pénteki adásszüneti napokon külön műsorsorozatot sugárzott Téli falusi esték címmel.
A Magyar Televízió egyik forgatócsoportja a Földközi-tengeren közlekedő magyar tengerjáró hajókon készítetett felvételeket.

November 2., élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Szereplők: Csongor - Szabó Kálmán, Kalmár - Katona András, Fejedelem - Kátay Endre, Tudós - Pagonyi Nándor, Balga - Horesnyi László, Kurrah - Jászai László, Berreh - ifj. Kőmíves Sándor, Duzzog - Szegedi Molnár Géza, Tünde - Bókay Mária, Irma - Hőgye Zsuzsanna, Mirigy - Simon Erika, Az Éj - Miklós Klára, Ledér - Falvay Klára. Rendezte Sándor János.

November 3. 19.50 Mai vendégünk: Apró Antal. A Minisztertanács elnökhelyettesével népgazdasági kérdésekről beszélgetett Megyeri Károly.

November 4., De Gaulle tévébeszédében bejelenti, hogy újból jelölteti magát a köztársasági elnökségre, adja hírül a TV Híradó.

November 5., a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége kitünteti a polgárháború huszonegy egykori magyar résztvevőjét, Münnich Ferenc Lenin-rendet kapott.
A TV Híradó tudósít az új Lenin szobrok avatásáról. Gyulán Marton László szobrászművész alkotását, Szombathelyen Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását avatják fel. Az utóbbi helyen az avató beszédet Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja - szegedi párvezető - tartotta.

November 7. 20.20 A távirat című tévéjáték bemutatója. Szereplők: Satalov - Kálmán György, Manya - Avar István, Olga - Spányik Éva, Vologya Kuznyecov - Harkányi Endre, Paska Pavlov - Gellei Kornél, Igor - Budai István, Szomszédasszony - Papp Éva, Sofőr - Horkai István, Kolcov - Horváth Gyula, Ügyeletes tiszt - Somogyvári Pál, Őrmatróz - Huszti Péter. Iró, költő Konyeckij Viktor, dramaturg Benedek Katalin, zeneszerző Vujicsics Tihamér, rendező Makk Károly, operatőr Zsombolyai János.

November 10. 19.10 közvetítés a József Attila Színházból, Osztrovszkij: Utolsó áldozat. Szereplők: Julia Pavlovna - Tóth Judit, Glafira Firszova - Gobbi Hilda, Flor Fedulics - Ráday Imre, Lavrov Mironics - Horváth Gyula, Irina Lavrovna - Örkényi Éva, Dulics Vagyim Grigorjevics - Darvas Iván m.v., Luka - Láng József, Szalaj Szaltanics - Soós Lajos, Pivovárova - Báró Anna. Rendezte Kazán István.

November 11., Pécsett megrendezték a magyar Játékfilmszemlét, erről tudósított a TV Híradó.

November 13. 18,40 A TV - jelenti.
Idézet a korabeli műsorújságból: "Az eddigi kéthetenkénti adások megnehezítették, hogy ez a fontos aktuális műsor az adott hetet tükrözze, másfelől - a nézők leveleinek tanúsága szerint - az első adások is kiváltották a hetenkénti jelentkezés igényét. Ezért a TV jelenti november 13-tól hetenként informálja nőzőit a hét legfontosabb eseményeiről és egyéb említésre méltó érdekességeiről. Tucatnyi adás tapasztalata, hogy az érdeklődést leginkább a helyszíni közvetítések keltették fel..."
Ettől kezdve a TV jelenti heti műsorát két stáb készítette, a korábbi Pacsay Vilmos szerkesztő, Kovalik Károly vezetőriporter, B. Megyeri Gabriella vezető rendező és Eck Imre rendező mellett a váltótársak lettek: Bilka Pál szerkesztő, Megyeri Károly vezetőriporter, Eck Imre rendező.

November 14. 17.40 a RAI (olasz televízió) és a Magyar Televízió előző évi megállapodása alapján új tízrészes olasz filmsorozat indult, Victor Hugó: Nyomorultak.

November 15., e héten a műsorújságban Az óvódások és a tévénézés címmel jelent meg írás Dezséry László tollából:
"Az óvodai pedagógusok ... megállapították, hogy a tévékészülékkel rendelkező családokban a gyerekek általában hetente háromszor néznek tévét, s a gyerekek 10 százaléka műsorzárásig! Ezeknek a gyerekeknek a látóköre kétségtelenül bővül, a legtöbbjük jó szórakozásnak tartja a tévénézést. Éppúgy kötődnek a műsorhoz, mint a elnőttek. A látókör bővülése, az ismeretek gazdagodása azonban tartalmában olykor nagyon is vitatható. Találtak olyan gyerekeket, akik nem tudták édesapjuk nevét, saját lakcímüket, de tudták, hol van most háború!"

Ebben az időben az amerikai tévétársaságok részére tizenhárom részes dokumentumfilm-sorozatot készített a moszkvai népszerű-tudományos filmstúdió. A filmek a legismertebb szovjet művészek alkotómunkáját mutatták be, az első Hacsatujánról készült.
Az UNESCO korabeli közleménye szerint a reklámadások világrekordját ekkor a brazil rádió és televízió tartotta, a brazíliai 924 rádióállomásból csak húsz az, amelyet nem reklámadásokból finanszíroztak ekkor.

November 16., visszatér a New York-i Világkiállításról a Vatikánba Michelangelo híres szobra, a Pieta, erről tudósított a TV Híradó a RAI (olasz tévé) anyagának átvételével.
Ugyanezen a napon 19.05 közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból,
Shakespeare: Lear király, Lear szerepében Bánffy György volt látható.

November 23., újonnan megnyílt a Fészek Klub. Szirmai István, a Központi Bizottság titkára is ott volt a megnyitón, az eseményről a TV Híradó beszámolt.

November 24,. a TV Híradó arról tájékoztatta a nézőket, hogy 47 éve alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, a Visegrádi utca 15. számú házban. Dr. Münnich Ferenc, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg az emlékmúzeumot.

November 24-25., a Magyar írók Szövetségének közgyűlése Budapesten. Darvas Józsefet elnökké, Dobozy Imrét főtitkárrá választják, az eseményről a TV Híradó is tudósított.

November 27., intervíziós tanácsülés Prágában, az Intervízió kötelékébe tartozó országok televízióinak képviselői mellett megfigyelőként jelen vannak az osztrák és jugoszláv televízió, valamint az Eurovízió képviselői, az eseményről aznap beszámol a TV Híradó is.
Ugyanez nap 21.20 Tessék választani - közvetítés az Erkel Színházból. Műsorvezetők Takács Mária és Novotny Zoltán. Előadók: Ambrus Kiry, Aradszky László, Bende Zsolt, Hardy Tamás, Korda György, Koós János, Mátray Zsuzsa, Mikes Éva, Németh József, Sárosi Katalin, Szántó Erzsi, Szirmai Márta, Toldy Mária, Záray Márta, Vámosi János, Harmónia Énekegyüttes, Módos Vokál, Stúdió 11, Gyulai Gaál János. Vezényel Zsoldos Imre, szerkesztő Bánki László, Szentkuti Pál, rendező Marton Frigyes, vezető operatőr Molnár Miklós.

November 28. 19.05 élő közvetítés a Madách Színház Kamaraszínházából, Németh László: Mathiász panzió. Szereplők: Tolnay Klári - Gyóti Ágnes, Vass Éva - Irén, Domján Edit - Hanna, Voith Ági fh. - Etelka, Szilvássy Annamária fh. - Eszti, Bessenyei Ferenc - Hódi prof, Mensáros László - Lóránt, Cs. Németh Lajos - Bélus, Ujlaky László - Valentin, Zenthe Ferenc - Ágra Mihály, Basilides Zoltán - dr. Nagy Sándor, Horváth Ferenc - Újságíró. Szerkesztő dr. Váradi György, rendező Ádám Ottó.

November 28., hatalomátvételt hajtott végre Kongóban Mobutu tábornok, erről tudósított a TV Híradó, valamint a XIII. Országos Amatőrfilm Fesztiválról, ahol 53 filmet vetítettek le a közönség és a bíráló bizottság előtt. A nagydíjat, a Népművelési Intézet Vándorserlegét a Mi lesz?, a KISZ KB különdíját Az út, a zsűri különdíját a Tíz és fél című film nyerte.
Ugyanezen a napon elkészült a Tiszai Vegyi Kombinát, a második 5 éves terv egyik legnagyobb létesítménye. Az avató ünnepségen jelen volt, és felavatta az üzemet Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, ugyancsak ott volt dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter és Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese.

November 30. 19.05 élő közvetítés a Magyar Állami Operaházból,
Puccini: Manon Lescaut. Szereplők: Manon Lescaut - Házy Erzsébet, Lescaut hadnagy - Melis György, René des Grieux - Ilosfalvy Róbert, Geronte de Ravoir - Meleczky Oszkár, Edmund diák - Palcsó Sándor, Fogadós - Kerekes Gábor, Táncmester - Kishelyi Árpád, Egy zenész - Szabó Anita, Egy tiszt - Turpinszky Béla, Lámpagyújtogató - Erdei Gyula, Hajóskapitány - Mészáros Sándor, Fodrászok - Egressy Árpád, Hodál Sándor, Zsoldos László.
Vezényelt Erdélyi Miklós, rendezte Mikó András.

December

December 1., a TV Híradó a francia híradótól, az Eurovíziós láncon kapott tudósításban számol be arról, hogy megtörtént az első színes (SECAM) közös tévéműsor Moszkva és Párizs között, a Molnyija távközlési műhold segítségével. Ez volt az első eset, hogy színes tévéműsort műholdon át közvetítettek a két ország között.

Ugyanezen a napon ismét sugározta a TV Híradó a korábban Budapesten tartózkodó Mihail Solohov szovjet író sajtótájékoztatóján készült felvételeket. Az 1965. évi irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett író a riportban többek között a következőket mondta: "Nem ellenzem az újító szellemet, de az ésszerű óvatos modernség híve vagyok."
A Nobel-díjak átadására Stockholmban, a Koncertpalota nagytermében került sor. Gustav Adolf svéd király nyújtotta át Mihail Solohovnak a Nobel-díjat, erről a TV Híradó december 11-én képes beszámolót közölt.

December 2., a Nemzeti Színházban bemutatták Shakespeare-Brecht: Coriolanus című drámáját, erről tudósított a TV Híradó. Az előadásrészletekben Kállai Ferenc, Újlaki Dénes, Szirtes Ádám, Rajz János, Kállai Ferenc, Csernuss Mariann, Olthy Magda, Gelley Kornél voltak láthatók. Az előadást Major Tamás és Tatár Eszter rendezte.

Az MSZMP elvárásainak megfelelően - az elmúlt évtől a parasztságot célközönségnek tartó Téli falusi esték után - most is erősítette a Televízió a politikai, agitációs műsorait. Elvárták, hogy a televízió politikai kérdésekben hatékonyabban lépjen fel, egyértelműen fogalmazzon, ugyanakkor érdekesen és izgalmasan mutassa be mindazt, ami a szocialista törekvésekkel kapcsolatos. Előírták, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a termelőmunkának úgy, hogy a legszélesebb műfaji skálát felhasználva, sokoldalúan és vonzóan ábrázolja a munkáséletet. A legfontosabb politikai feladat a szocializmus eszméjének, a szocialista embertípus jellemző és követendő vonásainak ábrázolása volt, mind a tájékoztató, népművelő, mind a szórakoztató és művészeti műsorokban.

December 3. 17.15 új műsorsorozat indult, kétheti rendszerességgel, hét alkalommal Politikai tanfolyam a televízióban címmel. A sorozat tematikáját összehangolták az országszerte zajló politikai oktatás tanterveivel. Az első adás a világpolitika legfontosabb időszerű kérdéseivel, a következő a szocialista világrendszer fejlődésével foglalkozott. Majd a népgazdaság helyzete, a munka szocialista értelmezése következett.
A Rádió és Televízió Újság 1965/48. száma R.J. monogrammal így írt erről:
"Bizonyos, hogy a tavaly nagy érdeklődést és figyelmet kiváltó - s idén is megújuló - Téli falusi estékhez hasonlóan a politikai ismeretterjesztő műsor adásait is sok helyütt közösen nézik meg a hivatalokban, művelődési házakban, üzemi klubokban. A műsor készítőinek az a szándéka, hogy szórakoztató, a nézők legszélesebb rétegeinek érdeklődését és figyelmét felkeltő formában tárgyalják azokat a fontos problémákat, amelyeknek megértése hozzásegíthet hazánk és a bennünket körülvevő világ jobb megismeréséhez."

December 4. 20.15 Színház a stúdióban, Scribe: Egy pohár víz.
Szereplők: A királynő - Margittay Ági, A hercegnő - Kovács Mária, Abigail - Belogh Emese, Bolingbroke - Máiáss József, Masham - Dobránszky Zoltán, Francia követ - Antal László, Thomson komornyik - Arday Aladár. Rendezte Lendvai Ferenc.

Nagy népszerűségnek örvendtek ekkor a színházi közvetítések, a korabeli közvélemény kutatások szerint a nézők 89 százaléka kedvenc műsorának tartotta ezeket az élő közvetítéseket. December 4-én különös premier tanúi lehettek a tévénézők. Egy klasszikus vígjátékot adtak elő, Scribe Egy pohár víz című darabját, de ekkor először nem a színházból, hanem a színház "költözött" be a tévéstúdióba. A produkcióban a miskolci és az egri színház művészei vettek részt. Korábban már említést történt arról, hogy a RAI (Olasz tévé) sohasem közvetített színházi közvetítést ekkor, hanem már meglévő darabokat költöztetett be a stúdióba. Erről az újszerű kezdeményezésről a következőket írta a műsorújság:
"Újszerű vállalkozást nyit meg ezzel a tévé és két színház, amelynek célja a színházi előadások sokszínűbbé tétele, a szombati műsorok derűs színképeinek megerősítése. A vállalkozás lényege: színházaink idejük és kedvük ťszabad kapacitásábanŤ televíziós színházi bemutatók realizálására vállalkoznak. Az elképzelés szerint elsősorban klasszikus és mai vígjátékok előadásaira kerül sor..."

Ugyanezen a napon a TV Híradó tudósít a Vígszínház Friedrich Dürrenmatt: Fizikusok című színdarabjának bemutatójáról. Az előadás részleteken Sulyok Mária, Kozák László, Tomanek Nándor, Darvas Iván, Bulla Elma, Várkonyi Zoltán, Békés Itala voltak láthatók, a darabot Horvai István rendezte.

A Sajtó Napján Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta a TV Híradó két munkatársa, Bilka Pál és Márványi György szerkesztők.

December 7., Varsóban tartották az OIRT ülésszakát, erről a TV Híradó is beszámolt. Az Intervízió tanácsa pedig Prágában ülésezett. Az Intervízió elnökévé két esztendőre Kulcsár Ferencet, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettesét választották meg.

Ugyanez nap 19.05 élő közvetítés a Miskolci Nemzeti Színházból,
Gorkij: Éjjeli menedékhely. Szereplők: Koztiljov Mihail Ivanov - Fehér Tibor, Vaszilissza Karpova - Balogh Emese, Natasa - Dobos Ildikó, Medvegyev - Szili János, Vaszka Pepel - Polgár Géza, Klescs Andrej Mitrics - Farkas Endre, Anna - Telesy Györgyi, Nasztya - Kun Magda, Bubnov - Kulcsár Imre, Báró - Sallós Gábor, Szatyin - Némethy Ferenc, Színész - Somló Ferenc, Luka - Fillár István, Dagadtnyakú - Szabados Ambrus, Tatár - Gyarmathy Ferenc, Aljosa - Gonda György. Rendezte Nyilassy Judit.

December 7-9., a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége ülésén lemond Mikojan államfő, az utóda Podgornij. Ezzel teljesen átveszi a vezetést a Hruscsovot megbuktató Brezsnyev-Koszigin-Podgornij trojka. Erről csak hír jelenik meg a TV Híradóban, Podgornijt, mint a Legfelsőbb Tanács elnökét (államfőt) , a TV Híradóban mozgóképen december 14-én láthatják a nézők, amikor Moszkvában fogadta Bumedien algériai elnököt.

December 8., VI. Pál pápa lezárja a II. vatikáni zsinatot, amely három éve ülésezett. A zsinat négy konstitúciót, kilenc dekrétumot és három magyarázatot alkotott, amelyek lehetővé tették a közeledést a különböző keresztény felekezetek között. A TV híradó nem tudósít az eseményről, annak ellenére, hogy évközben többször foglalkozik a zsinattal.

Ezen a napon a TV Híradóban Polgár Dénes kommentárja hangzik el az indiai-pakisztáni ellentétekről. Koszigin még szeptemberben ajánlotta fel a szovjet kormány jószolgálatait az indiai-pakisztáni ellentétek rendezése. A pakisztáni kormány megváltoztatta elutasító álláspontját, és Moszkvába küldte Ali Bhutto külügyminisztert. Saszti indiai miniszterelnök bejelentette: a kasmíri kérdés nem szerepelhet a megbeszélések napirendjén

December 12. 15.05 Kékfény, riportok, helyszíni közvetítések, tudósítások a rendőrök, határőrök és tűzoltók életéből. Szerkesztő Pápai Lajos, riporter Megyeri Károly és Nagy Tibor, vezetőriporter Kovalik Károly, rendező Pintér Gyula és Radó Gyula, vezetőrendező Wiedermann Károly.

A televízió újdonsága a Kékfény című bűnügyi magazin volt 1965 decemberében. Célja többek között az 1945-óta eltelt idő leghíresebb bűnesteinek a feldolgozása, a napi aktualitások mellett a műsor a rendőrség imázsát van hivatva javítani. Ladvánszky Károly, a későbbi belügyminiszter helyettes - 1965-ben még rendőrtiszt - megfogalmazza "egy társadalmilag hasznos és egyúttal szórakoztató bűnügyi sorozat gondolatát". A címre számos ötlet felvetődött, végül titkos szavazással döntöttek a "Kékfény" mellett. Az első időkben a szokásos riportok voltak a rendőrök, tűzoltók, határőrök munkájáról, de egyre inkább fő téma lett a bűnözés. A műsor kezdetben csak lezárt bűnügyek elemzésével foglalkozott, elítélt, kezüket tördelő bűnözőkkel készítettek riportokat. Később jött az ötlet, hogy a nézők segítségét kérjék egy-egy nyomozáshoz, ekkor született meg a Kékfény telefonszáma és levélcíme. Az első ilyen segélykérős adás 1969. április 17-én volt. A műsorhoz a Belügyminisztérium illetékesei szállították az alapanyagot. A műsornak óriási sikere volt a nézők körében.
A Rádió és Televízió Újság 1965/49 számában így mutatták be az induló műsort:
"A rendőrségi autók villogó kék lámpája, szirénája beköltözik a TV stúdiójába is, december 12-től havonta rendszeresen jelentkezzék. A Kékfény című új műsor egyik érdekessége lesz, hogy tartalmát csak a legutolsó pillanatban állítják össze az adásnap és a hét eseményeiről. Egymást váltogatva jelentkeznek majd a riporterek az ország különböző pontjairól, és már most eláruljuk, hogy a rejtett kamerák segítségével közvetített képek is sok érdekességet ígérnek. A műsorban helyet kap a korábbi Visszapillantó tükör és a Tárgyalás után című korábbi műsorok témaköre is."

1997-ben Szabó László újságíró, a Kékfény című műsor szerkesztő- riportere, műsorvezetője így emlékezett a Televízió 40 éves évfordulójára kiadott könyvben a műsor indulására (az interjút H.I. jegyezte):
" - A Népszabadság rendőrségi tudósítójaként kezdte a pályát. Hogyan került kapcsolatba a televízióval?
- Jogi egyetemre jártam. A Szabad Néphez kerültem gyakornoknak 1953-ban. Önszántamból államigazgatási vagy külkereskedelmi-jogi pályára készültem volna, végül azt mondták a párközpontban, írjam be az űrlapra, hová szeretnék menni, de írjam oda negyediknek a Szabad Népet tudósítóként. Ötvenhárom után, az olvadás időszakában kitaláltam ott egy rovatot, A tárgyalóteremből volt a neve - ilyesmi előtte ismeretlen volt a Szabad Népben. Ebben megpróbáltam bűnügyeket olvasható módon feldolgozni, de úgy, hogy valami morális mondanivalója is legyen a dolognak.
- Akkortájt voltak komoly politikai ügyek is...
- Én köztörvényes esetekkel foglalkoztam eben a rovatban. 1956 után bűnügyi riporterként folytattam a Népszabadságnál. Akkor jelent meg Pintér Istvánnal közösen az első bűnügyi riportkönyvem. Azóta két és fél tucatnyit írtam, köztük négyet a világ bűnözéséről. 1962-ben kerültem a televízióval igazán közelebbi kapcsolatba - akkoriban minden esti híradó közben volt egy napi kommentár, elég sokat én írtam és olvastam fel...
[Ekkor még a kommentár a híradó után volt és nem a híradó része, Napi jegyzet volt a műsor címe. A szerkesztő, Dunavölgyi Péter megjegyzése, 2008.]
- Kékfény - kik az ötletgazdák?
- Ketten voltunk Kígyós Sándorral. Az első adást nem én vezettem, hanem Kovalik Karcsi. Nekem kevesebb tévés, de több bűnügyi riporteri tapasztalatom volt, másfelől jogász voltam. Két támpontot jelöltem ki a műsorhoz: a néző közvetlenül is okulhasson a konkrét, megtörtént esetekből, és az önvédelmi készséget is fejlessze az, hogy megismer egyes kirívó eseteket. Mások szerint arra kellett nagyon vigyáznunk, nehogy módszertani oktatást adjunk...
- Önben tudatosodott a Kékfény népszerűségének emelkedése közben, hogy egyfajta ítélőszékként funkcionál az országban, aki megfellebbezhetetlen véleményt mond esetleg egy-egy emberi szempontból bonyolultabb esetről is?
- Ízlés dolga, mert van, akinek ez akkor sem volt rokonszenves, de az emberek többsége a műsorvezetőtől valamifajta álláspontot, véleményt el is vár. Kígyós Sándor igyekezett a keménységemen faragni, én pedig igyekeztem mindig azt a fajta következtetést levonni egy-egy esetből, amit hasznosítani tud a néző..."

A Magyar Nemzet így írt erről december 15-én:
"Új sorozat indult vasárnap, rendkívül érdekes programmal. A rendőrautók lámpáját idéző Kékfény című műsor keretében helyszíni riportokkal, filmekkel ismertetik meg a különböző bűnügyi szervek - a rendőrség, a tűzoltóság, határőrség - munkáját. Az összetett műsor külön érdekessége az a dokumentumjáték, amelyet az elmúlt húsz esztendő egy-egy jelentős bűnügyéről készítenek. Afféle magyar Bűnügyi Múzeum sorozat ez, valóságos eseteket rekonstruál, művészi eszközökkel."

Ebben az időben az angol ITN televízió társaság több dokumentumfilmet mutatott be, amelyekben volt fegyencek mondták el a "hőstetteiket", az általuk elkövetett rablásokat, útonállásokat, betöréseket. A bűnözés "népszerűsítése" igen nagy tiltakozást váltott ki, az egyik közíró szerint a tévé egyre inkább "a bűnözés egyetemévé válik Angliában".

Ezen a napon számolt a TV Híradó arról, hogy Róna Viktor három hónapig tartó amerikai vendégszereplés után hazaérkezett. Az interjúban elmondta, hogy újabb turnéra készül Orosz Adéllal, december végén Monte-Carlo közönsége előtt mutatkoznak be az opera nagy balett együttesével.

Szintén ezen a napon 19.40 Mocsár Gábor: Pirostövű nád, tévéjáték bemutatója. Szereplők: Avar István, György László, Meszléry Judit, Dávid Kiss Ferenc, Makláry János, Garamszegi Mária, Láng József, Sándor Iza, Kovács Károly, Csomós Mari, Hajdu Endre, Csók István, Kun Tibor, Bánhidi László, Solti Bertalan, Raksányi Gellért, Ambrus András, Horváth József, Siménfalvi Sándor. Dramaturg Karinthy Ferenc, rendező Szőnyi G. Sándor, operatőr Mestyán Tibor.

A Rádió és Televízió Újság 1965/49. számában Kerényi Mária interjút készített Karinthy Ferenccel, még a bemutató előtt, tévédramaturgi munkájáról. Az interjú utolsó részében beszélt erről a műsorról is:
"- Mi lesz a legközelebbi dramaturgiai munkája?
- Mocsár Gábor Pirostövű nádja - épp ezen a héten. Bevallom, eleinte idegenkedtem tőle - falusi környezetben játszódik, és én, a tősgyökeres városi ember nem vagyok járatos ebben a világban. Később azután éppen ezért lett számomra érdekes feladat: új területre jutottam el rajta keresztül. A darab őszinte, becsületes írás, kendőzetlenül tárja föl a munkaerkölcs nagyon is aktuális problémáját. Ki érvényesül - az ügyes vagy a teremtő ember? A kérdés nyitva marad, mert a választ végül is nem az írónak, hanem a nézőknek, valamennyiünknek kell majd megadni."

A műsor nagy botrányt kavart politikai körökben. Még országgyűlési felszólalásban is megdorgálják a tévéjátékot, elmarasztalják a Televíziót. Dr. Belák Sándor (Keszthely) felszólalása (Országgyűlési napló, Az Országgyűlés 22. ülése 1966. január 28. péntek):
"Agrármérnök-képzésünk is sokat fejlődött. Mindinkább valóban jól megfelelő szakembereket képezünk, azonban a mezőgazdasági szakember munkafeltételeinek a biztosításában néhány helyen még gond van. Nem könnyű ugyanis egy adott termelőszövetkezetben a tagság, a közgyűlés, a felülről jövő utasítások, illetve észrevételek és a szakmai szempontok összeegyeztetése. A tsz vezetőjének valóban nagyon nehéz helyzete van. Mindez a tsz-vezetők helyzetét roppant bizonytalanná teszi. Sokan cserélnek munkahelyet, nagyon nagy a fluktuáció, nem tudjuk őket munkahelyükhöz kötni. Végzett agrármérnökeink egy része fél is a termelésben elhelyezkedni. Bizonytalannak látja helyzetét, jövőjét és inkább kisebb keresetért, de másutt vállal munkát, gyakran szakmájától távol is.
Szerintem a szakemberek társadalmi - és nem anyagi - megbecsülésének, munkájuk erkölcsi elismerésének hiánya okozza ezt. A falura került agrárszakember ugyanis gyakorta témája a kabaréknak, a vicclapoknak, a televízió, a rádió is esetenként helytelen propagandát folytat ilyen vonatkozásban. Amikor falusi értelmiségről van szó, kizárólag az orvost, a pedagógust emlegetik, mint például a Ki a hibásŤ című tévéjátékban volt. Amikor pedig a tsz hiányosságait, a több helyen sajnos valóban meglevő korrupciót pellengérezik ki, mint amilyen ťA pirostövű nádŤ című tévéjáték volt, akkor mindig az agronómus van helytelenül beállítva.
A negatívumokra helyes, hogy felfigyelünk, ugyanakkor azonban mutassuk meg a kibontakozás útját is! Jó lenne esetenként pozitív egyéniségeket is gyakrabban szerepeltetni, amire szerencsére elég sok jó példát is tudnánk mutatni. Sok agrármérnök valóban derekasan megállja a helyét és mindent megtesz a közösség, a gondjaira bízott üzem eredményessé tétele érdekében. A helytelen propaganda azonban a közvélemény alakításában igen sokat árthat is. A mű szerzője, írója ezt nem érzékeli eléggé. Amikor például a szóban levő A pirostövű nád című tévéjáték előadásra került - ahol az agronómus szégyenletes figuraként volt beállítva -, a következő napokban több hallgatónk szülője felkeresett, hogy őszintén mondjam meg, van-e értelme annak, hogy a gyermeke az agrármérnök pályára készül, kivenné a főiskoláról és más pályára vinné el inkább. Ha ugyanis ez a jellemző és ez a jövő várja - amelyet ebben a filmben látott - úgy nem engedi a gyermekét erre a pályára. Nem volt könnyű a gyermekük jövőjéért jogosan aggódó szülők megnyugtatása.
El kell mondanom azt is, hogy amikor a tévéjáték leadásra került, másnap az osztrák rádió is foglalkozott a kérdéssel, mert ez úgy állította be a mi téeszeinket és tsz-szakembereinket, hogy az nekik nagyon jó csemege volt.
Azt javasolnám, amire Mihályfi elvtárs is utalt, hogy az ilyen tévéjátékokat lejátszás előtt tegyük kritika tárgyává és nézzük meg, építő vagy romboló kritikaként szerepel-e. A televízió közhangulat formáló szerepe óriási, a mezőgazdasági adásai kiválóak, kár ezt ilyen adásokkal elrontani."

A film rendezője, Szőnyi G. Sándor 1997-ben Bóta Gábor kérdéseire válaszolva így emlékezett erre:
"Nekem egy nagy botrányom volt. Csináltam a Pirostövű nád című filmet, amiből igen nagy felháborodás kerekedett. Elmondták benne a Téesz Miatyánkot, aminek az volt a poénja, hogy aki nem lop annak nincs. Egy parlamenti felszólalásban kikeltek ez ellen, megkérdezték, hogy a Magyar Televízió miért mutat be ellenforradalmi filmeket. A kulturális miniszter nem látta a filmet, de kiküldött egy huszonöt tagú bizottságot, hogy döntse el, igaza van-e az interpelláló keszthelyi képviselőnek, aki egyébként szintén nem látta az adást.
- Huszonöt tagú volt a bizottság?
- Jól hallottad, huszonöt tagú. Részben mezőgazdasággal foglalkozó emberek voltak benne, de művészek is, mint Váci Mihály, Simon István. Leült a bizottság, az akkori drámai osztály vezetője meg én, aki azon gondolkoztam, hogy ezek után hová megyek dolgozni. De rögtön az elején Váciék szólaltak fel, azt mondták, hogy az igazságot mutattam meg a filmben. A vége az lett, hogy kaptam egy Balázs Béla-díjat.

Idézet a Jelentés a MTV munkájáról 1966. március 30. MSZMP - a Magyar Hajó- és Darugyár Pártbizottsága az MSZMP Agitációs Propaganda osztálya számára készített anyagából (Magyar Országos Levéltár-:288f 22/1966/11 ö.e agit. 73/37):
"Ami a tévéjátékokat illeti, itt általában nem a legjobb vélemény alakult ki. Kevés a tévéjáték, van, ami jó, és vannak olyanok, (Pirostövű nád): mindenki megbotránkozással beszélt róla és nem tarják az ilyen tévéjátékokat műsorra tűzhetőnek, továbbá vannak tévéjátékok, amelyek alacsony színvonalúak és negyedévenként, félévenként megismétlik... Vannak olyan műsorok, amelyek a kritika eszközével nem helyesen gazdálkodnak. A hibákat, amik a szocialista építésünk folyamán becsúsztak, nagyon eltúlozzák, a fogyatékosságokat mutatják be, és nem ritka esetben úgy értelmezhető, hogy amit csinálunk, majdnem minden rossz."

A kritikákból:
Népszava december 14.: "Nagyon nehéz elfogultság nélkül beszélni a tévé új játékfilmjéről. Már csak azért is, mert Mocsár Gábor novelláiból írt Pirostövű nád című alkotás - ahogy mondani szokás - életünk kegyetlen realitásait, ellentmondásait vizsgálja. ...Nem az a döbbenetes tulajdonképpen, amit a képsorok elmondanak, és még csak nem is a megformálás művészi ereje kelt döbbenetet, hanem az, ami a szimpla történet nyomán a néző képzeletében megmozdul. Ki érvényesülhet tehát a mi társadalmunkban?"

Fejér Megyei Hírlap december 19.: "A bemutató visszhangja azt bizonyítja, hogy még olyan indiferens emberek is érdeklődnek a darab iránt, akik nem közvetlenül érdekeltek abban a heroikus küzdelemben, amely nem csökkenő hevességgel folyik az új és a régi között. Mutatja ezt az a sokrétű vélemény, ami a darab kapcsán megnyilvánult. Dicséretes az alkotók szándéka, amikor olyan problémakör feldolgozásához nyúlnak, amely ha nem is általános érvényű, s nem is tipikus, de létező és még ma is eléggé gyakran ható tényező szövetkezeti mozgalmunkban. ...Ami a befejezés művészi megoldását illeti, nincs semmi ellenvetésünk. Igen kifejező, amikor a járási instruktorból lett tsz elnök talpra állítja a felborult pótkocsit. Ezzel úgy véljük, azt akarta kifejezni, hogy íme, így áll majd talpra a tsz is. Kár, hogy ő is ittasan ült a kormánykerék mellé..."

December 13. 21.00 hétfő rendkívüli adásnap. Gálaest a párizsi Champs Elysées Színházból, az Eurovízió élő adásának átvétele.

December 14., élő közvetítés a József Attila Színházból, Berkesi András: Viszontlátásra, Harangvirág! Szereplők: Deák Gábor - Bárány Frigyes, Hans Molcke - Velenczei István, Simonffy Zoltán - Kaló Flórián, Taube - Láng József, Anita - Szemes Mari, Hermann - Sugár László, Györgybíró Ferenc - Dömsödi János, Mocsáry - Buday István, Kovács - Soós Lajos, Bácsik Béla - Horváth Gyula, dr. Sass - Gáti Pál, A felesége - Vámos Ilona, Bóbitás Lajos - Márky Géza, Schützné - Báró Anna, A fogoly - Tirgonyi Pál, Tárnoki - Csók István, Galánta - Zoltai Miklós, Dragonyos - Zámori László, Hadnagy - Lévai László. Rendezte Benedek Árpád.

December 15., Brüsszelben új tévéstúdiót avattak decemberben, az eseményről a TV Híradó is tudósított.

A Rádió és Televízió Újság 1965/50. számában olvasható:
"Lenin születésének 100. évfordulójára, melyet a világ 1970-ben ünnepel meg, a Szovjetunió hetven-nyolcvan film készítésével készül. A filmek Lenin életének egy-egy szakaszát dolgozzák majd fel. Máris több külföldi tévétársaság bejelentette rájuk igényét."

December 16., meghalt Sommerset Maugham, a világhírű író, 91 éves korában. Erről tudósított a TV Híradó.

Európai híradót készített elő ekkor az olasz televízió, több európai tévétársasággal közösen. Az első műsor címe: Az asszony Európában. A műsor bemutatta az angol asszonyt, a francia női divatot s tervezőit, az NSZK egy miniszter-asszonyát, a svéd parlament egyik női tagját, s azt a bolgár pilótanőt, aki Szófia és Párizs között közlekedett.

Magyar siker volt Hannoverben egy nyilvános tévévetélkedőn, melyen nyolc európai és tengerentúli ország fiataljai vettek részt - az első díjat a Magyar Televízió által több jelölt közül kiválasztott versenyző, a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozó 23 éves Budai Kálmán nyerte.

December 18. 17.40 Társak nélkül: Nyílt tárgyalás - a vidéken élő fiatalok problémáiról.

December 19., Franciaországban az elnökválasztás második fordulójában De Gaulle győzedelmeskedik.

December 24., Beethoven: Prometheus - balett-film bemutatója.
Előadók: Pas de six - Stimác Gabi, Tóth Sándor, Rónai Márta, Domján Tibor, Aradi Mária, Fodor Antal, Istenek - Csifó Ferenc, Gombkötö Erzsébet, Debreceni István, Sasok - Bretus Mária, Végvári Zsuzsa, A lány - Handel Edit, Prometheus - Hetényi János, a Pécsi Nemzeti Színház Balett együttese, MRT Szimfonikus zenekara. Vezényel Nagy Ferenc, szerkesztő Fellegi Tamás, koreográfus Eck Imre, rendező Fellegi Tamás, operatőr Kenyeres Gábor, Molnár Miklós, zenei rendező Ruitner Sándor.

Esti Hírlap 1965. december 27.:
"A karácsonyi műsor legdisszonánsabb adása a Pécsi Balett szereplése volt. A nyitány lehetetlen ťnapszemüveg bemutatójaŤ alaposan elvette a kedvünket a továbbiaktól, abban sem tudtunk fenntartás nélkül gyönyörködni, ami igazán szép és jó volt. S amikor végül mégiscsak megfogott bennünket a kitűnő táncosok produkciója, agyonütötte a hatást a befejezés. Beethoven és fürdőnadrág - mégsem megy össze. No és azután újból a napszemüveg dolog! ...Eck Imre, a koreográfus, akinek a nevéhez annyi táncjáték fűződik, ezúttal nagyon tévedett"

Ugyanezen a napon Mai történetek - Fekete Gyula: Édesmama.
Szereplők: Gobbi Hilda - özv. Pető Ferencné (Édesmama), Szemes Mari - Sárika, a mama menye, Turgonyi Pál - Feri, a mama fia, Buday István - A mama legkisebb fia. Operatőr Kocsis Sándor, rendező: Kazán István.

December 25. 09.41 Hegedűs Géza: Mátyás király Debrecenben, tévéfilm. Szereplők: Mátyás király - Fülöp Zsigmond, Lőrinc - Deák B. Ferenc, Piroska - Páva Ibolya, Osváth - Dávid Kiss Ferenc, Ollós mester - Rajz János, Varga - Nagy István, Kerekes - Horváth Gyula, Boros bíró - Horváth József, Borosné - Petur Ilka, Tarczali - Kiss Ferenc, Mádi - Soós Lajos, Tályai - Farkas Antal. Továbbá Benedek Miklós, Baross Imre, ifj. Dévényi Tibor, Harkányi Ödön, István János, Kautzky József, Kelemen Lajos, Kovács Dénes, Lengyel András, Pusztai Péter, Szatmári István, Valtz Péter. Zeneszerző Vujicsics Tihamér, rendező Pauló Lajos, operatőr Czabarka György.

A Kisalföld című lap egész oldalas cikkben mutatta be a TV Híradó nívódíjjal jutalmazott győri tudósító-operatőrét, Katona Miklóst. A cikkben olvasható:
"- Volt egy bravúros riportja a Telesportban, amelyről az Esti Hírlap kommentátora megjegyezte: kár, hogy nem közölték a riporter nevét! ...harminc filmes és fotós közül Katona Miklósnak sikerült elcsípnie Mosonmagyaróvárott az öttusa világbajnok, Balczó András oly sokat emlegetett bukását az egyik akadályon. Illetve azt, hogy Balczó nem bukott, mert érintkezésben maradt a lóval.
- Mi szükséges az ilyen szemfülességhez?
- Csak annyi, hogy a riporter többet futkosson a pályán, mint a versenyzők a lóval..."

December 31., Szilveszter 1965. A műsor tartalma:
1. Keretjáték.
2. Konferansz (Sinkovits Imre).
3. Johann Strauss: Denevér (72 perc, televíziós változat, Fischer Sándor fordításának felhasználásával átdolgozta és a verseket írta Romhányi József).
4. Magyar nóta (Gózon Gyula).
5. Évadzáró konferansz (Tabi László, közreműködik Ráday Imre).
6. A Televízió ajándék naptára: Jövendőmondó (Rátonyi Róbert), Lányok, asszonyok (Mezey Mária, Tomanek Nándor), Tudni illik (Feleki Kamill), Tanácsadás (Ráday Imre), Divatbemutató (Molnár Margit), Nyelvlecke (Krencsey Mariann, Szokolay Ottó), Telesport (Alfonzó), TV-jelenti (Keres Emil), Iskolatelevízió (Kibédy Ervin, Hlatky László), Parabola (Kállai Ferenc), TV-nézőknek (Kállai Ferenc, Pápay Erzsi), Mazsola (Havas).
7. Nótaszó (Fónay Márta, Kiss, Palló Imre, Petress Zsuzsa, Tompa, Veress).
8. Szilveszteri társasutazás - úti kabaré (Írta Róna Tibor, versek Romhányi József, zene Körmendi Vilmos, rendező Marton Frigyes). Külföldi utazásról beszámoló (Balogh, Gombos, Agárdy, Horváth).
9. Konferansz (Sinkovits Imre, Kazal László).
10. Élménybeszámoló - Koblenc néni (Gobbi Hilda).
11. Nyugat az nyugat (Psota Irén, Márkus László).
12. Beszámoló (Kazal László).
13. Miért szeretem a Balatont (Lórán Lenke).
14. Száz esztendős Tamás bácsi (Major Tamás, Sinkovits Imre).
15. Operett dalok (Major Tamás, Lehoczky Zsuzsa).
16. Újévi jókívánságok (Kazal László, Sinkovits Imre).
17. Finálé.
18. Éjfél előtt - zene (Vezényel Körmendi Vilmos, rendező Bednai Nándor, szerkesztő Fellegi Tamás, koreográfus Barkoczy Sándor, Bogár Richárd, rendező Horváth Ádám, Bednai Nándor, Marton Frigyes, operatőrök Zsombolyai János, Sík Igor, Bónis Gyula, Szabados Tamás, Szalai László, díszlettervező Kézdi Lóránt, jelmeztervező Wieber Marianne.)

1965-ben a Magyar Televízió126.353 perc műsort sugárzott.
Felhasznált irodalom:

MTV Archív adatbázisok
Esti Hírlap 1965
Hétfői Hírek 1965
Magyar Nemzet 1965
Népszabadság 1965
Zalai Hírlap 1965
Rádió és Televízió újság 1965
Észak Magyarország 1965
Népszava 1965
Rádió és Televízió évkönyv 1965, szerkesztette: Lévai Béla
Dunavölgyi Péter: Híradó a filmvásznon és a képernyőn 1981.
MTV 1957-1997, szerkesztette: Schmitt Péter 1997
A Magyar Televízió története (Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András) 1995
Fejér Megyei Néplap 1965
Kisalföld 1965
Dunavölgyi Péter: Színház a képernyőn 1957-1967 (kézirat)
Országgyűlési Napló
Magyar Országos Levéltárban őrzött dokumentumok

Dunavölgyi Péter