1966



Dunavölgyi Péter:


A magyar televíziózás történetéből X. (1966)


Kínában meghirdetik a kulturális forradalmat, az első tömegtüntetés 
Pekingben, a Vörös Gárda szervezésében.
A pápa (VI. Pál) először fogad szovjet politikust Andrej Gromiko külügyminiszter személyében. 
Indira Gandhi India miniszterelnöke lett. 
Franciaország kísérleti atomrobbantást hajt végre a Francia Polinézia részét képező Mururoa korallzátonyon. 
Magyarország - Brazília 3:1. 
Elkészül Michelangelo Antonioni Nagyítás című filmje. 
A Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíját Kovács András Hideg napok című filmje kapja. 
Az első hazai táncdalfesztivál éve. 
Ebben az évben feltűnik a televízióban az első mágneses rögzítéstechnika. Beszerzési nehézségek miatt még nem professzionális a berendezés. Két darab Philips El-3400-as "home system", azaz a házi videózás őse (T3). A korszakra jellemzően ez is hibrid berendezés, a videó és a hangrész csöves, a szervo-rész tranzisztoros. Omega befűzéses rendszere miatt a képtartalom alsó 15 sora elveszett, de a veszteséget egy házilag kifejlesztett szinkronjel-processzorral kompenzálni lehetett. A két gép egymás szalagjait még nem tudta lejátszani.

Fesztiváldíjak:

Monte Carlo
- Lev Tolsztoj: Iván Iljics halála - tévéfilm. Rendező Mihályfi Imre, operatőr Sík Igor, zene Vány Ferenc, forgatókönyv Székely Júlia, dramaturg Dobos István. Arany Nimfa-díj a legjobb férfi alakításért Básti Lajosnak.
- Vercors: A tenger csendje - tévéfilm. Rendező Dömölky János, operatőr Lukács Lóránt, dramaturg Szántó Erika. A közönség zsűrijének nagydíja.
- Móra Ferenc: A kis bice-bóca - gyermek tévéjáték. Rendező Katkics Ilona, operatőr Bornyi Gyula, forgatókönyv Szemes Marianne, dramaturg Tarbay Ede, zene Váry Ferenc. Külön elismerő oklevél.

Kairó
- Móricz Zsigmond: Barbárok - tévéfilm. Rendező Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György, zene Behár György, dramaturg Karinthy Ferenc. Arany Lótusz-díj - a drámai kategória nagydíja.
- Kincskereső kisködmön - oktatófilm kategóriában III díj.
- A téli szerelem - varieté műsorok kategóriában a zsűri oklevele.
- Vajúdás - riportfilm, Falujáró kamera sorozat. Rendező Wiedermann Károly, operatőr Mátray Mihály, forgatókönyv Kovács Mihály. Elismerő oklevél.

München, Prix Jeunesse Fesztivál
- Egyszeregy királyfi - mesejáték, Játszunk bábszínházat sorozat. Rendező Kende Márta, operatőr Horváth József, forgatókönyv Bródy Vera, szerkesztő Kremsier Edit, zene Vujicsics Tihamér.
- Móra Ferenc: A kis bice-bóca. Rendező Katkics Ilona, operatőr Bornyi Gyula, forgatókönyv Szemes Marianne, dramaturg Tarbay Ede, zene Váry Ferenc. A nemzetközi zsűri különdíja.

Alexandria
- A póruljárt gazdag ember - gyerekműsor. Rendező Orbók Endre, operatőr Gyöngyössy Lajos, költő Zelk Zoltán, forgatókönyv Kárpáthy Gyula, szerkesztő Nyerges Béla. Bronz Tavirózsa-díj.

Miskolc
- Lelepleztek egy szobrot - riportfilm. Rendező Zsigmondi Boris, szerkesztő Pap Gábor, operatőr Molnár Miklós. A társadalmi riport kategória díja.
- Századunk sorozat IV. része, Szarajevótól a háborúig - dokumentumfilm. Rendező, író, szerkesztő Bokor Péter, operatőr Mátray Mihály. Az ismeretterjesztő filmek kategória díja.
- A halott pillangók - riportfilm. Rendező Sykora Sándor. A TV Híradó és a TV Magazin kategória díja.
- A néma tanúk - riportfilm. Rendező Kende Márta, operatőr Molnár Miklós, szerkesztő Koós Béla. Miskolc város díja.
- A szép Szabóné és a Nehéz utak című tévéfilmek operatőri munkájáért különdíj Janovics Sándornak.

Riga Halászati Fesztivál
- Körösi halászok - riportfilm. Rendező B. Megyei Gabriella, író Pálfalvy Nándor, operatőr Neumann László. Elismerő oklevél.

Január

Január 1., ezen a napon a TV Híradó beszámol arról, hogy a Parlament Munkácsy termében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke fogadta a Magyarországon akkreditált diplomáciai testület tagjait. Moszkvából a szovjet tévé tudósítását átvéve tudósít az új repülőtér avatásáról. Hagyományosan ott van a TV Híradó kamerája az első magyarországi újszülött mellett, ahol az Állami Biztosító átadja a gyermek részére a biztosító kötvényét.

Január 2., igen súlyos éhínség pusztított India déli államaiban, különösen Mynore államban. Erről is tudósított a TV Híradó a filmes hírügynökségek által küldött képanyag felhasználásával.

Január 4. 18.10 Első díjak, elsődíjasok - a XIII. Országos Amatőrfilm-fesztivál két díjnyertes filmjét és alkotóit mutatta be Herskó János filmrendező.
19.05 élő közvetítés a Szolnoki Szigligeti Színházból, Arthur Miller: A salemi boszorkányok. Szereplők: Pariss tiszteletes - Baranyai László, Betty - Krasznói Klári, Abigél Williams - Gyöngyössy K., Tituba - Sebestyén Éva, Hele tiszteletes - Upor Péter, Thomas Putman - Juhász János, Anna, a felesége - Győri Ilona, Mercy Lewis - Tóth Gabriella, John Proctor - Mádi Szabó Gábor, Elisabeth, a felesége - Hegedűs Ágnes, Mary Warren - Szekeres Ilona, Giles Corey - Halász László, Francis Nurse - Tatár Endre, Rebeka, a felesége - Andaházy Margit, Susanna Walcot - Miletics Mária, Danforth - Kozák András, Hawthorne - Simon Kázmér, Ezekeiel Cheever - Horváth Sándor, Hopkins - Hollósi Frigyes. Rendezte Berényi Gábor.

Január 5., az NSZK tévé anyagát a TV Híradó az Eurovíziós hírcserében kapta a 90 éves Konrad Adenauer köszöntéséről, a bonni parlamentből. A köszöntők között volt Erhard kancellár és Willy Brandt is.

Január 6. 18.40 Mai vendégünk Hont János földművelésügyi miniszter.
A magyar mozikban vetíteni kezdik Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjét.

Január 8., a TV Híradó tudósított Eurovíziós átvétel segítségével Charles de Gaulle beiktatási ünnepségéről.
19.05 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Sínházból, Huszka Jenő: Lili bárónő. Szereplők: Illésházy László gróf - Mucsi Sándor, Malomszegi báró - Kátay Endre, Lili bárónő - Iván Margít, Clarisse - Bókay Mária, Frédi - Laky József, Illésházy Aghata grófnő - Décsy Györgyi, Illésházy Krisztina grófnő - Kerpely Judit, Kegyelmes úr - Káldor Jenő, Becsy tiszttartó - Gémesi Imre, Józsik komornyik - Szalay Zsigmond, Kocsis - Zádory István, Kopasz férj - Rosta Mihály, Felesége - G.Tóth Irén, Uzsorás - Lakatos János. Rendezte Szász Károly.

Január 9., új sorozat indult Az ember felfedezése címmel, Dr. Benedek István műsorvezetésével.
1. rész: A test megismerése. Ez a sorozat azt a korszakot keltette életre, amikor a tudomány felfedezte az emberi testet. A korszak központi alakja Andreas Vesalius, a nagy anatómus. Szerkesztő Szuhay-Havas Ervin, forgatókönyvíró Benedek István, rendező Mészáros Gyula, operatőr Kocsis Sándor.

Január 12. 17.45 Sokszemközt az Aktuális ipari osztály műsora. Szerkesztő Déri Károly, riporter Balogh Mária, Bán János és Poór Klára volt.
19.05 élő közvetítés a Kaposvári Csiky Gergely Színházból, Krisztof Chinski: Éjszakai történet. Szereplők: Marek - Györffy László, Idősebb úr - Szabó Imre, Gondnoknő - Takás Anna, Hosszú - Radis Gyula, Kancsal - Fonyó István, Dörzsölt - Kiss László, Dagadt - Ágh Tihamér, Ellenőr -Homokay Pál, Sofőr - Lengyel János, Fényképész - Garay József, Lány - Hedri Márta, Részeg - Komlós István, Kowalski - Pusztai Péter, Kollégája - Janchinek Rudolf. Rendezte Giricz Mátyás.

Január 14., az MRT elnöki értekezlet foglalkozik a közvélemény-kutató osztály negatív jelentésével a megyeműsorokról (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A8-a MRT ált. iratok). Hozzászólások a jegyzőkönyvből:
Randé Jenő: "A számok nem annyira negatívak, mint a hozzáfűzött szöveg. A programok arányosítása nem szerencsés. Nem lehet úgy kérdéseket feltenni, hogy csak a saját szemszögünkből érdeklődjünk. ...Biztos következetéseket - például, hogy színesebben, érdekesebben szerkesszünk - el lehet fogadni ebből a kis tanulmányból. Azt, hogy a megyeműsorokban visszatérünk a múlthoz, nem lehet egyszerűen lokálpatriotizmussal elintézni. Az emberek szívesen térnek vissza a múltra."
Tömpe István: "A jelentésben megszívlelendő dolgok vannak, sajnos a budapestiek nem nézik ezeket a műsorokat. Olyan érdekessé kell tenni, hogy a budapestieket is érdekelje. Érdemes lenne ezeket a megyeműsorokat 2 hétre széthúzni."

Ugyanekkor tárgyalják a Zárójelentést az 1965 évi Ki mit tud?-ról. A jegyzőkönyvből: "Az 1965 évi Ki mit tud?-ra összesen 28.642 fő jelentkezett, a fenti szám 7842 produkció résztvevőiből tevődik össze. Az országban 96 alkalommal rendeztek helyi, városi, járási, kerületi versenyeket és 31 alkalommal megyei, megyei jogú városi, illetve hadseregbeli döntőket. A műsorokon mintegy 180.000 néző volt jelen. ...Megállapíthatjuk, hogy a verseny megvalósította a célkitűzéseket, eredményesen szolgálta a fiatalok, a népek barátságának gondolatát (pl. nemzetiségi együttesek szerepeltetése). Népszerűsítette a VIT-et. A nézők és a sajtó egybehangzó megállapítása szerint a műsorok során kitűnt, hogy mennyi fiatal foglalkozik élénk érdeklődéssel a művészetek legkülönbözőbb ágaival - munkájuk, tanulásuk mellett - igen magas szinten."

Január 15., Orosz Adél és Róna Viktor, a Magyar Állami Operaház szólótáncosai felléptek a Berlini Állami Operaház Giselle előadásában, a TV Híradó beszámolt az eseményről.

Január 16., TIT irodalmi séták, 1. rész: Budavár irodalmi emlékei. Új ismeretterjesztő sorozat indult. Szerkesztő Szalay Károly, forgatókönyvíró Szablyár Ferenc, rendező és operatőr Németh Attila.

Sényi Imre írta január 16-án, az "Új kísérlet a televízióban" című írásában:
" A televízió II. számú stúdiójában érdekes kísérletet mutatott be a napokban Molnár Miklós fiatal operatőr. A stúdióban ez alkalommal nem volt világítás, díszletek sem tarkították a terem falának szürkeségét, csak a bejárati ajtó melletti állványra függesztett szürke vetítővászon jelezte, hogy nem a szokásos próbára készülnek. A vászonnal szemen, mintegy 20 méter távolságban néhány "prakti"-ra (dobogóra) egyszerű 16 mm-es vetítőgép állt, de a fénylencséjének irányát derékszögben elfordították a vetítővászontól. A fénycsóva irányában egy kis szerkezetre 20x25 cm-es tükörlapot helyeztek, amely a vetítőből kiinduló oldalirányú sugarat útjából kitérítette, és a vászonra vetítette. A tükör mellé egy szabályos filmfelvevő gépet helyeztek készenlétbe, amelynek kereső-lencséjén keresztül a bemutató résztvevői megtekinthették a tehetséges fiatal operatőr hosszú idő óta folytatott kísérleteinek eredményét: a televíziós gyakorlatban is használható vetített háttér készítésének eljárását. ...A televíziós háttérvetítés módszerét a közeljövőben már kipróbálják különböző műsorok keretén belül, és remélhetőleg nemsokára új, érdekes színfolttal gazdagítja a tévé műsorának közvetítő technikáját."

A különböző színes televíziós rendszerek tanulmányozásával megbízott angol bizottság a nyugatnémet PAL rendszer mellett foglalt állást.

A Csehszlovák Rádió és Televízió igazgatója az 1966-os terveket ismertette, és bejelentette, hogy más egyéb változások mellett a magyar adás közvetítési időpontját módosítják és műsorösszetételét is megváltotatják.

A BBC rádió és televízió - a világ legnagyobb lemeztárát - 1 208 000 fontra (80 millió forintra) biztosították ekkor.

Január 16-18., gyalogos-aluljáró épül az EMKE sarkon. Új forgalmi rendet alakítottak ki a Blaha Lujza téren, több napon át számolt be erről a TV Híradó. Mélyreható tanulmányok és hosszú ideje tartó vizsgálatok után határozat született a főváros egyik legforgalmasabb csomópontja, a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésének kétszintes kialakítására. A forgalomszámlálás adatai alapján a Nemzeti Színház és a sarki gyógyszertár közti gyalogos átkelőhelyen óránként tizenkétezer (!) gyalogos halad majd át. A többi átkelőhelyen is óránként öt-hétezer. Ez a roppant nagy gyalogosforgalom a földalatti vasút Blaha Lujza téri állomásának átadása után még tovább fog növekedni, mivel az állomáson az előrebecslések szerint naponta mintegy hatvanezer utas fordul meg. A közlekedés szakemberei számba vették a gazdasági tényezőket, és megállapították, hogy a Nagykörútnak a Rákóczi út alá bújtatása mintegy 250 millió forint költséget igényelne. Ezzel szemben a későbbiekben kétszintű kereszteződéssé fejleszthető gyalogos aluljáró csupán 40 millió forintba kerülne. Ezért úgy határoztak, hogy első lépésként a gyalogos-aluljárót építik meg, és később, ha a forgalom megkívánja (15-20 év múlva), alakítják ki a legmegfelelőbb kétszintű közúti kereszteződést.

Január 18. 18.05 Írd tovább! - ifjúsági műsor indul, dramaturg Rajnai András, rendező Kende Márta.

A Rádió és Televízió Újság 1966/3. számában Rajnai András írta: "Közismert dolog, hogy a 10-14 éves fiatalok fejlődése felgyorsult, a gyerekek magasabbak, korábban érnek, mint azelőtt. Ez a koraérettség azonban elsősorban fizikai jellegű. A felnőttek magasságát elérő, sőt túllépő gyerekek hajlamosak arra, hogy magukat felnőttnek tekintsék. Hogyan közvetítsen a televízió gyerekeknek szóló mondanivalót, ha ezek a fiatalok egyszerűen - nem tarják magukat gyerekeknek? ...A kedden induló új tévéműsor, az Írd tovább! éppen ezért nem is próbálja megoldani, csupán felveti a problémákat. Elkezdünk egy történetet és a felénél megállunk. A folytatást a képernyő előtt ülő gyerekek írják - tovább."

Január 19., Indira Gandhi lett India miniszterelnöke, erről tudósított a TV Híradó, majd 25-én az eskütételről is. Ugyancsak tudósítottak a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkárának, Wladislaw Gomulkának budapesti látogatásáról.
21.15 a televízió Irodalmi Klubja megkezdi a XX. század remekíróit és művészeti törekvéseit bemutató vetélkedő-sorozatát. Írta és összeállította Ungvári Tamás, játékvezetők Bárány Tamás és Ungvári Tamás, szerkesztő Katkó István, rendező Nemere László.

A vetélkedő-sorozat, nem nyerte meg mindenkinek a tetszését, ez a pártbizottsági jelentésekben is látható. Jelentés Baranya megyéből az MTV munkájáról (Magyar Országos Levéltár - 288f 22/1966/11 ö. e - agit/73/37) 1966. március 29., MSZMP Baranya Megyei PB: "Hibaként lehet megemlíteni az irodalmi ismeretterjesztés visszaesését, Az Irodalmi képeskönyv színvonalas adásaihoz képest a most folyó irodalmi klub vérszegény, ötlettelen kísérletnek látszik."

Január 20. 19.55 az 1965-ben megalakult Természetfilm csoport filmjét vetítették, Novákovits András Dámszarvasok erdejében címmel.

Angliában a tévékészülékek egyharmadát nem megvásárolták, hanem bérlik 1966-ban.

Január 23. 19.50 folytatódik Bokor Péter 1965-ben indult Századunk című történelmi dokumentum sorozata. 4. rész: Szarajevótól a háborúig. A dokumentumfilm az I. Világháború kitöréséről és annak előzményeiről szól. Előadó Benkő Gyula, szerkesztő és rendező Bokor Péter, operatőr Mátray Mihály.

Január 25. 19.05 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Verdi: Rigoletto. Szereplők: Mantua hercege - Réti Csaba, Rigoletto - Gyimesi Kálmán, Gilda - Berdál Valéria, Sparafucile - Sinkó György, Maddaléna - Ivánka Irén, Monterone - Horváth József, Marullo - Halmágyi Mihály, Borsa - Mucsi Sándor, Ceprano gróf - Székelyhidi György, Ceprano grófné - Szabadits Judit, Apród - Bálint Ibolya, Giovanna - Kemény Klió, Porkoláb - Szabó László. Rendezte Versényi Ida.
21.30 Ipper Pál úti filmje Amerikai úti jegyzetek címmel. 1. rész: Az ENSZ.
Szerkesztő Ipper Pál, rendező és operatőr Eck Imre.

Január 27. 18.30 új ifjúsági szórakoztató műsor indul, a gyorsan népszerűvé váló Halló fiúk! Halló lányok! Szerkesztő Békés József, rendező Pauló Lajos, játékvezetője és állandó szereplője Antal Imre zongoraművész. A konferanszé Antal Imre, és a néhány év előtti Ki mit tud? kedvence, Kern András is csatlakozik a műsorhoz.

A Rádió és Televízió Újság 1966/3. számában K.M. hívja fel a műsorra a figyelmet: "Január 27-én hangzik el a televízióban ez a felhívás - dalban, tánczenekarra hangszerelve, vokál kísérettel - majd minden hónapban újra. ...Kikhez szólt a felhívás? Minden fiúhoz és minden lányhoz, aki 14 éves múlt, de nem idősebb 18 évesnél, mindenkihez, aki az adás ideje alatt a készülék előtt ül, aki - mint valamilyen országos méretű ifjúsági klubban -szívesen tölti együtt az estét."

Rádió és Televízió Évkönyv, 1967, részlet Békés József Utazás az ötletek körül című írásából: "Egész napos munka, majd a Halló fiúk! Halló lányok! este hattól tízig tartó próbája után megyek hazafelé. Úgy érzem, mintha agyamat teljesen kilúgozták volna az értekezleteken, semleges közegben mindössze Antal Imre szövegének egyetlen mondata kering kiűzhetetlenül. Ismerem már ezt a jelenséget: a tökéletes szellemi kimerülés csalhatatlan jele. ...Aztán az egyik kirakatban szembe ötlik egy érettségi tabló. Nem valami meglepő dolog egy kirakatban tablót látni, amikor már a kiscsoportból nagycsoportba lépő óvodásokat is lefényképezik és kiállítják, s tablótermésünk grafikonja merész, de határozott ívben emelkedik a csillagok felé. Ez a tabló azonban messze eltér a sablonoktól, meg kell előtte állni, alaposan szemügyre venni - és el kell ismerni alkotója ötletességét. Készítője a fényképész munkájából csak a fejeket használta fel, egyébként az egészet rajzolta. De nem akárhogyan, hanem úgy, hogy mind a huszonvalahány fiút jellemző szenvedélye, hobbyja, érdeklődési körének megfelelő tevékenysége közben ábrázolta. Van itt nehéz bakancsos turistától kezdve magnómegszállotton, vadevezősön, amatőr filmesen és rádióamatőrön keresztül a magát szerényen a tabló sarkába rejtő Munkácsy-jelöltig minden. Állok a tabló előtt - s már nem Antal Imre mondata kering a fejemben. Már arra gondolok, hogy helyes volt a Halló fiúk! Halló lányok!-nak ezt a jelmondatot választani: Minket minden érdekel! Íme itt a bizonyíték. Ezeket a fiúkat minden érdekli, s ha ezzel a szisztémával készítették volna el más iskolák tablóit is - valószínűleg azokból is ez derülne ki. Állok a tabló előtt, s fáradságomat a Régiposta utcán keresztül talán már a Dunáig fújta a szél, mert arra gondolok, milyen jó játék lenne a Halló-ban az ország valamennyi érettségiző osztálya számára meghirdetni egy versenyt: kik készítették a legfrappánsabb, legszellemesebb, legérdekesebb érettségi tablót? Bizonyára nagy kedvvel vennének részt a fiatalok a pályázaton, és számos érdekes, eredeti megoldású tablót mutathatnánk be a verseny eredményeként. Felírom magamnak az iskolát - Eötvös Gimnázium - ezt a tablót meg kell szereznünk a mostani adáshoz!..."

Az 1966 /12-ei műsorújságban ismét írtak a sikerrel indult műsorról:
"Miért nem Halló lányok! Halló fiúk! - kérdezzük egy levél alapján Békés Józseftől, a 14-18 éveseknek szóló, élénk visszhangot keltett műsor szerkesztőjétől. Csak a jobb hangzás miatt került előbbre a fiúk - kapjuk a magyarázatot. De különben is: ki kéri számon a hagyományos illemet pl. a Trisztán és Izoldán, a Rómeó és Júlián, vagy akár a Jancsi és Juliskán... Amit viszont számon lehet kérni, az elsősorban az, hogy a műsorunk címében megjelölt korosztály - nem létezik! A valódi korhatár valahol a 13. évnél kezdődik és 16-17-ig tart. ...Ami egyébként a korosztály döbbenetes érettségét illeti, erről nem akarok beszélni. De arról az ugyancsak közhelyszerű tévhitről igen, hogy a fiatalokat csak a tánczene foglalkoztatja, s általában ťtúl okosnak képzelik magukat. Éppen ők azok, akik nem szégyellik, s akiknek állandóan mindenfélére felelniük kell...
- És mi a véleménye a korosztálynak a műsorról?
- Mindkét eddigi adásunk után több száz levelet kaptunk, s ezek 99 százalékban dicsérnek. Egy makói kislány ťleereszkedéstől, bratyizástól mentes közvetlenségünket emeli ki, de a legtöbben magát a gesztust méltányolják, hogy kifejezetten nekik szóló műsort indítottunk.
- Nem túlzott közvetlenség-e, hogy az adásban a kamerákat, operatőröket, rendezőt stb. is látni?
- Ugyanezt kérdezte valaki egy gimnáziumban, s nyolcan hurrogták le rögtön. Úgy érezzük, ez a megoldás (amelyet egyébként fokozatosan visszaszorítunk) azt az érzést erősíti ifjú nézőinkben, hogy a műsor nem csak nekik - de velük együtt készül..."

Békés József 1997-ben így emlékezett (MTV 1957-1977 című könyvben) az indulásra: "Valamennyi eddig készült műsorunk olyan úton készült, melyen eddig nem járt senki, s olyan ötletek alapján született, melyeket kezdetben majdnem mindenki kivitelezhetetlennek tartott. Lényegében tehát ötlet volt az alapjuk, s az, hogy valami olyat akarunk megvalósítani, ami addig még nem volt a televízióban. Ez alól talán az egyetlen kivétel a Halló fiúk! Halló lányok! Mivel ez rendelésre készült.
Felvetődött ugyanis, hogy szükség lenne egy színvonalas ifjúsági magazinra, különböző rovatokkal, színes változatos műsorszámokkal. Igen ám, de milyen legyen? Nehezen formálódtak a sorozat körvonalai, pedig a tét nagy volt: ígéretet kaptunk, hogy a műsorban felléptethetjük a fiatalok kedvenc zenekarait, melyek eddig csak kivételes alkalmakkor jelenhettek meg a képernyőn. Mi viszont rendszeresen szerepeltethetjük őket! Sokáig törtük a fejünket, s ebben már részt vettek az új szerkesztők is, mindenek előtt Hárs György, aki az osztályról való távozásom után is sokáig gondozta a sorozatokat, és sok új, sikeres műsort is szerkesztett. Ugyancsak velünk gondolkozott Jakab Zoltán és Széman Béla, akik azonban nem túl hosszú időt töltöttek el a rovatban. (Pápai Lajos ekkor már a Gyermek rovatot vezette). Lassan azonban csak kialakult az új sorozat koncepciója. Most már csak a cím, a műsorvezető és a főcímnóta hiányzott. Ami az eredeti címet illeti, ez hamar megoldódott. Egy Intervíziós tanácskozás alkalmával Drezdában részt vettem a Haloo junge Leute című műsor fölvételén. Nosza, legyen a műsor címe Halló fiúk! Halló lányok! Ezzel megvolnánk. No de a műsorvezető... Nevek egymás után, míg végre megállapodtunk, ezt csak Imrus csinálhatja. Antal Imre!
Imrével a Fiatal Művészek Klubjában barátkoztunk össze, aki körül estéről estére népes társaság gyűlt össze, hallgatva vicceit, anekdotáit, szellemes csevegését. Ez adta az indíttatást, hogy megkérdezzem őt: ťTe Imre, nem volna kedved ugyanezt a tévében csinálni? Dehogynem, nagyon szívesen - volt a válasz! ...Kellett azonban melléje egy fiú meg egy lány, abból a korosztályból, melynek a műsor szólt. S a fiú ki lehetett volna más, mint az akkor még gimnazista Kern András? És hamarosan megvolt a lány is, Farkas Zsuzsa személyében.
Készen volt tehát minden az induláshoz, csak a főcímnótát kellett még fölvenni. Halló fiúk! Halló lányok! Halló, kit mi érdekel Igen ám, de a fölvétel időpontjában ott volt a rádió stúdiójában a teljes műszaki apparátus, a zenekar, legfőképpen pedig Zalatnay Cini, hogy fölvegye a dalt. Csak éppen a kotta hiányzott, melyet Vujicsics Tihamérnak kellett volna szállítania. Tébolyult telefonok, Tihamér sehol. Aztán kiderült, hogy Varsóban van. Minden halasztódik. Majd ha lesz kotta. Szedelőzködik az egész társaság, amikor az egyik rendész egy vasutast kísér be, a Budapest-Varsó közötti gyors mozdonyvezetőjét, aki egy kottát lobogtat..."

Antal Imre 1977-ben (MTV 1957-1977 című könyvben) hasonlóan megemlékezett a műsorindulásról: "Ez akkor történt, amikor még az akkori szocialista országokba is nehéz volt kijutni. Zongoraművészként viszont sokfelé jártam külföldön, és amikor a Fiatal Művészek Klubjába bementem, nagyon jó történeteket meséltem barátaimnak. Egyszer azt mondta nekem Békés Jóska: Én már hónapok óta figyellek, remekül tudsz sztorizni. Lekötöd a hallgatóságodat csak azzal, hogy beszélsz. Próbáljuk ki egyszer, mi történik, ha műsort vezetsz a televízióban. Azt hittem, hogy viccel és rögtön rávágtam, hogy persze, megyek, miért ne vezetnék műsort?... Közölték, hogy én fogom vezeti a Halló fiúk! Halló lányok! című műsort, ami most indul. Egyébként annak idején forradalmian újnak számított, mert a Magyar Televíziónak nem volt ifjúsági műsora. Két nagyon kedves, ravasz segítőm volt, akik a műsorban ott tébláboltak körülöttem. Egy Farkas Zsuzsika nevű kislány, és egy pattanásos kamasz, akit úgy hívtak, hogy Kern Andriska.
Hallatlanul népszerű volt a Halló fiúk! Halló lányok! Például olyan problémákat intéztünk el benne, hogy hordhat- e magyar fiatal indigókék farmernadrágot. Ugyanis mindenki tudta, hogy a farmert Magyarországon gyártják, és az illető fiatalnak nem a gazdag kijevi nagynénije küldi ezt a nadrágot. Mindenki tisztában volt vele, hogy a farmer nyugatról, egyenesen Amerikából jön be az országba. Elmentünk nem kisebb emberhez, mint Nógrádi Sándor vezérezredeshez, és odadugtuk a mikrofont elé, hogy: Tessék mondani Nógrádi elvtárs, hordhat-e magyar fiatal farmer nadrágot?Ť

Nógrádi Sándor (Fülek, 1894. máj. 14. - Bp., 1971. jan. 1.): honvéd-vezérezredes, diplomata. Losoncon majd Budapesten rézesztergályos és villanyszerelő szakmát tanult; ekkor került kapcsolatba a munkásmozgalommal a MÉMOSZ és a Gutenberg Otthon munkásgyűlésein. 1916-ban visszatért Losoncra, a helyi gépgyárban tisztviselő volt, majd a gyár főbizalmijává választották. 1918 őszén belépett az MSZDP-be, 1919 tavaszán a KMP-be. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben szakaszparancsnok volt. A proletárdiktatúra bukása után Csehszlovákiába emigrált. Részt vett az ifjúmunkás mozgalom megszervezésében. 1921-ben letartóztatták, 3 havi börtönre ítélték. 1922-23-ban a csehszlovák kommunista ifjúsági szövetség egyik titkára volt. Forradalmi szervezőmunkája miatt ismét emigrálni kényszerült, és a Kommunista Ifjúsági Internacionálé munkatársaként dolgozott Berlinben, majd Moszkvában. A húszas évek közepétől a Komintern munkatársa. Franciaországban a Fasizmus- és Háborúellenes Világbizottság titkára volt. 1944-ben a moszkvai Kossuth Rádió egyik szerkesztője lett. 1944 májusában a kijevi partizániskola parancsnoka volt, szeptember végétől nyolcfőnyi egységével Szlovákiában harcolt. 1945-ben az MKP felső-magyarországi területi titkára, irányításával indult meg az élet ezen a fontos ipari területen. 1945 végén iparügyi államtitkárrá nevezték ki, a "széncsata" egyik fő szervezője volt. 1946-ban megbízták az MKP Központi Vezetősége agitációs és propagandaosztályának irányításával, majd a miniszterelnökség politikai államtitkára. 1949-56-ban a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, altábornagy, majd vezérezredes, 1955 júliusától a honvédelmi miniszter első helyettese volt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után 1957-ben az MSZMP agitációs és propagandaosztályának vezetője, 1957 áprilisától 1960 januárjáig pekingi és hanoi nagykövet. Országgyűlési képviselő 1963-67-ben, nyugdíjba vonulásáig az Elnöki Tanács tagja.
Művei: Emlékeimből (Bp., 1961), Új történet kezdődött (visszaemlékezések, Bp., 1966), Történelmi lecke (visszaemlékezések, Bp., 1970).
Irodalom: Kékesdi Gyula: Egy kommunista életútja. N. S. 75 éves (Népszabadság, 1969. máj. 14.), Szemes Imre: N. S. emlékezete (Népszava, 1974. máj. 14.).

És Nógrádi elvtárs mondta: Nézzék, drága fiatal barátaim! Ha a nadrág tiszta és nem rongyos, és becsülettel dolgozik, vagy tanul a fiatal, akkor miért ne hordhatná?Ť Megnyertük a farmer csatát. Ez ma már megmosolyogtató, de akkor hallatlanul fontos ügy volt. ...Miért szűnt meg a Halló fiúk! Halló lányok!? Egyre többen szóltak bele - például a KISZ - hogy legyen benne ez meg az. És azután a szerkesztők azt mondták, hogy: ťna, ezt nemŤ és akkor abbamaradt."

Január 27. 19.50 Az igazságtevő című tévéfilm bemutatója.
Szereplők: Páger Antal, Somogyvári Rudolf, Balló Elemér, Bánhidi László, Basilides Zoltán, Csákányi László, Dávid Kiss Ferenc, Dömsödi János, Kállai Ilona, Maklári János. Dramaturg Deme Gábor, rendező Nemere László, operatőr Biró Miklós.
21.10 indul A fény természete című sorozat. Dr. Sas Elemér, Jánossy Lajos akadémikus és Varga Péter adjunktus beszélgettek a fény jelenségeiről, és ezt rajzokkal illusztrálták. Rendező Endrődi Sándor, operatőr Molnár Miklós.

Ugyanezen a napon az Országgyűlés ülésszakán ismét napirendre került a televízió műsora.
Dr. Mihályfi Ernő felszólalása (Országgyűlési Napló, Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön):
"Végül néhány szót a televízióról, amely felmérhetetlen erejű kulturális forradalom eszköze lett. Nem túlzás azt állítani, hogy rohamos terjedésével - több mint 800 000 készülék működik már az országban, s ez 4, de legalább 3 millió állandó nézőt jelent -, közös nevezőre hozta az egész ország kulturális életét, Budapesttől a legkisebb faluig. Ezen belül természetesen az igények rendkívül széles skálája, a közönség változatos rétegződése jelentkezik, kezdve a falusi nézőktől, akik talán először találkoznak színházzal, filmmel, népszerű tudományos előadással, képzőművészettel a televízió képernyőjén, és végezve a sort az avantgárd művészetek városi, részben talán kicsit sznob közönségével. A földrajzi megosztástól függetlenül a könnyűműfaj kedvelőitől a krimi, a futball, az operett szenvedélyes híveitől a klasszikus zene, az opera és a súlyos dráma közönségéig. És ez a rétegződés nemegyszer egy-egy emberen belül is jelentkezik. A televíziónak pedig egyetlen képernyőn kell valamennyi igényt kielégítenie. Ez a forrása a legtöbb, és bizony a legtöbbször igazságtalan bírálatnak, ami a televíziót éri. A türelmetlenség semmiképpen nem jogos és nem indokolt.
Nehéz helyzetben vannak a fiatal, alig megszületett televízió-kritika művelői. A televízió részben hírközlő szerv, a sajtó új, s tegyük mindjárt hozzá, legszuggesztívebb eszköze, élő képes napilap. Ez a munkája keveredik, vegyül a művészetek közvetítésével. Nehéz eldönteni, hogy a műsorok közül mit és milyen mércével bíráljanak.
Érdemes lenne megvitatni, helyes-e, kell-e utólag bírálni soha újra nem látható műsort, hiszen a kritikának egyik feladata, hogy abban irányítsa, tájékoztassa a közönséget, mit kell látnia, mit érdemes megnéznie. Felvetem az ötletet: vajon nem lenne-e helyes, ha az előre elkészített, filmekre, képmagnóra vett műsorokról előre, adás előtt írna a kritika, s csak az előre meg nem nézhető műsorok közvetítéséről utólag.
A televízió által előidézett, s talán még nem is eléggé tudatos kulturális forradalmon belül beláthatatlan jelentőségű az iskola-televízió megindulása. Ebben a tanévben már hetente négy napon jelentkezik az iskola-televízió. Ennek és az ehhez kapcsolódó ismeretterjesztő munkának, a természettudományok népszerűsítésének óriási a jelentősége, hatalmas lehetőségeket ad a nevelésre, a minden színvonalon való művelődésre.
Megállapíthatjuk, hogy a televízió minden elismerésre méltóan oldja meg nagyon nehéz feladatát, amelynek módszereit is sajátos viszonyainkra, a közönség széles skálájú rétegződésére való tekintettel, menet közben kell kidolgoznia.
Nagy öröm a képviselőnek, hogy ilyen eredményekről számolhat be. Ezek mind azt bizonyítják, hogy művészeti életünk elvi, ideológiai irányítása és gyakorlati szervezése helyesen, megnyugtatóan folyik. Az erre vonatkozó költségvetési tételek óvatos növelése a tavalyihoz képest, biztosítja a további fejlődést is. Azt hiszem, hogy az 1966-os költségvetés vitájában nem melléktéma az, amiről beszéltem. (Taps.)"

Mihályfi Ernő (1898-1972) politikus, újságíró - 1958-tól haláláig másodízben a Magyar Nemzet főszerkesztője.

Szinetár Miklós 1966. január 28-án kelt jelentése (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8. MRT ált. dok. vezetői értekezletek anyagai) A szocialista országok megismertetése a Televízióban címmel került az MRT elnöksége elé. Részlet a jegyzőkönyvből: "Az elmúlt év folyamán, bár fejlődött a szocialista országok jelenléte a televízióban, mégsem nevezhető még kielégítőnek. Sport 2501 perc, hangverseny, esztrád 623 perc, egyéb 3338 perc, átvétel az Intervíziótól voltak a főbb műsorforrások, melyek a szocialista országok jelenlétét jelentették a televízióban. ...Fokozottabb hangsúllyal kell bemutatnunk ezekből az országokból azt, ami a széles nézőközönség számára vonzó."

Január 29., luxuscikkeket mutatott be a Luxus Áruház a Gundel étteremben tartott divatbemutatóján, az eseményről a TV Híradó is tudósított.

Január 30., Irodalmi képeskönyv, Bródy Sándor: Rembrandt - tévépremier.
Szereplők: Rembrandt - Bessenyei Ferenc, Hendrichje - Pécsi Ildikó, Titus - Kovács István, Mensáros László, Miklósy György, Papp Éva, Gyenge Árpád, Körmendi János, Koltay János, Bányai János, Kéry Gyula, Szénási Ernő. Dramaturg Aczél János, zeneszerző Tamássy Zdenkó, rendező Ádám Ottó, operatőr Kenyeres Gábor.

Újszerű közvélemény-kutató "panel" kezdi vizsgálni, hogy tetszik-e vagy nem egy tévéműsor. Közvélemény-kutatás állapította meg, hogy mind a rádió mind a televízió szilveszteri műsorában Sinkovits Imre tetszett a legjobban a hallgatóknak és a nézőknek is.

Újból megkezdődik az egész országot megmozgató Ki miben tudós? vetélkedő.

A Rádió és Televízió Újság szerkesztősége felkérte a tévékritikusokat, írják meg, mit szeretnének látni a tévében? A válaszokat a műsorújság 1966/5. számában jelentették meg, ebből következnek részletek:
Fencsik Ferenc (Esti Hírlap): "Mit szeretnék látni? Más értelemre fordítom a kérdést. Az szeretném látni, hogy szűnjék meg a közönségnek ez a túlzott érzékenysége a televízióval szemben. Elvégre a televíziót is emberek csinálják, ha nem is olyan tévedhetetlenül, mint a bárhol fellelhető előfizetők. És ne felejtsék el, hogy azokat az adásokat, amelyektől kinyílik a bicska a zsebünkben, nekik is végig kell nézniük. Olykor többször is..."
Gantner Ilona (Népszava): "Először is: kívánok a Televíziónak minél több zendülést és mennél kiadósabb összecsapásokat! Igen, igen - jól értették! De ezentúl a zendülésekben, az összecsapásokban ne a nézőknek és kritikusoknak - hanem a Televíziónak legyen igaza! Jaj, nagyon szeretnék egy kis zűrzavart, egy kis botrányt, és esetleg füttyöket is, egy-egy ízig vérig modern, korszerű (nem moderneskedő és együgyű), magas színvonalú darab bemutatásánál ...Amikor a kritikusokat ítélnék el unalmasság, óvatosság, begyöpösödöttség miatt. ...Szeretném, ha a Televízió sokszor meghökkentene: tehetségének tudatában, magabiztosan, támadásra készen, merészen és vállalkozóan. És sok olyan alkotást mutatna be, mint a Menekülés a börtönbe, A szép Szabóné, Shakespeare, a kor lelke, a Századunk sorozat és a hozzá hasonlók."
Hegedűs Tibor (Népszabadság): "Természetesen szeretnék minél több jó tévéjátékot, tévéfilmet látni, elsősorban azért, mert ezen a téren az utóbbi időben szembetűnő volt a visszaesés. De éppoly fontosnak tartom - és higgyék el, a közönség is - a problémák lényegét feltáró riportfilmeket is (annál jobban bosszant, ha ezek felületesek, sematikusak vagy odavetett rutinmunkák). Szeretném, ha a kerekasztal-viták résztvevői kevésbé lennének óvatoskodók, és ennek következtében elkerülnénk a közhelyeket. Szeretném, ha nemcsak a vidéki színházak legjobb(?) előadásait látná a pesti néző, hanem a fővárosi színházak legjobb előadásait is láthatná a vidék (de ez nem a tévén múlik, akinek inge, vegye magára). Szeretném, ha a már köztudott objektív nehézségek ellenére nívósabb lenne a tévé játékfilm műsora - attól a film még szórakoztathat is; de a szórakoztatás iránti jogos igényt soha se elégítse ki giccsel. Szeretném, ha a tévé tévésebb is lenne, merészebben keresné a kifejezés lehetőségeit és témáit..."
Máriássy Judit (Film Színház Muzsika): "Ha egy látszólag jelentéktelen mindennapi eseményt oly módon juttatnak el hozzá, hogy mikroszkóp alá helyezik annak egy-egy mozzanatát, és a parányiban felfedeztetik velem a jelentőset, nagyot, egyetemeset. Ilyen volt számomra Kende Márta rekonstruált filmje, a Bognár Anna világa, ilyenek néha a törvényszéki riportok, közülük pedig kiemelkedően Vámos Judité a háborús bűnösökről. Ilyenek lennének a TV Jelenti, sőt a TV Híradó honi beszámolói mindig, ha rendezők, riporterek még gyakrabban vállalnák magukra, hogy az elébük táruló széles mezőkből egyéni bátorsággal, személyes véleménnyel kiválasszák a közérdeklődésre számot tartó legfontosabb, legmélyebb barázdát. Ha a tévé művészi-irodalmi műsorának zömét nem a mozikban jobban élvezhető filmek, hanem a televízióra komponált játékok, novellák képezik. Mert ha azokat úgy rendezik, mint pl. Dömölki János a Tenger csendjét vagy Zsurzs Éva a Kristóf a magánzót, ha olyan alakításokat kapok bennük, mint Törőcsik Mariét az Anna három napjában, akkor úgy érzem, ilyenkor is távolba látok, annak a legbonyolultabb, legizgalmasabb, soha teljesen fel nem fedezett világnak tárják fel újabb rétegeit előttem, amit embernek hívnak..."
Vilcsek Anna (Magyar Nemzet): "Szeretnék több mai témájú, magyar tévéjátékot és tévé-játékfilmet látni és természetesen jókat, jobbakat, izgalmasabbakat, mint az elmúlt évben általában. Szeretném, ha a televízió több lehetőséget adna a fiatal, és nemcsak a fiatal rendezőknek, operatőröknek a kísérletezésre, bemutatkozásra, művészi eszközeik és tehetségük kipróbálására s csiszolására. Szeretnék több olyan jó riportfilmet látni, mint a Fiatalkorúak, az Ördögszekér, a Kicsi vagyok én, olyan képzőművészeti riportfilmeket, mint a Ferenczy Béni volt. ...Várom ebben az évben a televízió tájékoztató, közgazdasági és ipari műsorainak további javulását, a külpolitika színesedését, a kommentárok rövidülését, az izgalmasabb, koncentráltabb vitaműsorokat."

Február

Lengyelországban az évad legsikeresebb tévéfilm-sorozatának hőse Hans Kloss lengyel állampolgár, aki a hitleri hadsereg kapitányaként rendkívül értékes szolgálatokat tett a lengyel felszabadítási mozgalomnak.
Svédországban a Rádióbizottság, mely öt éven keresztül a svéd rádió és televízió fejlesztésével foglakozott, előterjesztésében azt tanácsolta, hogy 1967. október 1-től szűnjön majd meg a a rádió előfizetési díja, ugyanakkor jelentősen emeljék meg a televízióét!
Londonban bemutatták a világ legkisebb tévékameráját, melynek átmérője nem egészem 3 cm, hossza pedig 4,5 cm volt.
Hollywoodban ferences rendi szerzetesek különös vállalkozásba fogtak, stúdiót béreltek tévéfilmek készítésére. A filmek szereplői - kevés számú színésznő kivételével - szerzetesek voltak.
Az I. Táncdalfesztivál meghirdetése.

Február 1. 19.05 élő közvetítés a Madách Kamara Színházból, Jókai Mór: A bolondok grófja. Szereplők: Koromfi - Lőte Attila, Iringa grófkisasszony - Nagy Anna m.v., Kalazánczia baronesz - Béres Ilona, Pető, komornyik - Zenthe Ferenc, Jenő, jáger - Mensáros László, Benő, kocsis - Avar István, Balkon tiszttartó - Újlaky László, Gerő kulcsár - Vándor József, Mártha dajka - Kelemen Éva, Fulgenczia - Pádua Ildikó, Pitypalaty bakter - Deák B. Ferenc. Rendezte Pártos Géza.

Február 3., a Luna-9 szovjet űrszonda leszáll a Hold felszínére, és képeket sugároz a "Viharok tengeréről". Az eseményről sajtótájékoztatót is tartottak Moszkvában, erről a TV Híradó február 5-i és 6-i adásában is beszámolt. Az eseményen Jurij Gagarin is részt vett.

A Zalai Hírlap írta 1966. február 8-án:
"Apropó! Rendkívüli adásnap: pénteken a világ szinte valamennyi televízióállomása megszakította adását, hogy a Luna-9 holdra éréséről szóló híreket kommentálja - a grazi televízió például a Jordell Bank-i óriás rádióteleszkóp által vett képeket is sugározta. Csak a Magyar Televíziónak nem futotta erre erejéből. Ennek persze nem a Műkorcsolya EB az oka, hanem a tájékoztatás bosszantó lassúsága..."

Február 4. 17.15 politikai tanfolyam a televízióban, A népgazdaság helyzete és feladatai címmel.

Február 5. 18.05 A Televízió bemutatja... címmel új sorozat indult, az első adásban a televízió saját magát mutatta be. Szerkesztő: Molnár Margit, riporter Kovalik Károly és Molnár Margit, rendezte Mátray Mihály.

Február 6., új szovjet tévéfilm-sorozat indult Két tűz között címmel. A TV Híradó beszámolt az Újságíró bálról, melyen többek között részt vett Aczél György és Szirmai István is.

Február 8. 19.05 élő közvetítés a Katona József Színházból, Kármán József-Szabó Magda: Fanni hagyományai. Szereplők: Izsépy Dániel - Ungváry László, Zsuzsanna - Lukács Margit, Fanni - Törőcsik Mari, Rozália - Szalai Adrienn, Dénes - ifj. Zenthe Ferenc, Tatai József - Sztankay István, Baranya Ferenc - Gáti József, Amália - Magda Gabi, Szalárdi - Hindi Sándor, Futó Mihály - Tompa Sándor, Ilon - Ladomerszky Margit, Jula - Pápai Eszter, Ehrestein - Somogyvári Pál, Szilágyi - Versényi László, István - Árossy Aladár, Tóth Elek - Sándor Géza. Rendezte Egri István.

Február 10., elhunyt Szabó Ernő színművész, a TV Híradó is beszámol a szomorú hírről.
Szabó Ernő színművész, igazgató, rendező. Született 1900. június 30., Kassa, Magyarország (ma Kosice, Szlovák Köztársaság). Elhunyt 1966. február 10., Budapest.
1900-1902 édesapja famíliája magához veszi, a Szabó családnál nevelik. 1902-1911 lelencházban él. 1913-1921 Nagykárolyban lakik édesanyjával és Neményi László nevelőapjával. 1918-ban Budapesten játszik, 1920-1935 között vándortársulatokkal járja a vidéket. 1935-1937 a Pécsi Nemzeti Színház tagja, 1937-1939 Horváth Árpád debreceni társulatának főrendezője, 1939-1940 Erdélyi Mihály társulatához szegődik. 1940 a fővárosi Royal Revü Varietében is fellép, 1940-1946 Nagyváradon játszik, majd marad a színházánál. Román állampolgár lesz. 1946-1955 a marosvásárhelyi Székely Színház színésze, majd főrendezője. 1955-ben visszatér Magyarországra, 1955-1957 a Néphadsereg Színházának a tagja (a mai Vígszínház), 1958-1960 a Fővárosi Operettszínházban játszik. 1959-1966 a Szabó család címadó-főszereplője a Magyar Rádióban - hetente. 1961-1963 a Vígszínházban játszik ismét, 1963-1964 a József Attila Színházban lép fel. 1964 nyugdíjba vonul. 1966. februári halálakor egy ország siratja "Szabó bácsit".
A színjátszás közkatonája, aki soha sem került fókuszba igazán, most egyszerre mind a hazai, mind a nemzetközi filmszakmában ismertté válik, sőt, népszerűsége soha nem látott magasságokba emelkedik. Az utcán felismerik, buszról, villamosról lekiabálva köszöntik. Színházak egymással versengve szerepeket ajánlanak, "húzónév" egy stáblistán, és a plakátokon is kiemelt helyet foglal el a neve. A Hannibál tanár úr című Fábry filmet a "szocialista tábor" akkori mozijai alapműként játsszák mindenütt. Sőt, később a hetvenes évek elején a középiskolai oktatásban bevezetésre kerülő Filmművészet történet című tantárgy egyik kiemelt hazai alkotásként kezeli, és minta elemzésének tárgya lesz a film. Tehát gimnáziumi tananyaggá válik a mű húsz év alatt. A hazai bemutatót követően Szabó Ernő a film promóciós körútján is részt vesz, majd fél esztendőn keresztül utazik Csehszlovákiába, Lengyelország városaiba a film helyi bemutatói kapcsán. Sőt Csehszlovákiába külön utazó turnét hívnak életre, amelyben Szabó Ernő személyesen a vászon előtt is megjelenik, néhány szóval üdvözli az egybegyűlteket, majd megkezdődik a film vetítése. A siker néha felfoghatatlan, néha zavaró, de határozottan jóleső, máskor meg feszengően kínos. Szabó Ernő filmsztárokhoz méltó fogadtatásban részesül, bárhova is megy. Ő azonban nem változik meg mindezek ellenére. Szerény és csendes marad, Óbudán egy kis lakást vásárolhat maguknak, talán ennyit profitál a sikerből mindössze. Másrészt azzal, hogy Szabó Ernő ilyen előkelő sztárrá lépett elő, élete további részében jó-rossz filmekben, de folyamatos felkérés érkezik a tévéstúdióktól és a filmgyártól, amit ő rendre el is játszik. Nem minősít, mint Thália hű katonája végzi a dolgát. Azonban a további 42 másik filmszerepének sikere együttesen sem teszi ki a Hannibál tanár úr győzelmét. A film hazai készítői jobbára a kisember szerepkörébe szorítják be, nem vagy csak alig kap komoly jellemábrázolásra alkalmat adó lehetőségeket. Ő nem perlekedik, elvállalja, amire felkérik.

Február 12., élő közvetítés a Thália Színházból, Martii Larni: A negyedik csigolya. Szereplők: Jery Finn - Keres Emil, Isac Rivers - Kovács Károly, Joan Lawford - Böröndi Kati, Charles - Buss Gyula, Agnes Lawson - Dayka Margit, Boris Minwegen - Szabó Gyula, Dipsy - Peti Sándor, Maxwell - Mécs Károly, John Fizterald - Nagy Attila, Mrs. Compotti - Simon Zsuzsa, Mr. Compotti - György László, Howard Atkenson - Keleti László, Betty Boldin - Sütő Irén, Kronikopelos - Beszterczei Pál, Redmann - Fellegi István, Mr. Drake - Tándor Lajos. Rendezte Gosztonyi János.

Február 16., élő közvetítés a Katona József Színházból, Miroslav Krlezsa: Léda. Szereplők: Urbán Olivér - Kálmán György, Klanfár - Ungvári László, Melita - Bara Margit, Aurél - Kállai Ferenc, Klára - Váradi Hédi, Fanny - Lejtényi Éva, 1. pillangó - Csernus Mariann, 2. pillangó - Apor Noémi, Egy úr - Major Tamás. Rendezte Boján Stupica, a Belgrádi Nemzeti Színház művészeti vezetője.

Február 20. 19.50 a Századunk sorozat újabb epizódja: Mire a lomb lehullik. 1914-ben Európa országaiban egyik napról a másikra minden a háború, a pusztítás szolgálatában állt. A szociáldemokrata pártok későn ébredtek rá a háború veszélyes nagyságára és határozatlanul próbáltak szembeszállni a soviniszta lelkesedés minden elsöprő hullámaival. Magyarország is belépett a háborúba a központi hatalmak oldalán és a háború első karácsonyára már milliókkal nőtt azoknak a száma, akik sejtették, hogy hazafiaságukkal, bizalmukkal visszaéltek. Szerkesztő, rendező és forgatókönyvíró Bokor Péter, zeneszerző Patachich Iván, operatőr Mátray Mihály, zenei szerkesztő Palásti Pál.

A Rádió és Televízió Újság 1966/8. számában megjelenik egy felhívás:
"A Magyar Televízió ez évben megrendezi az I. Balatoni Táncdalfesztivált. Felhívja a magyar zeneszerzőket, költőket, szövegírókat, hogy alkossanak modern hangvételű, korszerű táncdalokat, slágereket. Minden zeneszerző két - eddig sehol el nem hangzott - művel vehet részt a pályázaton, melyet április 4-ig név és cím megjelölésével kell beküldeni a Magyar Televízióba. ...A beküldött pályaművekből a Sanzon- és Táncdalbizottság által kiválasztottakat három elődöntőn, meghangszerelve bemutatja a Magyar Televízió. A zsűri és a közönség ezekből kiválaszt tizenhármat, melyet augusztus 20-án az Intervízió nyilvánossága előtt, nemzetközi zsűri közreműködésével mutat be a televízió."

Monte-Carloban is sikert arat Mihályfi Imre Tolsztoj Ivan Iljics halála című munkájából készített tévéfilmje. Megkapja az Arany Nimfa díjat Básti Lajos, a legjobb férfi alakításért.
Magyar sikerek Monte-Carloban címmel a műsorújság 1966/8. számában tudósítottak a fesztiválról:
"Jelentős, sőt talán az eddigieket felülmúló magyar sikersorozattal zárult a Monte-Carlo-i televíziós fesztivál. A legjobb férfialakítás Arany Nimfa díját - prágai sikerére ráduplázva - Básti Lajos nyerte el az Iván Iljics halála című tévéjáték címszerepéért. Első ízben osztották ki a közönség zsűrijének a legjobb nemzeti programot jutalmazó díját, s ezt is a Magyar Televízió kapta az Iván Iljics halála, a Tenger csendje és A kis bice-bóca alapján. Az utóbbiért külön dicsérő oklevélben is részesült a Magyar Televízió."
Dobos István is ír a fesztiválról a műsorújság 1966/9. számában:
"Február 1-12. között rendezték meg hatodszor a Monte-Carlo-i nemzetközi tévéfesztivált, 29 ország 65 műsorát mutatták be. A február 12-i gálaesten a hercegi pár is részt vett. ...A verseny eredménye már ismeretes, e sorok írója végeredményben így jellemezhetné: fölényes csehszlovák és magyar győzelem..."

A közvélemény-kutatások alapján bebizonyosodik, hogy a délelőtti tévéadásokat, az esti műsorok ismétlését a Goldberger Gyár, a Csepeli Vasmű és a Ferencvárosi Hűtőház több műszakban dolgozó munkatársai egyaránt igénylik!

A műsorújság 1966/9. számában bemutatták a TV Híradó "külsős" világosító csapatát, köztük Vukovics Sándort, aki később a Híradó fővilágosítója lett és a nyolcvanas évek végéig dolgozott, Féjja Ferencet, Kiss Pétert, aki később a Híradó operatőre lett, Csontos Józsefet és Németh Istvánt, akik évtizedeken keresztül minden TV Híradó riport forgatásán ott voltak.

Február 24. 18.15 Halló fiúk! Halló lányok! A tartalomból: Hipnopédia (alva tanulás) Magyarországon, Antal Imre zongorázik, Akiknek semmi sem elég..., Elektronikus úton előállított beszéd és ének. A hónap slágerei: Rohan az idő (Koncz Zsuzsa), A San remoi dalfesztivál győztes dala. Ők is voltak gyerekek..., Bemutatjuk a Ki miben tudós? technikai berendezéseit, Zsebszínpad, Műsorkalauz, Tilos a csók?, Tudnál e dalszöveget írni?.

Ezen a napon jelent meg H.T. aláírással egy cikk Selejtezés címmel a Népszabadságban, melyben a szerző az Archívum selejtezési gyakorlatát helyteleníti:
"Időnként selejtezni kell. Igaz, nem mindegy, hogyan. Gondos mérlegeléssel, a filmek készítőinek a bevonásával, vagy őnélkülük, adminisztratív úton, mechanikusan. Ha az utóbbi módszert használják, előfordulhat, értékes fesztiváldíjat nyert művekből válik hulladék anyag. Erre a sorsra került a televízióban lefolytatott selejtezés következtében az emlékezetes Árvíz után című film, az Erzsébet híd avatásáról készült dokumentum (ebből később megkerült egy rész - a szerk. megj.), a DCM-ről, Százhalombattáról szóló nagyszabású riportok, valamint olyan művek is, amelyeket rendezőink az idei rövidfilmfesztiválokra szerettek volna nevezni..."

19.50 Zsurzs Éva Törékeny boldogság című tévéfilmjének a bemutatója. Szereplők: Piroska - Törőcsik Mari, Péter - Kálmán György, Éva - Domján Edit, Dódi - Kautzky József, Bíró - Deák Sándor. Operatőr Zsombolyai János.

Február 27., a TV Híradó tudósított Rácz Aladár cimbalomművész 80. születésnapjáról.

Március

Az NDK televízió riporterét meggátolták az oslói sífutó VB eseményeinek közvetítésében, ezért a Magyar Televízió Oslóban tartózkodó riporterei segítették az NDK televíziót, és ők közvetítették a verseny eredményeit.

Március 1., a Vénusz-3 szovjet űrszonda elsőként éri el a Vénusz bolygót, a TV Híradó tudósít a tudományos eredményről. Tudósított még a Filmművész Szövetség közgyűléséről, a Fészek Klubból.

17.55 élő közvetítés a Bp. Honvéd - Liverpool Kupagyőztesek Európa Kupája labdarúgó mérkőzésről a Népstadionból. Riporter Szőnyi János.

20.05 élő közvetítés a Győri Kisfaludy Színházból, Schiller: Tell Vilmos.
Szereplők: Hermann Gessler - Kamarás Gyula, Werner von Attlinghausen - Solti Bertalan, Ulrik von Rudenz - Ernyey Béla, Werner Stauffacher - Tánczos Tibor, Walter Fürst - Gárdonyi László, Tell Vilmos - Füzessy Ottó, Rösselmann - Fay László, Kuoni - Nagy Emil, Werni - Tóth Mihály, Ruodi - D. Kovács József, Arnold von Melchthal - S. Tóth József, Konrad Baumgarten - Bajka Pál, Meier von Sarnen - Perédy László, Struth von Weinkelried - Szűţs Iván, Pfeiffer von Luzern - Horváth Gyula, Jenni - Hegyi Anikó, Gertrud - Szende Bessy, Hedvig - Medgyesi Mária, Berta von Bruneck - Bilicsi Mária, Armgart - Szilágyi Eta, Elsbeth - Váradi Anna, Walter - Pálffy Gabi, Vilmos - Ray Anikó, Friesshardt - Balogh László, Leuthold - Ballai Iván, Rudolf Harras - Molnár Miklós, Stüssi - Herczegh Zsolt, Öregember - Bors Béla. Rendezte Várady György.

Március 3., a TV Híradó Liverpoolból átvett tudósításban számolt be arról, hogy bezárták a Beatles Klubot.

Március 5. 22.20 közvetítés Luxemburgból, az Eurovízió táncdalfesztiváljáról.

Március 6., a TV Híradó tudósít Veszprémből, ahol a Petőfi Színházban bemutatták Madách Imre Mózes című darabját.

Március 9., élő közvetítés a Katona József Színházból, Németh László: Villámfénynél. Szereplők: Nagy Imre körorvos - Kállai Ferenc, Anna, a felesége - Bara Margit, Bakos Béla főjegyző - Raksányi Gellért, Margit, a felesége - Olty Magda, Sata, a lánya - Törőcsik Mari, Határvári Árpád - Sztankay István, Virrasztó asszony - Károlyi Irén. Rendezte Vadász Ilona.

Ezen a napon jelenik meg a Népszavában Sándor György cikke: Az ITV (iskola televízió) első foglakozásainak tapasztalatai címmel.

Március 10., munkásőr gyakorlatról számolt be a TV Híradó Csepelről.
21.10 Költészet a XX. században, részletek Mensáros László előadóestjéből. Szerkesztő Surányi Ibolya, operatőr Németh Attila, rendező Hajdúfy Miklós.

A műsorújság 1966/12. számában Mensáros Lászlóval beszélgetett Schelken Pál a műsorról:
"Az elmúlt héten a tévében is elhangzott Mensáros László újszerű, az Egyetemi Színpadon sokszor ismételt önálló estjének jelentős része. Erről az előadásról beszélgettünk - szokásunktól eltérően a tévéadás után a művésszel.
- Nagyon szeretek a rádióban és a televízióban verset mondani, kezdte. Nem vagyok rögtönző művész, elmélyülök az anyagban, ezért úgy érzem, a rádióban és a televízióban a versekben többet tudok adni, mint egy színműben.
- A teljes műsor - úgy tudjuk - saját összeállítása. Hogyan határozta el, hogy ilyen válogatásban és összeállításban szerkessze meg?
- Az Egyetemi Színpad vezetőjétől a huszadik századot kaptam feladatként. Így jutottam arra a gondolatra, hogy nem a huszadik századból, hanem a huszadik századról mondjak el valamit. Legjobbnak kínálkozott a kronologikus sorrend. Valamikor sokat olvastam újságot hangosan, magamnak és másoknak is. Szerettem híreket olvasni és minden mást, még az apróhirdetést is. Akkor jöttem rá, hogy a legkisebb szöveg is vall nekem. Kis hírekből emberi sorsok bontakoznak ki. Nem igaz, hogy a költészetet csak a versek jelentik és hogy a prózában, a mindennapi prózában nincs művészet. Minden szó élővé válik, ha az ember kimondja - de sok múlik azon, hogyan mondunk ki valamit..."

A Délmagyarország írta 1966. március 12-én, (D.E.) aláírással:
"Ritka élményben volt részük csütörtökön este azoknak a tévénézőknek, akik A XX. század címmel elhangzott műsorban Mensáros László előadó művészetében gyönyörködhettek. Nagy meglepetés volt ez a műsor, s noha részletek hangzottal el csupán régebbi előadóestjéből, tárgyilagosan megállapítható, hogy mind a művek látszatra kusza, ám valójában roppant céltudatos kiválasztásával, mind póztalan, szuggesztív, az intellektusnak s az érzéseknek egyaránt teret engedő előadásmódjával - páratlanul egyedi élményt nyújtott ez a hallatlanul tehetséges fiatal művész..."

Esti Hírlap 1966. március 11., Barabás Tamás:
"Nobeltől Felliniig. Mensáros László előadóestje. Az idei színházi évad - de így is mondhatnám, ha lenne ilyen: irodalmi évad - egyik kiemelkedő eseményét tegnap este (sajnos, csak töredékeiben) közvetítette a televízió. Igaz, köszönet ezért is..."

Veszprém Megyei Napló, 1966. március 15., (P.Szőke) aláírással: "Mensáros est. Egy kiemelkedő tehetségű művész, akinek Hamlet alakítására néhány évvel ezelőtt fél Európa felfigyelt - negyven percet kapott, hogy elkápráztassa a tévé irodalom-, színházszerető közönségét. Karinthytól, Adytól, Szabolcskától Zelk Zoltánig, Voznyeszenszkijig és Fellinig - sokféle egyéniségű, hangvételű alkotó művét foglalta keretbe előadó egyénisége. A tévé jóvoltából is országszerte ismert színész Mensáros László; ezúttal, mint előadóművészt ismerhettük meg. A hét kiemelkedő irodalmi műsora volt ez a Surányi Ibolya által rendezett előadóest."

Március 12., a TV Híradó beszámolt Szuharto tábornok indonéziai hatalomátvételéről. Tudósított Párizsból arról, hogy De Gaulle üzenetet küldött tizennégy NATÓ országnak, bejelentve azon szándékát, hogy visszahívja a francia katonai NATO-állományt az integrált katonai parancsnokságról, visszavonja a francia erők nemzetközi parancsnokságokra szóló megbízatását, és kéri a NATO központjának, a szövetséges egységeknek és a nem francia fennhatóság alatt lévő egyéb létesítményeknek és bázisoknak francia területről történő kivonását. Franciaország nem kérdőjelezte meg a Washingtoni Szerződést és szándékában áll továbbra is támogatni az Atlanti Szövetség fenntartását.

A francia bejelentés a nemzetközi köröket villámcsapásszerűen érte. Az ország vezetőjeként való 1958-as visszatérése óta De Gaulle tábornok meg szerette volna reformálni a szervezetet - különösen a NATO nukleáris politikáját, az integrált katonai struktúrát és az Egyesült Államok vezető szerepét tekintve - azonban magát a Szövetséget nem kérdőjelezte meg. Az 1949-ben Washingtonban a Szovjetunió részéről érkező fenyegetés ellenében aláírt szerződés összehozta az országok egy csoportját. A szervezet, amely az Észak-Atlanti Tanács (NAC) döntése alapján 1950-54 között jött létre, egy amerikai tábornok vezetése alatt állt volna békeidőben. Feladata az volt, hogy létrehozzon egy integrált parancsnoki struktúrát, felvázolja az Európában állomásozó erők számára szükséges nyugati terveket, illetve koordinálja ezen erők kiképzését és integrációját.
Már 1959 márciusában De Gaulle tábornok megtagadta, hogy integrálja Franciaország légierejét a NATO rendszerébe, visszavonta a francia Földközi-tengeri flottát a NATO vezetése alól, és megtiltotta az Egyesült Államoknak, hogy atomfegyvereket, illetve hozzájuk tartozó indítóeszközöket Franciaországban állomásoztasson. 1960-ban megpróbálta a 12. cikkelyben foglaltak alapján átdolgozni a szerződést, azonban ebben nem támogatták a többi tagországok.
Így az 1966. márciusi döntés nem jelentett valódi meglepetést, még akkor is, ha rámutatott azokra az alapvető különbségekre, amelyek a szervezet jövőjét illették az egyik legfontosabb szövetséges és a többi partner között.

A Rádió és Televízió Újság 1966/11. számában olvasható Magyar riporter - német képernyőn címmel:
"Tizenkét egymást követő estén magyar riporter tájékoztatta németül az NDK televízió nézőit az oslói sívilágbajnokság eseményeiről. Regős Sándor - és a vele utazott szerkesztő, Radnai János - azoknak a német sporttudósítóknak a szerepét vette át, akiktől a norvég hatóságok megtagadták a vízumot. Nem csak politikai, technikai szempontból sem volt érdektelen ez a munkánk - meséli Regős. A Telesport-szerű negyedórás esti adások idején jómagam az oslói stúdióban ültem, az NDK népszerű sportriportere, Hainz Florial Oertel pedig Berlinben. A trükk-keverővel oly ügyesen hozták össze kettőnk képét, hogy szinte úgy látszott, mintha ugyanabban a szobában lennénk..."

Március 6. és 13., Hat országon át... - Burza Árpád riportfilmjének I. és II. része.

Az Esti Hírlapban 1966. április 18-án jelent meg (b.é.) tollából:
"Operatőr az árbocon. Úti film - kalandokkal. Az Alexandriából távozó hajó hat és feles szélerősségű viharba került. Az imbolygó fedélzetre felcsaptak a hullámok. Egy férfi lépett az árbochoz, és megindult az olajtól síkos, korlát nélküli létrán. Meg-megcsúszva, csak nagy erőfeszítéssel haladt fokról fokra, nyakában ötkilós kamerával. Tíz méter magasban a szél szinte odatapasztotta a rúdhoz.
A tévénézők mindebből néhány másodpercnyi képet láttak: magasból a táncoló fedélzetet, s az ütemesen felágaskodó, s mélybe zuhanó hajóorrot. Ki kellett használnom az utolsó lehetőséget, hogy lefilmezzem tengerjáró hajónkat. Nem törődtem a viharral - mondja Burza Árpád tévéoperatőr. Egy közel-keleti útról készített, Hat országon át... című riportfilmjét nemrég mutatta be a televízió. ...Csak itthon, a 2500 méteres film lepergetésekor tudtam igazán élvezni a megtett utat, gyönyörködni mindabban, amit pedig saját szememmel láttam."

Március 13. 21.00 a Barbárok című tévéfilm bemutatója. Rendezte Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György. Szereplők: Görbe János, Horváth Teri, György László, Kovács Károly, Makláry János.

Március 15., először rendezik meg a Forradalmi Ifjúsági Napokat a KISZ védnöksége alatt. A TV Híradó beszámol az eseményről, és az Arany Sárkány című film forgatásáról is.

Március 19., a TV Híradó beszámol arról, hogy Fjodor Jegorovics Tyitov, a Szovjetunió új magyarországi nagykövete (1966-1971) átadta megbízólevelét a Parlament Munkácsy termében Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének.

Március 20. 20.25 A bunda című tolvaj-komédia bemutatója. Gerhart Hauptmann írásából rendezte Kazán István.

A Rádió és Televízió Újság 1966/12. számában Sipos Tamás mutatta be Katkics Ilona rendezőt.
Katkics Ilona rendező, Budapest, 1925. november 26. Tanulmányai: Budapesti Kereskedelmi Középiskola (1940-1944), Össz-szövetségi Állami Filmművészeti Főiskola, Moszkva (VGIK), Rendező Szak ösztöndíjasa (1948-1954). Diplomás filmrendező (1956), Budapesti Felsőfokú Tanítóképző alsó tagozatos tanár (1961-1964). A magyar televíziózás kezdetétől (1956. augusztus 15.) nyugdíjaztatásáig, 1986-ig, a Magyar Televízió rendezője, a Gyermek és Ifjúsági Főszerkesztőség főrendezője. Az MTV indulásakor a Gyártási Osztály, majd a Stúdió Osztály tagjaként szinte minden műfajban dolgozott: híradózott, dokumentumfilmeket készített, 1958 és 1962 között élő tévéjátékokat rendezett. A szerkesztőségekhez irányítása után elsősorban gyermekeknek szóló műsorokat gondozott. A Kőszegi Gyermekfilm Szemle alapító tagja, majd igazgatója (1976-1989). A Magyar Filmművész Szövetség alapító tagja, majd az ifjúsági szakosztály titkára, majd a szövetség elnökségi tagja 1958-tól.

Március 22., a TV Híradó beszámolt arról, hogy a Debreceni Ruhagyár KISZ szervezete KOMSZOMOL kitüntetést kapott. Igor Fjodorovics Cvetkov alezredes beszédében hangsúlyozta, hogy a debreceni fiatalok kiváló politikai, kulturális és sport kapcsolatokat építettek ki szovjet barátaikkal!
A híradó vége felé számoltak be arról, hogy súlyos robbanás történt Győrben, a Műtrágya gyár egyik üzemegységében, egy halott és 5 súlyos sérült volt.

19.05 élő közvetítés a Kecskeméti Katona József Színházból, Shakespeare: Sok hűhó semmiért. Szereplők: Don Pedro - Mezey Lajos, János gróf - Major Pál, Claudio - Schwetz András, Benedek - Baracsi Ferenc, Leonato - Jánoky Sándor, Antonio - Kölgyesi György, Borachio - Piróth Gyula, Konrád - Tórh Sándor, Galagonya - Fekete Tibor, Bunkós - Budai László, Ferenc barát - Forró Pál, Faszén György - Süle Géza, Hera - Moór Marianne, Beatrice - Dévai Kamilla, Margit - Borbíró Andrea, Ursula - Faragó Sári, Egy fiú - Horváth Ferenc, Gitáros - Bokor László. Rendezte Pétervári István.

Március 23. 21.25 Néma tanúk, dokumentumfilm. Szerkesztő Koós Béla, operatőr Bíró Miklós, rendezte Kende Márta.

A Rádió és Televízió Újság 1966/15. számában Kende Márta rendezővel készült interjú, ebben többek között a sikeres dokumentumfilmjeiről beszélt: "1963: Bognár Anna világa, 1965: Ördögszekér, 1966: a Néma tanúk. ...Filmjeimben mindig egy-egy korszak, időszak legfontosabb elvi kérdéseihez, életjelenségeihez kívánok hozzászólni - mondta Kende Márta. De nem csak hozzászólni, hanem cselekvésre is késztetni; felrázni azokat, akik abban az illúzióban ringatják magukat, hogy már mindent megoldottunk. Pedig vannak még fehér foltok térképünkön (Bognár Anna világa), van nacionalizmus és vannak ostoba előítéletek (Ördögszekér), és sokan vannak, akik nem tudják, hogy az igazi siker: alkotni valamit (A siker). ...A Néma tanúk kétségtelenül a ťmai napŤ egyik fontos kérdésével foglalkozik. Hogyan jutott el a súlyos visszaéléseket feltáró Pamuttextil ügyhöz?
- Hosszas munka árán. A gondolat ugyanis, hogy szólni kell azok ellen, akik félelemből vagy kényelmességből elhallgatják az igazságot, már az Ördögszekér előtt megvolt. Azóta keressük hozzá az esetet. Koós Béla szerkesztő (mind a négy dokumentumfilmemet ő szerkesztette) állandóan járta a bíróságokat, olyan eset után kutatott, amelyben az alakok tipikusak, az egyéni problémák társadalmi jellegűek..."
Májusban a Miskolci filmfesztiválon Miskolc város első díját Kende Márta kapta Néma tanúk című filmjéért.

A Magyar Televízió munkáját vizsgálta, majd értékelte az MSZMP Politikai Bizottsága. A hónap folyamán az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztálya (APO) véleményeket kér be a pártbizottságoktól és Országos hatáskörű szervezetektől a Magyar Televízió munkájáról.
Részletek a jelentésekből (Magyar Országos Levéltár - 288f 22/1966/ Vélemények a Televízió munkájáról 288f 22/1966/11 ö. e, agit/73/2, és a Szabolcs megyei MSZMP Bizottsága jelentéséből, 1966 március 26):
"A tévé információs munkája az utóbbi hónapokban sokat javult. ...Felvetődik az igény a friss és sokakat érintő hírek jóval gyorsabb kommentálására, amely minden esetben hiányzott. Lehetne javítani az arányokon, a tévéhíradó munkatársainak a fontosabb hazai események hosszabb, a kevésbé fontosak (mint pl. egy-egy új színházi bemutató) rövidebb ismertetésével. ...Segíthetne a televízió - és nem csak a híradó - a paraszti életforma új vonásainak bemutatásában: falusi színházi eseték, téli tanfolyamok bemutatásával, s még inkább azzal, hogyan változik a parasztság életmódjával együtt a gondolkodása is. ...Jók a az irodalmi vetélkedők. Ezek népszerűségét több részlet megelevenítésével lehetne fokozni, jobban is szolgálnák az irodalmi ismeretek terjesztését. Nagyon népszerűek és jelentőségük talán nagyobb volna - a színházi közvetítéseknek. Ez a falvakhoz is közel hozza a főváros produkcióit."

A Szakszervezetek Országos Tanácsa Titkárságának jelentése, március 29. (Magyar Országos Levéltár - 288f 22/1966/ Vélemények a Televízió munkájáról 288f 22/1966/agit/73/3):
"A tapasztalatok, vélemények egyöntetűen amellett szólnak, hogy az utóbbi időben ténylegesen javult a TV munkája. ...A televízió nem vállalkozhat arra, hogy kizárólag csak a nézők igénye szerint alakítsa műsorát. Ez a televízió egész műsorpolitikájában politikai torzuláshoz vezetne. ...A külpolitikában a TV Híradó és a Parabola a legnagyobb elismerést érdemlik a nézők körében. ...A belpolitikai műsorainál is van némi fejlődés. De a vélemények alapján úgy látjuk, hogy a fejlődés e téren sokkal lassúbb. ...Jobban figyelemmel kellene azonban kísérni egyes nagy építkezéseinket, vagy bemutatni az ország közvéleményének, hogy az elmúlt években milyen jelentős új létesítmények jöttek lére. ...Továbbra is igény, hogy elsősorban a szocialista brigádmozgalom nagyobb nyilvánosságot kapjon. Nagyobb figyelmet kellene fordítania a televíziónak arra is, hogy a szocialista erkölcs kérdéseivel, a szocialista erkölcs normáival, kialakulásával körültekintőbben és alaposabban foglalkozzon. ...A szórakoztató műsorokban nem eltúlzott arányban, de ténylegesen elismert helye van a quiznek.
...Szerintünk joggal éri bírálat a televíziót, hogy sokszor nagyon gyenge értékű, alacsony színvonalú, eszmeileg és még a szórakoztatás szempontjából is kétségtelen silány filmeket vásárolnak meg. ...Politikai kabarék egyes műsorszámaival kapcsolatban szóvá teszik, hogy azok ízléstelenek, politikai mondanivalójuk sokszor kétértelműek, nem egy esetben okoznak felháborodást az öntudatosabb munkásrétegek között..."

A Ganz Mávag Pártbizottsága (Magyar Országos Levéltár - 288f 22/1966/ Vélemények a Televízió munkájáról 288f 22/1966/11 ö.e, agit/73/4):
"...A közéletben tapasztalható egyes negatív jelenségek megszüntetéséért vívott harcról a tévé eredményesen veszi ki a részét. Igen hatásosak az ezzel kapcsolatos leleplező adások, a bírósági közvetítések, a társadalmi felelősség fontosságának kibontása. ...Az atheista propagandának nagyobb teret kellene biztosítani. Ehhez megfelelő keretet adna pl. egy-egy vallási szekta bemutatása, annak lélekromboló, káros kihatásaival együtt."

Jelentés Baranya megyéből az MTV munkájáról (288f 22/1966/11 ö.e agit/73/37 1966. márc. 29. MSZMP Baranya Megyei PB): Hibaként lehet megemlíteni az irodalmi ismeretterjesztés visszaesését. Az Irodalmi képeskönyv színvonalas adásaihoz képest a most folyó irodalmi klub vérszegény, ötlettelen kísérletnek látszik."

MSZMP Magyar Hajó- és Darugyár Párbizottsága jelentése a MTV munkájáról (288f 22/1966/11 ö.e agit/73/37., 1966. márc. 30.):
...Ami a tévéjátékokat illeti, itt általában nem a legjobb vélemény alakult ki. Kevés tévéjáték van, ami jó, és vannak olyanok (Vörös tövű nád) - mindenki megbotránkozással beszélt róla és nem tarják az ilyen tévéjátékokat műsorra tűzhetőnek, továbbá vannak tévéjátékok, amelyek alacsony színvonalúak és negyedévenként, félévenként megismétlik. ...Vannak olyan műsorok, amelyek a kritika eszközével nem helyesen gazdálkodnak. A hibákat, ami a szocialista építésünk folyamán becsúszott, nagyon eltúlozzák, csak a fogyatékosságokat mutatják be, és nem ritka esetben úgy értelmezhető, hogy amit csinálunk, majdnem minden rossz."

A Magyar Televízió elnöke, Tömpe István is jelentést készít (Jelentés a Televízió munkájáról, 288f 22/1966/11 ö.e, agit/375 1966. márc. 31.) a hibák kijavítása, a műsormunka hatékonyságának és színvonalának emelése érdekében:
"Fokozottabban kell felhasználni a televíziót a párt politikájának megértettetésére, elfogadtatására. Ezért a párt és kormány vezetői rendszeresen nyilatkozzanak az ország előtt álló feladatokról...
A televízió agitációs, propaganda és művészeti műsoraiban egyaránt erősíteni kell a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemét. ...Biztosítani kell a magyar forradalmi, elsősorban munkásmozgalmi hagyományok feldolgozását. Növeljék a mai élet, a szocializmust építő nép munkájának pártos bemutatását. Fel kell lépni a műsorokban még mindig meglévő arisztokratizmus ellen. A tv milliós tömegekhez szól és ezt szem elől téveszteni súlyos hiba.
Határozott intézkedéseket kell hozni a művészeti és szórakoztató műsorok színvonalának javítására. Ennek érdekében intézkedni kell, hogy a színházak műsorait bocsássák a Televízió rendelkezésére. Csökkentsék a színvonaltalan filmek mennyiségét, ugyanakkor néhány éven belül jelentősen növeljék a saját készítésű tévéfilmek és játékok számát. Csökkenteni kell a politikai kabaré mennyiségét. Vigyázni kell, hogy a politikai tréfák ne zavarják, hanem ellenkezőleg, javítsák a politikai közszellemet."

A Rádió és Televízió Újság 1966/13. száma bemutatta a televízió fotoriportereit, Varga Zoltán csoportvezetőt, Lippai Ágnest és Vörös Ilonát.

Március 26., A TV Híradó tudósít a Magyar Szocialista Munkáspárt Kádár János vezette delegációjának elutazásáról a Nyugati pályaudvarról. A delegáció az SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja) XIII. kongresszusára utazott. Ugyanebben a Híradóban már tudósítás volt látható a Kongresszus megnyitójáról. Ettől kezdve minden nap látható a szovjet tévétől átvett anyag, a kongresszus munkanapjairól. Kádár felszólalását a március 31-i tudósításban láthatták a nézők.

Március 27. 18.20 Harmincezer kilométer - a barátság újain. Riportfilm a Kállai Gyula miniszterelnök vezette kormányküldöttség afrikai és ázsiai útjáról, a filmet Kecskés László, a TV Híradó operatőre készítette.

Március 31., a TV Híradóban Zádor László szerkesztő és Schóber Róbert operatőr tudósított a Fővárosi Nagycirkuszból, az utolsó előadásról, ezután megkezdődött az épület bontása, átépítése.

Április

A Rádió és Televízió Újság 1966/14. számában "Legyen? Ne legyen? Milyen legyen?" címmel Horváth J. Ferenc, a tévéhíradó szerkesztője, Horváth Ádám, rendező, Sylvester András, az ismeretterjesztő osztály vezetője beszéltek arról, hogy a tévé legalázatosabb műfajára kísérő zenére szükség van-e, és mikor.
Horváth Ádám: "Hogy a tévéjátéktól a híradóig mindenütt szükség lehet aláfestő zenére, nem vitatható. Csak az a fontos, hogy minden esetben funkciója legyen, vagyis csönd ellen ne használjuk..."
Horváth J Ferenc: "Régebben minden némán felvett híradóriport alá tettünk kísérőzenét, akkor is, ha a szöveg teljesen kitöltötte az időt. Újabban már csak olyan riportokhoz, tudósításokhoz adunk, melynél az a mondanivaló hatásfokát növeli..."
Sylvester András:"Jobb híján alkuszom meg a kísérőzene szóval, mert lappangani érzem benne a babonát, hogy a televízió = kép, és másodsorban zene, zörej vagy szöveg. ...A mondanivaló dönt tehát, ahhoz kell és érdemes funkciója szerint megkomponálni a kép, a szöveg, a zörej és a zene szétválaszthatatlan együttesét."

Forog az idegen címmel megkezdődik kilenc tájegység csapatai között a televízió idegenforgalmi vetélkedője.

1966 áprilisában az MRT vezetése jelentést készít az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága számára a televízió káderpolitikájáról (Magyar Országos Levéltár: 288f 22/1966/ 1966. április). Ebben olvasható többek között:
"A külpolitikai és a sportrovat jelenlegi szerkesztői jól ellátják a feladatukat.
A Belpolitikai Főszerkesztőség legnagyobb gondja a riporteri állomány fejlesztése és utánpótlása. A riporteri munka a televíziós munkák közül egyike a legnehezebbnek, mert a jó riporternek az újságírói képességek mellett még riporteri intelligenciára, jó megjelenésre és kellemes beszédhangra is szüksége van. A kisszámú riporteri gárdából három munkatárs eredményes, jó munkát végez. További két riporterünk céltudatosan, jól felkészül feladatára, azonban riporteri adottságaik gyengébbek. Egy hasonló kvalitású riporterünk utóbbi időben visszaesett Egy riporter-szerkesztőnk a riporteri tevékenységéhez fűzött reményeket nem váltotta be, mint szerkesztő, igen jól megállja a helyét. Két riporterünk híjával van a szükséges riporteri kvalitásoknak, szerkesztői adottságaik sem ismertek még. Lehetőséget, segítséget és megfelelően hosszú türelmi időt kapnak a szerkesztői munka elsajátítására.
A Híradó osztály, a szerkesztők, riporterek létszáma 21 fő. Vezetői politikailag szilárd, biztos ítéletű, régi televíziós szakemberek, a Híradó munkáját kitűnően megszervezték, jó ütőképes kollektívát alakítottak ki. A szerkesztők közül többen képesek komplex (riporteri-operatőri) feladatok ellátására is. A hírszerkesztő és a híradó külpolitikai rovatában két munkatársnál volt illetve van probléma. Közülük az egyiket áthelyeztük, a másik munkatárs nem politikus alkat, nem tudja a képekben való gondolkodást sem elsajátítani. Vele szemben a várakozási idő lassan lejár. A híradó belpolitikai rovatában a riporterek közül egy munkatárs tehetséges), két riporter kielégítő, egy riporternek nem jó a megjelenése, kérdésfölvetései sem kielégítőek..
A Népművelési Adások főszerkesztőségén a létszám 108 fő, a szerkesztők létszáma 23, ebből párttag 13 fő, iskolai végzettség szerint 18 főnek van felsőfokú végzettsége.
Az Ifjúsági osztály vezetője és helyettese politikailag szilárd, tehetséges, tapasztalt tévés szakember. Az osztályon alkotói égkör alakult ki. ...A gyermekrovat vezetője a kb. fél éve történt átszervezés alkalmából került a rovat élére. Az azóta eltelt idő alatt bebizonyította, hogy jó vezető válik belőle. ...Három szerkesztőnkkel gondjaink vannak. Tapasztalt és tehetséges szerkesztők, de munkastílusukban, illetve szorgalmukban és magatartásukban kifogásolhatók.
Az Ifjúsági rovat vezetője a Televízió egyik legtehetségesebb szerkesztője. A rovat három szerkesztője jól dolgozik, közülük kettő még fiatal televíziós, fejlődésük biztató. Egy szerkesztőnek a minősítés alkalmával megmondták, hogy el kell távoznia a Televíziótól, szervezetlensége és lustasága miatt.
Az Ismereterjesztő osztályon a szerkesztői kollektíva kialakulásának feltételei most teremtődnek meg. Az öt szerkesztő közül egy munkatárs politikailag szilárd, szakmailag és emberi szempontból megfelelő, tehetséges szerkesztő-rendező. Két szerkesztő a tévé más területeiről nemrég került az osztályra, mindkettő tapasztalt, invenciózus munkatárs. Egy szerkesztőről - aki tehetséges íróember, de világnézetileg és emberileg ingatag - meg kell válnunk.
A Művészeti főosztály (Szórakoztató osztály, Filmosztály) összlétszáma 76 fő. A szerkesztők létszáma 19 fő, ebből párttag 8 fő. 15 fő 40 év alatti. 12 főnek van felsőfokú végzettsége, 2 fő végezte el a Pártiskolát. ...Ötletes, alapos műveltséggel rendelkező szerkesztőink száma 7-8 fő. Két munkatársunk tapasztalt, jó szerkesztő, de ízlés-normáik nem kielégítőek, munkájuk ellenőrzésre szorul. Két filmszerkesztőnk feltétlen alkalmas, fejlődésük megfelelő..
Az Irodalmi és Drámai osztály létszáma 37 fő. Szerkesztő és dramaturg 14 fő, ebből párttag 3 fő. ...A szervezeti problémákkal és a gyenge rovatvezetéssel összefügg az osztály szerkesztőinek és dramaturgjainak egyenetlen teljesítménye. ...Két munkatárs rendelkezik mindazzal a műveltséggel, tudással és tapasztalattal, mely a színvonalas műsorok készítéséhez szükséges. ...A munkatársak a párt politikai irányvonalát ismerik és helyeslik, igyekeznek műsoraikban ezt megfelelően kifejezni és népszerűsíteni. Egy részük azonban a ťkötelezőŤ pártosságon nem jutott túl, politikailag nem aktívak..."

Balázs Béla-díjat kap Kende Márta és Wiedermann Károly rendező.

Április 2., a Városligetben megnyitják a Közlekedési Múzeumot., a TV Híradóban pedig beszámoltak a Kossuth-díjak átadásáról, valamint Leonov űrhajós Magyarországra érkezéséről. Az űrhajós a felszabadulási ünnepségsorozaton vett részt. Minden eseményről, ahol jelen volt, beszámolt a TV Híradó.

Április 3. 18.30 ünnepi beszéd, Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter beszélt az ünnep előestéjén.

19.10 élő közvetítés a Magyar Állami Operaházból, Erkel: Bánk Bán.
Szereplők: II. Endre - Faragó András, Gertrúd királyné - Delly Rózsi, Ottó - Szigeti László, Bánk bán - Simándy József, Melinda - Mátyás Mária, Gyermekük - Hartai Irén, Petúr bán - Fodor János, Tiborc - Losonczy György, Biberach - Nádas Tibor, Solom mester - Pálffy Endre, Udvarmester - Gazda Antal. Vezényelt Komor Vilmos, rendezte Oláh Gusztáv és Stephányi György.

A Rádió és Televízió Újság 1966/14. számában Sági Ágnes Vihar a TV maci körül című cikkében a következőket írta:
"Úgy tanultam és úgy is tanítom, hogy a világon minden mozgásban van, keletkezik, fejlődik, elmúlik. Az a majdnem pedig a tévé esti mesemackója. A TV Maci évek óta semmit sem fejlődött. Sem korban, sem növésben, sem intelligenciában. Ugyanazt a ruhát hordja, egyetlen játék paprikajancsijával alszik el, modortalanul köpköd, rendetlenkedve bújik az ágyba, megmaradt óvodásmackónak. Egyszóval felette megállt az idő, a Maci maradt az, ami, és fütyül a körülötte történő változásokra. ...Azt gondolják az illetékesek, hogy mi elhisszük: ez a mozdulatlanság, változatlanság örökké tarthat? A nézők nem is remélhetnek valami újat, hasonló kedveset, ötleteset, mint valaha volt a maci?"

Április 6. 18.45 Levante vizein - riportfilm a föníciai partokról. Szerkesztő Rockenbauer Pál, operatőr Kocsis Sándor, rendezte Szűcs László. A folytatás, Izmir és Ephezosz április 11-én került adásba.

Április 07. 20.00 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Csehov: Három nővér. Szereplők: Porozov Andrej Szergjevics - Jászai László, Natalia - Bókay Mária, Olga - Miklós Klára, Mása - Falvay Klára, Irina - Demjén Gyöngyvér, Kuligin - Katona András, Versinyin alezredes - Kormos Lajos, Tuzenbach báró - Szabó Kálmán, Szoljonij százados - Kátay Endre, Csebuktin katonaorvos - Pagonyi Nándor, Fedotyik hadnagy - Szegedi Molnár Géza, Rode hadnagy - Csikós Gábor, Ferapont - Gémesi Imre, Anfisza - Bányász Ilona. Rendezte Bozóky István.

Angliában előkészületek folytak televíziós felsőfokú oktatás megvalósítására. A tervek szerint a hallgatók bizonyos tandíj fejében megkapnák a jegyzeteket, és a tanárok magyarázatait heti húsz órán át sugározná az e célra külön létesített 4. tévécsatorna.

Április 9., a TV Híradó beszámolt Sabin professzor magyarországi láogatásáról a budakeszi Korányi TBC szanatóriumban és az MTA Mikrobiológiai Intézetben.

Pacsay Vilmos, a Híradó szerkesztője a műsorújságban írt arról, hogy könyvet ír a híradó riportjairól és arról, ami terjedelmi okok miatt kimaradt a tudósításokból.

Április 14., a TV Híradó moszkvai tudósításában beszámol a francia-szovjet színes-tévé bizottság üléséről, és a megegyezésről. Ugyanezen a napon a TV Híradó munkatársai, Burza Árpád, Vajek Judit és Zádor László riportot készítenek az Ültessetek annyi fát, ahány évesek vagytok mozgalomról. A Koreai-Magyar Barátság TSZ KISZ szervezete az első napon kétezer nyárfacsemetét ültetett.

A Kelet-Magyarország írta 1966. április 16-án:
"A televízió műsorának legfontosabb politikai adása a szerda esti, Szirmai István elvtárssal, az MSZMP Központi Bizottsága titkárával való beszélgetés volt. Több millió néző előtt egyszerre sok fontos kül- és belpolitikai kérdést világított meg Szirmai elvtárs. Különösen jó segítséget nyújtott az SZKP XXIII. kongresszusa világpolitikai jelentőségének megértéséhez. Hasznos lenne vezető politikusokkal ilyen beszélgetéseket még gyakrabban rendezni a tévé nyilvánossága előtt."

Április 16., a TV Híradó beszámolt arról, hogy Malinovszkij, a Szovjetunió honvédelmi minisztere magyarországi tartózkodása alatt megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját és a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Dunaújvárosi látogatásáról április 20-án tudósít a hírműsor.

Április 17., az egyik londoni filmstúdióban ünnepséget tartottak Charlie Chaplin 77. születésnapján, erről tudósított a TV Híradó.

Április 21., emlékműsort sugárzott a televízió Lenin születésnapján.

Esti Hírlap 1966. április 22.:
"Emlékműsort sugárzott tegnap este a televízió Leninről. Nehéz ilyen műsort összeállítani. Nemcsak azért, mert ťkamerával felszerelt újságírókŤ - ahogy Lenin a filmhíradósokat nevezte - akkoriban még igen kevesen voltak, hanem azért is, mert a döntések, a nagy elhatározások pillanatai ritkán zajlanak a kamerák nyilvánossága előtt. ...A tegnap esti tévéműsor képeiben nem is tudott sok újat mondani, szövegében vállalkozott arra, hogy eltérjen a sablontól, hozzájárult ahhoz, hogy a forradalmár napjainkban kissé mintha elszíntelenedő fogalma felfrissüljön - Lenin példájával..."

Április 24. 18.20 Századunk: Jelentés a frontokról (1915-1916) adása.

Április 26., Tíz évszázad magyar képzőművészete címmel kiállítás nyílik Párizsban.
A pápa (VI. Pál) először fogad szovjet politikust Andrej Gromiko külügyminiszter személyében. Az eseményről képes beszámolót nem közöl a TV Híradó, csak a Fanfanival való tárgyalásokról tudósít április 23-án, majd 26-án az elutazásról láthatók felvételek.

19.05 élő közvetítés a Thália Színházból, Shakespeare: II. Richárd. Szereplők: II. Richárd - Somogyvári Rudolf, John of Gaunt - Kovács Károly, Edmund of Lagley - Inke László, Bolingbroke, később IV. Henrik - Nagy Attila, Amerie hercege - Joós László fh, Thomas Mrowbray - Buss Gyula, Salisbury grófja - Tándor Lajos, Bushy - Besztercei Pál, Bagot - Szilassy Gyula, Green - Kollár Béla, Northumberland grófja - Kautzky József, Henry Percy - Mede Tibor, Lord Ross - Boray Lajos, Lord Fritzwalter - Fellegi István, Carlisle püspök - György László, Westminter apátúr - Fenyő Aladár, Kapitány - Madaras József, Sir Pierce of Exton - Orbán Tibor fh, Kertész - Peti Sándpr, A királyné - Drahota Andrea, York hercegné - Komlós Juci, Gloster hercegné - Temessy Hédi. Rendezte Kazimir Károly.

Április 30. 21.00 Két város egy folyó partján - a jugoszláv és a magyar televízió közös műsora Belgrádból. Szerkesztő Bánki László, társrendező Horváth Ádám, rendező Száva Mrmák.

Április 16. - május 8. Ernst Múzeum, Budapest, Stúdió 66 című kiállítás - éles viták után az új irányzatok képviselői külön teremben kapnak helyet.

Május

A televízió előfizetőinek száma elérte a 900 ezret.
A Ki miben tudós? verseny győztesei: biológia: Balicza Iván, fizika: Kabai László, kémia: Marossy Kálmán, matematika: Lovász László (Rádió és Televízió Újság 1966/19).
Budapesten járt és műsorcsere megállapodásokat írt alán Pietro Quaroni, az Olasz Rádió és Televízió elnöke, Olof Rydbeck, a Svéd Rádió és Televízió elnöke, G. A. Ivanov, a Szovjet Rádió és Televízió bizottság elnökhelyettese, Sir Hugh Greene, az angol BBC vezérigazgatója (erről a TV Híradó is tudósít május 7-én).
A Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatják az első magyar hordozható tévékészüléket.

A miskolci filmfesztiválon (május 9.-14. között, a zsűri elnöke Máriássy Félix) a tévéfilmek versenyében a társadalmi riport kategóriát Zsigmondi Boris Leplezzetek le egy szobrot című filmje nyerte.
Az ismeretterjesztő filmek versenyének győztese Bokor Péter Századunk című sorozatának IV. része.
A tévéhíradó és a tévémagazin kategóriában Márványi György, Sykora Sándor és Butskó György A halott pillangók című filmje nyert.
Miskolc város első díját Kende Márta kapta, Néma tanúk című filmjéért.
Janovics Sándor különdíjban részesült a Szép Szabóné és a Nehéz utakon című filmek operatőri munkájáért.
Zsurzs Éva a Már késő című filmje rendezéséért és a Csepeli Csavargyárban kifejtett népnevelő munkájáért, Megyeri Károly, a tévé ipari adásaiban és a Ki mit tud?-ban nyújtott riporteri teljesítményéért megkapta a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) által adományozott művészeti díjat.

Május 1. 7.45 élő közvetítés a moszkvai Vörös térről, a katonai díszszemléről.
9.50 Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának ünnepi beszédét közvetíti a televízió.
10.00 élő közvetítés a budapesti dolgozók felvonulásáról, közben kapcsolják Moszkvát, Prágát, Szófiát, Bukarestet, Berlint, Varsót is.

Május 3., a TV Híradó tudósít Hegyi Barnabás haláláról. Az 52 éves korában elhunyt Kossuth-díjas filmoperatőr temetésén Fábry Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas rendező búcsúzott a neves kollégától.
Hegyi Barnabás (Zboró, 1914. március 4. - Bp., 1966. április 28.). Filmoperatőr, Kossuth-díjas (1950) kiváló művész (1966). Budapesten technológiai és iparművészeti tanulmányokat végzett. 1936-ban került a filmszakmába, 1940-től operatőr. A II. Világháború után 1947-ig a Magyar Rádió műsorfelügyelője volt, utóbb haláláig a Hunnia-filmgyár operatőre. Az általa fényképezett filmek száma közel jár a százhoz. Látásmódja formakészségről, drámai erőről tanúskodik, a riport frissességével hat. A magyar filmművészet legfontosabb eredményei fűződnek nevéhez: A harmincadik (1942), Kettesben (1943), Majális (1943), Valahol Európában (1947), Egy asszony elindul (1949), Díszmagyar (1949), Lúdas Matyi (1949), Különös házasság (1951), Föltámadott a tenger (1953), Körhinta (1955), Éjfélkor (1957), Tegnap (1959), Zápor (1960), Alba Regia (1961), Új Gilgames (1963), Iszony (1965).
Május 4. 20.00 élő közvetítés a Vígszínházból, Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek. Szereplők: Fjodor Karamazov - Csákányi László, Dimitrij - Bitskey Tibor, Iván - Latinovits Zoltán, Aljosa - Iglódi István, Szmegyakov - Dávis Kiss Ferenc, Grusa - Pécsi Ildikó, Katyerina - Szegedi Erika, Zoszima - Zách János, Rendőrfőnök - Deák Sándor, Ügyész - Tomanek Nándor, Bírósági elnök - Szatmári István. Rendezte Kapás Dezső.

Május 5., a TV Híradó beszámol Georgij Alexander Ivanovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Rádió és Televízió Bizottság elnökhelyettesének budapesti programjáról. Találkozott Kulcsár Ferenccel, az MRT elnökhelyettesével és a televízió egyes vezetőivel, Sándor Györggyel, Fellegi Tamással, Márványi Györggyel, Kerpel Róberttel.
Ugyanezen a napon tudósít az olasz-szovjet autógyártási egyezményről (FIAT-Zsiguli).

Május 7., a TV híradó tudósít G.B. Show Cézár és Kleopátra című művének bemutatójáról, amit a Szegedi Nemzeti Színházban tartottak.

Május 10., a TV Híradó tudósít a Miskolci TV- film Fesztivál megnyitásáról.

19.35 élő közvetítés a Szolnoki Szigligeti Színházból, ONeill: Boldogtalan hold. Szereplők: Josie Hogan - Györi Ilona, Mike Hogan - Kozák András, Phil Hogan - Horváth Sándor, ifj. James Tyrone - Upor Péter, Stedman Karden - ifj. Ujlaky László.

Május 12., a TV híradó a szovjet tévé anyagát átvéve tudósít arról, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök Nasszer egyiptomi elnök kíséretében meglátogatja Asszuánt.

Május 14. 17.25 Kon-Tiki hajósa, riportfilm. Az elmúlt kéz évtized legszenzációsabb földrajzi utazásainak egyike volt a norvég Thor Heyerdal és öt társának útja egy balsafa-tutajon a Csendes-óceánon át. A kalandos vállalkozásról készült filmet az előző évben Magyarországon járt svéd néprajztudós, dr. Bendt Danielson hozta magával. A magyar változatot Vitray Tamás riporter és Rockenbauer Pál készítette.

Május 17., elhunyt Déri Károly, a televízió ipari rovatának vezetője, temetéséről a TV Híradó számolt be. A búcsúbeszédet Grósz Károly, az MRT Párbizottságának titkára mondta.

19.05 élő közvetítés a Veszprémi Petőfi Színházból, Madách Imre: Mózes. Szereplők: Mózes - Bicskei Károly, Áron - Dobák Lajos, Hur - Juhász Jácint, Káleb - Kenderesi Tibor, Józsué - Somhegyi Tibor, Abiram - Hegyi Péter, Dátán - Kürtös István, Fáraó - Czeglédy Sándor, Főpap - Csiszár Nándor, Országnagy - Bakody József, Tiszttartó - Földy Ottó, Rendőrfőnök - Lengyel István, Hírnök - Újlaky Károly, Jethót - Balogh László, Jókhebéd - Ruttkay ..., Mária - Majzen Mária, Ciporra - Győri ..., Amra - Agárdy Ilona, Kozbi - Zsigmondi .... Rendezte Turián György.

Május 24. 22.20 a Modern Jazz Előadóművészeinek I. Nemzetközi Versenye döntőjének közvetítse Bécsből.

Május 25., a TV Híradó beszámol az öttevényi vasúti állomáson történt vasúti balestről, ahol a Győrből Hegyeshalom felé haladó villanymozdony 70 kilométeres sebességgel belerohant a nyílt pályán álló tehervonatba.

Május 26., a TV híradó beszámol arról, hogy a Bástya mozi délutáni előadásán köszöntötték a Hétköznapi fasizmus című film kettőszázezredik nézőjét.

Május 29., a TV Híradó ismerteti a Népszabadságban megjelent Nyers Rezső előadói beszédet, amit az MSZMP KB ülésén mondott el, és a határozatot, amely a gazdasági mechanizmus reformjáról szólt.

Május 31. - június 4. között a TV Híradó beszámol a Prágában megrendezett CSKP XIII. kongresszusáról.
Június

A műsorújság 1966/22. száma írta:
"Húsz év óta világszerte pszichológusok, szociológusok, pedagógusok vizsgálják a tévé hatását a gyerek-nézőkre. ...Nemrég az UNESCO kiadásában jelent meg egy könyvecske, amely12 aranyszabályt állít fel. A tanulmány szerint megvalósításuknak van egy közös előfeltétele, amitől függ a 12 pont megvalósítása, s ez nem más, mint ne engedjünk válogatás nélkül mindent megnézni.
1.Biztosítsunk jó helyet a képernyő előtt: kis képernyőtől kb. 2 méter, nagy képernyőtől 3-4 méter.
2.Adagoljuk a tévénézés időtartalmát: 4-5 éves gyermek számára 40 perc a maximum.
3.Tévénézés után ne küldjük azonnal ágyba a gyereket!
4.Műsor közepén soha ne küldjük könyörtelenül aludni. Képzelete tovább működik, nehezen alszik el, s éjszakája nyugtalan.
5.Tanulmányozzuk a program előtt a műsort, s tudjuk mindig, mi következik.
6. Ügyeljünk arra, hogy a gyermek szobájába ne hallatsszék be a tévé hangja.
7.Kerüljük a féltékenységet a gyerekek között. Ha a kisebbeknek aludni kell menniük, s a nagyobbak még maradhatnak, ezt ne parancsként közöljük, hanem magyarázzuk meg.
8.A szülők legyenek egy véleményen a gyerekkel szemben.
9.Legyünk tekintettel a fiatalok ízlésére. Ha a gyerek kedvenc színészét, énekesét, bemondóját látja, ne szóljuk le.
Hallgassuk meg türelemmel a gyerek reagálásait és véleményét.
10.Használjuk fel az alkalmat a gyermek ízlésének alakítására. Nagyon ostoba műsor után humorral oldjuk fel a csalódást.
11.Soha ne mulasszuk el hangsúlyozni, hogy a kép nem szükségszerűen igaz.

A Szovjet televízió bemutatta a világ legöregebbnek tartott asszonyát, az Azerbajdzsánban élő 134 éves Bejim Merhaljevát.

Az NDK-ban 3 millió 217 ezerre nőtt a tévé előfizetők száma.

Ljubljanában megkezdődött a II. program sugárzása.

Az UNESCO korabeli kimutatása szerint naponta tízezer tévékészüléket vásároltak ekkor a világon. A japán háztartások 75 százalékában volt már készülék, Izraelben több mint 30.000 készülék üzemelt, de csak a szomszéd országok adását tudták fogni, mert a hazai adásokat csak 1968-ra tervezték indítani. Afrikában 26 adóállomás működött.

A Cannes-i Filmfesztiválon a busójárásról készült műsor képviselte Magyarországot.

Az 1966/23. műsorújságban Wiedermann Károly írta:
"A 16 ország versenyprogramjában - bár a fődíjat egy amerikai, a zsűri különdíját pedig egy csehszlovák produkció nyerte el - a mi műsorunk is jelentős sikert aratott. Különösen a képkompozíciók gondosságát, szépségét (vezető operatőr Szabados Tamás) és a rendezői munka jó ritmusát (rendező Eck Imre) dicsérték a nemzetközi zsűri tagjai és a szép számmal összegyűlt nézők."

Másodszor rendezték meg az ifjúsági tévéműsorok Prix Jeunesse elnevezésű müncheni fesztiválját. 26 ország 36 televíziójának 32 műsorát láthatták. Két díjat hoz haza a Magyar Televízió. A 7-12 évesek ismeretterjesztő kategóriájának II. díját Az Egyszeregy királyfi című film nyeri (szerkesztő Kremsier Edit, bábtervező Bródy Vera, zene Vujicsis Tihamér, díszlet Koos Iván, rendező Kende Márta), a nemzetközi zsűri különdíját pedig A kis bicebóca, a Móra novella Monte-Carloban már díjnyertes tévéváltozata (forgatókönyv Szemes Marianne, rendező Katkics Ilona).

Egy nyugatnémet gyár olyan tévékészüléket hozott forgalomba, amelynek minden beállító gombját kulccsal le lehetett zárni. A készüléket csak az működtethette, akinek megfelelő kulcsa volt. Az új készüléket főleg a sokgyermekes családoknak ajánlották.

Szabolcs-szatmári hét a televízióban.

Ekkor Angliában a Queen Mary és az Imperial College nevű egyetemek diákjai tévévetélkedőjén arra a kérdésre, hogy mely országból származik a tokaji bor, a következő válaszok születtek: 1. valamelyik csendes-óceáni szigetről. 2. Japánból, 3. a Fülöp szigetekről, 4. fogalmam sincs róla.

Június 1. 19.05 a TV Galériája hosszabb szünet után, módosult formában indult újra.

Június 2., a TV Híradó beszámol Tamási Áron búcsúztatásáról a Farkasréti temetőben. Tamási Áron Budapesten hunyt el 1966. május 26-án, majd végakaratának megfelelően szülőfalujában helyezték örök nyugalomra.
VÉGRENDELET (Részlet)
Alulírott Tamási Áron író, lakik Budapesten, XII., Alkotás utca 51/b szám alatt; személyazonossági igazolványának száma AU-I 258344, - számolva az isteni Gondviseléssel és a természet törvényeivel, ép ésszel és megfontolással végakaratomat az alábbiakban foglalom össze:
Lehetőleg dr. Brezanóczy Pál egri püspöki helynök a Farkasréti temetőben végezze a temetései szertartást; de mihelyt lehetséges, vigyenek haza a farkaslaki temetőbe.
Tamási Áron
Budapest, 1966. május hó.

Június 7. 19.05 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Puccini két egyfelvonásos operája: A köpeny és a Gianni Schicchi.

Június 15. 19.50 Bacsó Péter Szerelmes biciklisták című filmjét tűzte műsorára a televízió.
A TV Híradó pedig Renata Scotto budapesti vendégszerepléséről tudósított.

Június 18. 17.35 Gorkij emlékére - halálának 30. évfordulóján. Szerkesztő Surányi Ibolya, rendező Dömölky János.

Ugyanezen a napon arról számolt be a TV Híradó, hogy megkezdte működését az első budapesti "házgyár". A paneltechnológia elterjesztésétől a lakáshiány megoldását remélték. Dr. Trautmann Rezső avatta fel a gyárat, dr. Sarlós István, a Fővárosi Tanács VB Elnöke és Tyitov szovjet nagykövet is jelen volt az ünnepségen.

Június 19., a TV Híradó beszámol Csu-en Laj kínai miniszterelnök romániai látogatásáról.

Június 21. 19.05 élő közvetítés az Erkel Színházból, Beethoven: Fidelio. Szereplők: Fernando miniszter - Bende Zsolt, Pizarro fogházkormányzó - Palócz László, Fiorestan - Simándy József, Leonora (Fidelio) - Mátyás Mária, Rocco, börtönőr - Szalma Ferenc, Marcellina, a lánya - Erdész Zsuzsa, Jaquino, kapus - Kövecses Béla, Első fogoly - Várhegyi Endre, Második fogoly - Kamarás Valér, Tiszt - Bodi Tivadar. Rendezte Békés András.

A TV Híradó ezen a napon számolt be a III. Prágai TV fesztiválról. A fesztivál mottója: "A TV, mint a népek közötti egyetértés és egymás jobb megismerésének eszköze". 112 televízió képviseletében közel hatszáz meghívott volt jelen, százötvennél több tévéműsort mutattak be.
Majd tudósított a jugoszláv-magyar televíziós egyezmény aláírásáról, amit Bledben Ivo Bojanics, a Jugoszláv Rádió és Televízió elnöke, és Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke írt alá. Célja: "Alapot nyújtani arra, hogy a magyar és a jugoszláv nép teljesebb képet kaphasson egymás életéről, kultúrájáról, szocializmust építő tevékenységéről".
Beszámolt De Gaulle Moszkvába érkezéséről is.

Június 22. élő közvetítés a Debreceni Csokonai Színházból, Csehov: Sirály. Szereplők: Arkagyina, színésznő - Lontay Margit, Szorin, a bátyja - Novák István, Nyina - Nagy Anna, Dorn doktor - Bángyörgyi K., Trigorin, író - Sinkó László, Samrajov, intéző - Kóti Árpád, Polina, a felesége - Hegedűs E., Mása, a lányuk - Meszléry Judit, Medvegyenko, tanító - Kézdy György, Jakov - Soós József. Rendezte Lengyel György.

Június 25. 21.00 közvetítés a prágai Aranykulcs fesztiválról. A meghívott előadók között volt Bobby Solo, Udo Jürgens. A Magyar Televíziót Ambrus Kyri egy új Fényes Szabolcs számmal, és Németh József Bágya-Szenes Angéla című szerzeményével képviselte.

Ezen a napon a TV Híradó tudósít az Országgyűlés üléséről, kiemelve Kádár János és Fock Jenő felszólalásait az 5 éves tervről, valamint Fehér Lajos hozzászólását, melyben arról beszélt, hogy kitartanak a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos politika mellett, elősegítik a garantált munkadíjat a szövetkezetekben.

A Rádió és Televízió Újság 1966/26. számában bemutatták a televízió szinkron-műhelyének munkatársait: Gerhard Pál rendezőt, Terbócz Tamásné gyártásvezetőt, Varga Éva rendezőt, Nánási Kati zenei szerkesztőt, Réthy István szinkron csoportvezetőt. Nánási Kati a szinkronnál használt zenék problémáiról beszélt:
"Ritkán kerül sor az eredeti zenék felhasználására, hiszen összefolyik az idegen szöveggel. A filmek zöménél új zene is kell. Látszólag rendelkezésre áll a szalagról vagy lemezről a világ minden zenéje. Csakhogy sok mindenre vigyázni kell. Például a dátumokra. A Casablanca egynémelyik dala pl. ma már csak modern feldolgozásban él. Ezért felhasználni anakronizmus. Ezért aztán magamnak is zongorához kellett ülnöm, hogy eredeti ritmusban, eredeti módon interpretáljam a korabeli slágert..."

Június 28. 18.05 a TV Híradó munkatársai - Tamás György szerkesztő és Zih Béla operatőr - a MALÉV közreműködésével Libanonban jártak, riportfilmjüket Egy 6000 éves ifjú ország címmel ezen a napon sugározta a televízió.

19.05 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Shakespeare: Tévedések vígjátéka. Szereplők: Solinus - Kovács János, Aegon - Károlyi István, Ephesusi Antipholus - Horesnyi László, Syracusai Antipholus - Csíkos Gábor, Ephesosi Dromio - Kiss Gábor, Syracusai Dromio - ifj. Kömíves Sándor, Baltazár - Kovács Gyula, Angelo - Mentes József, Első kereskedő - Zádori István, Második kereskedő - Marosi Károly, Csipkedi - Salmayer Ferenc, Emilia - Désy Györgyi, Adriana - Simon Erika, Luciana - Hőgye Zsuzsanna, Luca - Takács Mária, Kurtizán - Kovács Zsuzsa, Porkoláb - Mezey Károly. Rendezte Angyal Mária.

Június 29., a TV Híradó beszámol a Beatles ellenes tüntetésről Tokióból.

Július

Az angol ITV tévétársaság filmsorozatot készített A béke egy napja címmel. A sorozat egyes darabjait más-más televízió készíti. A Magyar Televízió is bemutat belőle néhány epizódot, elsőként a magyar filmet, Wiedermann Károly A zene című alkotását.

A Rádió és Televízió Újság 1966/27. számában négy fiatal televízióst mutattak be:
Hertzka Vera vágót, aki előbb vágóasszisztens volt, majd 1962-ben vágó lett.
Hajdufy Miklós rendezőt, akinek a nevét ekkor már gyakran láthatták a tévénézők a képernyőn, művészeti műsorok, tévéjátékok rendezőjeként. Tizenegy néhány év során eleinte színházaknál dolgozott, mint díszletmunkás, majd 1958-ban a Televízióba került ügyelőnek, s nem sokkal később a "rendező munkatársa" lett. A Filmművészeti Főiskola elvégzése után önállóan rendezett már. Első tévéjátékfilmjét még mint főiskolás készítette, és nem véletlenül választotta témájául Simonffy András Lázadás reggelig című, a fiatalok problémáival foglalkozó novelláját.
Poór Klári szerkesztő-riportert. A csinos szőke riporter közgazdasági egyetemet végzett, külkereskedelmi szakon. 1962 elején jelentkezett a tévébemondó pályázaton, és 1963 februárjában jelent meg az arca először több százezer képernyőn. Később szerkesztő-riporterré lépett elő: ipari, kereskedelmi műsorokat készít elő és vezet, és gyakran találkoztak vele a helyszíni közvetítések nézői is.
Horváth Tamás rendező-asszisztenst, aki civilben rúdugró, s ráadásul a fotózással iparművészeti szinten foglalkozott. Hét évvel korábban még az MTI fotóosztályán dolgozott.

Csehszlovák filmesek - amerikai és japán megrendelésre - egy 26 részes színes film felvételeit forgatják Budapesten, Simon Tibor légtornász lélegzetelállító produkcióját az Erzsébet híd budai pillérjén.

A Magyar Televízió bemondói 1966 nyarán:
Lénárd Judit, Takács Mari, Tamási Eszter, Varga József, Hódos Judit, Kudlik Júlia, Kovács P. József, Lugossy Zsuzsa, Bán György, Murányi László.
A TV előfizetők száma ekkor 914.138

Július 7. 20.20 a Magyar Televízió első táncdalfesztiválja, az első elődöntő közvetítése a Madách színházból. Jogos várakozás előzte meg az I. Táncdalfesztivált. Nem kevesebb, mint 300 zeneszerző 464 művéből válogattak. Az elődöntőben 52 komponista műve szólalt meg. Az augusztus 21-i döntőig három elődöntőn vezetett az út. A zsűri elnöke Tamássy Zdenkó. Az előzetes tervektől eltérően nem a Balaton mellett, hanem Budapesten zajlott a fesztivál.
Ugyanezen a napon a TV Híradó beszámol a Varsói Szerződés PTT bukaresti üléséről.

Július 9. 20.45 Monte Christó grófja - magyarul beszélő angol filmsorozat indul. A történetet 1908 óta eddig tizennyolcszor filmesítették meg, a BBC tehát gazdag filmes hagyományokra támaszkodva készítette el sorozatát.

Július 10. 15.20 Utazás jegy nélkül. A képernyőn e héten jelentkező sorozat, a Szovjetunióba invitálta a nézőket. A Magyar és a Szovjet Televízió, valamint a MAFILM anyagainak felhasználásával a műsort írta és összeállította Benedek Árpád, szerkesztette Székely Sándorné.

Ugyanezen a napon került a képernyőre a Mezőgazdasági filmsorozat. A hagyományt folytatva készítette a Televízió ezt a sorozatot, most az időszerű nyári munkákkal foglalkozik egy-egy adása.

A műsorújság 1966/28. számában ismertette a Rádió és Televízió új nívódíjasait:
Pintér József, a "Sorsok és emberek" mezőgazdasági szakfilm sorozatért.
dr. Szecső Tamás, a politikai tanfolyamon tartott tévéelőadásaiért.
Polgár Dénes, a "Napi jegyzet" és a "Világ térképe előtt" című műsorokban elmondott jegyzeteiért.
Jenes József, a TV Híradó tudósításaiért.
Csiky Gergelyné, Nagy Vendelné, Markos Miklós és Köllő Miklós, az Iskolatelevízióban végzett kiváló munkájukért.
Dr. Benedek István, "Az ember felfedezése" sorozatért.
Sas Elemér, a "Fény" című ismeretterjesztő műsor szerkesztői és riporteri munkájáért.
Dr. Kiszely György, a "Mit tudunk az átöröklődésről" című tévé-előadásaiért.
Bródy Vera, a "Játszunk bábszínházat" című sorozat művészi munkájáért.
Antal Imre, a "Halló fiúk! Halló lányok!" és a "Köszöntő" című tévéműsorokban nyújtott zongoraművészi és játékvezetői szerepléséért.
Surányi Ibolya, a "Költészet" és a "Próza a pódiumon" című sorozatok szerkesztéséért.
Ádám Jenő, a televíziós zenepedagógiai tevékenységéért.
Eck Imre, a "Téli szerelem" című film és több modern tévé-balett koreográfiájáért.
Színészek a következő szerepeikért:
Sinkovits Imre (Askenázy: Az Ön számlájára ment és Moliére: Tartuffe),
Gáti József ( Eich: Pillantás Velencére),
Gáspár Margit, ( Mauriac: Egyedül a toronyban),
Bánki Zsuzsa (Mauriac: Beszélgetés),
Pécsi Sándor (Gogol: Az őrült naplója),
Tolnay Klári (Askenázy: Az Ön számlájára ment),
Mádi Szabó Gábor (Soós György: A cípők éneke),
Gobbi Hilda (Mocsár Gábor: Pirostövű nád),
Csernus Mariann (vers és prózai műsorok),
Hacser Józsa (Kukkantó),
Kun Zsuzsa ( Zenélő órák),
Ruttkai Éva (Vészi Endre: Távolsági történet, Marivaux: Légy ügyes a szerelemben),
Váradi Hédi (Madame Curie, Casablanka, Foxi Maxi).

Július 12. 19.20 labdarúgó VB élő közvetítés: Bulgária-Brazilia. A londoni labdarúgó VB eseményeit 51 rádió és 44 tévéállomás közvetíti. A Magyar Televízió "főriporterei" : Szepesi György és Vitray Tamás. A tévés közvetitő-lánc két vonalon érkezik Londonból, az egyik: Anglia - Franciaország - NSZK - NDK - Csehszlovákia - Magyarország, a másik: Anglia - Franciaország - NSZK - Ausztria - Magyarország. Vitray Tamás riporter naponta változtatta "székhelyét", hogy mindig a helyszínről kommentálhassa az eseményeket (Rádió és Televízió Újság 1966/22).

Július 13. 19.20 labdarúgó VB élő közvetítés: Magyarország-Portugália.

Július 14. 19.05 a televízió sugározta az Életemről című dokumentumfilmet, Münnich Ferenc életéről. Szerkesztő Varga Zsuzsa, operatőr Janovics Sándor, rendező Pintér Gyula.
20.20 A táncdalfesztivál II. elődöntő közvetítése.

A Délmagyarország 1966. július 16-án írta:
"Egy forradalmár élete. Egy valóban teljes élet emlékei és dokumentumai jelennek meg a képernyőn. ...Történelmi események és önvallomások, régi fényképek és bölcs derűvel teli szavak, mozgalmi dalok és anekdoták szerves egésszé olvadva, mély emberséggel vallottak egy emberről. ...A televízió csütörtök esti dokumentumfilmjének lényege az a közvetlenség volt, amellyel Münnich Ferenc mesélt a nézőknek..."

Július 15. 9.20 labdarúgó VB élő közvetítés: Magyarország-Brazília, eredmény 3-1 (félidő 1-1).
1966. július 15., vb-csoportmérkőzés, Liverpool, Goodison Park, 51 300 néző. Játékvezető Dagnall (angol).
Góllövők: Bene (3.), Farkas (65.), Mészöly (75., 11-esből), illetve Tostao (14.).
Magyarország: Gelei - Mátrai - Káposzta, Mészöly, Sipos, Szepesi - Mathesz, Albert, Rákosi - Bene, Farkas.
Brazília: Gilmar - D. Santos, Bellini, Altaír, P. Henrique - Gerson, Lima, Garrincha, Alcindo, Tostao, Jairzinho.

Július 17. 19.05 a televízió emlékműsort sugárzott a spanyol polgárháború kitörésének 30. évfordulóján, Ma értük szól a harang címmel. Irta Bokor László, szerkesztő Pápai László, operatőr Janovics Sándor, rendező Radó Gyula.

Július 18., a Karlovy Vary filmfesztivál fődíját és a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége díját megkapta Kovács András Hideg napok című filmje (a TV Híradó július 20.-i adásában sugároz riportot a díjkiosztó ünnepségről). A TV Híradó beszámolót ad az NDK-ból, az új Wartburg 1000-es típusú gépkocsi bemutatásáról.

Július 19. 20.40 Barnassin Anna Napfogyatkozás című tévéjátékának sugárzása. Szereplők: Almássy Éva, Bárány Frigyes, Koncz Gábor, Gáti Pál. Vezető operatőr Szilágyi Virgil, rendező Kazán István.

Ezen a napon közli a TV Híradó a külföldről érkezett tudósítást, melyben bemutatják Hanoiban a lelőtt amerikai repülőgépek fogságba esett pilótáit.

Július 20. 19.20 labdarúgó VB élő közvetítés: Magyarország-Bulgária.

Július 21. 20.20 a Táncdalfesztivál III. elődöntőjének közvetítése.

Július 23. 14.51 labdarúgó VB élő közvetítés: negyeddöntő.

Július 26. 19.20 labdarúgó VB élő közvetítés: elődöntő.

Július 28. 21.20 a Kék fény adása, alcíme: Villák a Balatonon. Szerkesztő Pápai László, riporterek Szabó László, Várkonyí András, Vértessy Sándor, operatőr Butskó György, rendező Kígyós Sándor.

A Népszava írta 1966. július 30-án:
"A Kék fény - Villák Fonyódon - legutóbbi adása egyszer már szerepelt a televízió műsorfüzetében. A riportfilm azonban mégsem került vetítésre. Pontosabban: a szerkesztőség a riportfilm közvetítését elhalasztotta egy olyan időpontra (esetleg kora délután került volna bemutatásra), amikor is jobban az érdeklődés és a figyelem középpontjába kerülhet. Ez az felhalasztás mindenképpen indokoltnak tűnt. Valóban olyan filmet láthattunk csütörtök este, amely megérdemli az érdeklődést és a figyelmet. ...A valódi bűnösök mellett a vádlottak padjára került az emberi nemtörődömség, a részvétlenség - amely nagy segítője, sőt bizonyos mértékig szülője a visszaélések elszaporodásának a közös vagyon, valamennyiünk megkárosításának..."

A Dunántúli Napló írta 1966. augusztus 2-án:
"A Kék fény sorozat legújabb műsora, a Villák Fonyódon, mint kiderült, nagy nyilvánosságot, széleskörű figyelmet kívánt. A harminc perces műsor legnagyobb érdeme épp dokumentáris ereje, hogy témájával, példáival, pontos dokumentumaival egy társadalmilag élő problémát, a társadalmi tulajdon védelmét állította fényszóró elé. ...A műsor gazdag tényanyaga mellett csak elenyészőnek látszott a terjengősség, a fölös szellemeskedés és trükközés, amire egyébként a kitűnő műsornak nem volt szüksége. Kitűnően megállt volna a maga lábán ezek nélkül is.

Július 30. 14.50 labdarúgó VB élő közvetítés: a döntő.

Augusztus

Filmbemutató sorozat indul a televízióban a baráti országok mozi-, és tévé-filmjeiből, három héten át, minden csütörtökön és vasárnap este voltak láthatók.

Meghirdeti a Televízió a Ki minek mestere? sorozatot a műsorújság 1966/31 számában:
"A népszerű Ki mit tud? - család legfiatalabb tagja életünk legfontosabb területére visz: azt mutatja be, hogyan állnak helyt a fiatalok a termelőmunkában. Tudomásunk szerint sehol a világon nem rendeztek még ilyen tévévetélkedőt. Pedig a szakmai bemutatókon, kiállításokon megcsodált kis remekművek szinte kiáltozzák: mennyi tehetséges fiatal szakmunkás dolgozik országszerte, akik a tévé kamerái előtt örömmel összemérnék tudásukat, felkészültségüket. Az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Televízió Ifjúsági osztálya versenyt hirdet fiatal esztergályosok részére...
A verseny díjai:
I. díj: Pannnóia motorkerékpár,
II. díj: Szobaberendezés (12.000 Ft értékű),
III. díj: Szigma televíziókészülék,
IV. díj. Simson moped".

Somogy megyei hét a Televízió műsorán.

A Kelet-Magyarország írta 1966. augusztus 6-án, (P.G) tollából:
"Egy kicsit sok a krimi a tévében, azaz nem mindig arányos a megoszlás. Néha tetőzik, ilyenkor álarcos banditák, bérgyilkosok, a Kék express és a társai, s persze Angyal, ébren tartják a család apraját-nagyját."

Augusztus 7. 20.20 Tamási Áron: Énekes madár, tévéjáték. Szereplők: Kiss Manyi, Mészáros Ági, Halász Judit, Somogyi Erzsi, Cs. Németh Lajos, Zenthe Ferenc, Avar István, Pásztor János, Újlaki László. Vezető operatőr Kenyeres Gábor, rendezte Pártos Géza.

21.35 Komlós János: Az érem harmadik oldala sorozatának újabb adása.

Erről az Esti Hírlap így írt:
"Komlós János vasárnap esti műsora, Az érem harmadik oldala, lassacskán közüggyé növekszik. Hétfőn reggel, a villamoson már csaknem annyian beszélnek róla, mint szerdán reggel a Szabó családról. Néha felháborodottan, néha lelkesen - de mindig beszélnek róla..."

Augusztus 12., a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága rendszabályokat fogad el a proletár "kultúrforradalom" végrehajtására. A TV Híradó a pekingi eseményekről augusztus 29-én és 30-án számol be, külföldről átvett képes összefoglalókkal.

Augusztus 13., élő közvetítés a Szegedi Szabadtéri színpadról, Gounod: Faust. Szereplők: Margit - Virginia Gordoni, Faust - Juan Oncina, Mefisto - Carlo Cava, Márta - Komlóssy Erzsébet, Siebel - Bendál Valéria, Valentin - Gyimesi Kálmán, Brander - Sinkó György. Szólót táncol: Lakatos Gabriella, Róna Viktor, Szumrák Vera, Dózsa Imre, Kékesi Mária, Budaváry Rudolf. Vezényelt Vaszy Viktor, rendezte Szinetár Miklós.

Augusztus 17. 20.20, 21. 20.40 és 23. 20.20 Szemes Marianne: Hétköznapi történet című tévédráma I.-II.-III. részének közvetítése. Operatőr Czabarka György, rendezte Zsurzs Éva.

A műsorújság 1966/33. számában Szemes Marianne mondta:
"Főhősnőm Mester Margit - a valódi nevét nem árulom el, pedig valóság - szívélyes, közvetlen kedves, igazán nem is tudom, hogyan jellemezzem. Mert hiszen mondtam már: olyan, mit mindenki más. Ami mégis különösen megragadott benne, az a hite. Olyan természetesen és egyszerűen hisz az újban, a pártban, a szocializmusban, ahogyan levegőt vesz. Ez az élete. A gyereknevelés, a politika, a szerelem, a házasság öröme és válsága - mindez együtt, egyszerre. Teljes ember. Ezt igyekeztem megragadni és hűen visszaadni a filmnovellában."

Az Esti Hírlap augusztus 18-án írta:
"A Citadelláról Londonba. Holnap este negyed tizenegykor az angol BBC televízió műsorközlője jelentkezik majd: ťKedves Nézőink! Kapcsoljuk Budapestet!Ť S a következő pillanatban a fényárban fürdő gellérthegyi Citadella, majd a magyar főváros panorámája jelenik meg az angol tévénézők képernyőjén, hogy kezdetét vegye a mintegy háromnegyedórás budapesti közvetítés, amelynek főhadiszállása a Gellérthegy teteje. Magyarországról már eddig is több alkalommal készítettek az angol televíziósok felvételeket, rövidfilmet, de ez az első alkalom, hogy Budapestről - szaknyelven szólva - ťélőbőlŤ megy az adás, a mintegy 1500 kilométer hosszú tévéláncon, a szabadsághegyi adóból végig Nyugat-Európán, majd a La Manche csatornán keresztül Londonig. ...A Londonnak közvetített adásban budapesti lapszerkesztők, valamint angolul jól beszélő magyar fiatalok szólalnak majd meg, az interjúk közötti szünetekben pedig pár nappal ezelőtt Budapesten készült filmkocák mutatják be - egyebek között - a MEDICOR gyárat, valamint egy fővárosi bölcsödét, és természetesen a budapesti járókelőket."

Augusztus 19. 20.20 Plusz egy fő, zenés családi tévés revüműsor.
Vendégek: Bilicsi Tivadar, Mária, Kati, Erzsébet, Évi,
Alfonsó, Markos György,
Házy Erzsébet, Telessy Györgyi,
Lakatos Gabriella és Andrea,
Latonovits Zoltán, Bujtor István, Freinreisz Károly,
Mészáros Ági, Voith Ági,
Rátonyi Róbert, ifj, Rátonyi Róbert és Hajnalka,
Ruttkai Éva és Ottó,
Sinkovits Imre és János, Gombos Kati, Sinkó László,
Tolnay Klári, Rátonyi Zsuzsa,
Zsoldos Imre és Gabi.
Házigazda Szepesi György, vezető operatőr Molnár Miklós, rendező Seregi László.

A Műsorújság 1966/33. száma:
"Az Alkotmány nap előestéjén látható zenés családi revü aktív közreműködői lesznek majd mindazok a családtagok is, akiket a népszerű művész-szereplők magukkal hoznak a kamerák elé. S talán mondanunk sem kell, hogy az adás kedves meglepetéseket ígér."

A Népszava írta 1966. augusztus 23-án, (G.I.) tollából:
"A cím - Plusz egy fő - előre nem sokat ígér. Kommersz idényárut, valamiféle olcsó, megszokott keretjátékos revü-egyveleget. Ám a címmel ellentétben, kellemes, pergő, könnyed szórakozást nyújtott a televízió ünnepi családi revüje. A kitűnő szórakoztató műsor remek ötletre épült, s a továbbiakban minden újabb variáció, változat ezt az alapgondolatot egészítette ki: ugyanis a műsor mindössze arra vállalkozott csupán, hogy néhány művészt mutasson be - családi körben. Vagy inkább - ha lehet így fogalmazni - az utódlás kérdését kívánta eldönteni egy-egy művész családján belül. ...Már a műsor kezdetén - szinte főcímként - jól sikerült az ötletes, hangulati előkészítés, Szepesi György laza, közvetlen konferansz szövege, s a bravúros vágás érdeklődést keltett. ...A közvetlen beszélgetések humora valóban a házigazda Szepesi György, s a színészek ügyes ťrögtönzéseibőlŤ táplálkozott."

Az Esti Hírlap ezt írta 1966. augusztus 22-én:
"... A jó pergő, szellemes műsor mentes volt minden atelir-humortól; nemcsak a ťbeavatottakŤ, a szakma szűk köre mulatott jól, hanem az egész közönség..."

Augusztus 20. 18.55 a Magyar Televízió I. Táncdalfesztivál döntőjének közvetítése. A hagyományos táncdalműfaj képviselői (Vámosi János, Záray Márta, Koós János, Németh Lehel) mellett megjelennek a beatnemzedék első képviselői (Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Bródy János, Zalatnay Sarolta, Szörényi Levente) is.

Az I. Táncdalfesztivál győztes dalai:
I. díj: Bágya András - G. Dénes György: Más ez szerelem (Toldy Mária) és Gyulay Gál János - Hajnal István: Nem leszek a játékszered (Kovács Kati).).
II. díj: Lovas Róbert - Halmágyi Sándor: Még fáj minden csók (Szörényi Levente), Dobos Attila - Szenes Iván: Annyi ember él a földön (Koós János), Auth Ede - Halmágyi Sándor: Hol jár az eszem (Zalatnay Sarolta).
Az MRT elnökének nagydíját és a Zeneművész Szövetség külön díját Gyulay Gál János kapta.

Később, októberben közzétették a nyár közvélemény-kutatási adatait. A Plusz egy fő (színészházaspárok, gyermekükkel) a maximális pontszám kilencven százalékát kapják, csak árnyalati különbséggel lett második a táncdalfesztivál döntője.
A Táncdalfesztivál nem csak hazai siker, hanem jó export, "csere áru" is, erről tanúskodik Budai András A Magyar Rádió és Televízió nemzetközi kapcsolatai című előadása (megjelent az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont "Tanfolyamok, Előadások a Televízióról" (1970) kiadványában). Részlet az előadásból:
"Talán paradoxul hangzik, de még a Táncdalfesztivál is beilleszkedik zenei műsorcsere-politikánk elvi koncepciójába. A magyar tánczene néhány éve még a nyugati sikerszámok másolására, utánzására szorítkozott. A magyar népzene elemeivel gazdagított magyar tánczene azonban az utóbbi 2-3 évben a nemzetközi könnyűzenei életben is számottevő tényezővé vált. A Táncdalfesztivál nemzetközi zsűrijébe meghívott nyugati szakemberek magukkal viszik a magyar könnyűzene jó hírét, nem beszélve arról, hogy itt-tartózkodásuk jó alkalom kapcsolatok fejlesztéséről folytatott tárgyalásokra."

Volt, akinek nem tetszett, és az MSZMP KB-nak is tiltakozó levelet küldött
(Magyar Országos Levéltár - MSZMP APO 288f.22./1968/15.ö.e. AG 10/120). Gulyás János, a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységének alapszervezeti titkára levelet írt, amit a APO iktatott (dátum nincs rajta). Részletek:
"Kedves Elvtársak!
E pár gondolat megírása már több éve érlelődik bennem, s a végső lökést az 1968. január 27-i 1+2 című TV műsor adta meg.
...Mint ahogyan írtam, az első soraimban jeleztem, több éve, pontosan az 1966. évi táncdalfesztivál óta érlelődik bennem e gondolatok papírra vetése, Az indíték: Szörényi Levente és természetesen az általa komponált mű.
A szöveget nem firtatom, hiszen valóban nem értek hozzá, hanem az előadás módjával és az előadó fizimiskájával kívánok vitázni és következésképpen a TV ilyen irányú műsorainak gyakoriságával. Ha a TV ilyen irányú műsorait megnézzük, azt kell tapasztalnunk, hogy egyeduralkodóvá vált a nyugat terméke a tévében, és azt sikerült olyan tökélyre fejlesztenünk a gyakorlatban, hogy már oda - ahonnan átvettük - ťexportáljuk isŤ (Zorán és Zalatnai angliai szerződése)."

Gódor Ferenc válaszleve Gerencsér Jenőnek az MSZMP KB Agit. Prop Osztályára (Magyar Országos Levéltár - MSZMP APO 88f.22./1968/15.ö.e. AG 10/120/3), 1968. április 16án. Részlet:
...A táncdalfesztiválnak is csak a negatívumait látja a levél írója, nem veszi pl. figyelembe azt, hogy lényegében az új típusú hazai tánczenével, a magyar beattel kiszorítottuk a nyugati számokat, a nyugat imádatára hajlamos fiatalokat is sikerült kielégítenünk magyar szerzők dalaival, számai slágerré váltak. Hogy ebből még exportálunk is, az csak a magyar szerzők tehetségét bizonyítja..."

Ezen a napon számol be TV Híradó az Intervízió Tanácsának 27. ülésszakáról, amelyet Helsinkiben tartottak. Az MTV-t (MRT) Kulcsár Ferenc elnökhelyettes képviselte. A tanácskozáson jelen voltak az osztrák és norvég rádió és televízió képviselő is.

Augusztus. 21., Pekingben lezajlik az első tömegtüntetés a Vörös Gárda szervezésében.

A Rádió és Televízió Újság 1966/33. száma bemutatja a tévé két bemondóját, Bán Györgyöt és Murányi Lászlót, akik a TV Híradó műsoraiban működnek közre.

Augusztus 23., a TV Híradó tudósít a Hevesi Sándor térről, az ideiglenes Nemzeti Színház évadnyitó társulati üléséről.

Augusztus 24., a TV Híradó beszámol arról, hogy Makk Károly forgatja a Germán vakáció című tévéfilmet.

Augusztus 25. 18.30 Ketten az Aranyvonat kísérői közül címmel vetíti a televízió Radó Gyula rendező, Regéczy Lilla szerkesztő, Mohai János operatőr és Poór Klára riporter dokumentumfilmjét.
A film témája: "magyar internacionalisták 1920. április 12-én a szibériai Acsinszk állomáson titokzatos szerelvényt vettek át, azzal az utasítással, hogy kísérjék Kazanyba. Tizenhárom vagonban 409.625.870 rubel értékű aranyérmét vitt ez a legendás hírű vonat, amelynek kísérői közül ketten Budapesten élnek: Pagonyi Antal író, és Olcsai Kiss Zoltán Kossuth-díjas szobrászművész. Ők emlékeznek a nevezetes útra, az egykori parancsnokokra, Zalka Mátéra és Varga Istvánra."

Ezen a napon a TV Híradó riportjában bemutat több esztergályos versenyzőt, akik részt vesznek a Magyar Televízió Ki minek mestere? című vetélkedőjén.

Augusztus 27. 20.40 a Nagy siker volt... sorozatban a Casablanca című film vetítése.

Augusztus 29., a Műsorszerkesztőség előterjesztésére az MRT (TV) vezetése megtárgyalta az MSZMP IX. kongresszusának közvetítésével és az ehhez kapcsolódó műsormunkával kapcsolatos feladatokat (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a MTV ált. Vez. ülések).

Augusztus. 29. - 30., a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága augusztus 12-én rendszabályokat fogadott el a proletár "kultúrforradalom" végrehajtására. A TV Híradó a pekingi eseményekről e két napon számol be, külföldről átvett képes összefoglalókkal.

Augusztus 31., Barabás Tibor Aranyfácán című tévéjátékának bemutatója. Szereplők: Szabó Ernő, Lóth Ila, Buday István, Sólyom Ildikó, Lázár Mária, Gábor Miklós, Mányai Lajos, Gobbi Hilda, Horváth Gyula, Kovács Károly. Vezető operatőr Sík Igor, rendezte Zsurzs Éva.

Szeptember

Elkezdődik Móka Miki (Levente Péter, a Bábszínház művésze) Zseb-TV sorozata.

A Kelet-Magyarországban írta 1966. november 11-én Szilágyi Szabolcs:
"A Zseb-TV az eddig látott televíziós gyermekműsorok legsikerültebbike. Harminc percében olyan finom pedagógiai érzékkel írt, dramatizált rendezett és előadott műsort kaptak a 4-8 éves gyerekek, amely felülmúlja a Futrinka utca történeteit. A színes és hangulatos jeleneteket kedvesen kapcsolják egybe Móka Miska (Szabó Attila) meséi, versei, tréfái."

Gerhard Eiser professzor, az NDK Rádió és Televízió elnöke és Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke Budapesten egyezményt írt alá.

A TV jelenti pályázatot írt ki. Résztvevőinek minden héten egy pontosan húsz évvel ezelőtt játszott filmhíradó-eseményt kell felismerniük és hozzá szöveget írniuk.

Szeptember 1. 20.20 a Magyar Televízió műsorára tűzte Mihail Romm Hétköznapi fasizmus című filmjét.

A Kelet-Magyarország írta 1966. szeptember 2-án:
"Míg a Casablanca a tengeren túli szemével láttatta velünk a második világháború eseményeit, a csütörtök esti film, a kiváló szovjet rendező, Mihail Romm alkotása, a Hétköznapi fasizmus, mint címéből is kiderül, nagyon is emberközelibe hozta a ma emberéhez a világtörténelem legkegyetlenebb éveit."

Szeptember 5., MRT (TV) elnökségi ülés. Feljegyzés a Színház és Filmművészeti Főiskolán induló vágói, adásrendezői, rendezőasszisztensi szakról (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a MTV ált. Vez, ülések):
Gellért Endre: "A főiskola hetenként 2-3 esti elfoglaltságot jelent. Ha ezt a létszámot félnapra kivesszük, megáll a munka. Amennyiben a felvételi bizottságban nem veszünk részt erőteljesebben, mindent elkövetnek, hogy a tévé munkatársait ne tartsák alkalmasnak. Kössük ki, hogy rendezőasszisztenseknél mi döntsünk, a vágóknál erőteljesen beleszóljunk. A felvételi bizottságban nekünk kell dominálni."
Szinetár Miklós: "A létszám sok, de kimondjuk, hogy akik nem felelnek meg, nem dolgozhatnak a tévében, meg kell adni mindenkinek a lehetőséget a felvételre. A rendezőasszisztens egy külön szakma, meg kell adni a társadalmi lehetőséget és megfelelő rangot."

Szeptember 7., Reza Pahlavi iráni sah Magyarországra érkezik, a látogatásról a TV Híradó beszámol.

Szeptember 9., vietnami küldöttség érkezik ötnapos látogatásra Budapestre. Megállapodnak további segélyek, illetve hitelek folyósításáról.

A műsorújság 1966/36. számában a Televízió felszólítja a nézőket: írják meg, mit szeretnének látni szilveszterkor, s emellett ötletpályázatot is hirdet.
Ugyanebből a számból Pacsay Vilmos cikkének részlete:
"Néhány hete Paul Fax, a BBC Televízió aktuális programjának vezetője a Magyar Televízió nemzetközi osztályának egyik szobájában a következőket mondta: ťAzt tervezzük, hogy 24 óra című adásunkban 35 perces összetett műsort sugározunk Magyarországról. Ez volna az első ilyen közvetítésünk szocialista országból. Célunk, hogy hű képet adjunk életükről és munkájukról.Ť. ...A bölcsődei riportot egy mezőgazdasági gépeket gyártó üzemben akarták elkészíteni. Így került szóba a Vörös Csillag Traktorgyár. Sokat kérdezősködtek az üzemről, és minden kérdésükre nem tudtunk válaszolni. Egy magyar kollégának jó ötlete támadt.
- Hívjuk le a Híradó egyik szerkesztő-riporterét. Ő mindent tud arról a gyárról.
- Talán a hobbyja?
Régebben ott dolgozott, lakatosként. Munkás volt. Később újságíróiskolát, majd egyetemet végzett. Angol kollégáinknak kicsit szokatlan volt, hogy lakatosból felnőtt korban lett valaki újságíró. Mi azonban megmondtuk: akiről szó van, Bokodi Béla, a TV Híradó egyik legjobb szerkesztő-riportere..."

Szeptember 12-27. között rendezték Palermóban a Prix Italia fesztivált. A zenei kategória zsűrijének munkájában részt vett a Magyar Televízió képviseletében Szinetár Miklós, a televízió főrendezője. A drámai kategóriában Galgóczi Erzsébet Aknamező című tévéjátéka (rendezte Kazán István), a dokumentumfilm kategóriában pedig a Békétlen Békés (rendezte Németh Attila) filmje képviselte a Magyar Televíziót.

Szeptember 26., megnyitják az I. Budapesti Művészeti Heteket, a nyitóhangversenyt a Zeneakadémiáról a Televízió élő adásban közvetítette, hétfő lévén, rendkívüli adásnapon.

Szeptember 27. 19.15 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Show: Caesar és Cleopatra. Szereplők: Julius Caesar - Bozóky István, Cleopatra - Demjén Gyöngyvér, Fatatita - Hőgye Zsuzsana, Rufió - Kovács János, Britannus - Szabó Kálmán, Apollodorus - Jászai László, Lucius Septimus - Kátay Endre, Pothius - Katona András, Theodotus - Pagonyi Nándor, Achilles - Kovács Gyula, Charmian - Kovács Zsuzsa, Inas - Baráth Ibolya, Centurio - Kiss Gábor, Őrszem - Csíkos Gábor, Majordomus - Marosi Károly, Öreg zenész - Gémesi Imre, Hárfás lány - Gortva Irén, Csónakos - Lakatos János, Teherhordó - Székelyhidi Gy., Núbiai - Pálffy Lajos. Rendezte Kerényi Imre Endre.

Szeptember 28. 10.00 Üdvözlet barátainktól (Intervíziós adás).

A Kelet-Magyarország írta 1966. szeptember 30-án, (P.G.) tollából:
"Akik vasárnap délelőtt végignézték a Vltava hadgyakorlaton résztvevő katonák díszszemléjét, meggyőződhettek róla, milyen erő, elszántság rejtőzik a baráti hadsereg katonáiban. Igazi férfimunka volt a gyakorlat, katonai demonstrálása a szocialista országok harckészültségének. Férfimunkát végeztek a tévé operatőrei, riporterei is. A helikopteres tévéközvetítés, a katonaművészek produkciója, a gyakorlatozó katonaportrék, villanások mesteri időzítése, a legtipikusabb hadmozdulatok dinamikájának elsöprő erejének képszerű bemutatása - dicséretes..."

Szeptember 29. 19.50 Premier után... - filmkritikusok beszélgettek Kovács András filmrendezővel a Hideg napok című filmjéről és a film nemzetközi sikeréről.

Október

A legnépszerűbb tévészereplő ekkor az Angyal, azaz Roger Moore, magyar hangja Láng József.

A Rádió és Televízió Újság 1966/40 számában jelent meg a TV jelenti című műsor felhívása:
"Az ismert aktuális televízió műsor játékos jellegű pályázatot tervez. Minden héten egy, pontosa húsz éve játszott filmhíradó eseményt sugároznak szöveg nélkül, s a pályázóknak meg kell írniuk majd a szöveget. Ki emlékszik legpontosabban a már történelemmé vált eseményekre? Ki tudja a legtömörebben megfogalmazni a szöveget? Kinek van fejlett érzéke filmriportszöveg írásához? - erről adnak számot a pályázók. A sorozatot 4 hétre tervezik. A legjobbak nem csak pályázhatnak, hanem szerepelhetnek is. Szövegüket ugyanis saját maguknak kell élőben aláolvasniuk. A stúdióban monitoron látja majd a versenyző a filmet, a nézők pedig időnként és a filmeseményt egyszerre."

Amerikában különleges pisztolyt hoztak ekkor forgalomba, mellyel a néző rálőhetett a tévé képernyőjére, ha megharagudott a krimi film egyik-másik szereplőjére.

Az NDK televízió új dokumentumfilm sorozatot indított, a császári Németország korának izgalmas bűneseteiről.

A svéd televízió megszavaztatta a nézőket, hogy legyen-e adásszünnap. A nézők, szinte egyhangúan, igennel válaszoltak; helyesnek tartanák, ha hetenként egy napon szünetelne az adás.

Október 2. 18.30 "Mit akar ön megtudni Magyarországról?" - tette fel a kérdést nézőinek a Szovjet Televízió, a válaszadásra a Magyar Televíziót kérve fel. A műsort egyszerre közvetítette a szovjet és a magyar televízió (Szerkesztő Bilka Pál és Kremsier Edit).

Október 13. az MSZMP KB dönt az új választójogi törvény alapelveiről.

A Rádió és Televízió Újság 1966/41. számában Molnár Margit bemutatta a tévé falurovatának munkatársait, akik az első félévben 110 faluban forgattak, utaztak 50 ezer kilométert, 32 ezer méter filmet forgattak, és 1720 perc műsoridőt láthattak a nézők a rovattól.
A rovat munkatársai:
Kovács Mihály rovatvezető, aki ekkor már 16 éve újságíró, közgazdasági egyetemet és Marxista Egyetemet végzett, dolgozott a Szabad Népnél, Szabad Földnél, és volt a Falurádió vezetője is.
Pálfalvi Nándor szerkesztő szintén dolgozott korábban a Szabad Földnél és a Falurádiónál is.
Pintér József, aki írói hajlamú ember volt, - néhány kisregénye is megjelent - ő a szakfilm sorozatok gazdája.
Major Sándor szerkesztő korábban a TV Híradó szerkesztője volt, onnét került a rovathoz.
Csekő Ágoston szerkesztő korábban dolgozott a Pest megyei Hírlapnál és a Falurádiónál is.

Október 15., két új műsor is indul.
16.00 Ki minek mestere?
16.50 a televízió Ifjúsági Táncklubja, szerkesztő Szémánn Béla, rendező Kökényessy Ferenc.

Október 18., Nemzetközi Költő Konferencia kezdődött Budapesten. A bevezető előadást Illyés Gyula tartotta. A konferenciához kapcsolódóan Költészet Napjai Budapesten (Költők köszöntése) címmel sugárzott műsort 22.10-kor a televízió. (Szerkesztő Aczél János, rendező Dömölky János).

Október 19. 21.20 Petőfi Sándor : A négyökrös szekér - ismétlés.

Október 20. 20.50 Burns: A vidám koldusuk - ismétlés.

Október 22. 18.25 Aragon: A Dauphin téri szeretők - ismétlés.

Október 23. 21.30 Surányi Ibolya szerkesztésében került a képernyőre a nemzetközi költőkonferenciáról készült műsor.

Október 25. 17.50 indul az új tévésorozat, Játék és matematika címmel. Dr. Rényi Alfréd háromszoros Kossuth-díjas, akadémikus műsora. A tudós már szerepelt a Ki miben tudós? zsűrijében.

Rényi Alfréd az új sorozat előtt nyilatkozott a műsorújságnak az 1966/43. számban. Hogyan kerülhetett a címbe két annyira ellentétes fogalom? A kérdésre így válaszolt:
"A szerencsejátékoknak és a logikai játékoknak lehet, sőt van is matematikai vonatkozása. Egyes játékok vizsgálata, mint pl. a kockajátékoké, közvetlenül hozzájárult a matematika egyik-másik ágának kialakulásához, fejlődéséhez. A modern matematikának ma már külön fejezete a játékelmélet..."

Október 27., az MTI bb. 53. Tévétorony épül a Hortobágyon híre (vid/tné/ki/gy/bs):
"A magyar-román televízió mikrolánc kialakításához a hadúságban tévétorony épül, Debrecenben, a Hortobágyon és Komádiban, a debreceni nagyerdőben már 50 méter magasan dolgoznak az építők. Az őstölgyek fölé 9 méter magasan nyúlik majd a tévétorony..."

November

Előterjesztés készült a tévé filmarchívumának helyzetéről, az MRT (TV) Elnöksége számára (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a MTV ált. Vez. ülések, 11/1248/1966). Az archiválás problémák sűrűsödtek az előterjesztés szerint, a tárolási állapotokon és a nyilvántartások hiányosságain változtatni kellett. Ekkor rendezett állapotúnak minősítettek 2.820 filmet, rendezetlennek 100 filmet, valamint a filmosztály 312 tételből álló állományát. A Csokonai utcában, egy pincében létesítettek egy új filmraktárt.

Siker az 5. Kairói tévéfesztiválon. 35 ország 49 tévétársasága 120 filmmel vett részt. A Móricz Zsigmond művéből készült Barbárok című tévéfilm (rendező Zsurzs Éva) nyeri az Arany lótusz díjat. Az oktatófilmek kategóriájában az Iskolatelevízió Kincskereső kisködmön című Móra adaptációja nyeri a III. díjat, a varieté műsorok kategóriájában pedig elismerő oklevelet kaptunk.

November 12. 20.50 Prokofjev: I. zongoraverseny. Előadó Lev Vlaszenko, vezényelt Doráti Antal (az 1966. október 24-i ENSZ koncert felvétele).

A Rádió és Televízió Újság 1966/45. számában interjú készítettek Lukács Miklóssal, az Állami Operaház új igazgatójával, aki kifejtette véleményét a televízió zenei műsorairól:
"...Nem könnyű a tévé helyzete, hiszen a nézőközönség legszélesebb igényeihez kell alkalmazkodnia. Kettős missziót kell tehát betöltenie: egyrészt a komolyzene iránt felkelteni az érdeklődést, másrészt kielégíteni a komolyzenét igénylők és szeretők kívánságait. Véleményem szerint talán zenekari koncertek közvetítése teheti a legtöbbet a nézők zenei neveléséért, bár nem mindig kell törekedni egy-egy koncert teljes közvetítésére. Nem szabad elfelejteni, hogy a tévénéző hamarabb fáradt, mint a koncertlátogató! Mindenesetre, a közvetítésre szánt darabokat helyesebb a gyakran hallható művek közül kiválasztani. Különben: személyes tapasztalatom, hogy a tévében is ilyen sok nézője volt pl. a Budapesti zenei Hetek alkalmával az Erkel Színházból közvetített Carlo Maria Giulini koncertnek.
Mivel viszont a kamaramuzsika már magasabb zenei igényt elégit ki, érzésem szerint a szólóhangszeres muzsikát helyesebb stúdió előadásban közvetíteni, viszonylag kisebb adásidővel...
- Mint az Operaház igazgatójának mi a véleménye a televíziós operaközvetítésekről?
- Pozitív és negatív hatásuk egyformán van. Egy-egy jó operaközvetítés növeli az érdeklődést a műfaj iránt és emeli az operaelőadások látogatottságát - általában. Negatív hatása viszont az éppen közvetített előadásra van, mert csökken az érdeklődés. Ennek oka az, hogy ma még a közönség nagy része egy operát nem meghallgat, hanem megnéz. Ezért a műfaj népszerűsítése érdekében célravezető stúdió előadások rendezése. Így nyílik lehetőség olyan operák bemutatására is, amelyek nem szerepelnek az Operaház műsorrendjén, - ilyen pl. Donizetti nemrég rögzítet vígoperája, A csengő."

A rádió és a televízió együtt, de különösen a televízió, serkentő hatással volt a többi kulturális intézményre is. A legnagyobb változás a mozinál figyelhető meg Magyarországon is. A mozik száma 1958-1966 között nem csökkent lényegesen (4859-ről - 4359-re), de a mozielőadások látogatóinak száma az 1960. évi 140 millióról 1966-ban 105 millióra esett vissza. Kevesebb lett a színház- és operalátogatók száma is 1958-ban 6,8 millió, 1966-ban 5,8 millió. Az ORI (Országos Rendező Iroda) rendezvényein 1958-ban 623.000 néző volt, 1966-ban csaknem ugyanannyi, de 1289 előadáson.

November 3., a TV Híradó beszámol arról, hogy a Vörös Csillag moziban bemutatták ünnepélyes keretek között a Lenin Lengyelországban című filmet, valamit tudósított a Nemzeti Színház A Chileiek és a Hunyadiak új bemutatójáról.

November 11., az MTI tudósítója, Rudnyánszky István jelentette (kk. 16. rd. szb led):
"Magyar tévédráma nyerte a Kairóban megrendezett 5. Egyiptomi Nemzetközi Televíziós Fesztivált. A kairói tévépalota nagy stúdiójában Mohamed Fajek, az EAK nemzeti irányításügyi minisztere adta át a díjakat. A fesztivál drámai kategóriájában az első díjat, az Arany Lótusz díjat a Magyar Televízió Barbárok című tévéjátéka nyerte. A Móricz Zsigmond művéből készült tévédrámát Zsurzs Éva rendezte, a díjat Semsei Jenő dramaturg, a Magyar Televízió küldöttségének vezetője vette át. Az oktatófilmek kategóriájában a Kincskereső kisködmön című magyar tévéfilm nyerte a fesztivál III. díját. A varietéműsorok kategóriájában a A téli szerelem című magyar zenés tévéprogram a zsűri elismerő oklevelét kapta.
A Fesztiválon 35 ország 49 tv állomásának 120 filmje vett részt."

November 15. 17.55 Életemről címmel dokumentumfilm bemutató dr. Münnich Ferencről, 80. születésnapja tiszteletére, a TV Híradó pedig beszámol a politikus kitüntetéséről.

November 17., Vltava 66 magyar riportfilm a Varsói Szerződés országainak közös őszi hadgyakorlatáról (Megyeri Károly szerkesztő, Mátray Mihály operatőr).

A Kennedy gyilkosság harmadik évfordulóján Márványi György Ki ölte meg Kennedyt? című dokumentumműsorát vetítette a televízió (rendező Müller László, operatőr Kecskés László).

A Népszava írta 1966. november 22-én, (vajk) tollából:
"...A műsor higgadt, tárgyilagos hangja, meggyőző érvelése, egyszerű szinte szigorú szerkesztésmódja mellett lebilincselően érdekes volt. Feszültebb, izgalmasabb a legjobb kriminél. Írója Márványi György, rendezője Müller László az igazságkeresés szenvedélyével és felelősségével, sok ötlettel, a képernyő lehetőségei iránti kitűnő érzékkel dolgozott. Elismerés illeti Kecskés László operatőrt, Varga József bemondót és mindazokat, akiknek része volt benne, hogy az élményt nyújtó dokumentumműsor képernyőre került..."

November 27., bemutatták A csengő címmel Donizetti vígoperájának tévéfilm változatát, Melis György főszereplésével. Rendezte Horváth Ádám, operatőr Sík Igor.

Meghirdeti a Magyar Televízió és a Kommunista Ifjúsági Szövetség a Ki miben tudós? 1967 vetélkedőt.

November 28. - december 3. között tartották meg az MSZMP IX. kongresszusát.

A műsorújság 1966/48 számában külön cikk hívja fel a nézők figyelmét a műsorokra:
"November 28-án összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A párt kongresszusai mindig jelentős eseményei az ország történelmének - mindig megtisztelő feladat az újságírónak róla beszámolni.
A televízió november 28-án, hétfőn a Híradóban, majd 21 óra 10 perckor külön műsorban tájékoztat a kongresszus első eseményeiről. A többi napon a híradó naponta két alkalommal összefoglalókat ad egy-egy nap programjáról.
A televízió külön stúdiót állit fel a pártkongresszus helyszínén, ahol vendégül látja egy-egy interjúra, beszélgetésre a felszólalókat, a kongresszus külföldi vendégeit. E napokban megszaporodnak a TV Híradó külföldi kötelezettségei is: a kongresszusról készült beszámolókkal rendszeresen ellátják a baráti televíziókat és az Eurovíziós országok híradóit is."

A híradó november 28-tól számolt be az eseményekről. A december 3-i adás riportjában volt látható, hogy a választás eredményeinek ismerete után, az itt tartózkodó Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára gratulál az ujjá választott Kádár Jánosnak.
A hónap utolsó napjaiban műsorok sora tájékoztatta a nézőket az MSZMP IX. kongresszusának előkészületeiről (pl. Sokszemközt).

November 29. 18.55 az olasz televízió (RAI) felvételének felhasználásával "közvetítés" a Veronai Ünnepi Játékokról, Verdi: Aida. 53 évvel korábban ugyancsak ebben a tizenhatezer nézőt befogadó veronai arénában rendezték az első itteni szabadtéri előadást.

December

Az észak-koreai televízió négy vezető munkatársa hetekig tartó tapasztalatcserén vett részt a Magyar Televízióban (lásd 1967. január).

December 2., az ENSZ plenáris ülésén a burmai Sith U-Thantot egyhangúlag újabb öt évre főtitkárrá választják, az eseményről aznap képes híranyagot közöl a TV Híradó.

1966-ban 11.088 külföldi képriportot vett át vagy kapott légipostán a TV Híradó. Ebből az Intervíziós és Eurovíziós tagországoktól érkezett 3.669 darab, a UPI (United Press) hírügynökségtől 3.375 darab, a Visnews hírügynökségtől 4.044 db. Az átvett riportokból 2.537 riport került a Híradó adásába, egyéb műsorokban plusz 487 riport szerepelt.

December 3., elkészült az MTV 1967-es költségvetési terve, 246,284,000 Ft kiadási és 690 000 000 bevételi előirányzattal (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a MTV ált. Vez. ülések).
20.00 indul az Örsi Ferenc forgatókönyve alapján forgatott 13 részes új tévéfilm-sorozat, a Princ, a katona, Ernyei Béla főszereplésével (I-II. rész). Operatőr Mezei István, rendező Fejér Tamás.

A rendező beharangozó cikket írt a műsorújság 1966/48. számában:
"Valaki a minap azt kérdezte tőlem: igaz-e, hogy a most induló 13 részes tévésorozat hőse afféle magyar Svejk? Jót mulattam a dolgon. Legalább úgy, ahogy a közönség - remélem - fog időnként a történeten, melynek főszereplője korántsem a legendás Hasek-figura hazai változata, de nem is durcásan, ügyefogyottan bevonuló, majd glóriával a feje körül leszerelő sztereotip újonc. ...A sorozat írójával, Örsi Ferenccel együtt elvetettük a papírszagú dramaturgiát. Temérdek alakulatot látogattunk végig az országban, és sztorikkal teleírt jegyzetfüzetünkből merítettünk minden epizódot. Hogy ki is ez a Princ? Becsületes nevén Rémai László honvéd, civilben átlagon felül kereső, szakmáját szerető autószerelő. A Princ csupán vagánynév, amolyan ťhercegetŤ, ťmenőtŤ jelent. Alapjában jó tulajdonságokkal megáldott, de bevonulásáig huligán társaságban élő fiúról van szó, aki a katonaévek során sem változik szentté, csak éppen - emberebb emberré..."

December 4. 19.00 Húsz éve történt ... - a TV jelenti novemberi rejtvénypályázatának eredményhirdetése. Szerkesztő Péter Mária, riporter Moldoványi Ákos, rendező Radó Gyula.

December 6. 19.05 élő közvetítés a Debreceni Csokonai Színházból, Visnyevszkij: Optimista tragédia. Szereplők: Első őrmester - Csernák Árpád, Második őrmester - Huszár László, Vajnonnen - Dégi István, Ragyás - Kóti Árpád, Alekszej - Fónyi István, Anarchisták vezetője - Gerbár Tibor, Komisszárnő - Olsavszky Éva, Hajóparancsnok - Sárosdy Rezső, Rekedt - Novák István, Fedélzetmester - Sarlai Imre, Karmester - Virágh József, Öregasszony - Hegedűs Erzsébet, Magas tengerész - Harkányi János, Első tiszt - Bángyörgyi Károly, Második tiszt - Kézdy György, Főkolompos az anarchisták táborából - Simor Ottó, Odesszai - Fekete László, Tiszt az ellentétes táborból - Berczelly István, Tábori lelkész - Siklós György, Öreg tengerész - Petrányi Endre. Rendezte Giricz Mátyás.

December 8. 22.00 Juhász Ferenc: Az éjszaka képei - televízió-költemény. Közreműködők: Básti Lajos, Gombos Katalin, Szakáts Miklós, Tallós Endre. Szerkesztő Jánosi Antal, rendező Rajnai András.

A rendező az 1966/49. számú Rádió és Televízió Újságban írta: "...Televízió-költemény? E meghatározás bizonyára sokak számára furcsának tűnik. A film történetéből emlékszünk a filmköltemények többségének kudarcára. Az irodalom történetéből viszont emlékszünk, hogy a költők az ókortól Apollinaire-ig szenvedélyesen törekedtek arra, hogy láthatóvá tegyék verseiket, rajzokkal illusztrálták, s ha másként nem ment, soraikat amfora vagy szökőkút alakban helyezték el a papíron. ... A televízió félhomályos otthonunkban, közvetlenül és egyenként szólít meg bennünket, személyiségünkhöz szól. Ezért a múlt, jelen és jövő költészetének hatalmas propagandistája, közvetítője. A probléma csupán az, hogy igen nehéz megkeresni a gondolatok képi formáját. De lehet és kell keresni. A tévé fiataljainak stúdiója, a televíziós KISZ- szervezet alkotócsoportja talán a legnehezebbre vállalkozott. Juhász Ferenc szimfonikus költeményében, Az éjszaka képeiben az elképzelhetetlent írta meg, a kimondhatatlant mondja ki. Ez a televízió-költemény ezt a kimondhatatlant akarja láthatóvá tenni és sokakhoz elvinni."

A Magyar Nemzet írta 1966 decemberében:
"Televízió-költeménynek jelölte meg a rendező, Rajnai András a tévé fiatal alkotócsoportjának különleges filmjét. Két évig dolgoztak rajta, harmincezer méter filmszalagból válogatták össze azt a körülbelül 300 métert, amely végül is a műsorba került. Egyetlen új felvételt készítettek, egyébként máshonnan kimaradt, vagy más összefüggésben bemutatott filmrészleteket használtak fel, ötvöztek összefüggő, megrázó kompozícióvá, Juhász Ferenc költeményének, Az éjszaka képeinek kifejezésére."

Az 1967/5. műsorújságban írták:
"A verskedvelők 89 százaléka fogadta tetszéssel a műsort, és még a saját állításuk is a ťnem kedvelőkŤ 34 százaléka adta azt a választ, hogy a műsor megnézése után érthetőbbé vált számára költemény."

December 11. 20.00 Tiszán innen, Dunán túl... - tizenkét megye rádiós vetélkedő döntőjének közvetítése a Rádióból. A győztes Somogy megye volt.

December 14. 19.50 ezen a napon kezdte meg Magyarországon a Belphegor című francia bűnügyi sorozat sugárzását a Magyar Televízió, mely előzőleg négy héten keresztül tartotta izgalomban a párizsi tévénézőket.

December 20. 19.05 élő közvetítés a Nemzeti Színházból, Shakespeare-Brecht: Coriolanus. Szereplők: Caius Marcius - Kállai Ferenc, Volomnia - Somogyi Erzsi, Virgilia - Balogh Zsuzsa, Valéria - Csernus Mariann, Menenius Agrippa - Básti Lajos, Cominius - Ungvári László, Titus Lartius - Györffy György, Római kapitány - Szokolay Ottó, Brutus - Szirtes Ádám, Sicinius - Raksányi Gellért, Titus Afidius - Gelley Kornél, Spurius - Csurka László, Calvus - Szersény Gyula, Szenátorok: Somogyvári Pál, Bodányi Béla, Balogh László, Piger - Hindy Sándor, Volszkusz polgár - Székely Gábor fh, Volszkusz őr - Simon Zoltán, Vestitor - Őze Lajos, Laetus - Pathó István, Hortolanus - Maklári János, Sutor - Horváth József, Restio - Sinkó László, Faber - Tarsoly Elemér, Cuctor - Sándor Géza, Rarus - Konrád Antal, Bennus - Tóth Sándor, Nauta - Gyulai Károly, Pulcher - Szél Richárd, Flavus - Kun Tibor, Rufus - Péter Pál, Menas - Izsóf Vilmos, Törvényszolgák: Pásztor János, Tyll Attila. Rendezte: Major Tamás, Tatár Eszter.

December 21. 21.05 Made in Hungary - a rádió tánczenei bemutató hangversenye a Televízió 1-es stúdiójából.

December 25. 21.25 Én, Sztasznov Ignác - kétrészes tévéfilm első részének az adása. A fim Sztasznov Ignác, a mátészalkai szatócs legkisebb fiáról szól, aki munka nélkül élte le az életét, frakkban és huszártiszti egyenruhában, már amikor nem volt börtönben.

A TV könyvesboltjában című karácsonyi műsor után a megkérdezettek 26 százaléka dönt úgy, hogy megveszi valamelyik - a műsorban látott - könyvet.

A Délmagyarországban Farkas István írta 1966. december 28-án:
"Változatos műsorral kedveskedtek a tévé munkatársai az ünnepek idejére. Úgyszólván senki sem maradt ajándék nélkül, mindenki megkapta azt, amit várt, felnőttek, nagymamák és nagypapák egyaránt. No és persze az igényesség. Ezúttal azonban ezzel nem volt baj."

A szilveszteri kabaréban - mind a rádióban, mind a televízióban - ismét Sinkovits Imre alakítását ítéli legjobbnak a közönség, a rádióban Major Tamás és Darvas Iván, a televízióban Rátonyi Róbert - Rátonyi Hajnalka előtt.

1966-ban 23 budapesti és 20 vidéki színházi előadást, 25 tévéjátékot, illetve tévéfilmet és 5 zenés játékot mutattak be. A lejátszott játék- és rövidfilmek száma 164, a képzőművészeti adások 2600 percet tettek ki.

Felhasznált irodalom:
MTV Archív adatbázisok
MTV 1957-1997 szerkesztette: Schmitt Péter 1997.
A Magyar Televízió története (Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András) 1995
Dunavölgyi Péter: Színház a képernyőn 1957-1967 (kézirat)
www. tvarchivum.hu - Arcképcsarnok és www.tvarchivum.hu - tv történet, interjúk
www. tvarchivum.hu /tv történet/tanulmányok (Horváth Edina)
MRT Tömegkommunikációs Központ, Tanfolyamok, előadások a televízióról 1970.
Országgyűlési napló 1966
Rádió és Televízió Újság 1966
Köztévé 1966 - Aczél Endre szövege
Murányi Gábor - 1966.
Magyar Országos Levéltár anyagai
Magyar Rádió Sajtóarchívuma anyagai
Népszabadság 1966
Magyar Nemzet 1966
MTI Hírek 1966
Délmagyarország 1966
Kelet-Magyarország 1966
Esti Hírlap 1966
Népszava 1966
Kisalföld 1964
Dunántúli Napló 1966

Dunavölgyi Péter