1968



Dunavölgyi Péter:


A magyar televíziózás történetéből XII. (1968)


Új gazdasági mechanizmus Magyarországon, mindenki az árváltozásokat figyeli. Erről később Heller Ágnes így írt: "Január elsején indult be hivatalosan az új gazdasági mechanizmus. Mihelyt felébredtem, azonnal lementem az utcára, hogy saját szememmel láthassam azt a páratlan csodát, hogy ugyanannak az árucikknek az ára különböző üzletekben különböző lehet. Az üzletek persze zárva voltak, így az eszpresszókra kellett hagyatkoznom. S mikor felfedeztem, hogy az egyik eszpresszóban a szimpla fekete 10 fillérrel drágább, mint a másikban, ujjongtam. Íme, beindult a piaci mechanizmus! Íme, itt a verseny!"

A televízióban elindul a hatodik adásnap, bevezetésével a televízió helyzeti előnyénél fogva még nagyobb befolyásra tett szert a tájékoztató, népművelő, ismeretterjesztő munkában; politikai súlya megnőtt. A nemzetközi események változása a tájékoztatáspolitika átgondolására késztette a vezetőket, a gyorsabb, hatásosabb, meggyőzőbb érvelés érdekében új műsorformák kialakítására volt szükség.
Tavasszal párizsi diáklázadás.
Nyáron a harmadik Táncdalfesztivál, Csehszlovákia megszállása és a mexikói olimpia. 

Elindul egy új típusú műsor, a Fórum.

Elindul egy új típusú műsor, a Fórum. Sándor György műsorigazgató írta:
"Volt csapat, és még volt lelkesedés, amikor 1967-ban a Nyers Rezső irányításával előkészített reformok tervét jóváhagyja a Központi Bizottság, és ezzel egy időben, egy nagy tapasztalatú káderét, Pécsi Ferencet nevezi ki az MRT most már önállóvá váló tévérészlege alelnökének. Aki különösen nagy figyelmet fordít az 1968-ban induló reform előkészítését szolgáló műsorok indítására. Ekkor jelentkezik a Fórum, amely lehetővé tette, hogy az eddigi hallgató kérdéseit feltehesse az ország vezetőinek, a legjobb újságíróknak, ha nem is mindenről. A Fórum előkészítésénél ott van Márványi György, Korolovszky Lajos, Vitray Tamás, Horváth Ádám, Chrudinák Alajos."

Az 1968 évi fesztivál díjak

Miskolci Filmfesztivál:
Kik azok a magyarabok, dokumentumfilm - a dokumentumfilm kategória díja. Forgatókönyvírók Fodor István és Herzum Péter, szerkesztő Korolovszki Lajos, operatőr Várszegi Károly, rendező Herzum Péter.
Századunk, dokumentumfilm sorozat - az ismeretterjesztő kategória díja.
Forgatókönyvíró-rendező Bokor Péter, operatőr Mátray Mihály.
Kék fény, bűnügyi magazin - a rögzített adások díja. Rendező Kígyós Sándor.
TV Híradó - a TV Híradó díja, megosztva Bokodi Béla és Burza Árpád között.
Semmelweis Ignác, portréfilm - a közönség díja. Író B. Révész László, dramaturg Bokor Péter, operatőr Andor Tamás, rendező ifj. Schiffer Pál.

Országos Néprajzi Filmszemle, Szeged:
Magyar parasztfestők nyomában, 1-3. rész, dokumentumfilm sorozat -
II. díj.
Portréfilm Benedek Péterről. Szerkesztő Tölgyesi János, operatőr Koltay Lajos, forgatókönyvíró-rendező Moldován Domokos.
Süli András, dokumentum-portréfilm. Szerkesztő Tölgyesi János, operatőr Koltay Lajos, forgatókönyvíró-rendező Moldován Domokos.
Vankó Imréné Dudás Júlia, portréfilm. Szerkesztő Tölgyesi János, operatőr Koltay Lajos, forgatókönyvíró-rendező Moldován Domokos.

Lipcsei Nemzetközi Dokumentum- és Rövidfilm Fesztivál:
Aranyvasárnap, dokumentumfilm - Egon Erwin Kisch díj, Ezüst Szarvas díj. Forgatókönyvíró Pintér József, szerkesztő Pápai László, operatőr Neumann László, rendező Wiedermann Károly.

Barcelonai Ondas Fesztivál:
Kodály temetése - a legjobb zenei műsor díja. Rendező Kecskés László.

Dublini Arany Hárfa Folklór Fesztivál:
Falu végén, szórakoztató film - a zsűri különdíja. Író Kárpáthy Gyula és Vág György, szerkesztő Lengyelfi Miklós, zeneszerző Vavrinecz Béla, operatőr Lukács Lóránt, rendező Farkas István.

Müncheni Prix Jeunesse Fesztivál:
Viaszvarázslat - a batik, gyermekműsor sorozat - a zsűri különdíja, elismerő oklevél. Író-rendező Kende Márta, szerkesztő Kreimser Edit, zeneszerző Láng István, operatőr Bornyi Gyula.

Arany Prága TV Fesztivál:
Három találkozás, tévéfilm - a rendezés nagydíja. Író Illés Endre, dramaturg Katkó István, operatőr Bíró Miklós, rendező Mihályfi Imre.

Szófiai TV Fesztivál:
Úton, tévéfilm - elismerő oklevél a legjobb forgatókönyvért. Író Cserhalmi Imre, dramaturg Deme Gábor, operatőr Czabarka György, rendező Zsurzs Éva.

Monte-Carlói TV Fesztivál:
Távolsági történet, tévéfilm - Arany Nimfa-díj a legjobb forgatókönyvért. Író-forgatókönyvíró Vészi Endre, szerkesztő Ascher Gabriella, operatőr Nagy József, rendező Hajdufy Miklós.

Velencei Filmfesztivál:
A két csaló, Magyar irodalom 5. osztályosoknak sorozat, tévéfilm - diploma. Író Móra Ferenc, forgatókönyvíró Tarbay Ede, dramaturg Borus Józsefné, zene Váry Ferenc, operatőr Mestyán Tibor, rendező Katkics Ilona.

Üzembe állították a Magyar Televízióban a Műszaki Igazgatóság által beszerzett új berendezéseket:
2 db PHILPS 3 plumbikonos kameralánc,
1 db PHILPS RGB képkeverő,
1 db FERNSEHEN pneumatikus lerántású 16 mm filmbontó,
1 db THOMSON diabontó.

Január

Indul a televízió hatodik adásnapja! A Rádió és Televízió Újság 1968/1. számában Lévai Béla készített interjút Gódor Ferenccel, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettesével az adásbővülésről. Részletek az interjúból:
"Kevesebbet, de jobbat! - így szól egy közismert mondás, mi azonban a hatodik adásnap bevezetésével többet és jobbat szeretnénk adni a közönségnek. A bővülés alkalmat ad arra, hogy a műsorszerkezeten bizonyos változtatásokat hajtsunk végre, olyan irányban, hogy a néző az eddiginél inkább tudja: mely napokon milyenfajta műsorokra számíthat. ...Szeretnénk, ha a televízió minél inkább betöltené tájékoztató, szórakoztató és ismeretterjesztő hivatását, de korántsem akarjuk, hogy mindenki mindent nézzen...
- Ezek után milyen profilja lesz az új pénteki adásnapnak?
- Ezen a napon lesznek általában a legjelentősebb zenei vagy irodalmi fejtörők, vetélkedők, itt indul a legrangosabb tévéjáték újdonságokat bemutató ťPéntekesti tévészínházŤ, de itt lesznek egyes politikai vagy ismeretterjesztő dokumentumműsorok is (mint pl. a Századunk), szórakoztató zenés műsorok, a Kék fény stb.."

A Film Színház Muzsika 1968/5. számában így írt:
"A hatodik, pénteki adásnap bevezetése előreláthatólag nem okoz majd gondot a televízió műsorszerkesztőségének, hiszen csaknem minden héten elkészül két-három tévéjáték vagy tévéfilm. Remélhetőleg a tévénézőknek sem lesz okuk panaszra, jól és kellemesen szórakoznak majd az új műsorokon."

Horváth Edina előadásának részlete, amely a Politikatörténeti Intézet által rendezett Nyilvánosság és közvélemény - 1968 című konferencián hangzott el:
"Az Agitációs és Propaganda Bizottság 1967. április 25-i javaslata értelmében a kibővült műsorhét nem vehette jobban igénybe a nézők idejét, nem zavarhatta meg a párt- és társadalmi életet. A hagyományosan oktatási napnak számító hétfő, ezután is változatlanul műsorszünet maradt, nem tervezték az adásnapok további növelését.
A hatodik adásnap bevezetése mellett elsősorban a televíziós verseny szólt, 23 európai ország közül egyedül nálunk volt 5, Bulgáriában és Romániában 6 napos a műsorhét, a többi országban a hét minden napján volt adás. A távközlési műholdak megjelenésével párosult az a félelem, hogy az ellenséges nyugati tévéadások könnyebben hozzáférhetővé válhatnak, az adásnapok növelésével ennek a lehetőségét is próbálták csökkenteni."

Januárban az MRT elnöksége jelentést hallgatott meg az 1969 márciusában elinduló kísérleti színes adások tervéről és feltételeiről. Majd április 12-én létrehozott egy előkészítő bizottságot, melynek tagjai Szinetár Miklós, Sándor György, Kerpel Róbert, Sárffy László lettek. (Magyar Országos Levéltár, XXVI A-8-a Vezetői ülések).

Sikerrel zajlik a televízióban a gyerekbábosok első országos televíziós fesztiválja.
A szovjet, az NDK, a csehszlovák, a lengyel és a bolgár televízió képviselői Lipcsében együttműködési munkatervet írtak alá közös műsorokra.
A szilveszteri műsorok közvélemény-kutatási adatai nyilvánosságra kerültek. A közönség tetszési sorrendje a színészek tekintetében ezen a napon: Feleki Kamill, Kiss Manyi, Kabos László. Összehasonlításul a rádióhallgatók sorrendje: Sinkovits Imre, Ruttkai Éva, Horváth Tivadar.

Január 1. 18.10 újévi beszélgetés Kádár Jánossal. Néhány hónappal korábban a Rádió és Televízió Újság feltette az olvasóknak a következő kérdést: "Kit hívna meg Ön a mikrofon, a kamera elé, kitől szeretne választ kapni kérdéseire?" A rádióhallgatók és a televíziónézők közül sokan Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárát jelölték meg válaszukban. A műsorban Megyeri Károly és Szepesi György tette fel a kérdéseket, a nézők és a hallgatók nevében.

Január 4., a TV Híradó tudósít az új hatvani kórház átadásáról.

Január 5., a TV Híradó beszámol a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága előző nap lezárult üléséről. Tudatja, hogy a plénum Antonin Novotny köztársasági elnököt "saját kérésére" felmentette a Központi Bizottság első titkári tiszte alól, és megválasztotta Alekszander Dubceket, a Központi Bizottság tagját, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárát a CSKP első titkárává. Ez az esemény változások reményét keltette a csehszlovák emberekben, és hitték, hogy ezzel elkezdődhet Csehszlovákia demokratizálódása.

19.00 a televízió politikai tanfolyama adása az 1968. évi fogyasztói árakról. Előadó Rév Lajos, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője volt.

Január 06. 17.50 új sorozat indult Parnasszus címmel. Az első adás Ernst Barlach-ot, a XX. századi német szobrászat jeles képviselőjét mutatta be.

Az Esti Hírlap január 8-án írta: "A hét vége új sorozatok jegyében telt. A Parnasszus ügyesen indult: századunk olyan nagy hatású szobrászművészét mutatta be sokoldalúan, akinek alkotásai még néhány napig láthatók a Szépművészeti Múzeumban. Ernst Barlach munkásságáról kevés szóval, szép felvételekkel s különösen találó kísérőzenével vallott a műsor."

Január 7., a TV Híradó tudósít a Fáklyaláng című dráma színreviteléről, amit Bodnár Sándor állít színpadra, az 1952. decemberi bemutató hű megismétléseként. Bessenyei Ferenc 1953-ban ezért a szerepéért kapta első Kossuth-díját.

Január 11. 19.40 újdonságokkal jelentkezett a Jazz-iskola című műsor. Geszty Péter szerkesztésében, a magyar előadóművészek közreműködésével ismertette meg a hangszereket. Az első adásban Pege Aladár és Berkes Balázs mutatta be a jazzbőgőt. Rendezte Ruitner Sándor.

Január 12., folytatódott az Új gazdasági mechanizmus bemutatása a Televízió politikai tanfolyamán, A gazdasági mechanizmus reformjának néhány kérdéséről címmel. Vályi Péter pénzügyminiszter beszélt a műsorban.
A TV Híradó ezen a napon beszámol arról, hogy Schirilla György átússza a Dunát.

Január 13., Mező Imre özvegye ellátogatott Dunaújvárosba, ahol részt vesz a városi munkásőrök ünnepi ülésén.

Január 14., a Magyar Nemzetben Keserű Ernő 440.000 lyuk a képernyőn címmel közölt cikket. Részlet: "A színes televízió vevőkészüléke nagyon drága. Az első, sorozatban gyártott készülékek 500-600 dollárba kerültek. Ahogy azonban nő a fogyasztás, ahogy tökéletesítik, egyre olcsóbbak lesznek. Néhány éven belül a világpiacon várhatóan 350-380 dollár körül alakul ki az áruk.
Ha kicsit messze is még nálunk a rendszeres színes tévésugárzás, a szakemberek azért már latolgatják, hány vevőkészüléket lehet majd nálunk eladni évente az első időkben. Vannak, akik évi 5000 darabot jósolnak. Nehéz még megközelítő számokat mondani, mivel az életszínvonalon, az áron, a műsoridőn kívül sok egyéb is befolyásolhatja a keresletet..."

Január 15., a Televízió elnöksége megtárgyalta az Iskola Televízió helyzetét és az 1968/69-es tanév műsortervét. Valamint jelentést hallgatott meg az I. Győri TV Szemle előkészületeiről.

Január 16. 18.25 dokumentumfilm Magyar Szerszámgépek Nyugat-Európában címmel. Hogyan vizsgáznak a magyar szerszámgépek a legkomplikáltabb munkaműveleteknél? Ezt kutatta Megyeri Károly szerkesztő, Bán János riporter, Mátray Mihály operatőr, B. Megyeri Gabriella rendező hat országban, másfél hónapon át forgatva.

Január 18., a TV Híradó beszámol az OIRT értekezletéről.

Január 20., a XIII. kerületben a Munkásőrség ünnepi üléseket tart, kitüntetik a kiváló munkásőr zászlóaljat, erről tudósít a TV Híradó.

Január 21. 11.45 a tévé minikosárlabda-tornája indul több héten keresztül.
Ezen a napon MTI hír: Tíz esztendős a budapesti tévé nagyadó (i. kf/kf6IE/IL/ BS). Az egyoldalas MTI hír feleleveníti a televíziós technikai fejlődést, a műsorszórás és a nézőszámok emelkedését.

Január 23. 19.10 Pausztovszkij Csillagok színművének közvetítse felvételről, a Győri Kisfaludy Színházból.

Január 26, 20.20 Péntek esti tévészínház, Bor Ambrus: Beszélő. Redezte Mihályfi Imre, vezető operatőr Bíró Miklós.
A Péntek esti tévészínház előadásain bemutatott darabok fele magyar szerzőtől származott. A televízió drámai műhelyében 40 saját alkotás készült, négyszer annyi, mint az ezt megelőző években.

A Film Színház Muzsika 1968/4. számában (Cs. I.) írta, részlet:
"Rendkívül rokonszenves, tiszteletre méltó vállalkozás Bor Ambrusé: darabjában az igazságtalan általánosítások, hamis előítéletek ellen emeli fel szavát. Fiatal hőse, a súlyos testi sértésért, garázdaságért, a társadalmi tulajdon kárára elkövetett többrendbeli lopásért letartóztatott Czirok Mihály papírforma szerint a közösség, a társadalom veszélyes ellensége; az okok és előzmények feltárása azonban fény derít ara is, ami a fiú cselekedetei mögött lappang. Kiderül, hogy a bűnöző tulajdonképpen áldozat is, és azok akik a ťmai fiatalságŤ könnyelműségét emlegetve könnyű szívvel pálcát törnek fölötte, maguk is részesek tragédiájában...."

G. J. a VCST Egri gyáregysége alapszervezeti titkára levelet írt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a televízió műsoraival, azon belül a fiatalok a képernyőn való megjelenésével kapcsolatban - amit az Agitációs és Propaganda Osztály iktatott. Részletek:
"Kedves Elvtársak!
E pár gondolat megírása már több éve érlelődik bennem, s a végső lökést az 1968. január 27-i 1+2 című tévéműsor adta meg.
A Népszabadság egyik cikke - sajnos a számot nem tudom közölni - a kulturális kérdéssel foglalkozva, a művészeti irányzatok bírálatának, az azokkal kapcsolatos vélemény kialakítását illetően óvatosságra int. Úgy értelmezem, hogy művészettel kapcsolatos bírálattal csínján kell bánnunk. Bár nem kritikát szándékszom írni, de úgy gondolom, hogy a véleményem a társadalmunk nagyon sok tagjának a véleményével találkozik, aki rendszeres nézője a televízió műsorainak.
...Mint ahogyan írtam az első soraimban jeleztem, több éve, pontosan az 1966. évi táncdalfesztivál óta érlelődik bennem e gondolatok papírra vetése. Az indíték: Szörényi Levente és természetesen az általa komponált mű.
A szöveget nem firtatom, hiszen valóban nem értek hozzá, hanem az előadás módjával és az előadó fizimiskájával kívánok vitázni és következésképpen a tévé ilyen irányú műsorainak gyakoriságával. Ha a tévé ilyen irányú műsorait megnézzük, azt kell tapasztalnunk, hogy egyeduralkodóvá vált a nyugat terméke a tévében, és azt sikerült olyan tökélyre fejlesztenünk a gyakorlatban, már oda - ahonnan átvettük - ťexportáljuk isŤ (Zorán és Zalatnai angliai szerződése).
...A Halló fiúk, halló lányok c. műsor is messze eltért a kezdeti iránytól, amikor valóban a fiatalok problémáit boncolgatta. Sajnos - véleményem szerint - nem mindig kaptak választ a műsorra került kérdésekre és nem mindig helyesen. Véleményem szerint esetenként a gyárakban, hivatalokban dolgozó fiatalok életét, problémáit is napirendre lehetne tűzni és ezeket illetékeseknek megfelelően megválaszolni..." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22./1968/15.ö.e. AG 10/120/).
A levelet megkapta kivizsgálásra, véleményezésre a televízió vezetése. A válaszlevél április 16-án készült el. Gódor Ferenc válaszleve Gerencsér Jenőnek, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztályára, részlet:
"A táncdalfesztiválnak is csak a negatívumait látja a levél írója, nem veszi pl. figyelembe azt, hogy lényegében az új típusú hazai tánczenével, a magyar beat-tel kiszorítottuk a nyugati számokat, a nyugat imádatára hajlamos fiatalokat is sikerült kielégítenünk magyar szerzők dalaival, számai slágerré váltak. Hogy ebből még exportálunk is, az csak a magyar szerzők tehetségét bizonyítja.
... Halló fiuk, halló lányok -- ...A hosszú hajviseletű fiatalokat, különösen az énekkarokban közreműködő fiukat a képernyőről teljesen letiltani nem tudjuk, arra törekszünk, hogy megjelenésük és viselkedésük a jóízlés határain belül maradjon.
...G. elvtárs számos észrevételével egyetértünk, aggodalmát is sok kérdésben jogosnak tarjuk, és igyekszünk is a megoldásokat megtalálni, orvosolni..." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22./1968/15.ö.e. AG 10/120/3.).

Január 28. 18.30 indul a Tudósklub című ismeretterjesztő-tudományos műsorsorozat. Adásaiban különböző tudományágak neves képviselői kötetlen beszélgetés keretében vitatták meg - dr. Marx György egyetemi tanár vezetésével - a tudományos-technikai forradalom aktuális kérdéseit.

A műsorújság 1968/4. számában írta Sz. A.:
"A tévé ismeretterjesztő rovata szeretné, ha ezekbe a vitákba a nézőket is be tudná vonni. Ezért már a témák megtervezése is közvélemény kutatás alapján történt. De túl ezen, adás közben is lehet majd telefonon kérdéseket feltenni a vita résztvevőihez. ..."

A Dunántúli Napló 1968. január 30-án írta (T) szignóval, részletek:
"A Televízió újabb és nem nehéz megjósolni - népszerű műsorsorozatot kezdett el vasárnap este. A tudományos kérdések - miután a tudomány át- meg átszeli életünket és a jövőnket - már nem csupán egy viszonylag szűk értelmiségi réteget érintenek, hanem széles köröket. ...Egy kitűnő, nagy nézőtábort vonzó és főként korszerű műsort üdvözölhetünk az új sorozatban."

Szolnok megyei Néplap 1968. január 31-i száma, részlet:
"Az ismeretterjesztés eddig járatlan útja, de az első találkozás bíztató eredményei azt mutatják: járható útja. Szilveszter András szerkesztő a természettudományos kultúra és a közgazdasági kérdések olyan fórumát hozta léte - tudósok egyetértésével - melyre a technika és tudomány forradalmi változásainak, fejlődésének mostani viszonyai közepette feltétlenül szükség van..."

A Rádió és Televízió Újság 1968/4. számában Szűcs Andor, a Televízió irodalmi és drámai főosztályának vezetője ismertette az olvasókkal az 1968-as terveiket.

Február

A televízió bemutatott három vietnami témájú dokumentumfilmet (egy kubait és két amerikait), amelyek Lipcsében vagy Palermóban fesztiváldíjat nyertek, tájékoztatta a nézőket és olvasókat Korolovszky Lajos a műsorújság 1968/6. számában.
A hónap folyamán a Magyar Televízió körülbelül 25 órányi műsort közvetített a Grenoble-i téli olimpia eseményeiről. Külön "olimpiai stúdiót" állítottak fel, az újszerű közvetítés itthoni vezetője Regős Sándor volt. Sikeres vételkísérlet zajlott a téli olimpiáról a magyar Colorion vevőkészülékkel. Az Orion Lenin kőrúti szervizének kirakatában, a bolt előtt óriási tömeg nézte a színes adást. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen távolságból - kétezer kilométerről - érkező élő adáson mérhették le az Orion mérnökei, hogy mennyire sikerült továbbfejleszteniük az előző évi BNV-n bemutatott készüléket.
Franciaországban a Grenoble-i téli olimpiai játékok alatt 25 százalékkal nőtt a tévékészülékek vásárlási száma.
Juhász Előd szerkesztő egyéves amerikai tanulmányútja után a Rádió és Televízió Újság 1968/.5. számában számolt be tapasztalatairól.

A Monte-Carlo-i tévéfilmfesztiválon a Magyar Televízió versenyfilmje, Vészi Endre Távolsági történet című novellája a legjobb forgatókönyv Arany Nimfa-díját nyeri el. A fesztiválon 23 ország 40 tévészervezete 60 filmmel vett részt. A szemle a fiatal rendezők előretörésének jegyében zajlott, s műsorában a színes tévéfilmek domináltak.
A fesztivál siker után az író nyilatkozott a Film Színház Muzsika 1968/8. számában:
"A napokban hírül adták már, hogy a Monte-Carloi tévéfesztivál legjobb forgatókönyv díját a zsűri a Távolsági történet című filmnek ítélte, melynek szerzője Vészi Endre. Megkérdeztük az írót, hogyan hatott rá az elismerés?
- Jó érzés olyan hírt kapni - válaszolt Vészi Endre - hogy az ember díjat kapott egy nemzetközi filmfesztiválon. Ez egyébként csak megerősített abban a meggyőződésemben: a legjobb, ha az író nincs jelen az ilyen eseménynél. A személytelenség segít a műnek, hogy minden mellékszempont érvényesüljön. Az író tehát nem áll útjába arcával, személyiségével, rokon- vagy ellenszenvet vonzó lényével az eseteleges elismertetésnek. Ami pedig a Távolsági történetet illeti, hadd mondjam el az ünneprontás szándéka nélkül, hogy én azon a novellatípus-vonulaton, amelyből ez a kisfilm készült, íróilag rég túljutottam.
- Miért? Mikor készült ez a novella?
- Tizenkét évvel ezelőtt írtam, és a forgatókönyv alapjául abból az alkalomból választották, hogy az Aranyszoba című novelláskötetemben két évvel ezelőtt megjelent. Felszólításra írtam belőle forgatókönyvet. A kisfilm egy nagyobb műsor keretében - és nem önálló műként került bemutatásra..."

Részlet a televízió kollégium február 5-i határozataiból:
"A Táncdalfesztivál döntőjét nem augusztus 20-án, hanem azt megelőzően egy vasárnapi napon kell megrendezni. A fesztivált szerény keretek között kell szervezni."

A műsorújság 1968/6. száma Televíziós ismeretterjesztés - a "gyorsuló időben" címmel közölt beszélgetést Sándor György főszerkesztővel, aki ismertette éves műsorterveiket.

Február 1., a TV Híradó tudósított Kádár János látogatásáról az IKARUSZ gyárból.

Február 3., 20.15 a világszerte egyre népszerűbb műfaj, a tudományos-fantasztikus film először jelenik meg a Magyar Televízióban. Filmsorozat indul Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai címmel. A sorozat óriási sikert hoz.

Február 4., a TV Híradó csak hírben számol be arról, hogy Komáromban találkozott Kádár János és Alexander Dubček.

Február 6., a TV Híradó bemutatta a Híradástechnikai KTSZ-ben megrendezett színestévé kiállítást.

Február 8. 21.20 Teenager party, 68 perces dokumentumfilm. Szerkesztő Várady Györgyné, riporter Megyeri Károly, írta Komlós János, Pintér István, operatőrök Forgács Ottó, Szabó Árpád, Széplaki Gyula, Hoffmann Vladimir, rendezte Kárpáti György.
A Rádió és Televízió Újság előzetese: "Teenager Party - ezen a címen sugároz tánczenét a Nyugat-Németországban, Münchenben működő Szabad Európa Rádió. Vajon valóban olyan zenekedvelő fiatalemberek dolgoznak ott a magyar szekcióban, hogy feltételezhető: csupán örömet kívánnak szerezni a rádióhallgató ifjúságnak? A filmvásznon ismerős arcok jelennek meg, hírhedt nevek hangzanak el: hajdani Hothy-csatlósoké, jobboldali politikusoké, nem éppen fiatal és nyilván nem beat-rajongó férfiaké, a Szabad Európa Rádió adásainak szerkesztőié. Pintér István, a Népszabadság riportere - a film egyik írója - interjút akart készíteni a Szabad Európa munkatársaival, erre azonban nem kapott lehetőséget. A nyugatnémet televízió riportereivel szemben már jóval közlékenyebb volt a Szabad Európa, így ennek a tévériportnak részletei is hozzájárulnak ahhoz, hogy a ťminden mellékgondolattól mentes könnyűzenei rádióműsor kulisszatitkai mögé beláthassunk..."

Február 10., külföldről átvett képanyagot mutat be a TV Híradó a párizsi tüntetésekről.

Február 13., a Budapesten tartózkodó Joseph Luns holland külügyminiszter és Péter János magyar külügyminiszter gazdasági, műszaki és ipari, valamint kulturális egyezményt írtak alá. Luns ezt megelőzően megbeszélést folytatott Fock Jenő miniszterelnökkel és Kállai Gyulával a két ország közötti kapcsolatokról, a nemzetközi helyzetről, erről a TV Híradó is beszámolt.

Először jelentkezik Balogh Mária sikeres üzemi-műsor sorozata, az Ebédszünet. Balogh Mária a műsor születéséről nyilatkozott a Rádió és Televízió Újság 1969/1. számában:
"15 évi rádió- és tévériporteri munkám beérlelődésének érzem ezt a műsort. Mindig is az ipari, gazdasági témákban, az üzemben, a munkások közt éreztem jól magam, s olyan adást akartam csinálni, ahol őszintén hangot adhatok a fizikai munkások gondjainak, észrevételeinek. Illetve: amelyben ők beszélhetnek kendőzetlenül saját dolgaikról, mindennapjaikról. Azt az utat keresem, ahol a nyíltan kimondott szó közvetlen segítséget jelent. Magam sem gondoltam volna, hogy ekkora visszhangja lesz. És az lett: sok-sok levelet kapok az üzemekből, s amiről eddig szó esett a műsorokban, minden elintéződött. És még a panasztevőknek sem esett bántódásuk..."

Balogh Mária így vall a műsor indulásáról 1990-en, az MTV 1957-1997 könyvben:
"Az ipari rovatnál már sokat gondolkoztam azon, hogy szeretnék olyan műsort, ami csak az enyém. A gyári riportok alkalmával a nagy zaj és gépzúgás miatt többször vártuk ki az ebédszünetet. Egy ilyen esetben eszembe jutott, hogy amikor ebédidőben a kis patentos lábasból vagy újságpapírból előkerült az ebéd, akkor az emberek nemcsak esznek, hanem beszélgetnek is: fociról, politikáról, mindarról ami őket érdekli: tehát ezt kellene képernyőre vinni. Így született meg a műsor, és maradt a címe Ebédszünet. Abban az időben Megyeri Károly volt a főszerkesztő, és ismertük egymást már annyira, hogy bízott bennem: nem csinálok semmi olyat, ami zűrös, nem is kontrollálta az első adást, pedig pokoli nagy botrány lett. A felső vezetésből senki nem látta, csak a feleségek, akik elmondták a férjüknek, hogy Balogh Mária fölborította az ország rendjét a televízióban. A nyereség elosztásról volt benne szó, hogy míg a vezetők 80 százalékot kapnak, addig a munkások 15 százalékot. A televízió nagyvetítőjébe jött a küldöttség a Fehér Házból, hogy megnézze a műsoromat. Vetítés alatt kisomfordáltam, mert úgy éreztem, hogy ezt nem úszom meg: kirúgnak, felfüggesztenek. ...A legnagyobb meglepetésemre azt mondták, hogy Ez jó, nagyon jó, mert nekünk fogalmunk sincs arról, hogy az emberek miről és hogyan vélekednek. Ha másért nem, arra jó ez a riportműsor, hogy a közvélemény eljut hozzánk. Ettől kezdve szabad kezet kaptam a műsorkészítésben.
...A SZOT-díj. 1972-ben végül is megkaptam, de a díjátadást követő pohárköszöntő után odajött valaki hozzám és azt mondta: ťNa remélem, ez most már elég volt arra, hogy benőjön a feje lágya és abbahagyja.Akkor én megkérdeztem, most adjam vissza, vagy ráérek holnap? Ettől kezdve az Ebédszünet című műsoromra nem volt se kapacitás, se műsoridő."

A műsorról és Balogh Máriáról Vértessy Sándor ezt mondta Szegvári Katalin KépernyŐseim című könyvében:
"- Szeretném, ha jellemeznéd a kortársaidat. Kezdjük Balogh Máriával.
- Kőkemény, céltudatos ember, mint egy bulldog megy a téma után, amibe belekapott. És amit sokan elfelejtenek, sajnos ez az intézmény is, hogy ő volt az első, aki a 60-as évek végén, a 70-es évek elején Ebédszünet címmel megcsinálta azt a népi-fórumműsort, ami valóban a kisemberek véleményét hozta a képernyőre. S ez tévétörténeti jelentőségű sorozattá vált!
Ez volt a tévé ťtörténelem alulnézetbenŤ-je, havonta, amíg meg nem sokallták odafönn, ...Még valami: emberileg is nagyon szerettem, tán éppen a kemény tisztessége miatt, meg azért is, mert mindig azt mondja, amit gondol."

A Magyar Nemzet február 14-i számában Vilcsek Anna írta: "Olyan őszinte szókimondással szeretnénk beszélgetni gondokról, visszásságokról, mint az üzemekben az ebédszünetben - így fogalmazta meg új sorozatának programját Balogh Mária. ... Olyan kérdéseket tárgyal meg a riporter az illetékesekkel a kamerák kereszttüzében, amelyek baráti találkozók, esetleg indulatos, négyszemközti beszélgetések napirendjén szoktak szerepelni. Dicséretes a szándék. Támogatást érdemel, mert ha jó időben hozzák nyilvánosságra a széles körben, de csak suttogva tárgyalt ťkényesŤ kérdéseket, ha tisztázzák a félreértéseket, sok kellemetlen órától, vélt, esetleg valódi sérelemtől óvhatják meg ezreket, tízezreket. A televízió alkalmat ad a panaszosok és illetékesek, az interjúk, a nyilatkozatok szembesítésére, a kérdések és a válaszok sokoldalú elemzésére is.
Az Ebédszünet első adásában máris izgalmas, sokféle vitatott probléma került terítékre..."

Február 23. 20.20 Játszótársunk, mondd, akarsz-e lenni? címmel irodalmi fejtörő játék indult. Szerkesztő Sipos Tamás, játékvezető Vértessy Sándor, rendező Fellegi Tamás.

Február 26., megkezdődött a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív előkészítő találkozója. Kádár János, az MSZMP KB első titkára köszöntötte a találkozó résztvevőit. Március 2-án felszólalt Komócsin Zoltán, az MSZMP küldöttségének vezetője. A 66 résztvevő párt küldöttei megállapodtak a tanácskozás jellegében, napirendjében, időpontjában, színhelyében és az előkészítés menetében. A hétfői eseményről a keddi adásnapon tudósított a TV Híradó.

A konzultatív értekezlet külföldi televíziós kiszolgálásáról jelentés készült az MSMP KB Agitációs Propaganda osztálya számára. Gódor Ferenc küldi Katona Istvánnak, 1968. március18-án. Részlet:
"A konzultatív értekezlet alkalmából 14 külföldi televíziós társaság 17 tudósítója dolgozott a Sajtóközpontból, akik számára a Magyar Televízió részben stúdiót biztosított unilaterális adások számára, részben filmforgatási lehetőséget nyújtott. ...32 esetben valósítottunk meg unilaterális stúdióadást, ezek megoszlása a következő: TSS 8, DDRF, CST 6, OF 4, RAI 3 és JRT 2. 25 esetben bocsátottunk - kizárólag nyugati televíziók számára - filmstábot rendelkezésre. ...Az ARD bécsi tudósítója a konzultatív értekezlet mellett a budapesti tartózkodást felhasználva, a Cigánybálról is készített filmet. ...Az Osztrák Televízió (ORF) munkatársa elmondta, még nem volt eset arra,hogy az ORF ilyen hosszan foglalkozott volna kommunista párttal, mint most.
...A munka során semmiféle politikailag zavaró körülmény vagy magatartás a nyugati tudósítók részéről nem merült fel, egyikük se tett tudomásunk szerint kísérletet meg nem engedett riportok vagy interjúk készítésére. (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22./1968/15.ö.e. Ag).

Február 27. 19.05 G. B. Show: Tenner John házassága, komédia. Közvetítése a Madách Színházból, felvételről, Gábor Miklós és Vass Éva főszereplésével, rendezte Ádám Ottó.

Február 28. 20.20 Arthur Miller: Két hétfő emléke, tv-játék, Cs. Németh Lajos, Huszti Péter, Mensáros László, Lőte Attila és Bessenyei Ferenc főszereplésével, rendezte Ádám Ottó.

Február 29. 19.40 emlékműsor a Kommunista Kiáltvány megjelenésének százhuszadik évfordulójára. Szerkesztő Varga Zsuzsa, operatőr Janovics Sándor, rendező Farkas István.

Televízió Egyetem indítását határozták el Angliában, az akkori tervek szerint 1970-ben kezdenék meg a sugárzást.
Az Amerikai Egyesült Államokban tovább folytatódott a televízió-mozi párharc. Az amerikai mozik beszüntették a híradók vetítését, mivel a tévéhíradókkal nem tudtak versenyezni. Három nagy tévétársaság "egész estés" játékfilmet készített, amit mozikban is vetítenek. Charles Galbreath, Tennessee állam szenátora pedig javaslatot terjesztett elő, hogy a bűnözők megfélemlítésére a tévé közvetítse a kivégzéseket.

Március

Megjelent a Tv-könyvbarát időszakos lap első száma.
Túllépte a hétszázezres példányszámot a Rádió és Televízió Újság.

Március 1., a TV Híradó külföldről átvett (RAI) képekkel számol be az olaszországi tüntetésekről. Rómában ekkor már második napja zajló diáktüntetések során több komoly összecsapásra került sor az egyetemisták és a rendőrség között. A legsúlyosabb ütközet a Borghese parkban volt. Kétszázan megsérültek, köztük professzorok és rendőrök is. Több mint száz egyetemi hallgatót letartóztattak. Diákmegmozdulások voltak Rómán kívül Palermóban, Milánóban, Padovában, Catániában, Bolognában, Pisában, Torinóban és Firenzében is. Másnap száz neves professzor közleményben tiltakozik a március elsejei véres és tragikus események miatt. A rendőrség beavatkozását "jogtalannak és barbárnak" minősítik. Március 2-án délig háromszázra emelkedett a sebesültek száma, a karhatalmi erők tagjai közül 154-en sérültek meg. Összesen 232 diákot vettek őrizetbe, köztük középiskolásokat is. Aldo Moro miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a kormány tárgyalni fog a diákokkal követeléseik teljesítése érdekében.

Március 2., a székesfehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyárban elkészültek azok a Favorit tévékészülékek, amelyeket plexi védőelőtét nélkül, robbanás biztos képcsővel gyártottak.

Március 5. 19.05 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Verdi: Simon Boccanegra, Gyimes Kálmán és Alpár Magda főszereplésével.

Március 6. 17.55 Vasas-Benfica Bajnokcsapatok Európa Kupája labdarúgó mérkőzés közvetítése a Népstadionból, riporter Vitray Tamás.

Március 8. 18.10 Százezer közül az első, riportfilm. Az Indiában rendezett Shankari gyermekrajz-versenyen Rácz Rózsa keceli kislány nyerte el százezer gyerek közül a Köztársasági Elnöki Aranyérmet. Kürthy Hanna budapesti kislány Nehru-díjat kapott, mellettük további hat vidéki és egy budapesti gyermek részesült különféle díjban. Regős Sándor riporter, Kremsir Edit szerkesztő, Kende Márta rendező a díjnyerteseket és munkáikat mutatta be.

Március 10. 20.20 MIDEM 1968. Közvetítés Cannes-ból, az 1968. évi hanglemezdíjasok gálaestjéről, felvételről.

Március 12. 19.10 Shakespeare: Rózsák háborúja, tragédia. Közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból, felvételről, Bálint András és Bánffy György főszereplésével, rendezte Dobai Vilmos.

Március 13. 18.10 FTC-Atletico Bilbao Vásárvárosok Kupája labdarúgó mérkőzés közvetítése a Népstadionból, riporter Szőnyi János. A mérkőzésen az FTC 2:1 arányú győzelmet aratott a spanyol Atletico Bilbao ellen. Magyar góllövők Albert Flórián és Novák Dezső (11-esből).

Március 15., az elnökség megvitatta az MRT tízéves fejlesztési tervét, amit 1968. március 8-án készített Kerpel Róbert és Bognár Ferenc.
A Magyar Rádió és Televízió fejlesztési tervének vitaanyaga (1971-1980), részletek:
"A Magyar Rádió és TV távlati fejlesztési tervének kidolgozásánál gondolni kell a társadalmunkban végbemenő változásokra, amelyek 1980-ig egyre gyorsuló tempóban jelentkeznek majd országunk életében. Figyelemmel kell lenni az urbanizáció, a nagymérvű iparosodás, a nagyüzemi mezőgazdaság térhódításával kapcsolatban a város és a falú társadalmi struktúrájának átalakulására. Alapvetően emelkedik az átlagos műveltség szintje, amely közvetve visszahat a rádió és televízió tájékoztató, szórakoztató és oktatási témákra vonatkozó műsorfejlesztési feladataira. A munkaidő várható jelentős mérvű csökkenése, az ötnapos munkahét általános bevezetése, a tájékoztatás és szórakozatás mellett egy alapvető feladatkörrel bővíti a rádió és televízió megoldandó problémáit a széles skálájú népművelés és oktatás formájában.
... Számításunk szerint az 1980-as évek végére a televízió-előfizetők száma a trend-számítások szerit megközelíti a családonkénti televíziókészülék sűrűséget. A fejlesztési terveink kidolgozásánál ezek szerint abból kell kiindulni, hogy országunkban várhatóan 2,8 millió körüli televíziós vevőkészülék üzemel majd. E készülékek egy része már színes vételre is alkalmas lesz...
- Tíz év távlatában indokolt feladatként szerepelhet előttünk két teljes értékű műsorcsatorna üzemeltetése, az egyik az I-III, a másik a IV-V sávban.
- A technika fejlettségének és az ipar teljesítőképességének függvényében fokozatosan törekedni kell a két műsorcsatorna fokozatosan színes műsorok sugárzására is alkalmassá tételére.
- A TV-1 csatorna 1980-ig, a hetedik adásnap megfelelő időben történő bevezetésével, szükség szerinti műsoróra számára fejlesztendő fel, különös tekintettel, hogy az 1970-es években az ötnapos munkahét általánossá válik, és az emberek megnövekedett szabadideje a televízió jelenlegi szerepét tovább növelné.
- A TV-2 csatorna fejlesztése 1971-1980 között az adóhálózat fejlesztésének függvényében heti három napos, majd kétévenként egy-egy adásnappal növelendő ütemében érné el az akkori igényeknek megfelelő heti műsoróra számot. A műsor karaktere kötött híradó periódussal, stb. sajátosan szórakoztatóan nevelő-oktató jellegű lehet (például Tudós klub, Zenélő órák stb.).
...A televízió elhelyezésének égleges megoldását az Arany-hegyi székház megépítése hozza meg. A székház megépítése a népgazdaság pénzügyi helyzetétől függően eltolódhat, ezért jelenlegi helyzetünk javítására javaslatunk: 1969-72 között a METESZ kiköltözése után az egész épület igénybevételével kialakítható a jelenleg üzemelő stúdiótérnek közel kétszerese. A rendelkezésre álló tér helyes kihasználásával megszüntethető az Akadémia utca és a televízió minden házon kívül elhelyezett üzeme. Ezek, illetve a megnövekedett szerkesztőségi és gyártási személyzet elhelyezésére az épület alkalmas. Az építkezések kapcsán a minimális építési költségek elérésére kell törekedni, azzal a céllal, hogy a METESZ épülete nem ad végleges megoldást két televíziós műsorcsatorna szerkesztési, gyártási és műszaki feladatainak megoldására.
1972-80 között a már időközben elkészült és jóváhagyott tervek alapján meg kell építeni a televízió végleges épületét az Arany-hegyen, olyan ütemben, hogy a fokozatos áttelepülés és az üzem áttelepítése 1975-től folyamatosan megkezdődhessen. A METESZ átépítésének költségkihatásai, a már üzemelő épületrész átépítési költségeinek becslése alapján 100-150 millió forintos költséget jelente." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22./1968/15.ö.e. AG 239.)

Március 15. 2020 Péntek esti tévészínház, Bencsik Imre: Az írnokok kálváriája, rendezte Horváth Ádám.

Március16., Kovács Béla előterjesztése: Javaslat az 1968. évi szófiai IX. VIT találkozó műsoraira:
"1. Ki mit tud? - hagyományaihoz híven az idei Ki mit tud?-ot is a VIT jegyében rendezzük meg. Április 25-én, az első közvetítéskor olvashatják majd először a nézők, hogy "Irány Szófia!".
2. Halló fiuk, halló lányok! - az előkészítés során rendszeresen beszámolunk az eseményekről.
3. Ekkor készül a VIT hajó, amely ha nem is lesz túlságosan nagy, de bizonyára sok érdekes, kedves epizódot lehet majd a filmkamerákkal megörökíteni az építése során.
4. Az Úttörő híradó A mi őrsünk című műsoraiban rendszeresen adunk az úttörők VIT kezdeményezéseiről, népszerűsítjük a VIT dalait, a VIT helyszínét, Bulgáriát.
5. Május 11-re javasolja a szovjet tévé azt a körkapcsolásos ifjúsági műsort, mely a szófiai VIT-et vezetné be. Ezt a műsort a szocialista országok kommunista ifjúsági szövetségei kezdeményezték.
6. A TV híradó rendszeresen szerepelteti a VIT témáját hazai s külföldi filmhíreiben.
7. A Népgazdasági osztály kisfilmet állít össze a Mit tudunk Bulgáriáról? című vetélkedőre készített filmekből."
(Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a MTV ált. Vezetői ülések.)

Március 21. 21.45 Show-hivatal - különkiadás Ella 68 címmel. Riportfilm Ella Fitzgerald magyarországi vendégszerepléséről. Riporter Poór Klára, szerkesztő Bánki László, operatőr Szabados Tamás és Schóber Róbert, rendező Bánki Iván.
Ezen a napon a TV Híradó beszámol arról, hogy Vácott a Dunai Cementmű KISZ ünnepségén kétszáz ifjúgárdistát avattak.

Az Esti Hírlap írta 1968. március 25-én:
"Hetenként egy - évente ötvenkét - önálló tévéfilm és tévés színdarab: ez a televízió irodalmi és drámai főosztályának rövidesen megvalósuló terve. Nem kis feladat ez a tévé munkatársainak, mert az adott művészi és technikai kapacitás jelenleg aligha növelhető. A Szabadság téri székházat nem tudják bővíteni, az új minden igényt kielégítő tévé-rádió centrum felépülése pedig még a jövő zenéje. Ezért most azzal a tervvel foglalkoznak, hogy olyan vidéki városokban keresnek megfelelő stúdióhelyiségeket, ahol önálló színtársulatok is működnek. A stáb tagjai néhány hétre leköltöznek majd vidékre, s a helyi színészeket is bevonják majd a produkcióba."

Március 24., a TV híradó tudósít Drezdából, ahol megkezdődött hat szocialista ország (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK és a Szovjetunió) párt- és kormányvezetőinek kétnapos találkozója. Téma a gazdasági és politikai együttműködés, az európai biztonság, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának decemberi és januári plénuma utáni fejlemények. A közös közlemény kifejti, hogy erősítésre szorul a Varsói Szerződés hadereje, és a résztvevők megteszik a szükséges intézkedéseket a szocialista országok további tömörítésére (Brezsnyev doktrína).

Március 25., Ki mit tud? kezdődött Budapesten. 1220 budapesti fiatal részvételével négy fővárosi művelődési házban rendeztek egész napos vetélkedőt. 424 műsorszám szereplői vívták ki a jogot a szereplésre. A legtöbben az irodalmárok (106 versmondó) és könnyűzenészek (91 énekes és 35 zenekar) voltak.

Március 26., Fock Jenő miniszterelnök több napos látogatáson Párizsban tárgyal. 30-án Charles De Gaulle francia köztársasági elnök is fogadta. Április 2-án a Pravda (a Szovjet Kommunista Párt napilapja) szerkesztőségi cikke beszámolt Fock Jenő franciaországi útjáról, amelyben az időszerű nemzetközi kérdések megoldásához való hozzájárulásnak nevezte a látogatást. Az eseményeket a TV Híradó is megörökíti, a látogatásról riportfilm készül, riporter Schóber Róbert. Ezt április 23-án láthatták a tévénézők, amikor Megyeri Károly beszélgetett Fock Jenővel (a rádióhallgatók is hallhatták) aktuális kérdésekről. Szóba kerültek az új gazdasági mechanizmus első tapasztalatai, a franciaországi látogatás, a Csehszlovák belpolitikai helyzet.

Március 27., Jurij Gagarin haláláról számolt be a TV Híradó. Az egykori űrrepülő 1968. március 27-én Vlagyimir Szeruginnal szállt fel Moszkva mellett egy MÍG 15-össel, ám nem sokkal később a gép titokzatos körülmények között lezuhant és mindketten életüket vesztették. Ünnepélyes búcsúztatásukra március 30-án délben került sor a moszkvai Vörös téren, ahol a párt és a kormány vezetői álltak díszőrséget, erről is beszámolt a TV Híradó.

Ugyanezen a napon 22.00 Látogatás Dürrenmattnál című riportfilm. Vámos Judit rendező és Neumann László operatőr svájci útja során felkereste a világhírű drámaírót, aki műveiről, munkamódszeréről, a színházzal való viszonyáról beszélt az interjúban. A műsor szerkesztője Sobók Ferenc volt.

A Dunántúli Napló 1968. április 2-án írta (T) szignóval, részletek:
"Az idei Színházi Világnap tiszteletére a televízió, Asturias köszöntője helyett a 47 éves, világszerte népszerű svájci-német drámaíróról, Dürrenmattról készített összeállítást. Az ötlet kitűnő volt, nem csupán amiatt, mert elütött a többi szokástól, de Dürrenmatt egyrészt a nagy közvéleményt megmozgató drámák egész sorát írta az utóbbi tizenöt év alatt, másrészt azok közé a szocializmus eszméjével szimpatizáló polgári írók köz tartozik, akivel érdemes polémiát folytatni, érdemes meghallgatni a világ dolgairól alkotott véleményét. ...A vietnami háborúval kapcsolatos kérdés, mellyel az egyhangú interjú befejeződött, kezdete lehetett volna egy, az emberiség, a gondolkodás, a irodalom mélyebb rétegeivel foglalkozó beszélgetésnek. Kár, hogy nem így történt, hisz a tévé riporterei nem minden héten juthatnak el Dürrenmathoz, illetve a hozzá hasonló népszerű, és a legtöbb kérdésben szimpatikusan nyilatkozó kortársaihoz."

Március 28. 20.20 Gorkij: Malva, tévéfilm. Szereplők: Malva - Szemes Mari, Vaszilij - Bessenyei Ferenc, Szerjózsa - Szabó Gyula, Jakov - Szilágyi Tibor. Rendezte Dömölky János, operatőr Kocsis Sándor.

Dömölky János rendező írta az ajánlóban:
"Gorkij születésének századik évfordulójára készült a tévéfilm, de többet szeretne, mint egyszerűen megemlékezni. Olyan hangokat keres Gorkij művében, melyek a ma emberében is élnek, nekünk is segítenek tisztán, igazabban látni. ...Nehéz volt Gorkij művét filmre alkalmazni. Olyan beidegzett reflexekkel kellett megküzdeni, mint a szocialista realizmus régi sémái. Amellett versenytársak a Gorkij-művekből készült nagyszerű szovjet adaptációk is..."

Az Észak-Magyarország írta 1968. április 3-án (V. M.) szignóval, részlet:
"A Malva tehát ellenállt. A Televíziónak nem sikerült rátalálnia a legkifejezőbb megoldásra: az orosz táj varázsa s a történet valódi színei nem ragyogtak fel teljes fényükben az igen modernre fogott, s szűkszavúan egyhangúra hangszerelt képekben..."

A Hajdú-Bihari Naplóban Bényei József április 3-án ezt írta, részletek:
"Gorkijnak nem volt szerencséje a televízióval. ...A mű a hűség és a korszerűsítés értelmezésének útvesztőiben kallódott el. ...Szétesett, stíluszavarokba veszett így Gorkij elbeszélése. Ami a novellában költészet, itt bizony nem is ritkán póz csak, ami a novellában a természet tiszta hatása az emberre, itt keret és díszlet csupán..."

Műsorarányok 1968. első negyedévében, százalékban:
politikai 30,1
dráma, irodalom 9,9
szórakoztató19,4
ismeretterjesztő12,5
oktató 6,5
sport 8.9
komolyzene 3.8
tánczene 3,2
népzene 1,1
egyéb 3,8.
(Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a MTV ált. iratok.)

Április

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elismerései Magyarország felszabadulásának 23. évfordulóján:
Munka Érdemrend arany fokozata Sándor Györgynek, a Televízió politikai adásai főszerkesztőjének,
Munka Érdemrend Ezüst fokozata Sárffy Lászlónak, a Televízió gyártási osztálya vezetőjének és Megyeri Károlynak, a Televízió népgazdasági osztálya vezetőjének,
Munka Érdemrend Bronz fokozata Székely Istvánnénak, a Televízió műsorszerkesztősége vezetőjének.
Művészeti díjat kapott Katkics Ilona rendező.
Balázs Béla díj III. fokozat kitüntetést kapott Schóber Róbert, a TV Híradó operatőre.
Érdemes művész lett id. Török Vidor operatőr.

Április 1., Gódor Ferenc, a Magyar Televízió elnökhelyettese negyedéves sajtóértekezletén ismertette a tévé tavaszi idényének műsortervét. A hagyományos műsorokon kívül néhány új típusú adás is látható lesz, például a szovjet-magyar ipari vetélkedő, Abody Béla Zsákbamacska című sajátos show-műsora és az új irodalmi műsor, a Fáklya. Kilenc tévéjáték bemutatása szerepel a tervekben, valamint harminckét játékfilmre számíthatnak a nézők. Adásba kerülnek az Angyal újabb kalandjai is. Az ifjúsági műsorok középpontjában a Ki mi tud? vetélkedő áll.

A Rádió és Televízió Évkönyv 1968/69 kiadványban megjelent Kovács Béla írása A televízió és ifjú közönsége címmel, ebből részletek:
"A Magyar Televízió például a legkisebb korosztálynak 10-15-20 perces műsorokat készít, és félórásnál hosszabbakat az idősebbek számára is csak ritkán. ...Leírhatjuk, hogy a Magyar Televízió fennállása óta tudatosan törekedett a gyermekeknek, az ifjúságnak készített műsoraiban - ahogy mi elneveztük - az aktivizálására. Ezt a szót egyáltalán nem szűk értelemben használjuk: a szellemi tevékenységre és az elvégezhető konkrét munkára való ösztönzést is értjük alatta. Az ilyen műsorokat minden korosztálynál megtaláljuk. A legkisebbeknél például (felszólítás nélkül is) természetes hatása a műsoroknak, hogy kedves televíziós figuráikat, Mazsolát, Cicamicát, az esti mese Mackóját lerajzolják, elküldik szerkesztőségünkbe. ...Más a helyzet az iskolás korban lévő gyerekeknél, akiknek nyiladozó értelme már alkalmas arra, hogy sokszor ugyan még játékos módszerrel, de szellemi munkára ösztönözhetők legyenek. Ezért alakultak ki a gyerekek műsorai között a különböző vetélkedők, rejtvényműsorok, a kísérletezésre, barkácsolásra tanító műsorok. ... Az ifjúsági műsorok területén - 15 éves kórtól számítva ezt a korosztályt - a versenyszellem mellett a nagyot akarás erejére, az önmaga-megmutatás vágyára, a fiatalok fejlettebb öntudatára építhet a televízió. E korbeli sajátos tényezőre építve alakultak ki a Magyar Televízióban azok a tömeges versenyműsorok, amelyek ugyan lehetővé teszik néhány legkiválóbb érvényesülését bizonyos irigyelt pályákon (Ki mit tud?, Riporter kerestetik), de bizonyára minden ifjú résztvevő elsősorban azt a pozitívumot könyveli el magának, hogy az alapos felkészülés, a többszörös verseny, irodalomból, zenéből, más művészeti ágakból vagy egy-egy tantárgyból, szakmából, csak hasznos lehet számára - ha nem is jut képernyőre, ha nem is nyer semmit..."

Április 2. 18.05 Csináld magad! címmel elsősorban gyerekeknek szóló műsorsorozat índult, a szakmák alapfogásait bemutatva. Az első részben a festés, meszelés volt a téma. Szerkesztő Varga László, riporter Balogh Mária, rendező Kökényessy Zsolt.
A TV Híradó ezen a napon beszámol a II. Országos Úttörő Parlamentről.

Ismét nehezményezik egyes nézők a modern magyar beat-zene térhódítását a televízió műsorában, sőt egyesek ezt már a szocialista társadalmi rend elleni támadásnak is tekintik.
M. O. MSZBT megyei titkár levele a tévé műsorszerkesztőségének, amit másolatban az MSZMP Központi Bizottságának is megküldött (1968. április 3.), részlet:
"Mindenek előtt elnézést kérek a zavarásét, de nem tudom kritika nélkül hagyni az 1968. IV. 2. Halló fiúk, halló lányok! műsorában a különböző pol-beat zenekarok fellépését. ...A műsor tartalma teljesen ellentétes volt főleg magyar vonatkozásban az úgynevezett pol-beat együttesek politikai funkcióival. ...Véleményem szerint akár a miskolci együttes fellépése, Máté Péter és az őt kísérő zenekar szereplése a jelenlegi társadalmi rend bomlasztása szellemében léptek fel. ...A Piroslámpás ház (Máté Péter - S. Nagy István száma, a szerk megj.) a társadalmi egyenlőség, társadalmunk alapjának teljes megszüntetését, szocialista erkölcsünk kapitalista erkölcsé való züllesztését jelentette." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22./1968/15.ö.e. AG 10/134)

A levélírónak az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztályáról Katona István válaszolt április 19-.én. Részlet:
"A Halló fiúk, halló lányok! április 2-án sugárzott műsora sok tekintetben belőlünk is ellenérzést váltott ki, hasonlóképen a Magyar Rádió és Televízió illetékes vezetőiből, akikkel több alkalommal is tárgyaltunk az említett adásról és a vele kapcsolatos egyéb problémákról. Úgy vélem azonban, hogy az ítéletében mégis túlzó. ...A Piroslámpás ház c. dal sok félreértésre adott okot, mert többen nem figyeltek fel arra, hogy a dalszöveg szerint egy nyugatra vetődött pesti lány csalódásáról szól. Peresze mindez nem változtat azon, hogy a műsorral kapcsolatban van egyéb más jogos kifogásolni való." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22./1968/15.ö.e. AG 10/134.)

Április 4. 1705 A koppányi aga testamentuma, tévéfilm. Rendezte Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György. Főszereplők: Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári, Benkő Péter fh., Szirtes Ádám, Benkő Gyula, Bodrogi Gyula, Iglódi István.

Ezen a napon az USA Tennessee államában, Memphis városban merénylet áldozata lett Martin Luther King, az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának Nobel-békedíjas vezére. A következő napokban mintegy ötven amerikai városban súlyos zavargások kezdődnek gyilkosság miatt: 4 halott, 350 sebesült, a merényletről az időeltolódás miatt másnap, 5-én számolt be a TV Híradó. Március 9-én Georgia államban, Atlantában eltemették el Martin Luther Kinget. Százezres tömeg vett részt a szertartáson. Erről is tudósított a TV Híradó.

Április 6. 20.40 Luigi Pirandello két egyfelvonásosa: Az ördöngős és Csocso közvetítése felvételről, az Irodalmi Színpadról.

Április 9., a TV Híradó stábjai is ott volt a Néphadsereg Központi Klubjában, ahol megkezdte munkáját a II. országos diákparlament. A tanácskozáson 300 küldött, 230 vidéki és 70 budapesti fiatal középiskolás és szakmunkástanuló vett részt.
A TV Híradó beszámol az új csehszlovák kormány eskütételéről. Április 8-án lépett hivatalba az új csehszlovák kormány, a miniszterelnök Oldrich Cernik vezetésével. Csehszlovákiában megszületik a Zdenek Mlynař vezetésével kidolgozott, az "emberarcú szocializmust" célul tűző reform-kommunista kormányprogram.
Ugyanezen a napon Fejes Endre Rozsdatemető című drámájának közvetítése felvételről, a Thália Színházból, Mécs Károly, Szabó Gyula, Kozák András és Horváth Teri főszereplésével.

Április 12. 20.20 Péntek esti tévészínház, Bendek Katalin: Paradicsomi játékok, tévéfilm. Írta és rendezte Esztergályos Károly.

Április 13., indul az új magyar tévéfilm-sorozat, az öt részes Az aranykesztyű lovagjai első része. Főszereplők: Pécsi Ildikó, Kozák László, Várkonyi Zoltán, Molnár Tibor, Bárdi György, Lőte Attila, Buss Gyula, Körmendi János, Tomanek Nándor, Inke László, Kovács István. Rendezte Keleti Márton. A sorozat Jim Garrison News Orlans-i városi főügyésznek John Kennedy meggyilkolásával kapcsolatos nyomozását elevenítette meg.

Gimes György írta A Rádió és Televízió évkönyv 1968/69 című kiadványban, részletek:
"Az ördög teste, A százegyedik szenátor és Az aranykesztyű lovagjai után gyakran halljuk szerzőtársammal, Geszti Pállal: e filmekkel új műfajt hoztunk a képernyőre - ideje volna alaposabban elemezni e műfaj sajátosságait, törvényszerűségeit, feltételeit és következményeit. ...Talán úgy a negyedik vagy ötödik sorozat után. ...Talán akkor majd leülhetünk, megvitathatjuk és eldönthetjük, mifélék ezek a filmek? Miféle törvényszerűségek szerint elegyedik bennük valóság és játék, dokumentált helyzet vagy írói képzelettel megálmodott szituáció, mi dönti el, hogy egy-egy szereplő szinte a valóságból lép a kamera elé, vagy íróasztalon születik? És talán akkor majd világosabb lesz, hogy a nagyobb cselekményesség vagy a mélyebb lélektani feltárás felé kell-e haladni, illetve: hogy ez a kettő megy-e együtt. ...Nem akarok nagy szavakat használni, de most mégis kénytelen vagyok azt mondani: Az aranykesztyű lovagjai számomra is igazi, meghökkentő drámával szolgált - mégpedig utólag. A sorozat már lepergett a tévében, a MAFILM laboratóriumában ismét elővették a kópiát, s éppen megkezdődött a munka új fázisa: az öt részes tévéfilm átalakítása a vágóasztalon kétrészes mozifilmmé.
Értesüléseink voltak arról, hogy Robert Kennedy szenátor rövid időre megszakítja választási kampányát, és villámlátogatást tesz néhány kelet-európai országban, s eljön hozzánk Budapestre is. Szerettük volna a rövidített változatot előtte lepergetni; s reméltük elmondja majd a véleményét arról, ahogyan a filmbeli Harrison ügyész reagál az igazi Garisson nyomozással kapcsolatos Robert Kennedy magatartására..."

Franciaországban elkészült az első hordozható színes tévékészülék, 30x40 centiméteres képernyővel.
Folynak az előkészületek az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália közötti televíziós műholdkapcsolat megteremtésére.

Április 15., a TV híradó beszámol a Spartacus próbáiról a Magyar Állami Operaházban. Később a szerző, Aram Hacsaturjan is ellátogatott balettje május 18-i operaházi bemutatójára. Egyben részt vett a május 14.-24. közötti örmény kulturális napok rendezvényein.

Április 17. 20.20 Fáklya, a Magyar Televízió irodalmi folyóirata 1. száma. A beköszöntőt Darvas József mondta, szerkesztő Lendvai György, operatőr Bíró Miklós, rendező Esztergályos Károly.
A csütörtökönként jelentkező Fáklya című irodalmi folyóirat és a Péntek esti tévészínház elindításával a kortárs magyar irodalom jobb bemutatását célozták. A Fáklya című műsorban állandó rovatok biztosították a helyet az irodalmi élet kiemelkedő alakjainak, az első szó jogán megszólaltak fiatal írók, készülő kötetükről adtak hírt szerzőik, egyfelvonásos darabok és a XX. századi magyar széppróza egy-egy darabjából készített kisfilmek szórakoztatták a nézőket.
Idézet Darvas József beköszöntőjéből, részletek:
"Alig van olyan ország, ahol az irodalom ilyen fontos helyet foglalna el a televízió műsorában. Mégis úgy érzem, erre a folyóiratra szükség van. ...Jó lenne, ha az élő magyar irodalom új műhelye teremtődne meg..."

Vilcsek Anna, a Magyar Nemzet kritikusa írta 1968. április 24-én, részlet: "Összhatásában gyengén sikerült a Fáklya első száma. Azok a törekvések, érzékelhető helyes elképzelések, amelyek e műsort létrehozták, azonban türelemre, megértésre ösztönöznek. A jó arányok - a szépirodalom, a publicisztika, és riport időaránya - a megfelelő forma és hangvétel kialakításához még idő kell. Egy-két adásnyi idő, ha a szerkesztő és a rendező már ismeri hasonló tévé-programok tapasztalatait."

Április 18., Fjodor Tyitov szovjet nagykövet átadta Németh László írónak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége által adományozott Megbecsülés Jele Érdemrendet. Az író kitüntetéséről a TV Híradó is beszámolt.

Április 20. 20.20 Viktor Rozov: Ketten az úton, a József Attila Színház előadásának közvetítése, felvételről. Főszereplők: Bodrogi Gyula, Voith Ági, Ráday Imre, Náray Teri, Mádi-Szabó Gábor.

Április 22., kezdetét vette a II. Magyar propaganda- és reklámfilm szemle. Egy hét alatt 90 reklámfilmet vetítenek le, az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjkiosztóra a Corvin Filmszínházban kerül sor 27-én.

Április 23., interjú Fock Jenő miniszterelnökkel, a riporter Megyeri Károly.

Április 25., Montreux-ben megkezdődik a tévéfilmek és tévéjátékok egyhetes Arany Rózsa Fesztiválja. A Svájci Rádió és TV Társaság a rendezvény egyik alelnökének Tömpe Istvánt kérte fel, aki ezt a tisztséget a Politikai Bizottság külön engedélyével el is vállalta. Az eset jelentősége, hogy először kértek fel szocialista országbeli személyt az elnökségben való részvételre.
20.20 Ki mit tud? I. elődöntő.

Április 30., a Televízió vezetői értekezletének határozataiból:
"2/e. A reklámblokkokkal kapcsolatban alapelvként azt kell tekinteni, hogy a hirdetések külön időben, a műsortól szignállal elválasztva jelentkezzenek, 5-10 perces blokkban.
2.h. A végleges elnökségi döntésig a hirdetéseket a jelenlegi rendszer szerint lehet folytatni. Az erre biztosított műsoridőt fokozatosan szabad növelni úgy, hogy az a II. félév során érje el a maximális 70 percet. A BNV időszakában - kivételesen - a Műsorszerkesztőséggel való egyeztetés alapján a hirdetésre szánt időt, az igényeknek megfelelően, az átlagos arányok fölé lehet emelni."

Ezen a napon 20.20 A csodálatos vargáné, tévéjáték. Federico García Lorca művéből rendezte Kende Márta, vezető operatőr Bíró Miklós. Főszereplők: Szénási Ernő, Domján Edit, Koltay János, Békés Itala, Egri István.

A tévékritikusok többször felvetették, hogy elkényelmesedett a tévéjátékok tempója. Rajnai András rendező a Rádió és Televízió Újság 1968/28. számában írt cikkében erre a felvetésre próbál választ keresni, melyben rendező kollégái is megszólaltak. Részletek:
"Szerintem a képernyőre kerülő játékoknál - válaszol Kende Márta, A csodálatos vargáné tévéváltozatának rendezője - a tempó gyakorlatilag mindig is lassúbb, mint a filmnél. Ennek ok az, hogy elsősorban nem külsőséges nagy mozgásokra és képi montázsra, hanem a leheletszerű belső folyamatok ábrázolására van lehetőségünk. Az élő adások és a telerecording felvételek technikája nem ad lehetőséget olyan gyors vágásra, mint a filmszalag...
- A speciális műfaji sajátosságokat - kapcsolódik a beszélgetésbe Szőnyi G. Sándor - a közönséggel való találkozás körülményei határozzák meg. Nem véletlen az, hogy a könyvnyomtatás feltalálása előtt az irodalom fő eszköze nem a laza szerkezetű regény, hanem a tömör vers volt, ennek kötött ritmusa, rímtechnikája tette lehetővé nagyobb eposzok szájról szájra való továbbadását, terjesztését is. Az a tény, hogy a kis képernyő miatt bizonyos képi dolgokat is dialógusokkal helyettesítünk, és ezzel lassítjuk a tempót, szerintem átmeneti jelenség, mert lehet, hogy néhány évtized múlva egész falat betöltő képernyőt vagy vetítővásznat fogunk használni..."

Május

A Miskolci tévéfesztiválon 35 órányi tévéfilm és csaknem ugyanennyi híradó esemény került bemutatásra.
SZOT-díjat kapott Pauló Lajos, a Televízió rendezője, a nagy nevelő hatású vetélkedő sorozatokért és a Hajóépítők című dokumentum sorozatért.

Május 6., a tévé vezetői értekezlete megtárgyalta Perjés Géza előterjesztésében a Magyar Televízió és Rádió reklámadásairól szóló előterjesztést, Radnai János előterjesztésében a mexikói olimpiai játékok televíziós közvetítésének tervét, Hoffer Rezső előterjesztésében a belső honorárium rendszer bevezetésének tapasztalatait.

Május 8., Tömpe István, az MRT elnöke és Kondor István, a Magyar Filmtröszt vezérigazgatója keretszerződést köt, részletek:
"A Televízió fokozódó igényeinek kielégítésére a MAFILM - éves kapacitása terhére - teljesíti a Televízió megrendeléseit, arra a volumenre, amelyre a két fél között megállapodás történt, amennyiben ehhez a Televízió egész évre arányosan ütemezett gyártási tervet tud biztosítani. ...A Televízió minden külföldi játékfilmjének szinkronizálási feladatát a Pannónia Filmstúdió látja el. ...A Televízió saját gyártáson kívüli filmszükségletét a Tröszt vállalataitól, illetve vállalatain keresztül és a Filmtudományi Intézettől szerzi be..."

A NÉPSZAVA 1968. május 12-i számában A Kállai kettős a szignál. Ma kezdődik a színes tévé rendszeres próbaadása címmel (szentiványi) írta, részletek:
"Fontos mérföldkövéhez érkezett a magyar televízió. Ma vasárnap reggel 8 órától délután 4 óráig színes próbasugárzást végez. A kísérleti adás pedig hétfőn reggel kezdődik. A Szabadság téri stúdióból a műsort a Szabadság-hegyi adóállomás közvetítésével ťrálövikŤ a VEGYTERV Hungária kőrúti palotájának XIV. emeletén felállított adó-antennákra. Az egyik antenna a BNV területét, a másik pedig a Bazilika irányába az V. kerületet és környékét sugározza be színes tévé-adásra. A BNV-n felszerelt készülékkel láthatjuk is ezt a műsort. ...A leszűrt tapasztalatok alapján folynak a színes adási kísérletek. A tervek szerint szilveszterre hosszabb színes tévéműsort adnak. A televízióban már készül az első színes magyar tévéfilm."

Az Esti Hírlap 1968. május 29-i számában Kitűnően sikerült a színes próbaadás címmel írt, részletek:
"...Akik a BNV-n jártak, működés közben láthatták az ORION és VIDEOTON színes tévékészülékét, s a rögtönzött műsor nagy sikert aratott. Színes tévé ügyben érkezett Budapestre Andre Pons, a SECAM televíziós szervezet igazgatója s kezdett fontos tárgyalásokat. ...A következőket mondta: Magyar kollégáinkkal együttműködve a múlt héten néhány napon át kísérleti adást sugároztunk Magyarországon. A programon népzene-, beat-, cigánytánc-, kis revü-, főzőtanfolyam-, divat-, fürdőruha- és fodrászbemutató volt. A kitűnően képzett magyar televíziós gárda közreműködésével nagyon jó minőségű volt a részben filmről, részben egyenesben sugárzott adás..."

Május 20., megkezdődik az V. Miskolci Filmfesztivál. Ebben az évben először a Rádió és Televízió Újság olvasói is részt vehettek az egyes televíziós alkotások elbírálásában.

Május 21. 20.10 Trenyov: Ljubov Jarovaja című drámájának közvetítése felvételről, a Miskolci Nemzeti Színházból.

Május 23. 19.20 Tíz hét Vietnamban - Róbert László szerkesztő-riporter és Kecskés László operatőr riportfilmsorozata indul. Kecskés László operatőr kamerája a kétezer kilométeres út alatt hatezer méter filmanyagot rögzített.
Ugyanezen a napon a TV Híradó ismerteti Chon Bendit franciaországi diákvezető nyilatkozatát.

A műsorújság 1968/18. számában Róbert László így emlékezik a forgatásra: "Mi volt a legnehezebb? Nem könnyű a válasz. Kecskés László kollégámnak talán az, hogy a Ham Rong-i híd után két kilométerrel - Hanoi felé - úgy érjen az út menti árok fenekére, hogy a már akkor két ízben meghegesztett kamerája ne érjen földet. S hogy az Ariflex nem tört szét, hogy az objektív ťhatósugaraŤ öt másodperc múlva elérte a fölöttünk körülbelül 700 méter magasban keringő és golyósbombákat szóró F-115-öst, alán ez volt televíziónk operatőrjének legjobb teljesítménye az alatt a két és fél hónap alatt, amelyet Vietnámban töltöttünk."

Az Esti Hírlap 1968. május 29-én (bársony) írta:
"Kecskés László operatőr kamerája drámai pillanatok részesévé tette a nézőket a Tíz hét Vietnamban második, Fantomok című riportjában. Nehéz lesz elfelejteni a feszült képsorokat, amelyek a Fantom leszedését, majd a lelőtt pilótáért indult néma versenyfutást örökítették meg. Ez utóbbihoz hasonló drámai jeleneteket keveset találunk emlékezetünkben. Egyedülálló volt a maga nemében a fogoly amerikai pilótákról készült képanyag is. Aki viszont nem ért angolul, az kimaradt minden bizonnyal az izgalmas beszélgetésből. Elhangzott egy rosszul fogalmazott mondat is; a riporter az amerikai katonákról megjegyezte: Tragikus hősei egy felelőtlen kalandnak. Tragikus hős Bánk bán, Pósa márki vagy Hamlet, de a polgári lakosságra gyilkos bombákat szóró amerikai pilótát más titulus illeti meg. S az amerikai agresszió is sokkal szörnyűbb annál, semhogy egyszerűen felelőtlen kalandnak nevezhessük. (Az első részben is hasonló ellenérzésekkel fogadtuk a riporternek azt a kijelentését, hogy szurkolók ebben a háborúban. Ennek a háborúnak - szerintünk - csak ellenzői vagy támogatói lehetnek!). A túl könnyed fogalmazás nem válik az értékes sorozat előnyére."

A Rádió és Televízió évkönyv 1968/69 kiadásában megjelent Sándor György Politika a képernyőn című írása, részletek:
"Szegény amerikaiak - írta 1968 tavaszán a vietnami háborúval kapcsolatban az egyik angol újság neves kommentátora, és ezt a minősítést így indokolta: a Brit Birodalom gyarmati háborúinak idején hónapok is elteltek, míg egy-egy gyarmatosító akció, egy tömegmészárlás híre eljutott Európába. És akkor is rendszerint olyan formában, ahogy a gyarmatosító tisztviselők helyesnek látták. Most azonban - folytatta gondolatmenetét - nemcsak az újságok, filmhíradók közvetítik a legfrissebb harctéri események hírét, de a televízió helyszíni közvetítésben számol be nézőinek csatákról, brutalitásokról. Mi hozzátehetjük: ezek a híradások célzatosak, tudatosan válogatottak voltak. A legborzalmasabb gaztettek, másrészt pedig a partizánok győzelmei nem kerültek képernyőre; de abban kétség kívül igaza van a kissé kajánul sajnálkozó angol újságírónak, hogy ezek a közvetítések is, mintegy rendeltetésük ellenére, sok egyéb tényező mellett, még az amerikaiak millióit is meggyőzték arról, hogy Amerika szennyes háborút visel Délkelet-Ázsiában. ...Természetesen a mi televíziónk is rendszerünk védelmét, erősítését szolgálja. De a szocialista rendszerben nem áll érdekünkben sem félrevezetni, sem közömbösíteni a nézőt. Hiszen a fejlődés iránya egybeesik törekvéseinkkel; nem akarjuk konzerválni, nem akarjuk fenntartani egy elavult társadalmi rendszert, hanem újat teremteni, egy, az adott objektív feltételeknek megfelelő társadalmat létrehozni..."

Május 26., a TV Híradó beszámol Gomulka lengyel pártvezető és Kádár János budapesti tárgyalásairól. Bejeződött az egyhetes rövidfilm fesztivál Miskolcon, nagydíjra egyetlen filmet sem talált érdemesnek a zsűri.

Május 27., Ülést tartott az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsága. Napirendek:
Beruházási kérdések:
- Az 1969-70. évi beruházási előirányzatok.
- A szocialista és tőkés országokból származó hosszú lejáratú beruházási hitelek igénybevételének lehetősége.
Egyebek:
- A Magyar Rádió és Televízió egyes alkalmazottainak bérszínvonala.
- A termelőszövetkezeti alkalmazottak munkabérének szabályozása.
- A rendkívüli sportszabadság és munkaidő-kedvezmény biztosítása.
- Emlékeztető az MSZMP és a LEMP szakértői munkacsoportjának a KGST-országok gazdasági integrációjára vonatkozó koncepcióval kapcsolatos megbeszéléseiről.

Május 28. 19.35 közvetítés a nápolyi San Carlo színházból, Bizet: Carmen. Az olasz televízió (RAI) 1966-ban készült felvétele.

Május 30., a Művelődésügyi Minisztérium sajtótájékoztatója szerint 1968 első negyedévében 23 százalékkal csökkent a moziba látogatók száma, különösen a magyar filmek iránti érdeklődés esett vissza zuhanásszerűen. Ezt elsősorban a tévékészülékek vásárlásának felfutásával magyarázták.

Június

A szófiai tévéfilmfesztiválon a legjobb forgatókönyv díját nyeri Cserhalmi Imre és Zsurzs Éva Úton című filmje.
Tíz év alatt századik adásához érkezett Öveges József professzor népszerű tévéműsora a 100 kérdés - 100 felelet.
A müncheni Prix Jeunesse elnevezésű ifjúsági filmfesztiválon tiszteletdíjat kap a Magyar Televízió Viaszvarázslat című filmje.
A prágai tévéfesztiválon az Illés Endre novellájából készült, Mihályfi Imre által rendezett Három találkozás című tévéfilm nyerte a legjobb rendezés díját.
A bajorországi Inzellben tartották az európai televíziók nemzetközi sportszervezetének, az EuroSportnak az évi versenyeit. Döntés születik: az 1969-es (tizenkettedik) EuroSport Fesztivál színhelye Magyarország, Siófok lesz.
Intervíziós és Euróvíziós tanácskozást tartottak Budapesten. Témája a híranyagok cseréjének meggyorsítása és a mexikói olimpiai közvetítési terveinek egyeztetése. Megállapodás születik közös mezőgazdasági magazin, közös ismeretterjesztő, illetve közlekedési műsor készítéséről, opera-, és balett műsorok kölcsönös közvetítéséről, a dalfesztiválok programjának egyeztetéséről, a nemzetközi fesztiválokon való együttműködésről, és arról, hogy a delegációk kölcsönösen informálják egymást a színes tévéműsorok készítésének tapasztalatairól.

Júniusban Robert Kennedy és Eugen McCarty politikai "párbaját" közvetítette az ABC televíziós társaság. Az egyórás műsor a vetélytársak nézetazonosságáról tanúskodott. Közös offenzívát hirdettek a Johnson-kormány vietnami politikája ellen.

Június 4., ülést tartott az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága. Napirendi pontok:
1. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom, a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) és a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulóján rendezendő ünnepségek.
2. A szocialista országokba irányuló propaganda helyzete.
3. A rádió és a televízió politikai tömegpropagandájának szélesebb összekapcsolása és az 1968/69. évi feladatok.
4. A honvédelmi ismeretek tantárgynak az oktatási intézményekben való bevezetése.
5. Irodalmi évfordulókat szervező emlékbizottság létrehozása.
6. Az Agit. Prop. Bizottság 1968. II. félévi munkaterve.
7. Különfélék:
- Jubileumi emlékplakett adományozása propagandisták számára.
- A KISZ KB titkárának, Szabó Jánosnak az Agit. Prop. Bizottság ülésére állandó résztvevőként történő meghívása.

Június 5., Los Angelesben, az Ambassador szálloda előcsarnokában 8 óra 15 perckor merényletet követtek el Robert Kennedy ellen. Életét többórás műtéttel sem tudják megmenteni. Másnap a szenátus emlékülést tartott Robert Kennedyről. A Demokrata párti Mansfield szenátor javasolja: az elnökjelöltek kapjanak állandó védőőrizetet. A szenátus a javaslatot megszavazta.

Június 6., a demokrata párt elnökjelöltségére jó eséllyel pályázó Robert Kennedy szenátort Los Angelesben halálosan megsebesíti egy merénylő - számol be a TV Híradó az előző napi eseményről. Ipper Pál, a Magyar Rádió és Televízió New York-i tudósítója az európai tudósítók közül elsőként jelenti a Robert Kennedy elleni merénylet hírét.

Ugyanzen a napon Horn Dezső Közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes megküldi Katona Istvánnak, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztálya osztályvezető helyettesének a Rádió és Televízió adóhálózat rekonstrukciós és fejlesztési terveire vonatkozó előterjesztést. (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22./1968/15.ö.e. AG 474. +474/3.)

Június 11. 19.30 Falak - vitaest. Magyarországon szokatlanul nagy társadalmi vita alakult ki Kovács András Falak című filmjéről. Ezért a televízió is teret adott a vitának. Müller Magda szerkesztő és Eck T. Imre rendező műsorában vitapartnerek voltak: Antalfia Jenő, Benedek Miklós, Hubay Miklós, dr. Huber Róbert, Kardos Júlia, Kovács András (a film rendezője), Kovács András egyetemi hallgató, Zay László.

B. Nagy László, a kor legjelentősebb magyar filmkritikusa A látvány logikája című, a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent könyvében Az öntudat falai című kritikájában írt a filmről. Részletek: "A film műfaji értelemben szintézis: témában visszatér a nehéz emberek világához, földolgozásában, építésmódjában a játékfilm eszközeivel él, mint a Hideg napokban. Kovács nemzedéki önvallomásnak nevezi filmjét, s szinte védekezik a ťszemélyes élményekért alkalmasint, mert őt is irritálja az a járványszerűen terjedő vallomásosdi, melynek egyetlen indoka és célja az önigazolás kényszere, s a vallomástevő rendszerint akkor pattan föl a freudi díványról, amikor éppen a legtitkosabb gondolatait kellene kimondania. ...Egy mondatban: a Falak izgalmas és lebilincselő, de nem film. S talán megbocsátható, hogy e születő új műfajt, mellyel a kritikus a foglalkozása miatt rokonszenvez, a perspektívái felől elemez."

Június 14., a TV Híradó tudósít arról, hogy Alexander Dubček pártfőtitkár és Oldrich Černik miniszterelnök vezetésével legmagasabb szintű csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogatott Budapestre, június 13-15. között folynak a tárgyalások. A barátsági nagygyűlésre az Építők Székházában került sor, amit a rádió és a televízió élőben közvetített. Aláírták a két ország újabb húsz évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését.

Ezen a napon megjelent a 23./1968 számú elnöki utasítás a Magyar Rádió és Televízió reklámtevékenységéről. Ennek tartalmából részlet: "Az új gazdasági tendenciák indokolttá teszik, hogy a különböző sajtó és más hirdetési formák mellett intézményünk is foglakozzék - a népgazdaság érdekeivel nem ellentétes - hirdető és reklám tevékenységgel. ...Mind a rádiónál, mind a televíziónál a reklámadásokat általában é elsősorban - az egyéb műsoroktól feltűnő módon elválasztva /szignál/ - esetenként 10-15 percnél nem hosszabb blokkokban kell elhelyezni. Biztosítani kell, hogy a hirdetési blokkok lehetőség szerint a nap minden szakaszában, azonos időpontokban kapjanak helyet. ...A televízióban a heti összes reklámidő 60 perc lehet." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a MTV ált. Vezetői ülések.)

Június 15., a Film Színház Muzsika 1968/24. száma beszámolt arról, hogy Luigi Chirarini professzor, a hírneves filmesztéta, a velencei filmfesztivál elnöke Budapesten járt. Gách Marianne interjút készített vele, ebben beszélt a televízióról, a film konkurenciájáról is, amitől nem kell félni:
"A technika nem áll meg a filmek kedvéért. Én örülök, ha azt hallom, ha a film gazdasági krízissel küzd. Örülök, mert rákényszeríti a producereket arra, hogy komoly jó filmeket csináljanak. Ahogy hajdan a színház is megújhodott, hogy megküzdjön a film konkurenciájával. A filmnek másfélék a feladatai, mint a televíziónak, más nyelven más emberekhez kell szólnia..."

Június 18. 19.35 Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjáték közvetítése a Debreceni Csokonai Színházból, felvételről.
Ugyanezen a napon 22.25 Poór Klára beszélgetett Beya Gaafar el-Nafrawy-val, az egyiptomi tájékoztatási minisztérium osztályvezetőjével a közel-keleti helyzet időszerű kérdéseiről.

Aznap ülést tartott az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága. Napirendek:
1. A nemzetiségek helyzete.
2. Az egyetemi, a nemzetközi kapcsolatok fakultás átszervezése.
3. Jelentés az 1967/68. évi pártoktatás tapasztalatairól.
4. Különfélék:
- A Mikroszkóp Színpad állandó jellegű működtetése.
- Személyi kérdések. (Gódor Ferenc, Léderer Frigyes.)

A Rádió é Televízió Újság 1968/27. száma tette közzé, hogy Gódor Ferencet, az MRT elnökhelyettesét, a Televízió vezetőjét a TIT főtitkárává választják, és Pécsi Ferencet, az MTI főszerkesztőjét kinevezik az MRT elnökhelyettesévé, a Televízió vezetőjévé.

Június 19., megkezdődött a televíziós filmek fesztiválja Prágában. A június 28-ig tartó rendezvényen 39 ország 64 filmje versenyez az Arany Prága nagydíjért. Magyarországot Illés Endre Három találkozás című művéből készült alkotás képviseli (Mihályfi Imre rendezte).

A Szovjet Televízióban akkor öt program volt látható, átlagos napi összes adásideje 24 és fél óra volt. Az elsőn az országos főműsort sugározták, a másodikon Moszkva és környéke lakóinak adtak műsort, a harmadik műsort az ottani "iskola tévé" műsorai tették ki, a negyedik szintén a közművelődésé volt, amolyan "szabadegyetem" jelleggel. Az ötödik pedig a színes műsoré volt, a Szovjetunióban ekkor már létező két szabadnapon - ekkor már az országban áttértek majdnem mindenhol az ötnapos munkahétre. Ekkor 126 "helyi" (köztársasági, területi és városi) tévéadó sugárzott rendszeres adást a Szovjetunióban, a tévétulajdonosok számát 25 millióra becsülték.

Június 23. (vasárnap) 11.00 Ki mit tud? döntő I. része, az irodalmi színpadok, a kamarakórusok, és a pol-beat kategória versenye.

Június 25. 19.05 Verdi: A végzet hatalma. Operaközvetítés az Erkel Színházból, felvételről (június 13.).
Indul a televízióban a 13. megyei tematikus hét programja, ekkor Szolnok megye került sorra.

Június 26. 19.15 Interpelláció - élő adás. A Szolnok megyei tanács VB három elnökhelyettese - Bárdi Imre, Nyíri Béla, és Soós István - valamint dr. Kuti György vb titkár válaszolt élő adásban a megye lakóitól beérkezett kérdésekre. A levélírók egy része közösen nézte a műsort a Hazafias Népfront Klubjában, az ott lévő közvetítő kocsi segítségével "közbeszólhatott". A műsort készítette Pápai László, szerkesztő riporterek Molnár Margit, Berta Béla, Nagy Tibor, rendező Eck T. Imre.

Június 27., már a közértekben is lehet Coca-Colát kapni Magyarországon. Erről TV Híradó tudósítás nincs.

Június 28., a TV Híradó bemutatja a színestévé gyártást, valamint tudósít arról, hogy elfogták Sirhan Bishara Sirhant, Robert Kennedy gyilkosát.

Június 29., Ki mit tud? döntő, II. rész. A legjobbak legjobbjai: Nagy Zsuzsa versmondás, Kincses Veronika ének, Schiff András hangszeres zene, a budapesti Veres Pálné Gimnázium kamarakórusa, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola irodalmi színpada, Bence Győző táncdal, Tolcsvay trió pol-beat. Az egyéb kategóriában hárman is: Bóbita báb-együttes, a parodista Gálvölgyi János és a kerékpáros-akrobata Sáfrán István.

A Film Színház Muzsika 1968/27. számában Csík István írta, részlet:
"A Ki mit tud? - ÜGY. Így, csupa nagybetűvel. Szívügy. Egy hatalmas közösség; a fiatalok szívügye. Voltak, akiknek azért volt rokonszenves ez az adás, mert a fiatal tehetségek előtt egyengette az utat a siker, amatőr művészeknek a kihívás, a szakma felé. Kétségtelenül így van. Az első versenyek győztesei igen sokan ma már hivatásuknak tekinthetik azt, ami a győzelemhez segítette őket; egyesek megmaradtak saját művészeti águk perifériáján, mások népszerűsége azonban, az idő múlásával egyre jobban nő. Valóban gyorsabban jutottak az áhított sikerhez; de a tehetségesek, az igazán tehetségesek, pedig most, éppen róluk van szó, hiszem, hogy előbb utóbb eljutottak volna idáig..."

Június 30., a TV Híradó riportjában beszámolt arról, hogy a Taxi Vállalatnál hogyan változnak a dolgok az új gazdasági mechanizmus hatására.

Július

Július 1., a TV Híradó tudósít arról, hogy aláírták a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását megelőző atomsorompó szerződést.

Július 2. 19.10 Shakespeare: Ahogy tetszik, vígjáték. Közvetítés a Miskolci Nemzeti Színházból, felvételről.

A Magyar Hírlap aznapi számában N. Sándor László tudósít az egri filmszemléről, Nagykorú lett az iskola-tv és az oktatófilm címmel.

Július 5. 20.40 Játszótársunk, mondd, akarsz-e lenni? - irodalmi fejtörőjáték sorozat utolsó, befejező adása.

A Dunántúli napló július 9-i számában (T) szignóval írta, részletek:
"A tízhónapos irodalmi vetélkedő befejeződött, a húszezer forintos első díjat egy fiatalember, Keszthelyi Pál nyerte, viszonylag magas pontszámmal. A nagy vállalkozás mindenekelőtt megszerkesztésében múlta felül elődeit, a játék a fejtörők szinte bámulatos ötletességével tűnt ki, ami - ha jól meggondoljuk - ennyi időn át nem kis szellemi teljesítmény, és azok számára, akik szeretik az irodalmat, a fejtörőket, sok ötletet adott. ...Talán nem volt olyan nézőnyilvánossága, mint a korábbi irodalmi vetélkedőknek, de a Játszótársunk... nehezebb volt, magasabb szintű igényeket támasztott, nem csupán komplikáltabbnak tűnt, hanem átgondoltabb, szervezettebb volt. Az irodalom érzékeny néző emlékében szép mozzanatként marad meg a tévéműsorok nagy halmazából."

Július 7., ünnepélyesen megnyitották a csillebérci úttörő nagytábort, az eseményről a TV Híradó is beszámolt.

Július 12., Péntek esti bemutató, Szakonyi Károly: Halász doktor című tévéjátékának bemutatója. A TV Híradó pedig beszámolt Dubček Budapestre érkezéséről.

Július 13., Ábrahám Pál: Hawai rózsája, jazz-operett közvetítése a Szolnoki Szigligeti Színházból, felvételről.

Július 18. 18.05 a moszkvai távolsági autóbusz közlekedési vállalat és az IKARUS gyár dolgozóinak kapcsolásos találkozója. Rendező Nyina Petrovna és B. Megyeri Gabriella, riporterek Igor Kirillov és Poór Klári, szerkesztők Tamara Kaskarova és Németi Gyula.

Ugyanezen a napon 21.25 Déry Tibor: Talpsimogató, tévéjáték. Rendezte Szitányi András fh., vezető operatőr Lukács Lóránt. Szereplők: Okos Elemér - Tahi-Tóth Lászó, Kati - Gór Nagy Mária fh., Ilus - Halász Judit, Eszter - Sütz Ila fh., Rendes Péter - Iglódi István, Tisztes Pál - Koltai Róbert fh., Pettyes Jenő - Szombathy Gyula fh., Baba - Dőry Virág, Klári - Vennes Emmy, Altiszt - Lázy István.

A műsorújságban a rendező, Szitányi András írta:
"A darab erényei közé tartozik, hogy érdekes, hatásos szerepeket kínál a színészgárdának, Halász Juditnak, Iglódi Istvánnak, Tahi-Tóth Lászlónak, és a többieknek. Csak egy példa: Iglódi nemcsak ifjú egyetemi hallgatót, de bogaras öreg professzort is játszik. A Talpsimogató - tegyük még hozzá -Déry Tibor első darabja a Magyar Televízióban. A rendező örül, hogy - első tévéjáték-rendezésével - e találkozás részese lehetett."

Ez a műsor sem tetszett mindenkinek. Július 25-én S. F. asztalos levelet küldött az MSZMP Központi Bizottságának - melyet illetékességből az Agitációs Propaganda Osztály kapott meg kivizsgálásra - melyben felháborodását fejezte ki Déry Tibor Talpsimogató című művének televíziós feldolgozása és sugárzása miatt. Ebből részlet:
"Július 18.án a tévé műsorára tűzte Déry Tibor "Talpsimogató" című tévéjátékát. A darab főszerelője egy karrieristát személyesít meg. Ez a típus még az ötvenes években sem volt általános jelenség és most a múlt idő bűneiben is hibájában ilyen eszközökkel való vájkálás nem időszerű, különösen azért, mert mikor rendszerünk nyílt és burkolt ellenségeinek aktivitása magasan felfokozódott, mint a csehszlovák események is mutatják, nem indokolt az elnéző magatartás. ....Ez a Déry Tibor korunk Pekár Gyulája, rég az irodalomtörténet szemétdombjára kerül, amikor még József Attila költői nagysága magasan tündököl és az újabb nemzedék igaz tanítója lesz örök időkre. (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f. 22./1968/15. ö.e. AG 10/331 1968 júl. 25.)

Szeptemberben Kulcsár Ferenc, a MRT MSZMP Pártbizottsága titkára tájékoztatja levélben Katona Istvánt (MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztálya) arról, hogy Bernáth Rózsa, az Irodalmi osztály vezetője találkozott S. F.-el és elbeszélgettek (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f. 22./1968/15.ö.e. AG 10/331/3). Részlet Bernát Rózsa tájékoztatásából, amit Kulcsár Ferencnek írt a találkozóról:
"Augusztus 22-én Kulcsár elvtárs kívánságára beszélgettem S. F. elvtárssal, aki Déry Tibor Talpsimogató c. drámája kapcsán levelet írt a pártközpontba és a Népszabadság szerkesztőségébe.
Beszélgetésünkben S. elvtárssal abban állapodtunk meg, hogy valóban gondosabban kézbe kell tartani nemcsak a forgatókönyvig a műsorokat, hanem rendezői megvalósítás szintjén is. Nem egyezett a véleményünk a tekintetben, hogy hibát követett el a Drámai osztály, amikor Déry Tibortól drámát fogadott el. Mint később kiderült, a Népszabadság szerkesztősége is válaszlevélben igazságtalannak tartotta Déry összehasonlítását Pekár Gyulával..." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f. 22./1968/15.ö.e. AG 10/331/4.)

A Magyar Nemzet július 24-i számában Vilcsek Anna írta, részletek:
"Az ötvenes évek atmoszférájában született Déry Tibor komédiája a talpsimogatóról, aki karrierje érdekben semmitől sem riad vissza: hízeleg, hazudik, rágalmaz. A talpsimogató, a gátlástalan talpsimogató karrierista ismert figura ma is, noha nem olyan jellegzetes, s főként nem olyan veszedelmes, mint a személyi kultusz idején volt. Déry Tibor szinte csontig levetkőztette az ellenszenves figurát, hogy a kifejlődő Tartuffe-természetet a maga tiszta típusában mutathassa. A talpsimogató a viharos színpadi játékok, a vaskos komédiák közé való. ...A talpsimogatót a tévéjáték szokásos stílusában aligha lehetett volna előadni. De ha egy színpadra írt komédiát lefényképeznek, attól még az nem lesz tévéjáték."

A Szolnok megyei Néplap írta július 24-én, (S.B.) szignóval, részletek:
"Szubjektív érzéstől fűtött komédia a Talpsimogató. Nézése közben óhatatlanul az a gondolata támad az embernek, nemcsak a nevetés szándékával íródott, hanem sokkal inkább azért, hogy kiemelje egy letűnt politikai korszak érdemtelenül futatott embereinek gyengéit, nagyon is könnyű fajsúlyú emberi mivoltát. ...Déry Tibor első tévédarabja sikert aratott."

Július 21. 9.00 Hétmérföldes kamera - Úttörőhíradó.

A műsorújság 1968/27. száma ezt írta.
"A hivatalos program többnyire csak pár sort szentel a tévé egyik rendszeresen jelentkező gyermekműsorának. Néha csak ennyit: Hétmérföldes kamera - Úttörőhíradó. Ennyiből bizony nem nagyon sejthető meg az a sok szín, amit a műsor tízéves fennállása során a tarsolyába gyűjtött; az a számadat sem, hogy kamerái majdnem 40.000 kilométert tettek meg eddigi útjaik során."

Július 23. 18.55 Prix Jeunesse 1968 fesztivál.
20.20 Lope de Vega: A kertész kutyája, közvetítés a Békéscsabai Jókai Színházból, felvételről.

Július 27., Siófokon a Szakmunkástanulók üdülőjében külföldi diákok üdültek, számolt be ezen a napon a TV Híradó.

Július 30. 20.50 VIT 68 - gálaest közvetítése Szófiából.

Július 31. 19.30 a VIT 68 - magyar gálaest közvetítése Szófiából, riporterek Megyeri Károly és Moldoványi Ákos.

A műsorújság 1968/29. száma nyilvánossága hozza két tavaszi műsorhét országos felmérésének adatait. A rangsor, valamennyi nézőkategóriát figyelembe véve:
1. Tavasz a lakásban (tanácsadás nőknek),
2-3. TV jelenti és Ebédszünet,
4. Az orvosi gondolkodás története (dr. Benedek István sorozata),
5. A haza hű fiai (szovjet dokumentumfilm).
A másik héten:
1. A világ nagy vasútjai,
2. Ki mit tud? (5. elődöntő),
3. Játszótársunk, mondd akarsz-e lenni,
4. Ki mit tud? (4. elődöntő),
5. Szülők nevelők egymás között.
A rangsor az un. tetszési index alapján készült.

Augusztus

Indul a népszerű lengyel tévéfilm-sorozat, A négy páncélos és a kutya vetítése.
A tévé-előfizetők országos aránya ekkor 100 családonként 39 előfizető (Budapesten 53).
A televízió filmet forgatott hosszabb ideig a Veszprémi Állatkertben a Böbe nevű majomról, amely bemutatja azokat az érdekes kísérleteket, melyeket az állatkert igazgatója hosszú idő óta folytat vele. A film augusztus 23-án került a képernyőre.
A BBC másfélmillió dollárért megvette a kizárólagos jogot, hogy rádió és televízió műsorokat közvetítsen az amerikai demokrata és republikánus párt elnökjelölő kongresszusáról Chicagóból és Miamiból.

Augusztus 7. 19.25 Leeds United-FTC Vásárvárosok kupája labdarúgó mérkőzés közvetítése Leeds-ből, riporter Vitray Tamás.

A Rádió és Televízió Újság 1968/32. számában írta:
"Kik azok a Mézgáék?
A Mézga-családot ma még csak a Pannónia Filmstúdióban és a tévében ismerik. De biztos, hogy előbb-utóbb népszerűek lesznek, éppúgy, ahogy a Foxi Maxi, a Flinstone-ok. Mézga Géza, Paula asszony, Öcsi, Kriszta és a többiek ugyanis az első magyar televíziós rajzfilmsorozat hősei..."

Augusztus 16., a Népszabadság közli, hogy ezen a napon helyezik üzembe a komádi televízióadót. A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállat és a 31-es számú Építőipari Vállalat közös munkával építette meg a 146 méteres betonoszlopot. Sopronban befejeződik a Károly-kilátó szomszédságában épülő új tévétorony alapozása.

A Táncdalfesztivál három elődöntőjére 550.000 szavazatot küldött be a közönség. A szavazatok 65-70 százalékát húszévesek vagy ennél fiatalabbak, 45 százalékát falusiak, 65 százalékát nők küldték be.

Augusztus 18. 20.20 Táncdalfesztivál 68 - a döntő közvetítése.

Az Esti Hírlap írta augusztus 30-án:
"A Táncdalfesztivál közönségszavazatainak ismertetése - sportnyelven szólva - a papírformát igazolta. A legtöbb szavazatot az Illés zenekar száma, az Amikor én még kissrác voltam kapta. Második helyre került a zsűri és a közönség együttes szavazatainak alapján a Mary Zsuzsi énekelte Mama. A harmadik helyre az Aradszky László énekelte Nem születtem grófnak című dal került."

A Film Színház Muzsikában 1968/37. számában Lelkes Éva Táncdalfesztivál után címmel készített interjút Mary Zsuzsival. Részletek:
"...És a nyár is jó volt. Sikerre vitte Dobos Attila Mama című dalát. Ő az, aki mint Zeusz fejéből kipattant Pallasz Athéné, teljes vértezetben a táncdalénekesek első vonalába. ...Tizenhárom éves kora óta énekel. Szegeden a jazz-klubokban debütált és kezdett angolul énekelni...
- Mi akartál lenni gyermekkorodban?
- Színésznő.
- És amikor nem sikerültek a Ki mit tudok? Akkor sem akartad abbahagyni a pályát?
- Soha.
- Mitől félsz?
Elgondolkozik.
- A kifütyüléstől. A teenagerektől. Én azt szeretem, ha tapsolnak. Félek a sikítástól. Én nem szeretem a beat-zenét, jobban mondva, csak az igazán jót szeretem. Az én közönségem idősebb közönség, én a huszonévesekre építek. Tudod, mi egészen mások vagyunk. Lecsillapodottak - mondja, és az arcát komolyság üli meg..."

A Politikatörténeti Intézet által rendezett "Nyilvánosság és közvélemény -1968" című konferencián Horváth Edina adta elő a következőket:
"Az 1968-as Táncfesztivált szerény keretek között kellett megrendezni. Az előkészítés során kerülni kellett a túlzott reklámot, megkérték a sajtó képviselőit, hogy a fesztivál eseményeivel csak a televízió más műsoraihoz hasonló keretek között foglalkozzanak. Az elődöntők lebonyolítási rendszerében változásokat vezettek be, a nézők és a zsűri közötti véleményeltérések okozta feszültségek csökkentése végett a zsűrit nem a nézőtéren, hanem a színházépület más helyiségében helyezték el. Így a jelenlévő közönség nem láthatta az egyes zsűritagok által adott pontszámokat. A tévénéző és a rádióhallgató ezt a változást nem észlelte. A közönség szavazataival vett részt a játékban, de befolyását csökkentették. Azért, hogy a zsűri szerepe ne váljon formálissá, a beérkező szavazatok számát módosították."

Augusztus 19. 20.20 Katona József: Bánk bán, tévéváltozat. Rendezte Szinetár Miklós, vezető operatőr Sík Igor. Szereplők: II. Endre - Benkő Gyula, Gertrudis - Ronyecz Mária, Ottó - Balázsovits Lajos fh., Bánk bán - Latinovits Zoltán, Melinda - Béres Ilona, Mihál bán - Kömíves Sándor, Simon bán - Szénássy Ernő, Petur bán - Kovács Károly, Myksa bán - Szegedi Szabó István, Solom mester - Koncz Gábor, Izidóra - Pálos Zsuzsa fh., Udvirnik - Soós Lajos, Biberach - Mensáros László, Tiborc - Görbe János.

A Film Színház Muzsika már 1968/7. számában, februárban beszámolt a forgatásról, (k.j.) szignóval. Részletek:
"Hatalmas impozáns díszletek között készül Katona József Bánk bánjának televíziós változata. A felvevőgép előtt éppen Bánk bán (Latinovits Zoltán) és Biberach (Mensáros László) áll. Az első, ami feltűnik - a szövegmondás. Minden pátosz nélkül beszélnek a színészek. Igen, beszélnek és nem deklarálnak, nem szavalnak. És ettől az egész mű közelebb kerül az emberhez, maibbá válik. Nem véletlenül. Mert ez az egyik célja Szinetár Miklós rendezőnek.
- Szeretném bebizonyítani - magyarázza a felvétel egyik szünetében - hogy nem valami poros klasszikus mű megbecsüléséről van szó, nem valami kötelező iskolai tananyag érthetőbbé tételéről. Amikor képernyőre visszük a Bánk bánt, az a célunk, hogy élő, eleven, aktuális, a mához is szóló alkotást vigyünk a néző elé.
- Tehát új elfogásban dolgozza fel Katona József művét?
- Szó sincs semmiféle új feldolgozásról. Csupán Katona József elképzeléseit, alapgondolásait, figuráit igyekszem életre kelteni, mindenfajta archaizálás nélkül. Nem gondolom, hogy szakítok a Bánk bán tradicionális előadásmódjával, már csak azért sem - mert mint Hevesi Sándor annak idején leszögezte - ilyen nincs is. A Bánk bánt minden kor átfogalmazza a maga számára és természetesen minden műfaj, tehát a tévé is..."

A műsorújság 1968/31. számában Rajnai András rendező írta:
"Felnőtt lakosságunk alig harmada tudja megmondani két legnagyobb nemzeti drámaírónk valamelyik művének címét. A közvélemény-kutatásoknak ez az eredménye annak idején valamennyiünket megdöbbentett. A Bánk bán augusztus 19-én képernyőre kerülő televíziós változata rendezőjének, Szinetár Miklósnak célkitűzései ennek az adatnak a tükrében hallatlanul fontosak lettek. Az a lehetőség - felel kérdésünkre - hogy nemzeti kincsünket az elképzelhető legnagyobb csúcsidőben, mintegy négymillió nézőhöz eljuttatni, már önmagában is indokolja a televíziós feldolgozás szükségességét!..."

A Magyar Hírlapban Bernáth László írta, részlet:
"..Az első szó csak a köszönet lehet, hogy erre - a már tulajdonképpen esedékes - vállalkozásra most kerített sort a Magyar Televízió. Klasszikus drámáink közül elsőnek a Bánk bánt vitte önálló feldolgozásban filmre és ezzel Katona művét milliók számára tette hozzáférhető élménnyé. S mindjárt ez az első vállalkozás igazolta azokat, akik úgy gondolták, hogy a kamera oly hatásosan tud ťbelelapozniŤ egy-egy klasszikus, de éppen ezért porosodás veszélyétől sosem mentes mű lapjai közé, hogy a művek új oldalait, eddig ki nem bontott részleteit tudják nyújtani még azok számára is, akik nem igazán ismerik..."

A Kortárs 1968/10. száma, Tv-figyelő, Koltai Tamás írásából részlet:
"...Ami az értelmezés fő irányát tekinti, Szinetár mintha cáfolni igyekezne Hevesi állítását, amely szerint ťaz egész műnek talán egyetlen szervi hibája, hogy az érdeklődés a hősről inkább a mellékalakokra terelődik át. Latinovits Zoltán alakítása kétségtelenné teszi, hogy a dráma színtere Bánk lelkiismerete..."

Ezen a napon a TV Híradó első - fő - kiadása ötödik hírében csak hírként számol be a moszkvai pártlap, a Pravda cikkéről, amely prágai tudósítója írását közli a prágai autógyár 99 munkásának leveléről. A levél lényegi megfogalmazása:
"A levél írói kiállnak az országban és a pártban végbemenő újjászületési folyamat mellett, de elítélnek minden, bizonyos erőknek arra irányuló kísérletét, hogy kampányt indítsanak a Szovjetunió, valamint a szocialista országok pártjai és népei ellen, a Varsói Szerződés fegyveres erői ellen..."

Augusztus 20-21., augusztus 20-án a Varsói Szerződés tagjai kétszázezer katonával és ötezer harckocsival lerohanták Csehszlovákiát "baráti segítséget nyújtva". Az eseményekről alig, és szűkszavúan számol be a TV Híradó, a politikusok sem szólnak meg.

Sándor György volt műsorigazgató így emlékszik:
"Furcsa év volt az 1968-as év. ...Keleten sűrű felhők gyülekeztek. A csehszlovák demokratizálási kezdeményeket a Szovjetunió, és különösen az NDK meg a lengyelek rendkívül veszedelmesnek ítélték meg. Ez 1968 augusztusában szörnyű következményekkel járó akciót váltott ki: a Varsói Szerződés öt állama baráti segítőkként bevonult Csehszlovákiába. Ez az esemény a televízió addigi legnagyobb bukását hozta magával. Azzal kezdődött, hogy volt egy szigorú utasítás a hírszolgáltatásra vonatkozóan. Eszerint a Varsói Szerződés államainak csak olyan hírét közölhették a testvéri országok, amelyet az illető ország távirati irodája adott ki, és amelyet például nálunk az MTI még egyszer ellenőrizve juttatott el a különféle szerkesztőségekbe. Történt pedig még a bevonulás előtt, hogy egy este a TV Híradó második kiadásában, tehát elég későn este, a Magyar Televíziónak a legkeményebb fegyelem alatt dolgozó részlege elkövette azt a szörnyű hibát, hogy átvette a Tanjugnak, a Jugoszláv Tájékoztatási Irodának azt a hírét, amit az MTI nem tett közzé; hogy Prágában megbuktatták Novotnyt, az akkori elnököt. Támadt hatalmas keveredés, a csehszlovák nagykövet még aznap éjjel felzavarta Kádárt, hogy micsoda borzalom történt, majd éjszakára már minden felelős ember bent volt a TV-ben és vizsgálták, hogyan fordulhatott elő ez a baklövés. A TV vezetői három héten át igazoló jelentéseket írtak, és a megdermedt szerkesztők még pontosabban ragaszkodtak azokhoz a protokoll hírekhez, amelyeket az MTI a csehszlovákiai eseményekről kiadott.
Csak néhány példa a megőrzött kéziratokból - sajnos a corpus delictit, a bűntárgyat nem találtuk meg -, hogy milyenek voltak ezek a jelentések: 68. február 4-én a Híradó jelentette ťKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ma Komáromban találkozott Alexander Dubčekkel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárával. A két párt első titkárainak a szívélyesség és az őszinte barátság szellemében lefolytatott eszmecseréje a nézetek teljes azonosságát mutatta valamennyi megtárgyalt kérdésbenŤ. A március 24-i műsorból megtudjuk, hogy a drezdai tanácskozáson részt vett szocialista országok párt- és kormányvezetői megállapították: ťnézeteik azonosak mindazokban a kérdésekben, amelyeket a Varsói Szerződés szófiai tanácskozásán fejtettek kiŤ. Hogy mik voltak ezek, arról a jelentés nem számolt be.
Rosszat ígért az augusztus 19-i Híradó. Ebben egy moszkvai lap riportját idézték. Arról számoltak be, hogy egy prágai gyár 99 munkása írt egy levelet, amelyben helytelenítette saját pártjuk és kormányuk törekvéseit. Ezt a 99 embert gúnyolják és ťszervezett hajsza indult ellenükŤ. Ez a hír már rosszat sejtetett, de arra nem gondoltunk, hogy augusztus 20-án a Varsói Szerződés öt tagországának ťbaráti hadseregeiŤ, köztük a Magyar Honvédség alakulatai, a cseh vezetők egy részének állítólagos kérésére, bevonulnak Csehszlovákiába.

A nagy kudarc
Éreztük, a nézők magyarázatot várnak, de mi előzetes információval nem rendelkeztünk és nem is tudtunk információt adni, mert még az első hivatalos határozatok, jelentések sem jutottak el hozzánk. (A nagy eseményekhez mérten jelentéktelen személyes emlék, hogy aznap üdülésre indultam feleségemmel, fiammal. Mint a tévé vezetőjének helyettese, még Öszödön üdültünk volna, de érkezésünkkor már várt Pécsi Ferencnek az üzenete, hogy azonnal menjek vissza, mert baj van.) Nem mintha magam többet tudtam volna, mint az otthon lévők, de abban segédkeztem, hogy valahogyan megnyugtassuk forrongó munkatársainkat, hogy nem tehetünk mást, mint megvárjuk a hivatalos információkat, amelyeket egyfolytában sürgettünk felsőbb kapcsolatainktól. De éreztük, hogy óriási presztízsveszteséget szenvedünk, hiszen magyar csapatok is mentek, és az embereket rendkívül módon érdekelte, mi is történik valójában. Hogy mi történt, azt sokkal inkább külföldi forrásokból tudta meg a hazai közönség is, mert a bevonulás után órákig nem tudtunk válaszolni a nézők kérdéseire.
Híradós anyagot augusztus 23-áról találtam ezzel a címmel: Szvoboda Moszkvában. Ezt tartalmazta: ťma a különös érdeklődést kiváltó kérdések megvitatására hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Ludvig Szvoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Elnöke - és megint a protokolláris szellemben fogalmazott mondat - Ludvig Szvobodával egy gépkocsiban utazott Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin, a Kremlbe vezető úton a moszkvaiak forrón üdvözölték a baráti szocialista Csehszlovákiából érkezett magas rangú vendégeket. Ebből bizony megint nem sokat tudtunk meg. Aztán augusztus 27-éről egy hír, amely már tartalmazott valami fontosat, ťa szövetséges országok csapatai, amelyek ideiglenesen Csehszlovákia területére léptek, nem fognak beavatkozni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság belügyeibe, megállapodás született e csapatok kivonásának feltételeiről, amely a csehszlovákiai helyzet rendezésének megfelelően megy végbe. Aztán augusztus 29-éről egy megnyugtató mondat: Prágában a csehszlovák fővárosban rendeződik a helyzet, fokozatosan csökken a feszültség, a párt- és állami szervek megkezdték a rend helyreállítását a fővárosban és az egész országban. Még egy figyelmeztető mondat a jelentés végén: A csehszlovák dolgozók saját szemükkel győződhettek meg, milyen komoly veszély fenyegette vívmányaikat, s a szocializmus pilléreit. 
Próbáltuk enyhíteni tájékoztatásunk kudarcát legalább avval, hogy elmondtuk, a mi vezetőink, elsősorban Kádár János, Fock Jenő mindent megtettek a katasztrofális lépés elhárítása érdekében. Csak még jobban magára vonta Brezsnyev személyes haragját Kádár, amelyet valamivel korábban Hruscsov leváltása napján kiváltott. A bűn abban állt, hogy a Varsóból hazaérkezve még a pályaudvaron, rögtönzött gyűlésen elmondta, hogy természetesen a Szovjetunió Kommunista Pártja maga dönti el, hogy ki vezesse, de nem hallgatta el Hruscsov érdemeit és ezzel valami olyant követett el, amit Brezsnyev soha nem tudott megbocsátani. Utánanéztem annak, hogy egy ellenérdekelt hogy emlékszik vissza ezekre az eseményekre. A Csehszlovák Kommunista Párt egyik emigrált vezetője, Zdenek Mlinár A Prágai tavasz ... ősz c. könyvében a 147. oldalon arról számol be, hogy mind politikai, mind emberi értelemben messze kimagaslott e társaságból (akikkel tárgyaltak) Kádár János. Hosszan beszámol arról, hogy mi mindent tett meg, hogy megvédje a csehszlovák demokratikus változásokat, s a beszámoló végén idézi, hogy mit mesélt el neki Dubček Kádárral való legutolsó tárgyalása után. ťKádár szinte csodálkozva kérdezte tőle (Dubčektől): Mondja, Önök valóban nem tudják, kivel van dolguk?Ť
Ezzel együtt, sokan tették szóvá nemcsak a tévé kudarcát, hanem Kádár gyávaságát, hogy nem merte követni Ceaucescu példáját, aki nyugati segélyt remélve, nem vett részt a csehszlovák akcióban. Válaszként erre született a pesti vicc: ťVagy megyünk, vagy kapunk néhány száz T34-es tankot, rendelés nélkül. Ť (Történészek dolga kideríteni, miért is kellett végül részt vennünk a számunkra csak rosszat hozó akcióban.)"

Aczél Endre mondta a Köztévé 1968 adásában, 2007-ben:
" Augusztus 21-ére virradóra a Varsói Szerződés csapatai - mínusz Románia - névtelen emberek meghívására megszállták Csehszlovákiát, a vezetést ceremónia nélkül elhurcolták Moszkvába. A megszállás gyakorlatilag vértelen volt, a szovjetek fegyveres ellenforradalmárokat nem találtak, de felháborodott, ellenséges tüntetőket annál többet. Moszkvában pedig Dubčekék vitézül kitartottak, azon kívül, hogy kénytelenek voltak beleegyezni a szovjet csapatok ideiglenes befogadásába, úgy jöttek haza, hogy valamennyien posztjukon maradtak, látszólag a reformok mentek tovább, de csak látszólag. Idő kérdése volt csak, hogy a szovjetek meg az ő csatlósaik mikor szabadulnak meg tőlük.
Idehaza az előbb az előbb látott képekből egy darabot sem látott a magyar. A szovjet távirati iroda közleményéi töltötték be az űrt. Amit láttunk, maga volt a provokáció viszont: a Varsó Szerződés hadseregeinek filmfesztiválja Veszprémben. Megfejelve egy NATÓ hadgyakorlat képivel (TV Híradó). Mintha nyugatnémetek vonultak volna be Prágába. Maga Kádár két teljes hónapon át hallgatott, majd a Harisnyagyárban - miért épp ott, ki tudja -megszólalt. Nem tagadja, hogy vita van a beavatkozás indoklásáról..."

A Külügyminisztérium (dr. Randé Jenő sajtóosztály-vezető) levele Katona Istvánnak, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztályára, augusztus 30-án, részlet:
"Telefonon felhívott Ladislav Vince, a Csehszlovák nagykövetség tanácsosa. Közölte, hogy Fehér Lajos elvtárs ma esti rádió és televíziós beszédében, amelynek szövegét a Magyar Távirati Iroda előzetesen kiadta, szerepel egy megfogalmazás, hogy a csapatok csehszlovák személyiségek egy csoportjának kérésére vonultak be Csehszlovákiába. Hivatkozott arra, hogy Szirmai elvtárs beszédének hasonló megfogalmazásával kapcsolatban Pucik nagykövet már tiltakozott Komócsin elvtársnál, s amennyiben ez a megállapítás elhangzik, sajtókonferencián fognak tiltakozni. A bejelentést tudomásul vettem s arról a minisztérium vezetőit és az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát tájékoztattam. ...Felhívták a lapok figyelmét, hogy ne vegyenek részt egy esetleges csehszlovák sajtókonferencián." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22./1968/16.ö.e.)

Augusztus 22-25., a TV Híradó a bevonulásról, csak híreket közöl, képes tudósítást nem.

Augusztus 26., a TV Híradó szinkronhangos riportot sugároz Szirmai István nagygyűléséről, a következő mondatokat kiemelve:
"...szocialista országok között, ha adódik is konfliktus, olyan mély konfliktus is, azt mi el tudjuk intézni, akkor is ez a mi közös dolgunk. A jó megállapodás alap a konszolidációra, a csehszlovák elvtársakkal. Ám állják a sarat, nem könnyű nekik sem, de ezt vállalniuk kell. Természetesen a szövetséges haderők, ahogy a konszolidáció megtörténik, fokozatosan ki is vonulnak onnan. A csehszlovák hadsereg a szövetséges erőkkel együttműködik. A szövetséges haderők, melyek Csehszlovákiában vannak, természetesen továbbra sem szólnak bele a belpolitika kérdéseibe. Az valószínű kedves elvtársak, hogy úgy, ahogy a pozsonyi megállapodás, az ágcsernyői megállapodás, ez sem jelent még teljes megoldást és megvalósulást. Dolgozni és harcolnunk kel!!..." (taps)

Augusztus 27. 19.00 Viktor Rozov: Érettségi találkozó, színmű - közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból.
Ezen a napon a TV Híradó hírben tudósított a szovjet-csehszlovák tárgyalásokról Moszkvából, ismertetve a TASSZ (szovjet hírügynökség) közleményét. Eszerint augusztus 24-26. között Moszkvában tárgyalásokat folytattak: Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nikoláj Podgornij, Andrej Kirilenko, Dimitrij Poljanivszkij, Alexander Elepin, Pjotr Seleszt, Mihail Szuszlov, Gennagyij Voronov, Konsztantyíin Katusev, Borisz Ponomarjov, Andrej Grecsko szovjet részről, Milos Jakes, Jozef Lenart, Dohumil Simon, Alis Indra, Zdenek Mylar, Martin Dzur, Bihuslav Kucera, Vladimir Koutcky csehszlovák részről.

Augusztus 29., az első képes tudósítást Prágai helyzetkép címmel sugározza az MTV híradója.

Feljegyzés az 1968. augusztus 28-án megtartott MSZMP megyei titkári értekezletről (készült 30-án, E.L-né elnök), részlet:
"Mid az apparátus, mind az egyszerű asszonyok részéről egyértelmű bírálatként hangzott el - elsősorban a 21-i hírközlést illetően - megfelelő tájékoztatás hiányában az emberek, köztük az asszonyok, tömegesen hallgatták a nyugati rádiókat, és abból próbáltak reális képet alkotni. A nyugati adásokat általában összehasonlították a magyarországi ellenforradalom idején történt rágalomhadjárattal, uszítással. Sok ember mérgelődött azon, hogy a Magyar Rádió híreiben a csehszlovákiai eseményekről akart hallani és helyette, vagy első helyen Eisenhower egészségi állapotáról adtak tájékoztatót." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22./1968/15.ö.e. AG 10/134.)

Augusztus 30., az MTV elnöksége tárgyalta a Magyar Rádió és Televízió 1969. évi beruházási tervjavaslatát.

Szeptember

Zalai műsorhét a Televízióban.
Budapesten rendezik az Intervízió 35. tanácsülését.
Hatalmas sikert arat a Külpolitikai Fórum című műsor
Mátray Mihály operatőr és Chrudinák Alajos szerkesztő hathetes közel-keleti forgatásra indult.
Az Izvesztyija szovjet napilap beszámolt arról, hogy a szovjet kormány határozatot hozott a színes tévé fejlesztésére. Ebben az évben Moszkván kívül még nyolc várost kapcsolnak be a színes tévé programjának vételi lehetőségébe.
Japánban a Matsusita gyár elkészítette a kétmilliomodik tévékészülékét, az elsőt 1951-ben gyártották. Tokióban pedig bemutatták a világ első falra helyezett színes tévékészülékét.

Szeptember 1., fellőtték az Intersat-3 műholdat, amely Mexico és Európa között távközlési kapcsolatot biztosít majd az olimpiai közvetítésekhez.
20.20 bemutatta a televízió a Fejes Endre novellájából készült tévéfilmet, a Vigyorit, Nemere László rendezésében, az operatőr Bíró Miklós volt. Főszereplők: Vigyori - Madaras József, Öreg - Kovács Károly, Lány - Monori Lili fh.

A műsorújság 1968/35. számában Sipos Tamás, a film dramaturgja írta:
"Néhány hónappal ezelőtt a Film, Színház, Muzsika munkatársa a Vigyori forgatása közben azt kérdezte tőlem: hogyan írtam a forgatókönyvet Fejes Endre novellájából? Most is azt mondhatom: igyekeztem semmit sem elvenni a mű feszességéből, fájdalma lírájából, emberségéből. Mit próbálhattam tenni? A forgatókönyv bal és jobb oldalán, a szituációkban és szövegben megteremteni azt a különleges légkört, mely az eredeti novellát átlengi. ...Fejes az elhagyások mestere. Nála sokkalta súlyosabbak a ki nem mondott, mint a kimondott szavak. Egy-egy félsoros néha félszavas, a szituációkra utaló megjegyzés néha többet mond nála, mint másoknál a hosszú magyarázó passzus. Így hát nyugodtan mondhatom, kevés nehezebb és egyúttal szebb munkám volt, mint filmre vinni a Vigyorit..."

Szeptember 3-4., a TV Híradó tudósít a hazai repülőgép-szerencsétlenségről. Szerkesztő Schmidt Attila, operatőr Csák István.

Szeptember 9., a tévé vezetői értekezleten többek között foglalkoztak az egyre nagyobb díszletköltségekkel:
"Megszaporodtak a naturális díszletek, amelyek mind műsorköltségben, mind tárolásban jelentős többletköltséget illetve csaknem megoldhatatlan problémát jelentettek. Igyekezni kell jelzésszerű díszletek elterjesztésére, kísérletezni kell az összerakható díszletelemekkel." - döntöttek.
Változatlan probléma a gyártásvezetők túlterheltsége, állapította meg a vezetői értekezlet. Az ITV-nél egyre több a filmgyártás igénybevételével készülő produkció. Dönteni kell ennek arányáról és határairól, fogalmazták meg.
Ugyancsak megtárgyalták Székely Istvánné előterjesztésében a műsorstruktúra átalakítására vonatkozó előterjesztést is, ebből részletek:
" - Nem megfelelő a TV Híradó első kiadásának 20.00 órás kezdési időpontja.
- Bizonyos közérdeklődésre számító műsorok a TV Híradó előtti időben rossz helyen vannak.
- Túl sok a struktúrában tervezett játékfilm.
- A szombat esték helyét - a szabad szombatok miatt - egyre inkább a péntek esték veszik át, tehát erősíteni kell ezek műsorát, szórakoztató jellegüket.
- Túl sok a szombat estére tervezett tévéjáték." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8 a 66 doboz MTV ált. iratok.)

Szeptember 17. 19.25 a Fórum első adása! A műsor célja - mint írta a műsorújság - a tévénézők külpolitikai érdeklődésének kielégítése. Az adásba a nézők is bekapcsolódnak: a stúdióban két telefon várja kérdéseiket, amelyekre ismert külpolitikai újságírók válaszolnak (a győri nézők egy része közvetlen szereplője lesz a műsornak). Szerkesztő Korolovszki Lajos, vezető riporter Vitray Tamás, rendező Kígyós Sándor.

A műsorújság 1968/42. számában Márványi György írta, a Fórum - millióknak... című cikkében:
"Számíthat-e sikerre egy olyan tévéadás, melynek nincs forgatókönyve; olyan adás, amelyet 95 perc alatt jobbadán a nézők alkotnak meg, a tévé közreműködésével és saját telefonjaik segítségével? Az első (szeptember 17-i) külpolitikai témájú Fórum azt bizonyítja, hogy lehet így is sikeres műsort csinálni, feltéve, ha a kedves Nézők is segítenek! ...Összesen 278 telefonhívás futott be aznap este 18 és 21 óra között. Csak azért nem több, mert mindkét telefon szüntelenül csengett, s a többi érdeklődő nem jutott kapcsoláshoz. A kérdések közül csak 52 hangzott el az adásban - többre sajnos nem futotta az időből. Az Avar-Hajdú-Léderer-Korolovszki-Pálfy- Szabó L. felállsú, s a belpolitikus Szabó Lászlóval megerősített csapat jól állta a sarat: a rendelkezésre álló 95 perc alatt 48 kérdésre válaszolt! A megkérdezett újságírók sportszerű nem tudom-ja kétszer hangzott el, és egy kérdést - mint utólag kiderült - teljesen elfelejtettek megválaszolni a jelenlévők..."

A sajtó így fogadta az új műsort:
Népszava, szeptember 15., (baktai) szignóval. Részletek:
"A tévéműsorban egyetlen szó jelezte az adást: ťFórumŤ. A nemzetközi kérdések újságíró-szakemberei és a közönség találkoztak. Az utóbbi részben telefonon, részben a képernyőn is. A két ťcsapatŤ ezúttal nem vetélkedett, kérdéseikből és feleleteikből viszont ismét kiderült, hogy az úgynevezett kényes sőt, pesti nyelven szólva ťrázósŤ kérdések is megtárgyalhatók a legszélesebb nyilvánosság bevonásával, szó szerint milliók részvételével. ...Kivitelezésében gördülékeny, távlataiban sokat ígérő műsor volt, talán a legnagyobb dicséret, ha azt mondjuk: igazán fórum."

Az Esti Hírlapban (bársony) írta szeptember 20-án, részletek:
"...Az a felismerés, hogy ezt a módszert állandósítani, rendszeresíteni kell a képernyőn. ...Ez a műsor aligha fog témaszegénységgel küzdeni. Kérdésekben nincs hiány. A Fórum népszerűségének és sikerének egyetlen feltétele van - az érdekes és egyéni kérdésekre a válaszok is érdekesek és egyéniek legyenek"

Népszabadság, Hegedűs Tibor írása:
"A néző kérdez, az Agytröszt válaszol (szívesen használom itt e kissé évődő, de mindennemű iróniától mentes pesties kifejezést: benne van a szakértelem tisztelete - hasra esés nélkül). ...Ez a fajta érdeklődés aktív közéleti részvételt jelez, kiterjesztése a Fórum szép feladata, mondhatnánk kötelessége. Ehhez a premier tanulságainak levonása szükséges. A forma jó, élt, mozgott az adás. Tehát jobban kell kihasználni ( a vidéki kapcsolás beiktatása a győrieket csak bosszanthatta, alig jutottak szóhoz). Megoldandó a kérdések szelektálása, adás közben, mindig az aktualitás és a fontosság szem előtt tartásával. A rázósak mindig előnyben részesítendők, hiszen éppen a kételyekre, az aggodalmakra kell legsürgősebben válaszolni, hiszen a lényegében névtelen telefonáló arra kérdez rá, amit az újságban olvas (vagy amit egyéb hírforrásból hall). A válaszolók gondja: magánvéleményt mondanak - hangsúlyozzák - de érzik felelősségüket..."

Horváth Edina előadásának részlete, amely a Politikatörténeti Intézet által rendezett "Nyilvánosság és közvélemény - 1968" című konferencián hangzott el, 2008-ban:
"Az augusztusi csehszlovák események vezettek el végül oda, hogy a televízió az előbb említett műsorok tapasztalatai alapján megrendezte szeptember 17-én a Fórum című adást, melynek deklarált célja a tévénézők külpolitikai érdeklődésének kielégítése volt. A műsor ideje alatt két telefonvonal állt a nézők rendelkezésére, a kérdésekre ismert külpolitikai újságírók válaszoltak. A Rádióújság beszámolója szerint égtek a vonalak, a legtöbb kérdés a csehszlovák eseményekkel kapcsolatban hangzott el, 278 hívás közül, 52-re adtak választ a 95 perces adásban. A Fórum című műsor elindításával a televízió alkalmat és formát teremtett a nézővel való folyamatos párbeszédre.
A Fórum sikerén felbuzdulva novemberben új sorozat indult, Találkozó a 3-as stúdióban címmel. A nézők olyan közérdekű témákat vethettek fel, amelyekkel mindenki találkozott az üzemben, hivatalban, villamoson, áruházban. A telefonon feltett kérdésekre ez esetben is újságírók válaszoltak."

Szeptember 21. 20.35 Viktor Gedeon: Irány Mexicó! - tévéfilm bemutató. Televízióra írta Rományi József, rendezte Zsurzs Éva. Főszereplők: Bodrogi Gyula, Voith Ági, Latabár Kálmán, ifj. Latabár Kálmán, Felföldi Anikó, Kiss Manyi.

Szeptember 24. 19.20 Füst Milán: Catallus című drámájának közvetítése felvételről, a Madách Színházból.

Szeptember 25-26., Intervíziós tanácsülés volt Budapesten. A 35. ülésszak napirendje: az elmúlt negyedév műsorcseréjének értékelése, beszámoló a mexikói olimpiai játékok közvetítésének előkészületeiről, jelentés az Intervízió és az Eurovízió műsorszakértőinek értekezletéről.

Szeptember 28., a Film Színház Muzsika is beszámol 1968/39. számában arról, hogy Ipper Pál, az MRT New York-i tudósítója jelentette, hogy a héten mutatták be a New York-i filmfesztiválon Jancsó Miklós Csillagosok, katonák című filmjét.

Szeptember 29. 20.20 Kovács András Falak című filmjének vetítése.

Szeptember 30., a Posta 1.321.379 tévéelőfizetőt tartott nyílván.

Október

Olimpiai közvetítések. Mexikóváros és Budapest között állandó, huszonnégy órás kábel összeköttetés volt. A budapesti televíziós olimpiai stúdió munkáját Regős Sándor irányította. A televíziós közvetítések időtartama 48 óra 20 perc volt, ennek fele élő közvetítés. A magyar küldöttség tíz aranyérmet szerzett, és Magyarország az éremtáblázaton - az NDK-t is megelőzve - a negyedik lett.
A Prix Italia televíziós verseny zenei kategóriájába az MTV a Pécsi Balett szereplésével készült Bello Concertante című műsort nevezte, a dokumentumfilm kategóriába pedig Kecskés László vietnami riportfilmjét, a Fantomokat.
A hónap folyamán Kecskés László operatőr Hanoiba utazott, és részt vett a VDK (Vietnami Demokratikus Köztársaság) televíziósainak képzési programjában.
Magyar Televíziós forgatócsoport utazott az Ulan Bator-i televízióba, Mongóliába.

Október 3., a TV Híradó hírként közli a Kállai Gyula vezette delegáció mongóliai látogatását, tudósít a perui államcsínyről, és a budapesti metró építéséről.

Október 10. 20.20 Ezek a fiatalok - magyar zenés film bemutatója a televízióban. Irta Abody Béla és Banovich Tamás, operatőr Vagyóczky Tibor, rendezte Banovich Tamás.

A filmet a műsorújság így ajánlotta:
"Az idei táncdalfesztivál abszolút győztese - a zsűri, a közönség és a kritika véleménye alapján - az Illés együttes volt. Mivel a most képernyőre kerülő film számos, azóta slágerré lett dalát Illésék, valamint az ugyancsak népszerű Metró zenekar tagjai komponálták és játsszák - s kiváló táncdalénekesek adják elő - a televízióban is valószínű a kedvező fogatatás."

Október 12., indult a keddenként havonta egyszer jelentkező (szombati ismétléssel) sorozat, Ki tud rá jobb megoldást? címmel.

A Hétfői Hírek október 11-én előzetest közölt "Hozzáértők figyelem! Feladvány: öt perc, díj: 180.000 Ft." címmel:
"Az ötperces idővel jelentkező sorozat első számával jelentkezik kedden a tévé. Egy üzem olyan termelési problémáját ismertetik, amelyre kívülállóktól várják a helyes választ. - A sorozatot kísérletnek szánjuk - mondja Konner János, a műsor szerkesztője. Az első adásban a Villamosberendezés és Készülék Művek vezérigazgatósága ismertet egy fontos, megoldatlan termelési feladatot. ...Igyekszünk, hogy ne csak mérnökök, hanem műszakilag képzett munkások számára is érthető legyen a feladat. ...Az ügy jelentőségét bizonyítja, hogy a vállalat a megoldásért 180 ezer forintos pályadíjat ajánlott fel..."

Október 15. 19.15 Futószalagon címmel közvetítés a Vörös Csillag Traktorgyárból, riporterek Balogh Mária és Bán János.

Októberben Sándor György, a politikai adások főszerkesztője tájékoztatót készített az elnökség, számára Tájékoztató munkánk helyzete a Televízióban címmel, ebből részletek:
"Az elemzésünk elsősorban a TV Híradó tapasztalataiból indul ki és röviden érinti a TV jelenti, a párt és állami vezetők műsorainak tapasztalatait.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy ezek a műsorok betöltik azt a szerepet, amely a párt tájékoztatási rendszerében rájuk hárul. A műsorokat a közvélemény kutatás adatai szerint általában a nézők 60-90 százaléka megnézi és a műsorok kedveltségi listáján előkelő helyen állnak. Legfőbb értékük az, hogy egy-két kisebb hibától eltekintve, politikai tartalmukat tekintve megvalósítják a legfontosabb párthatározatokat.
A Televízió tájékoztatási műsorait illetően ugyanakkor elégedettségre nincs okunk. Sok tekintetben új helyzet és ebből adódóan új követelmények állnak előttünk és ezek tükrében kell a következő lépéseinket megfontolni.
...Több jel mutat arra, hogy a kapitalizmus és a szocializmus erői között az ideológiai harc élesedik és egyre fontosabb szerepet kap A csehszlovákiai tapasztalatok is amellett szólnak, hogy a fellázító ellenforradalmi ideológiai tevékenység jóval előkelőbb helyet foglal el a kapitalista körök elképzeléseiben, mint akár 10 évvel ezelőtt. Növekszik tehát általában az ideológiai közdelem, és ez a harc különösen kiéleződik a tömegkommunikációs eszközök területén. ...Új helyzet alakult ki a tájékoztatási rendszerünk belső szereposztásában is. A hatodik adásnap belépésével véglegesen megszűnt az a helyzet, amikor a televízió tájékoztató szolgálata mintegy kiegészítette mindazt, amit az emberek az újságban olvastak...
A híradóról:
A hazai tudósításokban is sok a protokoll és a sztereotip hír. Ezek egy részére természetesen szükség van, de már szinte beteges társadalmi jelenségnek kell tekinteni azt helyzetet, amikor a legkülönbözőbb szervezetek azzal kívánják megadni akciójuk fényét, hogy a TV Híradó lefényképezze azt. Ez a nyomás rendkívül nagy...
Külföldi képszolgáltatás mellett nélkülözhetetlennek látszik a saját tudósító hálózat megszervezése. A moszkvai tudósító beállítása után nem szorgalmazzuk új televízió tudósító állomások kiépítését. Az a tervünk, hogy a rádió, az MTI, a Népszabadság arra alkalmas tudósítóit vonjuk be...
A TV híradó képi oldalát erősebbnek tarjuk, mint a műsort kommentáló személyi oldalát. Kiváló újságírókból kialakult a külpolitikai kommentátorok köre, ezek közül néhányan igazi népszerűségre tettek szert. Mégis azt kell megállapítanunk, hogy külpolitikai kommentárjaink java nem igazi televízió kommentár: ritka a polemizáló, a nem előre leírt, könnyedebb hangvételű kommentár, nem aknázzuk ki a kommentáló személyiségének hatástényezőit. A belpolitikai kommentárok területén még rosszabb a helyzet, Az Agit. Prop Bizottság határozatának megfelelően már nagyobb gondot fordítunk erre a területre és a mennyiségi növekedés számottevőbb. Az idei év első felében több belpolitikai kommentárt sugároztunk, mint tavaly az egész évben. Kísérletet tettünk a belpolitika értelmezésének szélesítésére, több népgazdasági kommentárt tűztünk műsorra, megpróbálkoztunk etikai kérdések felvetésével. Ezzel együtt belpolitikai kommentátoraink köre szűk és alig akad köztük igazán érdekes televíziós egyéniség..." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A -8-a. MTV ált.ir.)

Tömpe István, az MRT elnöke az első félév értékeléseként nívódíjakat osztott ki:
Kovács Sándor a TV Híradó Baranya megyei operatőre, tudósításításaiért,
Fazekas Péter operatőr pedig hasonlóan a Vas megyei tudósításaiért,
Avar János külpolitikai műsoraiért,
dr. Cserni Ferenc a Tv-mintabolt,
dr. Marx György a Tudósklub című műsorért,
dr. Bajcsay Pál a felsőfokú matematika sorozatért,
Kiss Jánosné az Iskolatelevízió biológiai műsoráért,
Garas Dezső és Márkus László az Iskolatelevízió magyar nyelvtan sorozatában nyújtott alakításaiért,
Kemény Henrik a Zsebtévé kedvelt figuráinak megformálásáért,
Levente Péter a Zsebtévé Móka Miki szerepéért,
Bornyi Gyula a Prix Jeunesse fesztiválon díjat nyert Viaszvarázslat című film operatőri munkájáért,
Gimes György és Geszti Pál, Keleti Márton és Sinkovits Imre Az aranykesztyű lovagjai tévé-filmsorozatért,
Kun Zsuzsa televíziós szerepléseiért,
Madaras József, Dávid-Kiss Ferenc, Koncz Gábor a Budapesten harcoltak című tévé dráma főszerepiért,
Törőcsik Mari a Türelmetlen szeretők tévédráma főszerepéért,
Básti Lajos az Interjú Ballmever tábornokkal és a Türelmetlen szeretők című tévédrámákban,
Domján Edit a Három találkozás és az Egy napi kvártély című irodalmi műsorban,
Gábor Miklós a Jack London műsorban, illetve több vers műsorban,
Sztankay István a Beszélő című tévéjátékban,
Béres Ilona az Élő Antigoné című irodalmi műsorban nyújtott alakításáért kapott elismerést.

A Délmagyarország cikke Akácz Lászlótól a Türelmetlen szeretőkről, részlet:
"Akinek OTP részletei vannak, negyedmagával szűk a másfélszoba összkomfort, akit reggelenként fél hatkor riaszt fel a vekker, akinek - egyenlőre még - csupán Pest a Párizsa és a és Riviérája is csak a Balaton, s egyáltalán, aki nem egy sosem volt ország túl finom és túlművelt polgára, hanem tényleg most él, és tényleg itt lakik, annak aligha tűnnek szimpatikusnak a szombaton este megismert és isten tudja mitől türelmetlen szeretők."

A Dunántúli napló írása, (T). szignóval:
"Több mint tíz éve már, hogy a fővárosi hirdetőoszlopokon megjelent a Türelmetlen szeretők színházi plakátja. A tévéváltozat bizonyította, hogy Illés Endre drámája szilárdan állja az idő támadásait, mert témaköre a korunkban tapasztalható fájdalmas társadalmi témák egyike, és mert a dráma: maga a mű..."

Október 16., a TV Híradó tudósít az orvosi Nobel-díjról.

Október 18., a TV Híradó beszámol arról, hogy Washington felfüggeszti a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását.

Október 22. 16.55 A párt védője - portréfilm dr. Domokos Józsefről. Szerkesztő Varga Zsuzsa, operatőr Neumann László, rendezte Farkas István.
Ezen a napon a TV Híradó beszámol az Apollo 7 leszállásáról. Az Apollo 7 küldetése volt az Apollo programban első, amelyen emberek is részt vettek, Walter Schirra parancsnok. Donn Eisele, a parancsnoki modul pilótája és Walter Cunningham holdkomp-pilóta A küldetés során sikeres űrrandevút hajtottak végre az S-IVB rakétafokozattal. Az űrhajót 1968. október 11-én indították Saturn-1B hordozórakétával, a visszatérő kapszula tizenegy nappal később szállt le az Atlanti óceánra. 163 Föld körüli keringést végeztek.
20.30 Közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Puccini: Bohémélet.

Október 24., Kádár János ellátogatott a Harisnyagyárba, számolt be a TV Híradó, szerkesztők Pásztor Ferenc és Zádor László, operatőrök Schóber Róbert és Butskó György. Kádár a hivatalos közlemény szerint a Felszabadulás nevű Szocialista Brigád meghívásának tett eleget.

Aczél Endre mondta a Köztévé 1968 című adásban, 2007-ben:
"Augusztus 21-ére virradóra a Varsói Szerződés csapatai - mínusz Románia - névtelen emberek meghívására megszállták Csehszlovákiát. Maga Kádár két teljes hónapon át hallgatott, majd a Harisnyagyárban - miért épp ott, ki tudja - megszólalt. Nem tagadja, hogy vita van a beavatkozás indoklásáról."

Október 23., új formai elemek jelentek meg kísérletképpen a Tv Híradóban.

A Magyar Nemzetben Vilcsek Anna írásából részletek:
"Megmozdult a Híradó. Ugyanakkor, legalábbis egyenlőre statikusabb lett. Ez ellentmondásnak tűnik, mégis így igaz. A mozgás változást jelent, azt, hogy pénteken vagy vasárnap az első kiadásban új módon, közvetlenebb hangon ismertették és kommentálták a híreket. A belpolitikai szerkesztő* - mindkét nap Moldoványi Ákos - beszámolt munkájáról, ismertette a nap eseményeit, vasárnap beszélgetett két vidéki tudósítójával. A beszámoló közben mutatták be a filmriportokat. Vasárnap a szokásos külpolitikai kommentár helyett Fábián Ferenc heti összefoglalót tartott, pénteken a külpolitikai kommentátor, Pálfy József, a magyarázat végén telefonbeszélgetést folytatott Párizzsal.
E változásokat egy új híradóstílus hírnökeiként, biztató kezdeményezésként fogadtuk..."
(*a szerkesztőn belpolitikai kommentátort, műsorvezetőt kell érteni! - Dunavölgyi Péter megj.)

Az Esti Hírlap október 25-én (bársony) írta, részletek:
"Ma este 8 órakor lesz egy hete, hogy váratlanul egészen új formával lepett meg a TV Híradó. (Kellemes meglepetés volt, hogy a kommentátor külföldet hívta adás közben és egy riporter összefoglalta a hazai eseményeket.) Aztán éppoly váratlanul vissza is vonult megszokott, biztonságosabbnak vélt keretei közé. A második, s egyben mind ez idáig utolsó kísérlettel vasárnap rukkolt elő. Kísérletet írtunk, mert szeretnénk hinni, hogy a két rendhagyó adás után nem csupán alkalomszerű portya volt a még meg nem hódított lehetőségek területére, hanem egy komolyan gondolt törekvés első lépése a legvonzóbb módszerek felderítésére és megvalósítására: s hogy ennek nyomán felfrissül majd a Híradó tisztességesen elaggott formája."

Október 26., a Magyar Nemzet írta az aranyhegyi tévészékház tervpályázatáról a "Félmillió forinttal jutalmazták az új televízió-székház pályázat legjobb terveit" című cikkében:
"...A Magyar Építőművészek szövetségében pénteken kiállították és ismertették a tervpályázat anyagát. A rendelkezésre álló terület 50 hektár. A televízió elhelyezésére 20 hektár területet biztosítottak. ...A pályázatra 21 pályamű érkezett és a bíráló bizottság ezek közül 11 tervet tartott méltónak a díjazásra, illetve megvásárlásra. ...A százezer forintos első díjjal Pázmándi Margit és Virág Csaba, az ÁÉTV mérnökeinek pályaművét jutalmazták..."

November

A Barcelonában rendezett ONDAS fesztiválon a Magyar Televízió Kodály temetése című filmje nyerte a riportfilm-kategória első díját (szerkesztő Zádor László, operatőr Schóber Róbert és Kecskés László).
A Magyar Televízió két munkatársa, Rockenbauer Pál és Szabados Tamás Antarktisz expedícióra indult. Leningrádban (Szentpétervár) behajóztak a Professor Zubov nevű expedíciós hajóra.
A harmadik negyedévi statisztikai adatok szerint száz családra 39 tévéelőfizető jut ekkor.

November 1., Moszkva a 12. szovjet űrhajóst ünnepli - tudósít Kulcsár István a TV Híradóban. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nagy győzelmeként számolt be a TV Híradó arról, hogy Lyndon B. Johnson amerikai elnök leállítja Észak-Vietnam bombázását. Avar János, Ipper Pál, Salgó László, Kulcsár István és Sugár András számolnak be az eseményről illetve tudósítanak New Yorkból, Párizsból, Londonból, Moszkvából. Ezután megkezdődnek a béketárgyalások. A Híradóban megemlékeznek Papandreu haláláról is.

November 3. 12.55 Nyílik a rózsa... - népdal- és nótaénekesek versenye I. elődöntő. Műsorvezető: Ambrus Kyri.
Ugyanezen a napon 16.25 Indul a Ki minek mestere? újabb adássorozata, a fiatal közgazdászok vetélkedője I. fordulójával. Játékvezető Bán János.

November 5. 20.20 Goldoni Mirandolina című vígjátékának közvetítése felvételről, a Kaposvári Csiky Gergely Színházból.

November 6., a TV Híradó az időeltolódás miatt csak ma számol be a november 5-i amerikai elnökválasztás eredményéről - Richard Nixon nyeri az elnökválasztást.

November 7. 07.45 közvetítés Moszkvából, a Vörös térről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemléről.
Ezen a napon 21.30 A csodálatos mandarin tévéfilm változatának vetítése. Rendezte Szinetár Miklós. Koreográfiáját készítette Eck Imre. Szereplők: A mandarin - Eck Imre, A lány - Bretus Mária, Az öreg gavallér - Páger Antal, A fíú - Bálint András, A három csavargó - Csifó Ferenc, Hetényi János, Tóth Sándor. Közreműködött a Pécsi Balett.

A Rádió és Televízió újságban Szinetár Miklós írta november 7-én, részlet:
"Bartók táncjátéka egyedülálló remekmű, és minél nagyobb sikerrel játsszák szerte a világon, annál jobban inspirálja a rendezőket és koreográfusokat, hogy újabb, még tökéletesebb variációkat hozzanak létre. A Magyar Televízió úgy érezte: sürgető kötelessége a három klasszikus Bartók műnek, A kékszakállú herceg várának, A fából faragott királyfinak és a Csodálatos mandarinnak mielőbbi képernyőre vitele, hogy még szélesebb közönséghez juttassa el ezeket a műveket..."

A Magyar Hírlapban Lukácsy András november 11-én írta, részletek:
"A törekvés tiszteletre méltó: elővenni a magyar színpadi irodalom kiemelkedő alkotásait, és megteremteni ennek műfajszerű, maradandó értékű tévéváltozatát. Egyrészt érdekes műsorok születhetnek így, és - ami ugyancsak nem elhanyagolható szempont - feszegetik, szélesítik a televíziósok a műfaj lehetőségeit, emelhetik rangját. Legutóbb a Bánk bán adaptációnál írhattunk erről, most a Mandarinnál, amely elsőként valósult meg Bartók színpadi trilógiájának tervbe vett tévéváltozatai közül.
Eck Imre koreográfus és Szinetár Miklós rendező feldolgozásának vannak sikeres és kevésbé sikeres elemei - végvégeredményben mégis azt kell mondanunk, hogy a kísérlet megérte. Legfőbb érdeme, hogy egészségesen kibővítette a bartóki alkotás interpretálási körét. Egyik korábbi értelmezés sem lépett túl a misztériumjáték szűkebb keretein; a mostani változat azonban, amely emberközelbe hozta a mandarin alakját, paradox módon mégis éppen ezzel nyitott nagyobb perspektívát a néző fantáziája számára, már ami a játék gondolati-filozófiai következtetéseit illeti. Ez az előadás nemcsak egyszerűen a szenvedély erejéről beszélt, de mindenfajta hittel vállalt emberi célkitűzés természetes magasabbrendűségről és győzelméről is. ...Érdekes elgondolás, hogy a mellékszereplőket (Öreg gavallér, Fiú) prózai színészek alakították, nem pedig táncosok. A kétfajta mozgáskultúra, a kétféleképpen stilizált mimikai és gesztusvilág végül is nem tudott igazán harmonizálni. Bármilyen kiváló jellemszínész Páger Antal, itt semmiképpen sem tudta feledtetni Harangozó Gyula korábbi, táncban megnyilvánuló karakterfestő készségét..."

November 8. 18.55 Mindig viharban - a TV politikai tanfolyama adása. A televízió dokumentumfilmje a magyar kommunista mozgalom ötven évéről.
Ugyanezen a napon 20.20 Rajkin Leningrádban, Rajkin Budapesten.

November 16. 17.25 Kísérletek egy csimpánzzal. Kasza László, a veszprémi állatkert igazgatója hat éve foglalkozott a Böbe nevű csimpánzzal. A riportfilmet Rockenbauer Pál szerkesztő és Szabados Tamás operatőr készítette. A forgatásáról és a kísérletekről Rockenbaur Pál szerkesztő az Élet és Tudomány című havi lapban közölt három oldalas cikket (1968/2175-2178 oldal).
Ugyanezen a napon 20.20 Dürrenmatt: A bíró és a hóhér című tévéjáték bemutatója.

A Film Színház Muzsika még június 22-én írta, az 1968/25. számában: "Fridrich Dürrenmatt tulajdonképpen novellának írta meg A bíró és hóhért. A dramatizálás, a televízióra adaptálás a csehszlovák Valadimir Strnisko ötlete volt. A csehszlovák televízió be is mutatta, nagy siker volt. Ez a siker inspirálta a Magyar Televíziót, hogy elkészítse a mű magyar változatát. A fordítást Ungvári Tamás végezte el. A rendezéssel Mihályfi Imrét, a vezető operatőri teendőkkel Bíró Miklóst bízták meg."

Az Élet és irodalom 1968/47. számában Hámos György írta:
"...A televízió igen jó előadásban mutatta be a Strnisko által tévésített Dürrenmatt elbeszélést. Mihályi Imre rendezése szükségszerűen, de tiszteletre méltó önmegtartóztatással hangsúlyozta a játék bűnügyi jellegét, egy pillanatra sem szakítva el azt a filozófiai és lélektani hátterétől. Ebben nagy segítsége volt Aczél János finom dramaturgiai munkája és Ungvári Tamás kitűnő fordítása. Bíró Miklós képei is bravúrosan követték nyomon e kettős világú történetet: hol fanyarul józanok, hol kellően félelmetesek voltak..."

Kitüntették az olimpiai közvetítésekért Radnai János Telesport főszerkesztőt és Vitray Tamást a Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozatával.

November 20. 20.20 a második Fórum adás, ezúttal is külpolitikai kérdéskörben.

November 22., Komócsin Zoltán, az MSZMP KB tagja és a KB titkára nemzetközi sajtóértekezletet tartott a MUOSZ székházban, számolt be a TV Híradó.

November 23. 19.20 Az MSZMP Központi Bizottságának ünnepi ülése a Kommunisták Magyarországi pártja megalakulásának 50. évfordulóján.
21.35 a berlini Deutsche Staatsoper vendégjátéka a Magyar Állami Operaházban. Mozart: Cosi fan tutte, az október 24-i előadás felvétele.

November 24., meghalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. A TV Híradó beszámol a halálhírről.

Dobi István (Szőny, 1898. december 31. - Budapest, 1968. november 24.): miniszter, miniszterelnök, az Elnöki Tanács elnöke. Szegényparaszti családból származott. A Tanácsköztársaság idején vöröskatona volt, fogságba esett, majd internálták. 1921-ben visszatért szülőfalujába, ahol rendőri felügyelet alá helyezték. 1936-ban a Független Kisgazdapártba lépett be. A II. Világháború éveiben, mint a Parasztszövetség országos szervező titkára (1941-43) és a Földmunkás Szakosztály elnöke (1943-46), együtt küzdött a kommunistákkal és a szociáldemokratákkal. 1944-ben bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, de hamarosan behívták katonának. Fogságba esett, 1945 nyarán tért vissza.
1945. nov. 15. - 1946. febr. 23. között államminiszter,
1946. febr. 23-tól nov. 30-ig földművelésügyi miniszter,
1946. dec. 18. - 1947. szept. 24. között ismét államminiszter.
Az FKGP alelnökeként, majd 1947. jún. 3-tól elnökeként szerepe volt az FKGP munkáspártokkal való együttműködésében.
1948. ápr. 16-tól dec. 10-ig földművelésügyi miniszter,
1948. dec. 10-től 1949. szept. 5-ig miniszterelnök,
1949. szept. 5-től 1952. aug. 14-ig a minisztertanács elnöke,
1952. aug. 14-től 1967. ápr. 14-ig, nyugdíjba vonulásáig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.
Tagja volt 1954-től 1968-ig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, 1955-65-ben a Termelőszövetkezeti Tanácsnak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharcban következetesen kiállt a szocialista építés védelmében, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása és a szocialista építés folytatása mellett.
1959 őszén kérte felvételét az MSZMP tagjai sorába, a Központi Bizottság tagjává választotta.
1968-tól az Országos Szövetkezeti Tanács elnöki tisztét is ellátta.

Meghirdetik az 1969 évi Táncdalfesztivált.
Indul a Slágerkupa és a A hét slágere című adás sorozat.
Meghirdetik történelemből, biológiából, és matematikából a Ki miben tudós? vetélkedőt.
A BBC-ben két botrányos műsor volt. Bemutatták Zola Nanájának tévéváltozatát, melyben a címszereplő ruhátlanul látszott a képernyőn. A másik, hogy korhatár megjelölése nélkül sugároztak műsort egy nudista strandról.

December

Megkezdi munkáját a Magyar Televízió eső moszkvai tudósítója, Bán János, aki így emlékszik a kinevezésre:
"Pécsi Ferenc behívatott és azt mondta, eljött az ideje, hogy a Magyar Televíziónak legyen külföldi tudósítója. Te leszel az első moszkvai tudósító! Kifutott a fejemből a vér. Mondtam neki: Te, ne haragudj, te ismersz engem! Én összeférhetetlen vagyok. Állandó balhéim vannak az adásokkal. Mindig valamiért leszúrnak, hogy ezt miért mondtam, azt miért mondtam? Nem vagyok külpolitikai típusú! Nem vagyok külpolitikai újságíró. Rossz leszek! Hidd el nekem! Csak balhé lesz belőle. Nem hitte el. Megkérdeztem, hogy miért én menjek? Azt felelte, mert én beszélek oroszul."

Az MRT közvélemény-kutató osztálya részt vett abban az ENSZ által szervezett adatgyűjtésben, mely 49 ország 1777 sajtóorgánumánál, 220 rádiós és 96 televíziós szervezetnél azért folyt, hogy felmérjék: mennyire hatékony az ENSZ intézményeinek tevékenysége.
A Magyar Televízióba látogatott a Svéd Televízió igazgatótanácsi delegációja.
A TV-híradó nézőinek száma 1966-hoz képest ugrásszerűen nőtt, majdnem megkétszereződött. Akkor a felnőtt lakosság 22 százaléka, 1968-ban 39 százaléka nézte.

December 3. 20.35 Madách Imre: Csák végnapjai című drámájának közvetítése felvételről, a Gyulai Várszínházból.

December 4. 21.35 indul a budapesti kerületek nagyszabású tévés vetélkedője, Fekete-fehér, igen-nem címmel. Szerkesztő Fellegi Tamás, vezető riporter Vitray Tamás.

A Rádió és Televízió Újságban Elbert János írta december 13-án: "Lehetőséget kaptam, hogy egy rövid cikkben eltöprengjek az új televíziós fejtörő játékról, a Budapest kvíz-ről, hogy objektívan szóljak (erre ösztönzött a felkérés) az új sorozat érdekességéről, joggal várható rangosságáról, de éppen így az előkészítőiben ott bujkáló-mozgó aggályokról, kételyekről is. Hadd kezdjem mégis szubjektívan. Nem iszom, nem dohányzom, egyetlen káros szenvedélyem van. Szeretem a vetélkedőket. Szeretem a kérdések nyomán a villamos feszültséget, a válaszok felszabadító örömét. Hadd legyek őszinte - hiszen másfél éven keresztül igyekszünk majd őszintén-nyíltan dönteni ebben a műsorsorozatban - szeretem a zsűrizés meggondolkoztató izgalmát, a döntés felelősségét, a nem csituló vitázó kedvet a játék körül. ...Ezúttal nem tizenkét széket lát majd a néző, hanem sokszor tizenkettőnél is többet. Elvben is, gyakorlatilag is szinte megszámlálhatatlan a résztvevők gárdája. Minden kerület képviseletében nagy csapatok mérik össze erejüket, s a termek falán túl, a telefonvonalak közelhozó segítségével ott érezhetik maguk körül egész kerületük - vagy máshonnan jelentkező segítőkész szurkolók - válaszadó, válasz kiegészítő támogatását..."

A Szolnok megyei Néplap, december 18-án írta, részlet:
"...Fekete-fehér, igen-nem? játékos vetélkedő első fordulójában. Ez a sakkjátszmával ügyesen összeházasított kerületek közötti vetélkedés ritkán tapasztalható szellemi élénkségről és frissességről tanúskodott. Például a kérdések még jóformán el sem hangzottak s máris csattant a helyes felelet: a kollektív agy kitűnően működött. Így állhatott elő, hogy a válaszadásra adott 20 percből több mint két játékóra hossza lett..."

December 6., a magyar sajtó napja és a kommunista sajtó 50 éves fennállása alkalmából Kovács Bélát, a Televízió népművelési adásainak főszerkesztőjét a Munka Érdemrend arany fokozatával, Horváth J. Ferencet, a TV Híradó főszerkesztő helyettesét ezüst fokozatával,
Balogh Mária tévériportert bronz fokozattal tüntette ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa.

December 8. 20.20 Salgótarjánban tartották a népdal és nótaénekesek számos tehetséget felszínre hozó, Nyílik a rózsa című tévévetélkedő döntőjét. Műsorvezetők Kudlik Júlia és Tamási Eszter. Szerkesztő Lengyelfi Miklós, rendező Balázs András.

December 10., Fórum. Téma a főváros. Akik válaszoltak: Sarlós István, a Fővárosi Tanács VB elnöke és Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP Budapesti Bizottsága titkára. Műsorvezető Szepesi György.

December 17. 20.25 Pablo Neruda: Joaquin Murieta tündöklése és bukása.
A Thália Színház előadásának közvetítése, felvételről.

December 21., a TV Híradó tudósít az Apolló 8 - fedélzetén három amerikai űrhajóssal - fellövéséről.

December 23. 20.20 Warrené mestersége, a Katona József Színház előadásának közvetítése felvételről, Mezey Mária főszereplésével.

December 25. 17.30 Aranyérmesek I. rész. A kétszer egy órás műsor a magyar olimpiai győzelmeket elevenítette fel. Szerkesztő Radnai János, riporterek Regős Sándor és Vitray Tamás, rendező Mahrer Emil.
20,00 Molnár Ferenc: Egy, kettő, három - tévéváltozat. Főszereplők: Feleki Kamill, Drahota Andrea, Sztankay István. Vezető operatőr Sík Igor, rendezte Ádám Ottó.

December 29. 17.55 50 éves a KISZ - közvetítés a KISZ KB jubileumi üléséről, a Parlament kongresszusi terméből, felvételről.
18.35 Vagyunk az Ifjú Gárda... - a KISZ ünnepi műsora a KIMSZ megalakulásának évfordulója alkalmából.

Évi összesítő:
Jelentés a Televízió műsorpolitikájáról, a TV műsorrendje (percben):
1967 % 1968 %
Politikai műsorok 30.895 28,5 32.535 27,5
Ismeretterjesztő 15.651 14,3 16.619 14,1
Szórakoztató 50.459 46,5 56.176 47,5
Iskola tévé 7.439 6,9 8.361 7,1
Gyermek, ifjúsági 4.140 3,8 4.476 3,8
(Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22./1968/19.öe.)

Felhasznált irodalom
MTV Archív adatbázisok
MTV 1957-1997, szerkesztette Schmitt Péter 1997.
A Magyar Televízió története (Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András) 1995.
Dunavölgyi Péter: Színház a képernyőn 1957-1967, kézirat
Magyar Országos Levéltár dokumentumai
Magyar Televízió Irattár anyagai
www.tvarchivum.hu/tv történet
Rádió és Televízió Újság 1968.
Lévai Béla: A Magyar Rádió és Televízió története
Lévai Béla: A Magyar Rádió és Televízió évkönyve 1968/1969.
Köztévé 1968, Aczél Endre szövege
MTI hírek 1968
Népszabadság 1968
Népszava 1968
Hajdú-bihari Napló 1968
Petőfi Népe 1968
Észak-Magyarország 1968
Magyar Nemzet 1968
Esti Hírlap 1967
Szolnok Megyei Néplap 1968
Tolna megyei Népújság 1969
Magyar Ifjúság 1968
Vas Népe 1968
Kelet-Magyarország 1968
Csongrád megyei Hírlap 1968
Kisalföld 1968
Társadalmi Szemle 1968
Békés megyei Néplap 1968
Élet és Irodalom 1968
Élet és Tudomány 1968
Délmagyarország 1968
Magyarország 1968
Heller Ágnes: 1968
Horváth Edina előadása, amely elhangzott a Politikatörténeti Intézet által rendezett "Nyilvánosság és közvélemény -1968" című konferencián
Filmvilág 1968
Film Színház Muzsika 1968
Szegvári Katalin: KépernyŐseim 1990.

Dunavölgyi Péter