1969


Dunavölgyi Péter:


A magyar televíziózás történetéből XIII. (1969)

Ebben az évben elfogyott a szovjet űrelőny. Neil A. Armstronggal, Edwin Aldrinnal és Michael Collinsszal a fedélzetén útjára indul az amerikai Apollo-11 űrhajó, hogy végrehajtsák az első holdra szállást.

A WOODSTOCK éve. 
Jan Palach cseh diák a prágai Vencel téren, majd a tizenhét éves Bauer Sándor Budapesten, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén élve elégeti magát. 
Kalauz nélküli villamosokat és autóbuszokat állítanak forgalomba Budapesten. 
Betiltják Bacsó Péter filmszatíráját, A tanút: tíz évre dobozba zárják.
Bemutatták Magyarországon Michelangelo Antonioni Nagyítás című filmjét, miközben a rendező befejezte a Zabriskie Point című filmjének forgatását Amerikában, Fellini pedig a Satyricont forgatta. 
New York-ban Videofreex, kísérleti videocsoport alakul, és A televízió mint kreatív médium (Television as a Creative Medium) címmel New Yorkban az első, teljes egészében videó-művészettel foglalkozó amerikai galéria-kiállítás nyílik. 
Az év elején Párizsban a Magyar Televízió és a Posta képviselői megállapodást kötnek a Thomson céggel Henri de France SECAM szabadalmának alkalmazására. Márciusban átadják a Magyar Televízió első színes adóberendezését. Dr. Agy pedig megmagyarázta a nézőknek az új gazdasági mechanizmust.

Az 1969 évi fesztiváldíjak

Miskolci Filmfesztivál:

Jó bor, jó egészség, dokumentumfilm - a dokumentumfilm kategória díja. Forgatókönyv Fehéri Tamás és Murányi Éva, operatőr Janovics Sándor, rendező Fehéri Tamás.
Egy életben maradt varsói - az animációs film kategória díja. Rendező Sykora Sándor.
Lehullott a lomb, X.-XI. rész, XX. századunk dokumentumfilm sorozat - az ismeretterjesztő film kategória díja. Forgatókönyvíró-rendező Bokor Péter, operatőr Kenyeres Gábor.
TV-Híradó - TV Híradó-díj Bokodi Bélának és Vecsei Mariettának.
Ebédszünet, riportfilm sorozat - a zsűri különdíja. Szerkesztő-riporter Balogh Mária, operatőr Király Ottó, rendező Schatz Aranka.
FÓRUM - a zsűri különdíja a műsort létrehozó kollektívának.
Magyarázom a mechanizmust, 1-10. rész, oktató rajzfilm sorozat - Miskolc város különdíja. Forgatókönyvíró-rendező Szabó Sipos Tamás, operatőrök Harsági István és Nagy Csaba.
KÉK FÉNY; Szélhámosok, csalók és egyéb vagányok - az RTV Újság közönségének serlege Eck T. Imre rendezőnek a riportfilmek rendezéséért.

Lipcsei Dokumentum- és Rövidfilm Fesztivál:
Aranylakodalom, dokumentumfilm - Egon Erwin Kisch-díj. Szerkesztő Koós Béla, operatőr Dobay Sándor, rendező Kende Márta.

Január

A közvélemény kutatási adatok szerint a szilveszteri tévéműsor szereplői közül a televízióban Lórán Lenke, Kibédi Ervin, Kazal László, Alfonsó volt a tetszési sorrend.
Január elsejétől a Jugoszláv Televízió hetente négyszer ad magyar nyelvű műsort, hétfőn Körkép, szerdán Házunk táján, pénteken TV-krónika és vasárnap Barázda címmel.
Líbiában a függetlenség 13. évfordulóján megindult a tévéadás, december 24-én. Pakisztánban is üzembe helyezték az első tévéadó állomást, ekkor ott hatvanezer készüléket tartottak nyilván.

Január 1. 19.00 újévi beszélgetés Fock Jenővel, a Minisztertanács elnökével. Riporterek: Megyeri Károly és Szepesi György.

A Minisztertanács elnöke újévi beszédében a gyermekgondozási segélyről szólva említést tett az erről szóló tévériportról, amelyet Molnár Margit készített. Visszaidézte a miniszterelnök azokat a szavakat is, amelyeket a riport sugárzása közben önkéntelenül mondott: "Margitka hagyja már abba, ne szaggassa a szívemet." A Film Színház Muzsika 1969/2. számában Molnár Margit így reagált erre:
"- Ez a panasz tulajdonképpen a riport hatásosságának dicsérete. Mit szól mindehhez Molnár Margit?
- Ezzel a riporttal munka közben számos probléma volt, de most már úgy érzem, megérte. Mindig nem kell keresni az ország, a társadalom dolgaiba való beleszóláshoz, a feltérképezéshez a megfelelő időt, a módot és az emberséges hangot. Az objektív igazságnak a tévében szubjektív riportokban kell kifejeződnie. Amikor a téma után nyomoztam, nem gondoltam ekkora sikerre, nem számítottam ilyen gyors intézkedésekre, de bevallom őszintén, arra sem, hogy a bemutató elé ilyen sok akadály gördül majd. Érzésem szerint ennek a riportnak a fogadtatása bizonyítja, hogy bátrabban kell ezentúl is megkeresni azokat a megoldásokra váró kérdéseket, amelyek felvetését a nézők elvárják tőlünk."

Ugyanezen a napon 20.20 rajzfilmsorozat indul az új gazdasági mechanizmusról. Főszereplője, dr. Agy országos népszerűségre tesz szert. A sorozat írója, rendezője Szabó Sipos Tamás, dr. Agy hangja Tomanek Nándor.

Szabó Sipos Tamás írta a Film Színház Muzsika 1969/4. számában, részletek:
"Az év elején (1968) rágtuk a tollat, nem volt munkánk, mert mindenki az új gazdasági mechanizmussal foglalkozott. Így mi is az új mechanizmuson kezdtünk gondolkozni. Többen megállapították, hogy ebből a témából nem lehet rajzfilmet csinálni. Ezek után megírtuk a tervezetet, s én bevittem a tévébe. Többen megállapították, hogy ezt senki nem fogadja el. Ezek után Sándor György, a televízió politikai főszerkesztője elfogadta. Most, az új mechanizmusra való tekintettel, mindössze három hónapig kellett várni, míg a gazdasági megállapodás is megszületett. És már konkrét alakot kezdett ölteni dr. Agy.. ...
Megszülettek az első forgatókönyvek, és többen megállapították, hogy nincs az a fórum, amelyiken ezek átmenjenek. A fórum a tíz forgatókönyvben összesen tizenegy mondatot módosított nyelvhelyességi és szakszempontokból. Ekkor már kezdett kiderülni: az a vállalkozás, hogy felnőtt témáról, felnőtt módjára, mindnyájunk dolgáról egymással nyíltan és őszintén beszéljünk, a témán túl is megéri a fáradságot."

A Népszabadság január 3-i számában Hegedűs Tibor írta, részlet:
"Egy hosszabb sorozatnak még csak az első darabját láttuk újév napján. Mindössze 10 perc az egész. De néha 10 perc is elég ahhoz, hogy előlegezzük a bizalmat a továbbiakhoz. Szabó Sipos Tamás is konferál, ha úgy tetszik. Vagyis magyaráz. Azaz oktat. Ugyancsak humorosan, komoly dolgokat. Közgazdasági folyamatokat.
A módszer csíráját megtaláljuk Macskássy-Várnai díjnyertes Egy, kettő, három... című rajzfilmjében. De a módszer továbbfejlesztése itt minőségi ugrást jelent, már a célkitűzésben is: alapjaiban megértetni a tömegekkel a gazdasági összefüggéseket, a fogalmak mögötti tartalmat. ...Türelmetlenül várjuk a folytatást. (Nem ártana sűríteni az adásokat, minthogy az első tízes sorozat amúgy is kész van.)"

A Hétfői Híreknek dr. Csikós Nagy Béla mondta a sorozatról február 24-én, részlet:
"...A filmsorozat legfőbb értéke a modernség és a tömörség. Gyengéje pedig, amikor rajzok helyett szavakkal próbál magyarázni. Tartalmilag eddig egyetlen kifogást hallottam: egy idősebb férfi néző helytelenítette, hogy a női száj, a csók is szerepelt példaként az áruba bocsátkozó cikkek között..."

Január 4., ettől az évtől kezdve nagyobb terjedelemben, több oldalon foglakozik a televízióval a Film Színház Muzsika. Az 1969/1. számban hosszú, egy oldalas cikket közöl Pécsi Ferenc alelnök, Heti ötven órában címmel. Részletek:
"Jó dolog, hogy a Film Színház Muzsika a jövőben nagyobb terjedelemben foglalkozik a tévéműsorokkal. Ez újabb bizonyítéka, hogy immár nálunk is közüggyé lett a televízió. ...Régi vitatéma az, hogy valójában miféle mércével kell mérni a tévéműsorok színvonalát, és azokat egyáltalán mihez hasonlítsuk. Hiszen a tévé sajtóorgánum is, film is, színház is, sőt még iskola is. S nem egyszerűen összessége vagy egyenlege mindezeknek, hanem nagyon is sajátos, ugyanakkor családias sajtóorgánum, film meg minden egyéb. Elvégre már a méz sem nektár, miután a méh átalakította saját nedveivel vegykonyhájában. Nem célravezető például az irodalmibb töltésű kamara stílusú képernyőre komponált tévéfilmeket gépiesen hozzámérni a mozik számára készülő filmek valóságos, olykor pedig vélt művészeti követelményeihez. A tévéfilmeknek is magas színvonalat kell képviselniük, de a maguk módján, s azáltal is, hogy milliók számára biztosítsák a közérthetőséget, a kulturális élmény befogadásának a lehetőségét. A középszerűség igényével a tévéműsor aligha találja meg az utat a közönségéhez.
A tévéműsorok elbírálásakor nem szabad elfelejtenünk, hogy a televízió alapvető feladata a politikai és egyéb tájékoztatás, a helyszíni tudósítás a világ és az ország eseményeiről. A tévékritikának nemcsak a művészeti és irodalmi műsorok méltatása a feladata. A tévé nagy csodája és kivételes képessége az egyidejűség, az, hogy a történéseket azonnal láttatni és hallatni, sőt tüstént értelmezni is tudja. Ezért marad mindig elsőrendű tévéműsor az úgynevezett élő adás, amelynek a hatása, különösen a politikai és tájékoztató műsorok esetében szinte lenyűgöző lehet. ...A nézők leggyakoribb kívánsága, hogy nyújtsunk több szórakozást. ...Arra törekszünk a továbbiakban is, hogy a szórakoztató műsoraink többsége ismereteket is terjesszen, milliók közkincsévé tegye kulturális értékeinket. ...Szégyenkezés nélkül valljuk magunkénak az olyan műsorokat is (nem mindegyiket) , amelyek  csupán  a kikapcsolódást szolgálják, anélkül, hogy nevelést várnánk azoktól. Valljuk, hogy a dolgozó embernek szüksége és joga van a kikapcsolódásra, egy kis nevetésre..."

Január 5., indul a Tudományos tudakozó - önmagunkról című sorozat, az első adás témája: fejlődik-e az emberiség, s hol vannak a testi és lelki fejlődés határai? A műsort dr. Kontra György vezette, rendező Vass Judit volt.

Január 6., Pécsi Ferenc, a Magyar Televízió elnökhelyettese sajtótájékoztatót tartott, ahol az első negyedéves műsortervet ismertette. Több új külpolitikai és gazdasági sorozat indítását jelentette be. Mire telik? - azt vizsgálja, hogyan használják fel a vállalati nyereséget beruházásokra. A Vendégasztal című agrárpolitikai műsor első adásának házigazdája Erdei Ferenc akadémikus lesz. Bejelentette, hogy megszűnik a Sokszemközt, helyette fontos népgazdasági problémákra rámutató egyedi műsorok kapnak helyet. Az elsőnek a címe Három ország, egy termék. Több tévéjáték, hatrészes kaland filmsorozat (Bors) és 39 játékfilm vetítése is szerepel a programban, mondta.

Január 7. 19.15 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Offenbach: Hoffmann meséi.

Január 11. 20.20 Oscar Wilde Bunbury című komédiájának közvetítése a Fővárosi Operettszínház előadásáról, az Ódry Színpadról, felvételről.

Január 12. Fejes Endre: Mocorgó, tévéfilm. Szereplők: Mocorgó - Garas Dezső, Judit - Törőcsik Mari, Vera - Gór Nagy Mária fh., Író - Dávid Kis Ferenc, Schreier - Avar István, Igric - Latinovits Zoltán, Sziráki - Tordy Géza, Blüweiss - Dégi István, Mocorgó apja - Görbe János, Mocorgó anyja - Pártos Erzsi, Klein néni - Kiss Manyi, Klein bácsi - Kovács Károly, Brillantin úr - Major Tamás, Rikker - Fülöp Zsigmond, Hadnagy - Tyll Attila, Berti - Őze Lajos, Ószeres - Rajz János, Főhadnagy - Mécs Károly, Pap - Szénási Ernő. Rendezte Szőnyi G. Sándor, operatőr Mestyán Tibor.

Január 13., magyar-szovjet történész vegyes bizottság alakul Budapesten.

Elfogadásra került az MRT Kereskedelmi és Szolgáltató Iroda 1968-as tevékenységéről készült jelentés. Ebben a bevételi tervet 9668.000 Ft-ban, a tényt 11.976.921 Ft-ban rögzítették. A bevételek jelentősebb hányadát, 57,7 százalékot reklámműsorok sugárzásának bevételi képezték. A Kereskedelmi Szolgáltató Iroda 1968. február végén kezdte meg működését. Március és június között 94 hirdetést sugároztak. A hirdetési tarifák besorolása akkor a következő volt:
1. kategória: hétköznap 18.00-19.00, szombat 18.00-23.00, vasárnap 16,00-23,00 között.
2. kategória: hétköznap 18,00-19,00, szombat 16,00-18,00, vasárnap 14,00-16,00 és 08,00-13,00 között.
3. kategória: hétköznap 17,00-18,00, szombat 14,00-16,00 között.
4. kategória: hétköznap 08,00-13.00 és 16,00-17.00 között.
Hirdetési díjak (percenként):
1. kategória 10.000 Ft, 2. kategória 8.000 Ft, 3. kategória 6.500 Ft, 4. kategória 5.000 Ft (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A8-a MTV általános iratok).

Január 13.-15. között Moszkvában ülésezett a magyar-szovjet kulturális együttműködési kormánybizottság. Szakértőként a tárgyalásokon részt vett magyar részről a bizottság munkájában dr. Pécsi Ferenc, az MRT elnökhelyettese, Szinetár Miklós, a Televízió főrendezője és Csók Pál, a Televízió külügyi osztályának vezetője. Pécsi Ferenc nyilatkozta a tárgyalások után:
"Annyit leszögezhetek, hogy a magyar-szovjet kormányközi bizottság negyedik ülésszaka nyomán jelentősen fejlődik majd együttműködésünk a szovjet rádióval és televízióval."

Január 14. 19.20 Boszorkányok pedig nincsenek. Felkai Ferenc kétrészes történelmi vígjátékának közvetítése a Győri Kisfaludy Színházból, felvételről.

A Népszabadság január 15-én írta a SECAM - és Magyarország című cikkében:
"A hétfő délutáni és a kedd reggel megjelent francia lapok közölték a hírt arról a megállapodásról, amelynek értelmében a magyar kormány a SECAM francia színes-televíziós eljárást választotta Magyarország számára. A hírhez fűzött megjegyzésében a Le Monde megállapította: Magyarország az első ország - a Szovjetunión kívül - amely hivatalosan is a SECAM eljárást választotta a színes televízió számára. Ez a döntés két nappal azután született meg, hogy a párizsi és a moszkvai kormány hivatalosan is megállapodott az eljárás nemzetközi elterjesztésének módozataiban. A magyar csatlakozást a következő hónapokban minden bizonnyal követi több, elsősorban kelet-európai ország csatlakozása. Az egyezmény a Párizs és Budapest közötti kereskedelmi kapcsolat fejlődésének előjátéka lehet, különösen az elektronikai szektorban."

Január 16. 19.20 Fórum a gazdasági élet aktuális kérdéseiről. Résztvevők: Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Beckl Sándor, a SZOT főtitkára, Csikós Nagy Béla, az Országos Árhivatal elnöke, Erdei Ferenc akadémikus, Rév Lajos, az OKISZ elnöke és Vályi Péter pénzügyminiszter. Két telefonos kérdést feltevő néző véleménye a műsorról, (Film Színház Muzsika 1969/4.):
Tibor Zoltán (Bp. VI. Jókai u. 12.): "Alig több mint tizenöt perccel a kérdésem eltevése után már hallottam is a képernyőről a választ, amely ugyan nem volt minden részletre kiterjedő, de a nézők tájékozottságát feltétlenül szolgálta. A Fórum kitűnő kezdeményezés, nagy szükség van rá, de a témaköröket jobban szűkíteni kell."
Dr. Rosta György (Bp. VII. Damjanich u 40.): " Egy órán belül érkezett meg a válasz. Kielégített, amennyiben majd intézkedés is követi a tájékoztatást. Hasznosnak tartom a Fórumot, nemcsak azért, mert a vezetők közvetlen válaszait hallhatják a nézők, hanem mert a nézők kérdéseit is megismerhetik ezáltal - a vezetők..."

A Népszabadságban írta Rózsa László január 18-án, részletek:
"Amit a tévé csütörtök esti Fórum adásában láttunk, kiemelkedett a szokásos közéleti műsorokból. ...Itt többről van szó, mint a gazdasági ügyek népszerű tárgyalásáról. Ha figyelembe vesszük az előzményeket, például Kádár János tavaly nyári interjúját, a Fock Jenővel folytatott újévi beszélgetést, Komócsin Zoltánnak a külpolitikai kérdéseiről adott tévéinterjúját, valamint a főváros vezetőinek válaszait a hozzájuk intézett kérdésekre, akkor itt egy határozott törekvés bizonyítéka áll előttünk: nyilvánosabbá tenni az államügyeket..."

Ezen a napon Jan Palach cseh diák, a szovjet megszállás elleni tiltakozásul élve elégeti magát a prágai Vencel téren. A TV Híradó január 25-én ismertette a hivatalos csehszlovák közleményt, amelyet a temetés napján hoztak nyilvánosságra. Ebben leszögezték: "A temetés napjára a kormány határozott intézkedéseket hozott. Szükség esetére meghatározta a rendőrség és a hadsereg feladatait." A Károly Egyetemen tartották a búcsúztatót, melyen több tízezer ember vett részt a jelentés szerint. Nem sokkal ezután a 17 éves Bauer Sándor Budapesten végiglocsolja benzinnel és meggyújtja a testére csavart nemzeti színű zászlót. Búcsúlevelében ezt írta: "Szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek."

Január 19. 20.30 kezdődik a Bors című történelmi kalandfilm-sorozat. A címszereplő Sztankay István. Rendezte Herskó János, dramaturg Erdős András, operatőr Kenyeres Gábor.

A Rádió és Televízió Újság 1969/3. számában Erdős András írta, részlet:
"Az öt héten át vasárnaponként látható sorozat hősei hadifoglyok, akik az első világháború sokéves frontszolgálata után már csak egyet akarnak: hazajutni. A hazatérés és az itthoni harcok sokszínű kalandjait ábrázolja a filmsorozat, és azt: hogyan edzőnek hősei tudatos forradalmárokká, kommunistákká.
Bors Máté, a főhős figurájához a történelem adta a  mintát . A magyar munkásmozgalom történetének tanulmányozása közben ismerkedtek meg a film alkotói egy ötletes, talpraesett, kalandos életű kommunista hőssel, akinek valódi neve Mészáros Gábor."

A Népszabadságban Hegedűs Tibor kritikája jelent meg január 22-én, részletek:
"A kialakított kép az új sorozat hőséről az első bemutatkozás után kissé vázlatos. Az bizonyos, hogy nem másolták le sem Princről, sem a Tenkes kapitányáról, és csak furfangossága rokonítható némileg Tersánszky, Tamási, Rideg kedvelt hőseivel, de egyenlőre még inkább csak Sztankay Istvánt látjuk, Bors Mátét csak megsejtjük mögötte. ...Felemás koncepcióra vall Antall Imre önmagában kitűnő alakítása. Az általa megformált Dániel Ede eredeti figura (a többi közt arra is hivatott, hogy a korszak valóságos eseményeiről informáljon menet közben), de nem korabeli. Jellegzetesen mai intellektus, aki egy időgépen fél évszázadot száguldott vissza, és bekerült egy olyan szituációba, melyet kellő humorral vállal. Játéka (akárcsak Dégi Istváné) elüt a többiekétől."

Január 21. 20.20 Pintér József: A holtak visszajárnak, tévéfilm. Rendezte Wiedermann Károly, operatőr Naumann László.

A műsorújság 1969/4. számában Wiedermann Károly írta, részlet:
"A mozikban már elég sokan látták a filmet, de ez nem csillapítja a tévébemutatót megelőző kíváncsiságukat, izgalmukat. A kritikai fogadtatás eddig eléggé vegyes volt, sokan kérték rajtunk számon az igazi krimit. Pedig dehogyis akartunk mi színtiszta bűnügyi játékot csinálni! Krimi-elemekkel teleszőtt lelkiismereti drámára gondoltunk kezdettől fogva, s ebben azt akartuk elmondani, hogy a háborús bűnök újabb és újabb bűnöket szülnek - nem évülhetnek el, nem lehet hallgatni róluk..."

Január 23. 18.40 Messze az Istentől, közel az Egyesült Államokhoz, Róbert László filmje.

A Népszabadság tévé előzetesében írta január 18.-án:
"Az elmúlt év végén járt Latin-Amerikában egy újságíró delegáció tagjaként Róbert László. Hazatérte után az ugyancsak kint járt Szolnok Péterrel együtt készítették ezt az adást, amely három részben kerül majd a közönség elé. Róbert László mondja a sorozatról: Képekkel és folklorisztikus tárgyakkal is szeretnénk elményszerűbbé tenni a latin-amerikai útról folytatott beszélgetést, s címéül azt a politikailag ugyancsak aktuális mondást választottuk, amit Diaz volt mexikói elnök jegyzett meg pár évtizede, felsóhajtva:  Szegény Mexikó! De messze van az Istentől és milyen közel az Egyesült Államokhoz.  ...Gyors változások, egymást követő fordulatok, pontosabban hátra arcok. Reméljük, sikerül képet adnunk a gazdasági élet szörnyű kontrasztjáról, a mindennapi élet jellemzőiről és a több ezer éves kultúrákról."

Január 24.. megkezdődött Párizsban a négyes Vietnám konferencia, melyen a Kléber sugárúti palotában a VDK, DNFF, a saigoni, és a washingtoni delegáció vett részt. Híradó beszámolt az eseményről.

Január 25. 20.20 Hervé: Lili, közvetítés az Fővárosi Operettszínházból, felvételről.
Ugyanezen a napon a Magyar Televízió estje a Lengyel Televízióban.

Január 28. 18.00-22.20 között a Lengyel TV estje a Magyar Televízióban.

Február

Ekkor a Föld "legtelevíziósabb" országa Monaco volt, minden ezer monacóira 565 tévékészülék jutott (míg az USA-ban 344).
Angol mérnökcsoport az antenna "erdők" kiküszöbölésére azon dolgozott, hogy a tévé műsorát üvegkábel segítségével telefon-áramkörön át közvetíthessék majd.
Az Osztrák Televízió (ORF) műsorára tűzte Thurzó Gábor Az ördög ügyvédje című drámáját.
A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségévé alakul a Filmművész Szövetség.
Kezdődik a TTT (Tízen Túliak Társasága) gyermekműsor sorozat.

Február 1., a Film Színház Muzsika 1969/5. számában Vesernyés János, a komolyzenei rovat egyik vezetője ismertette az új műsorterveket:
"1969-ben úgy igyekszünk összeállani a komolyzenei műsort, hogy az minél szélesebb rétegekhez szóljon. Sokan vannak, akik szívesen meghallgatnák a komolyzenét, de ha megüti a fülüket, hogy  szimfónia  vagy  opus , kikapcsolják a készüléket. Ezeknek a fogalmaknak a megértését szolgálja a  Legyen a zene mindenkié  sorozat. ...A zene megismertetését tűzte ki céljául Leonard Bernstein filmsorozata. A mester vezényel, s közben megismerteti a közönséget a zeneművek világával. A februárban induló sorozat adásaira vasárnap délelőttönként kerül sor. ...Érdekes sorozat indul TV-bérlet címmel, amelyet a nézők kívánsága szerint állítottunk össze. ...Évek óta felvételeket készítünk az itt hangversenyező külföldi karmesterek próbáiról. Ezekből most sorozatot állítottunk össze. Az első négy Ansermet, Münch, Stokowski, Doráti próbáit eleveníti fel... A Szereposztástól a premierig című új sorozat az operák színpadra állításának műhelytitkairól szól..."

Február 5-9. között élő közvetítés Garmisch-Partenkirchenből, a Műkorcsolya Európa Bajnokságról. Riporter Vitray Tamás.

A műsorújság 1969/6. számában Major Sándor szerkesztő ismertette a televízió falusi műsortervét, beszámolt a készülő 24 riport- és dokumentumfilmről. Új vállalkozás a Vendégasztal címmel induló, tizenkétszer félórás sorozat, és ugyancsak új sorozat indult, ami a Házikert címet kapta. Több helyszíni közvetítést és vitaműsort is tervbe vettek a falusi programok készítői.

Február 6., Bán János, az MTV moszkvai tudósítója jelentette a TV Híradóban Kádár János Moszkvába érkezését.

Február 8., Gilgames keresi a halhatatlanságot, televíziós költemény, Rákos Sándor fordításának felhasználásával. Szerkesztő Jánosi Antal, operatőr Fehér György, rendező Rajnai András.

Ugyanezen a napon a TV Híradó beszámol arról, hogy a József Attila Színházban az Aba Sámuel című drámát mutatták be. Gabányi Árpádnak, a Nemzeti Színház író-színészének darabját korábban 1986-ban játszották, mindössze négy előadásban.

Február 11. 18.40 a Nílustól az Eufráteszig, 1. rész. Chrudinák Alajos és Mátray Mihály filmsorozata. A film készítői több mint két hónapig járták a Közel-Kelet - Egyesült Arab Köztársaság, Jordánia, Szíria, és Libanon földjét. Hat részből álló sorozatot készítettek.

A Magyar Nemzetben Vilcsek Anna írta február 19-én, részletek:
"A televízió egyre gyakrabban jelentkezik munkatársainak terjedelmes, magvas útirajzsorozataival, olyan sorozatokkal, amelyek meghaladják a régebben megszokott  IBUSZ -riportokat  ...A nyugat-európai gazdasági sorozat, a finnországi riportok után ismét nagy lélegzetű sorozat kezdődött el. Mártay Mihály rendezőoperatőr és rádiós munkatársa, a Közel-Kelet szakértő Chrudinák Alajos két hónapot töltött négy arab országban. Ismerkedtek a háború fejleményeivel, az időszerű gazdasági problémákkal, a haladó arab rendszerek helyzetével. Az utazás eredménye sokoldalú, alapos, témakörök szerint logikusan felépített, elemző riporttanulmány, amelynek végignézése után valóban érdekes, hasznos információkkal lettünk gazdagabbak, közelebb kerültünk a közel-keleti helyzet mélyebb megértéséhez.
A sorozat néhány különösen érdekes riportot is közöl. Mátray és Chrudinák eljutott például a Szuezi-csatornán rekedt hajókhoz, érdekes felvételeket készített egy damaszkuszi mecsetben, beszélt Az ember tragédiája arab fordítójával..."

A Magyar Hírlapban Lukácsy András február 17-én így fogadta a filmet, részletek:
"Biztos vagyok benne, hogy sem Chrudinák Alajos, a fiatal orientalista, sem Mátray Mihály, az operatőr nem mélyedtek el az idegborzolás tudományának természetrajzába, amikor kéthónapos közel-keleti útjuk dokumentumanyagát összeállították. Egy valamit tudtak azonban: hogy mi érdekli őket magukat, ott és akkor az arab országokban. Nemigen törődtek a hatáskeltés pszichológiájával - egyszerűen biztosak voltak benne, hogy az élet mindig megtermeli a maga elegendő bárhol és bármikor vizsgájuk is."

Ugyanezen a napon 19.40 Lev Tolsztoj: Háború és béke. Közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, felvételről.

A Magyar Hírlap 1969. február 18-án cikket közölt Rendelet a televízió színházi közvetítéseiről címmel:
"A rádió és a televízió színházi közvetítéseinek anyagi részét szabályozó rendeletet dolgoztak ki a Művelődési Minisztériumban. Ennek hiánya az elmúlt években már jó néhány alkalommal szolgált vitaalapul a televízió és a színházak között. A színház azzal érvelt, hogy egy-egy közvetítés alaposan megcsappantja a nézők számát, és így anyagi veszteség éri. Az új rendelkezés kötelezi a rádiót és a televíziót arra, hogy ennek a veszteségnek egy részét vállalja magára. Pontosabban meghatározza azt az összeget is, amelyet a televízió téríteni köteles. A törekvés az, hogy az egyes színpadi művek általában csak a huszadik előadás után kerüljenek a képernyőre. A rendelkezés külön pontban szabályozza az opera, a daljáték, illetve a balett közvetítését is. Az egészséges műsorpolitika érdekében a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Művelődési Minisztérium illetékesei rendszeresen egyeztetik a színházak és az MRT éves műsortervét."

Február 12., A TV Galériája új műsorsorozat első adása.

A Film Színház Muzsika 1968/8. számában (-sj-) írta, részletek:
"A televíziós élő adás drámai szépségét és művészi érdekességét különös erővel érzékeltette az a közvetítés, amely Szász Endre kiállítására vezette el a nézőket. ...A művészt is nagyfokú koncentrációra kényszeríti a szituáció drámaisága - mondja Szász Endre az adás után. Még egy ilyen műsor, és pontosan érteni fogom önmagamat - hangzott félig tréfásan, félig komolyan Szász Endre vallomása. ...A riporter, Rapcsányi László is a szituáció újszerűségét élte át ebben az adásban. Rendkívüli feladat ez - mondja -hiszen a riporter nem egyénekkel, nem is választott, meghívott vendégekkel beszélget, hanem az utcáról betóduló érdeklődő tömeggel. Annál inkább nehéz helyzetben van, mert úgy érzem, a közönség nem mindig mer kérdezni, nem akar tájékozatlannak látszani..."

A Népszabadságban Székely András írta, részletek:
"Az ötlet kitűnő. A Televízió Galériája modern képzőművészeket mutat be - első adásában Szász Endrét - megismerteti őket a tárlatot látogató közönséggel, és ami több, a tárlatot nem látogató, de tévénéző közönséggel is. Az ötlet kitűnő, csak riporter kerestetik hozzá. Olyan riporter, aki közvetlenebb kapcsolatba tud kerülni közönségével és elnőző tud lenni, még akkor is, ha a galéria egyik-másik tagja naivan kérdez..."

Február 16. 17.40 Kelet-Afrika közelről, riportfilm, 1. rész. Egy magyar küldöttség huszonöt napot töltött Kelet-Afrika különböző országaiban. Gosztonyi János, a Népszabadság főszerkesztője, valamint Patkó Imre, a Népszabadság munkatársa és Burza Árpád, a TV Híradó operatőre is elkísérte a delegációt. Több részes riportfilmet készítettek.

Burza Árpád így emlékszik:
"Nagy élmény volt a Kelet-Afrika közelről című film is. Gosztonyi Jánossal és Patkó Imrével készítettük 1968 decemberében, 69 januárjában. Gosztonyinak diplomata útlevele volt, mi többiek voltunk a tudósítók. Egy kormányküldöttség részeként utaztunk. Gosztonyinak Kádár János kelet-afrikai útját kellett előkészítenie. Egyiptomból indultunk, és huszonöt napon át jártuk Kelet-Afrikát, Tanzánián, Zambián, Szudánon és Etiópián keresztül.
Daar es-Salamban is megfordultunk, ahol akkor ott voltak a szovjetek, tengeralattjárókkal, meg a kiszolgáló egységekkel. Életemben először ott ettem papayát. Az egyik orosz megkínált a hajón papayával. Egy kiszolgáló hajón. A tengeralattjáróba én nem tudtam lemenni, mert kis keskeny lejáróik voltak, és nem fértem át. A főnökök lementek.
Daar es-Salamban volt egy szálloda, egy magyar származású embernek a tulajdonában. Hetente egyszer az afrikaiak ebben a szállodában, annak tetőteraszán táncbemutatókat tartottak. Fölmentünk, a világítást megszerveztem, beállítottam a fényeket, egy kis magyar magnóm volt, amit egy kábellel kellett a géppel összekötni. Csak így lehetett a kamerával szinkronban működtetni. A magnót letettem egy asztalra, és úgy álltam be, hogy közönséget is, a táncosokat is egyaránt fotografálhassam. Szépen elindultam, nagyon jó kis muzsikát csináltak, nagyon kifejezően táncoltak. Én is nagyon belelkesedtem, és elfeledkeztem arról, hogy ki vagyok kötve a magnóhoz. Egy olyan képet akartam, hogy amikor a táncosok befejezik, hirtelen átrántom a kamerát, és a közönség tombolását mutatom.
A magnót a nagy lendületemmel lerántottam. Addig a pillanatig minden hang megvolt, de ahogy este akartam visszahallgatni - néma csönd. És még az elején voltunk az útnak! Megkértem az ott kiküldetésben élő magyarokat, hogy szerezzenek forrasztópákát meg anyagot. Szereztek. De hogy vizsgáljam meg a gépet? Műszerem nem volt. Végül is este teljesen elsötétítettem a szobát. Az az ötletem támadt, hogy kibontottam a gépem, és nézem, hogy hol szikrázik még a vezeték. Ahol megszakadt a szikra, ott volt a baj. Szerencsére nem volt komolyabb a hiba! Azt ilyen primitív módon nem lehetett volna megtalálni, csak az elemtartó részen történt egy szakadás, megforrasztottam, és máris működött. Ettől kezdve a későbbi útjaimon vittem magammal mérőműszert is, hogy tudjak vonalat vizsgálni."

Hiánycikk volt a megfelelő számú tévékészülék. Ezen a napon a Népszabadságban válaszoltak Vargyai Báláné olvasó "Miért nem kaphatók az üzletekben az ORION televíziókészülékek" kérdésére. Vankó Gyula, az ORION Gyár vezérigazgatója válaszolt:
"Tavaly is, az idén is a kereskedelem rendelései szerint gyártottunk és folyamatosan szállítunk. A múlt év utolsó negyedétől a hirtelen megnövekedett kereslet miatt tapasztalhatók nehézségek a tévéellátásban. Sajnos gyártási kapacitásunk, amelynek egy részét az exportkötelezettségek teljesítése veszi igénybe, ezzel csak részben tud lépést tartani. Az idén a tavalyinál mintegy 10 százalékkal több készüléket kívánunk a belkereskedelemnek átadni. Az idén január 2-től folyamatosan szállítunk, s az első negyedév hátralévő részében a terveknek megfelelően még több mint 12 ezer készüléket adunk át a kereskedelemnek."

Február 18. 18.00-22.05 svéd est a Magyar Televízióban. A műsor házigazdái, műsorvezetői Varga József és Marianne Klöfverskjöld voltak.

A Fim Színház Muzsika 1969/9. számában Gaáll István írta, részlet:
"A Svéd Televízió Estje is külföldi utazásra hívott, s a hatórás műsortömb igyekezett megmutatni Svédországot. Ezek a műsorcserék kitűnő vállalkozások! Nemcsak tanulságos volt, amit láttunk, hanem színvonalas szórakozás is, és helyenként igazi művészi élmény..."

Február 19., a TV Híradó beszámolt a Concorde repülőgép második próbarepüléséről. Az Aérospatiale-BAC Concorde az Air France és a British Airways által üzemeltetett szuperszonikus utasszállító repülőgép volt, melynek sebessége elérte a 2500 km/h-t, vagyis túlszárnyalta a hangsebesség kétszeresét. Elsőként 1969-ben emelkedett a levegőbe és 1976-tól 27 éven keresztül állt szolgálatban. Általában a londoni Heahtrow (a British Airways színeiben) és a párizsi Charles de Gaulle repülőtérről (az Air France színeiben) repült a New York-i John F. Kennedy repülőtérre. Sok rekordot felállított, ezek közül a legjelentősebb a London és New York közötti 2 óra 52 perc és 59 másodperces repülőút volt, 1996. február 7-én. A repülőgép kifejlesztése a brit és francia kormánynak jelentős anyagi terhet jelentett, de a British Airways számára nagy méretű bevételt hozott szolgálati ideje alatt. Az első menetrendszerű járatot az Air France és a British Airways indította 1976. január 21-én. A 2000 évi Concorde katasztrófa, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások és több más kedvezőtlen tényező miatt 2003. október 24-én kivonták a forgalomból. A gép 2003. november 26-án szállt fel utoljára, de a gép a visszavonulása után is a repülés egyik jelképe marad.

Február közepén tartották a IX. Monte-Carlo-i tévéfesztivált. A Film Színház Muzsika tudósítása szerint (1969/10):
"...A fesztiválon nem kedvezett nekünk a szerencse. Legesélyesebb filmünket, a Vigyori-t időhiányra hivatkozva nem vetítették le. A magyar delegáció reklamációjára később ezt az érvelést megváltoztatták és a vetítés elmaradásának okául a nem megfelelő, számukra érthetetlen fordítást jelölték meg..."

Február 20., a 17 éves Bauer Sándor szakmunkástanuló - a prágai Jan Palach példáját követve - a szovjet megszállás elleni tiltakozásul a Nemzeti Múzeum kertjében elevenen elégeti magát.

A Rádió és Televízió Újság 1969/ 8. számában (Bársony) a Minisztertanács elnökhelyettesével, Négyszemközt Tímár Mátyással címmel közölt cikket. Részletek:
"...A szórakozási lehetőségek közül a tévével élek leggyakrabban. A rádióban, kevés kivételtől eltekintve híreket vagy zenét hallgatok. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a televízióban minden műsort megnézek, a válogatás elsősorban az időponttól függ. Este nyolc előtt ritkán van alkalmam a képernyő elé ülni, bár nem egyszer olyan programot kínál, melyet szívesen megnéznék. Marad tehát a nyolc utáni műsor. A TV Híradót általában mindig végignézem. Az esti program nekem pihenés, s örömmel veszem, ha jó film vagy tévéjáték szerepel a műsorban. A televízió szórakoztató szerepét legalább olyan fontosnak tartom, mint azt, hogy informáljon. ...Ritkán él a televízió azzal, hogy népszerű művészeket hív a kamera elé, egy-egy nagyobb lélegzetű interjúra. Úgy látszik, ezt csak inkább fenntartja a politikusoknak, állami vezetőknek. ...De tréfán kívül, kár, hogy a tévé nem használja ki ezt a fajta, várhatóan sok érdekességet nyújtó alkalmat.
...Általában soványnak tartom a nemzetközi gazdasági, közgazdasági tájékoztatást, e ez nemcsak a tévére, hanem a rádióra, sőt a sajtóra is igaz. ...A napokban megnéztem a Magyarázom a mechanizmust teljes sorozatát. Hasznos, jó kezdeményezésnek tartom, mert népszerű szórakoztató formában vállalkozott nehéz feladatra."

Február 26. 21.50 új sorozat indul, Legyen a zene mindenkié! címmel.

Február 27. 20.20 Külpolitikai Fórum.
Ugyanezen a napon a tehetséges munkás-paraszt gyerekek egyetemre való bejutásának elősegítésére matematika-fizika előkészítő tanfolyamot indított a televízió Irány az egyetem! címmel.

A Magyar Nemzet írta előzetesében február 19-én, részlet:
"A felkészülés megkönnyítése érdekében, elsősorban fizikai dolgozók gyermekeinek segítségére Irány az egyetem! címmel új sorozatot indít február 27-én az Iskolatelevízió. A 24 adásból álló matematika-fizika sorozat tematikája a felvételi vizsgák anyagához kapcsolódik. A tévé egyetemi előkészítő tanfolyamának előadói: Sas Elemér, az ELTE adjunktusa, Geinzwein Ferenc, a Fazekas Mihály gyakorló iskola igazgatója és Hódi Endre egyetemi adjunktus, a matematika olimpiára készülő magyar csapat  edzője ."

Február 28. 18.00 Fabula - új sorozat indult tíz-tízennégy évesek számára, szórakoztató, irodalmi műsor. A szerkesztő Kreimseir Edit, aki ezt mondta:
"A szórakoztatás mellett az a célunk, hogy megszerettessük a fiatalokkal az olvasást, az irodalmat, és segítséget, iránymutatást nyújtsunk számukra a magyar és a világirodalomban történő eligazodáshoz." Az első adásban Szabó Magda is szerepelt, aki gyerekek számára készülő új regényéről beszélt, és a regényből részleteket mutattak be. Orbán Ottó pedig gyermekkori olvasmányélményeiről beszélt.

Ugyanezen a napon 20.20 egy igazán különleges tévéfilm. Ebben az időben egyre többet "vendégrendezett" Keleti Márton a televízióban. Ekkor Gyárfás Miklós művéből rendezte a Komédia a tetőn-t. A Nő - Ruttkai Éva, a Férfi - Latinovits Zoltán, Tolvaj - Páger Antal. Operatőr Sík Igor.

A műsorújságban Keleti Márton így beszélt erről a rendezéséről, részlet:
"Nagyon örültem, amikor Gyárfás Miklós komédiájának megrendezésére felkért a tévé. Ez a kis játék arról szól, hogy az ember kimeríthetetlenül gazdag jellembeli tulajdonságokban. E többrétű, pompázatos tulajdonságok egyike a gyávaság. A Komédia a tetőn ennek a jellemvonásnak állít  emlékművet . A játék  nagy gyávája  természetesen a férfi, akinek csak ahhoz van bátorsága, hogy nagyszerűnek, erősnek, kiválónak hazudja magát..."

A Szolnok megyei Néplapban (V.M) írta március 5-én, részletek:
"...A tető például, ahol e szokatlan háztartási diskurzus folyik, nemcsak a családi nyaraló valóságos tetőzete, hanem az elvágyakozás, a szürke, fásult, megszokott életből való elvágyódás szimbóluma. Az önző és gyáva férjet  szorítja  ez a tető; a feleség azonban, aki megveti a  lenti  paradicsom langy békéjét és fakó örömeit, jól érzi magát a veszélyes, de szép magason. ...Keleti Márton irányításával, sok egyéni színnel és játékos kedvvel Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán a tetőre varázsolják a Skultéti házaspárt. A gyáva ember színes rajza, s a gyávaság sajátos egyéni hangulatú ábrázolata csak olyan kiváló művész, mint Latinovits remeklésével születhetett meg a képernyőn."

Az Esti Hírlapban (bársony) március 3-án írta, részlet:
"...A Komédia a tetőn jó ideje az első olyan produkció, amely használ a Péntek esti bemutatók megtépázott tekintélyének."

Március

A Telesport a Képes Sporttal karöltve sportriporter pályázatot hirdetett "Pályabelépő" címmel.
Az "1968 legjobb televíziós népművelési műsora" című MRT elnöki nagydíjat a Csak tiszta forrásból sorozat Fölszállott a páva című adása kapta.

Március 1. 16.50 Körkép, a filmművészet aktuális kérdéseiről. A tartalomból: A Fényes szelek közönségvisszhangja - Jancsó Miklósé a szó...

Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjét február 5-én mutatták be. A Népszabadságban hetekig tartó vitasorozat követte a bemutatót.
Haraszti Miklós írta a filmről:
"Jancsó és Hernádi Fényes szelek-je volt a legkreatívabb játék a hatvanas évek ártatlan tiltakozó kultúrájával. Nagyszabásúan egybemosták a totalitárius óbaloldaliságot és a tekintélyellenes újbaloldaliságot. Nem csupán Jancsó vizuális forradalma volt világesemény, hanem az is, hogy egybefoglalták a keleti és a nyugati értelmiség csalódását.
Egy tőről fakad a lázadás és a manipuláció, a forradalom és a hatalom, a hit és az erőszak. Diákok, tiltakozók, önmegvalósítók, újszülöttek: déja vu, schon dagewesen. Az örök fehéringesek, a bürokraták mindig felülnek a bakra, a szépséges lázadó ifjúság az új elnyomás szekerét tolja. Mi már tudjuk.
A felszínen az 1947-es népi kollégiumok leszalámizásának és gleichschaltolásának sztálinista története futott. De a koreográfia ebbe belefonta a hatvanas éveket. Nemcsak a népbarát trikontinentális felszabadítókat, a maoista vörösgárdisták pusztító valóságát, de az ezek égi mását kergető nyugati és magyar diákokat is. Nem voltak megértőek a proteszt-szongos, katonakabátos, hosszúhajú világ iránt. Gyönyörűek vagytok, de mi is voltunk fiatalok. Nekünk ti csak ne legyetek anti-ez és anti-az. Tanuljátok meg az orosz leckét, a kínai leckét, a leckét.
Nem mintha nem okozott volna fejfájást a film orwelli üzenete. Ha a fehéringes disznók mindig győznek, akkor most is ők vannak hatalmon. Nagy vita volt a Fényes szelekről 1969-ben, keményen harcolt Aczél egész literátus csapata. Ők a Szegénylegények óta hagyományosan az erőszak  dekonkretizálását  kifogásolták Jancsó és Hernádi műveiben. Ezt úgy kellett érteni, hogy ha a mieink turbékolnának, a többiek meg röfögnének, akkor világosabb volna, hogy mi vagyunk a jók, és mások a disznók.
Jancsóék filmje meg sem állt a lázadás sikkjében tobzódó Cannes-ig. Ahová persze Rényi Péter kísérte el a filmet, nehogy értelmezési gond legyen.  Exportáltuk a vitát  - jelenti a Népszabadságban, tulajdonképpen büszkén. De a biztonság kedvéért cannes-i tudósítása mellett Pándi Pál cikke található. Támadja Hernádi Gyula Sirokkó című regényét, a beszédes Nem jó szél cím alatt. Megint dekonkretizálta az erőszakot."

Az Esti Hírlapban (bársony) írta március 3-án:
"A Tévé Körképe is helyet adott az utóbbi hetek legszenvedélyesebb művészeti-ideológiai vitájának. Részleteket sugárzott a Hazafia Népfront klubjában korábban megrendezett beszélgetésből. Jó volt az összeállítás. Nem személyes indulatok szólaltak meg, hanem érvek hangzottak el, s ez minden igazi vitafórum és párbeszéd első feltétele. A Körkép Jancsó Miklóst is megszólaltatta. Az adás második része kissé erőszakoltan kapcsolódott az elsőhöz. Érdeklődéssel hallgattuk Vitányi Iván fejtegetését a magyar filmek úgynevezett befejezetlenségének a kérdéséről. Egyetlen nagy hibája volt a Körképnek: holtidőben sugározták. Közérdekű témája sokkal kedvezőbb időpontot érdemelt volna."

Március 2. 20.25 Hamis Néró, Lion Feuchtwanger regényéből televízióra alkalmazta Lendvai György, rendezte Marton Endre, vezető operatőr Kocsis Sándor. Főszereplők: Básti Lajos, Őze Lajos, Egri István, Iglódi István, Kállai Ferenc, Dániel Vali.

A korabeli technikai eszközök, a pénz és az archív raktárak szűke nem tette lehetővé, hogy minden műsort rögzítsenek és archiváljanak. Ezt még tetézte, hogy időnként, az utókor ítélete szerint, indokolatlan és átgondolatlan, sőt egyes esetekben felelőtlen selejtezések is történtek az archív állományokban. Erről a kérdésről szólt a Film Színház Muzsika A tévé archívumában minden értéket megőriznek című interjú. Részletek:
"Negyedik emelet 50 - a Szabadság téri épület egyik legértékesebb szobája ez. Nyolcezer dossziéban itt őrzik a tévé archív adatait (maga a filmraktár részben a házban, részben egy Csokonai utcai szuterénben van). Itt őrzik a régvolt műsorok, és a közelmúlt adás emlékeit. ...Néhány évvel ezelőtti felelőtlen selejtezés áldozata lett viszont többi között a Pécsi Balett filmje, A parancs, a Szoba a hegyen című tévéjáték, Bartha Lajos drámájának televíziós feldolgozása, a Zsuzsi és Goldoni Legyező-je is. Az Élő újságból, a televízió első folytatásos műsorából egyetlen darab sem maradt meg.
- Ki a felelős, hogy most a telerecording szalagok és filmek bekerüljenek az Archívumba? - érdeklődtünk Balogh Józseftől, az archívum vezetőjétől.
- Általában a gyártásvezetők. Egyre ritkábban, de még ma is találkozunk úgynevezett dugott anyagokkal, melyeket a selejtezéstől való félelmekben az íróasztalokban, szekrényekben őriznek. ...Három éve, hogy rendszeres és tudományos alapokon működő archiválási rendszert alakítottunk ki.
- Hogyan igyekeznek a jövőben kikerülni a meggondolatlan selejtezések megismétlődését?
- Először is az égető helyhiány az utóbbi esztendőben megszűnt. Raktáraink még jó pár esztendeig befogadóképesek. Másrészt a tévé különböző osztályai kategorizálják leadott műsoraikat. Az A kategória annyit jelent, hogy azt örökérvényűnek minősítették, selejtezésre nem kerülhet. A B kategóriába sorolt műsorokat egy esztendeig kell megőriznünk, egy év után a kartonja visszakerül az illetékes osztályvezetőhöz, és ő dönt afelől, hogy selejtezhetjük-e, vagy sem..."

Március 3., hármas szakbizottság döntött a Misina-tetőn álló tévétorony lépcsőrendszerének tervmódosításáról, tudósított az MTI (vig-ká/gy/cz bb.28.) hírében, az 1968. október 22-én történt műszaki probléma - az F szektor lépcsőzetének lezuhanása - után.

Március 4., a Magyar Hírlap Vita a televízióról címmel sorozatot indított, melyben kritikusok, televíziósok vitatkoztak, a televíziózás jelenlegi és jövőbeni irányairól.

Ekkor Szűcs Andor fejtette ki a véleményét, a Még egy szavazat a valóságra című írásában, részletek:
"Dogmák születése és halála egyetlen tömegkommunikációs eszköz életében sem váltotta egymást olyan gyorsa ütemben, mint a televízió rövid pályafutásában. Világszerte keresik a hatékonyabb szó és kép titkait. Amit eddig érvényesnek tartottunk, holnap érvényét veszti, vagy legalábbis módosul.
Amikor tehát bekapcsolódom a Magyar Hírlapnak a televízió műfajairól megkezdett beszélgetésbe, elsősorban erre a változatosságra hívom fel a figyelmet. A változás természetesen nem a televízió funkcióit, társadalmi szerepét, és alapvető jellegzetességeit érinti, hanem azokat a teóriákat, amelyek a sokirányú tevékenységnek esztétikai szabályait magyarázzák, s a dogmák rangján alkotnak törvényeket,  dramaturgiákat .
A televízió legfiatalabb alkotói természetesen türelmetlenebbül várják, hogy  megmutassa  magát nekik a törvény, de talán még ennél is türelmetlenebbül, hogy tért nyisson szándékaik megvalósításához. Pár évvel ezelőtt talán megmosolyogtuk volna Rajnai András elektronikus csíziókkal megtűzdelt dramaturgiai koncepcióját. Ma nem tesszük ezt. Lajstromba vesszük, mint sajátos, ambiciózus alkotói  elvárást , hangot adunk meggyőződésünknek, hogy nem megfelelő helyen keresi a lényeget. (Lukácsy Andrással és Márványi Györggyel együtt a tévé valósággal való eljegyzettségének kérdésében konzervatív vagyok.) ...Vannak reális vonatkozásai Rajnai András látomásainak - érvényesülésük időpontját azonban nem lehet megjósolni. A televízió és közönsége kölcsönösen előreviszik egymást, az igények és elvárások a műsorok lassú átalakulását, fejlődését eredményezik, a műsor pedig az igények fejlődését. Bár meggyőződésem szerint a következő esztendőkben a tévé valamennyi feladatszektorában a Lukácsy és Márványi által vázolt valóságszolgálat ars poétikája lesz uralkodóvá - a tévédráma műfajában a dokumentarizmus fokozottabb érvényesülésére számíthatunk. Mindamellett az elmúlt években külföldön új tényezők is felbukkantak. Angliában, ahol a tévédráma a legszigorúbb realizmus törvényei között vívott ki magának világrangot, tavaly a szimbolizmus, legújabban pedig az abszurd dráma is helyet kapott a képernyőn, s a közönség nem utasította el. (Az első kísérletet a Time kritikusa is kaján gyanakvással fogadta.)..."

Rajnai András a Magyar Hírlap március 16-i számában válaszol, részletek:
"Azt hittük, hogy ráérünk még a televízió kérdéseivel foglalkozni, s most lám, egyszerre kiderül, hogy már az alapfogalmakat is annyiféleképpen értelmezzük, ahányan vagyunk. Vitapartnereim szerint én a tévét valamiféle elvont művészkedésnek akarom kisajátítani és meg kívánom fosztani valóságértékétől. Alighanem félreértettek. Szerintem a helyszíni közvetítés, akár az utcáról történik az, akár a világűrből, nem realizmus de nem is naturalizmus. Nem művészi kategória, sőt nem is művészet. Inkább: politikai, társadalmi közéleti tevékenység! Részvétel a világ mindennapi életében, a korábbi fogalmakkal megközelíthetetlen, bonyolult és demokratikus kommunikációs forma. ...Az elektronikus dramaturgia ezért nem a realitás és a fantázia ellentéte, hanem éppen egysége. ...Napjaink kultúrája még ma is sok rossz tulajdonságot hordoz; lenézni más kultúrkörök hatásra törekvő művészetelméletét, a közönséggel a legjobb esetben is csak annyit törődik, hogy fel akarja emelni magához. Televíziós kutatásaink során elsősorban ez ellen az arisztokratizmus ellen tiltakozunk."

Szalkai Sándor is hozzászólt ebben a lapszámban, különösen a rétegműsorok védelmében, részletek:
"Véleményem szerint lényegbevágó kérdés, hogy a televízió minden műsorára a helyes, általános szentenciákat tartsuk-e mérvadónak, minden műsort a négy-ötmilliós nézőtábor számára igényeljük, vagy fogadjuk el az úgynevezett rétegműsorokat is? ...Szükségesek a színvonalas, a nézőknek csak szűkebb, a specialitások iránt érdeklődő részét vonzó rétegműsorok! Enélkül uniformizált lesz és szükségképpen átlagszínvonalon mozoghat csak a program. Nem az a cél, hogy állandó, délutántól késő estig tartó tévérabságra ítéljük a nézőt..."

Március 9. 11.00 Telesport: Bp. Honvéd - FTC bajnoki labdarúgó mérkőzés közvetítése a Népstadionból. Riporter Regős Sándor.

Fellángolt a vita, hogy a tévé élő labdarúgó mérkőzés közvetítései miatt csökken-e a mérkőzések látogatottsága? A Rádió és Televízió Újság 1969/ 8. számában Radnai János, a Tv sportrovatának vezetője válaszolt a Magyar Ifjúság című lapnak. Részletek:
"Ismét jelentkezek az utóbbi időben a napi- és hetilapok hasábjain azok a cikkek, melyek a televíziót teszik felelőssé a labdarúgó mérkőzések nézőszámának csökkenéséért. Legutóbb a Magyar Ifjúság odáig ment, hogy a televíziót  elsőszámú közellenségnek  nevezi. Meg kell jegyezni, hogy ugyanakkor, amikor ezek a vélemények a televíziót sarokba állítják, hivatalos helyről, tehát az MTS, az MLSZ, illetve a klubok részéről senki sem lép fel azzal az igénnyel, hogy a televízió ne közvetítse élőben labdarúgó mértkőzést. ...Nem kívánok részletes vitába szállni a cikkek íróival, hiszen többségük önmagát cáfolja meg, de szeretnék választ adni a Magyar Ifjúság riporterének kérdéseire, bár (sok kollégájához hasonlóan) bennünket nem kérdezett meg.
1. A televízió mindenkor kész volt és kész ma is elvenni labdarúgó mérkőzések közvetítéseivel a főidőből. Ezzel szemben akad néhány egyesületi vezető, aki nem kívánja figyelembe venni a közösség érdekeit.
2. A Magyar Televízió állami költségvetésből gazdálkodik. Hogy ebből mennyit fordíthat sportközvetítések jogdíjára, azt a költségvetés határozza meg. Ennek alapján 1968-ban több mint 5 millió forintot utaltunk át az MTS-nek, sportközvetítések után.
3. Miért nem ad a tévé felvételről a késő esti órákban közvetítést? Válaszoljanak erre a nézők, vagy maga a cikkíró! Vajon melyik közvetítés adott maradandóbb élményt: a chilei labdarúgó VB képfelvételről történt közvetítése vagy az angliai VB egyenes közvetítése?..."

A Magyarország 1969/18. számában Hegedűs Tibor a témával kapcsolatban ezeket írta, részletek:
"...A számok azt mutatják, hogy a mérkőzések látogatottsága a várható érdekességgel, az ország labdarúgásának általános színvonalával, a nemzetközi szerepléssel és a bajnoki küzdelmek nívójával - nem pedig a televíziós közvetítésekkel áll egyenes arányban.
Angliában, ahol a kupadöntőt és - havonta egyszer - nemzetközi válogatott vagy klubmérkőzést közvetít csak a televízió, az angol csapat világbajnoki győzelmét megelőző időszakban évről évre csökkent a nézőszám a klubmérkőzéseken, azóta viszont rohamosan emelkedett."

Március 9. 20.20 Euripidész: Iphigenia Auliszban, tévéjáték. Rendezte Szinetár Miklós, operatőr Sík Igor. Főszereplők: Bessenyei Ferenc, Psota Irén, Somogyvári Rudolf, Jobba Gabriella, Kömíves Sándor, Körtvélyesi Zsolt, Miklósi György, Bánffy György.

Március 10., a memphisi bíróság 99 évi fogházbüntetésre ítéli James E. Rayt, Martin Luther King gyilkosát, az ítéletről beszámol a TV Híradó.

Az év elején Párizsban a Magyar Televízió és a Posta képviselői megállapodást kötnek a Thomson céggel, Henri de France SECAM szabadalmának alkalmazására.
Megvásárolják az első Thomson közvetítő-kocsit (Színes 1.). A kocsiba a bejövő jelek már SECAM-ban kódolva érkeznek, a kimenetről is SECAM jelek kerülnek adásba. Ez a teljes, zárt láncú SECAM (kizárólag Thomson mixerekkel) lesz egyeduralkodó rendszertechnika 1985-ig, amikor majd megjelenik a Betacam kamerákkal a komponens, majd a PAL rendszer az MTV stúdiókban. A Színes 1. kamerái az akkor legjobbnak tartott EMI 2001 típusúak voltak. Egy darab 5/4 collos plumbikon a fényesség jelet, míg a másik a színesség jel RGB komponensét keltette. A felvevőcsövek akkori fejlettségi fokán ezzel a módszerrel lehetett a színérzékelés és fényesség hibáit jól csökkenteni.
Thomson THT 2003. flying-spot-os, 35 mm-es színes filmvetítő kerül üzembe helyezésre az év folyamán. Az első rögzítő-kocsi Mercedes buszba épített AMPEX 2 collos videomagnókkal rendelkezett.
Ezen a napon átadják a Magyar Televízió első színes adóberendezését. A Rádió és Televízió újság 1969/11. számában Láng György egész oldalas cikkben írt ismertetőt a színes adásokkal kapcsolatos tudnivalókról.

Március 11. 19.10 Shakespeare: Lear király, közvetítés a Nemzeti Színházból, felvételről.
Ugyan ezen a napon a TV Híradó képanyagot közölt a szovjetellenes tüntetésekről Pekingből, valamint élőben átvette a francia televízió adását de Gaulle sajtóértekezletéről, amit a stúdióban Pálfy József ismertetett.

A Film Színház Muzsika 1969/8. számában Matúz Józsefné, a TV Híradó főszerkesztője ismertette az olvasókkal a TV Híradó várható változásait, legalábbis a szerkesztőség terveit, vágyait, Tévészerűbb Híradó című írásában. Részletek:
"...Távlati terveink sokoldalúak, többféle változást tervezünk, melynek lényege: tévészerűbb híradót adni a közönségnek, mint eddig. Azaz bátrabban, gazdagabban élni a tévé adta lehetőségekkel. Elsősorban több élőadást kívánunk beiktatni. A filmszalagról való bejátszás ugyanis jelenleg csak akkor lehetséges, ha az esemény a híradó adásideje előtt legalább három-négy órával előbb történt. A jövőben igyekszünk majd korszerűbb technológiával a filmek kidolgozási idejét csökkenteni. A helyszíni közvetítésekhez a közvetítő eszközök bővítésére, korszerűbb formájára van szükség. A jelenlegi közvetítő kocsik nehézkesek, költségesek és nagyszámú műszaki gárdát igényelnek. Ezt helyettesítenénk a teljesen korszerű, háton hordozható kis közvetítő eszközökkel. ...Szeretnénk országos viszonylatban is közelebb hozni a nap eseményeit a nézőkhöz. Pillanatnyilag híradó szempontjából Nyíregyháza messzebb van Budapesttől, mint New York. Műhold segítségével az Eurovíziós és Intervíziós láncon keresztül valamilyen nemzetközi eseményt egyenes adásban tudunk a TV Híradó tartama alatt közvetítetni, amíg azonban a filmszalag vidékről felér és adáskész állapotba kerül, több óra is beletelik. A vidéki adások jobb megszervezése érdekében önálló, korszerű, technológiával felszerelt vidéki stúdiók felállítását is tervezzük..."

Március 14., Illyés Gyula: Fáklyaláng, tévéjáték. Néhai Gellért Endre rendezésének felújításával rendezte Pethes György.

Március 20. 20.20 egy ismert, népszerű, kitűnő regény került a képernyőre. Én, Prenn Ferenc, tévéfilm-sorozat első része.

Thurzó Gábor dramaturg írta:
"Az egész regény? A fele se, harmada se. Történet Prenn Ferencről a képernyőn - hűen a regényhez. És Lengyel Józsefhez, akinek groteszk szemléletmódját, humorát, pátosztalanságát is meg akartam őrizni. Ő maga pikareszk regénynek nevezi a Prenn Ferenc hányatott életét, én pikareszk filmet akartam írni belőle."

A Magyar Nemzet március 29-én írta a Tévévita a népfrontklubban című cikkében, részletek:
"Heves vitában szembesítették véleményüket a Hazafias Népfront budapesti művészeti fórumának résztvevői csütörtökön a népfront klubjában. Vidékről is érkeztek néhányan a vitára, melynek témája az Én, Prenn Ferenc című három részes televíziófilm volt. ...A televíziót a vitában Szűcs Andor, a drámai és irodalmi főosztály vezetője képviselte. A Magyar Televízió négy ével ezelőtt új műfajt honosított meg a Honfoglalás című filmmel - mondta. Elhatároztuk, az irodalmi és drámai műfajok között helyet biztosítunk olyan témáknak is, amelyek a magyar történelem közelmúltjának emlékeit idézik fel.
A tanácsköztársasági pályázat segítségével nagyon sok jó minőségű forgatókönyvhöz jutottunk. Az Én, Prenn Ferenc meggyőződésünk szerint ezek közül kiemelkedő mű. ...A Prenn-filmmel olyan témát kerestünk, amely a Tanácsköztársaságra való emlékezés közepette a párt megalakulásának eseményeire is reflektorfényt vet. És ezt lengyel József könyvében találtuk meg."

Március 21., felavatják a Tanácsköztársaság emlékművét a Dózsa György úton, erről a TV Híradó is beszámol. A Televízióban pedig megindul a színes műszaki kísérleti adás, ami azt jelentette, hogy üzembe lépett a 2. tévéprogramot mintegy 30 kilométeres körzetben sugárzó 4/0,8 kilowatt teljesítményű adó. Az adó antennarendszerét a régi toronyra szerelték fel.
Az első kísérleti adáson ott volt a politikai, gazdasági és műszaki élet számos képviselője, Henri de France, a SECAM színes technika megalkotója, a francia küldöttség vezetője, és a budapesti francia nagykövet. Az első kísérleti színes adást Horváth Ádám rendező, Tóth Erika szerkesztő, Nagy József vezető operatőr, Kerpel Ágnes gyártásvezető, Forgóné Végh Éva műszaki vezető készítették.
A kísérleti műsor hetenként egyszer, szerdán este 18.00-kor jelentkezett, amit 21.00-kor megismételtek.

A gyöngyösi Horváth Kálmánné a Rádió és Televízió Újság hatszázezredik előfizetője! A lap példányszáma eléri a nyolcszázezret.

Március 23. 19.15 Moliere: Tartuff, közvetítés a Katona József Színházból felvételről.

Március 25., az MTI belföldi híreiben (bb.1.) közölte: a 4. ötéves tervben kezdődik a színes televíziós adóhálózat kiépítése.

Horn Dezső nyilatkozata:
"A Tanácsköztársaság félévszázados jubileuma tiszteletére - mint ismeretes - március 21-én sikeresen lezajlott a magyar kísérleti színes televízióadás premierje. A Magyar Televízió fejlesztésének e jelentős eseménye alkalmából a színes televíziózás helyzetéről, jövőjéről Horn Dezső, a Közlekedési-, és Postaügyi miniszter első helyettese nyilatkozott az MTI munkatársának.
 Az utóbbi években Európa szerte időszerűvé vált a színes televíziós sugárzás megvalósítása. Hazánkban a kísérleti adást elsősorban fejlett híradástechnikai iparunk műszaki, technikai színvonala tette szükségessé és lehetővé. ...Hazánk három nagy színes televíziós rendszer (NTSC, PAL, SECAM) közül - a Szovjetunióval, valamint az európai népi demokratikus országokkal és az észak-afrikai országok egy részével együtt - a francia SECAM rendszert választotta. ...A Posta a műszaki kísérletek alkalmával szerzett tapasztalatok alapján a 4. ötéves tervben kezdi meg a második műsor, a színes televízió adóhálózatának kiépítését... "

Március. 28., a stockholmi jégkorong világbajnokságon a csehszlovák válogatott legyőzi a szovjet csapatot. A sikert szovjetellenes megmozdulások követik Csehszlovákiában.

A magyar párt és állami vezetés megdöbbent az eseményeken, igazolja ezt, hogy március 31-én Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnöke levelet intézett a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságához és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányához. Ebben kifejezésre juttatták, hogy a párt és az ország a szocializmus csehszlovákiai vívmányinak sorsa feletti aggodalommal figyeli a fejleményeket. A levélben kitértek a jégkorong mérkőzés következményeire is:
"...Még fokozták aggodalmunkat azok a Prágában és Csehszlovákia szerte március 28-29-én - jégkorong mérkőzés ürügyén - kirobbantott, a Szovjetunió, és valójában más szövetséges szocialista országok ellen is irányuló vad, nacionalista, ellenforradalmi kilengések. Ezeket a jelenségeket és fellépéseket mi a magunk részéről a leghatározottabban elítéljük." (Magyar Országos Levéltár, 288f 7/325 öe. KB Tikárság.)

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és Kormánya is levelet intézett ez ügyben a Csehszlovák párthoz és kormányhoz, ebből részlet:
"A jobboldali szélsőségesek csoportjai, fellépéseiket a jégkorong világbajnoksághoz időzítve, megtámadták a szovjet hivatalos képviseletet Prágában, Pozsonyban, Olomoucban, Hradec Kralovában, Besztercebányán és más városokban. A szovjetellenes tüntetések egész Csehszlovákia területén soviniszta értelmű, rosszindulatú jelszavak jegyében folytak:  12 óra múlva halál az oroszokra ,  Hurrá-Uszszuri ,  Ezt nektek augusztusért ,  Megszállók takarodjatok  stb.
...A szovjet fél kénytelen megállapítani: ez már nem az első ellenforradalmi kirohanása azon erőknek, amelyek célul űzték ki, hogy megsemmisítsék a csehszlovákiai kommunistáknak, a csehszlovákiai dolgozóknak a szocializmus csehszlovákiai pozícióinak megerősítésére irányuló harcát..." (Magyar Országos Levéltár, 288f 7/325 öe. KB Tikárság.)

Kiosztották a Magyar Rádió és Televízió elnöksége Nívódíjait az 1968 második félévében készült műsoroknak.
Egyéni nívódíjat kaptak:
Fábián Ferenc televíziós külpolitikai kommentárjaiért,

Vitár Róbert és Regős Sándor az olimpiai közvetítések itthoni lebonyolításáért,
dr. Forgács Tibor a TV mintaboltja című műsorban végzett tevékenységéért,
Pintér József a tévé mezőgazdasági szakfilm-sorozatáért, valamint az Aranyvasárnap és a Mindig viharban című dokumentumfilmek írásáért,
Forrai Miklós, Lukin László és Kollár Endre a Zenélő órák című sorozatért,
Mikó András a Lemezalbum és A Losonczy György portréfilm rendezéséért,
Békés András a Századok dalban, távban sorozatért,
D. Nagy Andor az Iskolatelevíziós munkájáért,
Tóth György tévéhíradós riportjaiért,
Bodor Lászlóné az Iskolatelevíziós fizika adásokért,
Várhelyi Tamás a Delta szerkesztésért,
dr. Csávoly Ferenc az Ifjú közgazdászok televíziós vetélkedőért,
Bretus Mária és Eck T. Imre a Csodálatos Mandarin tévéfilm főszerepéért,
Gaál Gabriella és Béres Ferenc a Nyílik a rózsa tévésorozat zenei szerkesztéséért,
Solymár István a Mexikó művészete sorozat szövegéért,
Sinkó László a Kezdet és az Éjszaki vendég tévéjátékokban,
Latinovits Zoltán és Ronyecz Mária a Bánk bánban,
Somogyvári Rudolf Az éjszaki vendégben és a Wengrafban,
Avar István a Mondd a neved tévéfilmben nyújtott alakításért.

Ugyancsak nívódíjat kaptak:
a TV Híradó stábja,
A Fórum, a Mindig viharban, a Nyílik a rózsa, a Hunyady Sándor est, a Zichy Mihály nyomában, a Vigyori, a Bánk bán, a Kezdet, a Pályaválasztási tanácsadó, a Fiatal közgazdászok vetélkedője, az Álomjáték, a dr. Alexits Györgyről stábjai és alkotócsoportjai.

Március 30., elhunyt Eisenhower tábornok, az USA korábbi elnöke. A halálhírt a TV Híradó március 28-án közölte, majd képes beszámolót sugárzott az ENSZ BT üléséről 30-án, ahol a Biztonsági Tanács havi elnöke, Csatorday Károly emlékezett meg a volt elnökről.

Április

Az ekkor közzétett amerikai hivatalos adatok szerint Nixon, az USA novemberen megválasztott elnöke és a Republikánus Párt 1968-ban ötmillió- kétszázezer dollárt fizetett az országos tévéadóknak 1968-ban. Humphrey és a demokraták pedig hárommilliót költöttek el arra, hogy népszerűsítsék magukat a televízióban. A választási hadjáratból az amerikai televízióknak kevés híján kilencmillió dollár haszna volt az elmúlt évben, kétszer annyi, mint 1964-ben.
1968 novemberében a Magyar Televízió két munkatársa, Rockenbauer Pál és Szabados Tamás Antarktisz expedícióra indult. Leningrádban (Szentpétervár) behajóztak a Professor Zubov nevű expedíciós hajóra, ekkor érkeztek haza a Déli Sarkról. Rockenbauer Pál írta a Rádió és Televízió Újság 1969/15. számában, részletek:
"Mindenekelőtt hoztunk 3600 méter színes filmet, mely - reméljük - hűen adja vissza majd a nyári Antarktisz csodálatos színeit. Mert az ottani több órás napnyugták és napkelték olyan színeket kevernek a tengerkékbe, meg jégfehérbe, hogy azt úgysem lehet így egyszerűen elmesélni. ...Hoztunk ezen kívül 3000 méter fekete fehér filmet, és mind a kétféle anyag felhasználásával filmsorozatban számolunk majd be: mit láttunk a hosszú úton és a (nekünk legalábbis) rövid antarktiszi tartózkodáskor. ..,Magnetofonunk még a Kanári-szigetek előtt a klinikai halál állapotába jutott, melyből a hajó valamennyi rádiósa sem tudta visszahozni az életbe. Szerencsére velünk utazó moszkvai tévés kollégáknak is volt egy  riporter -je, és hogy-hogy nem, az működött..."

Lévai Béla, a Rádió és Televízió Újság főszerkesztőjének április 9-i levele
Katona István elvtársnak, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának, részlet:
"...Az MRT elnöksége 1968. augusztus 9-én úgy határozott, hogy a Rádió és Televízió Újságban viszonossági alapon közöljük a nálunk fogható csehszlovák, illetve jugoszláv tévéműsort. Az ismeretes események engem arra késztettek, Tömpe elvtárssal egyetértésben, hogy ennek a határozatnak a végrehajtását függesszük fel most. Lapunk várható bővítésével kapcsolatban ismét elmerült a probléma, annál is inkább, mert egyre több olvasónk és a kiadó vállalat is kéri, másrészt mert a Népszabadság illetve a Magyar Hírlap is közli e műsorokat. A viszonosság is fennáll: televíziónk műsorát a pozsonyi és belgrádi műsorlap rendszeresen közli.
Mindennek ellenére - mivel egy 800 ezres példányszámú lapban való közlés elkezdésének lehet valamiféle politikai színezetű jelképes jelentőséget is tulajdonítani, kérem az Elvtársak szíves véleményét." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22/1969/19.öe. Ag.350.)

Magyarország felszabadulásának 24. évfordulóján Matúz Józsefné, a TV Híradó főszerkesztője a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta meg, Békés Tamás, Kelemen Endre, Zánkay Dénes pedig a bronz fokozatot.
Mestyán Tibor operatőr a Balázs Béla díj III. fokozatát kapta.

Közönségszavazatást tartottak, mely filmeket szeretné látni újra a tévé közönsége. A lista eleje: Egy könnycsepp az arcon, Ha már nem lennél az enyém, Orion-sorozat, Dankó Pista stb.

Április 2., a TV Híradó beszámolt arról, hogy elindultak a MALÉV első TU 134-es járatai Oslóba, Londonba és Frankfurtba. Szintén beszámoltak a Kínai Kommunista Párt kongresszusáról, ahol Lin Piao honvédelmi miniszter beszélt. Az adás szövegben szerepel: "Mao beszéde és a kongresszus helyszíne nem ismert".

Áprillis 4., a TV Híradó beszámolt arról, hogy Grecsko marsall Pozsonyba látogatott és Svoboda pedig csapatszemlét tartott.

Április 5. 11.15 az első színes műsor. Tartalma: Himnusz, Tömpe István köszöntője, Drágszéli tánc (az Állami Népi Együttes előadásában), Erkel: Hazám, hazám (Simándy József), József Attila: Ars poetica (Latinovits Zoltán), Liszt: Legenda (Bächer Mihály), Latinca-ballada (Állami Népi Együttes) és az Internacionálé. Bemondók Takács Mária és Tamási Eszter, rendező Horváth Ádám volt.
20.20 Molnár Ferenc: A testőr, közvetítés a Vígszínházból felvételről.

Április 08-12. között a Magyar Televízió meghívására Budapesten járt E. A. Schüttenhelm, a Holland TV elnöke. Ott már 1951 óta működött televízió, a 12 millió lakosra 2.700.000 ezer készülék jutott. Az adásidő két csatornán heti 65 óra volt ekkor.

Április 10., a TV Híradó tudósított a Költészet Napja rendezvényeiről, ahol elmondták, hogy 1968-ban 126 verseskötet jelent meg, 694.717 példányban!

Április 12. 16.40 Bányászok 1969, riportfilm. Már két esztendeje fokozatosan csökkent a föld mélyéről kibányászott szén mennyisége, a földgáz és kőolaj felhasználás növekedése miatt. A bányászok problémáival foglalkozott a film. Szerkesztő Németi Gyula, riporter Kopeczky Lajos, operatőr Király Ottó, rendező Endrődi Sándor.

A Népszabadság április 16-i számában Hegedűs Tibor írta:
"A Bányászok 1969 két év távlatából utánanéz a nem gazdaságos, leállított bányák áttelepült munkásai sorsának. A túl kedvezőnek tetsző kép hitelességét és általános érvényét nincs okunk kétségbe vonni, olyan okos, meggyőző és tisztán érvelő ez az összeállítás, amely a jövőt sem lakkozza, miért szépítené hát e jelent? A riport inkább arra utal, hogy a körültekintően előkészített változások az egyén sorsában sem okoznak törést..."

Április 14., a TV Híradó beszámol arról, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt első titkárává választották Gustav Husakot.

Ezen a napon a Hétfői Hírek tudósított arról, hogy a zuglói filmgyárban megkezdődtek az első magyar-svéd koprodukciós film, a Régi nyár felvételei. A filmet Keleti Márton rendezte. Főszereplők: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Hans Wahlgren, Ulla Sallert.

Április 15. 21.20 Petőfi Sándor: Tigris és hiéna, közvetítés a Thália Színházból felvételről.

Felfújható televíziókészüléket készítettek ekkor Chicagóban. Az újfajta készülék méretei akkorák voltak, mint egy hordozható rádió. Képcsöve egy kis fémcső, az úgynevezett képernyőtű, teste pedig egy különleges anyagból készült ballon. Ha üzembe akarták helyezni, a kis bőrönd felületén lévő fém rudakat ki kellett húzni, hogy kitámasszák a ballont. Így egy kocka keletkezett, melyet megtöltöttek levegővel, A "kép-tű" a ballon belső felületére vetítette a képet.

Április 16. 20.20 A boszorkány, tévéjáték. Vendégrendező Mirc Kragely, a ljubljanai televízió rendezője.

Április 16., MTV Vezetői értekezlet, jegyzőkönyv részletek. Pécsi Ferenc tájékoztatása:
"A Párt illetékes szervei ügy döntöttek, hogy a tévé minimális helység igényeit a MTESz rovására haladéktalanul ki kell elégíteni. A második lépcsőben a tévé az egész épületet megkapja, a negyedik ötéves tervben megindul az új székház építése. Ebben az évben az MTESZ-től körülbelül 750 négyzetméter stúdiótér építésére alkalmas helyiséget, valamint 35 szobát kapunk. Kerpel intézkedett a tervdokumentáció elkészítéséről. Az építkezés kivitelezésének meggyorsítására minden erőt igénybe kell venni." (Magyar Országos Levéltár, 288f.22/1969/19.öe. Ag.350)

Április 17. 20.20 Kék fény. A bűnügyekkel foglalkozó műsor bekapcsolódik a "kibogozhatatlan" bűnügyek nyomozásába, a tettesek kézre kerítésébe is.

A műsorújság 1969/16. számában Németi Géza írta, részletek:
"A valóságos bűncselekmény mindig más, mint a fantázia szülte krimi. Mi a Kék fény alkotói, meg vagyunk győződve arról, hogy nincs izgalmasabb, fantázia-dúsabb valami, mint maga az élet. Akkor is, ha az élet az alvilágban zajlik. ...Akadnak, bűncselekmények amelyek - még ha a súlyosabbak közé tartoznak is - nem mindig derülnek ki. Így van ez szerte a világon, és bizony nálunk is, jóllehet, hogy például az életellenes bűncselekmények vagy rablások felderítésében a Scotland Yard, akár a precíz nyugatnémet rendőrség megirigyelheti a magyar rendőri szervek eredményes munkáját. Lehet ezt az eredményességet fokozni?
Lehetséges-e, hogy éppen a társadalomra nézve legveszélyesebb ügyekben még inkább érvényesüljön az az elv, hogy bűn büntetés nélkül nem maradhat? Igen. Mégpedig az Ön segítségével, kedves Néző! Érvünk eléggé hathatós: egy ember ideig-óráig elejtőzhet a rendőrség elől - de a társadalom elől aligha. ...Ha bűncselekmény történik, a rendőri szerveknek sok apró mozzanatot, esetleg több bűnjel eredetét kell fáradságos munkával összeszedniök, míg a mozaikból egész kép születik. Önök közül azonban egy vagy tíz, vagy éppen száz néző - ki tudja előre, hogy kik lesznek a milliók közül? - lerövidítheti az utat!..."

A Film Színház Muzsika 1969/6. száma A Kék fény titkai címmel közöl riportot Szabó Lászlóval, részletek:
"- Véleménye szerint miben rejlik a Kék fény nagy népszerűsége?
- Úgy gondolom, hogy a nézőknek szükségük van bűnügyi riportázsra. Nem csak krimikre; sokkal inkább azokra a műsorokra, amelyek valóságos társadalmi problémákat boncolgatnak. Ennek a pszichológiai magyarázata, hogy az élet telis tele van morális kérdésekkel, és egy-egy adott bűncselekmény leleplezése a jogos elégtétel érzetét váltja ki a társadalomból...
- Úgy halljuk, hogy a közeljövően a műsor változtatását tervezik.
- Valóban, de ennek titkait még hét lakat alatt őrizzük. Annyit mondhatok, hogy terveink között szerepel a börtönélet és a vizsgálati munka pszichológiájának bemutatásai. A Kék fényben el szeretnénk indítani egy új sorozatot, talán az lesz a címe, hogy  Nyomozz velünk! . A televízió nagy nyilvánossága elé kívánunk tárni majd olyan valóságos bűneseteket, melyeknek a tettesét még nem sikerült megtalálni. Hisszük, hogy ez a tervünk szintén népszerűvé válik..."

Már az első alkalommal eredményeket hozott az új módszer. Néhány perccel az adás után elfogtak egy körözött bűnözőt! A Film Színház Muzsikában Gáll István írta a Kék fényről a lap 1969/7. számában:
"A Kék fény, ez a bűnügyi riportműsor egyike a legjobb adásoknak. Napjaink művész-filmjei és a szórakozás kommersz termékei szinte elfeledtetik velünk, hogy a kamera a valós felfedezésnek és leleplezésének egyik leghatásosabb eszköze. A dokumentalista buzgalom alábbhagyott a filmvilágban. Pedig egy Kék fény műsorban több karakteres felvétel, arc-tanulmány, természetes színjáték látható, mint nem egy nagy gonddal kifundált játékfilmben. A riportműsor operatőre Várszegi Károly volt."

A Magyar Nemzet április 19-én (b.g) szignóval írta, részlet:
"...Görög Sándor, a ravaszul rejtőzködő, szökött bűnöző nyilván úgy vélekedett, hogy a legsűrűbb erdő a kétmilliós Budapest embersűrűje, következésképpen abban lehet a legjobban elbújni. Honnan gyaníthatta volna a kötözött, veszedelmes bűnöző, hogy amíg a Metropol szálló környékén lődörög, s talán újabb bűncselekmények terveit dédelgeti, az országban lábra kap a nyomozó láz, száz- és százezer ember méregeti árgus szemekkel a szomszédját a villamoson, az elhaladó járókelőt az utcán, s mekkora lehetett a meglepetése, amikor a nyomozók körülfogták és csuklóján ismerős, hideg érintéssel kattant a bilincs."

Április 18. 18.35 Ázsiában jártunk, Rácz Gábor, Rockenbauer Pál, Szabados Tamás útifilm sorozatának első része.

A Rádió és Televízió Újság 1969/17. száma beszámolt arról, hogy elkészült a TV Híradó munkatársainak tavaszi-nyári külföldi forgatásainak terve:
"Jelenleg a Szovjetunióban tartózkodik Vajek Jutka és Burza Árpád, akik a Komarov nevét viselő salgótarjáni szocialista brigád tagjait kisérték el az űrhajósok városába, és örökítetik meg a Komarov családdal való találkozásukat. Április közepén Tamás György és Zih Béla az NDK-ba látogat, a Német Demokratikus Köztársaság 20. évfordulója alkalmából készítenek riportokat. Sényi Imre és Schóber Róbert a jugoszláviai Splitből ad tudósítást, a MÁVAUT úgynevezett bemérő utóbuszát kísérik el izgalmas útjára a Dinári Alpokon keresztül az Adriai tengeri fürdőhelyig. Kós Tamás, Baranyi Istán, Dobrovics István Tuniszba repül, és riportokat készít a főváros életéről. Április végén Piller Sándor és Szurok János Ausztriába látogat. Zádor László és Kecskés László Göteborgba fog utazni, Pásztor Ferenc és Zih Béla a Pamír expedícióra utazik."

Budapesten tartotta alakuló ülését az Intervízió magyar javaslatra megalakult népgazdasági szekciója. A publicistákat, kommentátorokat, vezető szerkesztőket tömörítő új tagozat elhatározta, hogy lehetőséget keres különféle közös produkciók készítésére, és az ilyen műsort már a következő félévben realizálni próbálja.

Április 25. 20.20 Súlyfürdő, tévéfilm. Rendezte Szőnyi G. Sándor, írta és fényképezte Halász Mihály.

A Szolnoki megyei Népújságban április 30-án (V.M) írta:
"A filmben Halász Mihály egy negatív példa disszonáns akkordjaival akarja kimondani: vigyázzunk, a legszebb, a legszentebb emlékeink is eltorzulhatnak, ha bemocskoljuk őket; mert ha az emlék meg is marad, már nem tudunk vele tiszta szívvel számolni. ...Halász Mihály írta és fényképezte, s ha visszagondolunk a valóban artisztikus megoldásokra, s ugyanakkor végiggondoljuk a film drámai cselekményét, történéseit, azt kell mondanunk: az operatőr mesterségben föléje nőtt az írónak. Amilyen eredeti egy-egy kép megkomponálásában, és kifejező is az egyes részletekben, olyannyira bizonytalan az egész mondanivalójának megfogalmazásában."

A Film Színház Muzsika 1969/18. számában írt kritikájában Gaál István viszont elismeréssel írt a tévéfilmről. Részletek:
"Eredeti értékén szeretném használni e meghatározást:  új magyar tévéfilm . A Súlyfürdő (még egyszer leírom, jó leírni) új magyar tévéfilm. ...Halász Mihály végiggondolt, bátor forgatókönyvet írt. Mondatai frappánsak, jellemzőek. Embereit jól eleveníti meg, s munkájának eredeti légköre van. A filmszerű tévéjátéknak ez a kísérleti útja figyelmet érdemel. Halász Mihály operatőri munkájában a fürdőhely hangulatát érzékletesen közvetítik a képek. A gomolygó párába merülő tó körül játszódik a film egy napja, és a múlt, a szenvedélyek, illúziók, nosztalgiák, tévhitek gomolygása harmonikusan olvad össze a környezettel. Biztonsággal teremt szituációkat, Szőnyi G. Sándor rendező avatott segítségével..."

Ugyanezen a napon 21.10 Tv-bérlet - a tévé zenei rovata új adásformával jelentkezett az Operakalauz mellé hangversenyek, a kamarazene propagálását és az ilyen jellegű zenei élvezetét segítő adással. A zeneakadémiai estek közül a tévénézők számára állított össze "bérletet" Vecsernyés János szerkesztő. Ebben a műsorban Beethoven III. szimfóniájáról és a III. Leonóra nyitányról a karmester, Ferencsik János zenei részletekkel illusztrált ismertetést is tartott.

Április 26. 20.20 Pesti kabaré - Így mulattak nagyapáink, I. rész bemutatója.

"A jó mulatság reményével köszöntöm a Pesti kabaré megindulását a képernyőn. De miért fordulnak nagyapáink humorához. Talán kiapadt az aktuális humorunk?" - kérdezte Schobert Elemérné, budapesti tévénéző.
A Film Színház Muzsika 1969/16. számában Geszty Péter szerkesztő válaszolt:
"Mai életünk kabaréba illő jelenségeivel a jövőben is sűrűn fognak találkozni a képernyőn a kedves nézőink; a tévé szórakoztató rovata erre törekszik.
De: amikor naponta többször kimondjuk egy-egy visszás jelenség láttán, hogy  ...ez tiszta kabaré! , legtöbbünknek eszébe sem jut, honnan került szóhasználatunkba ez a kifejezés. Ezt kíséreljük meg Horváth Tivadar rendezésében  felfedeztetni  Önökkel, amikor felvillantjuk első műsorunkban nagyszüleink századelejei Pestjét. Azt a várost, amely kialakította a világon egyedülálló  pesti kabarét  és azt a  nagyendrei-kabarét , mely befolyásolta a város alakulását."

A Magyar Nemzet április 30-i számában Vilcsek Anna írta, részletek:
"Slágermúzeumát már évekkel ezelőtt megalapította a televízió. Most kabarémúzeumát nyitotta meg, korhű hangulatot varázsolva - a rendező Horváth Tivadar jóvoltából - a stúdió század eleji díszletei közé, ahol éppen úgy, azaz majdnem éppen úgy adják elő a jeleneteket és a kuplékat, mint annak idején. A  majdnem  szócskával azt az iróniát óhajtottuk érzékeltetni, amellyel a rendezés immár a mai ember szemszögéből, olykor szándékos túljátszással mutatta be a tévé kabarémúzeumának néhány darabját..." -

Április 29., MTV Vezetői határozatok:
"A TV jelenti magazin-jellegét tovább kell erősíteni, egyben ezt a műsortípust alkalmassá kell tenni arra, hogy magvas információkkal szolgáljon mind bel- mind külpolitikai kérdésekben. Mérlegelni kell a szombati vagy vasárnapi elhelyezés előnyeit és hátrányait. Erről később új javaslatot kell készíteni. Felelős Sándor György." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a MTV ált iratok.)

Április 30., Alexander Dubček helyett Gustav Husák lesz a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára.

Haraszti Miklós írta:
"Áprilisban szinte egyszerre mondott le Dubček és De Gaulle, az 1968-as szabadságmozgalmak két áldozata. Micsoda különbség! De Gaulle távozásával 1968 győzött, Dubčekéval 1968 vereséget szenvedett."

Május

A közönség is részt vesz a Gyilkosság a műteremben című tévé-krimi cselekményének bonyolításában, a gyilkos kinyomozásában. A győztes Répássy István pécsi orvostanhallgató.
A bolgár TV-estje.
A Magyar Televízió Musical koktél című műsorával vesz részt a szórakoztató tévéfilmek montreux-i seregszemléjén.
A Cannes-i fesztiválra Bokodi Béla és Vecsey Marietta Az algyői fáklya című filmjét nevezi a Magyar Televízió.
Bokor Péter filmrendező és Szepesi György riporter SZOT díjat kapott.

Május 1., az 1968. január 1-i időponttal létrehozott MRT Kereskedelmi és Szolgáltató Iroda (18./1968 Elnöki utasítás) ettől a naptól kezdve Főosztály jelleggel működik. Az Iroda vezetője egyben az MRT Főosztályvezetője, munkáját közvetlenül az MRT gazdasági igazgatójának irányítása alatt végzi.

Május 03. 20.20 Olyan szép, hogy nem is lehet igaz, G. B. Show komédiájának közvetítése a Madách Színházból felvételről.

A Rádió és Televízió Újság 1969/18. számában S.G. interjút készített G. A. Tovsztagonovval, a leningrádi Gorkij Színház főrendezőjével, a tévéről. Részletek:
"- Mi a véleménye a televízió és a színház kapcsolatáról, egymásra hatásáról? Szereti-e, ha műsoraikat a televízió közvetíti, illetve: színházuk érzi-e a tévé konkurenciájának hatását?
- Nyugodtan mondhatom: a televízió léte nincs ránk semmiféle anyagi kihatással, nem rontja látogatottságunkat, mely általában kilencven százalék körül mozog. A képernyő és a színház művészi egymásra hatásáról pedig szerintem még korai beszélni, mert úgy érzem, hogy a televízió lehetőségei a színházi közvetítések esetében korlátozottak - dramaturgiája még nem értre el a színházi dramaturgia szintjét. Egy-egy dráma közvetítésénél ugyanis kikapcsolódik a néző aktív jelenléte; a képernyő előtt ülve nem érezzük magunkat a történés részeseinek..."

Május 4., A szájkosár, Esztergályos Károly tévéjátékának bemutatója. Operatőr Bíró Miklós. Szereplők: Básti Lajos, Sulyok Mária, Drahota Andrea, Szirtes Ádám, Őze Lajos, Balázsovits Lajos, Kálmán György, Mensáros László, Bodnár Erika fh., Horváth Teri.

Május 6 . 20.20 Fórum - belpolitikai téma: a szocialista jogalkotás, jogalkalmazás.

A Népszabadság május 14-i számában Hegedűs Tibor írta:
"A jogi Fórum a hét legizgalmasabb publicisztikai műsora volt, e közéleti  kérdezz-felelek  sorozatban tán a legsikerültebb. Lassan mindenki rájön az adás  ízére , közönség is, résztvevők is, határozottak a kérdések, nyíltak a válaszok. További előrelépés lesz ha a  tanulmányozzuk a kérdést  kevesebbszer hangzik el, és a válaszoló személyes véleményét fejti ki a problémáról. Az államférfi is jelezheti, hogy ez a vélemény az övé s nem elkötelező nyilatkozat."

Május 9. 18.45 Csillagvárosban jártunk, Vajek Jutka és Burza Árpád a TV Híradó munkatársainak riportfilmje.

Május 10. 20.20 Gyilkosság a műteremben I. rész, bünügyi játék. A történet folytatását a nézőkre bízták.

A Délmagyarország című lapban május 13-án A.L. írta:
"Makk Károly krimije kifejezetten a nézők szombat esti játszadozását szolgálta. Megelevenítetett egy különös gyilkosságsorozatot, és mielőtt bármi kiderült volna, Takács Marikától megtudtuk, hogy most már a kedves közönségnek kell tovább nyomozni. Még a megoldások terjedelmét is megszabták: ennyi és ennyi gépelt sorban küldendő be a megfejtés. ...Mindenesetre nem rossz ötlet a nézőkkel nyomoztatni..."

Ugyanezen a napon a TV Híradó képeket közöl arról, hogy Tömpe István, az MRT Elnöke és Valeriu Pop, a Román Rádió és Televízió elnöke Bukarestben aláírja az 1969/1970-re szóló egyezményt. Ekkor indul a TV Híradóban a Tuniszi riportsorozat, és beszámolnak a Bánk bán felújításáról az Erkel Színházban.

Május. 15-16., Gustav Husák, a CSKP első titkára Magyarországon tárgyal, a Híradó beszámol a látogatás eseményeiről.

Május 17., a TV Híradó beszámolt a Vénusz 6 célba éréséről.

Május 18., a TV Híradó beszámolt az Apolló 10 indulásáról.

Május 19. 20.20 A vendég Major Tamás, a házigazda Abody Béla.

A Film Színház Muzsikának Horváth Ádám rendező nyilatkozott, az 1969/21. számban, részlet:
"Legközelebb május 19-én, Major Tamás lesz a vendég Abody Béla asztalánál. Major Tamás és Abody Béla között négy órán keresztül tartott az érdekes szópárbaj, mindezt rögzítettük és ebből készült az egyórás végleges műsor. Azt a kérdést tette fel beszélgetés kezdetekor Abody Béla, hogy a sokarcú Major közül melyikez lesz szerencsénk. Majd Major így válaszolt: a színészhez. És két perc múlva már a közéletről beszélt. Arról, hogy túlhatalmasodott az irodalom színházon, s hogy a válság kivezető útja a népszínház..."

Május 21., halálra ítélik Robert Kennedy gyilkosát, a jordániai Szirhán Bisára Szirhánt, az ítéletről beszámol a TV Híradó..

Május 22. először közölnek képeket színesben a Holdról, de technikai hiba miatt a magyar nézők csak fekete-fehérben láthatják.

Május 24. 22.10 nagy feltűnést kelt a televízióban Kovács András Extázis 7-től 10 ig című filmjének bemutatása, a Magyar Televízió riportfilmje szerkesztő: Módos Péter, operatőr: Bíró Miklós, rendezte és a riportokat készítette: Kovács András.

A Népszabadság május 24-i számának Tévé Előzeteséből, J.Gy. írta:
"Extázis 7-től 10-ig. A Magyar Televízió riportfilmje az Éjszakai előadás című sorozat bemutatójaként.  Felindult, elragadtatott, önkívületi állapot , emlékezzünk vissza a cím magyar jelentésére. Kovács András, aki rendezője és riportere is ennek a filmnek - miként eddigi munkáiban - ezúttal is sokágú problémát mutat be. A fiatalok beat-rajongását, a zene hatását, e hatás jellemzőit, a jellemzők értelmezését. ...A beatzenét élvező fiatalok a filmben elmondják érzéseiket, gondolataikat, és elmondják ugyanerről a témáról az idősebbek is a magukét - sejthető, utóbbiak nem a legteljesebb egyetértés hangján."

A Rádió és Televízió Újság 1969/21. számában Rajnai András beszélgetett Kovács Andrással, részletek:
" - Milyen meglepetések érték forgatás közben?
- Amikor elkezdtem dolgozni, a koncerteken kapott élmény meghökkentő volt. Elsősorban a játék hangereje volt számomra különös, ilyen hangzuhatagra nem számítottam. (ezt a hangerőt a nézők nem fogják érzékelni, mert annyira nem erősíthetik fel a készülék hangját.)...
- Érheti-e a nézőt is valamiféle meglepetés?
- Valószínűnek tartom, hogy azok a nézők, akik a műsort nézik, ha nincs ilyen korú gyerekük, vagy valamilyen formában, tanárként, nevelőként nincsenek velük kapcsolatban, ugyanúgy érzik majd azt a meglepetést, amit én éreztem, ők is furcsának fogják tartani, amit látnak. Talán meghökkennek, azonban remélem, ez nem indulatokat, inkább gondolatokat vált majd ki...
- Ön szerint jó ez a zene?
- A film nem arról szól, hogy jó-e a beat. Tehát nem magát a zenei értéket tárgyalja, hanem azt, hogy a beatre hogyan reagál a közönség. ...Ami a szociológiai részét illeti, úgy láttam, itt bizonyos olyan szükségletek kielégítését várják a fiatalok, amit talán máshol nem találnak meg. Kollektív élményre vágynak..."

A Népszabadság május 28-i számában Hegedűs Tibor írta a filmről, részletek:
"...Ruházat, hajviselet, külső extravagancia? A megszólaltatott fiatalok sem védelmezik másként, mint a különösség fiatalos szabadságát. S ha nézzük a zenészt, akinek megjelenése egy Dickens-regény illusztrációjára emlékeztet, míg egy másiké Rákóczi-huszárra, (de láthattunk apródot és XIV. Lajos korabeli udvaroncot is), felfedezhetjük - anakronisztikus formában - a romantikát. Más kérdés a hippik esete, akiknél a napi életben e romantika kellékei valamiféle anarchikus szembenállás szimbólumai, s amely magatartás társadalmilag - enyhén szólva - nem kívánatos.
...Mi lehet végül is - a film alapján - aggasztó a beatben, mint társadalmi jelenségben, nálunk? Az, ha egy generáció valóban csak ebben fejezi ki önmagát. Ha a beat másfajta - közösségi és egyéni, de emberformáló - élményeket helyettesít. Ha kábítószer jellegű. Ha ellenséges politikai manipuláció eszköze (valóban volt egy Hitler Adolf nevű beaténekes). De általánosságban, nálunk nem ítélhetjük eleve negatívnak, csak ellentmondásosnak. Vitányi Ivánt idézve a filmből:  egy igenhez egy nem is tartozik ..."

A Népszava május 27-i számában Gantner Ilona írta, részlet:
"A szombat este nagy eseménye kétségtelenül az Extázis 7-től 10-ig volt. A lendületes, eredeti riportfilm és vita (kár, bizony, nagy kár, hogy olyan későn vetítette a televízió) azt kutatta, hogy a beatre hogyan reagál a közönség, ezen belül is az ifjúság..."

Május 27. 19.30 Puccini: Tosca, közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból.

A műsorújság 1969/22. számában B. Megyeri Gabriella rendező számolt be a Cannes-i fesztivál tapasztalatairól, részletek:
"Cannes-ban - a filmfesztivált közvetlenül megelőzve - az idén ötödször tartották meg a televíziós filmriportok és az egyenes adások nemzetközi versenyét. A seregszemlén 23 ország vett részt 15 egyenes adás felvételével és 28 filmriporttal. ...Mint vérbeli riport, tetszést aratott a Magyar Televízió híradójának Az algyői fáklya című filmje is, Bokodi Béla szerkesztő-rendező és Vecsei Marietta operatőr munkája..."

A Rádió és Televízió Újság ugyanezen számában (láng) Operatőr a ceruza előtt címmel bemutatta Vecsei Mariettát, a TV Híradó operatőrét. Részletek:
"Tulajdonképpen jobban illene így: a kamera előtt. De Vecsei Mari, a TV Híradó operatőre nem volt hajlandó a kamera elé állni, amikor Bokodi Béla szerkesztővel - megosztva - díjat nyert a miskolci kisfilmfesztiválon. Így hát most, utólag, az újságíró ceruzája előtt nyilatkozik.
- Miért nem akart a kamera elé állni?
- Jobban szeretek mögötte lenni. 17 éve ezt szoktam meg, a filmhíradónál, és TV Híradónál.
- Mit jelent az, hogy megosztott díj és miért kapták?
- Azt jelenti, hogy másfél éve rendszeresen Bokodi Bélával készítek együtt riportokat. A díjat az elmúlt év több sikeres riportjáért kaptuk, de főleg háromért: Az öreg halász és a Duna, A komádi tévétorony és A Duna alól jelentjük...
- Fizikailag hogyan bírja egy nő ezt a szakmát? Cipelni a nehéz kamerát, az akkumulátort, felmászni, leereszkedni?
- Ki mit szokott meg. ...Ha gépelni kellene vagy felszolgálni, biztos összecsuklanék félóra múlva...
- Hallott más országbeli híradó operatőrnőről?
- Itthon egyedüli ilyen vagyok, de egyszer egy moszkvai híradóanyagban láttam egy lányt, aki forgatott. ...Jó lenne megtudni ki ő, és találkozni vele..."

Május 29. 19.25 közvetítés Newcastle-ből a Vásárvárosok Kupája mérkőzésről, a Newcastle-Újpesti Dózsa labdarúgó mérkőzésről. Az eredmény 3:0 a Newcatle javára.

Május 27-30. között Fock Jenő Ausztriában tárgyal, a TV Híradó folyamatosan beszámol az eseményekről.

Május 31., Dürrenmatt: A nagy Romulus című drámájának közvetítése a Madách Színházból, felvételről.

Június

A Rádió és Televízió Újság 1969/23. száma beszámol arról, hogy Pécsi Ferenc, a Televízió elnökhelyettese és Kerpel Róbert műszaki igazgató az NDK-ban tárgyalt az együttműködésről, és aláírták az 1969/70 évi együttműködési jegyzőkönyvet. A meghívójuk az NDK részéről a DDRF intendánsa, az NDK Minisztertanácsa mellett működő Televíziós Bizottság elnöke volt. Pécsi Ferenc elmondta, hogy az NDK-ban októberben kezdődik meg a kísérleti színes műsor sugárzása. Ekkor náluk egy tévéprogram van heti 65 órában, ehhez csatlakozik majd a részben színes, részben fekete-fehér második program.
A Televízió a nézők segítségét kérte, hogy egy készülő tévéfilm számára összegyűjthesse a mártírhalált halt kiváló szobrászművész, Goldmann György elkallódott műveit.

Június 3., Kádár János Moszkvába, Fock Jenő Prágába utazott, az eseményekről a TV Híradó folyamatosan tudósít, majd rendkívüli helyszíni közvetítésben számolt be Fock Jenő bécsi nemzetközi sajtóértekezletéről.

A Népszabadság június 4-i számában Hegedűs Tibor írta, részlet:
"Műsorváltozás! Mint a frissesség, a korszerű informálás jele. És premier. Először vehettünk részt (ha ugyan emlékezetem nem csal) magyar kormányelnök külföldi sajtófogadásán. Biztos, hogy nem utoljára. S az is biztos, hogy nem mindig ilyen  lojális  kérdések hangzanak majd el egyes nyugati sajtóorgánumok képviselőitől. Annál érdekesebbek, tanulságosabbak lesznek a válaszok. Az effajta adás szerves, természetes tartozéka lehet a tévé politikai műsorainak."

Június 5-17. között a TV Híradó beszámol a hetvenöt kommunista és munkáspárt moszkvai találkozójáról.
A TV Híradó képes beszámolót közölt a Le Bourget repülőtérről, ahova a nemzetközi bemutatóra megérkezett a Boeing 747-es gép, amely 71 méter hosszú, 60 m fesztávolságú és 100 tonnát képes szállítani.

Június 8. 20.30 Móricz Zsigmond Csibe című drámájának közvetítése a Thália Színházból, felvételről.

Június 11. 19,55 közvetítés a Népstadionból, a Vásárvárosok Kupája mérkőzésről, az Újpesti Dózsa-Newcastle United labdarúgó döntőről. Az eredmény 2:3 a Newcastle javára.

Június 12. 19.05 Idegenvezető kerestetik... címmel vetélkedő sorozat indult.
Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára rádió- és televízió nyilatkozatot adott Szepesi Györgynek.

Június. 13., a TV Híradó beszámol a vásárcsarnok megnyitásáról.

Június 17., a TV Híradó beszámol Pompidu (1911-1974) győzelméről a francia elnökválasztáson, és a híres szívsebész, Christian Barnard professzor budapesti látogatásáról.

Június 21. 20.30 Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak, színházi előadás közvetítése a Nemzeti Színházból, felvételről.

Június 22. - augusztus 31., a székesfehérvári István Király Múzeum ban Moholy-Nagy László és kortársai című kiállítás nyílik: Bortnyik Sándor, Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Gábor Jenő, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Molnár Farkas, Ruttkay György műveiből.

Június 24., az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága ülésén 2. napirendi pontként tárgyalták a Magyar Televízió politikai tanfolyama 1969/1970 évi tematikáját, Jakab Sándor előterjesztésében. A jegyzőkönyv szerint:
"Az Agitációs és Propaganda Bizottság tudomásul vette az Agitációs Propaganda Osztály javaslatát a TV politikai tanfolyama 1968/70 évi tematikájára. A programot ki kell egészíteni a kulturális forradalom, a tudomány időszerű kérdéseivel, a KB határozatának feldolgozására."
A javaslatban szerepelt még a témakörök meghatározásán kívül a 30 perces műsoridő kibővítése 40 percre, ebből 20-25 perc lenne az előadás, a többi szemléltetés:
"Arra kell törekedni, hogy a Televízió egyéb politikai műsorai és a TV politikai tanfolyama között szervesebb kapcsolat legyen; a politikai tanfolyam jobban beilleszkedjék a TV műsorának egészébe." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22/1969.)

Június 26., Gellért Endre, a művészeti és film osztály vezetője a tévé harmadik negyedéves műsortervét ismertette a sajtó képviselői előtt. Sajtótájékoztatón közölte azt is, hogy három hónap alatt 47.778 fővel emelkedett a tévé előfizetők száma!

Június 27 20.20 indul a Vízszintes, függőleges című, keresztrejtvényre alapuló műsor. A TV Híradó pedig beszámol a párizsi Orangerie Múzeum közös Picasso-Degas tárlatáról.

Június 29., új műfaj keresi az útját. Mit látunk - és mit nem a képernyőn címmel közölte a Népszava Gerő János cikkét. Ebből részletek:
"Ma már egyetlen értelmes ember sem vitatkozik azon: a televízió hatása felbecsülhetetlenül nagy, az egész ország közvéleményét képes befolyásolni, a lakosság kulturális színvonalát emelni. Ez egyre inkább így lesz az elkövetkező esztendőkben. A készülékek terjedésével, a műsoridő növekedésével a televízió hatása egyre nagyobb lesz.
...Egyenlőre sajtónk se tudja ezt a műfajt hova tenni. Általános gyakorlat, hogy a televízió egész műsorát a kulturális rovatok munkatársai figyelik hivatásszerűen, ők írják a recenziókat (sokkal ritkábban kritikákat), szűkszavú, éppen ezért nem kielégítő reagálásokat. Ez pedig szinte képtelenség, hiszen a tévé műsorának csupán egy része kulturális jellegű. Nyilván az lenne egészséges, ha közgazdasági műsorokhoz ilyen felkészültségű szakemberek, újságírók, a belpolitikához, külpolitikához olyan felkészültségű recenzorok szólnának hozzá - és ezt a felsorolást lehetne folytatni. Érzésem szerint ez a probléma itt dörömböl a kapukon, gyorsan meg kell oldanunk.
...A leggyakrabban megfogalmazott gondolat a következő: a televízió politikai és ismeretterjesztő műsorai egyre javulnak. Vitafórumok, külpolitikai műsorok, századunk stb. Ezekről a műsorokról elismerő szavakkal emlékeznek meg a nézők. Sőt, a nyugati országrészben élők állítják: jobb a magyar tévé műsora a szomszéd országokénál. Ez pedig nem csekélység. A szórakoztató műsorok ellen viszont annál több a kifogás, ezt mind többen, egyre gyengébbnek ítélik meg. Burjánzik a krimi-kultusz és a show.
...A show-műsorok mennyiségét viszont soknak találják, a minőségét pedig erősen kifogásolják.  Ez a fajta zene a nap jelentős részében hallható a rádióban. A fiatal férfiak kiélt, beteges hajlamra utaló képét látjuk ugyan a képernyőn, de érteni nem értjük a szövegüket, mert majd mindig külföldiek, tehát idegen nyelven beszélnek. Őszintén szólva jobb lenne a képüket nem látni  - írják olvasóink közül többen. Vannak persze, akik értik a nyelvet és ezeknek nyilván nem ilyen ellenszenves ez a fajta műsor. Mégis érdemes lenne talán gondolkozni azon: kell-e ennyi külföldi show a televízióban?
...A televízió keresi az útját, a kulturális életben betöltött szerepét is. Lehet, hogy néhány megjegyzés kicsit eltúlzott, de mindenesetre elgondolkoztató és nem érdektelen erre odafigyelni."

Július

Július 1., kalauz nélküli villamosokat és autóbuszokat állítanak forgalomba Budapesten. Híradó is beszámolt a változásról.
Ugyanezen a napon Ugo Betti: A játékos, dráma. Közvetítés a Katona József Színházból, felvételről.

Július 3., Századunk XIII. része: Mi történt a Bankgaseban?

Július 5. 20.20 Fórum-kabaré. A Fórum műsor egyre népszerűbb lett a nézők körében. A szórakoztató műsorok készítői megirigyelték ezt a sikert, és elkészítették a Tessék kérdezni - ha tudunk válaszolunk című Fórum-kabaré műsort.
Ugyanezen este 22.30 útjára indult a Muzsikáló városok című új sorozat, amely zenével és sok látvánnyal kalauzolta végig a nézőket egy-egy olyan városon, amely koronként a művészet és elsősorban a zenei élet nemzetközileg elismert fellegvára volt. A sorozat első adása Velencét mutatta be.

A Fejér megyei Néplap július 6-án A televízió és a gyerek címmel közölt cikket, részletek:
"A TV és a gyermek kapcsolata korunk egyik legmodernebb - s elsősorban nevelési szempontból - sokat vitatott problémája. A tévé ellenzői (bőven akadnék még ilyenek) arra hivatkoznak: a televíziókészülék egyoldalúvá teszi az ember - elsősorban a családi otthonában felnövő gyermek - szellemi fejlődését; a vizuális látvány élménye felé fordítja figyelmét, s ezzel elszoktatja az olvasástól, az elmélyültebb szellemi erőfeszítést kívánó tennivalóktól. ...Olyan családban, ahol van tévé, a gyerekek valóban széleskörűbb, rendszeresebb tájékozódást kapnak a mindennapi élet s a művészetek területén, mint a tévével nem rendelkező társaik. ...Korunk e nagyszerű találmánya - a televízió - mindinkább nélkülözhetetlen tényezőjévé válik mindennapi életünknek, csakúgy mint a tudományos-technikai haladás megelőző, forradalmi újításai: a gőzmozdonytól a telefonig és a rádióig. Rajtunk, magunkon múlik, hogy a tévé csak az őt megillető szerepet foglalja el a család életében - hogy ne rabszolgái legyünk, akiken a készülék uralkodik, hanem mi rendeljük alá igényünknek, egyéb dolgainknak - éppúgy, mint modernizálódó otthonunkban bármely más berendezést."

Július 13. 22.10 Volt egyszer egy lány... - Koncz Zsuzsa-show. Rendezte Szitányi András, forgatókönyv Boldizsár Miklós, szerkesztő Módos Péter, vezető operatőr Lukács Lóránt.

Az Észak Magyarország július 19-én közölte Benedek Miklós A szórakozás arányai a televízióban címmel írt cikkét. Ebből részletek:
"Vizsgálat alá vettük a Magyar Televízió egyhavi műsorát. Június 16-tól július16-ig, 26 adásnapon jegyeztük fel, hogy milyen mértékben jelentkezik a képernyőn a szórakoztatás, milyen rétegekhez szól, s nem utolsó sorban az egyes műfajok milyen arányt képviselnek azon belül. A 26 adásnapon 58 kifejezetten szórakoztató műsor jegyeztünk fel. Tehát többet, mint naponta kettőt. Ebben a számadatban nincsenek benne az olyan játékfilmek, amelyek nem elsődlegesen könnyed, szórakoztató jellegűek, nincsenek benne például a Parabola összeállításai és egyéb, nem kifejezetten közvetlenül szórakoztató célt szolgáló adások. Nincsenek benne a vasárnap délelőtti műsorok, és hétköznap délelőtti ismétlések. Csak az esti órákban sugárzott és a legtöbb néző által frekventált műsorokat vettük figyelembe. ...Különösképpen figyelmet érdemel a szórakoztató filmeken belül a krimi történetek igen magas aránya, s ha figyelembe vesszük, hogy ezen belül nem a műfaj legjobbjai jelentkeznek mindig, ...bízvást érezhetjük úgy és jegyezhetjük fel, hogy a krimi-dömpinggel a televízió egy kicsit elcsúszott az olcsó szórakoztatás felé. ...Bizonyos fokú eltorzulást látunk akkor is, ha a komoly zene és a tánczene, valamint annak zászlaja alá besorolható egyéb műfajú adások arányát tekintjük. Tudjuk, hogy nagyobb közönségbázisa van a tévénézők körében a táncdalnak, mint a komoly zenének, és a táncdalfesztiválnak bizonyára több lesz nézője, mint a Muzsikáló városoknak. Éppen a televízió népnevelő, ízlésformáló feladatainál fogva szembetűnő, meghökkentő azonban ez az arány. ...A nézők igen nagy hányada csökkent igénnyel nézi a képernyőt. De a másik hányad igényesebb! A szórakozásban is a kultúráltabbat keresi. Vajon mi lenne, ha a televízió arra törekedne, hogy a szórakoztató program kulturáltsági fokának emelésével az igényesebb néző szintjére próbáljon felemelni más néző-százezreket..."

A Rádió és Televízió Újság 1969/28. száma Még közelebb a nézőkhöz és a hallgatókhoz címmel közölt interjút Varga Györggyel, az MRT Kereskedelmi és Szolgáltató Iroda vezetőjével. Részletek (-a-y):
"- A hallgatók s a nézők hol és milyen formában találkoznak a kereskedelmi feladatokkal?
- A legszembetűnőbben a reklám és propaganda adásokban. Joggal mondhatja az olvasó, hogy ezek az adások sokkal inkább a hirdetők érdekeit szolgálják, mint a közönségét. Ez a megállapítás azonban nem teljes. Legalábbis a célunk az, hogy a reklámműsorok ennél többet adjanak! Örülünk, amikor halljuk, hogy a tizenévesek szívesen hallgatják a rádióreklámot, vagy hogy jól szórakoznak a tévé hirdetési műsorain, reklám- és rajzfilmjein. Szeretnénk ennél tovább menni. Célunk, hogy a reklám révén a közönség minél jobban tájékozódjék a piaci, áruvásárlási lehetőségekről - tehát otthonában is megtudja mindazt, ami csak üzletről üzletre járva, sok fáradsággal érhető el egyébként. Szeretnénk, hogy reklám és hirdetési műsoraink - a reklámügynökségek, mindenekelőtt a Magyar Hirdető, a Hungexpo és a KISZORG segítségével - minél színvonalasabbak, szórakoztatóbbak, hangulatosabbak legyenek, s a program megszokott és igényelt részévé váljanak..."

Július 15. 20.20 Szakonyi Károly: Ördöghegy című színművének közvetítése a Madách Színházból, felvételről.

A Filmvilág 1969/14. számában Füleki János Harmadik helyen a mozi címmel közölt cikket a tévé és a mozi versenyéről. Ebből részlet:
"A nagyhatalmú televízió. A tévé hatására bizonyos átrendeződés természetesen végbement. Ám míg a tévé-előfizetők megtízszereződtek, addig a mozielőadások száma csak 3,8 százalékkal csappant meg. Ha a televíziót mint filmnézési lehetőséget tekintjük, mérhetetlenül sokat nyert - legalábbis potenciálisan - a filmkultúra. (1960 óta, ezáltal Budapesten 6-, vidéki városokban 18-, a községekben 23-szorosára emelkedett a filmnézés lehetősége.) Igaz, az örömbe jócskán vegyül üröm is. A képernyőn sugárzott film nem egyenrangú élményforrás a mozivásznon megjelenőével. Mennél fontosabb funkciót kap egy filmben a képi kompozíció, annál kevésbé appercipiálódhat ez a tévé útján. A közvetítő felület lineáris, mennyiségi mínusza sok esetben jóvátehetetlen minőségi veszteségként jelenik meg. Kevésbé áthidalhatatlan az a közismert probléma, hogy televíziónk még alig-alig tud megbirkózni az évi 300-350 játékfilm vetítésével járó gyötrelemmel. Sok a - szó szerint és átvitt értelemben egyaránt - olcsó fércmunka e nagytömegű produkcióban. Ám a mérleg másik, nyereségoldalán mégis többet nyom a tévé. S számítsuk ide a heti átlagban több mint egy órát kitevő rövidfilm-közvetítést is. Mert ez éppen nem semleges mozzanat filmkultúránk fejlesztésében. És még valami. Nemzetközi összehasonlításból az is kiderül, hogy 6 ország közül (Ausztria, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, NDK) hazánkban volt a legkisebb a mozilátogatók számarányának csökkenése, összevetve a tévé-előfizetők számarányának növekedésével..."

Július 18. 20.20 Péntek esti bemutató, Németh László: Petőfi Mezőberényben, tévéjáték. Rendezte: Horvai István, vezető operatőr Czabarka György. Főszereplők: Iglódi István, Drahota Andrea, Gábor Miklós, Tordy Géza, Mádi Szabó Gábor, Bulla Elma voltak.

A Rádió és Televízió Újság 1969/30. száma közölte: Tömpe István, az MRT elnöke a Rádió tanácstermében nívódíjakat adott át az első féléves kiemelkedő műsorteljesítményekért.
A televíziós díjazottak voltak:
Básti Lajos a Hamis Néró és a Szájkosár tévédrámák főszerepéért,
Benkő Gyula a Századunk narrátori szerepéért,
Bessenyei Ferenc és Psota Irén az Iphigenia Auliszban című tévédráma főszerepéért,
Bogár Richárd modern balett-művek, elsősorban a Liszkay Judit show koreografálásért,
Drégely László az Iphigenia Auliszban és a Gyilkosság a műteremben című tévédráma díszletterveiért,
Ferencsik János a Tv-bérletben nyújtott kimagasló munkájáért,
Galgóczi Erzsébet a Régen volt háború című tévédrmájáért,
Garas Dezső a Mocorgó főszerepéért,
Horváth Ádám a Tv-bérlet, Mai vendégünk sorozatból Ruttkai Éva, Major Tamás című műsorok rendezéséért, Horvát János a Radar c ifjúsági műsorban nyújtott teljesítményéért,
dr. Karsai Elek a Ki miben tudós? történelmi vetélkedő vezetéséért,
Katona Miklós a Győr-Sopron megyei események kitűnő tudósításaiért és filmriportjaiért,
Komlós János az Érem harmadik oldala írásáért és műsorvezetéséért,
Kovács András az Extázis 7-től 10-ig rendezéséért,
Major Sándor a Vendégasztal című kiváló színvonalú vitaműsor koncepciójának kidolgozásáért,
Láng József az Angyal sorozat szinkronizálásért,
Major Tamás a róla készült portréfilmben nyújtott teljesítményéért,
Őze Lajos a Hamis Néró főszerepéért,
Perneczky Géza a Rajzolj velünk író és műsorvezető teljesítményéért,
Radványi Zoltán a Tízen Túliak Társasága sorozat szerkesztéséért,
Sulyok Mária a Szájkosár és a Naphosszat a fákon alakításáért,
Sinkovits Imre az Én Prenn Ferenc sorozatban nyújtott teljesítményéért,
Sztankay István a Sammy tévéjátékban nyújtott alakításáért,
Vértes György a TV Híradó meteorológia színvonalas és ötletes, szórakoztató karikatúráiért,
Wieber Mariann az Iphigenia Auliszban című tévédráma jelmezterveiért, Zsurzs Éva sokéves kiemelkedő tévérendezői tevékenységéért.

A Pest megyei Hírlap július 20-i számából megtudhatjuk, hogy műsorváltozás volt, és egy későbbi emblematikus tévés rajzfilmsorozat kerül hirtelen, váratlanul a képernyőre. Részlet (m.):
"A műsorváltozás véletlene vasárnap este képernyőnkre varázsolta a Mézga családot, akikről már sokat hallottunk, s végre most megismerkedhettünk velük. Őszintén szólva, a beharangozás alapján többet vártunk. Reméljük, a további folytatások igazolják majd e várakozást."

Július 16., Neil A. Armstronggal, Edwin Aldrinnal és Michael Collinsszal a fedélzetén útjára indul az amerikai Apollo-11 űrhajó, hogy végrehajtsák az első Holdra szállást. 21-én közép-európai idő szerint 3 óra 57 perckor Armstrong a Holdra lép. Az eseményekről a TV Híradó és a televízió rendkívüli adásban, élőben beszámol.

A Film Színház Muzsika 1969/30. száma (p.v) aláírással hosszú cikket közölt a televíziós eseményről. Részletek:
"A közvetítést rendkívüli érdeklődés előzte meg. A 400.000 km-es úton a Földre érkező televíziós képet - írták a lapok - egy ausztráliai csillagvizsgáló rádióteleszkópja fogta föl, onnan mikrohullámú láncon Sidney-be továbbították. Az Atlanti-óceán felett az Intelsat-3 mesterséges hold gyűjti és továbbítja a texasi Houstonba, ahonnan újabb mesterséges holdakról a világ különböző helyszíneire jut. A Magyar Televízióban a hét elejétől szünet nélkül folytak a vasárnapi és a hétfő reggeli adáshoz szükséges műszaki és szerkesztői előkészületek.
...Vasárnap 20.30. Az Aktuális adások színhelyén, a III. stúdióban mindenki  adásra kész . Feszült izgalom a levegőben. Részben, mert élő adásoknál ez mindig így van, de főleg, mert az elmúlt órákban a Holdra lépés időpontjáról ellentmondó hírek érkeznek és emiatt az Eurovízió részéről némi kapkodás tapasztalható. Közben a stúdió-vezérlőben megjelenik az eurovíziós kép a BBC kommentátorával, aki olaszul, franciául, angolul adta az útbaigazításokat. Ott is izgatottak. Megérkeznek a houstoni sajtóközpont képei. Aztán a központi turnusvezető hangszórója:  Kiadunk benneteket . 21.00 óra van, a közvetítés megkezdődött.
21.15, a stúdióban Almár Iván csillagász, dr. Echter Tibor orvos ezredes és Szőnyi János riporter. Hosszabb előkészítő beszélgetést folytattak, a hangjukon azonban így is érződik az izgalom. Talán mert a holdkomp érkezésének képe nem akar megjönni. A stúdió-vezérlőben időnként rövid tanácskozások zajlanak Márványi György, az aktuális osztály vezetője, Balogh Judit szerkesztő, és Radó Gyula rendező között. A félórás adás a végéhez közeledik. Nincs kép a leszállásról. Némi csalódás. Nem megy haza senki.
23.45. a kapcsolat minden irányban megvan. Kerpel Róbert műszaki igazgató vezetésével a teljes technikai apparátus működik. Nemhiába. Néhány perccel éjfél előtt az Eurovízió közli: Armstrongék a tervezettnél előbb lépnek ki a holdkompból. A tévések munkája az egész világon ehhez igazodik.
Hétfő, hajnali 3 óra. Mindenki a helyén van. Az Eurovíziós láncon állandó, de különféle bíztatások. Még tíz perc, még húsz perc, még tíz perc. Idegesítő. Végre hang érkezik. Most nyitják a holdkomp ajtaját. De képet még nem adnak. Végre megjön a kép is, Armstrong lassan lépdel lefelé a lépcsőn. A Holdra teszi a lábát. Az idő 3 óra 57 perc..."

A Pest megyei Hírlap írta július 22-én, részlet (m):
"A távolbalátás történetének eddigi legérdekesebb produkciója kétségtelenül a hétfői, több mint egyórás közvetítés volt a Hold felszínéről. Az ember e nagyszerű vállalkozásának méltatása azonban nem a tévé-recenzens, hanem a tudósok, dolga. Ami a Holdra lépés televíziós közvetítését illeti: az eszköz nagyszerűségét, felhasználásának már-már korlátlan lehetőségeit igazolta a laikusok, tehát a sokmilliós nagyközönség előtt is. A televízió a szobánkba hozza a Holdon nyugvó kompot, s a körötte tevékenykedő űrhajósokat épp úgy, mint a táncdalfesztivált. Illetlen párhuzam? Igen, s éppen ezzel figyelmeztet arra, hogy minden tévéprodukciót csak a maga kategóriájának mércéjével lehet reálisan megítélni."

Július 23., tudósítás egy napilapból (az MR Sajtóarchívumából, az újság címét nem jegyezték fel a dokumentumon):
"Végleges döntés: Televízió-palota lesz a Technika Háza. A héten megszületett a végleges döntés a Szabadság tér 17. szám alatti tévészékház és a Technika Háza sorsáról. Eszerint az épületből nagyrészt már kiköltözött Műszaki Természettudományi Egyesület egész helyét átadja a Televíziónak. A GB-határozat* értelmében a MTESZ október 31-ig 1800 négyzetméter alapterületű palotarészt köteles átadni. A technika Házában lévő többi helyiséget is folyamatosan kiürítik és átadják a gyorsan fejlődő társbérlőnek: a Televíziónak. ...A Televízió a fokozatosan kiürülő palotarészekben a rövidesen induló hétnapos fekete-fehér műsor és a heti három napos színes műsor összeállításához új stúdiókat, irodákat, műsorszerkesztőségeket rendez be.
Az Aranyhegyre tervezett tévépalota tervét egyenlőre elvetették a szakemberek, azzal az indoklással, hogy a Televízió a színes adás bevezetése és más fejlesztések miatt várható gyors fejlődése következtében a most építendő, s ma még modernek tetsző székház 56 év múlva már nem felelne meg rendeltetésének. Így járt a Francia Televízió: néhány éve új palotát kapott, s azt már kinőtte, alig tudja használni. A Magyar Televíziónak az új aranyhegyi palotája előreláthatóan csak 8-10 év múlva épül meg." (* GB = MSZMP Gazdasági Bizottsága.)

Július 24. 18.05-22.35 svájci est a Magyar Televízióban. Viszonzásként pár nappal később a svájci televízió sugárzott magyar estet.
Ezen a napon halt meg Londonban, barbitursav-túladagolásban Judy Garland, a TV Híradó beszámol haláláról.

Énekes-színésznő. Eredeti neve Frances Ethel Gumm. 1922. június 10-én született Grand Rapids-ben. Már két évesen színpadon énekelt. A család 1926-ban Kaliforniába költözött, ahol Judy nővéreivel alkalmi szerepeket vállalt színpadon, rádióban, filmekben. 1934 nyarán Közép-Nyugaton turnéztak, és felvették a Garland Sisters nevet. A csapat azonban a legidősebb nővér házassága miatt 1935-ben felbomlott. Judy Garland ezután önállóan mutatkozott be a rádióban, valamint a Decca Records felvételt készített vele. 1936-ban a 20th Century Fox musicaljében, a Pigskin Parade-ben szerepelt. A világhír 1939-ben köszöntött rá a The Wizard of Oz bemutatójával. 1954-ben Oscar jelölést kapott A Star Is Born-ért.

Július 26. 19.35 lírai riport Nagy Lászlóval. Szerkesztő Ascher Gabriella, operatőr Bornyi Gyula, rendezte Horváth Jenő.

Magyarországon a tévékészülékek száma 1.508.575. Ebből az alkalomból többen nyilatkoztak a Rádió és Televízió Újságnak. Részletek az 1969/31. számból, két megszólaló nyilatkozatából:
B. Nagy László kritikus:
"Szerintem a készülékek számának növekedése nem jelenti azt, hogy a tévé, mint művészeti ág, vetélkedne már a mozival, akár az irodalommal. És megfordítva: sem a film, sem a könyvkiadás nem képes felvenni a versenyt a képernyő tömeghatásával - ebben a tévé verhetetlen. Esztétikai szempontból is képtelenség különböző kifejezési formák vetélkedéséről beszélni. Sokan azt állítják, hogy a tévé kiszorítja az írásbeli művészetet, amely eddig központi helyzetben volt. Csakhogy az irodalom, mint írásbeli művészet, egyedül a XIX. században, s akkor is csak az egyes civilizált országokban állt a kultúra középpontjában; a történelem során a szóbeli művészeteknek jóval nagyobb szerepük volt. Ezért semmiképpen sem helyes hagyományokra hivatkozva fontossági sorrendet állapítani meg a művészeti ágak között. A televíziós alkotókat, a művészi fantáziát mindenesetre gúzsba köti, hogy igen kevés a kifejezési eszköz, a variációs lehetőség, s hogy a telerecording-felvételek minősége sokszor a napilapok képminőségét sem közelíti meg. A technikai lehetőségek a mértani haladvány sebességével növekednek, a színes adás, a többcsatornás program felé haladunk, ugyanakkor az emberi, művészi tehetség ezzel a tempóval nem mindig tud lépést tartani."
Pécsi Ferenc elnökhelyettes:
"Több mint másfélmillió előfizetőnk van immár: negyedévenként 50-60 ezer új néző-család igényeivel bővülnek az eddigiek. Igazuk van-e azoknak, akik szerint ez a műsor további  hígítását  követeli? Érvelésünk szerint most még inkább úgy kell egyszerre szólni a milliókhoz, hogy alkalmazkodunk egy állítólag létező átlagnéző igényeihez. Szerintem ez nem így van. Kik csatlakoznak mostanában a tévénézők táborához? Olyanok például, akik eddig együttesen az un. falusi-tanyai  fehér foltokat  képezték, és akiknek kulturális nevelése a televízió nagy missziója. Azután most csatlakoznak azok a makacsabb városi értelmiségiek, akik a televíziót eddig azért nem akarták beereszteni a lakásukba, mert féltek hatásától, attól, hogy kevesebb idejük lesz olvasásra, színházlátogatásra; aggódtak, hogy a bűvös doboznak ők is szellemileg rest rabjai lesznek. Ezért a most csatlakozó új néző, a másfélmillió előfizető még inkább arra kötelez bennünket, hogy műsoraink több kultúrát, igazi művészetet, színvonalasabb szórakozást, jobb tájékoztatást nyújtsanak..."

A Magyar Nemzet július 27-i számában Vilcsek Anna cikket írt A tévé-híradó jövője címmel, részletek:
"...Hónapok, sőt lassan már évek óta olykor furcsa jelenségeket észlelek. Nézem a híradót. Peregnek a riportok. Elmélyülten szemlélődöm, s egyszerre rádöbbenek: fogalmam sincs róla, hogy imént ki érkezett meg, hova és miért, hogy melyik téeszben aratják már a búzát, hol az új áruház, melynek átadását látom, s milyen alkalomból rendezték meg Isten tudja merre a régi autók mókás felvonulását, vagy a virágkarnevált, vagy a középkori játékokat. Az események többsége a maga témakörén belül megjelenési formáit tekintve meglehetősen hasonlít egymásra. ...A fogadásokon, elutazásoknál, az értekezleteken, avató ünnepségeken bizonyos uniformizálódás tapasztalható. Legalábbis külsőségekben. A televízió híradó riportjai tehát - nem csak nálunk - óhatatlanul hasonlítani kezdenek egymásra. A televízió híradó gyakran - szerencsére nem mindig - unalmas. A híradó az életet tükrözi. Az élet nem unalmas.
...A híradó megújításának szükségéről szólva tehát tisztában vagyunk azzal,hogy a napi kép-, illetve filmanyag jelentős része, vizuális értelemben nem átütő, s elkerülhetetlen a visszatérő, sztereotip mozzanatok rögzítése. ...A hazai témák  egyhangúságának  egyik fontos és örvendetes oka a kiegyensúlyozott, a megrázó szenzációk nélkül zajló hazai politikai, társadalmi élet. Másik oka azonban a Híradó szerkesztésében és kivitelezésében rejlik. A közönség általában ragaszkodik a megszokott formákhoz. Amikor a tévé-híradó a filmhíradó formáról áttért a hírszolgálattal vegyített televíziós formára, sokan fogadták ellenérzéssel. Az idő a televíziót igazolta. A tévé-híradója nem moziműsor, hanem nélkülözhetetlen napi információ, amely nem rendelhető alá az éppen most kapott vagy elkészült filmanyagnak. ...A helyszíni közvetítések, s az egyéb újító próbálkozások tanúsítják: a tévé munkatársai maguk is érzik a híradó átalakításának szükségességét. Tudják: valamit tenni kell, hogy a lehetőség szerint minimálisra csökkentsék a szokványos egybemosódó riportanyagokat, s intenzívebb tájékoztatást nyújthassanak. A hírszolgálat általában közvetlenül nem értelmezi a híreket Az élet tempója azonban megköveteli, hogy időnként azonnal értelmezzék, kommentálják az eseményt. Ezt a feladatot a tévé-híradó külpolitikai rovata megoldotta. Több éves gyakorlat után a képernyőn is kialakította a tömör napi kommentár műfaját. ...A bemondó személye és szerepe, a hivatalos vagy személyes közlési forma elsőbbsége fölött is gyakran csapnak össze a vélemények. Lehet-e egyáltalán egyéni stílusa egy híradó-bemondónak, vagy egyenesen kötelessége a személytelenség? A híradó jövője nagyrészt e kérdés megválaszolásától függ. ...Szerkezeti és formai változások szükségesek talán, de ezek nem oldanak meg mindent. A helyszíni közvetítéseknek például csak akkor lehet értelme, ha valóban jelentős eseményekről van szó, mert az álszenzáció csak ront az ügyön, lejáratja a módszert. A híradó minősége végül is a hírek tartalmától függ. A hírek pedig hol örömteliek, hol fájdalmasak, hol izgalmasak, hol unalmasak. Ezen a legötletesebb szerkesztő sem segíthet..."

Július 29. 20.25 Darvas József: Zrinyi című drámájának közvetítése a Thália Színházból felvételről.

A Rádió és Televízió Újság 1969/31. száma közli azon produkciókat, melyek kollektív nívódíjat kaptak:
A május 1-jei TV híradó szerkesztősége,
a Fórum két adása munkatársai,
az ásotthalmi boszorkányüldözésről szóló dokumentumfilm,
a nagykanizsai hűtőüzemről készült riport,
a Tiszta forrásból című sorozat két adása,
a Sztárparádé című paródiaműsor,
a Parasztbecsület című opera keresztmetszet,
az Extázis 7-től 10-ig című dokumentumfilm,
a Rajzolj velünk, a Radar és a Szülők, nevelők egymás közt sorozat,
az Ázsiában játunk négyrészes útifilm,
a Régen volt háború, a Szájkosár és a Hamis Néró című tévéjátékok alkotógárdája,
az Iphigenia Auliszban operatőr csoportja.

Az MRT műszaki igazgatóságának munkatársai közül nívódíjat kapott:
a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletének közvetítésében részt vett csoport,
a Csillagok című tévésorozat valamennyi műszaki munkatársa,
az új televíziós filmtrükk-technika technológiáját kidolgozó s azt üzemszerűen bevezető stáb,
a tévé központi kapcsolóterme alkatrészeinek megépítésben, illetve korszerűsítésében részt vett műszaki gárda.

Augusztus

Augusztus 3. 20.20 közvetítés az Aix en Provence-i Fesztiválról, Mozart : Don Juan.

Augusztus 9. 20.20 Molnár Ferenc: Színház, három egyfelvonásos közvetítése felvételről a Madách Színház Kamara Színházából.

Augusztus 15. 20.20 Péntek esti bemutató. Örsi Ferenc: Legenda a páncélvonatról, tévéfilm. Rendezte Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György.

Augusztus 15-17. a woodstocki rock-fesztivál, több mint 400.000 látogató részvételével. A TV Híradó nem ad hírt róla.

Augusztus 16. 20.20 Táncdalfesztivál 69 döntő közvetítése az Erkel Színházból.

Augusztus 19., Jókai Mór: Sárga rózsa - tévéfilm bemutató. Rendezte Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György. Főszereplők: Koncz Gábor, Kozák András, Piros Ildikó, Bilicsi Tivadar, Gelley Kornél, Tomanek Nándor. A Film Színház Muzsika 1969/35. számában azt írta, hogy a film elkészült színes és fekete-fehér változatban is.

A Magyar Hírlap augusztus 19-én közölte Vitányi Iván Vita a televízióról - Tömegízlés és esztétika című írását. Részletek:
"A televízió, úgyis mint közvetítő,  kommunikációs  eszköz, úgyis mint művészet, az utóbbi csoportba, a nem akkumulációs formák közé tartozik - ha természetesen az egészet nézzük és nem a részleteket. Lehet ugyanis a műsor minden része rögzített, ismételhető, látszatra tehát akkumulálható, a műsor egésze mégis mindig kifejezetten itt és most jellegű, a nap aktualitásához van kötve.
...A magam részéről ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar televízió programját végső összességében elfogadhatóak tartom. Távol áll tőlem, hogy mondjuk éjjel-nappal Bach-muzsikával s a hagyományos slágerzene radikális kiirtásával kívánjak valamiféle  ízlésnevelést  szolgálni. De az, hogy elfogadható, nem jelenti azt, hogy kielégítő. Éppen az irányzatok és lehetőségek gondos elemzése hiányzik. Nem elég egyszerűen leadni, kiadni az elérhető viszonylag jót; intézményeinknek meg kellene találniuk annak módját is, hogyan lehetne kezdeményezni a jó kibontakozást és fejlődést. Ez persze nem csak a televízió feladata, de a televízió sem tett érte eleget. Változatlanul az az érzésem, hogy a kultúrát közvetítő intézményekben nincs elég bátorság nemcsak kiállni a jóért, de megtalálni azokat az utakat és módokat, ahogy a jó az adott feltételek mellett is kifejlődhet. Részben mert nincs a világos koncepció arról, hogy mi is a jó, részben mert le is becsüljük, igenis túlságosan alábecsüljük a közönség jóra való fogékonyságát.
A televízió a művészeti élet nem akkumulációs formáinak, a mai életnek megfelelően kialakított  prototípusa . Az általában való ítélkezés helyett e műfajok sajátos esztétikájának kidolgozásával kellene kezdeni vitáinkat."

Augusztus 20. 09.00 és13.15 között - a tisztavatást első alkalommal rendezik meg a Parlament előtt, a Televízió élőben közvetíti a Vízi parádéval együtt. Riporterek: Horvát János, Müller Tibor, Regős Sándor, Szél Júlia, Szőnyi János, Vitár Róbert.
20.20 Szegedi Szabadtéri Játékok, Kodály: Háry János daljátékénak közvetítése felvételről. Rendező Szinetár Miklós.

Augusztus 23. 20.20 Heltai Jenő: Lumpáciusz Vagabundusz mesejátékának közvetítése a Pécsi Nemzeti színházból, felvételről.

Augusztus 30. 20.20 VII. Olivér, tévéfilm. Szerb Antal regényéből írta Palásthy György és Rényi Tamás. Rendezte Rényi Tamás, operatőr Sík Igor.

Szeptember

Ebben a hónapban új lakó érkezett a Tökházba, Tádé a tengerimalac, Manócska fogadta be állandó lakónak, így legalább Mazsola sem maradt egyedül.
Meghalt Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság államfője szeptember 2-án Hanoiban. A TV Híradó beszámolt a halálhírről. Arra csak a nyolcvanas évek végén derült fény, hogy harcostársai annak idején meghamisították halála időpontját, és megtagadták végakaratának teljesítését is. A hírt csak egy nappal később hozták nyilvánosságra, hogy ne zavarják meg az előző napi nemzeti ünnepet. "Ho apó" azt is kérte, hogy hamvasszák el, hamvait tegyék három urnába, amelyet Vietnam északi, középső és déli részén helyezzenek el. Ehelyett holttestét mumifikálták, és "szovjet mintára" mauzóleumban, üvegkoporsóban tették közszemlére. Végrendeletéből is csak az amerikai hódítók elleni harcra buzdító passzusokat hozták nyilvánosságra, a mezőgazdasági adók egyéves moratóriumát javasló részt "nem aktuálisnak" minősítették.

Szeptember 2. 20.40 Viet-rock - beat-musical, az Irodalmi Színpad előadása felvételről. Írta Megan Terry, fordította Ungvári Tamás, rendezte Simon Zsuzsa. Szereplők: Almássy Éva, Császár Angéla, Lelkes Delma, Szilágyi Tibor, Benedek Miklós, Papp Éva, Várhegyi Teréz, Fodor Zsóka, Szokolay Ottó, Somhegyi György, Körvélyessy Zsolt, Szűcs András. A szerző - ahogy akkor fogalmaztak - az amerikai modern színházművészet egyik kitűnő képviselője, a vietnami háború poklát igyekezett megeleveníteni a sajátos musicalben.

Szeptember 3., Pécsi Ferenc MRT elnökhelyettes levele Katona István elvtársnak, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya vezetőjének:
"...Dokumentumfilmet szándékozunk készíteni Komját Irén könyvének felhasználásával Mező Imre elvtársról, méltó emléket állítva egy igazi kommunistának. A filmben a többi között élő személyek beszélnek majd Mező elvtárs küzdelmes ifjúságáról, a Párt iránti odaadásáról, bátor helytállásáról, hősi haláláról. Például Csatári József, Fazekas Jenő, Fidel Marian Real, Mód Péter, Komját Irén, Mező Imréné, Tömpe András, Vincze József elvtársak és mások.
Tekintettel arra, hogy Kádár János és Biszku Béla elvtársakat régi barátság fűzte Mező Imréhez, jól ismerték őt. Többször együtt dolgoztak, szeretnénk, ha mindketten elmondanák a filmben néhány közös élményüket, melyből kitűnne, hogy mit tanulhat egy ma élő és harcoló kommunista Mező Imrétől.
Ehhez kérem - megállapodásunk értelmében - segítségedet azzal, hogy Kádár János és Biszku Béla elvtárakhoz juttasd el kívánságunkat". (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22/1969/19.öe.)

Szeptember 20-án Megyeri Károly főszerkesztő részletes levelet küld Katona Istvánnak a Mező film tartalmáról és forgatásai terveiről. (APO Ag 819/21969.)
Szeptember 23-án Jakab J. javaslatot készít a Politikai Bizottság számára, kézírással lévő megjegyzés az iraton:
"Elvileg rendben, most nem kell a Politikai Bizottság elé terjeszteni. Ha a film nyersen kész, Biszku elvtárs megnézi, és akkor megbeszéljük vele, hogy mit kellene vállalnia. Akkor kérünk rá PB engedélyt, ezzel Biszku et. is egyetért. L. Pullai." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22/1969/19.öe. Ag.350.)

Szeptember 9., Illyés Gyula Kegyenc című drámájának közvetítése a Madách Színházból felvételről.

Ezen a napon az MSZMP KB az egyházak befolyásának visszaszorítása érdekében határozatot hoz az egyházi szertartások (keresztelő, esküvő, temetés) szocialista ünnepségekkel való helyettesítésére.

Szeptember 14. 20.20 Dömölky János rendezésében bemutatták Leonyid Andrejev A kormányzó című tévéfilmjét, Páger Antallal a főszerepben. A film operatőre Kocsis Sándor volt.

Szeptember 20. 20.21 Kállai István Ilyennek hazudtalak című komédiájának közvetítése a Kisszínpadról, felvételről.

Szeptember 21. 19.00 a Repülj Páva! népdalverseny ünnepi megnyitója.

A Hajdú-Bihari Napló szeptember 24-i számában Kőhalmi Ferenc írta Tévéjegyzet - Fölröpült a páva című kritikájában, részlet:
"Régi kívánságunknak tett eleget a televízió, amikor - felszabadulásunk jubileumának tiszteletére - népdalversenyt hirdetett. Ezen nem csak ismeretlen énekesek és népi együttesek, de ismeretlen dalok is milliós közönség elé kerülhetnek, bekapcsolódhatnak népzenei kultúránk vérkeringésébe..."

Ugyanezen a napon 20.20 a Budapesti Művészeti Hetek eseménysorozat részeként a Magyar Televízió bemutatta Gáll István Triptichon című tévéfilmjét. Főszereplők: Öreg - Kovács Károly, Magos - Szirtes Ádám, Fiú - Tahi-Tóth László, Hauser - Kállai Ferenc, Kinszki - Molnár Tibor, Szovjet tiszt - Koltai János, Noll - Szabó Ottó. Rendezte Mihályfi Imre, operatőr Bíró Miklós.

Szeptember 23., Lope de Vega A furfangos menyasszony című vígjátékénak közvetítése a Gyulai Várszínházból felvételről.

Szeptember 24. 21.15 a Budapesti Művészeti Hetek eseménysorozat részeként a Magyar Televízió bemutatta Karinthy Ferenc Víz című tévéjátékát, Ádám Ottó rendezésében. Szereplők: Básti Lajos, Buss Katalin, Gyengye Árpád, Kovács Károly, Maklári János, Márton András, Szegedi Erika, Tahi-Tóth László. Az operatőr Kenyeres Gábor volt.

A Rádió és Televízió Újság írta ezen a napon, (-a h) szignóval:
"Karinthy Ferenc egyfelvonásosait nagyon sokfelé ismerik a világban. A Bösendorfert, a Duna-kanyart, és a Gőzt előadták színpadon, televízióban, rádióban: Lengyelországban és Jugoszláviában, Hollandiában és Franciaországban, Új-Zélandon és Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban. A bostoni bemutató után írta Elliot Norton, az egyik legtekintélyesebb amerikai kritikus:  A szovjet Arbuzov és a lengyel Mrozek után Karinthy Ferenc a harmadik  vasfüggöny  mögötti író, aki betört az amerikai színpadra . A televízióban most a Víz című monodrámáját látjuk. Ez alkalomból kerestük fel Karinthy Ferencet.
- Olvastuk már egy Víz című írását, két éve, a Körkép antológiában. A tévéjátéknak van ehhez valami köze?
- Az égvilágon semmi, csak a címe azonos. De nehéz volna összetéveszteni a kettőt: amaz a dunai árvíz idején írt leányfalui naplóm, ez a mostani pedig televíziós dráma.
- Műfaja?
- Nem vagyok a híve a  tiszta  műfajoknak. Akár egyéb írásaimban, ebben is komikus, tragikus, líra és bizarr elemek vegyülnek - minthogy az élet nem sokat ad a műfaji tisztaságra.
- Miről szól a Víz?
- Egyetlen mondatban - hőse egykori nagy sportoló, ma elfelejtett ember, fürdőmester; drámai vétsége, hogy elmúlott felette az idő."

Szeptember végén tartották Mantovában a Prix Italia Fesztivált. A Magyar Televízió a Lovashadsereg című Babel novellagyűjteménnyel vett részt a rangos seregszemlén. A seregszemle hat napon át tartott, 49 műsor (ebből 18 színes) került bemutatásra.

A Rádió és Televízió Újság 1969/40. számában Pásztor Ferenc, a TV Híradó szerkesztőriportere és Zih Béla operatőr "levélben" tájékoztatta az újság olvasóit arról, hogy túl vannak a "Pamír-69" expedíció első tízezer kilométeres szakaszán, a száz naposra tervezett program negyvenedik napján.

Október

Október 2. 17.15 Irány az Egyetem! Előkészítő tanfolyam a televízióban a felvételi vizsgákra. Ahogy a korabeli műsorújságban írták, a tanfolyam célja:
"...Elsősorban a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásának segítése..."

Ugyanezen a napon volt az NDK televízió estje a Magyar Televízióban.

Október 3. 19.45 Bemutatjuk Kloss kapitányt... címmel Fikár László beszélgetett Stanislaw Mikulskival, aki a következő héten, október 9-én induló lengyel Kockázat című filmsorozat főszereplője.

Október 8., Pécsi Ferenc, az MRT elnökhelyettese jelentése az MSZMP KB Agitációs Propaganda Osztály részére, a Televízió műsorpolitikájáról. Ebből részletek:
"1968-ban vezettük be a hatodik adásnapot és a heti műsoridőt 5 órával neveltük. A műsor belső arányai nem változtak lényegesen 1966-hoz képest. A műsornak most is kb. 25 százaléka tartalmaz politikai adásokat, megközelítően 50 százaléka művészeti, kulturális és szórakoztató műsorokat, s nőtt az Iskolatelevízió, továbbá az ismeretterjesztő műsorok százaléka.
A Politikai Bizottság állásfoglalásának megfelelően javítottuk és tettük hatékonyabbá a politikai adásokat. A TV Híradó ma frissebben és változatosabban tájékoztat és kommentál. A TV Jelenti, mint  hetilap , lehetőséget adott a belpolitikai kérdésekkel való intenzívebb foglalkozásra. ...A pártoktatási sorozatunkkal elégedettek a pártszervezetek. ...A legnagyobb érdeklődés és elismerés a nézők telefonkérdéseire válaszoló Fórum című műsor iránt mutatkozik, amely a szocialista demokrácia fejlődésének bizonyítékaként értékelnek az országban, sőt külföldön is. ...A televízió népművelő tevékenysége ma is igen jelentős. A korábbi tartózkodással ellentétben, a magyar tudomány sok kiválósága már megjelenik a képernyőn vagy közreműködik a tudományos ismeretterjesztő műsorok előkészítésében. ...Viszont bátortalanak voltunk a társadalomtudományok tévébeli népszerűsítésében. Mivel e területen különösen sok a napi politikával érintkező vitás és könnyen nem lezárható kérdés, nem mindig tudjuk, hogy a képernyőn meddig mehetünk el. ...Számottevő a fejlődés a művészeti és irodalmi műsorok egy részénél. A saját készítésű tévé játékok és tévéfilmek mennyisége emelkedett, művészi színvonala is javult. ...Eredményes kísérletet tettünk, különösen a Tanácsköztársaság 50. évfordulója kapcsán, a magyar munkásmozgalom dicső napjainak népszerű sorozatokban való megelevenítésére (Prenn Ferenc élete, Bors stb,)
Nagy visszhangot váltottak ki az olyan vetélkedők, mint a 12 szék sorozat, amely az orosz és szovjet kultúra értékeit népszerűsítette. A kerületek mostani vetélkedője pedig sok ezer embert vont be és aktivizált fővárosunk történelmének, jelenének jobb megismerésére.
Számszerűen növeltük ugyan a sajátkészítésű kabarék és más vidám műsorok számát, de gyakran vallottunk kudarcokat. ...Sok bennünk a bizonytalanság, hogy különösen a közéleti humorban meddig mehetünk el. Napjainkban növekvőben van a testületi és szakmai érzékenység is, ami nem kedvez a humoristáknak.
Gyarapodtak könnyűzenei műsoraink. Ugyanakkor ezek színvonala és visszhangja nagyon ellentmondásos. Kétségtelen, hogy a Táncdalfesztiválok és tánczenei műsorok megtörték hazánkban a nyugati tánczene monopóliumát és bővült, tért hódított a korszerű magyar könnyűzenei kínálat. Ugyanakkor sok ellenérzést váltott ki a beatzene, és különösen a Táncdalfesztivál körül kialakult lárma és hisztéria. ....Ezért úgy döntöttünk, hogy a Táncdalfesztivált a következő évben szüneteltetjük, de továbbra is gondunk, hogy ifjúságunk ne forduljon ismét a nyugat felé tánczenei szükségleteinek kielégítésére. ...Szórakoztatási gondjaink csökkentése érdekében valamivel növeltük a sportközvetítéseink számát."

A tervekről írta:
".. Kibővítjük 1970-től a kezdő híradást, (ez jelenleg 18 órakor van) oly módon, hogy a híreket ne csak állóképekkel, hanem filmbejátszásokkal is illusztráljuk, ...A leginkább nézett esti TV Híradó (a jelenlegi 20.00 óra helyett 19.30-as kezdettel) műsoridejét 10 perccel, azaz összesen fél órára növeljük.
...Terveink szerint a TV jelenti a jövő évben szombat helyett vasárnap este (18.30-tól 19.30-ig) jelentkezik, 60 perc időtartammal.
...Művészeti és szórakoztató műsoraink legfontosabb problémája továbbra is a legnagyobb eszmei és ízlésbeli igényesség, a hazai gyártás és a Szovjetunióból valamint a többi ... szocialista országokból származó nívós alkotások számának növelése." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22/1969/19.öe. Ag.350.)

Tárgyalja a TV vezetői értekezlete a Politikai adások, a Népművelési Főszerkesztőség, a Művészeti és Filmfőosztály, valamint az Irodalmi és Drámai Főosztály 1970-re szóló műsorterveit is. Megyeri Károly hozzászólásából:
"PAF- Híradó: az év folyamán több alkalommal kipróbáltuk a személyesebb hangvételű, kommentáló megjegyzésekkel fűszerezett műsorvezetést. ...A műsorvezető személyes presztízse az egyes információk iránti érdeklődést növeli. Az un. kemény hírek ismertetésére - úgy látjuk - továbbra is a bemondó a legalkalmasabb személy - így közölve a leghitelesebb a hír." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a 89. dob. MTV Vez. Értekezletek anyagai.)

Október 11. 20.20 Nem vagyok teljesen őrült... - Koós János és az Expressz zenekar szórakoztató műsora. Szerkesztő Módos Péter, vezető operatőr Németh Attila, rendezte Szitányi András.

Az Esti Hírlap írta október 13-án:
"A táncdalfesztiválon befutott sláger nyomán lett Koós János showjának címe:  Nem vagyok teljesen őrült . A műsor láttán valamennyien meggyőződhettünk, hogy nem alaptalan ez a megnyugtató kifejezés: Valóban, a kamera nem mindig, csak olykor-olykor járt virtustáncot, az Express-zenekar tagjai csak rövid időt töltöttek a színen álló szeméttároló kukákban. Továbbá ahhoz képest, hogy az eső nem eredt meg, viszonylag nyugodtan álltak a fekete ernyők védelme alatt, s amikor már végképp azt hittük, hogy egy orvosi rendelőben a skizofrénia tüneteitől kapunk szakszerű zenés felvilágosítást, kiderült, hogy gyanúnk ismét alaptalan volt: csupán leleményes kezek e slágert dramatizáltak szombat esti tévé-fogyasztásra. Ezek után bizalommal figyeltük azt az ideges, percenként megismétlődő jelmezcserét, ami szemünk előtt megállás nélkül zajlott, mert már tudtuk, úgysem a teljes őrület jeleivel állunk szemközt. Csak azt sajnáljuk, hogy míg a show készítői erejüket nem kímélve igyekeztek a cím tartalmát bizonyítani, elfelejtettek teret hagyni Koós egészséges humorának, természetes játékosságának, amivel pedig az utóbbi időben jóval megnövelte rajongóinak táborát."

Október 14. 20.20 Kék fény.

Az Esti Hírlap október 15-i számában (bársony) írta:
"A műsorvezető, riporter párosa triumvirátussá bővült. A műsor ismert riportereihez, Nagy Tiborhoz és Szabó Lászlóhoz egy nem kevésbé ismert riporter, Vértessy Sándor társult. S mindjárt ki is vívta nézőinek elégedettségét."
Majd következő nap már ezt írta:
"Friss volt a TV Hhíradó. A Kék fényben ismertetett egyik bűntény elkövetőjét, aki már egy éve szökik a büntetés elől, a nézők segítségével elfogták. A híradóban láthattuk a bűnözőt, és bosszankodva-nevetve hallhattuk groteszk-komikus  nyilatkozatát ."

Október 15., az MRT Elnöksége és a MRT Párt VB együttes ülésén tárgyalta A Magyar Televízió helyzetét és műsorainak nézettségéről (1967-1969 felmérések alapján) készült jelentést, valamint az 1970-71-es műsorpolitikai irányelveket (MOL XXVI-A-8-a 89. dob. MTV Vez. Értekezletek anyagai)

Október 15. 18.50 Déry Tibor 75 éves. Müller Magda szerkesztő, Márton József operatőr, Radó Gyula rendező balatoni otthonában kereste fel az írót, hogy köszöntse az olvasók és a tévénézők nevében. Az ott készült beszélgetést láthatták a nézők.

Az Esti Hírlap az október 16-i számában (bársony) írta:
"Déry Tiborral - nehéz interjút készíteni. Déry Tiborral - jó interjút készíteni. Nehéz, mert ha a kérdés suta, bizonytalan, vagy éppen szokványos, neki feltéve a hallgató kétszeresen zavarónak érzi. De jó is, mert bármennyire is sztereotip egy kérdés, a válasz mindig egyéni, izgalmas. Ezért volt különleges irodalmi csemege tegnap a kora esti órákban sugárzott műsor, a 75 éves Déry Tibor köszöntse. ...Hadd álljon itt Déry Tibor befejező mondata:  Szeretnék kibékülni a világgal, akkor is, ha ez nem rajtam múlik . (Nem ünneprontásként, szeretnénk azonban megjegyezni, hogy ezt a műsort kedvezőbb időpont illette volna meg, mert ha egyszer a televízió jónak látja az interjút, nézze felnőttnek nézőit is.)"

Október 17. 20.20 Péntek esti bemutató, Örkény István: A Hanékné-ügy. Tévéfilm, rendezte Horvai István, operatőr Bornyi Gyula. Főszereplők:
Hanákné - Gobbi Hilda, Bakonyai - Gábor Miklós, Januszné - Tábori Nóra, Madárka - Hacser Józsa, Rudi úr - Márkus László, Ilona - Béres Ilona, Kávéfőzőnő - Psota Irén.

A Film Színház Muzsika 1969/40. számában Szinetár Miklóssal is interjú készült, ebből részlet:
"Felmerülnek olyan vélemények, hogy a tévé kifejleszt egy  átmeneti  művészetet, amely csak látszatra őrzi a művészet személyiségformáló funkcióját, gyakorlatban azonban átmenet már a művészetből a tömegkommunikáció területére?
- Nem hiszek semmiféle műfaji kategorizálásban, sohasem hittem. Nincs átmeneti meg nem átmeneti, meg filmszerű, meg televíziószerű, satöbbi művészeti forma, csak műalkotás van, amelyik hat, vagy nem hat, jól hat vagy rosszul hat. S a legfőbb, ha úgy tetszik műfaji mérce az, hogy az adott közegben, amiben megjelenik, el tudja-e mondanivalóját erővel és igazsággal adni, és hogy a nézők, a befogadók azt értik-e belőle, ami az alkotók szándéka volt."

A Frankfurter Neue Press október 17-i közleményében a tévéfilm válságáról és megújulási kísérleteiről írt. Címe: A tévéfilm halott... éljen a tévéfilm. Európa egyik legnagyobb filmtársasága, a Bavaria Atalier Gesellschaft, mérleget készített a tévével kötött tízévi érdekházasságáról. A társaság tévérészlegének vezetője, korábban a Frankfurti Városi Színház fődramaturgja, pangásról nyilatkozott, ami véleménye szerint csak akkor küzdhető le, ha "még egyszer elölről átgondoljuk, mit is nyújt a tévéfilm a közönségünknek?"

Október 19. 19.20 Madách Imre: Az ember tragédiája tévéfilm bemutatója. Rendezte Szinetár Miklós, operatőr Sík Igor. Főszereplők: Ádám - Huszti Péter, Éva - Moór Marianna, Lucifer - Mensáros László.

A Népszabadságban írta Jovánovics Miklós, részletek:
"Szinetár Miklós a Rádió és Televízió újság hasábjain oda nyilatkozott, hogy  kevés mű született a magyar irodalomban, amely annyira képernyőre való, mint Az ember tragédiája. És kevés olyan mű született, amelyben minden kor embere újra meg újra fel tud fedezni új meg új gondolatokat a maga számra .
...Tudom, Szinetár Miklós a Kritika című folyóirat júniusi számában, egy ankét során, előre féltette ezt a produkciót az úgynevezett  félművelt terrorközeg  kétféleképpen szélsőséges véleményétől.  Az ember tragédiáját csinálom, itt is kettős lesz ennek a rétegnek a rosszallása - jósolta meg a film rendezője. Az egyik oldalról már előre hallom, hogy az ördög nem elég ördögi, hol van az a kacaj, az a köpeny, az a zöld fény, hol a  nemes veret . És a  klasszikus emelkedettség?   ...A másik oldalról:  Túl zajos, túl látványos, minek ez a kiállítás?
Megint csak egyetértek a nyilatkozó Szinetár Miklóssal, s kénytelen vagyok összeveszíteni őt filmjének rendezőjével, aki bizony nem mindenben tudott ellenállni a fent említett rossz ízlés terrorjának. Éppen az a baj, hogy ebben a tévéfilmben benne van az a bizonyos ördögi ördög is (képileg, a remek színészi alakítás ellenére), benne van az a köpeny is (Lucifer ruhája köpenyszerűen lobog az űrben), az a zöld fény is, de színházi zöld fényként hat, a  nemes veret  is (Péter apostol szerepe), a  klasszikus emelkedettség  is (Ádám és Éva szerepformálásában, az Úr hangjának zengésében és még sok mindenben)..."

Október 23. 20.20 indul Rockenbauer Pál és Szabados Tamás útifilm sorozata, A Déli sarkvidéken jártunk... címmel.

Október 25. 17.55 Tiszta vizet a pohárba! A TV Híradó munkatársainak - Vajek Jutka szerkesztő-riporter, Burza Árpád rendező-operatőr, Desser Mária vágó, és Lippay Ágnes fotóriporter - riportfilmje. Filmjükről írták:
"A riportfilm kiindulópontja az a gondolat, hogy társadalmi életünket törvények, rendelkezések szabályozzák, s ahhoz, hogy helyesen el tudjunk igazodni a jogi labirintusban, nem lehetnek tévesen értelmezhető fogalmazások, melyeket ki-ki saját vagy szűkebb közössége érdeke szerint alkalmazhat."
A TV Híradó pedig tudósít a Pécsi Filmszemle eredményhirdetéséről, valamint látogatóban jártak Szász Endrénél Nagymaroson.

Ugyanezen a napon 20.20-kor mutatták be az Egy este Sinkovits Imrével címmel a művész önálló estjét.

A Film Színház Muzsika 1969/32. számában S. Gy. készített interjút a színművésszel Egy este Sinkovits Imrével - Egy önvallomás száz alakban címmel. Részletek:
"Egy este - egy szereplő. Merész elgondolás. De ez az egy szereplő száz alakban jelenik meg, ha száz színben villantja fel önmagát, ha egy művészi életpályát, alkotói hitvallást reprezentál, izgalmasabbá és tartalmasabbá teheti a tévénézésre szánt esténket, mint esetleg egy sokszereplős dráma előadása...
Sinkovits Imre különleges és úttörő feladatáról így beszélt:
- Azt próbálom elmondani és bemutatni, hogyan jutott el a színészhivatást vállaló fiatalember a szerepalakítások küzdelmes és gyönyörű láncolatán át addig a művészetig, hogy alakításaival tudja és merje a saját mondanivalóját is kifejezni. Hogy legyen mondanivalója a közönség számára..."

A Népszava október 28-i számában Vajk Vera írta, részlet:
"A nyugati televíziókban divatos és kedvelt műsorforma a  one man show , többnyire valamelyik énekes-táncos sztár vagy népszerű komikus produkcióinak csokra. Zenekar, pazar díszletek, kosztümök, fényhatások, csillogó külsőségek segítik az est egyetlen szereplőjét, óvják a közönséget az egyhangúságtól. A mi televíziónk szombat esti  one man show -ja egy ezerarcú remek színészt állított egy szál magában a kamerák másfél órás kereszttüzébe....Bozó László rendezői elgondolása szerint Sinkovits Imre partnerek nélkül, illetve - különböző technikai trükkök, vágások segítségével - önmaga partnereként szerepelt. Jó ötlet, de feltétlenül bizonyos korlátokat is szabott, elsősorban a műsor összeállításánál..."

A Népszabadság október 26-i számában Évődés a híradóval címmel közölte írását Jovánovics Miklós. Részletek:
"Ma már úgy hozzátartozik életünkhöz, mint nemrégen az esti harangszó. Mindennapos szertartássá vált: monoszkóp alapján beállítjuk a kép élességét és fényességét, ébresztőóránkat a stúdió órához igazítjuk, öt sípolás, gong és kezdődik. ...Nyári estéken a játszótéren felejtett kishuligánok hintázás közben kórusban kiabálják a szignált az ablakom alatt. Ez a népszerűség csúcsa. De emlékezetem szerint Németh László is úgy nyilatkozott sajkodi remeteségéről, hogy esetenként megnézi a TV-híradót. Ez jelzi a népszerűség mélységét.
...Húsz perc alatt körülbelül 15-17 hírt hallhatunk, láthatunk. A második kiadásban tíz perc alatt körülbelül 10-12-t. A dinamikára igazán nem lehet panasz. Külföldön láttam már pergőbb és felszínesebb tévéhíradókat, de főleg vontatottabbakat és kissé unalmasakat. ...A kül-, és belpolitikai események után néhány színes riport következik általában, majd a végén, desszertként a művészeti élet után egy kis nassolás a dolgozónak. Furcsa, de a tévéhíradó azt sugallja kissé merev témasorrendjével, hogy a művészet az afféle habos torta, kuglóf, mákos-nudli, gesztenyepüré. Nehezen képzelhető el, hogy a híradó vége felől esetleg előbbre hozzanak egy-egy rendkívül fontos színházi bemutatót, zenei eseményt, könyvkiadási szenzációt, képzőművészeti hírt. Sőt gyakran ezeket a fontos művészeti információkat kiszorítják a kevésbé fontos porcelántörténeti kiállítások, újszerű  bőrszobrok és hasonlók..."

Ekkor a Szovjet és a Francia televízió szerződése alapján a francia televízió Lenin születésének 100. évfordulójára televíziós műsort készített, melyet Párizsból a Molnija 1. nevű szovjet mesterséges hold segítségével közvetítettek.

A műsorújság 1969/44. száma beszámol arról, hogy hazaérkezett a Pamír 69 Expedíció. A televízió munkatársai tizenháromezer méter filmanyagot forgattak az út során.

Október 28. 20.20 Gyárfás Miklós Mizantróp 68 című egyfelvonásosának közvetítése az Irodalmi Színpadról felvételről.

Október 30., a Televíziót az iskoláknak program keretében a Dunai Kőolajipari Vállalat 83 brigádja 10 tévékészüléknek megfelelő összeget gyűjtött össze. A TV Híradó beszámolt róla, hogy a felajánlott készülékeket Érd, Budaörs, Ercsi, Pilisvörösvár, Üröm és egy Fejér megyei település kapta meg.

November

November 7. 07.45 Kapcsoljuk Moszkvát! Közvetítés a Vörös térről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója tiszteletére rendezett katonai díszszemléről és felvonulásról.
20.20 Humorban nem ismerünk tréfát! Rendezte Horváth Tivadar.

A Rádió és Televízió Újság aznapi figyelemfelkeltőjében a szerkesztő, Geszty Péter írta, részlet:
"Olyan kabarét kíséreltünk meg képernyőre vinni, amely a ma számára is illúziókeltően tudja feleleveníteni a tegnapelőtt hangulatát, szórakozását. Természetesen a teljesség igénye nélkül kellett műsorunkat összeállítani, hiszen a korszak, melyet átível, számtalan kabarészámot produkált, melyek többnyire a gondokkal küszködő emberek napi problémáit érintették..."

November 8. 15.15 Nyitott könyv - Szabó Magda: Katalin utca. Rendező Gaál Albert, szerkesztő Katkó István, operatőr Darvas Máté. Főszereplők: Császár Angéla, Lelkes Ágnes, Kálmán György, Pálos Zsuzsa, Rajz János.
Az új irodalmi műsor havonta egyszer jelentkezett ezt követően.

A Film Színház Muzsika 1969/44. számában Katkó István írta:
"Ez az új műsor minden bizonnyal kialakítja a maga arculatát, s mi azt szeretnők, ha vonzó és gondolatébresztő adássorozattal járulnánk hozzá az irodalmi ízlés fejlődéséhez."

November 11. Erkel Ferenc: Hunyadi László, operaközvetíts az Erkel Színházból, felvételről.

November 12. 18.05 Disputa. A Konner János szerkesztésében készült öt részes gazdasági műsor első számában elméleti és gazdasági szakemberek vitatták meg a vállalaton belüli mechanizmus változásait. Rendező B. Megyeri Gabriella.

November 15. 19.35 Oh, de csodálatos... - Ambrus Kyri húsz perce. SzerkesztőTóth Erika, rendező Bednai Nándor, vezető operatőr Mezei István.
20.05 Moliére: A fösvény. Vígjáték közvetítése a Katona József Színházból felvételről.
11.50 Opatija 69. A műsorban az évenként megrendezésre kerülő dalfesztivál döntőjét közvetítették felvételről.

November 16. 16.05 a TV Híradó riportfilmje: Spartacus Párizsban. Zádor László szerkesztő és Schóber Róbert a Magyar Állami Operaház vendégszerepléséről készített úti beszámolót. A társulat művészei a Párizsban megrendezett nemzetközi balett fesztiválon vettek részt.
Ugyanezen a napon 20.20-kor mutatták be a Berkesi András regényéből készült Húszévesek című tévéjátékot, Kazán István rendezésében.

November 18. 20.20 Fórum - külpolitikai témában.

November 19., a Malév egyik TU-134 típusú repülőgépe Isztambulban a vizes pályán túlfut a leszállópályán, és súlyos balesetet szenved, személyi sérülés nem történt. A TV Híradó nyolc soros MALÉV közleményt közöl csak.

November 22. 15.45 ismét egy TV Híradó útifilm került a képernyőre, Őszi kirándulás címmel. Tamás György szerkesztő és Szurok János operatőr Békés megyei dolgozók egy csoportját kísérte el 1600 kilométeres útra Erdélybe.

November 25. 09.25 Változó világ, szocialista hazafiság címmel stúdióbeszélgetést sugárzott a televízió. A riporter Vértessy Sándor, a beszélgetés résztvevői Dobozy Imre, Örsi Ferenc, Taar Ferenc írók voltak.

Ezen a napon az MRT Elnöksége és a Párt VB együttes ülésén az október 25-én jóváhagyott módosításokkal Pécsi Ferenc elnök elkészítette a Magyar Televízió helyzetéről és műsorainak nézettségéről (1967-1969 felmérések alapján) készült jelentést, valamint az 1970-71-es műsorpolitikai irányelveket. (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a 89. dob. MTV Vezetői Értekezletek anyagai.)

November 29. 20.25 Tersánszky Józsi Jenő: A kegyelmes asszon portréja, vígjáték közvetítése a Katona József Színházból, felvételről.

A Magyar Rádió és Televízió közvélemény kutató munkájának egyre nagyobb a külföldi elismertsége. Az UNESCO társadalomtudományi folyóirata ekkor közölte Békés Ferenc és S. Molnár Edit tanulmányát az MRT közvélemény kutatási módszereiről.

A Brnóban tartott VII. Nemzetközi Filmfórumon részt vett a Magyar Televízió is a következő műsorokkal: Extázis 7-10-ig, Mocorgó, Régen volt a háború, Holtág, valamint Liszkay Judit és Koncz Zsuzsa Show, Mézga család, Térzene, A rovarvilág zenészei és A Bóbita együttest bemutató rövidfilm. A legnagyobb érdeklődést ez utolsó műsor keltette.

Tervbe vette a Televízió, hogy 1970-től havonta jelentkező nyugdíjas műsort indít.

December

December 1., a francia kormány beleegyezik, hogy Nagy-Britanniát fölvegyék a Közös Piacba, a TV Híradó beszámolt az eseményről.

December 3. 19.00 szegedi megemlékezés a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 25. évfordulóján. Szerkesztő Ilkei Csaba, riporter Horvát János, rendezte Vámos Judit.
Az Egyesült Államok képviselőháza elfogadja Nixon elnök vietnami béketervét, a TV Híradó beszámol az eseményről.
20.20 Victor Hugó: Hernani, romantikus dráma közvetítése a Kaposvári Csiky Gergely színházból, felvételről.

December 4. 18.00 Nyitott kapuk. Varsó-Budapest kapcsolásos műsor. "A Csepel Autógyár termékeit jól ismerik Lengyelországban, a Warsawa autógyár termékeit Magyarországon. Az Intervíziós közvetítés bepillantást nyújt a két gyár kapui mögé" - írta a műsorújság.

December 6. 20.20 Én nem hiszem, hogy normális vagyok - Kibédi Ervin portréműsort tűzött műsorára a televízió. Szerkesztő Lehel Judit, operatőr Mezei István, rendezte Bednai Nándor.

A Művelődésügyi Miniszter a Magyar Sajtó Napja alkalmából Szocialista Kultúráért kitüntetést adományozta - többek között - az MRT két munkatársának, ebből az egyiket Major Sándor, a Televízió mezőgazdasági rovatvezetője kapta.

December 9., magyar estet rendeztek a szófiai televízióban.
19.05 Mozart: A varázsfuvola. Élő közvetítés a Magyar Állami Operaházból, rendezte Mikó András.

Ezen a napon a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottsága tárgyalta a Magyar Televízió helyzetét és műsorainak nézettségéről (1967-1969 felmérések alapján) novemberben készült jelentést, valamint az 1970-71-es műsorpolitikai irányelveket. (Magyar Országos Levéáltár, XXVI-A-8-a 89. dob. MTV Vezetői értekezletek anyagai.)

December 12., Péntek esti bemutató, Örkény István: Voronyezs. Rendezte Ádám Ottó, vezető operatőr Sík Igor.

Az aznapi műsorújságban Örkény István így írt, részlet:
"Voronyezs minékünk második Mohácsunk. Nemcsak azért, mert itt is, ott is elveszett egy nemzedék színe-virága, eleven ifjúsága; Mohács azért is, mert nem a vége, kezdete volt a romlásnak - az ország hadszíntérré válásának, Budapest ostromának. Ennek ma már több mint 25 éve; de hatvanezer halott 25 év múlva is hatvanezer marad. Én, aki egyik voltam a nagyszámú szemtanúnak, és a kisszámú túlélőnek, röviddel a nagy csataveszés után, egy szovjet hadifogolytáborban írtam ezt a darabot. Színpadon nem játszották, pedig Várkonyi Zoltán az egykori Művész Színházban műsorára tűzte. A bemutató azonban elmaradt, mert  elképzelhetetlen, hogy egy orosz tanítónő beleszeressen egy magyar katonába . Ma már mosolygunk az ilyen  szemponton , de ez volt az oka, hogy a darab húsz egynéhány évig a fiókomban porosodott. ...Az, hogy most poraiból föltámadt, Siklós Olga dramaturgnak köszönhető. ...Feledni és megbocsátani: rokon jelentésű igék. Amit nem tudunk megbocsátani, azt elfelejteni sem lehet. Egy földrengés emlékét, ha még oly pusztító volt is, behegeszti az idő. De nincs, és ne is legyen feledés, nincs, és nem is lehet feloldozás arra, ami rosszat, oktalan szenvedést, hiábavaló halált egyik ember a másikra zúdított. Ezért vagyok hálás a Televíziónak és Ádám Ottónak, a rendezőnek, hogy ez a sok évvel ezelőtt belém fojtott szó most megszólalhatott."

December 13. 20.25 Szép Ernő: Lila ákác, közvetítés a Madách Színház Kamaraszínházából felvételről.

A Rádió és Televízió Újság 1969/51. száma bemutatta az MRT Rózsa Ferenc díjjal kitüntetett munkatársait:
I. fokozatot kapott: Megyeri Károly,
II. fokozatot: Ipper Pál.

A Filmvilág 1969/24. számában Szereti-e a dokumentumfilmet? - kérdést tette fel Zolnay Pának, Kardos Ferencnek, Sipos Istvánnak, Pintér Györgynek és Gaál Istvánnak - Székely Gabriella. Gaál István válasza érintette a TV szerepét is, részletek:
"Gaál Istvánt afelől faggattam, életképes-e ez a műfaj nálunk, hiszen több rendezőnk, kritikusunk vonta kétségbe dokumentumfilmjeink jelentőségét a magyar filmek között.
- Azt hiszem, inkább a dokumentumfilmek nívójának egyenetlenségét kellene megkérdőjelezni. Dokumentumfilmek vannak, de amint a miskolci fesztiválok mutatják, sok szürke, semmitmondó, nagyon kevés az emlékezetesen kiugró.
- Mi ennek az oka?
- A tévében izgalmas dokumentumfilmeket készítenek. Az ok a könnyű kézi-kamera. S itt a technikai kérdések már esztétikai jelentőséget kapnak. Rendkívül nehézkessé válik így a filmkészítés nélküle, egyszerűen megszökik a valóság a rendező elől, a film technikailag nem képes követni, csak utána kullog.
- Lehetséges, hogy a tévé, a nagy rivális, elsorvasztja a dokumentumfilmet?
- Nem hinném. A dokumentumfilm nem tudja ugyan felvenni a versenyt a tévével riportszerűség terén. A tévé nyújtotta információ-tömeg gyorsabb, hozzáférhetőbb, mint a filmnél. De a dokumentumfilm lényege nem is a riportszerűség, hanem az elmélyülés, elemzés, feltárás. Úgyhogy a film és a tévé jól megférhet egymás mellett."

December 16. 19.10 Peter Ustinov: Célfotó, életrajzi kaland. Közvetítés a Győri Kisfaludy Színházból, felvételről.
Ugyanezen a napon Polgár Dénes élőben jelentkezik Bonnból a TV Híradóban: az NSZK kancellárjává választották az 56 éves Willy Brandt-ot.

December 19., az MRT Elnöksége megtárgyalta és elfogadta az irányelveket az MSZMP Központi Bizottsága 1969. november 17-i - az 1970. évi népgazdasági feladatokról szóló - határozatával kapcsolatos rádiós és televíziós politikai műsormunkával kapcsolatban. Az irányelveket megküldték az MSZMP Agitációs Propaganda Osztályának is. (Magyar Országos Levéltár, MSZMP Agitációs Propaganda Osztály 288f.22/1969/19.öe. Ag.350 és XXVI-A-8-a 89. dob. MTV Vez. Értekezletek anyagai.)

December 20. 21.40 Bim-bam... - húsz perc Harangozó Terivel. Szerkesztő Tóth Erika, vezető operatőr Szilágyi Virgil, rendező Szitányi András.

December 24. 20.50 gálaest a párizsi Operából, az UNICEF nagyszabású hangversenyéről.

December 25. 16.05 a nézők kérésére megismétli a Magyar Televízió Az ember tragédiája című tévéfeldolgozást.

December 30. 19.15 Németh László Nagy család című drámájának közvetítése a József Attila Színházból, felvételről.

December 31., megnyílik a Duna Intercontinental, Budapest egyetlen luxuskategóriájú szállodája, az eseményről aznap beszámol a TV Híradó is.

A Film Színház Muzsika kritikusa, Gáll István a lap 1969/51. számában értékelte az évet. Ebből részletek:
"...Tévéjátékok - amiről talán mérsékelt lelkesedéssel írtam - elvesztették már határozott körvonalaikat, csak a lényeg maradt meg az emlékezetemben, egy különös figura, egy szívszorító jelenet, egy sokat mondó gesztus, néhány mélyre világító mondat: egyszóval a művészi élmény maradt meg, amit az írótól, a rendezőtől, színésztől kaptam. ...Feltétlenül említést érdemel a sok jó vers-műsor. Színvonaltalan munkára nem is emlékszem. ...A szórakoztató műsorok könnyen elszállnak a feledésbe. Átütő erejű, felidézésre méltó kabaré esetet nem láttam. A show műfajában néhány újszerű és sikeres kezdeményezést tartok számon (Liszkay és Koós show, a Sinkovits est). Remélem ezeknek lesz folytatásuk. ...A művészeti műsorok közé sorolnám azokat a dokumentum-műsorokat, amiket rendező-operatőr-szerkesztő közreműködő együttese élményszerűvé emelt. ...Olyan színvonalra jutottak fel a televíziósok - e művek esetében - amit nehéz lesz túlhaladni, de amit újra és újra meg kell ismételni."

Felhasznált irodalom
MTV Archív adatbázisok
MTV 1957-1997, szerkesztette Schmitt Péter 1997.
A Magyar Televízió története (Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András) 1995.
Magyar Országos Levéltár dokumentumai
Magyar Televízió Irattár anyagai
www.tvarchivum.hu/tv történet
Rádió és Televízió Újság 1969.
Lévai Béla: A Magyar Rádió és Televízió története
Lévai Béla: A Magyar Rádió és Televízió évkönyve 1968/1969.
Köztévé 1969, Aczél Endre szövege
Magyarország 1969
MTI hírek 1969
Népszabadság 1969
Népszava 1969
Hajdú-Bihari Napló 1969
Petőfi Népe 1969
Észak-Magyarország 1969
Magyar Nemzet 1969
Esti Hírlap 1969
Szolnok Megyei Hírlap 1969
Tolna megyei Népújság 1969
Magyar Ifjúság 1969
Vas Népe 1969
Kelet-Magyarország 1969
Csongrád megyei Hírlap 1969
Társadalmi Szemle 1969
Békés megyei Hírlap 1969
Élet és Irodalom 1969
Élet és Tudomány 1969
Délmagyarország 1969
Magyarország 1969
Filmvilág 1969
Film Színház Muzsika 1969
Haraszti Miklós – 1969