1970


Dunavölgyi Péter:

A magyar televíziózás története XIV.  (1970) 


A tizennegyedik év: 1970

Felavatják a budapesti földalatti gyorsvasút (metró) első, kelet-nyugati vonalának a Fehér út és a Deák tér közötti szakaszát.
Elhatalmasodott Magyarországon a "Telek-Magyarország" szindróma; aki csak tehette, hétvégi telket szerzett magának. Európa nyugati és északi országaiban ez a telekmánia nem terjedt el. 
A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát tartották Budapesten.
Meghalt Latabár Kálmán és Tompa Sándor színészek, Kozma István birkózó. Gyászolt a televízió is, tragikus körülmények között elhunyt Lénárd Judit, a televízió népszerű bemondónője.
Franciaországban november 9-én szívrohamban meghalt Charles de Gaulle.
Üzenet a jövőből - magyar televíziós rajzfilmsorozat indult a Mézga család különös kalandjairól.
A Monte-carlói tévéfesztiválon két díjat is nyert a Magyar Televízió versenyfilmje, mely Halálnak halála címmel (Szinetár Miklós rendezésében) Sánta Ferenc novelláiból készült. Ez a film nyeri a legjobb forgatókönyvnek járó Arany Nimfa-díjat, valamint a béke és a humánum jegyében készült legjobb filmnek ítélt Ezüst Galamb-díjat. Szintén díjat nyert Monte-Carlóban Esztergályos Károly a Móricz Zsigmond regényéből készült Pillangó című tévéfilmmel, a filmben nyújtott alakításáért Venczel Vera kapta a legjobb női alakítás díját.
Az Intervízió megalakulásának 10 évfordulója.
Bemutatkozik a TV Zenés Színháza sorozat.
Az első színes helyszíni adást az április 4-i díszszemléről sugározzák.
Az előfizetők száma augusztusra elérte az egymillió-hétszázezret. Átlagosan tehát minden második családnak volt már tévéje. Ettől kezdve háztartásonként csak egy készülék után kellett előfizetési díjat fizetni.
Újabb szakmai változások éve. Októbertől a felújított III-as stúdióból új díszletben, két újságíró műsorvezetővel, hírolvasó bemondóval, külön sportújságíróval jelentkezik a TV Híradó, ekkortól hangzanak el hírmagyarázatok, kommentárok élőszóban, hazai és külföldi témákban egyaránt. Meghonosodik az átkötés, kevesebb lesz, majd eltűnik a filmtudósításokról a cím. 
Októbertől új politikai magazin indult A Hét címmel.

A Magyar Televízió fesztiváldíjas alkotásai
Debreceni Tévéfilmek versenye - a magyarra szinkronizált tévéfilmek versenyében az alábbi alkotók kaptak díjat:
Márkus Éva - rendezői nívódíj

Láng József - legjobb férfi szinkronszínész

Tolnay Klári - legjobb női szinkronszínész

Képessy József - nívódíj

A Gaucher atya varázsitala című francia film szinkron-stábja - fődíj. Rendező: Sipos-Varga Éva, szövegíró Karsai Lucia, hangmérnök Bartos Pál.

Budapesti Nemzetközi Sportfilm Fesztivál:
Mesterfokon - a Magyar Televízió riportfilmje Ź- I. díj. Rendező Mahrer Emil, operatőr Várszegi Károly, szerkesztő Szőnyi János.
XI. Miskolci Filmfesztivál - a díjazott alkotók és filmek:
Özvegy Farkasné - szabálytalan riport - riportfilm.
Fődíj. Rendező Zolnay Pál, operatőr Mátray Mihály, szerkesztő Brády Zoltán.

Tér a papíron - képzőművészeti film.
Ismeretterjesztő kategória I. díj. Rendező: Kende Márta, operatőr: Dobay Sándor, szerkesztő: Kremsier Edit

A falusi öregekről - ki van velük? - riportfilm.
Tévéfilm kategória díja. Rendező Hertay Jenő, operatőr Neumann László, szerkesztő Csekő Ágoston.

Szerencsére esik (a Mazsola és Tádé c. sorozatból)
Tévéfilm kategória díja. Rendező Kende Márta, operatőr Dobay Sándor, író Bálint Ágnes.

Extázis 7-től 10-ig - riportfilm.
Tévéfilm kategória díja. Rendező Kovács András, operatőr Bíró Miklós, szerkesztő Módos Péter.

Kétmillió - riportfilm, tévéfilm kategória díja.
Rendező B. Révész László, operatőr Kenyeres Gábor és Fehér György, szerkesztő Szekeres Péter.

Művészportré Ungár Imréről - portréfilm.
Tévéfilm kategória díja. Rendező Ruitner Sándor, operatőr Bornyi Gyula, riporter Czigány György, szerkesztő Kármán György.

Szombattól hétfőig - portréfilm, különdíj.
Rendező Csányi Miklós, operatőr Halász Mihály.

Magyar József rendező
Borsod-Abaúj-Zemplén megye díja 5 produkcióért: a Gondok napfényben című mozifilmért, a Szülőföldem: Makó (a képen) és az Emberséggel című tévéfilmekért, továbbá a Puhabegyű és a Tapolca című híradóriportokért.

Huszárik Zoltán rendező - Miskolc város díja.
A Capriccio és az Amerigo Tot című filmekért.

Lakatos Vince rendező - rendezői díj.
A Magány című filmért.

Tóth János operatőr - operatőri díj.
A Capriccio; az Amerigo Tot; és az Én, az egér című filmekért.

Prix Jeunesse International Fesztivál, München:
A szerelem - a Szülők, nevelők című sorozatból. Tévéfilm - ifjúsági kategória díja. Író Benedek Katalin, rendező Katkics Ilona, operatőr Németh Attila.
Monte-Carlói TV Fesztivál:
Halálnak halála - tévéfilm, két díjat is nyert.
Arany Nimfa-díj a legjobb eredeti forgatókönyvért és Ezüst Galamb-díj a béke és humánum jegyében készült legjobb filmnek. Író Sánta Ferenc, rendező Szinetár Miklós, operatőr Halász Mihály, dramaturg Katkó István.

Pillangó - tévéjáték - UNDA díj.
Író Móricz Zsigmond, rendező Esztergályos Károly, operatőr Bíró Miklós, dramaturg Mészöly Tibor.

Venczel Vera - legjobb női alakítás díja.
A Pillangó című filmben nyújtott alakításáért

Szófiai TV Fesztivál:
Mondd a neved - tévédráma, III. díj ("Bronzláda").
Író Szemes Piroska, rendező Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György, dramaturg Benedek Katalin.
Nemzetközi halászati filmfesztivál, Riga:

A látott hal - magyar tévéfilm, a Szovjet Filmművészszövetség diplomája. Rendező Surányi Lili.

Január

A Magyar Rádió és Televízió valamennyi kiadványán, nyomtatványán, épületén megjelenik az intézmény új emblémája, az "MRT" megjelölés.
Közzétették a legfrissebb néző-statisztikát: a tévé-előfizetők száma egymillió-hatszázezer volt. Ezzel száz családra 48 előfizető jutott, Budapesten 61, vidéki városokban 65, és már a községekben, falvakban is 36.

A Rádió és Televízió Újság1970/1. számában Lévai Béla főszerkesztő újévi beszélgetését közölték Tömpe Istvánnal, az MRT elnökével. Részletek:
"- Ha azt kérdeznénk: miként lehet egy mondatban összefoglalni az MRT azaz a Rádió, és a Televízió 1969-es tevékenységét, hogy szólna ez a mondat?
- Egymondatos választ nem tudnék adni. ...A Televízió információs adásai javultak, nézettségük jelentősen emelkedett. Fejlődött a népművelő tevékenység, s e tekintetben különösen örvendetes, hogy a magyar tudomány sok kiválósága megjelenik már a képernyőn, vagy közreműködik a tudományos és ismeretterjesztő műsorok előkészítésében. Gazdagodott az esztétikai nevelés műsorrendszere, fejlődtek a gazdasági műsorok, s egyre növekvő tekintélyt élvez az Iskolatelevízió. A művészeti és irodalmi műsorok terén jelentős eredmények vannak nemzeti kultúránk kincseinek televízióra alkalmazásában. Különösen eredményesnek tartom azokat a kísérleteket, amelyeket a Tanácsköztársaság 50. évfordulója kapcsán a magyar munkásmozgalom dicső napjainak népszerű sorozatokban való megelevenítésére tettünk. Meg akarom még említeni néhány sikeres vetélkedőnket, és azt a munkát, amit a népzene igazi értékeinek felkarolása érdekében elkezdtünk.
- Ezek után természetszerűleg következik: mi az, amivel még nem elégedett?
- Ami a Televíziót illeti, véleményem szerint bátrabbnak kell lennünk a társadalomtudományok tévébeli népszerűsítésében, növelni kell az ifjúság mai sajátos problémáit őszintébben tárgyaló műsorok számát, több szórakoztató műsort kell adni a fiataloknak és különösen a gyereknek, javítani kell a vidám műsoraink színvonalát s egyenletesebb színvonalúvá kell tenni filmműsorainkat. Itt feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy az előfizetők számának növekedésével párhuzamosan egyre differenciáltabb igényeket kell kielégíteni, más-más ízlésszínvonalon. A viszonylag rövid műsoridő, az egyetlen műsorcsatorna viszont nehezíti ezt. ...A Televízióban az újév során módosul a tájékoztató műsorok struktúrája, s elsősorban arra törekszünk, hogy a főműsorok korábban kezdődhessenek - a reggeli munkába menők régi kívánsága. A művészeti és szórakoztató műsorok terén növelni akarjuk a saját műsor gyártását, ugyanakkor több irodalmi alapanyagú játékfilm-sorozat behozatalát tervezzük. ...A televízió továbbfejlesztése, a színes műsorszórás és a második program kialakítása olyan feladat, amelynek előkészítésével 1970-ben is sokat kell foglalkozni..."

Tízedik évfordulója volt annak, hogy Budapesten megalakult az Intervízió nevű nemzetközi műsorcsere szervezet. A Bulgáriát, Csehszlovákiát, Finnországot, Lengyelországot, Magyarországot, az NDK-t, Romániát és a Szovjetuniót, illetve ez országok televízióit tömörítő szervezet jubileumán a Magyar Televízió ünnepi esetet közvetített, melyet valamennyi tagország televíziója átvett.

A televíziónézők milliós tábora búcsúzott el Tompa Sándor színművésztől és majd mindenki "Latyijától" - Latabár Kálmántól a TV híradó is beszámolt az eseményekről

Január 1., a TV Híradó beszámol arról, hogy a "spanyol influenza" elérte Angliát.

Január 3., a Népszavában Thiery Árpád interjút készített Pécsi Ferenccel, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettesével. Részletek az interjúból:
"- Szeretnénk, ha tájékoztatná a Népszava olvasóit a televízió fejlesztéséről, a várható változásokról, mint a műsoridő-növekedés, a második program, a színes adás, a vételi lehetőségek az ország területén stb.
- Kezdjük talán azzal, hogy jelenleg körülbelül egymillió-hatszázezer előfizetőnk van. A nézőszám természetesen sokkal nagyobb ennél. Felméréseink szerint például a TV Híradónak általában három és fél, négymillió nézője van, más műsoroknak még ennél is jóval több. ...Ami a műsoridőt illeti? A heti 46-48 órás műsoridővel - amelyből körülbelül nyolc-tíz óra ismétlés - nem tartozunk a televíziós országok élvonalába. Ráadásul azt hiszem, nincs is ország a világon, ahol a tévé szünnapot tart. Hozzáfűzöm azonban, hogy pillanatnyilag nem is tervezzük a hetedik adásnap bevezetését. Még az is elképzelhető, hogy később úgy valósítjuk meg, hogy változatlanul marad a heti egy szabadnap. Ha meggondoljuk, szükség van a nézőnek is a heti egy pihenőnapra.
A második program? Erre azt tudom válaszolni, hogy sajnos, legkorábban 1972 előtt nincs meg a második program feltétele. ...De talán 1972-re megoldjuk. A színes műszaki kísérleti adás jelenleg heti kétszer egy óra Valószínű, hogy 1970-ben ezt a kísérleti adásidőt növeljük, és nemcsak filmeket adunk, hanem helyszíni közvetítésekkel is kísérletezünk, fontosabb politikai eseményekről, színházi esetekről, sporteseményekről...
- Tervezik-e a műsorokban a nézőrétegeknek megfelelőbb differenciálást? A műsorarányok milyen változása várható?
- Talán kezdjük a műsorarányokkal. Jelenleg az össz-műsor 25 százaléka politikai, népgazdasági tárgyú, 50 százaléka kulturális művészeti, szórakoztató jellegű. A további 25 százalék megoszlik az ismeretterjesztés, a gyermek- és ifjúsági műsorok és az Iskolatelevízió között. ...A rétegenkénti differenciálásra szükség van. A tévéműsoroknak ugyanakkor mindig nagy dilemmája, hogy csak annyi és olyan szintű információkat tartalmazzanak, amely még összhangban van a milliós nézőtábor befogadóképességével. Pontosabban fogalmazva: lehetőség szerint a nézők többsége számára meg kell teremteni a megértés örömét, a katarzist, a sikerélményt...
- A Népszava sok levelet kap olvasóitól, amelyekben dicsérik televíziónk a mai munkásélettel foglalkozó műsorait, a forradalmi hagyományokat felelevenítő műsorsorozatokat stb. Hiányolják viszont azt a fajta közvetlen kapcsolatot a munkásnéző és a televízió között, ami a munkáslevelező és a napilap között kialakult.
- Az előfizetőinknek körülbelül a fele üzemi, vállalati dolgozó. Ez a körülmény, hogy úgy mondjam: súlyosbítja a kérdést, mely állandóan visszatér a munkánkban. Véleményünk szerint nem szabad erőszakoskodni a mechanikus aránykeresésekkel. A TV Híradó, a közéleti riport, az érdekvédelmi - és számos népgazdasági kérdéssel foglalkozó műsor, amelyek a munkásélethez kapcsolódnak - megfelelnek a kérdésekre. De én ide sorolnám a tévéjátékok egy részét is. Ami jó, ami közérdekű és közérthető, ami a közönség kulturális felemelkedését szolgálja, az egyben munkásműsor is. Ezen belül természetes, hogy a munkásokhoz, mint nézőréteghez, speciális műsorokkal is szóljunk. ...Nagyon szeretnénk, ha a munkásnéző jobban magáénak érezné a műsort, műsoraink pedig jobban tükröznék a munkásélet valóságát...
- S végül a tévé, mint a legjelentősebb magyar tömegkommunikációs eszköz, rengeteget tehet azért, hogy a magas színvonalú irodalom eljusson a tömegekhez...
- Alapvető törekvésünk, hogy a műsorok mindinkább a klasszikus és a mai, világ- és magyar irodalom műveire épüljenek; a tévé művészeti és drámai műsorait írók írják. Nagy missziónk, hogy mindenekelőtt a magyar irodalom kincsestárából merítsünk. ...1968-ban 38 saját tévéjátékot mutattunk be, ebből 22 volt kortársi író műve, 1969-ben a 45 saját tévéjátékból pedig 21. Szerintem ehhez kell még sorolni a színházi közvetítéseket, a Fáklya, a Költészet, a Nyitott könyv című sorozatokat. ...Egyik legfontosabb feladatunknak viszont éppen azt tarjuk hogy a mai magyar írókat közelítsük a televízióhoz. Meggyőződésünk: a tévéműsor színvonalának alfája-omegája, hogy az írók alkotótársai legyenek a televíziónak..."

Január 6., a Népszabadság közli a Televízió első negyedéves műsortervének újdonságait, érdekességeit.

Január 8. 21.35 Integrál. A műsor a népszámlálással és az ELTE nemrég alakult romano kutatócsoportjával foglalkozott.

A Rádió és Televízió Újság1970/1. számában bemutatták Makk Károly rendezőt és Kocsis Sándor operatőrt.

Január 10. 20.25 Agatha Christie: Gyilkosság a paplakban - bűnügyi komédia közvetítése felvételről, a József Attila Színházból.

Január 11., Üzenet a jövőből - magyar televíziós rajzfilmsorozat (A Mézga család különös kalandjai) első epizódjának adása. A félórás epizódokból álló sorozat európai viszonylatban is jelentős vállalkozás volt. Több mint egy évig készült a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdióban, mintegy félmillió rajzra volt szükség a film elkészítéséhez. Mézga Gézának és családjának különös kalandjai - bár problémáik megoldására a XXX. századot segítségül hívták - napi életük kisebb-nagyobb visszáságait elevenítették meg. Rendező Nepp József.

Január 13. 20.20 Raffai Sarolta Diplomások című drámájának közvetítése a Kecskeméti Katona József Színházból, felvételről.
A TV Híradó pedig beszámolt arról, hogy január 11-én meghalt Pavel Beljajev szovjet űrhajós, aki 1965. márciusában a Voszhod-2 űrhajón Alekszej Leonovval együtt vett részt űrrepülésen. Ő irányította, mint az űrhajó parancsnoka, Alekszej Leonov űrhajós kilépését a világűrbe, ami az első ilyen esemény volt a világon. Nekrológját Leonyid Brezsnyev szovjet pártvezető, Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, Nyikolaj Podgornij szovjet államfő és szovjet katonai vezetők és űrhajósok írták alá, a kor szokásainak megfelelően.

Január 16., az Országgyűlés által jóváhagyott tévés költségvetés 1970- re: bevétel 1.174.250 millió Ft, kiadás 757.328 millió Ft, ebből felújítás18.552 millió Ft, béralap 109.800 millió Ft (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a /66dob/MRT általános iratok).

Hírek a nagyvilágból
Franciaország:
Nagy sikerrel mutatták be Eugene Le Roy parasztíró előző századi regényéből, A rebellisből készült tévéfilmet, a korabeli krónikák szerint nézettsége megközelítette a krimi filmek nézettségét. Ugyancsak sikerrel mutatta be a francia televízió a Dosztojevszkij regényből készült Karamazov testvérek című filmet, a forgatókönyvet az orosz származású Dominique Arban írta, a főszerepet Pierre Brasseur játszotta.
Németország:
A müncheni rádió és televízió olimpiai szekciója már nagy munkaráfordítással dolgozott ekkor az 1972-es olimpiai játékok közvetítési tervein. Hatvan tévé és száz rádióállomás kiszolgálását készítették elő.
Bulgária:
Sumen városának közelében építették az ország legmagasabb, háromszáz méteres tévétornyát.
Fülöp Szigetek:
Az UNESCO nyilvántartása szerint ekkor 268 rádió és 7 tévéállomás működött.
Anglia:
A BBC megszavaztatta tervezett szexuális felvilágosító sorozatáról a nézőket. A tervezett sorozatot 41 százalék helyeselte, 43 ellenezte és 16 nem adott választ.

A Rádió és Televízió Újság 1970/2. számában bemutatták a két Rózsa Ferenc díjjal kitüntetett újságírót, televízióst, Megyeri Károlyt és Ipper Pált.

Január 16., a TV Híradó külföldről átvett képanyag segítségével beszámol a sok áldozatot követelő Banja-Lukai rendkívüli katasztrófáról.
(A TV Híradó 1970-ben összesen 10.927 mozgóképes tudósítást vett át külföldről, és 2037 hazai tudósítást küldött ki a világ televíziós szervezeteinek.)

Január 17. 20.20 Karinthy Frigyes Holnap reggel című tévékomédiája. Karinthy Frigyes egy életen át szemrehányást tett önmagának azért, hogy ötletekben, karcolatokban, humoros miniatúrákban aprózta el önmagát, s egyre csak halasztja a "komoly nagy vállalkozásokat". Ez a három felvonásos tragikomédia mindenesetre jelezte, hogy a "mester" a "nagy művekre" is képes. Szereposztás: Ember Sándor - Bálint András, Lehotai Mária - Szakács Eszter, Balla Gábor - Ráday Imre, Olson - Szilágyi Tibor, Beniczky gróf - Körtvélyessy Zsolt, Stepán - Szabó Ottó, Lidérc Jenő - Juhász Jácint, Horváth Lenci - Szilágyi István, Lendvainé - Kállai Ilona, Lendvai - Szendrő József, Kapitány - Kautczky József, Békássy főhadnagy - Vajda László. Dramaturg Mészöly Dezső, vezető operatőr Bornyi Gyula, rendező Horváth Jenő.

Január 18. 20.20 Makk Károly magyar-román koprodukcióban készült filmvígjátékának, a Bolondos vakációnak bemutatása. A film a kritikusok szerint egyértelműen megbukott a képernyőn.

Az Esti Hírlap írta január 29-én, részlet:
"A Bolondos vakáció nem az a film, amelynek túlságosan sokat használna a képernyő. Eredetileg színes volt, szélesvásznú, s a történet nyilvánvalóan naiv fordulatait a moziban némiképpen enyhítette a látvány, amit ez az utazás Budapesttől Constantáig adott. A tévében csaknem kizárólag Sztankay István figurát teremtő, eredeti színészegyénisége élt és hatott."

A Heves megyei lap kritikusa, (gyurkó) is hasonlóképen vélekedett január 20-án, részlet:
"A Bolondos vakáció színesen és szélesvásznon sem hozott különösebb sikert annak idején a mozikban sem. Miért hozott volna most, fekete-fehérben. Beigazolódott, hogy ez a magyar-román filmvígjáték a két ország természeti szépségeit bemutató IBUSZ-kalauznak terjengős, filmvígjátéknak viszont nem elég víg..."

Január 20. 19.10 Jazzpódium 70, műsorvezető Miklósi Péter, szerkesztő Módos Péter, vezető operatőr Varga Vilmos, rendező Bánki Iván.

A Rádió és Televízió Újság 1970/3. számában bemutattak két pályakezdő televízióst, Kernács Gabriella szerkesztőt, aki a képzőművészeti műsorokkal foglalkozott és Módos Péter szerkesztőt, aki a könnyűzenei rovatban dolgozott. Részletek (Mátrai Görgyi):
"Módos Pétert, mikor az elmúlt nyáron a tévéhez került, a jazz műsorok szerkesztésével bízták meg. Az erre fordítható műsoridő kevés, ez azonban nem kedvetleníti el. Első önállóan és rendszeresen jelentkező műsora a Könnyűzenét Kedvelők Klubja lett, majd folytatta a világszerte népszerű show-műsorok hazai meghonosítását. Közben Kovács András rendező szerkesztő-riportereként részt vett az Extázis 7-től 10-ig című film forgatásán. Ekkor Kovács Kati és Toldy Mária önálló estjén dolgozik - az előbbi munkájában Jancsó Miklós segítőtársaként..."

Január 21. 20.20 Hubay Miklós: Fiatal nők kékben és pirosban, közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, felvételről.
21.05 Tudósklub - Ifjúság. A vita két témaköre az ifjúkor problémái a történelem során és napjainkban, s a nemzedéki kérdés. A vitát dr. Huszár Tibor szociológus vezette, szerkesztő Sylveszter András, rendező B. Révész László.

A műsorról a Somogy megyei Néplapban BZS írta:
"Tudósklub az ifjúságról? De kinek? Bizonyára nem egyedül tettem föl a kérdést szerda este. Sokat vártam ettől a műsortól, s bevallom, vajmi keveset kaptam. A téma rendkívül izgalmas, sokakat érdekel, mindenképpen érdemes tehát a tévé nyilvánosságára. De így?
Azt reméltem, az ifjúságról - különösen a ma ifjúságáról - hallok, észlelhetek, tudósaink látómezejében valami újat, valami mást, mint amit eddig hallottam. Méltán hihettem, hogy a Tudósklubban az ifjúság helyzetének elemzésekor a hozzáértő és sokoldalúan tájékozott embereknek, a tudósoknak beszélgető partnere leszek, a vonal másik végén (erre a célra külön telefonszám állt rendelkezésre a műsor idején.) De mi történt? Tudósaink a tévénéző számára érthetetlen és teljesen idegen szakmai nyelven tárgyaltak az ifjúságról. A laikusnak ez a csaknem egyórás beszélgetés a legmagasabb szférákban zajlott le. Summa summarum: akadémikus vita, illetve társalgás volt..."

Sylvester András így emlékezett a Tudósklub indulására 1997-ben:
"A 60-as években elkezdtek reformszelek fújdogálni az országban. Akkor jelent meg - azt hiszem - az Új Írásban, egy igen kiváló fizikusnak, Marx Györgynek a tanulmánya a gyorsuló időről. Összebarátkoztunk, és az ő vezetésével indítottuk el az első Tudósklubot, amelynek tulajdonlépen a Marx György tanulmányában felvetett problémák alkották egy évig a tematikáját. Ez havonta ment, egy 60 perces vitaműsor volt, amit Marx vezetett, s tulajdonképpen ebben a műsorban a magyar tudománynak a színe-java kezdett felvonulni. Olyanok, mint Jánosi Ferenc, Bognár József, Erdei Ferenc, Vajda Imre, Szentágothai János. ...Ahogy így visszagondolok erre az időre, emlékszem például arra, hogy Erdei Ferenc a Magyar Nemzetben megemlítette a Tudósklubot a demokrácia bővülésének jeleként, ami nagyon megtisztelő dolog volt az ember számára. Majd olvasta, hogy Németh László is megemlítette naplójában a Tudósklubot."

Január 22. 18.05 Tizenöt perc nyár címmel került műsorba a TV Híradó két munkatársának, Moldoványi Ákos szerkesztőnek és Jávorszky László operatőrnek úti filmje, melyet az NDK tengerpartján rögzítettek.

Az Agitációs és Propaganda Bizottság január 22-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a tévé munkájáról szóló jelentést, ami nyomtatott formában is megjelent. A bizottság megállapította (részletek az összefoglalásból):
"A Televízió összmunkája, műsorpolitikája általában kielégítő, egészében a párt határozatainak megfelelően fejlődött. A televízió munkatársainak nagy többsége igyekszik a párt politikájának megfelelően dolgozni. Az elmúlt években leginkább a politikai adások színvonala javult. A Televízió hozzájárult a közéleti demokratizmus szélesítéséhez és gyakorlati érvényesítéséhez. Elismerésre méltó eredményeket ért el az Iskolatelevízió. Javult az ismeretterjesztés. Sikeres volt a magyar és a világirodalom néhány alkotásának bemutatása. Ugyanakkor egyes területeken - különösen a szórakoztató műsorokban - sem a művészi színvonal, sem az eszmei mondanivaló szempontjából nem kielégítő a fejlődés." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a 89. dob. MTV Vezetői Értekezletek anyagai).

Az Agitációs Propaganda Bizottság ülésén megtárgyalta a Televízió 1970/71 évi műsorpolitikai irányelveire vonatkozó előterjesztést is. Az előadó Pécsi Ferenc, a TV elnökhelyettese volt. Az előterjesztést kiegészíttette véleményével az Agitációs és Propaganda Osztály, a Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály is. Részletek a jegyzőkönyvből:
"...A Televízió kezdeményezze a szocialista országok televízióival való együttműködés fejlesztését, az Intervíziós adások színvonalasabbá tételét.
...A Televízió vezetői javítsák meg a belső információt, s ehhez a Központi Bizottság Osztályai nyújtsanak segítséget.
...A Televízió munkatársaival szemben fokozottabb politikai igényeket kell támasztani, növelni kell felelősségüket és javítani az ellenőrzést.
...A Magyar Televíziónak fel kell készülnie a nyugati televíziók konkurenciájára, amely a mesterséges holdak felhasználásával már a közeli években nagymértékben jelentkezhet.
...Az Agitációs Propaganda Bizottság szükségesnek tartja , hogy még 1970-ben külön napirendi pontként tárgyalja meg a Televízió műszaki fejlesztésének kérdéseit és a munkafeltételek javulását..."

Megjegyzések a Tudományos és Kulturális osztály véleményéből, részletek:
"Helytelenítjük a TV Híradó és a TV jelenti műsorok továbbfejlesztésével kapcsolatos általános elképzeléseket, nem tartjuk azonban indokoltnak a Híradó II. kiadásának megrövidítését, mert ez a politikai adások rovására történik.
...Számszerűen növekedett a tévé sajátkészítésű kabaré- és más vidám műsorainak száma. Tartalmilag azonban - egyes műsoroktól eltekintve - nem sikerült előbbre jutni. Nemcsak azért, amit a jelentés is felvet, hogy a szatirikus témákat nehezebb képernyőre vinni, hanem azért, mert a műsorok többsége a budapesti belvárosi kispolgár gondolkodására épül, megfeledkezve arról, hogy ma már az egyre műveltebb munkásosztály és parasztság igényei is mérvadók. Másrészt ezeknek a műsoroknak nagy része primitív és hiányzik belőlük az igazi humor. Az új terveknek feltétlenül figyelembe kell vennie a megváltozott igényeket és a vezetésnek arra kell törekednie, hogy az osztálypolitika érvényesüljön a vidám műsorokban is..." (Magyar Országos Levéltár, 288f 41/130 ö.e Ag 897.Agitációs Propaganda Bizottság.)

Január 23. 18.20 a Tájak Városok Emberek sorozatban a TV Híradó operatőrének, Jávorszky Lászlónak Az Atlasz hegységen át című úti filmjét tűzték műsorra.

Jovánovics Miklós a Népszabadság február 15-i számában írta, részlet:
"Marton Frigyes rendező és Kapossy Miklós szerkesztő hosszú évek óta a rádiókabaré megújítói, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Ha nem tűnne fellengzősnek kijelentésem, azt mondanám, hogy ez a sajtókabaré volt a legkevesebb, amit elvártunk tőlük eddigi színvonaluk ismeretében. Hadd ne osztályozzam - kedvenc komikusom, Abody Béla stiláris fordulatát kölcsönkérve - az egyes műsorszámokat. Komlós János fegyelmezett lezserségének megérdemelt méltatását is más alkalomra halasztanám. Lényeg az, hogy a műsor készítői felismerték az újságírószakma konjunktúráját, ki mertek állni egy olyan műsorral, amit leginkább az Újságíró Szövetség klubjában méltányolhatnának, mégis a nagy publikumhoz tudtak szólni. Intimek voltak egy ország előtt, s ez majdnem olyan teljesítmény, mint fából vaskarikát készíteni."

Január 24. 20.25 Más lapra tartozik címmel jelentkezett a televízióban az a sajtókabaré, melyben az Esti Hírlap, a Népszabadság, a Népszava és a Magyar Hírlap "válogatott csapata" mérte össze tudását.
Ugyanezen a napon 21.30 Ha fiú lennék... Zalatnay show. Szerkesztő Tóth Erika, operatőr Bornyi Gyula, rendező Esztergályos Károly.
22.05 éjszakai előadás. Bemutatták Federico Fellini Országúton című filmjét.

A Film Színház Muzsika 1970/6. száma írta:
"Nagy dolog volt, hogy a televízió bemutatta Fellini múlhatatlan remekét, az Országúton-t - némi elégtétel a filmet a pesti premierje idején kísérő közönyért. Ötmillió ember nézte végig most a filmkölteményt. Méltatni most újra nem akarjuk, de hadd emlékeztessünk Hacser Józsa remek szinkronteljesítményére: a nagyszerű Giulietta Massina hangját, művészetét tolmácsolta megrendítő hitelességgel..."

Major Tamást 60 éves volt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Kossuth-díjas művészt köszöntötte születésnapja alkalmából, a Központi Bizottság üdvözlő levelét Aczél György, a Központi Bizottság titkára adta át neki.

Január 27. 19.15 Nyugdíj előtt. Magyarországon mintegy hetvenezer termelőszövetkezeti nyugdíjas élt ekkor, a számuk rövidesen megkétszereződik. Szerkesztő Csekő Ágoston, operatőr Várszegi Károly, rendező Surányi Lili.
Ugyanezen a napon 20.15 Egy igazi úr. Színmű közvetítése a József Attila Színházból, felvételről.
Ebben a hónapban indult az Életet az éveknek című nyugdíjasoknak szóló műsor is.

Az 1970/36. számú Rádió és Televízió Újságban Brády Zoltán írta, részlet:
"...Ez év elején nyílt lehetőség arra, hogy a műsorsorozat meginduljon. A főszerkesztő, aztán Knoll István rendező tematika-javaslata és az én műsorjavaslatom találkozott véletlen egyidejűséggel, s ennek eredményeként lettünk gazdái az új, rendszeresen jelentkező televíziós programnak. Sikeres választásnak bizonyult Ráday Imre szerződtetése is. A kiváló művész szerepköre, úgy érezzük, testére, egyéniségére szabott. Erről tanúskodik az a sok-sok levél is, amelyet nézőinktől kaptunk. További terveink között szerepel, hogy szerepköre kitáguljon, afféle show-man váljék belőle..."

Január 28. 16.45-22.55 az Intervízió estje. Az Intervízió megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából egészestés program szerepelt a televízió műsorán.
21.25-kor az Ünnepi Gálaestet közvetítették, bevezető köszöntőt mondott Tömpe István, az MRT elnöke. A műsort valamennyi intervíziós ország átvette. Szerkesztő Vecsernyés János, vezető operatőr Bornyi Gyula, rendezte Ruittner Sándor.

A műsor fogadtatása nem volt egységes a kritikusok körében. A Hajdú-Bihari Naplóban Pálfy G. István írta február 4.-én, részletek:
"Az Intervízió létrejöttének tízedik évfordulóját ünnepelték ezen a héten a szocialista országok és az északi baráti állam, Finnország tévéállomásai. Nagy tisztesség, hogy e népes családból - mert, hiszem a televízió egy család tagjává tesz bennünket - éppen a magyar tévére esett a választás, hogy közös évnapunkat méltóképp megünnepelje. Úgy látszik azonban, hogy könnyebb dicséretre érdemesülni a rendszeres munkában, mintsem egyetlen nagy s az elkövetkező évtizedekben aligha visszatérő alkalomra koncentrálni. ...Beszéljünk csupán arról, ami minket illet. Arról például, hogy a táncdalfesztivál körítéseként csillogó pompát varázsoltak tévéseink a kamerák elé, most azonban egy rádióstúdió komor falai közé ültették a zenészeket. Ráadásul majdnem tökéletesen elfeledkeztek a látvány pezsdítő hatását biztosító táncról. Hol maradtak például a szovjet balett-színházak páratlan kvalitású művészei, hol a lengyel Mazowsze tagjai, akik nélkül az Eurovízió nem tudta elképzelni a maga gálaestjét? Miért éppen a szocialista tévétársulás ünnepén kell nélkülöznünk őket? Talán nem fértek be a műsor profiljába? ...Korántsem vagyok a fény, az üres pompa híve, de természetesnek tartom, hogy a tévé saját ünnepe is ér annyi erőfeszítést, mint a táncdalfesztivál. S abban is biztos vagyok, hogy bár ha a honi kedvéért nem is mindig feszíti meg az erejét a külföld számára szóló műsorokban, azért tanácsos megmutatnia, hogy mit tud - ha akar - a magyar televízió."

A Magyar Nemzetben Z.L. február 4-én írta:
"Egész esetét betöltő színes nemzetközi műsor ünnepelte az Intervízió szerény jubileumát, s ezen a hat órán belül egy nagyszabású, magas művészi színvonalú gálaest, meg egy rövid riport a híradóban. Had emeljük ki most a változatos, jó műsor egészéből ezt az utóbbit, annál is inkább, hiszen az Intervízió egyik fő feladata a hiteles tájékoztatás egymás életéről, s ez a szépen sikerült kis riport érdekes tájékoztatás volt ennek a feladatnak a technikai lebonyolításról, egyúttal rövid pillantás a tévé műhelytitkaiba, végül elismerés az Intervízió munkáját végző láthatatlan és névtelen televíziósoknak."

A TV Híradó beszámol arról, hogy Kádár János vezetésével Berlinbe érkezett a magyar párt és kormányküldöttség, melynek tagja volt Fock Jenő is, valamint külföldi képanyaggal arról, hogy az amerikaiak elhagyták Líbiát.

Január 30. 19.15 Vendégasztal - a szovjet kolhozparasztok III. országos kongresszusáról készült műsor. Szerkesztő Major Sándor, rendezte Korompai Márton, házigazda Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes. Vendégek: Moharos József, az MSZMP KB munkatársa, Dr. Nagy László, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára, Siket Gyula, a vásárosnaményi Vörös Csillag TSZ elnöke, Sümegi János, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc TSZ elnöke, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának alelnöke.

Február

Aláírják a magyar-koreai és a magyar-román rádiós és televíziós egyezményt.
A Műkorcsolyázó EB közvetítése Leningrádból.

A Rádió és Televízió Újság 1970/5. számában Szecskő Tamás, az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának vezetője írt az elkövetkező kutatásaikról. Részlet:
"...A hazai társadalomkutatás egyik adósságának törlesztéséhez kíván - a maga speciális eszközeivel és érdeklődési körével - hozzájárulni a Kutatóközpont, amikor az ifjúság körében végzendő vizsgálatokhoz hozzálát. A tömegkommunikáció egyik legizgalmasabb problémakörét kívánja feltárni egy több éves kutatás során: hogyan járul hozzá a rádió és a televízió a fiatalság világképének kialakításához, s ebben a folyamatban milyen a viszonya a többi formáló, alakító tényező - családi nevelés és iskolai oktatás, a kortárs-csoportok stb. hatásához.
Köztudomású, hogy az információra éhes modern ember értesüléseinek mind nagyobb részét szerzi a tömegkommunikációs eszközöktől. De mennyiben elégíti ki a rádió és a televízió ezt az évágyat, a vajon ez az étlap elég gazdag-e minden esetben?..."

Február 3., Lázár György munkaügyi miniszter lett, számolt be a TV Híradó az eskütételről.

Február 4. 19.20 Események és feladatok az élelmiszergazdaságban - beszélgetés Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel. Riporter Megyeri Károly, szerkesztő Major Sándor, rendező Korompai Márton.

Február 5. 20.20 a Klasszikusok a képernyőn című sorozatban kezdik vetíteni a Balzac regényéből készült francia tévéfilmsorozatot, az Elveszett illúziókat.
Ugyanezen a napon a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése elfogadja az új szervezeti felépítést. Elnök Erdey-Grúz Tibor, főtitkár Erdei Ferenc. A TV Híradó is beszámol az eseményről, majd pedig külföldről átvett képanyag segítségével beszámol a líbiai olajtársaságokkal folyó helyi tárgyalásokról.

Február 7. 19.30 Citromízű banán - fél óra a Metró együttessel. Forgatókönyv Sztevanovity Dusán, szerkesztő Módos Péter, vezető operatőr Varga Vilmos, rendezte Kalmár András.
20.25 Illés Endre Törtetők című vígjátékának közvetítése a Madách Színház Kamaraszínházából, felvételről.

Február 8. 18.10 Nyitott könyv - Jókai Anna: Tartozik és követel. Szerkesztő Katkó István, rendezte Gaál Albert. Szereplők: Császár Angéla, Bujtor István, Ladomerszky Margit, Nagy István, Garamszegi Mária, Pethes Sándor, Sívó Mária, Adler Tibor. A műsor meghívott vendége Antal Imre és Jókai Anna. Kritikusok Faragó Vilmos és Ungvári Tamás. Műsorvezető Dersi Tamás.

Február 10., Czakó Zsigmond: László király - történelmi dráma közvetítése a Kecskeméti Katona József Színházból, felvételről.

Február 11. 18.00 indul a Disputa című sorozat. A sorozat első adásában a vállalati érdekeltség jellegét tárgyalták meg.
22.10 Kultúra kerekasztala. Vitavezető: Dobozy Imre, szerkesztő Bernáth Rózsa, rendező Hajdúfy Miklós.

A műsorújság aznapi száma írta:
"A néző a képernyőről is állandóan tájékozódhat az irodalmi élet problémái felől, figyelemmel kísérheti a divatokat, irányzatokat, de sokszor nehéz világos képet alkotnia róluk, bonyolultságukban megismerni őket. Ennek megkönnyítésére indul az a vitasorozat, amelyben az irodalmi és a tágabb értelemben vett kulturális élet kiváló képviselői mondják el a véleményüket egyes irányzatokról, s olyan témákról, mint a hazafiság, a nemzeti önismeret, az ízlés és a tömegigény, stb. A sorozatindító adásban a kor eszményei, eszményképei szerepelnek vitalapként Dobozy Imre, Almási Miklós, Gyurkó László, Huszár Tibor, Kovács András és Simon István számára."

A Film Színház Muzsika 1970/ 8. számában Gáll István írta a műsorról, részletek:
"A szerkesztő Bernát Róza a kulturális életnek teremtett fórumot, ahol vizsgálódásra, fogalmak átértékelésére és vitára nyílik alkalom. Milyen érdekes, izgalmas volt mindjárt az első adás! Miért? Mert megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatások helyett helyzetelemzés folyt. ...A marxisták legfőbb erénye mindig a kutató szenvedély volt, a valósággal való szembenézés bátorsága. Ha ehhez tarjuk magunkat, kiderül, hogy igazán érdekesen és érvényesen a marxisták tudnak vitatkozni egymással. Mert a kerekasztal körül az ideológiai élet kommunistái ültek, Dobozy Imre vezetésével, Almási Miklós, Gyurkó László, Huszár Tibor, Kovács András és Simon István. Azt vitatták meg, miként változott meg a kor, milyen eszmények és eszményképek jelentkeztek és jelentkeznek a művészetben?..."

A TV Híradó intervíziós képanyag segítségével beszámol arról, hogy Ljubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök és Jan Zelenka, a Csehszlovák TV elnöke tárgyalt az ottani második tévécsatorna beindításáról.

Február 12., Pécsi Ferenc előterjesztése az Elnökség számra a kísérleti színes tévésugárzások bővítésére. Ez plusz 7,9 millió forint költséget jelent a korábban tervezett éves költségvetésben. (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a /66dob/MRT általános iratok.)
Fórum műsor a közlekedésről.

Február 13., Fekete fehér, igen, nem címmel tartották Budapesten, az Újvárosháza dísztermében a budapesti kerületek országos sikerű vetélkedője döntőjét, a II., VIII. és XI. kerület csapatainak részvételével. A győztes a XI. kerület csapata lett, ők kapták az első díjat, egy teljesen felszerelt, új bölcsödét.

A Népszavában Vajk Vera február 17-én írta, részletek:
"Az ünnepi alkalomhoz méltó jó színvonalú döntővel zárult a budapesti kerületek 15 hónapos vetélkedő sorozata. Első és utolsó adása egyaránt péntek 13-ra esett - a műsorok gazdái igazán nem voltak babonások. Persze nem is Fortuna kegyére számítottak, hanem a résztvevők tudására, játékkedvére, a budapestiek egészséges lokálpatriotizmusára. Huszonkét estén bebizonyosodott, hogy ebben nincs hiány: a maratoni vetélkedő népszerű, sikeres műsorrá lett.
Nemcsak ötvenórányi jó műsort, szórakoztató ismeretterjesztést hozott a televízió vállalkozása. Óriási tudásanyagot tárt fel és igyekezett közkinccsé tenni, ezer meg ezer mozgósított főváros szerte, százakat kovácsolt össze a nemes cél érdekében küzdő csapattá, közülük sokan személyes ismerősökké váltak a képernyőn. A nemes cél pedig már régóta nem az ötmillió forintos bölcsőde volt, az szinte csak a jelképes díja lett a társadalmi indíttatású, tömegméretű történeti gyűjtő és kutatómunkának..."

A TV Híradó pedig tudósított az új munkaügyi miniszter, Lázár György eskütételéről.
Ülést tartott az Intervízió, aláírták a magyar-csehszlovák tévé közös munkatervét.

A Magyar Nemzet februárban közölte Vilcsek Anna cikkét: Veszélyezteti-e a tévé az irodalmat? címmel. Részletek az írásból:
"Hurok van a nyakunkon - kiáltott fel Armand Lanoux az akasztottak kongresszusán. A kinyomtatott gondolat billenő fedelű verme fölött állunk.
Ki a hóhéra a nyomtatott gondolatnak? Természetesen a Televízió. A veszedelem, amely a nyomtatott gondolatot, a francia író szavaival a Guttenberg-galaxist fenyegeti: az audiovizuális eszközök fejlődése. A televízió előbb-utóbb feleslegessé teheti a könyvnyomtatást, és az írók elveszíthetik az ellenőrzést a civilizáció fölött, amely egyre inkább kisiklik kezükből. E zord sejtelemnek Armand Lanoux a Pen Clubok harminchatodik kongresszusán adott hangot, amelyet az akasztottak kongresszusának nevezett.
A kongresszus az irodalom és a televízió kapcsolatával foglalkozott. Lanoux beszédét Boldizsár Iván kitűnő, reálisan optimista válaszával együtt a Nagyvilág februári száma közli. A Magyar Pen Club kedden ugyancsak vitát rendez a televízió és az irodalom viszonyáról.
A nyomtatott gondolat sorsát nálunk nem fenyegette veszedelem a tömegkommunikáció fejlődése nyomán. A könyv, úgy tűnik, megél a televízió mellett is, de hogy mennyire él meg, s főként milyen könyvek lesznek népszerűek a televízió árnyékában, arról maga a televízió is tehet..."

A Monte-carlói tévéfesztiválon két díjat is nyert a Magyar Televízió versenyfilmje, mely Halálnak halála címmel (Szinetár Miklós rendezésében) Sánta Ferenc novelláiból készült. Ez a film nyeri a legjobb forgatókönyvnek járó Arany nimfa díjat, valamint a béke és a humánum jegyében készült legjobb filmnek ítélt Ezüst Galamb díjat. Szintén Monte-Carlóban díjat nyert Esztergályos Károly a Móricz regényéből készült Pillangó című tévéfilmmel, a filmben nyújtott alakításáért Venczel Vera kapta a legjobb női alakítás díját.

A Rádió és Televízió Újság 1970/7. számában közölték az MRT Elnökségének nívódíjait, melyet az 1969. II. félévében készült kiemelkedő műsorokért és teljesítményekért ítéltek oda.

Nívódíjban részesült:
A felszabadulás 25 évfordulójára készült Az első szabad falu - Battonya,
Szegedi emlékezés,
Ideiglenes nemzetgyűlés Debrecen,
Az ajtó,
Halának halála,
Nebáncsvirág,
Egy önérzet története,
Egyszerű kis ügy,
Ungár Imre portréfilm,
Az öltözködés története,
Szombattól hétfőig,
Aranylakodalom,
Fabula,
Irány az egyetem!,
Koncz Zsuzsa show című televíziós produkció.

Egyéni nívódíjat kaptak:
Makk károly és Dayka Margit Az ajtó című tévédráma rendezésért és főszerepéért,
Venczel Vera Az ajtó és a Voronyezs című tévédrámámákban,
Páger Antal Az ajtó és A kormányzó felesége című tévé-drámákban,
Kállai Ferenc és Mensáros László a Halálnak halála című tévéfilmekben,
Halász Judit és Márton András a Nebáncsvirágban nyújtott alakításokért,
Fehér Klára az Egyszerű kis ügy és a Család ellen nincs orvosság írói munkájáért,
Deák István az Egyszerű kis ügy és a Vízszintes-Függőleges műsorok rendezéséért,
Ungár Imre portréfilmjében nyújtott művészi teljesítményért,
Sas Elemér az Iskolatelevízió és Irány az egyetem! című sorozatában végzett előadói teljesítményéért,
Koncz Zsuzsa a show-műsorban nyújtott alakításáért,
Balogh Judit és Korolovszki Lajos a Fórum-sorozat külpolitikai adásaiért,
Hajdú János, Pálfy József, Pető Tibor, Réti Ervin és Szabó L. István a műsorokban való közreműködésért,
Dr. Boros János, Rapcsányi László és dr. Salgó László a Közben volt egy háború sorozatért,
Ádám Ottó és Sík Igor a Voronyezs című tévéjáték rendezésért és operatőri munkájáért,
Bíró Yvette az Iskolatelevízió filmesztétika sorozatában kifejtett szakértői és előadói tevékenységéért,
Bitskey Tibor a Kockázat szinkron főszerepéért,
Bornyi Gyula az Egy este Sinkovits Imrével című műsor operatőri munkájáért,
Erdei Ferenc és Major Sándor a Szülőföldem, Makó című dokumentumfilmért,
Horváth Zoltán a Zenei Figyelő és a László Margit portréfilm rendezéséért,
Kollányi Ágoston a Hobbym a csillagos ég forgatókönyvéért és rendezői munkájáért,
Maron Endre a Hamis Néró című tévéjáték rendezéséért,
dr. Márkus Éva, Solmó Éva és Szemes Mari A három topolyafa című film szinkronizálásáért,
Velenczei István a Nők iskolája szinkronfőszerepéért,
Ambrus Tibor dokumentumjátékaiért,
Bata Ibolya több tévéműsor jelmeztervezői munkájáért,
Búzáné Fábri Éva a Vízszintes-Függőleges sorozatért,
Dömölky János az Emberek és emberkék, a Kormányzó rendezéséért,
Molnár Margit a Családtervezés című sorozatért,
Némethi Gyula a Kék fény szerkesztéséért,
Szántó Erika az Emberek és emberkék című műsoráért, Az ajtó forgatókönyvének írásáért és általában dramaturgiai munkájáért,
Varga Zsuzsa a veteránokról készített portréfilmek szerkesztéséért,
Wiedermann Károly a Zgyerka Jánosról készített portréfilm rendezéséért.

Február 17. 18.05 első születésnapját ünnepelte a TTT.

Február 18. 19.30 Két ülésszak között - az új műsor a parlamenti ülésszakok között jelentkezett rendszeresen. A dunaújvárosi szenátor alcímet viselő műsor Nics János Fejér megyei képviselőt, a Dunai Vasmű olvasztárját mutatta be a portréműsorban. Készítette Ilkei Csaba, Tóth Gábor, Vámos Judit, Várszegi Károly és Vértessy Sándor.

Február 19., a Magyar Rádió és Televízió Személyzeti és Oktatási Osztálya jelentést készített a káderhelyzetről és a munkatársak politikai képzettségéről, amit az MSZMP Agitációs Propaganda Osztály is megkapott. Részletek:
"A Magyar Televízió műsorosztályai munkatársainak állami és politikai iskolázottsága általában jónak mondható. A műsoralkotó munkában közvetlenül részt vevő 14 osztályon összese 1098 munkatárs dolgozik (753 minősített, 345 nem minősített munkakörben). A fenti osztályokat alapul véve 54,2 % főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezik, 37,3% érettségizett vagy ennek megfelelő tanulmányokat folytatott, 8, 5% középiskolát nem végzett (Nem minden műsoralkotó munkakörben előírás a felsőfokú végzetség).
A 1098 fő politikai iskolázottságát külön elemezve megállapítható, hogy főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkező 54,2% egyben felsőfokú politikai tanulmányokat is végzett. (36% állami egyetemeken és főiskolákon marxizmus leninizmusból államvizsgázott, 9% pedig az M.L. Esti egyetemen vagy a Párfőiskolán szerezte diplomáját.)"

Javaslat:
"Állami Politikai Főiskolai vagy államvizsgával járó Marxizmus Leninizmus Esti Egyetemi végzetséggel rendelkezzenek a műsorosztályokon a főszerkesztők, főszerkesztő helyettesek, főosztályvezetők és helyetteseik, rovatvezetők és helyetteseik, osztályvezetők és helyetteseik.
A Marxizmus Leninizmus Esti Egyetem 2-3 éves tagozatát végezzék el a műszaki igazgatóság osztályvezetői, a munkaügyi és bér főosztály osztályvezetői, a személyzeti és oktatási osztály vezetői, gazdasági, számviteli és adminisztratív osztályok vezetői, műsorosztályok csoportvezetői, gyártási csoportvezetők, szerkesztők, zenei szerkesztők, újságírók, riporterek, főmunkatársak, főrendezők, rendezők, zenei rendezők, dramaturgok, bemondók, turnusvezetők, külügyi referensek, archívum vezetők, zenei együttes vezetők, könyvtárvezető."
(Magyar Országos Levéltár, 288.f 22/1970/9.őe.)

Ugyanezen a napon 20.20 Halló fiúk! Halló lányok!

A Film Színház Muzsika 1970/ 9. számában írta Gáll István:
"A Halló... megújhodott és a változás javára vált. Minden műsor időnként elfárad, ez történt Antal Imre sorozatával is. Sikerült felfrissíteni a műsort. Talán igényesebbé is vált az adás, a fiatalok több irányú érdeklődését igyekszik kielégíteni. Ez helyeselhető. A könnyűzenének és a könnyű szórakoztatásnak igazán több más fóruma is van, a Halló... ne legyen csupán egy azok közül. De hogyan váljon mégis könnyeddé és szórakoztatóvá, fiatalossá? Ennek útját-módját keresik a műsor gazdái.
A fiatal művészek eddig is helyet kaptak a produkcióban, de inkább csak pihentető szünetet jelentett megjelenésük két beatszám között. A fiatalok és a könnyűzene közé nem szabad egyenlőségjelet tenni - még kevésbé a fiatalok problémái és beat-muzsika közé. Ha a fiatal művészeké ez a fórum, akkor természetes módon helyére kerül a tánczene is."

Február 20. 19.05 Gondolatok a szocialista demokráciáról - a TV Politikai tanfolyama. Műsorvezető dr. Pozsgai Imre, az MSZMP KB sajtóalosztályának vezetője.
Ezen a napon mutatja be a TV Híradó a Molnija 1 műholdról készült riportot.
20.20 Fórum a közlekedésről. Műsorvezető Megyeri Károly, szerkesztő Pacsay Vilmos, rendező Kígyós Sándor.

Az MRT elnöksége jóváhagyta aznapi ülésén a színes kísérleti adásokkal kapcsolatos eddigi munkát és a további feladatokat. (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a /66doboz /MRT általános iratok.)

Február 21., a TV Híradó bemutatja, hogy elkészült a soproni tévétorony legfelső szintje.

A Rádió és Televízió Újság 1970/8. számában bemutatta Katkó István szerkesztő, dramaturgot.

Február 26. 18.05 Kertbarátok. Szerkesztő Major Sándor és Varga János, rendező B. Megyeri Gabriella.



20.20 indul a TV Híradó munkatársainak, Pásztor Ferenc szerkesztő-rendezőnek és Zih Béla operatőrnek a Pamír 69 című riportfilmsorozata.

A műsorújság írta a Kertbarátokról:
"Egymilliónál több új és régi kiskerttulajdonos kívánsága, terve, gondja ma hazánkban, hogy szemet gyönyörködtető és hasznos legyen a házat, a lakást, a hétvégi állandó pihenőhelyet körülvevő terület. A megoldásban kíván játékosan, kedveskedően segíteni a most induló műsor."

A Népszabadság 1970. március 15-i számában Jovánovics Miklós kritikus nemtetszéssel írt a Pamír sorozatról, részlet:
" A Pamír 69-et alig nézem nagyobb izgalommal, mint az ismerős körutat, amikor kissé szórakozottan igyekszem munkahelyemre. Számtalan ötlet szorult ebbe a sorozatba, mégsem ragad magával a felfedező szándék. Sok ezer kilométert sodródott rokonok és ismerősök között teremt új kapcsolatot a Magyarországról távoli szovjet vidékekre látogató riporter, de a nézővel bizony elég laza és felszínes kapcsolatot tud teremteni. Nem érezzük eléggé, hogy mi is vele utazunk. Minden úgy történik és olyan, ahogyan és amilyennek itthonról elképzelheti. Ahogy a turisták nagykönyvében meg van írva. Az öreg kozák természetesen díszruhájában, és persze lovon ülve ad interjút a magyar tévé képviselőinek.
...Az ukrán kislány természetesen Kijev főterén köszönti őket ünnepélyesen, a kiváló lótenyésztő pedig teljes létszámban összegyűlt családja körében vacsorázik a kedvünkért, s nyilatkozata közben még a kis unokáját sem felejti el a térdére ültetni. Érdekes emberek mesterkélt beállításban. Milyen tanulságos lett volna, mondjuk, az öreg kozákot, Bugyonnij harcostársát esetleg gyaloglás vagy autózás, esetleg biciklizés közben meglepni, a csinos ukrán lányt a sétányon vagy az iskolában udvariasan megszólítani, a kiváló állattenyésztővel egy kevésbé szabályosan patriarchális estebéden eldiskurálni..."

Ugyanezen a napon 21,45 Molnár Margit szerkesztő-riporter, Janovics Sándor operatőr és Szalkai Sándor Leányanyák című dokumentumfilmjét tűzték műsorra. A film a nagy feltűnést okozott.

A Magyar Nemzetben Kovács Judit Szégyen! címmel írt cikket a műsorról. Részletek:
"Leányanyákról sugárzott dokumentumfilmet a tévé. Miután a film nyilván mellékterméke volt a csalástervezésről szóló sorozatnak, a hangsúly eltolódott: leginkább azt tudakolta a riporter, hogy felvilágosították-e a kiskorú vagy nagykorú leánykákat a nemi érintkezés várható következményeiről, a védekezésről és a terhesség megszakításról. (S még azt se kérdeztem, ami pedig ehhez a témához tartozik, hogy az tudják-e, mi az igazi szerelem?) Ám azért más is kiviláglott. Hogy amilyen véletlenül jutottak a gyerekhez, olyan céltudatosan igyekeznek megszabadulni tőle. ...Nem tartom dicsőségnek, - amivel valaha a Szabad Európa vádolt bennünket - hogy hajadonok szülnek, de szégyennek sem. A gyereknek jobb az, ha apja is van, ha rendezett körülmények között cseperedik fel. De ha már apja nincs, legalább anyja legyen!
Szégyennek tartom viszont a leányanya kiszolgáltatottságát a mi társadalmunkban. Hogy a humánum csupán intézményesen nyilvánul meg (családjogunk nem ismeri a törvénytelen gyermek fogalmát, az anyakönyv egy apát kreál a számára, az állam gondozásba veszi), de a közvélemény egy része, az anya családja, baráti köre, esetleg saját önzése, felelőtlensége egyet diktál: iktasd ki ezt a véletlen epizódot az életedből! Ez szégyen!"

A Magyar Ifjúságban Bersényi Iván így írt a filmről, részletek:
"...Nem tudom miért csinálták ezt a filmet. Jó, most megnézik egy csomóan az érdekeltek közül, megrémülnek, és esetleg elkezdenek gondolkodni. De például három év múlva már nem is tudnak róla azok, akiknek éppen akkor lenne erre szükségük.
Igen, ez film annyira szerteágazó és összetett problémát vetett fel, hogy hasznos lett volna, ha alkotói leszűkítik ezt, és egyértelmű hozzászólásokkal megfogalmazzák szándékaikat. Így csak következtetni lehetett arra, hogy az intézményes és módszeres felvilágosítás érdekében akarták mozgósítani a közvéleményt. Ezért a riportfilm eszközeinek sokaságát használták fel, de - sajnos - a mesterkéltséget és az érzelgősséget sem kerülték el."

Népszava, március 3., Vajk Vera írásából részletek.
"Rendkívül érdekes volt Szalkai Sándor rendező é Molnár Margit szerkesztő-riporter dokumentumfilmje. A leányanyák papírforma szerit elrendezett, ám a valóságban visszás, sokszor tragikus helyzete fontos téma. ...Elismerés illeti Molnár Margit szívósságát, s a filmbéli néhány kitűnő riportját. Jó ötlet volt például a férfiak, az apák megszólaltatása. A Fóti Gyermekváros igazgatója, Barna Lajos okos és megindító zárszavában a fontos társadalmi feladatok mellett a kérdés érzelmi vonatkozásairól szólt. Szalkai Sándor rendezése jelentős és mindenképen figyelmet érdemel."

Vértessy Sándor mondta 1997-ben Molnár Margitról, a film szerkesztő-riporteréről:
"Évekig dolgoztunk a belpolitikai rovatban. Margit fantasztikus szeretettel foglalkozott az öregek gondjaival, a megalázott, hátrányos helyzetű emberek ügyeivel. Úgy vélem, hogy egy picikét több hűvös szorgalommal közelít a szakmához, akkor jóval magasabbra jutott volna, mint ahová nyugdíjazásáig elért. Népszerű volt, ajnározták az országban, mert Margitban - már nem szilvafa korában is - megmaradt egyfajta szemtelen, csitris báj. Azt hiszem, ezért is szerették és mert jól tudott kontaktust teremteni az emberekkel..."

Arról, hogy a nézők hogy fogadták a bátor dokumentumfilmet, néhány részlet a korabeli levelekből:
"Szomorú, ha egy különben bűntelen tizennégy- tizenöt év körüli lánynak takargatnia kell az arcát, mert gyereket vár. Mégis, nagyon helyesen tette a tévé a Leányanyák című műsorban, hogy megszólaltatta őket. Komoly tanuláság volt ez a műsor a serülő és fiatalkorú gyermekekért felelős szülők és pedagógusok számára..." - írta Gergely Józsefné Salgótarjánból.
"Őszinte hangra törekedett a Leányanyák című adás, nekem azonban vitám van azzal a felfogással, hogy szakítsunk teljes mértékben a leányanyát és a gyermekét körülvevő úgynevezett előítéletekkel. Szemléljük a gyerekek meggondolatlan szerelmi kapcsolatait előítélet mentesen." - írta P. L. budapesti néző.

Február 27. 18.45 új sorozat indult Képrejtvény címmel. A képzőművészeti játék műsorvezetője Rapcsányi László, szerkesztője Jankovich Júlia, rendezője Kútvölgyi Erzsébet volt.
20,20. Péntek esti bemutató: Szerencsés álmokat. Hollós Ervin és Szántó Erika írásából Zsurzs Éva rendezet tévéfilmet.

Március

Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága elkészítette és nyomtatásban közreadta a Tájékoztató a Televízió 1970-71 évi műsorpolitikai irányelveiről című dokumentumot. A dokumentum tartalmát az Agit. Prop. Bizottság 1970. január 22-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette. Idézetek a márciusban megjelent Tájékoztatóból:
"- A politikai adások javultak, nézettségük jelentősen emelkedett. A TV Híradó frissebben, változatosabban tájékoztat és kommentál.
- A televízió politikai műsorai javultak. Általában jól és pártosan betöltik feladatukat.
- A legnagyobb érdeklődés és elismerés a nézők telefonkérdéseire válaszoló Fórum iránt mutatkozik. Ezt a műsort a szocialista demokrácia fejlődése bizonyítékaként értékelik az országban és külföldön is.
- Fejlődés tapasztalható a művészeti és az irodalmi műsorok egy részénél. A saját készítésű tévéfilmek mennyisége emelkedett.
- Kedvező visszhangot váltottak ki az olyan vetélkedők mint a Tizenkét szék.
- A saját készítésű kabaré és más vidám műsorok száma növekedett ugyan, a tartalom és színvonal kielégítő.
- A könnyűzenei műsorok száma nőtt, de színvonaluk hullámzó. Visszhangjuk ellentmondásos. A táncdalfesztiválok és más tánczenei műsorok megtörték hazánkban a nyugati tánczene monopóliumát.
- A Televízió a népzene igazi értékeinek emutatására, felkarolására egyre nagyobb figyelmet szentelnek (Rüpülj páva stb.).
- A bemutatásra kerülő játékfilmek átlagnívója emelkedett."
(Magyar Országos Levéltár - MTV Ált. iratok XXVI-A-8-a 89. doboz.)

Egy új televíziós zenés társasjáték indul A kocka el van vetve címmel, három egyetem csapatának részvételével.

A magyar televíziózás addigi leghosszabb riportútjáról ért haza Félix László rendező, Molnár Miklós operatőr, Lakatos György gyártásvezető és Schelb Gyula hangmérnök, miután a Budapest nevű magyar teherhajón végiglátogatták Szíriát, Libanont, Törökországot, aztán Máltát, Olaszországot, Gibraltárt, az NDK-t és Dániát.

Az Intervízió Csillagszóró című nemzetközi szórakoztató műsorsorozata keretében Budapest mutatkozott be.

Az Eurovízió táncdalfesztiválját közvetítette a Magyar Televízió Amsterdamból.

Aláírták a szovjet-magyar (március 12. Pécsi Ferenc és Tyitov, a TV Híradó beszámol róla aznap) és a lengyel-magyar televíziós munkatervet, valamint a bolgár-magyar televíziós egyezményt (március 19, Tömpe István, a TV Híradó is beszámol róla).

A Magyar Televízió sikerrel rendezi a Szovjet Televízió estjét. Szederkényi Ervin a Dunántúli Naplóban írta, részlet:
"...Vannak ünnepélye és szép alkalmak, amikor mindent meg kell tenni azért, hogy a milliók valóban ott üljenek a képernyő előtt. Talán erre gondoltak a szerdai Szovjet Est szerkesztői, ezért állították össze úgy a hatórás műsort, hogy az teljes egészében a tömegek szórakoztatását szolgálja. Talán ezért mondtak le minden különleges réteg-igényről, inkább vállalva az egyenletes, megbízható átlagszínvonal esetleges szürkítő hatását, mint a kockázatosabb szélsőségeket..."

Debrecenben megrendezték a magyarra szinkronizált tévéfilmek versenyét. A fődíjat a Daudet regényéből készült francia film, a Gaucher atya varázsitala szinkron-stábja nyerte meg (rendező Sipos-Varga Éva, szövegíró Karsai Lucia, hangmérnök Bartos Pál). Részben televíziós munkáiért rendezői nívódíjat kapott Márkus Éva. A legjobb férfi szinkronszínész díját a magyar "Angyal" - Láng József nyeri, a legjobb női szinkronszínész díját Tolnay Klári kapta. Nívódíjat kapott még epizódalakításaiért Képessy József.

Intervíziós adás a Lenin Kohászati Művekből.

A magyar közélet és kulturális élet figyelme folyamatosan követte a Röpülj, páva népdalversenyt, ami ekkor ért véget. A versenyt a budapesti főiskolás lány, Faragó Laura nyerte, de itt és ekkor tűnik fel Budai Ilona is.

Március 3., Katona István az Agitációs Propaganda Osztályon kezdeményezte Bán János televíziós, moszkvai tudósító visszahívását hivatalosan:
"1967-ben az Agitációs Propaganda Osztály elfogadta Bán János kiküldési tervét, majd 1969. januárban utazott ki első tudósítóként Moszkvába. Ott, balesetet okozott ittasan, ezen okok miatt még év vége előtt haza kell, hogy jöjjön." ( Magyar Országos Levéltár, 288.f 22/1970/9.őe.)

Bán János nyilatkozta később Zelei Miklósnak a történtekről, részletek:
"- Pécsi Ferenc behívatott és azt mondta, eljött az ideje, hogy a Magyar Televíziónak legyen külföldi tudósítója. Te leszel az első moszkvai tudósító! Kifutott a fejemből a vér. Mondtam neki: Te, ne haragudj, te ismersz engem! Én összeférhetetlen vagyok. Állandó balhéim vannak az adásokkal. Mindig valamiért leszúrnak, hogy ezt miért mondtam, azt miért mondtam? Nem vagyok külpolitikai típusú! Nem vagyok külpolitikai újságíró. Rossz leszek! Hidd el nekem! Csak balhé lesz belőle. Nem hitte el. Megkérdeztem, hogy miért én menjek? Azt felelte, mert én beszélek oroszul. Ez az egyedüli nagy bukásom az életben - a moszkvai tudósítóskodás. Mert meglettek a balhék, nagyon hamar meglettek. Fegyelmezetlen fickó vagyok, világéletemben fegyelmezetlen fickó voltam olyan szempontból, hogy ami nekem eszembe jut, azt elmondom. A képernyőn is. Csináltam egy riportot Moszkva főépítészével a jövő évi terveiről, és elmondta, hogy milyen építkezések lesznek. Az utolsó mondatom azt volt, hogy: Köszönöm szépen, és ha a tervek megvalósulnak, akkor a nagy faluból - ahogy mondani szokták - talán még világváros is lesz.
- Ez kiment adásba?
- Eljött Magyarországra, de nem ment le. Valahol az archívumban talán még megtalálható. De a visszhangja azért csak eljutott ide-oda, meg amoda, hogy miket mond ez az ember. Leszúrtak, hogy nem szabad, hogy nem az a dolgom, hogy ilyeneket mondjak, hanem hogy sajtótájékoztatókra járjak, s küldjem róluk a tudósításokat. Mi volt még? Mert ez a balhé nagyon jellemzi azt a korszakot. A fiatalok ma már nem is értik, hogy miért volt egy ilyen mondatból balhé. Ne is értsék.
- Hol laktatok?
- Kint Vnukovóban egy lakótelepi diplomata negyed négyszobás lakásában. Gyakorlatilag nekem több pénzem volt szerintem, mint egy miniszternek, mert akkor olyan pénzek voltak egy tudósítónak, hogy lehetetlen volt elkölteni. Én már akkor rászoktam a whisky-re, mert az UPDK-n keresztül mindent lehetett rendelni. Ez a diplomata ellátó szolgálat volt: Upravlenyie Diplomatyicseszkim Korpuszom, a szovjet külügyminisztérium főosztálya volt, a külföldi diplomaták lakásügyeit intézte, kórházi és élelmiszer-ellátásukkal foglalkozott. Nálunk természetes volt, hogy van hús, hogy whisky-t ittam estére. Az UPDK kihozta a lakásunkra. Nem érezted, amit az emberek az utcán, hogy sorba kell állni két kilométeren keresztül azért, hogy jusson nekik egy alma, magyar alma...
- Ki volt a nagykövet?
- Nem tudom. A kereskedelmi kirendeltség munkatársaival ott is jobban szót értettem, a közgazdasági gondolkodásmód miatt. Tőlük viszonylag több hírünk volt, mint azoktól, akik csak a politikával foglalkoztak. Normálisan folyt az élet, és egy év után egy azóta is nehezen érthető és nehezen magyarázható autóbalesetem volt. Jöttem egy Volgával - a Volga, az ugye harckocsi, autónak álcázva. Fekete Volgám volt, a külső kolcóról jöttem éjszaka, bejött az útra egy teherautó, és a sofőr ijedtében megállt.
- Mitől ijedt meg?
- Erre én is kíváncsi vagyok. De miért ne ijedhetne meg? Látja, hogy jön ott egy őrült. Én jöttem haza, szép tempóban, az utolsó emlékképem az, hogy úgy kell kihúzni az autót, hogy a jobb első lámpa ütközzön, akkor van remény. Akik ismernek, azt szokták volt mondani, hogy alacsonyan röpülök... Sose voltam lassú. De sikerült kihúznom úgy, hogy tényleg a jobb első lámpával ütköztem. A rendőri szembesítésen, amikor arról faggattak, hogy mire emlékszem vissza, kértem, egyet mondjanak meg: hol ütköztem? Azt mondták, hogy ott. A jobb első lámpánál. De a motor alám jött, a homlokomba beállt a kormány, itt a nyoma, máig, nyílt törés a karomon. Bevittek a diplomatakórházba éjszaka. A főorvos mondta, kellemes szép oroszsággal, hagyjuk itt a folyosón, reggelre úgyis meghal.
- Igen? Ezt hallottad?
- Hát igen, persze. Fura élmény volt, az a kórház. Egy diplomatakórház volt, ahova külföldieket meg diplomatákat vittek be.
- Milyen volt a kórház?
- Ha jól emlékszem, négyen voltunk egy szobában, odafigyeltek az emberre... Egy dolog volt, ami engem zavart. Az oroszoknál a főnök tegezi a beosztottját, a beosztott magázza a főnökét. És bejött az orvos és azt kérdezi tőlem, hogy vagy? Hát mondtam neki nemes egyszerűséggel, hogy hogy vagyok. Elkezdtünk beszélgetni és visszategeztem az orvost. Valamit kérdeztem tőle, hogy mondd már meg, mennyi ideig kell benn maradnom? Utána visszajön hozzám az ápolónő, és azt mondja, hogy miért tegezem én le az orvost? Ő is tegez. Azt mondja, mit képzelsz te, miért tegezed le az orvost? Hát ne haragudj, mondom a csajnak, akkor ő miért tegez le engem? Azt mondja, mert nálunk ez a szokás. Mondtam, nálunk meg nem! Volt egy néhány eltérés köztünk... Nyílt törés a karomon, a csuklóm is eltörött, szedi le rólam az orvos a gipszet, mondom neki, nagyon fáj, adjon egy injekciót. Azt mondja, nem kell ide injekció. Mondom, nagyon fáj, el fogok ájulni. Ő meg: "Ó, ti európaiak!" Bumm, elájultam. És arra ébredek föl, hogy nyomkodja belém az injekciót, és mondom neki, na látja, ezt megspórolhatta volna. A lényeg az, hogy kiengedtek. Amit sose felejtek el, hogy amikor kijöttem a kórházból, Nemes János, a Népszabadság moszkvai tudósítója jött elém. Egy nagyon kulturált, felkészült újságíró, ővele voltunk viszonylag jó kapcsolatban, ő jött el értem. Én derékig gipszben vagyok, ő meg azt mondja, ülj be. Beülnék. Nem oda! Ide! Micsoda?! Te fogsz vezetni! Ha te most nem vezetsz, az életben nem fogsz többé autót vezetni. És ezt soha nem felejtem el neki! Mondom, hát nem tudok, látod. A lábad jár! A többire meg majd én vigyázok. És úgy mentünk haza, hogy én vezettem, ami azért szép élmény volt, feledhetetlen, pedig volt jó néhány balesetem. Törtem, zúztam, jaj!
- Lehet, hogy szándékos volt a baleset?
- Nem mernék ilyet mondani. A józan ész nem ezt diktálja. Gondolni sem akarok ilyenre. Csak tudod, azért vannak dolgok, amelyek a rémálmaidban előjönnek. És egy ilyen baleset, az nem olyan, amit az ember el tudna felejteni. Száz év múlva sem.
- Teherautós módszerrel tettek el láb alól másokat is...
- Én nem voltam olyan potentát fickó, hogy bármiért is ezt kellett volna csinálniuk.
- Nem szerették az ilyen mondatokat.
- Nem szerették persze, sok mindent nem szerettek. Na de engem nem is lehetett ott kint szeretni, mert nem az a típus vagyok, aki olyan anyagokat készített volna, amit kellett. Énszerintem életemben annyi unalmas anyagot nem csináltam, mint ott, olyan protokoll és üres, semmitmondó anyagot, mint az alatt az egy év alatt. De ezek együtt sem indokolnának egy műkarambolt. Arra viszont jól jött ez a karambol, hogy összepakoljunk, hazajöjjünk. Ekkor kezdődött az életem második periódusa...
- Baleset volt, nem?
- Tudod, mit jelentett moszkvai tudósítónak összepakolni, és azt mondani, hogy köszönöm, nekem ebből elég! És hazajössz. Moszkvából?! Átgondoltad ezt?
- Igen. De azért kérlek, mégis mondd el. A jövőnek.
- A nagy tévedés az volt, hogy kiküldtek. Főmunkatárs voltam, amikor kimentem. Beosztott segédszerkesztő lettem, amikor hazajöttem. És itt megint van egy ember az életben, akinek sokat köszönhetek, akit úgy hívnak, úgy hívtak, sajnos, mert elment: Matúz Józsefné, Rózsika, aki azt mondta: Idefigyelj, én téged nagyon tehetségesnek tartalak. Tényleg el akartak tanácsolni a pályáról, a francba, minek ide az ilyen ember... Azt mondta Rózsika: Kimegyek Moszkvába, megtudom, hogy amiket mondtak, igaz-e vagy sem. Mert egy sor hazugságot terjesztettek az emberről. Rózsika hazajött és azt mondta, hogy Bán, holnaptól kezdve a híradónál dolgozol.
- Miket terjesztettek?
- Mindent. Kitalált nőügyektől kezdve mindent. Magánéleti dolgokat, hogy miféle emberekkel barátkoztam ott kint. Oroszokkal meg nyugatiakkal. Abban a korszakban feltételes módban beszélni, azt jelentette, hogy igaz. A feltételes mód állítást jelentett, hogyha azt akarták, hogy rosszat terjesszenek rólad. Ennyi az egész. A feltételes mód ehhez untig elegendő volt. Olyanokkal barátkozik, akik mintha... Hogy alighanem ezt csinálja, alighanem azt teszi... Matúz Józsefnét azonban nem érdekelte a szóbeszéd, odakerültem a híradóhoz, és elkezdtem tudósításokat, riportokat csinálni.
- Külpolitikát, belpolitikát, gazdaságot?
- Külpolitikát? Soha az életben, azóta sem! Kizárólag gazdaságot és belpolitikát. Becsülettel dolgoztam, lehúztam egy jó évet úgy, hogy különböző riportokat és egyéb dolgokat csináltam. Amikor pedig a hetvenes években Rózsi elindította az új híradót, azt mondta nekem, hogy te leszel az új híradó egyik műsorvezetője. Megint csak azt mondom, amit utána életem további során meg is követeltem, amikor én lettem a főnök, hogy aki ebbe a cégbe bekerül, annak legalább egy évet a híradónál le kell tudnia élni, mert ott megtanul fogalmazni. Ott ötven másodperc, az egy életmű, másfél perc, hajaj, az már egy regénysorozat. Tehát neki el kell tudnia mondani ötven másodpercben vagy egy percben, hogy mi egy eseménynek a lényege. Nem fecsegünk, nem locsogunk, a rövid szöveget azt nagyon át kell gondolni, nagyon meg kell komponálni, nagyon meg kell írni - és képileg föl kell öltöztetni. A híradó az egyik legfegyelmezettebb műfaj, ott lehet a legtöbbet tanulni. Aki a híradós szakmát megtanulja, az már sok mindent tud a televízióról.
Tehát ott én lehúztam egy évet, mint riporter, mint szaladgálós ember, a különböző tudósításokat hoztam..."

A Rádió és Televízió újság ezen a napon számol be a Monte-Carlóban történt magyar sikerről:
"A Monte-carlói tévéfesztivál az idén: ezúttal rendezték meg tizedik alkalommal. A seregszemléhez jelentős magyar siker fűződik, a Sánta Ferenc novellájából készült, Halának halála című tévéfilm ugyanis két díjat érdemelt ki: a legjobb forgatókönyvért járó Arany Nimfa díjat, valamint a béke és humánum jegyében készült legjobb filmnek ítélt Ezüst Galamb különdíjat."

Március 5., a vezetői értekezlet jegyzőkönyvéből:
"A Filmművész Szövetség kérte, hogy rendezzük meg a TV szemlét, de ne Veszprémben, hanem nagyon szerény formában Budapesten. Sándor György, Gellért Endre, Bokor elvtársaknak kell tovább dolgozni a javaslaton." (Magyar Országos Levéltár XXVI-A-8-a MTV általános iratok.)

Március 6. 19.00 25 esztendő - népi demokratikus forradalom Magyarországon, a TV politikai tanfolyama. Szerkesztő Varga Zsuzsa, rendező Hárs Mihály.

Március 7., a TV Híradó külföldről átvett képanyag segítségével beszámolt arról, hogy egy izraeli gép légitámadást intézett Szuez ellen.
Ugyanezen a napon Tízezer lépés... - az Omega együttes műsora. Szerkesztette Módos Péter, vezető operatőr Darvas Máté,



rendezte Szitányi András.
A Film Színház Muzsika 1970/5. száma írta:
"Omega-show. Több beat kedvelő olvasónk érdeklődésére adjuk hírül, hogy hamarosan Omega-show-t közvetít a televízió Tízezer lépés... címmel. A műsorban tíz szám szerepel, ezek közül nyolc a most megjelent nagylemezük műsorából való, kettő pedig az együttes két régebbi sikerét, a Naplementét és a Régi csibészeket eleveníti fel. Mindehhez Szitányi András rendező olyan formát talált, amely a beat-zenének a komolyabb mondanivalóját igyekszik felszínre hozni. Például a Naplemente című számhoz vietnami háborús háttérvetítést komponáltak, a Kérges kezű favágók című számot az Operaház tánckara és Liszkay Judit afrikai flórkorszerű szólója illusztrálja. Az 1958-as Bugi-wugi klubban című számhoz rajzfilmet készítettek, az Udvari bolondhoz, pedig Köllő Miklós vezette pantomim-együttes ad kíséretet."

A Rádió és Televízió Újság 1970/11. számában mutatta be a televízió fiatal rendezőjét, Szitányi Andrást. Részletek:
"Agresszív, erőszakos rendező vagyok - mondja magáról Szitányi András tévérendező. Rohan, hevesen gesztikulál és perzsel a szenvedély belőle, bármiről is van szó. Alig 24 éves és két sorsra valót megélt, kipróbált már.
- Zenei gimnáziumba jártam, és mivel sokáig karmesternek készültem, párhuzamosan elvégeztem a konzervatórium karvezetés-tanszakát is.16 éves koromtól ügyelő, később asszisztens voltam a tévénél, mindig érdekesnek találtam ezt a műfajt, de hogy a műfaj is érdekesnek talált engem, azt Szinetár Miklósnak köszönhetem. Főiskolás koromban ötödévesen rám bízott egy sor népzenei műsort. Azóta szenvedélyem a televízió, napi 11-12 órát benntöltök.
- Főleg könnyűzenei műsorok fűződnek a nevéhez, az Egy plusz kettő, A könnyűzenét Kedvelők Klubja, a Koncz-, a Koós-, Harangozó-, Poór-show, és a nemrég látott Omega-show...
- Igen, rengeteget dolgozhatom, egy fiatal rendezőnek ez jelenti az éltető levegőt. A Koncz-show-t boldogan csináltam, mert soha ilyen bőséges alkalmam nem volt a kísérletezésre. Az is igaz, hogy ebben jött ki legpregnánsabban egyik veszélyes hibám, az egyenetlenség. Meg kell tanulnom szelektálni az ötleteket, különben elsodornak, és a végén még igaza lesz a kritikáknak. ...Na és nagyon szeretnék operát is rendezni. Már majdnem opera, amit most csinálok a tévében: Sullivan-Gilbert Házasságszédelgő című egyfelvonásosa. Aztán sok olyan prózát szeretnék, mint a Talpsimogató és az Ide nekem az oroszlánt is."

Március 9., az MRT elkészíti az Agitációs és Propaganda Bizottságnak szóló előterjesztést a Rádió és a Televízió vidéki stúdióinak fejlesztésére 1970-ben, amit megküld az Agitációs Propaganda Osztálynak (Magyar Országos Levéltár 288f 41/134 ö.e Agitációs Propaganda Bizottság.).
Az Agitációs és Propaganda Bizottság március 17-i ülésén tárgyalta meg a "Jelentés az MRT vidéki stúdióinak helyzetéről"című anyagot, melynek előterjesztője Tömpe István elnök volt. Az előterjesztésről az Agitációs és Propaganda Osztály véleménye, részletek:
"Egyetértünk az előterjesztéssel, hogy ne csak a rádió, hanem a televízió helyi stúdióit is létre kell hozni. E kétirányú fejlesztés összhangban áll az Agitációs és Propaganda Bizottság korábbi állásfoglalásával, miszerint oldani kell a Pest centrikusságot és növelni mind a rádióban, mind a televízióban a vidéki helyszíni közvetítések számát. Ez azért is indokolt, mert ma már a televízió és rádió vevőkészülékek többsége vidéken található. ...Ezért vált szükségessé, hogy egyenként 20 millió forintos költséggel épüljön Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Győrött és Pécsett új, rádió- és televízió műsorok készítésére alkalmas stúdió. A szolnoki és nyíregyházi adók a jövőben is a maihoz hasonló feladatot látnának el..."

Az előterjesztésen szerepel még egy megjegyzés: A kialakított koncepcióval fenntartásaim vannak, amit az Agitációs és Propaganda Bizottság ülésén szóban előterjesztek, Pullai Árpád sk.
Az Agitációs és Propaganda Bizottság végső konklúziója, részlet:
"Az Agitációs és Propaganda Bizottság egyetért a vidéki stúdiók technikai fejlesztésével, de nem javasolja a műsoridő túlzott bővítését. Egyetért azzal, hogy a stúdiók a jövőben több lehetőséget kapjanak a rádió műsorkészítésében"
A tévéstúdiók ügyéről a jegyzőkönyv nem tesz említést! (Magyar Országos Levéltár 288f 41/134 ö.e Ag. 939 Agitációs és Propaganda Bizottság.)

Március 10. 20.20 Mérimée: A művésznő hintaja - közvetítés a Madách Színház Kamaraszínházából, felvételtől.

Március 13. 21.20 Az utolsó ítélet - tévéfilm, rendezte Dömölky János.

Március 14. 20.20 Shakespeare Tévedések vígjátékának közvetítése a Nemzeti Színházból, felvételről.
22.15 San Remo 1970 - az olasz táncdalfesztivál döntőjének közvetítése felvételről.

Március 15. 20.5 új tévéfilm sorozat indul Őrjárat az égen címmel, Molnár Géza írásából. Operatőr Bíró Miklós, rendező Mihályfi Imre. Főszereplők: Huszti Péter, Balázsovits Lajos, Almási Éva, Tyll Attila, Avar István, Zenthe Ferenc, Benkő Péter, Kertész Péter, Koltai Róbert, Tahi-Tóth László, Uri István.

A műsorújság írta a sorozat első adásának napján:
"Ellesni a madarak röptét, valaha az ember legtermészetesebb álmai közé tartozott. Ma már tudjuk, hogy a madarak tulajdonképpen a levegő csigái a repülő emberekhez képest, különösen azok, ha a csillogó színű ezüst bogarakra gondolunk, amelyek mindent betöltő zümmögéssel húzzák maguk után a fehér csíkot odafenn a magasban. A televízió új négyrészes filmje a szuperszonikus harci repülőgépek világába vezeti el a nézőt, a pilóták és a földi személyzet összeszokott, fegyelmezett, zárt családjába, ahol a mindenki egyért, egy mindenkiért története oly példamutató tisztasággal érvényesül."

Március 20 18.15 HA-LBC célba ér - Varga László forgatókönyvíró, Abonyi Antal operatőr és Rajnai András rendező dokumentumfilmje egy MALÉV repülőút műszaki és navigációs előkészületeit, és a személyzet repülés közbeni munkáját mutatta be.

Március 21., elkészült a Magyar Rádió és Televízió IV. ötéves terve.
"Ez a terv (1971-75) komplex része egy 15 éves fejlesztési tervnek, amely 1980-ra irányozta elő a Rádió és a Televízió elhelyezésének végleges megoldását. Ennek melléklete a Közlekedési- és Hírközlési Távlati tervezési Bizottság A hírközlés fejlesztésének általános irányelvei című dokumentuma is (Magyar Országos Levéltár XXVI-A-8-a 90 doboz. MRT általános iratok).

A Népszabadság március 22-i számában Jovánovics Miklós írta, részlet:
"Felszabadulásunk huszonötödik évfordulójának tiszteletére huszonöt darab, korunkra jellemző tárgyat fog elásni a tévé ifjúsági műsora harmincévnyi időtartalomra. Mint a legutóbbi alkalommal megjegyezte Antal Imre (a Halló... című megújulni akaró műsor riportere, főszereplője, konferansziéja, lelke, mindenese), ezekkel a tárgyakkal igyekszenek a kétezerbelieknek megközelítően pontos képet adni önmagukról, fiatalokról. A végeredmény elárulja majd a mai magyar fiatalok ízlését, önismeretét is.
Nos, az első és ez ideig egyetlen tárgy, amely a jövőbe süllyesztendő ládába került, az elektromos gitár...
...Tanulságos megfigyelni, mikor mit lát meg a környezetéből az ifjúság, s milyen tárgyakra összpontosítja ellenszenvét. Húsz éve például a Coca-Cola a dekadencia, a rothadás szinonimája volt, azok itták, akik a kitörésre készülő tűzhányó tetején tivornyáztak eszeveszetten. Tíz évvel ezelőtt egy háztartási gép - nevezetesen a frizsider - szimbolizálta az egyik legnagyobb veszélyt azok számára, akik úgy vélték, hogy a szocialista világ éles kanyarral közeledik a lélekölő javaktól hemzsegő fogyasztói világ, a kapitalizmus felé..."

Március 24. 20.20 Don Quijote vagy Don Quijote? - tévéjáték. Szereplők: Koltay János - Don Quijote, Horváth József - Sancho, Szemes Mari - Dulcinea, Tomanek Nándor - Herceg, Báró Anna - Fogadósné, Benkő Péter - Apród, Benedek Miklós - Apród, Csákányi László - Énekmester, Garas Dezső - Vivalda, Pálos Zsuzsa - Lucinda, Raksányi Gellért - A parasztok vezére, Szabó Ottó - Fogadós, Szilágyi Tibor - Poroszló, Vigh Imre - Poroszló. Vezető operatőr Kocsis Sándor, rendező Dömölky János.

Március 25. 16.50-23.10 a Szovjet Televízió estje.

Március 26., ekkor indult a tizenévesek új tudományos műsora, a Kronovízió. Ez a Kronovízó olyan "időgép" volt, ahol az atomenergia-kutatás ősei találkozhattak az atomkor mai kutatóival. A műsor házigazdái Dr. Kiss Dezső magfizikus, Szabados László és Szatmáry Zoltán reaktorfizikus voltak. Aki a Kronoviziót kezelte: Varga József. Szerkesztő Varga László, rendezte Szabó Attila.

A Népszabadság aznapi számában Szenes Gábor írta, részlet:
"Televízió minden iskolában. Először jelenik meg a címben foglalt mondat kijelentő mondatban, miután felszólító módban hét hónapon át többször kinyomtattuk. A kijelentő mondat pedig azt jelenti, hogy nagy örömmel közölhetjük: a Televíziót minden iskolának! mozgalom eredményekéképpen minden olyan iskolában, ahol villanyáram van, már működik legalább egy televízió. Két nagy nemzeti ünnepünk - a tavalyi alkotmány napja és az idei közelgő felszabadulási jubileum - között az egész országot bejárta és meghódította a társadalmi akció jelszava. ...Elsősorban a tanyasi, falusi, külterületi kisiskolák kapták a tévét, azután sorra-rendre jutott az iparosodó települések, a kisvárosi peremkerületek szegényesen felszerelt általános iskoláinak is. Van mintegy 400 olyan kisiskolánk, ahová még nem ért el a villanyáram. De körülbelül száz ilyen iskolában is megelevenedhet már a képernyő. Telepes készüléket vagy áramfejlesztő aggregátort is vittek ide a társadalmi adakozók, sőt több helyen előbb bevezették a villanyt, hogy bekapcsolhassák az ajándék tévét..."

Március 27. 19.25 Az ezeréves per - dokumentumfilm. 1945. március 27-én - négy nappal a földreform rendelet végrehajtási utasításának megjelenése előtt és a két nappal a pusztaszer-sövényházi szimbolikus földosztás előtt - dokumentálhatóan és hivatalosan, megyei vezetők jelenlétében földet osztottak. A moszkvai rádió akkori híradása és más források szerint is Tiszanagyfaluban kezdődött a földosztás. A dokumentumfilm ennek bemutatását tűzte ki céljául. A filmben megszólalt Veres Péter, Moczkó Károly PB titkár, Sejban András, Járnyi Kálmán elnök, Járnyi Kálmánné, Bodrogi András, ifj. Bodrogi András, Bodrogi Miklós. Szerkesztő Ilkei Csaba, operatőr Janovics Sándor, rendező Pintér Gyula.

Aznapi ülésén az MRT elnöksége jóváhagyta a Lenin centenáriummal, valamint a Győzelem napja 25. évfordulójával kapcsolatos műsorterveket (Magyar Országos Levéltár XXVI-A-8-a /66dob/MRT általános iratok).

Március 29. 20.20 Röpülj, páva - a felszabadulási népdalverseny döntőjének közvetítése a soproni Liszt Ferenc művelődési központból. Műsorvezető Vass Lajos, szerkesztő Lengyelfi Miklós, vezető operatőr Horváth József, rendező Balázs András.

Április

Ünnepélyes külsőségek közt kiosztják az Állami és a Kossuth-díjakat. A TV híradó is beszámol az eseményről.
Kerpel Róbert, a Magyar Televízió műszaki igazgatója Állami díjat kapott.
Szinetár Miklós, a Magyar Televízió főrendezője Kossuth-díjban részesült.
Zsurzs Éva rendező a Magyar Népköztársaság érdemes művésze,
Jánosa Lajos díszlettervező Jászai Mari-díjat,
Horváth Ádám rendező Balázs Béla-díjat,
Pécsi Ferenc elnökhelyettes Munka Érdemrend arany fokozatát kapta.
Koós Béla rovatvezető és Radnai János osztályvezető helyettes Felszabadulási jubileumi emlékérem kitüntetésben részesült.

Az Iskolatelevízió által elindított mozgalom eredményeképpen minden villanyárammal ellátott iskolának ekkor volt már televíziókészüléke. Az akció keretében közel ötezer készülék került az iskolákhoz.

Ismét sikert aratott a külpolitikai Fórum. A résztvevők néhány nappal később nyilvános közönségtalálkozón vettek részt.

Shakespeare-sorozat indul, a Rózsák háborújával.

A fővárosi országgyűlési képviselők meglátogatják a Rádió és Televízió székházát.

Róbert László II. díjat kapott a Róma városa című nemzetközi újságíró pályázaton.

Április 1. 20.20 Gogol A revizor című vígjátékának televíziós változata. Szereplők: Páger Antal - Anton Antonovics, Mészáros Ági - Anna Andrejevna, Várhegyi Teréz - Marja Antonovna, Balázs Samu - Zemljanyika, Kozák László - Ammosz Fjodorovics, Rajz János - Luka Lukin, Garas Dezső - Iván Kuzmics, Harkányi Endre - Dobcsinszkij, Körmendi János - Bobcsinszkij, Dégi István - Hlesztakov, Bánhidi László - Oszip, Almási József, Besztercei Pál, Teleki Sári, Gyenge Árpád, Horváth Pál, Hajnóczy Livia, Lelkes Ágnes, Miklósy György, Madaras József, Papp János, Pádua Ildikó, Rákosi Mária, Raksányi Gellért, Suka Sándor. Operatőr Czabarka György, rendező Zsurzs Éva.

A műsorújság 1970/12. számában Rajnai András rendező beszélgetett Zsurzs Éva rendezővel a televíziózás kezdeteiről. Részletek:
"Zsurzs Éva neve sajátos korszakot jelent mind a rádió mind a televízió történetében, s ezt a történetet talán valamikor elemezni és tanítani fogják. Egy azonban bizonyos: az emberi kultúra döntő változását idézik elő a technikára épülő művészetek. E változásról lehet vitatkozni, e változás irányát lehet befolyásolni, de megállítani többé nem lehet. Ezért e vitában perdöntő lehet Zsurzs Éva véleménye, hiszen életműve, személyisége elválaszthatatlanul összeötvöződött e tömegkommunikációs eszközökkel. Zsurzs: - Szinte mindent nekünk kellett kitalálnunk s ez kísérletezés nélkül elképzelhetetlen. Még a kezdet kezdetén történt: a szabadtéri színpadról közvetítettem a Nyírfácska együttes műsorát. Szép mozgásuk egymásba úsztatott képekkel, áttünésben komponálva még szebben mutatott. A közönség azonban felháborodott. Helyszíni közvetítést várt tőlem és nem összeúsztatott elektronikus kompozíciókat, amiket eredeti tévéműsor esetében talán örömmel fogadott volna. Nagy tanulság volt. Rájöttem: a közönség szemével kell néznem. Ezután beültem a nézőtérre a helyszíni közvetítések előtt, és nézőt megragadó lényeges mozzanatokat kerestem. Tévedés azt hinni, hogy a néző egyetlen totálképnek látja a színházat. A színpadon játszódó eseményeknek megfelelően vált a szeme, hol közelre szűkít, hol tágabbra vált, akár a kamerák. Ha megkérdezzük, hogy a nagymonológnál mit csinál a színpad sarkán a másik szereplő, nem tudják, mert a főszereplőre koncentráltak.
Az elmúl tizenhárom év kísérletei során bizonyos dolgok kikristályosodtak, s már megint érezhető valamiféle stagnálás, mely technikai eszközök megmerevedéséből, lassúbb fejlődéséből ered, de korunkat ismerve ezt a megmerevedést csak rövidnek, időlegesnek, átmenetinek szabad tekintenünk. Életem, a technikai eszközökre épülő művészetek terén végzett munkásságom legfőbb tanulsága a változás, változtatás, folyamatos, állandó szükségének felismerése."

Április 2., a TV Híradó beszámol arról, hogy felavatják a budapesti földalatti gyorsvasút - METRÓ - első, kelet-nyugati vonalának a Fehér út és a Deák tér közötti szakaszát. Majd a Kossuth-díjak átadásáról tudósít (többek között Fábri Zoltán, Illyés Gyula, Marton Endre, Házy Erzsébet, Szécsényi Ferenc operatőr, Szinetár Miklós is kapott). Érdemes művész lett Zsurzs Éva, Balázs Bála díjat kapott Horváth Ádám.
19.10 Vasút a város alatt - riportfilm. A TV Híradó munkatársai 1963-tól nyomon követték a budapesti METRÓ építésének nehéz és sikeres állomásait. Ott voltak amikor a Zagyva hidat az épülő Astoria állomás és aluljáró fölé helyezték, amikor felrobbantották a Nemzeti Színházat, vízbetörés volt az Uránia mozi alatt. A forgatás előtt a forgatócsoport húszféle orvosi vizsgálaton esett át, míg megkapták az engedélyt a "keszonban végezhető munkához", forgatáshoz is. A filmet Bokodi Béla forgatókönyvíró, szerkesztő és rendező, Vecsei Marietta operatőr, Desser (Krämer) Mária vágó készítette. A film az EBU cannes-i nemzetközi híradó riportversenyén képviselte Magyarországot.

A Rádió és Televízió Újság 1970/15. számában beszélgetést közöltek a kitüntettek közül az Állami díjas Kerpel Róbert műszaki igazgatóval (R.L.) és a Kossuth-díjas Szinetár Miklós rendezővel (L.H.Gy.). Részletek az interjúkból:
Kerpel Róbert:
"...- Húsz éve van a cégnél. Mint üzemmérnök kezdte, majd 1955-től Ön volt a Rádió főmérnöke. Most az MRT műszaki igazgatója, ezen belül a TV operatív műszaki vezetője. Van-e, volt-e olyan feladat, amely különösen a szívéhez nőtt?
- Nincs. 18 éve dolgozunk ennek a műszaki bázisnak a megteremtésén. Ma 1, 6 milliónál több néző a tanúnk, hogy mit csinálunk. (Szigorúan és következetesen többes számot használ, magáról még harapófogóval sem tudok többet kiszedni belőle egy mondatot sem. Hogy lesz ebből portré? - gondolom, aztán belemegyek a tények sorolásába, mert ezek mégiscsak az ő eredményei is.) Szóval 1956-ban kezdtük a kísérleti tévéadásokat. Ismerkedtünk a gépekkel, a szakmával. Izgalmas volt. Egy év múlva tavasszal az első helyszíni közvetítés, egy focimeccsről. ...57 február: megindulnak a rendszeres adások - és tavaly márciusban a színes kísérletek. Most április 4-én pedig színesben élőben adtuk a felvonulást. Persze a technika századában nincs olyan, hogy valamit végleg megoldottunk. Mindig más, mindig új kell...
- Nekem nemcsak szakmám ez, hanem a hivatásom, meg a családom is. A feleségem, Kiss Mária, velem együtt 1950-től rádiós. Most ő is tévézik - másodikán a közvetítő kocsiban avatta a Metrót, 3-án ő vezette a parlamenti közvetítést. Bízom benne, hogy egyszer majd a fiam is. ...Mert már ott van velem, ha egy nagyobb eseményre elmegyek. Nem, nem ellenőrizni, csak szeretek jelen lenni a nagy dobásoknál, részt kérni az izgalomból..."
Szinetár Miklós:
"...- Hogyan tekint vissza a televízióban eltöltött nyolc esztendőre?
- Jó közérzettel és lényegében elégedetten. Sikerült modern operafilmeket (Éjszaki repülés, Cest la guerre ), nemzeti klasszikusokat (Bánk bán, Az ember tragédiája, A csodálatos mandarin) és feszült drámákat (Temetetlen holtak, Halálnak halála) a képernyőre vinnem. A televízió-műfajt nagyon megszerettem, ma már a legsajátosabbnak érzem, mert lehetőséget ad arra, hogy munkámban a tartalomra, az intellektuális mondanivalóra összpontosíthassak, ugyanakkor - természeténél fogva - kötelezően előírja, hogy tömeghatásra törekedjem...
- Milyen fontosságot tulajdonít a nézőnek, a mű hatásának?
-Rendkívüli fontosságot, ami nem azonos az engedményekkel, az elvtelen udvarlással. Szívemből gyűlölöm a közönség-terrort, mindkét fajta megnyilvánulásában - egyfelől az alantas ízlésűek követelőzését, másfelől a sznobok bennfentes diktatúráját. Mindig az emberi igazságot igyekeztem szolgálni, a tág értelemben vett realizmus eszközeivel. Ugyanakkor szívesen rendeznék olykor szűkebb kör számára, barátja vagyok a nem öncélú kísérletezések..."

A Népszabadság írta április 3-án:
"Mint a Magyar Televízió szerda délutáni sportadásában jelentette: megvan a megállapodás a mexikói labdarúgó világbajnokság helyszíni közvetítéseiről. Eszerint a Magyar Televízió május 31.- június 21. között tíz mérkőzést egyenesben közvetít; 6 nyolcad-döntőt, továbbá egy negyeddöntőt, két középdöntőt és a döntőt."

Április 4. 09.45 Felszabadulásunk 25. évfordulóján címmel közvetítés a fegyveres erők ünnepi díszszemléjéről, valamint a magyar fiatalok és sportolók felvonulásáról. Munkatársak: Ilkei Csaba, Horvát János, Megyeri Károly, Müller Tibor, Petress István, Szőnyi János riporterek, vezető operatőr Mátray Mihály és Bornyi Gyula, rendező Pintér Gyula és Eck T. Imre. A közvetítést az Intervízió tagországai is átvették.
Ilkei Csaba az előző napi műsorújságban így írt, részletek:
"Az április 4-i minden eddiginél látványosabbnak és gazdagabbnak ígérkező díszszemle nemcsak a 25 éves néphadsereg és a fegyveres erők fejlődésének mérföldköve, hanem a Magyar Televíziónak is: ez lesz az első színes helyszíni egyenes közvetítés. Ahogy a fegyveres erők parádéja sem csak az utóbbi öt év (utoljára 1965-ben volt díszszemle) eredményeit tükrözi, hanem jelképesesen negyedszázadét, úgy a TV mostani felvonulása is egy kicsit jelképezi a hazai televíziózás eddig megtett útját és új állomását: a fekete-fehér stáb hagyományos négy kamerája mellett ott áll majd a színes helyszíni közvetítőkocsi is, három kamerával. A felkészülés a tévében hetek óta tart; sok új problémát kellett megoldani, így például kiderült: nem is olyan könnyű elhelyezni három újabb kamerát a zsúfolt, beépített téren, amelynek átrendezése új helyzet elé állította a műszakiakat..."

Az Esti Hírlap április 6-i számában -bel- írja:
"A díszszemle közvetítése valódi szenzációval is szolgált: többször is élő adásban láthattuk azt a katonai repülőteret, ahonnan a gépek felszálltak. Egy helikopterről pedig hangban kaptunk közvetítést - mi látható odaföntről. Nem lehet ilyen lelkesen beszélni a téren dolgozó operatőrökről, vagy inkább a kameraállásokról, mert meglehetősen ügyetlenül voltak elhelyezve a felvevőgépek, s jószerivel alig tudtak becsületes képet adni erről az impozáns felvonulásról."
Ugyanezen a napon 20.20 Kedd, szerda, csütörtök - tévéfilm. Szereplők: Bitskey Tibor - Deső Kálmán, Tordy Géza - Opor Ernő, Káldy Nóra - Klára, Bálint András - Bartal Géza, Bánhidy László - id. Bartal, Dégi István - Fésüs Járó Ferenc, Mensáros László - Gáldy bíró, Csurka László - Gallai hadnagy, Koncz Gábor - Sorki, Madaras József - Tarba, valamint Bay Gyula, Benkő Gyula, Békés Rita, Csernus Mariann, Dávid Kiss Ferenc, Györffy György, Kádár Flóra, Kozák László, Maklári János, Márki Géza, Molnár Tibor, Némethy Ferenc, Somogyvári Pál, Suka Sándor, Velenczey István. Operatőr Nagy József, rendező Hajdufy Miklós.
21.25 Köszöntjük Kossuth-díjas művészeinket - Gratulálunk! A műsorban látható volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Illyés Gyula író, Bernáth Aurél festőművész, Széchenyi Ferenc operatőr, Fábri Zoltán rendező, Weöres Sándor költő, Fónyi Géza festőművész, Marton Endre rendező, Kovács András filmrendező, Vámos László rendező. A műsor szerkesztője Lehel Judit, rendezője Horváth Ádám volt.

Április 5., elindult a Kodály-Bartók útján sorozat. Csak tiszta forrásból -Galántai táncok. Riporter, műsorvezető Nagy Jenő. Szereplők: Szlovák Filharmonikusok, Ludovit Rajter, Magyar Állami Hangversenyzenekar, Ferencsik János, Szlovák Filharmónia Énekkara, Jan Maria Dobrodinsky, Horváth Mihály téri iskola énekkara, Lukin László, a BM Duna Művészegyüttes zenekara, Mészáros Tivadar. Szerkesztő Lengyelfi Miklós, Meier Jaroslaw, rendező Ruitner Sándor. A műsort az Intervízió is átvette.

Április 8., a TV Híradó beszámol Kozma István olimpiai bajnok birkózó autóbalesetéről, majd haláláról.

Április 11., elindult később legendássá vált útjára az amerikai Apollo program 13-as számú expedíciója, ami a harmadik Holdra szállást hajtotta volna végre az űrhajózás történetében. A fedélzeten a negyedik űrutazásán járó veterán parancsnok, James A. Lovell mellett két újonc pilóta, John L. Swigert (ő az utolsó pillanatban ugrott be a rubeolát kapott eredeti pilóta helyére), és Fred W. Haise (ő irányította volna a leszálló modult) indult a Holdra. Április 13-án, helyi idő szerint este kilenc után néhány perccel a földi irányító központban felhangzott a rádióból a később hírhedtté vált mondat: "Houston, van egy kis problémánk." A Holdra szállás tervéről a NASA azonnal letett és az első számú cél az lett, hogy az űrhajósokat, akik a robbanás pillanatában háromszázhúsz-ezer kilométerre jártak a Földtől, épségben lehozzák. Ehhez viszont az kellett, hogy az Apollo-13 megkerülje a Holdat, és annak gravitációs erejét kihasználva vegyen lendületet a Föld felé. Az asztronautáknak nyolcvanhét órát kellett túlélniük a megrongálódott űrhajóban úgy, hogy sem ők, sem a földi központ nem ismerte pontosan a sérülés mértékét. Harminchat órával a robbanás után (és több mint ötvennel a landolás előtt) jelezte a leszállóegység műszere, hogy a széndioxid-koncentráció veszélyes szintet ért el. Az asztronauták földi távirányítás mellett ragasztószalaggal, kartonlapokkal és műanyag zacskókkal barkácsolták össze az űrhajó szűrőit a leszállóegység szellőzőrendszerével, hogy ne fulladjanak meg - sikerrel. Az irányító központnak sikerült megfelelően módosítani az Apollo-13 pályáját, és a landolás a Csendes-óceánon olyan pontos volt, hogy az USS Iwo Jima mentőhajónak mindössze 6,4 kilométert kellett megtennie, hogy felszedje az űrhajósokat. Egy órával a leszállás után már a hajó fedélzetén ápolták őket. A TV Híradó beszámolt az eseményekről.

Ezen a napon 20.45 Bárdi György szórakoztató műsorát tűzte műsorára a televízió, az Antonius és Gugyerák... címmel. (Bárdi kabaréjelenetben szerepelt először Gugyerákként, amivel olyan sikert aratott, hogy folytatásos kabarészámmá lépett elő. Ez a siker adta az ötletet a műsor elkészítéséhez. Később Bárdi megvált a figurától, mert túlságosan csak ezzel a figurával azonosították.)
Szereplők: Bárdi György, Darvas Iván, Ruttkai Éva, Tomanek Nándor, Greguss Zoltán, Verebélyi Iván, Verdes Tamás, Házy Erzsébet, Hankó Elemér, Zentay Ferenc. Szerkesztő Buzáné Fábri Éva, rendező Palásthy György.

A műsorújság 1970/26. száma Gömöri József dombóvári néző leveléből idéz:
"Az egyik helybéli általános iskola II. osztályában általános felmérő dolgozatot írattak. Az egyik kérdés az volt: hogy hívják az iskola igazgatóját. Az osztály egyik tanulójának aggódó anyja megkérdezte csemetéjét, hogyan sikerült a felmérés: Mit írtál Bandika? Kiderült, hogy az igazgató bácsi nevét - történetesen Lajosnak hívják - ly-nal írta a gyermek. Mikor az ijedt és haragvó szülő emiatt kérdőre vonta, Bandika nagy méltatlankodva és dühösen védekezett: De anyu, a Gugyerák bácsi miért mondja akkor azt: Gugyerák Lajos, ly-al leginkább?.

A Magyar Nemzet április 15-i számában Vilcsek Anna írta:
"...Gugyerák már-már védhetetlenül elragadja Bárdi Györgyöt. A művész lassacskán oda jut, hogy a közönség egyszerűen Gugyerákként emlegeti. Mosolyogva emlegeti így. S lehet-e nagyobb öröm egy színésznek annál, hogy mosolyra készteti közönségét. Gugyerák egy arc, de Bárdinak sok arca van. Színészöntudata nem engedheti, hogy a Gugyerák-arc elhalványítsa a többi arcot, a jelentékenyebb, izgalmasabb arcokat. Gugyerák népszerűsít, de tönkretenni is képes, ha a színész hagyja elhatalmasodni magán a gugyerákságot, a biztos sikerre csábító fintorokat és hangsúlyokat, a modort, illetve a modorosságot. Bárdi azonban nem hagyja. Szereti is Gugyerákot, küzd is ellene.
Ez a szeretet és ez a küzdelem adta a televízió portréműsorának alapötletét. Igen jó alapötlet, s ezt Palásthy György rendezése nagyjából ki is aknázta. Kiváló a műsor technikai megoldása. A televízió olyan lehetőséget is teremt - és a rendező él a lehetőséggel - mint a színész önmagával, illetve Gugyerákkal énekelt kettőse, amely egyébként nem csupán technikailag kitűnő..."

Angliában 1965-ben a BBC elhatározta, hogy a televízió adásaiban rendszeres továbbképzést szervez orvosoknak. A kísérletnek nagy visszhangja támadt: 1970-ig már több ilyen programot sugároztak. Az adások időpontja 13.15 volt, ami egybeesett a szigetországban általános ebédidővel, a programot a soron következő pénteken 23.15-kor megismételték.

A műsorújság 1970/15. számában Novontny Zoltán két fiatal televíziós riportert mutatott be, mindkettő korábban élsportoló volt. Részletek:
"Terlanday Mária:
Magyar bajnokságot nyert páros műkorcsolyázásban, ezüstérmes volt az Universiadén a svájci Villarsban. Csillogó szemű, fekete hajú törékeny fiatalasszony. Neve szinte mindennap látható a képernyő jobb alsó sarkában, ugyanis a TV Híradó riportere. Egyik nap a mezőgazdasági öntözőgépek alkatrészellátási problémáiról forgat riportot, másnap a főváros ünnepi előkészületeiről, harmadnap Dombóvár várossá nyilvánításáról. S mellesleg ő az első magyar sportriporternő!.
- Bár a sportrovat segítségével kerültem évekkel ezelőtt a Televízióhoz - előbb a falurovatba, majd a Híradóhoz - mégis nagyon meglepett, hogy rám bízták az EB közvetítését. Addig többnyire másfél perces híradó-anyagokat készítettem és rendszerint felvételre, most pedig másfél-kétórás közvetítést kellet adnom egyenesben. Érthető, hogy izgatott voltam, s érthető, hogy lázasan készültem a nagy eseményre. Nagyon igyekeztem, de mégis kétséges számomra, hogy megnyertem-e a nézők kegyeit. ...A képernyő előtt ülők talán furcsállták, hogy a megszokott férfi sportriporterek helyett nő szólt hozzájuk. Ami a jövőt illeti, elsősorban szeretnék állandó, jó munkatársa lenni a Híradónak, s ha ehetőséget kapok, boldogan közvetítenék ismét..."
Dr. Egri János:
Néhány éve még a még háromszoros bajnok Vörös Meteor jégkorongcsapatának középcsatáraként ontotta gólokat. Négy évig volt válogatott. ...Műszaki doktor, villamosmérnök a Posta Vezérigazgatóság fejlesztési szakosztályán. Feladata a televíziós átviteli vonalak biztosítása. Játékos, néző, és riporter minőségében öt világbajnokságon volt már.
- Fokozatosan jutottam el az önálló közvetítésig. 67-ben Bécsben még turistaként szólaltam meg, a grenoble-i olimpia idején a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ösztöndíjával Franciaországban tartózkodtam, természetes, hogy ott lábatlankodtam a tévés stáb körül. S nagy örömömre a szünetekben egy-egy összefoglalót is elmondhattam. Tavaly már a tévé küldött Stockholmba, s a kommentárok mellett egy-egy harmadot már közvetíthettem is. Így következett el az idei év. Itthon a feleségem magnószalagra vette minden mondatomat, s hazaérve az volt az első, hogy lehallgassam magam. Kihegyezett fülekkel figyeltem, úgy érzem, a 2:2-re végződött svéd-csehszlovák és a szovjet-svéd döntő közvetítése sikerült. ...A jégkorong mellett megpróbálkoznék más sportágak tudósításával is, például a focival..."

A Népszava április 11-én közölte Pécsi Ferenc alelnök írását, A televízió a millióké címmel. Részletek a cikkből:
"Miért tűrik ezt a tévé vezetői? A néző olykor jogos, mindenesetre az egyik leggyakoribb kérdése ez, ha valamelyik műsor kivívta a legteljesebb nemtetszését. Érdekes jelenségről van szó! Általánosnak mondható ugyanis, hogy a tévénéző az általa rossznak ítélt műsort szinte cenzori tiltásra szeretné ítélni, tekintet nélkül arra, hogy a többieknek azonos-e a véleményük. Ugyanazok, akik a saját munkahelyükön szinte gazdasági törvényszerűségnek tekintik az úgynevezett megtűrt selejt létezését, a tévével szemben engedmény nélkül vallják: mindig jó műsort szabad csak alkotni. A jó természetesen mindig az, ami nekem teszik, a rossz pedig, ami nekem nem kedvemre való. S már el is érkeztünk a tévé műsorkészítésének legnagyobb dilemmájához. Mi a jó és mi a rossz a képernyőn? A világért sem szeretnék most filozofálni a jó és a rossz megmérhetetlen fogalmáról és a viszonylagos voltáról. Bár az is igaz, hogy ugyanarról a produkcióról a legkülönfélébb véleményeket alkotjuk, pusztán azért, mert szerencsére nem vagyunk egyformák és így elvárásunk és ízlésünk is különféle. Mégis, azért megállapítható az esetek többségében, hogy ez például valójában jó, amaz pedig - az igazat szólva - csapnivalóan ízléstelen és pocsék. Az utóbbit pedig irtani indokolt. Mégsem állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy a nívótlanság kiiktatása már megmentené a nézők többségének elégedettségét és egységét. Minden tárgyilagos és igényes néző elismeri például, hogy a Repülj páva! népdalvetélkedő sorozat mind célkitűzéseiben, mind pedig megvalósításában egyike a magyar televízió legnemesebb, nagyszerű vállalkozásainak. S még ezúttal is sok levél érkezik az - úgymond -unalmas falusi műsor miatt. Ez a jelenség jól példázza, hogy még a kiválóan sikerült és valóban igaz ügyet szolgáló adásoknak is van nagyszámú és olykor nagyon agresszív ellenzéke.
A probléma gyökere abban rejlik, hogy a televízió, ámbár a lakástulajdonosok beleegyezésével, de percenként magánlakásértést követ el, mivel univerzális műsorát a választás és a tiltakozás lehetősége nélkül rákényszeríti az intim családi körre, az otthonunkra. A tévéműsor akarva, akaratlanul mindig ingerli a közönség jó ízlését, mert szüntelenül új és új ellentmondásokat teremt a központból sugárzott eszi, nem eszi, nem kap mást adás és a teljesen atomizált és differenciált elvárások között...
Egymás kívánságait is illik tehát tiszteletben tartani ha már egyetlen műsoron kell osztozkodnunk. Tűrjük el, hogy az egyik embernek az operaelőadás igazi gyönyörűség, a szórakozás csúcsa, a másiknak pedig szörnyű, ásító unalom. Az egyik néző rajong a beat-zenéért, még a zenészek jelmezén és hajviseletén sem háborodik fel, a másik ugyanezt valóságos merényletnek tekinti, és indulatosan tiltakozik az ifjúság eme megrontása ellen. Az egyik néző módjával krimit akar, azt pihenésnek, azt valamilyen keresztrejtvény fejtésnek tekinti, és azt vallja, hogy másnap még akár a szocialista brigádban is jobban megy a munka, a másik ember hévvel és nagy meggyőződéssel hirdeti, hogy az ilyen filmek a bűnözés melegágyai és apránként lerombolják az iskolai nevelő munka eredményeit. ...A tévének egyértelműen az igényesség, a kultúra, az irodalom, a népművelés oldalán kell állnia. ...A gyakran misztifikált tévészerűség célja: hogyan lehet jobban közkinccsé tenni, milliók befogadására késztetni a legkorszerűbb művészetet, politikát, tudományt. Teljesen nyilvánvaló, hogy a sokmilliós közönség nemcsak nagyobb lehetőséget nyújt a kultúra és általában az ismeretek terjesztésére, de egyben sajátos korlátozást is jelent. Amíg egy kísérleti színház közölhet néhány nézőjével, ugyanerre a művészi kísérletezésre nem vehető igénybe néhány milliós közönség türelme. ...Sok jogos van e követelésekben. A tévéműsorok szüntelen és gyorsuló forradalmi tartalmi és formai megújítására szükség van. De ezeknek a tévé önnön törvényeit kell követniük. A képernyőre tekintve egyaránt vegyük észre annak lehetőségeit és korlátait. Ez olyan nagyhatású fegyver, amelyet nem lehet és nem szabad bárhol és bármilyen célra bevetni. Kocsmai verekedés feloszlatására sem szoktak gépfegyvert vagy hajóágyút, s különösen nem atomfegyert alkalmazni. ...A tévének egyértelműen az igényesség, a kultúra, a irodalom, a népművelés oldalán kell állnia. ...A legkönnyebb szabályos és unalmas műsorokat készíteni. Az unalom pedig bűn, ha úgy tetszik, politikai vétek, még akkor is, ha az adás eszmeileg kifogástalan...
Mi, a tévé vezetői az áradó bírálatok számában eséllyel vetélkedhetnénk a labdarúgás mindenkori vezetőivel. Ez is bizonyítja a televíziózás népszerűségét és közüggyé válását..."

Április 14., a TV Híradó külföldről átvett képanyag segítségével beszámol a nyugat-német CSU kongresszusáról.

Április 15. 21.20 Tíz éves a Pécsi Balett - riportfilm. Riportalany Eck Imre koreográfus és Tóth Sándor koreográfus. A filmben részletek voltak láthatók a Pécsi Balett műsoraiból (Vujicsics: Vázlatok egy találkozásra, Gulyás: Pókháló, Bukovy: Parancs, Vivaldi: Ballo concertante, Kincses: Mit akar a kalapod?, Gluck: Don Juan, Bartók: A csodálatos mandarin). A forgatókönyvet írta és a riportokat készítette Vitányi Iván, szerkesztő Vecsernyés János, operatőr:Bíró Miklós, rendező Esztergályos Károly.

Április 16., a TV Híradó beszámol arról, hogy meghalt Veres Péter író, és Hanoiban pedig Váczi Mihály költő, aki 1963-tól haláláig országgyűlési képviselő volt. Sokat utazott külföldre, ezek az utazások hatással voltak gondolkodására és költészetére egyaránt. Kulturális delegáció tagjaként Vietnámban érte a halál.

Április 18. 20.25 A 0416-os szökevény - sorozat 4/1. része. Szereplők: Márkus László, Bárdi György, Nagy Attila, Páger Antal, Pécsi Sándor, Inke László, Mádi Szabó Gábor, Kaló Flórián, Torday Teri, Basilides Zoltán, Budai István, Csonka Endre, Csurka László, Csürös Karola, Dégi László, Horváth Gyula, Kautzky József, Pusztai Péter, Ruttkai Ottó, Szabó Ottó, Ujréti László, Vándor József. Szerkesztő Fellegi Tamás, rendező Keleti Márton.

Április 19. 18.15 Nyitott könyv. Illyés Gyula: Puszták népe, Ebéd a kastélyban. A Szépirodalmi Könyvkiadó új vállalkozása volt Illyés Gyula életművének kiadása, ehhez kapcsolódott a Magyar Televízió Nyitott könyv című műsorsorozatának aktuális adása. Riporter, műsorvezető Dersi Tamás, riportalanyok: Illyés Gyula, Simon István és Ungvári Tamás. Szereplők: Balázs Samu, Bitskey Tibor, Makay Margit, Máthé Erzsi, Kállai Ilona, Tyll Attila, Raksányi Gellért, Horkai János, Somogyvári Pál, Orsolya Erzsi, Siménfalvy Sándor, Kiss Ferenc. Szerkesztő Katkó István, vezető operatőr Darvas Máté, rendező:Gaál Albert.
A TV híradó pedig beszámol a Dunántúli színházak találkozójáról.

Április 21., a TV Híradó tudósítást közöl a moszkvai Lenin centenáriumi ünnepségekről, amin részt vett Kádár János is, valamit ismerteti, hogy új kormánya van Ausztriának, melyet Bruno Kreisky kancellár vezet.

Április 22. 19.05 Leninváros - a huszonnégy évesek városa. A Lenin évforduló kapcsán Tiszaszederkény a Leninváros nevet kapta, ez alkalomból helyszíni közvetítésben mutatta be a televízió a várost és lakóit.
20. 20 az ünnep estéjén a Gyurkó László művéből készült A döntés című tévéoratóriumot tűzte műsorára a televízió. Szereplők: Keres Emil, Major Tamás, Mensáros László, Avar István, Huszti Péter, Juhász Jácint, Blaskó Péter, Kozák András, Sztankay István, Szabó Gyula, Tomanek Nándor, Nagy Attila, Gellei Kornél, Horváth József, Némethy Ferenc, Bánffy György, Bozóky István, Deák Sándor, Dégi István. Operatőr Czabarka György, rendező Szinetár Miklós.

A műsorújság ezt írta előzetesében:
"A mű egy történelmi pillanat tükre, amelyben a XX. század nagy történelmi kérdése, a hamleti gondolat korszerű változata fogalmazódik meg: tenni, vagy nem tenni? ...A teljes egészében eredeti dokumentumokon alapuló, illetve azokat felhasználó tévé-oratórium a bolsevikok központi bizottságának arról az üléséről szól, amelyen eldőlt a fegyveres harc, a forradalom megkezdése, illetve az azonnali cselekvés szükségessége. Nem maszkos dráma ez, nem szokványos televíziós játék; a történelem drámaisága elevenedik meg benne mindenfajta visszatekintő kozmetikázás nélkül. Ennek a központi bizottsági vitának Lenin már vezéralakja volt, s a műsor azzal tiszteleg a nagy filozófus, humanista és forradalmár emlékének, hogy szigorú puritánsággal jeleníti meg a lenini gondolat történelmi szükségszerűségét és nagyságát."

A Beszélőben Radó Dezső írta, "1970":
"1970-nek nem csupán a negyedszázados felszabadulási jubileum miatt kellett, ha törik, ha szakad, sikeres esztendőnek lennie. Ott volt ráadásul a Lenin-centenárium, valamint a X. pártkongresszus, amelyet november 23. és 29. között rendeztek meg. A lakosság alig heverte ki az egyik felajánlást, már készülhetett a következőre. Vitathatatlan azonban, hogy a jelszóáradat mögött valódi eredmények húzódtak meg. 1970-ben 87 ezer lakás épült hazánkban, amelynek negyede panelből készült. Ez időben 3,1 millió lakásra 3,3 millió háztartás jutott, vagyis még közel félmillió család élt társbérletben. 1970-ben 100 szobára 202 fő jutott, azaz minden szobára két fő.

Április 23., a Külügyminisztériumban Péter János külügyminiszter a 60/PJ/1970 számú levelében javaslatot tett az MSZMP PB-nek a május 14-i Varsó Szerződés aláírásának 15. évfordulós ünnepségeivel kapcsolatban. Részlet:
"Sajtó: A rádió és a Televízió, a központi sajtó és a megyei lapok - mértéktartó méretben - emlékezzenek meg az évfordulóról, hangsúlyozva a Varsó Szerződés védelmi jellegét, létrejöttének körülményeit, aláhúzva a békés jellegét, utalva tagállamainak a világbéke és az európai biztonság és béke érdekében tett kezdeményezéseire. A TV közöljön filmösszeállítást a Varsó Szerződés egyes fontosabb eseményeiről..." (Magyar Országos Levéltár 288.f 22/1970/1.őe. Ag 425/2.).
Pullai Árpád az Agitációs és Propaganda Osztály és a Külügyi Osztály közös előterjesztésben továbbítja Péter János levelének tartalmát a Politikai Bizottságnak április 28-án (Magyar Országos Levéltár 288.f 22/1970/1.őe.).

Ezen a napon a TV Híradó Váczi Mihály temetésről közöl riportot, valamint arról, hogy magyar országgyűlési képviselők látogattak a Magyar Televízióba, és tudósít a pécsi tévétorony építéséről.

Megjelent a Rádió és Televízió Szemle legújabb száma, ebben dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese kijelentette:
"Fokozni fogjuk a kulturális, a művészeti életről szóló tájékoztatásunk időszerűségét, frissességét, gyorsabban fogunk reagálni az új jelenségekre és gyorsabban foglalunk állást velük kapcsolatban..."
Vitray Tamás az Egy riporter az élő helyszíni közvetítésről című írásában a riporteri munka lélektanáról és esztétikájáról írt.

Április 25., a TV Híradóban bemutatják a hordozható televízió készüléket, a MINIVISORT.

Április 30., a TV Híradó beszámol arról, hogy Kádár János találkozott Gus Hall amerikai kommunista vezetővel.

Május

Az 1970-es SZOT díjasok: B. Megyeri Gabriella rendező, Kerekes János, a tévé zenei vezetője és Vass Lajos, a Röpülj, páva műsorvezetője.

Róbert László újságíró és Halász Mihály operatőr Ültessetek maniókát! című filmjükkel számolnak be indokinai utazásukról.

A Népszabadság június 21-i számában Jovánovics Miklós írta, részlet:
"Indokinát nekem leghitelesebben Halász Mihály és Róbert László fedezte fel Ültessetek Maniókát! és Egy ország a sok közül dokumentumfilmjével. Elemi erejű élmény frissítette fel a hírdömping szüntelen ingereitől eltompult érzékszerveinket, melyek már a vérlázító események hatására is alig reagálnak. Pedig riportereink a háború zajos és látványos kulisszái mögött jártak, a háborús országok idilljét lesték el. Mégis többet mondtak el a háborúról, mintha csatajeleneteket forgattak volna. Majdnem elfelejtettük, hogy háború van - mondta Róbert László a második film vége felé. Ugyanezt tapasztalja a néző is. Majdnem elfelejtkezik a háborúról. De ez a majdnem elfelejtkezés a nagy erejű rádöbbenésre: háború van, döreje, füstje belengi a legédesebb pillanatokat is..."

A Magyar Ifjúság június 26-i számában Bersényi Iván írta, részletek:
"Tedd a szívedre a kezed, kedves olvasó, és nyíltan szembenézve önnön tükörképeddel, mered állítani azt, hogy elhitted azt, amit a Rádió és Televízió Újság írt előzetesként Halász Mihály és Róbert László dokumentumfilmjéről. Elhitted-e, hogy láthatsz a televízióban egy olyan, a mai Vietnamot bemutató filmet, amiben nem a Híradókból és a rotációson elmosódott telefonokból ismeret felvételeket látod viszont? Róbert Lászlóék olyan megismerésre törekvő idegenként barangolták be Észak-Vietnam vad hegyeit, sivár tengerpartjait és lüktető városait, akiket bedekkerek szokványos látnivalóinál jobban érdekel maga a nép, amely lakja ezt a tájat, akik az egzotikumban is az embert keresték... Megtalálták azt az embert, aki másképp él, másképp öltözködik, másképp eszik és másképp is imádkozik, mint mi, de ugyan úgy küzd boldogulásáért és ugyanúgy mosolyog örömében vagy szemérmes zavarában, mint mi, s ahol a gyerekek ugyanolyan kíváncsisággal csodálkoznak a világra, mint nálunk. ...Megismertettek minket egy néppel, melyik már-már elvontan, a személytelen és egyéntelen hősiesség fogalmaként élt képzeletünkben. És hatásos filmet csináltak, mert számítottak ránk, nézőkre is, és hagyták, hogy a látott képek igazi értelmüket, valódi tartalmukat a mi tudatunkban nyerjék el."

Vértessy Sándor az oszakai világkiállításról készített filmet.

Meghalt Horváth József, a Televízió egyik első operatőre.
Huszonegy éves korában, 1925 őszén indult el a Paulay Ede u. 52. számú ház felé. Nem is gondolta ekkor, hogy rövidesen a Magyar Filmiroda vezérigazgatója elé kerül és a vállalat nyolcadik alkalmazottja lesz. Először laboratóriumi mindenes lett, majd segédoperatőr. Későbbiekben is a kor szokásai szerint maga az operatőr hívta elő a filmet a laboratóriumban, így korábbi gyakorlata nagyban segítette. A Magyar Filmiroda ekkor az MTI leányvállalataként működött és hetenként készített a mozik számára Híradókat, ezek egyik operatőre lett. Horváth József végigjárta a filmezésnek a nagy iskoláját, ekkor vált vérévé az az elv, hogy nincs kis film és nagy film az alkotó számára. Fiatal operatőrként 1933-ban részt vett az első nagyszabású magyar hangosfilm forgatásán, amelynek Halló Budapest volt a címe. 1945 után a Híradó és Dokumentum Filmgyárban dolgozott, sok oktatófilm is a nevéhez kötődik. 1959. január 1.-én került a Magyar Televízióhoz. A tévé stúdió osztályán már szélesebb skálán bontakozott ki sokétű tudása. Filmet forgatott Az öreg Bakony titkáról, a 125 éves Herendi Porcelángyárról. 1965-ben csatlakozott az újonnan létrejött Természetfilm rovathoz, Rockenbauer Pál és Rácz Gábor csapatához. A Viperák című filmért (szerkesztő Rockenbauer Pál, rendező Rácz Gábor, operatőr Horváth József) Prix Japon Tokyoi Filmfesztivál különdíjat kapott 1967-ben.

Az ifjú sportriporter jelöltek számára meghirdetett Pályabelépő című sorozatra ötezer jelentkező volt, tizenhárman kerültek a fináléba.

Budapesten tartotta alakuló ülését az Intervízió magyar javaslatra megalakult népgazdasági szekciója. A publicistákat, kommentátorokat, vezető szerkesztőket tömörítő új tagozat elhatározta, hogy lehetőséget keres különféle közös produkciók készítésére, és az első ilyen műsort már a következő félévben realizálják.

A budapesti nemzetközi sportfilmfesztiválon a legjobb magyar televíziós alkotásra kiírt díjat a Mesterfokon című filmnek ítélték oda (rendező Mahrer Emil, szerkesztő-riporter Szőnyi János, operatőr Várszegi Károly).
A rövidfilmek Miskolcon rendezett fesztiválján első alkalommal kapott fődíjat televíziós film, az Özvegy Farkasné (rendező Zolnay Pál, operatőr Mátray Mihály, szerkesztő Brády Zoltán).

Tömpe István, az MRT elnöke eredményes rádiós-televíziós tárgyalásokat folytatott Japánban.

Május 3. 21.25 indul Sylveszter András sorozata, az Állami-díjas tudósaink. Az első rész riportalanya dr. Mócsy János akadémikus, Tőkei Ferenc, az irodalomtudományok doktora és Detre László akadémikus.
A második részben május 14-én Szentágothai János akadémikus, dr. Bajusz Sándor, a kémiai tudományok doktora, dr. Medrihradszky Kálmán, a kémiai tudományok doktora, dr. Kisfaludy Lajos, a kémiai tudományok kandidátusa, Nagy Elemér, a fizikai tudományok doktora és Millner Tivadar akadémikus szerepelt.
A harmadik részben július 19-én Friss István igazgató, dr. Rajki Sándor biológus és dr. Kádas Kálmán rektor helyettes szerepelt.

Május 05. 18.00 A béke ünnepén - közvetítés az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány, és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa gyűléséről és az ünnepi műsorról a Vígszínházból.
21.10 Győzelem napja - körkapcsolásos műsor a II. világháború befejezésének 25. évfordulója alkalmából. A műsor sorra kapcsolta az antifasiszta harcban részt vett országok fővárosainak többségét: Moszkvát, Varsót, Párizst, Belgrádot, Londont, Berlint és Bonnt. Szerkesztő Korolovszki Lajos, műsorvezető Ipper Pál, rendező Kígyós Sándor.
Ugyanezen a napon a TV Híradó külföldről átvett képanyag segítségével beszámol a Cannes- i Filmfesztivál megnyitásáról.

Május 06. 20.20 Maszk nélkül - portréműsor Arkagyij Rajkinról, a Szovjetunió népművészéről, a Leningrádi Miniatűr Színház művészeti vezetőjéről.

A műsorújság levelezési rovata közölte Gera József békéscsabai néző levelét:
"Rendszeres nézője vagyok a budapesti kerületek között folyó vetélkedőnek. Az ember szinte együtt lelkesedik a résztvevőkkel egy-egy gyors és jó válasz után. Akaratlanul is felmerül bennem a gondolat: vajon az én megyém lakói olyan jól ismerik-e szűkebb hazájukat, mint a fővárosiak és helytállnának-e a versenyben? Javaslom, hogy ezt a nagyszerű vetélkedőt szélesítsék ki megyék közötti vetélkedőre."
Egy másik vidéki vélemény dr. Solymosi Ede múzeumigazgatótól, Bajáról:
"...A tévé Pestet hozza be a vidéki lakásokba. A vidéki fiatal azt hiszi: amit a televízióban lát, az az igazi pesti. Igyekszik úgy viselkedni, vagy még úgyabbul. Évek óta figyelem: Baján a legmodernebbül a bekerült falusi lányok öltözködnek, Pesten is a vidékiek akarnak túltenni a bennszülötteken. Tavaly nyár elején rengeteg érettségi tablót néztem végig Pesten. Az egész Nagykörúton nem találtam annyi hosszú hajú fiatalemberről készült képet, mint Baján egyetlen tablón..."

Május 9. 21.15 Bednai Nándor portréműsora A Lenke... címmel. Riportalany Lorán Lenke színművész. A műsorban szerepelt még: Berényi Ottó, Dévai Hédi, Forgács László, Hlatky László, Hollós Melitta, Horváth Tivadar, Kazal László, Kozák László, ifj. Kozák László, Kibédy Ervin, Korondi György, Miklósy György, Rátonyi Róbert, Siménfalvy Sándor, Thury Éva, Viola Mihály, Zana József, Zsudi József. Szerkesztő Lehel Judit, operatőr Mezei István, rendező Bednai Nándor.

Május 11. 18.00 elindult a Képes Kalendárium című havonta jelentkező műsor, amely az évszakok változásával, hazai és külföldi tájak ismertetésével, növényekre és állatokra vonatkozó hasznos tanácsokkal foglalkozott. Szerkesztője Rockenbauer Pál volt.

A Televízió Pártbizottsága május 11-én Ritter Tibor előterjesztésében megvitatta az MRT belpolitikai műsorainak alapvető és formai kérdéseit. A részletes televíziós vitaanyagot Márványi György, Megyeri Károly, Németi Gyula, Kovács Béla, Matúz Józsefné és Pacsay Vilmos készítette (Magyar Országos Levéltár XXVI-A-8-a 89. dob. MTV Vezetői értekezletek anyagai).

Május 12., a TV Híradó tudósított az új csehszlovák tévéközpont átadásáról a Kavci-hegyen.

Május 13., a TV Híradó külföldről átvett képanyag segítségével beszámol a szovjet flotta bécsi látogatásáról.

Május 18., beszámolót közöl a TV Híradó a Miskolci Filmfesztivál megnyitásáról. Ezen a napon indult útnak Thor Heyerdahl RA-2 hajója Marokkóból. A TV Híradó 20-án közöl képriportot az eseményről. Heyerdahl új hajót épített, ezúttal perui indiánokkal, és viszontagságos 6100 kilométeres út után a RA 2-vel átjutottak aztán Barbadosba.

Május 22. 20.20 Ifjúság 1970/1 - Fiatalok Jubileumi Vetélkedője. Riporter, műsorvezető Müller Tibor, szerkesztő Karácsondy Miklós, rendező Kökényessy Ferenc, vezető operatőr Dobay Sándor és Szilágyi Virgil.

Május 23. 20.50 Thomson kapitány - Berkesi András színművének közvetítése a József Attila Színházból, felvételről.

Az első budapesti nemzetközi sportfilm-fesztivál zsűrije a Kulturális Kapcsolatok Intézete által a legjobb magyar televíziós alkotásnak adományozott díjat a Mesterfokon című sportfilmnek ítélte oda. Rendező Mahrer Emil, szerkesztő-riporter Szőnyi János, operatőr Várszegi Károly.

Május 28. 19.35 Vendégjáték Bolognában című riportfilm bemutatása. A TV Híradó munkatársai elkísérték a Magyar Állami Operaház társulatát a bolognai vendégjátékra. Az első premier Szokolay Sándor Vérnásza volt. A Teatro Comunale nézőterén ülő nézőket felvonásról felvonásra ragadta magával a modern opera. Másnap megjelentek a kritikák és kiderült, hogy az Unitá, a milánói Corriera della Sera és a bolognai Resto del Carlinó kritikái a legteljesebb elismeréssel méltatták a zenét, a magyar énekesek tisztán csengő hangját, az egész előadást. A vendégjátékon került utoljára színre A csodálatos mandarin, Harangozó Gyula koreográfiájában. A "történelmi pillanatokat" Kecskés László operatőr és Zádor László örökítette meg.

A Film Színház Muzsikában Demeter Imre írta május 29-én:
"Ettől a Mandarintól olyan szomorúan búcsúzom, mint itt Bolognában búcsúztak tőle a nézők, akik nem tudták, hogy ez a Mandarin végleg megöletett, ebben a koreográfiában nem támad fel többé a balett-színpadon. Pedig ez a koreográfia modern, nincs rajta egy szem por sem. Harangozó Gyula ismét mesterien alakította az Öreg gavallért, így hát alakításától is búcsúznom kell. Lakatos Gabriella és Fülöp Viktor nem megismételhető mesterműve íme befejeződött..."

Május 30. 20.45 Tabi László Spanyolul tudni kell című komédiájának közvetítése a Vígszínházból, felvételről.

Május 31. 18.40 labdarúgó világbajnokság. A megnyitó és a Szovjetunió-Mexikó mérkőzés közvetítése Mexikóvárosból. A VB meccseit a kísérleti II. program színesben is sugározta (OIRT 24. csatorna, 495,25-501,75 MHz).

Június

Ismét nagy terveket készítettek elő. Pályázatot írtak ki a Szabadság-hegyen építendő új televíziós nagyadó illetve egy Budapest új szimbólumának is megfelelő óriás tévétorony megtervezésére. A pályázat egyik feltételként szabta meg, hogy a torony tetején körkilátó erkély legyen, alatta a toronytörzs körül óránként egy teljes fordulatot megtevő panoráma étterem kapjon helyet.

A művelődési miniszter rendeletet alkotott és ebben szabályozta az MRT és a szerzők kapcsolatát, a mindkét félre érvényes jogokat és kötelezettségeket.

Tragikus körülmények között elhunyt Lénárd Judit, a televízió népszerű bemondónője.
Az első bemondó nemzedék tagja volt. Ő volt az 1965-ben induló Delta című, ma is népszerű tudományos magazin első műsorvezetője, 1967-ben a Kapcsoljuk című irodalmi sorozat műsorvezetője, s beszélgetőpartnere Rodolfo mesternek az 1968-ban forgatott Képzőbűvészet című ismeretterjesztő sorozatban.
Koreny János írta róla az " Mtévénosztalgia" című könyvében. Egy tévénéző és hajdani műsorkészítő emlékképei című könyvében:
"...A színpad dobogóját cserélte fel a tévé képernyőjével. Halk szavú, csendes lénye hamar meghódította a nézőket. Fiatalabb kolléganői mellett ő képviselte az érettebb nemzedéket. Fegyelmezettsége példaszerű volt. Kulturált mozgása , mosolya emlékezetes maradt azok számára is akik ritkán látták. Nagyon szerette az életet, ennek ellenére - vagy tán éppen ezért - önként meg tudott válni tőle, amikor rátört a gyógyíthatatlan betegség".
Június 6., a TV Híradó tudósít a Prágai TV Fesztiválról. Sok volt a "mai témát" feldolgozó film. Az amerikai televíziók filmjei között szerepelt ekkor Andy Crocker balladája egy Vietnamból Texasba visszatért katonáról és csalódásairól. A Szegények ügyvédje pedig egy fiatal ügyvédcsapatról szólt, akik a szegényeket sújtó törvénytelenségeket próbálták megmutatni. A Magyar Televíziót Örkény István Hanákné-ügy című tévéfilmje képviselte, valamint az Őrjárat az égen című sorozat egyik epizódja.

Június 9., a TV Híradóból megtudhatták a nézők, hogy bezárták a Bábszínházat.

A Rádió és Televízió Újság 1970/ 23. száma ismertette a Nívódíjas Lenin-műsorokat:
Gyurkó László A döntés című tévé-oratóriumért, valamint ugyanezen tévéműsorért az alkotók, Szinetár Miklós, Sipos Tamás, Czabarka György, Horváth Zoltán és Váli László nívódíjban részesültek.
Varga Zsuzsa, Kiss György, Radó Gyula, Palkovics Mária, Schenker Pál, Komlós László, Bernhart Endre, Bartos Pál, Dinnyés János, Kelemen László és Béres András a hat adásból álló dokumentumsorozatért kapott nívódíjat.
Horvát János, Brády Zoltán, Mahrer Emil, Bibics Éva, Krajcsovics István, Rudas János és Fülüp Árpád a Leninváros című televíziós műsorért kapott nívódíjat.

Június 9. 18.50 közvetítés sorozat első része az Alba Regia Interjazz Fesztiválról Székesfehérvárról. Fellépők: Nowi vokál, Do You Do vokál, Benkó dixieland együttes, Csik Gusztáv trió, Kovács Andor trió, Clarke Boland Big Band, The Young Lions, Red Onions, Studio IV
Szerkesztő: Módos Péter, rendező: Ruittner Sándor.
Ekkor Székesfehérvár az ország jazz-fővárosa volt. Kétségtelen, hogy a város zenekedvelő közönsége valójában a fesztiválok 1967-es indulása alkalmával találkozott első ízben igazi modern jazzel.

Június 12., a TV Híradó külföldről átvett képanyag segítségével beszámol az Osztrák Szocialista Párt kongresszusáról.

Június 13. 19.30 Huncut kísértet - vígjáték közvetítése a Katona József Színházból, felvételről.

Június 16. 20.20 Viktor Rozov: A futópályán - színmű közvetítése a József Attila Színházból, felvételről.

Június 17. 20.20 Halász Mihály operatőr és Róbert László dokumentumfilmje Vietnámról, Egy ország a sok közül címmel.

Június 18. 20.20 Suppé: Pajkos diákok. Szereplők: Csákányi László /Várhelyi Endre/ - Gejer tőkepénzes, Almási Éva /Szirmai Márta/ - Frinke Léni pincérlány, Kovács Zsuzsa /Erdész Zsuzsa/ - Lizi, a húga, Konrád Antal /Bartha Alfonz/ - Anton, asztalos legény, Kertész Péter /Bende Zsolt/ - Brand diák, Németh Sándor /Palcsó Sándor/ - Fleck diák, Márkus Ferenc /Csákányi László/ - Kocsmáros. A Magyar Rádió és Televízió Énekkara, a Fővárosi Operettszínház Tánckara, rendező Seregi László.

Június 21. 20.25 Egy este Tolnay Klárival. Szerkesztő Balla Katalin, operatőr Bornyi Gyula, rendező Bozó László.

Június 22., Budapesten tárgyalt Nimeri szudáni állam- és kormányfő, a látogatás eseményeiről tudósított a TV Híradó.

Új szenzáció! Bejelentették, hogy az AEG Telefunken cég négy mérnökének ezen a napon sikeresek voltak a kísérletei, és megtalálták a megoldást a video-hanglemez készítésére. Euard Schüller, Hans Joachim Klemp, Horst Redlich és Gerhard Dickpoo előállították a világ első képhanglemezét.
A Kisalföld írta augusztus 4-én az Inter Nationes cikke alapján, részletek:
"...- Mit jelent a képhanglemez?
- Azt, hogy a képlemezjátszó segítségével mozgó televíziós képet és a hozzájuk tartozó hangot akármelyik közönséges televízió képernyőjére át ehet vinni. Ezzel a találmánnyal - a hagyományos hanglemez rendszeréhez hasonlóan - megalkottak egy új audio-vizuális eszközt, amely kész programokat kínál egyszerűen, gyorsan és olcsón. A képhanglemez új lehetőséget nyit az otthoni és az iskolai szórakozás, információszerzés és képzés számára..."
A video-hanglemezt június 27-én a TV Híradó külföldről átvett képanyag segítségével be is mutatta.

Június 23., a Rádió és Televízió Tárcaközi Bizottság áttekintette a Televízió helyzetét, Tömpe István elnök előterjesztése alapján. A Bizottság állásfoglalásairól és javaslatairól június 23-án kelt levelében Sebestyén János, a Rádió és Televízió Tárcaközi Bizottság soros elnöke tájékoztatta az MSZMP Gazdasági Bizottságát. A levelet még aláírták: Asztalos Lajos, Boros László, Horn Dezső, dr. Jávor Ervin, Madarasi Attila, Tömpe István, Udvardi Sándor. Részletek:
"A Rádió és Televízió Tárcaközi Bizottság egyetért az MRT elnökének azon javaslatával, hogy - a nemzetközi tapasztalatok figyelembe vételével - a műsoridő növelése terén megfontolt előrelépést eszközöljünk. 1970-ben indítsák el az élő színes adásokat a szakemberképzés és a műsor-export érdekében. A MRT a filmgyárban eszközlendő megrendelései egy részét színes technikával készítse, figyelmet szentelve ezen filmek export-lehetőségére.
A színes műsorsugárzás adási időpontjának az év első felében történő változatlanul hagyása mellett, színes technikával javasolja közvetíteni az április 4-i és május 1-jei ünnepségeket. Célszerű lenne átvenni és sugározni a Szovjetunióból, az NDK-ból mindazokat a műsorokat, amelyek színes technikával készülnek. Javasolják közvetíteni a mexikói labdarúgó világbajnokság eseményeit, továbbá azokat a bemutatásra érdemes eseményeket, amelyek a SECAM szabvány szerinti felvétel technológiával kaphatók. ...A Rádió és Televízió Tárcaközi Bizottság megalapozottnak tartja az MRT elnökének azon javaslatát is, hogy az év második felében a kísérleti adások műsoridejét növelni kell azzal a céllal, hogy műsorkészítő művészeti és műszaki munkatársai megtanulhassák a színes műsorkészítés technikáját...
A Rádió és Televízió Tárcaközi Bizottság szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a televízió elhelyezésére vonatkozó gazdasági bizottsági határozat teljesítésében lemaradás mutatkozik, mely veszélyezteti a televízió II. műsorcsatornájának kiépítését, az erre hozott kormányhatározat határidejének betartását.
A Kormány határozata értelmében a televízió elhelyezését a követelményeknek megfelelő módon kell megoldani. Az elhelyezési koncepció alapja a Technika Háza egészének a televízió céljaira történő átengedése, illetve egy könnyűszerkezetes technológiával építendő szerkesztőségi épület megépítése. Tekintettel a MTESZ új székházának megépítésével kapcsolatos beruházási fedezet biztosításának nehézségire, a televízió az épületet a jelenlegi megítélhetőség szerint 1973 végéig nem kapja meg. A könnyűszerkezetes szerkesztőségi épület megépítéséhez szükséges devizafedez az Építési és Városfejlesztési Minisztérium részére biztosított import keretből nem fedezhető. A jelenleg alkalmazott építési technológiával történő építéshez a minisztérium nem tudja biztosítani az építési kapacitást úgy, hogy az épület 1973-ban üzembe helyezhető legyen. A Tárcaközi Bizottság kéri, hogy a televízió elhelyezésnek komplex és máig is megoldatlan problémáját a jelenleg kialakult helyzet alapján a Gazdasági Bizottság vizsgálja felül és hozzon megfelelő döntést." (Magyar Országos Levéltár XXVI-A-8-a I/10-IV.30/1970/ 36 old.)

Június 25., az MSZMP Központi Bizottsága Tömegpropaganda Alosztálya osztályvezetőjének, Szatmári Miklósnak Márványi György osztályvezető megküldte a politikai tanfolyam helyébe lépő új műsorsorozatnak, a valószínűleg Változó Világunk című sorozatnak részletes adási tematikáit, véleményezésre. (Magyar Országos Levéltár 288.f 22/1970/9.őe Ag. 690.)

A "Prix Jeunesse International 1970" nevű müncheni fesztiválon (amelyen a legnagyobb gyermek-, és ifjúsági tévéműsorok, illetve filmek vesznek részt) az Iskolatelevízió "Szülök nevelők egymás közt" sorozatának A szerelem című filmje nyerte az ifjúsági kategória díjat. (Iró Benedek Katalin, rendező Katkics Ilona).
Vélemények a filmről:
Prof. James D. Halloron (Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Leincester, Nagy-Britannia):
"Különösen nagyra értékelem a Magyar Televízió sikerét, mert olyan filmet előzött meg, mint a BBC Take three girls (Végy három lányt) című filmje, mely Angliában igen nagy siker volt."
Hassan Akrout (Tuniszi TV):
"Elsősorban az tetszett, hogy a film senkinek sem ad igazat. Nyitva hagyta a vitás kérdéseket, s ezzel gondolkodásra és vitára serkentette a nézőket."
Lasse Sarri (Svéd TV, Stockholm):
"Mint rendezőt, rendkívül megragadott a színészvezetés biztonsága. A rendező hagyományos eszközökkel élt, de ezeket nagyon kulturáltan és következetes alkalmazta. Szeretném magyar kollégám egyéb munkáit is megismerni."

Június 28. 21.05 Világirodalmi Magazin, az Elbert János fordítói estje című műsor bemutatója.

A Szolnok megyei Néplapban írta V.M. július 1-jén:
"A világirodalom kiváló szakértője ki tudja hányféle minőségben szerepelt már a képernyőn és szerzett kellemesen tartalmas perceket, órákat a tévé nézőinek. Most műfordítói minőségében állt a nézők elé, hogy munkássága egyik fő területének, a műfordításnak örömeiről és gondjairól adjon számot. Várkonyi Zoltánnal, az est rendezőjével való párbeszéde azonban nemcsak műfordítói hitvallása volt, hanem bepillantás is a televízióhoz láthatóan vonzódó irodalomtanár ízlésvilágába. Mert Elbert János szívügyének tekinti a televíziózást."

Pálfy G.István a Hajdú Bihari Napló-ban ezt írta július 2-án ugyanerről a műsorról, részlet:
"Nem televíziós alkat, de - engedjék meg nekem ezt a cseppnyi személyességet - senkit nem látok olyan szívesen a képernyőn, mint éppen őt. Ezért is örülök sokszorosan annak, hogy a fordítói estek sorozatát Elbert János műsorával kezdték. Mert sok ragyogó fordítója van a televíziónak, de Elbert Jánosa csak egy. ...Az irodalmi életet egy kicsit is ismerők jól tudják, hogy Elbert Jánosnak nem fő műfaja a televízió. Fordító, irodalomtörténész, akinek jelentős művészi s tudományos eredmények állnak a háta mögött. Most csak egyre emlékeztetek: ő fedezte fel a magyar irodalom és a magyar olvasó számára - abban az időben, amikor még fel kellett fedezni - Isaac Babelt, a méltatlan sorsú szovjet novellistát. Sajnos az ő műveiből egy sem fért be a Világirodalmi Magazin vasárnapi számába. Nem is férhetett, hiszen most másfajta mondandója volt Elbert Jánosnak, a műfordítónak. Igen, mondandója, mert ha ő szólásra nyitja a száját vagy tollat ragad, ott és akkor ne várjunk üres fecsegést!
Higgyék el, nem olyan könnyű manapság az álmokról beszélni. Arról, hogyan képzeli magát valaki Franciaország királynőjének, avagy Hitler megtámadójának - azért, hogy szürke életét megszínesítse, olyan embernek álmodja magát, amilyen lehetett volna. ...Hiszen ezek a hősök amúgy valamennyien rendes emberek - ahogy a Suskin novella feleségfigurája mondja. Nagyon rendes, becsületes emberek. Olyanok mint mi, csak hát őket is megőrölte Stoppard pontos idője, a modern világ értelmetlen hajszája. Még jó, hogy bennük és bennünk él a pillangó - tudják, amelyik a rendőrben is. Tessék csak kipróbálni! Repülni egy kicsit... Ugye sikerül?"

Július

Újabb nézői statisztikát tettek közzé. Június végén 1.697.564 tévé előfizetőt tartottak nyilván. A fővárosban élt 26,6 százalékuk, 30,3 százalék vidéki városokban és 43,1 százalék községekben vagy falvakban.

Nemes László és Fehér Klára ausztráliai útjuk előtt szerződött egy filmsorozatra a Magyar Televízióval, Hozzál nekem kengurut címmel. Az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályról Német Jenő az első rész vetítése után kérdést fogalmazott meg a tévé vezetői felé, a film készítésével és vetítésével kapcsolatban. Pécsi Ferenc elnökhelyettes július 7-én válaszolt Katona Istvánnak, ebből részlet:
"A film műsorra tűzését a Művészeti Főosztály szerkesztője hagyta jóvá, a Műsorszerkesztőséggel egyetértésben. A sorozat első részének bemutatása után Németh Jenő elvtárs kifogásokat továbbított hozzám. Ezután néztem meg a sorozatot és megállapítottam, hogy az meglehetősen gyenge, és sok részletében szinte privát jellegű. Úgy döntöttem, hogy néhány rövidítés, vágás után (mely ellen a szerkesztők egyébként tiltakoztak) nem vesszük le a sorozatot a műsorról, mert abban az időpontban megüti a bemutathatóság mértékét és nem volna helyes elmérgesíteni viszonyunkat olyan írókkal, akik a Magyar Televízió számára már több ízben sikeres műsorokat készítettek és számítunk rájuk a jövőben is. A sorozat kritikai értékelését a soron következő műsorülésen végeztük el, és elmarasztaltuk azokat, akik a műsorokért felelősek." (Magyar Országos Levéltár, Agitációs és Propaganda Osztály 288.f 22/1970/9.őe. Ag. 718.)

Matúz Józsefné, a TV Híradó főszerkesztője elkészítette a Jelentés a TV Híradó átalakulásának előkészületeiről című előterjesztést az MRT Vezetői értekezlete számára július 17-én. Részletek:
"Mint már többször leírtuk, elképzelésünk lényege egy olyan tájékoztatási rendszer megvalósítása, amely naponta 3 adásban, fél 6 kor 10 percben, fél 8 kor 30 percben, 10 óra körül 10 percben sugároz tévé híradást, illetve tévé-újságot. Ez a rendszer figyelembe veszi a nézői szokásokat, mindenekelőtt azt, hogy az első kiadásnak négyszer-ötször annyi nézője van, mint a másodiknak.
Elképzeléseink lehetővé teszik erőink összpontosítást a főidőre - ugyanakkor biztosítják az egész adásperiódus alatt a folyamatos tájékoztatást. A 30 perces adáshossz az átlagos műveltségű nézőnek kedvez leginkább, mert a tempó némi lassítása megkönnyíti egyfelől az információk követését, másfelől a háttér anyagok, tudósítások, hírmagyarázatok nagyobb száma az új ismeretek beépítését a meglévő tudásanyagba. Megközelítően egy éve ragadtunk meg minden alkalmat arra, hogy a jövő elképzeléseit elemenként, részletenként kikísérletezzük. Hozzásegített ehhez az ünnepi periódus eseménysorozata és a nagy árvíz követelménye is. ...Az egész előkészítő periódust a gazdagabb, teljesebb informálásra való törekvés jellemezte. ...Ez alatt az időszak alatt a legkülönfélébb vonatkozásban próbáltuk ki azokat a személyiségeket, akikre új híradónknál számíthatunk.
Már az előző jelentésünkben megírtuk, hogy Ipper Pált, Heltai Andrást kívánjuk külpolitikai, Varga Józsefet és Bán Jánost belpolitikai műsorvezetőnek beállítani. Mind a négyen más-más egyéniségek, más-más terület szakértői. Az elmúlt hónapokban lement adások tapasztalatai alapján úgy véljük, hogy harmonikusan kiegészítik egymást, nyomatékot adva az egyes eseményeknek és a Híradó egészének.
...Megtörténtek az első szerény lépések ahhoz, hogy a szó szoros értelmében országos lappá legyünk, budapesti tévéből országos orgánum legyünk. Természetesen stábjaink eddig is igyekeztek mindenhova eljutni, félállású tudósítóink is minden tőlük telhetőt megtettek. Mégis azzal a szervezeti intézkedéssel, hogy állományba vettünk 3 megye székhelyén (Győr, Miskolc, Pécs) indulásként 1-1 operatőr-tudósítót, minőségi változások előtt nyitottunk kaput. Így már nemcsak Pestről tekintünk be egy-egy megye ablakán, hanem a megyék belülről és állandóan jelenthetnek és jelentkezhetnek gondjaikkal, eredményeikkel. Az első lépések reményekre jogosítanak. A terület vezetői mindenütt egyetértettek javaslatainkkal és teljes támogatásukat napról-napra kifejezik. Mind a három megyében megtiszteltetésnek vették és politikai munkájuk segítésének, hogy éppen onnan indultunk el. Vidéki tudósítóink három legjobbjának státuszba vételével* biztosítottnak látszik az ország három lényeges területének (Dél-Dunántúl, Észak-Dunántúl és Észak-Magyarország) a jelenleginél jóval gazdagabb tükröződése adásainkban.
Külföldi tudósítók ügye. Bár csak néhány hete kezdte meg munkáját a Szovjetunióban utazó-tudósító stábunk, teljesítményük igazán bíztató és mint módszert, érdemesnek látszik szélesebb körben más országokban, Keleten és Nyugaton egyaránt alkalmazni. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látjuk, heti 2-4 riportot készíthetnek az utazó-tudósítók. Az elmúlt hónapokban majd teljes egészében kiküszöböltük a külföldi tudósítók rádiós megoldású jelentkezését. Bebizonyosodott az, hogy a TV Híradó integráns része lehet, vagy még inkább kell lennie a külföldi tudósítók képvonalon való bejelentkezése.
...Helyszíni közvetítések a TV Híradóban. A TV Jelentinél tervezett átalakítások azzal is járnak majd, hogy a rövid helyszíni közvetítések kikerülnek az adásból. Ezért is, de mert félórás tévés újság nehezen képzelhető el a leghatásosabb tévés eszköz, a helyszíni közvetítés nélkül, szükségesnek tartjuk, hogy mozgékony közvetítő berendezés álljon rendelkezésünkre. Nem állítjuk azt, hogy minden nap épp az adásidő alatt történik valami fontos közvetítésre érdemes az országban, de azt szeretnénk, ha a Vezetői Testület arra ösztönözne minket, hogy igyekezzünk minél több olyan helyzetet találni vagy szervezni, ami megérdemli a helyszíni közvetítő kocsi igénybevételét. (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a - 1/13-1970 MTV általános iratok)."
* (Dunavölgyi Péter, a szerkesztő megjegyzése: Győr - Katona Miklós, Pécs - Kovács Sándor, Miskolc - Kovács György.)

A Magyar Hírlap július 13-i számában Négymillióan "olvassák" - napilap a képernyőn címmel Ábel Péter írt a TV Híradóról, megszólaltatva Matúz Józsefné főszerkesztőt. Részletek:
"Az ország kétségkívül legnépszerűbb napilapja a TV Híradó. Esténként három millió néző ül a képernyő előtt, forgatja lapjait s tájékozódik a közeli és távolabbi világ legfrissebb eseményeiről.
- Valóban jó a hasonlat, ha napilapnak nevezi a híradónkat - mondja Matúz Józsfné, a TV Híradó vezetője, a műfaj hazai úttörője. Anyagunknak mintegy kilencven százaléka friss, napi értesülés, amelyet három kiadásban sugározunk. Műsorkezdetkor öt percen át híreket mondunk, majd a tulajdonképpeni híradó két kiadásban, húsz-húsz percnyi terjedelemben jelentkezik.
- Hogyan alakul a hazai és a külföldi újdonságok aránya?
- Hozzávetőleg 60 százaléknyi a magyar, 40 százaléknyi a külföldi anyag. Ez utóbbiak egy része repülőgépen kerül hozzánk. Három filmhírügynökséggel (amerikai, angol és nyugatnémet céggel) szerződtünk. Naponta délután négy órakor az Intervízió, öt órakor az Eurovízió legfrissebb híradóanyagait nézzük át. Amit ezek közül kiválasztunk, telerecordingra rögzítjük. Állandó forgatócsoportunk működik Moszkvában, és igénybe vesszük természetesen a külföldön dolgozó magyar tudósítókat is..."

A műsorújság 1970/29. számában ugyanekkor Sykora Sándor rendezővel, a Híradó rendezői munkájáról készített interjút R.A.:
"Nálunk próba nincs, ez a legélőbb adás. Sokszor magam is csak adásban találkozom egy-egy eseménnyel. Mindez megváltoztatja a rendező helyét, szerepét. Ez nem művészi, hanem rutinmunka. A többi adástól az is megkülönbözteti, hogy itt nem percekben, hanem másodpercekben mérjük az időt. Ha a nézők látnak egy többféle illusztrációval bemutatott eseményt, ez számomra sokszor matematikai pontosságú munkát jelent. A műsor előtt néhány perccel megkapott hírről többféle anyagot kell rendszereznem: a negyven másodpercből például húsz másodpercet filmmel, tíz másodpercet diával, tíz másodpercet pedig bemondó segítségével töltök ki. A részidőket pontosan be kell tartanom, sem rövidebb, sem hosszabb nem lehetek. Ezért a képegységek egy részét nem technikus kezeli, hanem én magam: a vetítőgépet én indítom, a diázót az asszisztensem működteti, a fotókat, rajzokat az ügyelők készítik a kamerák elé. Bár már délben megkezdem a munkámat, az anyag nagy része hat után kristályosodik ki, ezért rendszerezésünk, kombinálásunk igen gyors döntéseket kíván. Természetes dolog, hogy a néző viszont koránt sincs tekintettel a híradó készítésének gyors körülményeire - ugyanúgy nézi, mint a többi műsort, s a ritmustalan, rossz rendezői munkát kellemetlennek érzi..."

Július 2. 18.55 EXPO 70 - Vértessy Sándor félórája az oszakai világkiállításról.

Megjelent a Rádió és Televízió évkönyv 1970, az MTV Minerva gondozásában, Lévai Béla szerkesztésében, 35 Ft-os áron.

Július 3. Ifjúság 1970 - döntő 1. része, a fiatalok ifjúsági vetélkedője.
Riporter, műsorvezető Müller Tibor, Wisinger István, Moldoványi Ákos, szerkesztő Karácsondi Miklós és Végh Miklós, rendező Kökényessy Ferenc és Pauló Lajos.

Július 5. 17.25 Konck out - musical-krimi közvetítése a Fővárosi Operettszínházból felvételről. Írta Szinetár György és Szenes Iván, zenéjét szerezte Lendvai Kamilló, rendezte Seregi László.

Július 7. 20.20 Földindulás - tévéfilm. Szereplők: Avar István - Kántor János, Gyöngyössy Katalin - Juli, Elisztratov József - Józsika, Sulyok Mária - Böbékné, Solti Bertalan - Böbék, Dayka Margit - Mári néni, Kiss Manyi - Piókás szüle, Kohut Magda - Fekete Zsuzsi, Agárdí Gábor - Simon, Velenczey István - Orvos, Balogh László, Balogh Lászlóné, Bodonyi Béla, Békefi Irén, Györffy György, Horváth József, Majláth Mária, Pásztor János, Sivó Mária, Tarsoly Elemér, Versényi László. Írta Kodolányi János, rendező Marton Endre.

Július 11. 20.25 Goldoni: Két úr szolgája - vígjáték közvetítése a József Attila Színházból felvételről.

Július 12., a TV Híradó külföldről átvett képanyag segítségével beszámol a wimbledoni teniszversenyről.

Július 14. 18.20 A jövőnek nevelünk - riportfilm az egri audio-vizuális nemzetközi konferenciáról. Riporter Kő András, szerkesztő Ivancsics Lilla, rendező Pásztory János.
19.15 folytatódnak a tematikus megyei hetek, júliusban Fejér megye mutatkozott be: Jelentés Magyarországról, Fejér megye. Riporter, műsorvezető Horvát János, szerkesztő Pacsay Vilmos, rendező Vámos Judit.
20.20 Henrik Ibsen: Solness építőmester - színmű közvetítése a Vígszínházból felvételről.

A műsorújság 1970/28. számában Kelemen Endre írta, részletek:
"...Az egri tanácskozás tudományos alapossággal, akadémikusok és egyetemi professzorok előadásával kijelölte azokat a határokat, amelyek között a pedagógia szakembereinek munkálkodniuk kell. A gyakorlat kérdéseit, a hatékonyabb nevelés feltételeit és szükséges lépéseit a műsorok alkotói és felhasználói, a pedagógusok világították meg. A televíziónak a nevelésben betöltött szerepét a külföldi és hazai szakértők természetesen egyaránt hangsúlyozták. Dr. Nagy Sándor, az ELTE professzora a televízió egyik erejét vonzásának hatalmában látja. Az Iskolatelevízió műsorai közel állnak a közvetlen tapasztaláshoz. Hatásuk olyan szuggesztív, hogy igényli a nézők erkölcsi állásfoglalását. ...Felmerült az a kérdés is: mit kellene tenni annak érekében, hogy a televízióban rejlő nevelési értékek még hatásosabban realizálódjanak a tanulók személyiségében. Mindenekelőtt biztosítani kell a tévékészülékek felhasználását az iskolai munka során. ...Az egri konferencia nemcsak abban tért el az eddigiektől, hogy széles nemzetközi tapasztalatcsere keretében vitatta meg ezeket a kérdéseket, hanem abban is, hogy pontokba foglalt javaslatok, ajánlások születtek talán a legilletékesebb fórum számára: az ősszel összeülő V. Egyetemes Nevelési Kongresszusnak...
A televíziósok számára egy másik szempontból is jelentős volt az egri tanácskozás. Az egyik szabad délután Kovács Béla - a népművelési adások főszerkesztője - összehívta az Intervízió küldötteit. A tanácskozáson a küldöttek megvitatták az oktató rádiók és televíziók jövő év szeptemberében, Mexikóvárosban sorra kerülő világkongresszusának előkészületeit. Az Intervízió a Magyar Televíziót kérte fel arra, hogy készítse el a szervezet beszámolóját a világkonferenciára, és dolgozzon ki témajavaslatot az előkészítő bizottság részére, amelyben minden földrész képviselője helyet foglal..."

Július 17. 22.05 Péntek esti bemutató, Karinthy Ferenc: Gőz - tévéjáték. Rendezte Lengyel György, operatőr Czabarka György. Szereplők: Márkus László és Körmendi László.

A Magyar Nemzetben június 22-én Vilcsek Anna írta, részlet:
"...Két pucér személy veszekszik a gőzben, összezárva, mint abszurd drámák, s mint az élet számos helyzetében. Rivalizálnak, de nem lehetnek meg egymás nélkül. Hazudnak egymásnak és leleplezik magukat. Hiúságuk erősebb az életösztönnél. Gyűlölnek, unatkoznak. S játszanak, hogy el tudják viselni egymást és önmagukat, hogy el tudják viselni a gőzt és a gőzt, a hőlégkamra megpróbáltatásait. Szokványos drámai szituáció: két vagy több ember zárt helyre szorul, ahonnét valamiért nem mozdulhat, ahol egymásra van utalva, és ebben a kényszerű együttélésben feltárulnak a jellemek, a sorsok, a konfliktusok.
Izgalmas színhelyet talált e szituáció előidézésére Karinthy Ferenc a Gőzben, amely egyúttal paródiája is a különböző színpadi pokloknak..."

Július 18. 22.20 Urak és elvtársak címmel politikai kabaré közvetítése a Kis Színpadról, felvételről.

Július 19., a TV Híradó külföldről átvett képanyag segítségével beszámolt Nixon amerikai elnök és az amerikai indián vezetők találkozójáról.

Július 24., Pécsi Ferenc alelnök július közepén három napot töltött a BBC-nél. Az útról szigorúan bizalmas jelentést készített az MSZMP KB Agitációs Propaganda Bizottsága számára (Magyar Országos Levéltár, 288.f 22/1970/9.őe. Ag 744).

Július 25 20.25 A vörös macska - bemutatkozik a TV Zenés Színháza sorozat. Lehár Ferenc Clo-Clo című operettjének televízióz változata.
Szereplők: Almási Éva - Clo-Clo, Feleki Kamill - Severin Cornichon, Perpignan polgármestere, Fónay Márta - Melusina, Balázsovits Lajos - Chablais zenetanár, Horváth Tivadar - Maxim, Keleti László - Börtönőr, Körmendi János - Esztéta, Kozák László - Marabot miniszter, Farkas György, Hankó Elemér, Juszt Judit, Meskó Bánk, Rozsos István, Takács Mária, Holl István, Zentay Ferenc, Gálcsiki János, Laboch, Gerard, Jászai László, Bálint György, Náday Pál, Báró Anna, Berényi Ottó, Hámori Ildikó, Harkányi Endre és a Revü tánckar. Szerkesztő Ruitner Sándor, rendező Szinetár Miklós, vezető operatőr Kocsis Sándor.

A sorozat a későbbiekben a műfaj klasszikus szerzőinek bemutatásán kívül egyre több fiatal magyar szerző művét vitte képernyőre.
A Rádió- és Televízió Újság szeptember 4-i számában jelent meg Simon Emil írása:
"Zenés színház - csinnadrattával. Az előbbit a tévé produkálta - az utóbbi a bemutatókat követő véleményekből hallatszott. Új, mondhatjuk műfajt teremtő vállalkozás, érdemes szót ejtenünk róla. Egymáshoz elég közeli időpontokban bevezetőként három darabot is láthattunk.
- Ezzel a kampányszerű indítással feltűnővé akartuk tenni. Íme, megszületett, létezik, lehet rá számítani - mondja Ruitner Sándor szerkesztő, és rögtön hozzáteszi: A bemutatók nem határozták meg egyértelműen vállalkozásunknak sem a jellegét, sem a tartalmát, sem formai megoldásait.
- Akkor miért éppen ezekkel kezdték?
- A Vörös macska bemutatója egyben csendes megemlékezés volt Lehár születésének centenáriumáról. Hadd tegyem hozzá, hogy ennek az operettnek a 20-as években nem várt visszhangja volt. Mondhatjuk: Európában ez jelentette a musical-műfaj kezdetét! Éppen modernebb felfogása, zenei igényessége miatt is választottuk.
- A Régi nyár a hagyományos operett-feldolgozás más oldalról történt megközelítése. A keretjáték ebben is nyilvánvalóvá tette, hogy egy bizonyos korszak divatja került egyben pellengérre.
- A Házasodj, Ausztria! értékelésében a vélemények alaposan megoszlottak. Hadd szögezzem le, hogy ennek a zenés játéknak semmi köze sem volt az operetthez. Modern szerkesztés, mai hangvételű zene találkozott a darabban. Első sikeres kísérletünk volt ez annak elérésére, hogy egy-egy előadáson belül lehetőleg a közönség valamennyi rétegének szórakozás iránti igényét kielégítsük.
- Lehetséges ez egyáltalán?
- Szerintem igen. Ebben a darabban a játék, a melódia, a szatíra, a persziflázs egységben jelentkezett, és bizonyosan minden néző kihallotta a neki szóló hangot. Egyszóval: amolyan népszínház igényével készítettük, és ez a törekvésünk a jövőre nézve is. Tudjuk, hogy az igények eltérőek, de megint csak a Házasodj, Ausztria! példájára hivatkozom, amelyben a könnyű operett-dallam és a finomabb hallásúakat kielégítő zenei jellemzés egyaránt megtalálható volt.
- És a sokat emlegetett nosztalgia meg a történelemhamisítás?
- Ha valaki nosztalgiát érez a múlt iránt, abban ez az érzés él a zenés játékok nélkül is. De meggyőződésünk, hogy a figyelmes néző inkább a gúnyt, az idézőjelet veszi észre ezekből a darabokból, s nem ébred benne vágyakozás egy letűnt kor után. Bizonyos, hogy a fiatalok jót derülnek déd- és nagyszüleik világán. A történelmi hazugság emlegetése nevetséges. A zenés játék sohasem volt azonos a történelemoktatással. Mikszáth, aki abban a korban élt, maga is persziflált, s hangvétele kínálta a lehetőséget számunkra, hogy ezt folytassuk.
- Többször említette az igényt.
- Ez a zenés játékok iránt is eléggé kézzelfoghatóan nyilvánul meg. Nem lehet nem tudomást venni róla! Célunk és feladatunk, hogy a meglevő igényt ízlésesen elégítsük ki, sőt fejlesszük is. A jövőben bemutatandó klasszikus és mai darabok sorában a zenés játékok irodalmában található nemes anyagokat kívánjuk rögzíteni. Hangsúlyozom, hogy bárki legyen is a szerző, ezeknek a játékoknak korunk hangján, a fiatalabb generációhoz is közelítve kell megszólalniuk. Hogy ezt keretjátékkal vagy anélkül csináljuk-e - ez még a jövő kérdése.
A nézőkkel együtt érdeklődéssel várjuk a Tv Zenés Színháza újabb bemutatóinak jelentkezését!"

Ruittner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. (Ruittner ekkor már másként emlékezett az indulásra, szerinte az első adás 1972-ben volt, a rádióújság szerint viszont 1970 az elő ilyen sorozatcímmel "kiírt" adás.) Részletek:
"Megkeresett az akkori szórakoztató és zenei osztályról Bánki László, hogy nincs-e kedvem azt a munkát, amit addig a rádióban dramaturgként végeztem, a televízióban láttatni is?
Hát hogyne vágtam volna bele!
A váltás könnyed és zökkenőmentes volt. Azért is, mert korábban, amikor Tömpe Istvánt kinevezték a rádió elnökének - ő még a rádió és televízió elnöke volt -, egy beszélgetésre magához kérette a rádiós rovatvezetőket. Ő kérdezte meg először, hogy amit a rádióban Dalszínház címmel csinálok, nem lehetne-e televízióra adaptálni?
Hogyne lehetne!
A rádiós lehetőségek a kezdet kezdete óta hasonlítanak a filmes dramaturgiára. Csak a rádióban el kell mondani azt is, hogy kit látunk. Ha például valaki találkozik valakivel, azt mondja: Szervusz, Sanyi! A másik: Szervusz, Jóska! Hogy vagy? Ha mindez - mert látom - név nélkül hangzik el, akkor televíziós történés is lehet. Vigyázni kell azonban arra, hogy a rádió a kórusokkal és a nagy tömegekkel könnyebben láttatja a cselekményt, mint amennyire a televízió képernyője elbírja. Nádasdy Kálmán már munkám kezdetén figyelmeztetett: a televízióban arcközelit kell mutatni, ha igazi drámát akarunk láttatni. A helyes zenei hangsúlyok, az arcok, a szemek érzékeltethetik azokat az érzelmeket, amelyeket a színpadon csak gesztusokkal érhet el a rendező. Ennek az intelemnek a szellemében készült annak idején a Vámos László rendezte Bánk bán. A legteljesebb dráma volt az, ami Simándy József és Komlóssy Erzsébet szemében izzott. De a színészek is, akik a többi énekest helyettesítették, tökéletesen át tudták élni, meg tudták valósítani a felesleges színpadi ágálások és gesztusok nélküli drámát.
Én ezt életemben először, szintén a televíziónak köszönhetően, egy portréműsorban tapasztaltam meg. Lehetőségem nyílt a világhírű basszistával, Borisz Chrisztoffal egy portréműsort csinálni. Nem hozott és nem is igényelt jelmezt. A stúdióban - meglévő lemezfelvételeit felhasználva - minden szereprészletet civilben jelenített meg. Sötét öltönyt, nyakkendőt viselt, de rendkívül kifejező mimikával, egy-egy apró mozdulattal megjelenítette a drámákat. Ez az élmény egy életre szóló tanulságokkal bocsátott a zenés színházi dramaturg útjára... Amint említettem, ez 1970-ben következett be.
Ezt megelőzően készült Keleti Márton Régi nyár című filmje, ekkor forgatta Horváth Ádám a Kerekes János-Hubay Miklós-féle Házasodj, Ausztria! című filmet. De A csengő, az Éjszakai repülés, mind, mind ezek közé az első fecskék közé tartoztak, és Horváth Ádámnak volt egy Háry Jánosa is, ami egy másfajta kísérlet volt. Még nem volt Zenés Tv Színház, még csak kísérleteztünk, játszottunk a különböző gondolatokkal, összegezve: tervezgettünk. Ekkoriban kezdtünk el beszélgetni Bánki Lacival arról, hogy mindezt valamiféle rendszerbe kellene foglalni. Szinetár Miklós volt akkor a televízió művészeti vezetője, akinek a zenés film a szíve egyik csücske volt. És 1972-ben elindítottuk a Zenés Tv Színház produkcióinak sugárzását.
Az enyém lett a lehetőség, hogy az első bemutatóval jelentkezzem. Ez Lendvay Kamilló: A bűvös szék című kisoperájának ősbemutatója volt, a mű kifejezetten a mi megrendelésünkre készült. Verses szövegével Devecseri Gábor már majdnem készen volt, az utolsó részletek megbeszélésére azonban már a Kútvölgyi kórházba jártam hozzá. Elmondta elképzeléseit, de már nem volt ereje megcsinálni; azt mondta, ezt rád bízom. Ennek a bizalomnak voltak rádiós előzményei, ott dolgoztunk korábban együtt, egy hasonló munkán.
Azt hiszem, a Zenés Tv Színház első évével meghatároztuk a jövőt, teátrumunk arculatát is. Ha a rám eső rész két szélső pólusát nézem, akkor egy modern, huszadik századi operával indítottam, de még ugyanabban az évadban - mert évadban gondolkoztunk a tévében is, szeptembertől nyárig -, sikerült befejezni és műsorra tűzni Keleti Mártonnal a Bob herceget, ami azóta is az egyik legnagyobb siker... És nemcsak a televízióban, hiszen úgy készült, hogy moziban is be lehessen mutatni.
Az ismerkedés Keleti Marcival nagyon emlékezetes számomra, mert az összetűzés és a kibékülés jegyében történt. Könnyű volt összeveszni vele, de könnyű volt kibékülni is. Szakmai tudása mindenképpen biztosíték volt arra, hogy rádiós operettjeim után, vele könnyen kezdhetek az új műfajban gondolkodni. Ráadásul ő szerette maga mellett az új embereket.
Közös munkánk úgy kezdődött, hogy behívtak az osztályvezetőhöz, aki a kezembe nyomott egy forgatókönyvet, és azt mondta, ennek te leszel a dramaturgja. Ez volt a Bob herceg, a könyvet Békeffy István írta.
Elolvastam, és egy kis dolgozatban azt is leírtam, miért nem tetszik. Ez mindössze egy kétoldalas írás volt, a címe: Dramaturg- jelentés, s benne néhány elképzelés, vázlat. A leglényegesebb köztük, hogy egészen véletlenül odafigyeltem az angol királyi család akkori botrányára, ami a királynő húga és az udvari fényképész házassága körül kavargott. Ahogy ez megoldódott, az pontosan a Bob herceg végére illett. Ezt követően a könyvet visszavittem, letettem az asztalra, s az írást - szóban - azzal egészítettem ki, hogy ha egy forgatókönyv már készen van, akkor nyilvánvalóan nincs szükség dramaturgra. Ezt így, ahogy van, nyugodtan leforgathatja bárki. Nekem ez ebben a formában nem megy.
A következő nap bejött Keleti és Békeffy Pista. Marci - a maga goromba modorában - kikérte magának, hogy egy ilyen taknyos egy dramaturg-jelentésnek nevezett irományban közölje: neki nem tetszik az ő könyve! Békeffy egészen addig a dologról nem tudott semmit, ott találkozott velem és ezzel a két oldallal is először. Pár perc türelmet kért, elolvasta, és - Marci legnagyobb megdöbbenésére - megkérdezte, hogy ráérek-e délután.
Igen.
Felmentem hozzá, és megbeszéltük az általam felvetett dolgokat és a további munkát. A régi felhasználásával ugyan, de mégis teljesen új forgatókönyv-változat született. És a végső poén - angol királyfiról lévén szó - az újkori botrányra hegyeződött ki, nem holmi sablon operett megoldásra.
Megkezdődött a forgatás, de én tartottam a harminc lépés távolságot, le se mentem a Pasaréti műterembe. Megnyugtatott, hogy nem volt ott Békeffy Pista sem. Azt hittem, az ügyet egyszer s mindenkorra lezártuk, amikor váratlan fordulat történt. Akkor még az Orgona utcában, a Rózsadomb alján laktunk, Keleti Marcihoz közel. A harmadik vagy negyedik napon értem jött egy kocsi, azzal az üzenettel, hogy menjek le, mert valami probléma van. Gondolkodás nélkül mentem, de kiderült, hogy a kérés Marci részéről csak a békülés szándékát szolgálta. Olyannyira, hogy a Bob herceg sikeres befejezése után kezembe nyomott egy forgatókönyvet azzal a megjegyzéssel, tudja, ez korántsem alkalmas arra, hogy ennek alapján film készülhessen, de régóta szeretné megcsinálni a Csínom Palkót: Tudom, te régóta jó barátságban vagy Farkas Ferenccel - mondta Marci. Nézd meg, gondold át, mit lehetne csinálni, és ha van kedved hozzá, akkor üljünk le. Rövid időn belül elkezdtünk dolgozni - ismét Békeffy Pistával, és az általunk készített új könyv alapján megvalósult a Csínom Palkó. Nem televízióra, hanem filmgyári produkcióban, mégis a közreműködésemmel. Sajnos, a munkát, Keleti Marci váratlan halála miatt, asszisztensének, Mészáros Gyulának kellett befejezni.
A Zenés Tv Színház első évadja azért határozta meg a további munkát, mert rájöttünk arra, úgy kell a műsort megtervezni, a színház arculatát kialakítani, ahogyan az hajdan, a XIX. században, a régi Nemzeti Színházban történt, ahol együtt, egy társulatban volt a próza, az opera és a népszínmű, majd az operett. Mi hasonló széles spektrumban kellett, hogy gondolkozzunk. Prózában nem, mert arra volt egy másik munkaközösség a televízióban, amelyik már előttünk is nagyon jól tette a dolgát. Nekünk az opera, az operett, a zenés játék, a daljáték, a balett és a musicalszerű műfajok jutottak osztályrészül. Ez a műfaji sokszínűség az embert arra is kényszerítette, hogy időnként maga is megpróbáljon átlényegülni.
Hogy mivé?
Említettem kezdetként a kortársoperát és a Bob herceget, mint a hagyományos operett egyik díszpéldányát. Lassan, fokozatosan azonban bele kellett élni magam abba, hogy sok minden más is létezik. Ez a bizonyos más két alappilléren nyugodott! Az egyik, hogy mindenféleképpen szerettem volna megteremteni annak az életműnek legalább egy részét, televíziós láthatóságát, amit az Erkel-oeuvre jelent a magyar operajátszásban. Először a Bánk bánt sikerült megcsinálni. Vámos László rendezésében, Bornyi Gyula operatőrrel a 4-es stúdióban forgattuk, nagyszerű körülmények között; fantasztikus eredménnyel, de nagyon szegényen. Keletkezéstörténete ma is szinte hihetetlennek tűnik számomra: megkeresett a zenei osztály akkori főgyártásvezetője, Áldor György, van-e valami elképzelésem, amit gyorsan meg lehetne valósítani? Tudtam, itt a lehetőség, hogy elővegyünk egy Erkel-művet! És ha már igen, akkor legyen az a Bánk bán.
Vigyázz, mert nagyon kevés pénzünk van! - mondta Áldor Gyuri mint financiális szakember. Nekem ugyanis ezt most abból kell összehozni, amit az éves költségvetés maradékából sikerült összevakarnom. Lehetőleg tehát egy meglévő lemezfelvétel felhasználásával és itt, a 4-es stúdióban kell megcsinálni, mert a filmgyárba ennyi pénzből nem vihetjük ki. Ezeknek az előfeltételeknek a szem előtt tartásával kezdtük a megbeszélést Vámos Lászlóval, majd leültünk Nádasdy Kálmánnal is, akinek a negyvenes évekbeli átdolgozása máig a Bánk bán-előadások meghatározója. Nádasdy azt mondta, hogy egy jó operatőrrel még ilyen körülmények között is meg tudjuk valósítani.
Ha arra gondolok, hogy a 4-es stúdióban ma beszélgetések zajlanak, s ugyanakkor magam elé idézem, ahogy a Bánk bán díszleteit - Jánosa Lajos tervei alapján - fölépítve, királyi termeket, Tisza-partot varázsoltunk, akkor azt mondhatom, hogy minden lehetőséget a maximálisan kihasználtunk. Azon a bizonyos beszélgetésen Nádasdy ismét kifejtette, hogy a drámát elsősorban a hangi megoldások és az arcközeli rezdülések képesek kifejezni, ehhez a teret csak jelezni kell. Vámos magáévá tette ezt az elképzelést. Így lett ez szegény, de mégis nagyszerű produkció. Akkoriban ugyanis a sok pénzt és teret igénylő tervek kimentek a filmgyárba, az ottani nagy stúdiókba. Ahová a Hunyadi László is kiköltözött, mert a megfilmesítését filmgyári keretben sikerült megszervezni. Ezt követően pedig az Erkel-oeuvre-ből elkészült az a Névtelen hősök, aminek a rádiófelvétele olyan jól sikerült, hogy érdemes volt mint play-backet fölhasználni, s leforgatni rá - szintén Vámos rendezésében - a televíziós változatot. Ezúttal a szentendrei skanzen ihlető környezetében forgattunk. Ezekkel az alkotásokkal, azt hiszem, felszínre hozhattam, és a televízió segítségével milliós nézőtábor számára tettem hozzáférhetővé a magyar operajátszást megalapozó korszakból néhány emlékezetesen szép alkotást."
Július 28. 20.20 Fórum az egészségügyről. Szerkesztő Pacsay Vilmos, riporter Szepesi György, rendező Kígyós Sándor.

Július 30. 20.20 Németh László: Széchenyi - történelmi dráma közvetítése a Katona József Színházból felvételről.

Augusztus

Folynak Szinetár Miklós Rózsa Sándor című filmsorozatának felvételei.

A Film Színház Muzsika 1970/31. számában Szinetár Miklós Körmendi Judit kérdéseire válaszolva beszélt a forgatásról. Részletek:
"- A két főszereplő, Muszte Anna és Oszter Sándor egészen fiatal főiskolások. Mi az oka annak, hogy nem gyakorlott színészekre bízta Rózsa Sándor és Veszelka Juliska alakjának megformálását?
- Ezt a filmet csak most lehetett elkezdeni forgatni, mert a fiatal Soós Imréék és Szirtes Ádámék óta nem volt olyan színészgeneráció, amelyből ezekre a szerepekre bárki is alkalmas lett volna alkatilag. A két főiskolás egyébként nem egészen fiatal. Olyan idősek, amilyennek Móricz képzelte életkorukat. Világosan megírta: Rózsa Sándor huszonkét éves, és Oszter Sándor pontosan annyi.
- Mennyi lesz a közel tízórás film forgatási ideje?
- Volumenében és fizikailag is ez a legnagyobb vállalkozás, amibe eddig a tévé belefogott. Most azonban elérkezettnek láttuk az idejét annak, hogy a külföldi televíziókhoz hasonlóan, mi is nagyszabású sorozatot készítsünk, s ennél alkalmasabbat Móricz művénél nem lehetett találni. Gondolom fél évig tart a munkánk..."

Angliában ekkor negyvenkét heti előfizetéssel bérelni lehetett színes televíziókészüléket, a bérlet díj 25 shilling volt. Hitelre a vételár egyharmadának lefizetésével lehetett színes készüléket vásárolni. A The Illustrated London News arról írt ekkor, hogy a BBC a fekete-fehér műsoraiban a nőszereplőkkel viszonylag kevés sikert ért el, (ha a nő túl vonzó, teszik a férfiaknak, és a nők hajlamosak összefogni ellene), viszont a színes tévé képes bemutatni a nők hajszínének, kikészítésének és ruházatának részleteit. Azt gondolták, hogy a nézők sokkal több érdeklődést tanúsítanak a nőknek a képernyőn való megjelenése iránt.
A franciáknál lassan indult be a színes tv terjedése. A vevőkészülékek ára ekkor 3400-3900 frank volt, az árak a tömegtermelés beindulásakor sem csökkentek, mert a gyárak magas árakat kalkuláltak, amelyek csak jóval nagyobb széria termelés esetén fizetődtek ki. Franciaországban is bevezették az angol gyakorlatot, a készülékek bérbe adását.



A német Spiegelben fényképes riportban mutatták be azt a tévékészüléket, mely saját lejátszható képlemezről is tudott műsor lejátszani.

Augusztus 1. 16.25 Telesport. A Televízió sportszerkesztősége közvetíti Koppenhágából a Kajak-kenu VB eseményeit (riporter Vitray Tamás), Szarajevóból az Atlétikai EK férfi döntőjét (riporter Gyulai István és Vitár Róbert) és filmösszefoglalót sugárzott Warendorfból az Öttusa VB lovaglás eseményeiről.
20.20 a TV Zenés színháza: Régi nyár - a Magyar Televízió és a Svéd televízió filmje. Békeffy István és Lajtai Lajos művét Keleti Márton rendezte, operatőr Hildebrand István volt. Szereplők: Ruttkai Éva, Ulla Sallert, Hans Wahigren, Latinovits Zoltán, Venzel Vera, Kiss Manyi, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, Pécsi Sándor, Turay Ida, Voith ági, Márkus László, Bodrogi Gyula, Ulla Gröqist, Lauritz Flax, Gun Klang, Szendrő József, Körmendi János.

A műsorújság 1970/30. száma szerint Keleti Márton mondta:
"- Úgy érzem, mind a magyar, mind a svéd tévé adósságot törlesztett e zenés játék feldolgozásával. Elképzeléseink elsősorban a képernyő méretéből indultak ki, ehhez igazodva igyekeztünk a nézőkhöz minél közelebb hozni a zenét és a cselekményt. A hangvétel nem operett, sokkal inkább musical-jellegű, ami azt is jelenti, hogy részben musical-betéteket iktattunk be, részben az operett-elemek hangszerelésében és a színészi játékban is a zenés játék stílusjegyeit igyekeztünk érvényesíteni. Remélem, hogy a Hétre ma várom a Nemzetinél, a Legyen a Hotváth-kertben Budán s a többi örökzöld melódia szerzőjének ez a játéka kellemes másfél órát szerez a nézőknek."

A Televízió Belpolitikai rovata élére új vezető került Pacsay Vilmos személyében, aki erősíteni készült az élő adások arányát a rovat műsoraiban.

A Rádió és Televízió Újság 1970/31. száma beszélgetést közöl Több élő közvetítést tervezünk című cikkében Pacsay Vilmossal (m.). Részletek:
"Öt és fél éven keresztül A TV jelenti rovatvezetője volt Pacsay Vilmos. A népszerű műsorsorozat legtöbb darabja az ő keze alól került ki. Nemrég a tévé belpolitikai rovatának vezetésre kapott megbízást. Terveiről és a rovat ez évi feladatairól beszélgettünk.
- Ha a sugárzott műsorperceket veszem alapul, a mi rovatunk az egyik legnagyobb a televízióban. - mondja. ...Újra meg szeretnénk indítani az olyan népszerű közvetítéseket, mint annak idején a Belépés csak tévénézőknek és a Kapcsoljuk voltak. Nagyon sok kihasználatlan lehetőség van még az élő közvetítések műfajában, nem is beszélve a színesben való közvetítésekről, melyekkel már ugyancsak kísérletezünk (jó lenne, ha olyan kis, mozgékony közvetítő kocsikat is be tudnánk kapcsolni a munkába, mint a Rádió URH kocsijai!). Úgy vélem, hogy a több élő közvetítés a televíziós újságírók munkáját is átalakítja: nem lesz cél, hogy a riporter azonnal a helyszínen teremjen és tájékozódjék az eseményről, hanem hogy - ha lehet - előre tudja, mi fog történni és készüljön fel a kommentálásra..."

Augusztus 5. 22.30 a TV Híradó rendezője, Sykora Sándor folyamatosan jelentkezett a képernyőn animációs filmekkel is. Ezen a napon vetítették "Dona nobis pacem..." című animációs kisfilmjét, melyet Honegger zenéjére készített a fasizmus leverésének huszonötödik évfordulója alkalmából. A filmben közreműködött Köllő Miklós, az operatőr Fülöp Tibor volt.

A műsorújság 1970/29. számában Sykora Sándor így vallott (R.A.)-nak, részlet:
"Eredetileg vágó voltam, ezért a vágási lehetőségeket már rutinszerűen ismerem. Nyilván a közönség is emlékszik egy-egy animációs filmemre. Legbüszkébb a Miki a Maroson című bábfilmre, az egyik szilveszteri műsorban bemutatott gyufa-revüre, és a tavalyi miskolci fesztiválon díjat nyert Egy életben maradt varsói című kisfilmemre vagyok. Hamarosan bemutatják egy új kísérletemet, ahol élő alakot kombinálok animációs megoldásokkal."

Augusztus 8. 20.20 a TV Zenés Színháza bemutatta Mikszáth Kálmán Akli Miklós című regénye alapján a Házasodj, Ausztria! című zenés történelmi komédiát, melyet Hubay Miklós és Vargha Miklós írt. Szereplők: Rajz János - Ferenc császár, Almási Éva - Mária Lujza, Kertész Péter - Akli Miklós, Rátonyi Róbert - Kovács Ezredes, Csűrös Karola - Ilonka, a leánya, Némethy Ferenc - Metternich herceg, Basilides Zoltán - Stadion gróf, Galambos Erzsi - Christine, Greguss Zoltán - Francia ezredes, Verebély Iván - Francia tiszt, Jászai László - Francia tiszt, Tándor Lajos - Francia tiszt, Csákányi László - Kocsis, Kibédi Ervin - Feltaláló, Mécs Károly - Szepessy István báró, Viola Mihály - Magyar nemes, Miklósy György - Zenetanár, Agárdy Ilona, Galsay Ervin, Garics János, Katona Lajos, Kishegyi Árpád, Külkey László, Márkus Ferenc, Nádas Tibor, Szabó Ferenc, Vándor József, Várhegyi Teréz, Várhelyi Endre. Zenéjét szerezte Kerekes János, rendező Horváth Ádám, operatőr Nagy József.

Augusztus 11. 20.20 Rakéta - Alekszej Tolsztoj színművének közvetítése a Madách Színház Kamaraszínházából felvételről.

Augusztus 14. 21.15 Péntek esti bemutató, Csurka István: Mi újság Pesten? - tévéfilm. Rendezte Félix István, operatőr Ráday Mihály, szereplők: Sinkó László, Schwetz András, Mór Marianna, Kállai Ilona.

A műsorújság 1970/32. száma ajánló cikkében Csurka István írta:
"Ez már a második alkalom a fenti tévéfilmem tárgyában. Az elsőt a Film Színház Muzsikában írtam, de tulajdonképpen nem a filmről szól, nem is szólhatott róla, hiszen akkor még nem láttam. A televízióban folyó nagyüzemi, szinte futószalag-rendszerűvé lett filmkészítés jelenségéről, korjelenségéről elmélkedtem, mely a nagy sietségben arra sem enged időt, hogy odahívják a szerzőt a forgatásra, egy-egy részlet megtekintésére. Azóta elkészült a film és nekem is megmutatták. Megkettőzve, szinte tudathasadásos állapotban néztem végig egy kis vágószobában. Egyszerre két író nézte ott a Mi újság Pesten?-t: a cikkíró, aki szerette volna, ha a felfedezett jelenség elszomorító eredményét látja, egy, a távolétében félresikerült művet, és a forgatókönyvíró, aki mondatainak, gondolatainak minél jobb megvalósításáért szurkol.
S mi történt később, ahogy pergett a film? A cikkíró lassan kioldalgott a vágószobából, Ő kipécézett ugyan egy jelenséget, az kétségtelen, de ennek a filmnek semmi kára nem származott abból, hogy ezzel a módszerrel készült. Sőt, később a forgatókönyvíró is felhagyott a szurkolással és elégedetten dőlt hátra székére... Mondhat-e ennél több jót a dicsekvés és reklámozás gyanúja nélkül a szerző a saját filmjéről?
Csupán egy jóslás: a közönség még sok jót fog hallani Félix László rendezőről és Ráday Mihály operatőrről."

A Békés megyei Hírlap, augusztus 18-án Péter László írta, részletek:
"A Mi újság Pesten? című tévéfilm írója, Csurka István a mai valóság egyik legizgalmasabb kérdéséhez, az egyéni érvényesülés szocialista viszonyok közti lehetőségéhez ad gondolatokat. És itt meg kell állnunk egy pillanatra, hogy üdvözüljük a televízió szerkesztőinek bátor kezdeményezését, hogy ilyen rázós témát műsorra tűzött. Mert az, hogy az egyéni érvényesülésnek mi kedvez jobban: a kapitalizmus vagy a szocializmus, vagy egyszerűbben: hol jobb élni - nálunk vagy Nyugaton - ez volt ebben a filmben a fő kérdés..."

Az Élet és Irodalomban Hámos György írta augusztus 22-én, részlet:
"...A világ csak hangulat. Őszintén szólva, nekem is vannak ilyen heteim, óvakodom attól, hogy végletes következtetéseket vonja le magamból. Nekem például ezen a héten semmi nem tetszett a tévében. Magam sem tudom, mire véljem: Csurka István Mi újság Pesten? című tévéfilmje sem tetszett egy csöppet sem. Hiába életszagúak az egymás melléé rakott epizódok, ha minden rendezői elv nélkül rakódnak egymás mellé: szagtalanokká válnak. Csurka meg akarta mutatni, hogy különc figurákkal is lehet didaktikus történetet komponálni..."

A Délmagyarországban pedig Petri Ferenc írt kritikát augusztus 16-án, részlet:
"...Az évad egyik legrangosabb eseménye volt Csurka tévéjátékának képernyőre vitele, az ország legnagyobb színházában. A probléma, melyet a szerző tollhegyre tűzött, valóban élő, valóban mai. Külön is örvendetes, hogy ilyen nívós előadásban láthattuk megvalósulni az író szándékait."

A Népszabadságban Jovánovics Miklós Elektronikus kacatok címmel írt cikket augusztus 16-án, részletek:
"...Most, amikor a magyar televízió egy helyben topogni látszik, sőt visszafelé lépdelni, kétségtelenül fáradságos és meredek útján, vigasztalásul vessünk egy pillantást a távolbalátás technikájának káprázatos jövőjébe. ...1973-tól rendszeresítik nálunk a színes adást. Közben japán szakemberek már feltalálták azt a lézersugárral működő vetítőkészüléket, amelyikkel a színes tévéképet 3x4 métere tudják felnagyítani. Ugyancsak Japánban olyan parányi tévékészüléket szerkesztettek, hogy nagyítóval kell nézni a képernyőjét. Román szakemberek a készülék elé helyezett különleges ráccsal térhatásúvá mélyítik a képet, szovjet szakemberek a műsor kábelen való továbbításáról várnak minőségjavulást. A műholdas távközlés hamarosan lehetővé teszi a világ-televízió megteremtését: bárki, bárhol a földkerekség bármelyik műsorát kapcsolhatja majd.
Feltalálták már a műsorok konzerválásának különböző módjait. A kazettás tévé magnetofonhoz hasonló szerkezete nemcsak hangot rögzít s teszi bármikor lejátszhatóvá, hanem képet is. A tévélemez viszont kép-gramofonra helyezve nem hagyományos tányéron, hanem légpárnán forog, ezért akár ezerszer is lejátszható anélkül, hogy a minősége romlana.
A nyilvánvaló fantasztikus ötleteket mellőzve, még csak Herry Aronson amerikai mérnököt szeretném idézni, aki kijelentette, hogy 2000-re a karórák annyi energiát kapnak majd az éteren át, a nagyteljesítményű rádióállomásoktól, hogy ezzel az energiával csuklónkon működtetni lehet egy parányi adóvevő készüléket, egy telefont és egy képernyőt..."
Ez a "vízió" már beteljesült.

Augusztus 17. a Tv Híradó is beszámolt arról, megindult a budapesti libegő. Az osztrák kötelek nemcsak külföldön, de nálunk is bizonyították megbízhatóságukat. A jegyár 5 Ft.volt. A Libegő első esztendejében hatszázezer utas utazott az új közlekedési eszközön.

Az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontja is képviseltette magát (László György személyében) A mozi, a televízió és a néző című konferencián, amit a Leningrádhoz közeli Repinóban tartottak. Az NDK film és televízió művészeinek szövetsége által kezdeményezett konferencián az európai szocialista országok vettek részt.
A magyar közvélemény kutatók a nyár folyamán tanulmányúton jártak a Lengyel Rádió és az Olasz Rádió és Televízió közvélemény kutató részlegeinél.

Augusztus 18. 20.20 élő közvetítés a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról, a műsoron Verdi Aida című operája volt. Az előadás érdekessége volt, hogy a korábban Magyarországon is sikeresen vendégszerepelt Bruno Prevedit ekkor ismét fellépett az előadásban, Radames szerepét énekelte.

Augusztus 19. 17.00 közvetítés Székesfehérvárról, az I. (Szent) István király születésének ezreduk évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésről. Az ünnepi beszédet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mondta.
20.20 Só Mihály kalandjai - Szabó Pál regényéből készült tévéfilm bemutatója. Szereplők: Bodrogi Gyula - Só Mihály, Töröcsik Mari - Rebeka, Ungvári László - Berzéthey, Kálmán György - Bándy, Kovács Károly - Vulkovics, Gobbi Hilda - Sára, Sólyom Ildikó - Bébi, Bárány Frigyes, Besztercei Pál, Bus Kati, Csók István, Csurka László, Kéry Gyula, Komlós András, Láng József, Lelkes Ágnes, Márkus Ferenc, Páva Mária, Prókai István, Raksányi Gellért, Szalay Rudolf, Szilvássy Annamária, Vándor József.
Rendezte Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György.

Augusztus 20. 10.00 a tisztavatás közvetítése a budapesti Kossuth térről. A műsorban megszólaltak: Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, Borbándy János, a KB osztályvezetője, Bondor József Építésügyi és Városfejlesztési miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Horváth István, a KB első titkára, Ivanov vezérezredes, Tutarinov vezérezredes, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Kazai Barna ezredes, Kutika Károly vezérezredes, Diószegi János főhadnagy, Fodor Lajos. Szerkesztő-riporter Szőnyi János, rendező Mahrer Emil.

Augusztus 21., Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke afrikai körútra indult, útjának állomásai Szudán, Tunézia és az Egyesült Arab Köztársaság. Az úton elkísérte a TV Híradó forgatócsoportja, Zádor László szerkesztő és Szurok János operatőr is, akik riportfilmet forgattak a látogatás eseményeiről. A filmet hazaérkezésük után, szeptember 3-án19.25-kor Tíz nap Afrikában címmel sugározta a televízió.

Augusztus 22., elkészült Pécsi Ferenc előterjesztése az MSZMP KB Agitációs Propaganda Bizottságának, a Magyar Televízió második programjának létrehozásáról. A tervezett sugárzás megkezdése a dokumentum szerint 1972. (Magyar Országos Levéltár, 288.f 22/1970/9.őe Ag./839/10 és MOL XXVI-A-8-a 89. dob. MTV Vezetői értekezletek anyagai.)

20.20 Léni néni - vígjáték közvetítése a Madách Színház Kamraszínházából, felvételről.

Augusztus 29. 21.10 közvetítés a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról, Lehár Ferenc: Mosoly országa, felvételről.

Szeptember

A Bartók évforduló kapcsán a televízió három Bartók bemutatót tűz műsorára. A műsorújság írta:
"Jelentős rendezvényre készül szeptemberben a Magyar Televízió: a komolyzene néhány kiemelkedő képviselőjének mutatják be Budapesten három Bartók-mű színes tévéfilm változatát. A meghívottak listáján olyan nevek szerepelnek, mint Benjamin Britten, Leonard Bernstein, Herbert von Karajan, és Luigi Dallapicolla."

Lévai Béla írta 1970. szeptemberéről:
"Idegenjárás a Televízióban... A francia televíziósok Bartók Béláról és az élő népdalról készítenek filmet hazánkban. Osztrák televíziósok a bábolnai ménesben forgatnak, az NDK-televízió Magyarország ipai és mezőgazdasági fejlődéséről készít filmet, angol televíziósok az Orient expressz útvonalán végiglátogatva jutnak el Budapestre, a Hamburgi Televízió pedig egy nyolc adásból álló sorozat egyik részét forgatja Magyarországon."

Szeptemberben tragikus szerencsétlenség történik a Zalaegerszeg melletti Bazita hegyen. Az épülő ötven méteres tévétoronyról lezuhant Bánfalvi Péter szerelésvezető és Kránicz Vendel lakatos. A brigád többi tagját helikopterrel kellett kimenteni a toronyról.

Pécsi Ferenc, az MRT elnökhelyettese Varsóban tárgyalt.

Szeptember 1. 20.20 Tizenkét szék - Ilf-Petrov komédiájának közvetítése a Miskolci Nemzeti Színházból, felvételről.

Szeptember 3. 20.20 kezdődik Szabó Sipos Tamás Magyarázom a jövőnket című rajzfilmsorozata. Dr. Agy újabb sorozattal jelentkezett. A korábbi sorozatban - mely útkeresés volt a televíziósok számára, a közgazdasági ismeretterjesztés szórakoztató formája - az új mechanizmust magyarázta. A második sorozatban Dr. Agy a hosszú távú, tizenöt éves népgazdasági tervet ismertette.

A műsorújságban K.S. írta:
"Az újabb filmek készítése során az alkotók két fontos tapasztalatot igyekeztek figyelembe venni. Azt, hogy egy-egy adásban nem szabad a gondolatok minden oldalú kifejtésére törekedni; tudomásul kell venni, hogy a rajzfilm nem tudományos értekezés, de nem is vezércikk, s célja nem annyira az ismertközlés, inkább a szemléletalkotás. A másik tapasztalat: fel kell oldani az első sorozat egyoldalúságát. Ott ugyanis csak a képernyő egyik oldala érvényesült, csak dr. Agy magyarázott, de a nézőknek e magyarázattal kapcsolatos kétségei nem kaptak fórumot. Ennek a hiánynak a pótlását szolgálja az új szereplő, Soma, aki racionális okfejtéssel magyarázó, de sokszor a ma valóságának problémáiról elszakadó dr. Agyat vissza-visszarántja a nézők által ismert világba..."

Szeptember 6. 22.05 Vasárnapi vendégségben - Weöres Sándornál. Riporter-műsorvezető Czigány György, szerkesztő Benczédi Ágnes,
rendező Esztergályos Károly.

Az MRT Elnöksége az 1970 első félévi műsorok készítői közül nívódíjban részesítette a következő belső munkatársakat:
A Győzelem Napja alkalmából sugárzott Jó estét, Európa! című műsor alkotócsoportját (Korolovszky Lajos, Márványi György, Kígyós Sándor, Balogh Judit, Schmidt Péter, Albertini János, Simek Tamás, Hubert István, Sikos Tomay Miklós, Szegi Anna, Bánki Iván, Fecsó József, sági Gáspár).
Az indokinai filmsorozat Ültessetek maniókát! és Egy ország a sok közül című filmek stábját (Halász Mihály, Zádor Anikó, Balogh Judit, Schmidt Péter, Zsedényi Erzsébet, Simek Tamás, Valler Józsefné).
A Váczi Mihály emlékműsor alkotógárdáját (Müller Magda, Decsényi András, Janovics Sándor, Galambos Zsuzsa, Molontay Károlyné, Korbay Géza, Horváth András, Gedeon Ellen, Hidvégi Sándor).
A Történelmi lecke jubileumi sorozatért (Takács István, Szűcs László, Németh Attila,Szabados Tamás, Meggyesi Ferenc, Koncsik László, Rimai Péterné, Kulics Ágnes, Pintér József, Mester Imre).
A Család és társadalom sorozat Kétmillió című adása (Szekeres Péter, Révész László, Kenyeres Gábor, Kővári Péter, Soós Árpád, Komlossy László, Schelb Gyula, Tréfás Imre).
A Nyitott könyv sorozat (Katkó István, Gaál Albert, Apostol Péterné, Sikos Tomay Miklós, Mihályfy Sándor, Lovasi József, Horváth György, Bodonyi István, Darvas Máté, Mátai Livia, Táskay Mihály, Lévay Jenő, Juhász Tibor, Farkas Ferenc).
Az Omega együttes Tízezer lépés című műsora (Módos Péter, Sik Endre, Dékány György, Lukács Ágnes, Darvas Máté, Szitányi András, Kaunitz Ervin, Tóth Barnabás, Mócsi László, Vámos Sándor).
A Tábortűz sorozat Előkelőek nem vagyunk című adása (Módos Péter, Somoghy Kálmán, Kocsis Zsuzsa, Lukács Lóránt, Lukács Ágnes, Szitányi András, Mócsi László, Kardos Pál, Menus Árpád).
Ugyancsak nívójutalmat kaptak:
Piller Sándor (TV Híradó) népgazdasági riportjaiért,
Mezei István a Világirodalmi Magazin és több szórakoztató műsorban végzett operatőri munkájáért,
Kardos István a Magyar tudósok sorozat szerkesztéséért,
Tóth A Pál a Múzsák neveletlen gyermeke című sorozat díszlettervezői munkájáért,
Horváth Tibor, Bánki István, Megyeri Gusztáv, Forgó Mihályné és Horváth Miklós a mexikói labdarúgó világbajnokság színes televíziós közvetítéseiért.

Szeptember 08. 20.20 Osztrovszkij: A művésznő és hódítói - színmű közvetítése a Kaposvári Csiky Gergely Színházból, felvételről.

A Rádió és Televízió Újság 1970/37. számában olvasható:
A Népköztársaság Elnök Tanácsa a Tisza-völgyi árvízvédekezés során a lakosság tájékoztatásában kiemelkedő tevékenységet folytatott újságírókat kitüntette. A Televízió munkatársai közül a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Pásztor Ferenc, Piller Sándor és Vértessy Sándor. Az Árvízvédelemért érmet Adorján Károly, Baranyai István, Brády Zoltán, Csák István, Halász Mihály, Horvát János, Ilkei Csaba, Jávorszky László, Kemény László, Kígyós Sándor, Moldoványi Ákos, Schóber Róbert, Szakácsi Lajos, Vukovics Sándor és Zih Béla kapta.

A műsorújságban Piller Sándor írta később, részlet:
"...Az idén május 15-én éppen szabadnapos voltam: délben csengett a telefon - este már a Szamos-közben voltam a stábbal együtt. Nem tudtuk, mikor jöhetünk vissza. De nem mi voltunk egyedül, akikre szükség volt az árvízben. ...Van, aki azt mondja, hogy megírni könnyebb valamit, mint megmutatni: Nekünk viszont mutatnunk is kell. Így aztán felmásztunk már majdnem mindenüvé, ahová csak lehet, víztorony tetejétől adótorony csúcsáig, bejártuk a csatornát, kazamatát és bányát. Sohasem volt nehéz, mert sohasem egyikünk vagy másikunk vállalja a fizikai megerőltetést, az éjszakázást, hanem mindig mindnyájan, operatőr, riporter, világosító, gyártásvezető, gépkocsivezető - mikor hányan vagyunk..."

A Népszavában Vajk Vera írta szeptember 15-én:
"Bravó Híradó! Színesedik a tévéhíradó, jobbak, érdekesebbek lettek a hazai tudósítások, riportok. Vasárnap este azokról a millió forintokról esett szó, amelyeket különböző címeken az iskola vesz ki a szülők zsebéből. Talán az első eset volt, hogy új rendelet ilyen ügyes, személtető kommentárt kapott. Tetszett, hogy a lakberendezési kiállítás bemutatásánál Gál Jolán riportja a gazdag kiállításokról és a valóságban szegényes választékról beszélt. Helyes volt, hogy egy másik riportban Vajek Judit rápirított azokra az árvízkárosultakra, akik a társadalmi segítséget pénzben, munkaerőben elvárják és elfogadják, de nem hajlandók segíteni saját házuk építésénél."

Vértessy Sándor Szegvári Katalin KépernyŐseim című könyvében beszélt az árvízi munkáról, részlet:
"...A 70-es esztendő az egész pályámnak egyfajta csúcspontját jelentette evvel a döbbenetes szamosháti árvízzel. Ha megkérdezed, mi volt a legszebb riporteri pillanatom ezen a hosszú pályán, ma is pontosan tudok válaszolni! 1970 júniusában Komlódtótfaluból, az árvíz tarolta községből, amelyiket az új gáton kívül többé nem akartak újra felépíteni, Csengerbe költöztették át az embereket. De néhányan ott makacskodtak, és kaparták ki az iszap alól a semmit, ami csak megmaradt az életükből. Egy názáreti hangulatú fészerben álldogált egy megmaradt tehénke, és üres tekintettel ült mellette egy negyvenéves férfi, aki leszázalékolt szilikózisbeteg volt. Megkérdeztem tőle, mit épít. Azt mondta: Hajlékot.. Mondom: Tudja, hogy nem szabad?. Tudom, de hát a muszájság ráviszi az embert. Miért nem költözik be Csengerbe? Mert itt éltem eddig is, s a tehenem nem fog hazatalálni, meg itt a sírkertben nyugszanak a szüleim. Mennyi volna a törlesztése, ha új házba menne? Annyi, amennyi a nyugdíjam, havi hétszázötven forint. És halkan elindult a könny a szeméből. Csak ült a tehénke mellett és sírt. Én egyetlen dolgot tudtam csinálni, talán emlékszel erre a pillanatra, ráütöttem egy nagyot a tehén farára, s odébb léptem némán, kemény csomóval a torkomban. Ebben a pillanatban minden benne volt..."

Szeptember 17., a TV Híradó bemutatta az újjáépített Vidám Színpadot.

Szeptember 18., Miss Európa szépségversenyt rendeztek Pireus-ban, erről számolt be a TV Híradó.
20.20 Hálóban - tévéjáték. Rendezte Várkonyi Zoltán, vezető operatőr Mestyán Tibor.

A műsorújságnak Várkonyi Zoltán mondta, részlet:
"Először dolgoztam telerecordingra rögzítő technikával, korábban mindig idegenkedtem ettől a módszertől. És most - hogy is mondjam - beleszerettem."

Szeptember 19. 20.25 Talpig úriasszony - tévéfilm. Szereplők: Béres Ilona - Constance, Gábor Miklós - J. Middleton, Somogyvári Rudolf - Bernard, Bulla Elma - Mrs. Culver, Körrmendi János - Mortimer, Csűrös Karola - Marie-Luise, Ronyecz Mária - Barbara, Farkas Zsuzsa fh. - Martha, Beszterczei Pál - Bentley. Rendezte Esztergályos Károly.

Szeptember 22. 19.15 Stendal-Illés Endre: Vörös és fekete, dráma közvetítése a Miskolci Nemzeti Színházból, felvételről.

Szeptember 26. 18.30 A TV jelenti - politikai magazinműsor utolsó adása.

Az Észak-Magyarországban Benedek Miklós írta szeptember 29-én:
"256 jelentkezés után elköszönt a nézőtől egy népszerű műsor. A TV jelenti befejezte pályafutását, többé nem jelentkezik szombat esténként, hogy összefoglalni próbálja, magazinszerűen tálalja egy hét érdekes és fontos eseményeit. E sorok írója 1964 tavaszán jelen volt azon a tanácskozáson, ahol a Magyar Televízió illetékesei bejelentették: foglakoznak egy heti tévémagazin szerkesztésének gondolatával, amely a napi híradásokban felvillantott események bővebb, elemzőbb bemutatására, kommentálására szolgál. Egy év múlva, 1965 elején megszületett A TV jelenti. Jól látta el feladatát, de a növekvő igények, a híradások korszerűsítése és újabb adásfajták jelentkezése szükségessé tette, hogy átadja helyét egy újabb, bizonyára korszerűbb, a követelményekhez jobban alkalmazkodó műsornak."

Szeptember 27., a Népszabadságban Jovánovics Miklós az MSZMP X. Kongresszusa kapcsán Pro és kontra televízió címmel közölt cikket. Részletek:
"A szocializmus teljes felépítésének egyik fő feltétele a magas eszmei és erkölcsi színvonalú szocialista közgondolkodás, a szocialista embertípus kialakítása (Az MSZMP KB irányelvei a X. kongresszusra).
...Legtöbb vitatnivaló a szó szoros értelmében vett kulturális műsorok körül van. Mivel a közönség ízlése rendkívül általános és határozatlan jellegű, a tömegközlési eszközökkel támasztott elvárások általános típusát igen sokféle módon ki lehet elégíteni - olvashatjuk egy szakkönyvben. Vagyis lehet az emelkedő kulturális színvonal bázisán szórakoztatni, s lehet a legsilányabb ízlést kiszolgálni, s demagóg módon a tömegek kívánságára hivatkozni. Mindkét jelenség illusztrálásra számtalan példával szolgál a magyar televízió. De mintha mostanában szaporodna a silány portékák száma. Lehet, hogy ez ellen nem tiltakoznak a nézők tömegei, sőt az is lehet, hogy sokan szívesen veszik a kikapcsolódás olcsó módozatait. De - és itt megint idézem egy szakkönyv szellemes egállapítását - ha szeretjük azt, amit kapunk, az még nem jelenti azt, hogy azt kaptuk, amit szeretünk.
Televíziónk vezetőinek legnehezebb feladata a közönség kulturális kiszolgálásának és orientálásának helyes arányait megtalálni. Mert ez a helyes arány még nem alakult ki megnyugtató biztonsággal. Főleg azért nem, mert kénytelenek vagyunk (kénytelenek vagyunk?) igen sok műsort importálni a nyugati tévéjáték és tévéfilm nagyiparosoktól... Hazai erőből és a szocialista televíziók kínálatából sajnos nem túlságosan nagy műsoridőt tudunk venni. Pedig tudomásul kell vennünk, hogy a televízió rohamosan fejlődő intézmény, a televíziózás igen hasznossá nemesíthető tömegszenvedély, ezért itt - országunk sokat emlegetett kicsinysége és eszközeinek sokat emlegetett korlátozottsága ellenére - lehetőleg nagyvonalúan kell beruházni. Nem csak pénzt, hanem szellemi tőkét is. Sok mindent kell még tennünk a leghatásosabb népművelő intézmény fejlesztése érdekében. Nemcsak ebben különbözünk a polgári szemléletű tévéktől, ami nálunk nincs (a terrorizáló reklámhadjárat, az erőszak kultusza, a szexualitás kultusza, a szellemileg leglustább nézőkre kacsintó műsorszerkesztés), hanem pozitívumokkal: váljunk különbbé az ember legjobb képességeinek kifejlesztésével a szórakoztató tanulás, a tanulságos szórakozás és az erőgyűjtő pihenés óráiban egyaránt, Az ostobák ládájában ott rejtőzik a bölcsek köve. A sok kacat között meg kell találnunk."

Szeptember 28., a chilei őszi választásokon Salvador Allende a Népi Egység jelöltjeként minimális többséggel, 36,2 százaléknyi vokssal győzött a jobboldali Alessandri 34,9 százalékával szemben. A chilei alkotmány szerint ilyen esetben a törvényhozásra hárul a döntés, s a harmadik helyre szorult kereszténydemokraták többsége Allendére szavazott, miután programjuk sok pontban, például a földreformban találkozott. A chilei választások eredményéről beszámolt a TV Híradó

Szeptember 30., vezetői értekezlet tárgyalja a Politikai Adások Főszerkesztősége munkáját és jövő évi terveit. Részletek:
"További feladataink: a külföldi tudósítók hálózatának többéves fejlesztési tervét kidolgozni. Ennek első lépcsőjében vagy 1971-ben:
- stabilizálni a moszkvai tudósító-párost
- előkészíteni egy nyugat-európai (Párizs)
- Valamint Közel-keleti (Kairó) székhelyű tudósító páros telepítését.
- kialakítani az utazó-stáb rendszerünket (az eseményektől függően naprakész állapotban, bármikor útnak indítható és egy-két hétre telepíthető legyen),
- növelni a két vonalon, közvetlenül érkező tudósítások számát a TV Híradóban.
...
Dokumentumfilm-csoport. 1970-ben kísérleti jelleggel létrehoztuk azzal a szándékkel, hogy patrónusa legyen a televíziós dokumentumfilmek felújításának. Elhatározásunk abból a felismerésből következett, hogy a dokumentumfilm munkaigényességét, költségráfordítását, művészi megvalósításának színvonalát tekintve nagyobb igényű, mint amire a rovatokban lehetőség van. Ugyanakkor a dokumentumfilm-csoport bázisa lehet külső, kvalifikált alkotó erők bevonásának. A csoport minimális létszámmal, Wiedermann elvtárs vezetése alatt, mindössze három fő, ez év márciusában 350 műsorperc készítésére kapott megbízást.
Ez évben hozott vezetői értekezlet döntése alapján, október 1-től a Sport rovat osztállyá alakult." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a 80. dob. MTV Vezetői értekezletek anyagai.)

Tárgyalják az Irodalmi és Drámai Főosztály kimutatását az 1970-ben, a Hunniában gyártott műsorairól:
"TR5 illetve TR 8 produkciók:
Gogol: Revizor /Zsurzs/,
Vészi Endre: Don Quijote vagy Don Quijote /Dömölky/,
Goethe: Kéz Kezet mos /Horváth T./ színes,
A Hóditás iskolája /Nemere/,
Capek: Fehér kór /Nemere/,
Maugham: Talpig úriasszony /Esztergályos/ színes,
Németh László: Eklézsia megkövetése /Hajdufy/,
Ternyov: Gimnazisták /Esztergályos/,
Hab és semmi más /Horváth T./,
Crnzvic: Sírig tartó barátság /Horváth Á./,
Ágis tragédiája /Marton E./,
Mándy Iván: Régi idők mozija /Dömölky/.
Összesen 15 óra 28 perc, 1.900.365 Forint.
16 mm filmek:
Dobozi: Kedd szerda, csütörtök /Hajdufy/,
Kertész Ákos: Üvegkalitka /Zsurzs/,
Palotai Boris: Pokróc az ablakon /Zsurzs/,
Benedek: Vendég /Dömölky/,
Illés Endre: Erdély / Mihályfi/,
Fejes Endre: Álő Klára /Horváth Á/,
Zavieczky: Kiáltás a világűrbe / Dömölky/,
Sökösd: Útközben /Szinetár/,
Nemeskürthy: Tizennégy vértanú /Hajdufy/,
Galabárdi: Zárótűz /Wiedermann/,
Somogyi: Sose fagyunk meg / Szőnyi G/,
Ceccherini: Álkatonák /Dömölky/,
Maróti: A csodálatos jövendő /Horváth T/,
Kapás D: Neveletlenek /Nemere/,
Askenazy: Szerelem a ládában /Makk/,
Békés J: A hetedik kocsi /Gaál/,
Bánhidy: Ember vízben /Szőnyi G/,
Fitzgerald: Május 1 New Yorkban /Eszergályos/,
Predzieczky: Papirkivágások /Mihályfi/,
Tyendrakov: Felfedezés az erdőben /Hajdufy/.
Összesen: 23 óra 2 perc, 28.890.814 Forint.
35 mm filmek (fekete fehér):
Fejes: Kéktiszta szerelem /Szőnyi G/,
Gyurkó: Döntés /Szinetár/,
Szabó P: Só Mihály kalandjai /Zsurzs/,
Sarkadi: A gyáva / Mihályfi/,
Urbán: Vargabetű / Zsurzs, /,
Fodor. Feltámadás / Dömölky/,
35 mm filmek (színes):
Móricz: Pillangó /Eszetrgályos/,
Lengyel: Igéző / Szinetár/,
Babits: Hatholdas rózsakert /Ranódi László/,
Móricz: Rózsa Sándor /Szinetár/,
Krúdy: Rezeda Kázmér / Nemere/,
Mikszáth: Fekete város /Zsurzs/.
Összesen 30 óra 42 perc, 45.645.381 forint.
Valamennyi összesen 69 óra 24 perc, költség: 85.436.560 forint.
Szűcs Andor sk."

Továbbá tárgyalják a Népművelési Főszerkesztőség 1971-es munkatervét, az Irodalmi és Drámai Főosztály 1971-es munkatervét, a Politikai Adások 1970 évi jelentését. (Magyar Országos Levéltár, MTV Általános iratok XXVI- A -8-a. 80. doboz.)

Szeptember 30. 20.20 Budapesti Művészeti Hetek. A Magyar Televízió bemutatta a TV Zenés Színháza keretében Bartók Béla: A fából faragott királyfi. Szereplők: Orosz Adél - A királykisasszony, Róna Viktor - A királyfi, Kékesi Mária - A tündér, Forgách József - A fából faragott királyfi. Rendező Horváth Ádám, operatőr Nagy József.
21.05 új vetélkedő sorozat indult Kicsoda-micsoda címmel.

A műsorújság 1970/31. számában G.P. írta, részlet:
"...A sorozatot útjára bocsátó szórakoztató rovat minél több nézővel meg szeretné ismertetni az igen-nem (népszerűbb nevén barkochba) játékot, ezt a pihentető agytornát, melyet máris elég sokan szeretnek és művelnek nálunk."

Az Esti Hírlap írta október 2-án:
"Az új vetélkedő, a Kicsoda-micsoda? a kezdés izgalmaival és kisebb bakijaival indult. Bódis Sylvia kedves háziasszony volt s külön elismerés, hogy az Orion-pultot megtanulta kezelni. A játékosok még egyenetlen színvonalról tettek tanúbizonyságot, a tét sem volt világosan nagy, igazán nem lehetett ráfogni, hogy rettenetesen izgultunk volna a képernyő előtt. Ez a játékforma azonban több évtizede bevált a családi gyakorlatban, nem valószínű, hogy éppen a televízióban ne volna használható..."

Az utóbbi hónapokban növekedett a reklámok ideje a televízióba is, új reklámformák tűntek fel a képernyőn.

A Figyelő című lap közölte szeptember 30-án Varga Györgynek, a Magyar Rádió és Televízió Kereskedelmi és Szolgáltató Iroda vezetőjének Műsoron a hirdetés című írását. Részletek:
"A korszerű kereskedelmi és propagandatevékenység jelentős eszközei - többek között - a tévé és a rádió. Jellemzőnek is tekinthető a két reklámeszköz fejlődésének alakulása. 1970. első félévében a rádióban hetente átlagosan 76 perc, a televízióban 34 reklámműsort sugároztak. Ez az időmennyiség ma már az állandó műsor rangját illeti a rádióban és a televízióban.
...A mi gazdasági körülményeink között még nem lehet minden területen árubőségről, a szolgáltatási igények maradéktalan kielégítéséről szólni. A reklám ebből következően nem feltétlenül a tömegek fogyasztását és ellátását szolgáló alapvető cikkekkel és szolgáltatásokkal foglalkozik, hanem túlnyomórészt luxus jellegű termékeket propagál...
...A szocialista reklám-etikát szigorúan be kell tartani, tehát a reklám, mint a piaci verseny eszköze, nem vezethet a dolgozók és a vállalatok érdekeit sértő akciókhoz. Nem szabad a fogyasztót félrevezetni, nem lehet a vállatok között rangsort alkalmazni...
Az elmúlt hónapokban a rádió- és televízió reklámok mennyiségi növekedésével párhuzamosan fejlődött a színvonal is. A sematikus, uniformizált reklámokat új műfajok (verses, jelenetes rádió hirdetések, animációs televíziós reklámok) és új formák (rádióbörze, reklámrevü) egészítették ki. Ezt az utat kell a követni a jövőben is. Feltétlenül helyes, hogy a reklámok, hirdetések - cikktől, témától, érdekelt vásárlóerőtől, reklámcéltól függően - több műfajt alkalmazzanak..."

Október

Megjelenik az új rádió- és televízió szabályzat, mely szerint ezentúl egy háztartásban működő több televíziókészülék után is csak egy előfizetési díjat kellett fizetni.

Sikert arat az Iskolatelevízió új, falusi és tanyasi kisiskolásoknak készült műsora, a Nyitnikék.

A televízió és a MALÉV újból megrendezte a nemzetközi stewardess-vetélkedőt. A versenyzőknek ezúttal Fejér és Baranya megye nevezetességei, műemlékei ismeretéből kellett számot adniuk.

A Nemzetközi Népzenei Tanács rádió- és televízió bizottsága háromnapos konferenciát tartott Budapesten, 18 rádió- és tévéállomás részvételével.

A Pécsi Filmszemlén először szerepeltek tévéfilmek is.

Október 3. 20.20 Budapesti Művészeti Hetek - Fejes Endre: Élő Klára (ballada) bemutatója. Szereplők: Piros Ildikó - Égő Klára, Pécsi Sándor - Öreg, Fülöp Zsigmond - Fiú, Almássy József, Csók István, Kis Gábor, Kis László, Kollár Béla, Pagonyi János, Schwetz András, Szénási Ernő. Szerkesztő Sipos Tamás, rendező Horváth Ádám, operatőr Nagy József.

A Heves Megyei Népújság írta a bemutató után:
"Tömör, világos és egyértelmű Fejes Endre Élő Klárája, bátran merít a népi balladák tragikumából, feszes és fegyelmezett, mint aki jól és szépen tanult Arany Jánostól."

Ugyanezen a napon 21.10 újabb Bartók bemutató. Zenés TV Színház - A kékszakállú herceg vára, operafilm. Szereplők: Melis György - Kékszakállú herceg, Kasza Katalin - Judit. Rendező Mikó András, operatőr Sík Igor.

A Népszava írta:
"A Magyar Televízió olyan Bartók-trilógiát produkált, amely világviszonylatban is kiemelkedő, nemzetközi sikerre tarthat számot."

Október 3., a TV Híradó külföldről átvett képanyag segítségével beszámol arról, hogy Kairó gyászolja Nasser elnököt, majd tudósít a temetésről, valamint 6-án, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök megkoszorúzta Nasser síremlékét.

Dr. Pécsi Ferenc, az MRT elnökhelyettese 1969. október 8-án készült jelentése az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya számára a Televízió műsorpolitikájáról, ebből részletek:
"A Politikai Bizottság állásfoglalásának megfelelően javítottuk és tettük hatékonyabbá a politikai adásokat. A TV Híradó ma frissebben és változatosabban tájékoztat és kommentál...
A tervekről:
"...Kibővítjük 1970-től a kezdő híradást, (ez jelenleg 18 órakor van) oly módon, hogy a híreket ne csak állóképekkel, hanem filmbejátszásokkal is illusztráljuk. ...A leginkább nézett esti TV Híradó (a jelenlegi 20.00 óra helyett 19.30-as kezdettel) műsoridejét 10 perccel, azaz összesen fél órára növeljük." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288f.22/1969/19.öe. Ag.350 Ag 1229/2.)

Október 8., új időben, ismét 19.30-kor, új formában a TV Híradó!

A műsorújság 1970/40. számában Horváth J. Ferenc főszerkesztő helyettes válaszolt az érdeklődőknek azon kérdésére: Mi újság az új TV Híradóval? Részletek:
"Semmi, mert - és azt talán mondani sem kell - a TV Híradó továbbra is a megjelenése napján készül, az első perctől az utolsóig. A megújított, korábban és immár 30 percben jelentkező képes napilap a már megszokott frissességét, gyorsaságát nem csökkenteni, hanem éppen növelni kívánja. És mégis: minden készen van, abban az értelemben, hogy az új típusú Híradó minden eleme kidolgozott, megvitatott, adás közben kipróbált állapotban van, így a korszerű - a televíziós újság követelményeihez nélkülözhetetlen - technikai eszközök, a helyszíni közvetítő kocsi, a telerecording, az un. unilaterális vonal, stb. Az egész esztendő kísérletezéssel, felkészüléssel telt el. ...A nézők új, igazi napilap-szerkesztőség hangulatát árasztó díszlettel is találkozhatnak majd, amelyet Kézdi Lóránt tervezett...."

Részletek az első kritikákból:
Szolnok Megyei Néplap:
"Három helyszínre bővült az eddigi szűkös egyetlen asztalka a TV Híradóban. S hogy ez nem csupán külsőség, hanem nagyon is tartalmi célokat szolgál, tapasztalhattuk a híranyag friss és változatos összetételéből, főként a külföldi tudósítók szerepének megnövekedéséből. A Híradó tágabbra tárta ablakát a külföld felé, és szélesebbre nyitotta ajtaját a hazai események elé."
Zalai Hírlap:
"Furcsa dolog, hogy a Híradó végén mit is tanultunk ezen az órán gyerek? módján felolvassák, hogy mit láttunk a műsorban. Ez a felesleges plusz, amivel az adás rendszerint túlfut a 30 percen."

Vas Népe:
"A jelentősebb események alkalmával szívesen hallgatnánk rövid, tömör, csattanós kommentárokat."

Magyar Nemzet (f):
"Üdvözöljük az újjászületett TV Híradót!
Napok óta búcsúztatták a TV Híradóban - a régi TV Híradót. Felhívták a nézők figyelmét: csütörtöktől új időben, új formában jelentkezik a televízió talán legkedveltebb műsora.
Tíz perccel lett hosszabb a híradó, fölgyorsult a ritmusa, tartalmában megkétszerezve - és a fölnövés, alakulás számos kísérlete után megérkezett a korunkba. Elszakadt az elődeitől, az újságtól, a rádiótól - televíziós műsorrá vált, amely mostantól csak önmagával mérhető. Nem volt hiábavaló a több mint tizenhárom éves kísérletezés a műfaj lehetőségeivel.
A XIV. évfolyam 240. számával - amelyet Matúz Józsefné szerkesztett, Müller László rendezett - lüktetővé és izgatottá vált a híradó, de nem kapkodóvá. Gyorsabb, és frissebb stílusa nem tette felületessé. Személyhez szóló információs műsort kaptunk, amely maga is vitatkozik és jó alapot nyújt a vitákhoz. Örömmel üdvözöljük e közkedvelt műsor újjászületését, tévésítését."

Népszabadság, Jovánovics Miklós, november (a dátum nem állapítható meg pontosan), részletek:
"...Abba már beletörődtem, hogy rengeteg a protokollesemény, a fogadás, nyilatkozat, értekezet, aláírás, megvitatás, kézfogás, búcsúzás, stb. Abba is bele kell törődnünk, hogy hazánk eseményei közül főleg a különböző kiállítások vonzzák magukra a híradósok figyelmét. Egyik este például egymás után következett a somogyi hímzések kiállítása, a vásári körséta a Városligetben, a korrózió elleni védelemnek szentelt kiállítás, a nemzetközi épületgépészeti kiállítás. Egyéb helyekről szerzett információk szerint a kiállításokon kívül egyéb események is nagy számban fordultak elő országunkban. Ezt az értesülésemet azonban a TV Híradó még nem erősítette meg.
...Egy évvel ezelőtt még lelkesen bíráltam a TV Híradó merev témarendjét. Most már beletörődtem a változtathatatlanba. Legfeljebb abban reménykedek, hogy a művészeti események néha napján a szerkesztő szórakozottsága miatt megelőzik a baleseti jelentéseket."

A Szolnok megyei Hírlap október 14-i számában V.M. írta:
"Valóságos premier-hangulat előzte meg a megújhodó TV Híradó és a TV Jelenti helyett új szerkezettel és szellemiséggel jelentkező A Hét bemutatkozását. A csütörtök esti, majd vasárnap esti premier rá is szolgált a várakozásunkra. A két információs program nemcsak tartalmában született újjá, hanem külső megjelenésében is, három helyszínre bővült az eddig szűkös egyetlen asztalka a Híradóban. S hogy ez nem csak külsőség, hanem nagyon is tartalmi célokat szolgál, tapasztalhattuk a híranyag friss és változatos összetételéből, főként a külföldi tudósítások szerepének megnövekedéséből. ...A híradó tágabbra tárta ablakát a külvilág felé, és szélesebbre nyitotta ajtaját a hazai események előtt."

Október 11., indul A Hét heti politikai magazin. Vezető riporter Vitray Tamás, munkatársak Kiss Csaba és Sobók Ferenc, felelős szerkesztő Márványi György, rendező Szűcs László.

A műsorújság írta az ajánlóban:
"Az új műsor ezzel a számmal indul útjára. ...Vasárnap este van, a hétköznapok fáradalmait kipihenték már a nézők, s remélhetően érdeklődve figyelik az adást, amely igyekszik megvilágítani az elmúlt hét eseményeinek miért-jeit és hogyan-jait - azokat a kérdéseket, amelyek a híreket hallgatva, az eseményeket látva fogalmazódnak meg az emberben."

Szepesi György, Vitray Tamás mellett a másik műsorvezető, így emlékezett később egy interjúban, amit Zelei Miklós készített vele:
"Jött A Tv Jelenti, az első olyan műsor, amelyikben, a híradó mellett, magazinszerűen mondtuk el a hét eseményeit. Sokféle átalakuláson ment keresztül, míg végre Randé Jenő segítségével eljutottunk a BBC produkció magyar kiadásához, A Hét című műsorhoz. Az ötlet megszületése 1969-re tehető. Randé Jenő londoni nagykövet is, londoni tudósító is volt, már nem tudom, melyik korszakához fűződik, hogy hazahozta a BBC-től ezt az elképzelést, amelyet melegen fölkarolt Pécsi Ferenc, a televízió akkori vezetője.
Jó egy évig eltartott, mire az elképzelésből műsor lett. Az volt az elképzelés, és Randé Jenő is ezt támogatta, hogy két ismert emberre bízzák rá A Hét műsorának vezetését. Így került szóba az első adásnál Vitray Tamás, de vele együtt én is rögtön megkaptam a megbízást. Az volt az elgondolás, hogy hetenként váltjuk egymást. Ami azért nem valósult meg, mert Vitray Tamás úgy érezte, hogy ez a műfaj nem áll hozzá közel. Ő a személyes produkciók híve volt, A Hét pedig egy csapatmunka eredményeként jött létre: mindig ott volt Ilkey Csaba, Márványi György, akik a szerkesztői feladatokat látták el. És még technikusok, hangmérnökök nevét kellene említeni, akik hozzásegítették a műsort ahhoz, hogy különféle alakváltozatokban máig kitartson, hívják bárhogyan is.
A Hét első adását 1970. október 11-én sugározták, de őszintén beismerem, már teljesen elfelejtettem, mi volt az. A korabeli műsortükörből látom, hogy a téma ma sem veszített aktualitásából: Chrudinák Alajos közel-keleti filmes beszámolója: Damaszkusz, Arafat, romok..."

Márványi György, A Hét műsor első főszerkesztője így emlékezett a műsor indulására a Zelei Miklós által vele készített interjúban:
"- Azután jött megint egy váltás, elindult A Hét.
- A televízió műsorrendjét megváltoztatták. Megváltoztattuk. Voltak olyan műsorok, amelyek már kiöregedtek. Szombatonként jelentkezett A Tv jelenti. Ezt Pacsay Vilmos szerkesztette, akkoriban már négy-öt éve. A televízió nagy reprezentatív műsora volt: az egész elmúlt hétről adott képet, orientált, friss volt meg érdekes. Egy kis külföldet is szerkesztettek bele. Jó műsor volt, de valójában egy kissé profil nélküli. Igazából csak az volt a profilja, hogy érdekes legyen, egy hosszú-hosszú tévéhíradó-szerűség volt, de ha egy héttel korábban történt valami érdekes, még azt is be lehetett tenni... A műsor túlélte a képességeit és önmagát, de fölnőtt benne a tévének egy csomó kiváló figurája. Ekkoriban már saját külföldi tudósítóink voltak, és külföldi anyagokat hoztunk, amiket nem lehetett szombatonként A Tv jelentiben lejátszani. Mindennek ellenére a műsor egy kicsit nehezen szűnt meg. Először a műsorrend átalakítása miatt más helyre került, és az előnyös szombati helyet egy szórakoztató műsor kapta meg. Általános tanulságként is felfogható, hogy ha egy állandó műsor az előnyös helyről a műsorrend egy rosszabb helyére kerül, az a megszűnés előszele... Ami A Tv jelenti esetében olyan 1970 körül következett be. Eközben kerestük, hogy mi legyen az új műsor és mikor. Úgy gondoltuk, hogy a néző számára a szombati műsoridő nem igazán nyerő, mert szombaton az emberek még a vasárnapra, a pihenésre készülnek, nem pedig a hétfő reggel induló munkahétre. Szombaton még kikapcsolódni akarnak, és kevesebben ülnek le a tévé elé is, inkább szórakozni mennek, mert másnap nem kell korán kelni. A vasárnap estét céloztuk meg az új műsor számára. Informáló és elemző műsort terveztünk el. Így született meg A Hét önálló szerkesztősége. A hatvanöt perces adás vasárnap esténként hétkor kezdődött és nyolc után öt perccel fejeződött be, első adása 1970. október 11-én jelent meg a képernyőn. Az elmúlt hét külpolitikai eseményeinek összefoglalásával kezdte, krónikaszerűen, majd hat-nyolc téma került képernyőre úgy, hogy az aktualitásokból kiindulva a mélyebb összefüggéseket mutassák be, az események hátterét világítsák meg. Ez a műsor persze formájában is más volt, különbözött a hírműsoroktól, saját díszlete volt, és a külföldi anyagokat is hosszabban adta, amelyekből a híradóban szombaton két perc ment le, A Hétben esetenként nyolc perc is lemehetett. Állandó műsorvezetőkkel akartunk dolgozni, de állandó csak a Vitray Tamás és a Szepesi György volt hosszabb ideig. Körülbelül egy fél év múlva a szerkesztőségekhez tartozó emberek összeállítása megváltozott. Egy fénykép is készült, ahol így sorakoztunk: Márványi György, Vitray Tamás, Szepesi György, Ilkey Csaba, aki nem képernyős volt, hanem szerkesztő, Horvát János, Szegvári Katalin. A rendező Kígyós Sándor volt, a legjobb tévérendezők egyike, most már nyugdíjas ő is.
- Mi volt az alapvető célja a műsornak?
- Hogy különlegesen érdekes és izgalmas témákat produkáljon. Például az első adásban Csikós-Nagy Bélával, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével beszélgetett Vitray Tamás.
- Az ifjabbak kedvéért hadd mondjam el, hogy Csikós-Nagy hosszú és kalandos életű közgazdász volt. 2005. június 11-én, kilencvenéves korában halt meg. A Múlt-Kor történelmi portál például így búcsúztatta: A nyilasoktól a szocialista világpiacig: Csikós-Nagy Béla - 90 éves korában elhunyt Csikós-Nagy Béla közgazdász professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1940 és 1945 között a miniszterelnökség gazdasági tanulmányi osztályán, majd a Pénzügyminisztériumban dolgozott, a nyilas uralom alatt is. Az akadémikus a Kádár-korszak egyik legismertebb tisztségviselőjeként egy negyedszázadon keresztül volt az Országos Árhivatal, illetve az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke.
- Ismertük a pályáját, viszonylag közismert volt az ő története. Én is tudtam, hogy a Csikós-Nagy Béla a másik világból jött. De nem volt öreg, nem volt igazából annyira öreg! Hetvenben vagyunk, ez még az ő ideje volt. Egy jó 15 perces beszélgetés ment le vele az első adásban. Emlékszem, Vitray még ahhoz is ragaszkodott, hogy a Csikós-Nagy az adatait a papírról ne felolvassa, hanem mutassa meg az adásban. Más magatartást követelt ez a műsor, mint a korábbiak."

Az első kritikákból:
Szolnok Megyei Néplap:
"A Hét merőben más, mint elődje. Kevesebbet markol, de alaposabban, amihez nyúl. És főképpen hangulatában más. A vasárnap nyugalma hatja át, kellemes esti beszélgetés fontos kérdésekről, sőt kellemes témákról."

Nógrád:
"Szerencsésen indult A Hét című műsor. A Magyar Televízió először szolgált valódi szenzációval a világnak: Chrudinák Alajos a világ érdeklődésére számot tartó anyagot hozott haza Jordániából."

Esti Hírlap:
"Külön örömet szerzett, hogy végre olyan helyszíni riportot, beszélgetést látunk, amiben nem csattog a láthatatlan korbács. A lóhalálában lezavart beszélgetések helyett sietség-nélküli, alapos és kellemes légkörű párbeszédeknek voltunk tanúi."

Szolnok megyei Hírlap, V.M. írta november 14-.én, részletek:
"Szemmel láthatólag a vasárnap nyugalma hatja át, kellemes esti beszélgetés fontos kérdésekről, sőt kellemetlen témákról is. Az pedig, hogy Chrudinák Alajos harci tettnek is számító riporteri munkájának eredményét is láthattuk, egyedülálló riportfilmet Jordániáról, ahol még alig hallgattak el a gyilkos fegyverek - igazi szenzációvá avatta az új tájékoztatási tévé-hetilap bemutatkozását. A különleges csemege mögött nem maradt el Vitray Tamás beszélgetése sem, a másik téma, amelyben a háziasszonyok gyakorlatias szemszögéből gyötörte faggatta a közgazdászt, dr. Csikós Nagy Bélát. Jól érzik-e a háziasszonyok, hogy az utóbbi időben drágább lett az élet, jobban emelkedtek az árak, mint ahogyan azt várni lehetett volna? - hangzott el a kérdés, s a kitűnő felkészültségű szakember az ismeretek fölényes biztonságával és megértő emberi közvetlenséggel válaszolt a feltett kérdésekre..."

Megjelenik a Rádió és Televízió Újság 1970/39. számában a Magyar Rádió zenei főosztálya és a Magyar Televízió művészeti főosztálya pályázati felhívása az 1971. évi Táncdalfesztiválra.

A Magyar Rádió és Televízió újabb keretszerződést kötött a Magyar Filmtröszttel, öt évre tévéfilmek készítésére és szinkronizálására (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a /66dob/MRT általános iratok).

Október 16. 18.15 a XI. Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyről (klarinét, oboa, és ének) zenés riportfilm. Riporter Fábián Imre. Előadók: Antony Morf klarinét, Horváth László klarinét, Kovács Kolos ének, Anatolij Ljubimov oboa, Maurice Bourgue oboa, Siegfried Korenz ének. Szerkesztő Benczédy Ágnes, rendező Mérei Anna, operatőr Andor Tamás.

Október 17. 20.05 Calderon: Két szék között a pad alatt - vígjáték közvetítése a Gyulai várszínházból, felvételről.

Október 18. 20.05 Budapesti Művészeti Hetek, Németh László: Az eklézsia megkövetése - tévéjáték. Szereplők: Horváth Sándor - Kis Miklós, Császár Angéla - Kisné, Mensáros László - Pápai-Páriz Ferenc, Mádi-Szabó Gábor - Németi Ferenc, Deák Sándor - Ajtai Ábrahám, György László - Tőke Benjámin, Iványi József - Csepregi Mihály, Tábori Nóra - Csepreginé, Solti
Bertalan - Bozóki professzor, Nagy Anna - Kendeffiné, Harsányi Gábor - Mesterlegény, Bodnár Erika - Szolgálólány, Dancsházy Hajnal, Borbás Adrienne, Torday Ferenc. Rendező Hajdufy Miklós, vezető operatőr Nagy József.

A műsorújság 1970/41. számában Hajdufy Mikós mondta:
"Számomra külön öröm, hogy hosszú várakozás és vágyakozás után megrendezhettem ezt a darabot. Nagyon szeretem a történelmi témákat, mert én is vallom, hogy a múlt ismerete és tanulságainak levonása nélkül nincs jelen - a történelmi témák nagyon is mai témák. Rendeztem már 1919-ben,1945-ben, és legutóbb 1848-49-ben játszódó filmet. Ezek mind történelmünk kiemelkedő eseményei, illetve az azokhoz kapcsolódó emberi sorsokat ábrázolták. Az eklézsia megkövetése a XVII. század végén Erdélyben játszódik és Misztótfalusi Kis Miklós tipográfusmesterről szól, akinek sorsa valójában nem is történelem. De vajon nem állandó kísérője-e a magyar történelemnek, hogy a jót, a többet akaró embereket az értetlenség, az ostobaság légköre veszi körül, hogy jó szándékukért meggyűlölik őket, hogy megvetés, megaláztatás a bérük? Magukban őrlődnek, mert - Misztótfalusi Kis Miklós szavaival - egy ember legnehezebb munkái nem a könyvek, amelyeken a keze szennyét hagyta rajta, hanem a magával vívott órák, amelyekben érdeke ellenére is a jóra állt rá. Vagy, hogy a magyarban az irigységnél csak a tunyaság a nagyobb.
Kemény szavak ezek, de nem egy megkeseredett ember vagdalkozásai a világ ellen, hanem mindig időszerű, nemzeti lelkiismeret - vizsgálatra kényszerítő gondolatok. Külön szeretnék szólni a darabot televízióra alkalmazó Siklós Olgának arról a munkájáról, melyet Az eklézsia elkövetése szertartása eredeti szövegének felkutatása s a drámába való beépítése terén végzett."

Október 23. 20.00 Budapesti Művészeti Hetek, Babits Mihály: Hatholdas rózsakert - tévéfilm. Szereplők: Színész - Tahi Tóth László, Drahota Andrea, Tolnay Klári, Kiss Manyi, Páger Antal, Kovács Károly, Szilvássy Annamária, Bodrogi Gyula, Gobbi Hilda, Tomanek Nándor, Szemere Vera, Fónay Márta, Csala Zsuzsa, Szendrő József, Várhegyi Teréz, Temessy Hédi, Hámori Ildikó, Siménfalvy Sándor, Nagy István, Gyenge Árpád, Garics János, Alfonsó, Gálcsiki János, Cukán Tibor, Papp Ferenc, Tóth Tibor, Tordai Gábor, Fay György, Dudás Márta, Ősz Róbert és sokan mások. Rendező Ranódy László, operatőr Illés György.

Október 24. 20.15 Budapesti Művészeti Hetek, Móricz Zsigmond: Pillangó. Szereplők: Venczel Vera, Kozák András, Szirtes Ádám, Cs. Németh Lajos, Gurnik Ilona, Molnár Tibor, Lengyel Erzsi, Kovács Károly, Káldy Nóra, Gobbi Hilda, Solti Bertalan, Demjén Gyöngyvér, Körmendi János, Temessy Hédi, Bodnár Erika, Horváth József, Suka Sándor, Faluhelyi Magda fh, Orbán Tibor, Vajda László. Rendező Esztergályos Károly.

Október 28. 20.20 Mizantróp 68 - Gyárfás Miklós egyfelvonásosának közvetítése az Irodalmi Színpadról, felvételről.

Október 29. 21.30 Új arcok rivaldafényben - új sorozat indult azzal a céllal, hogy a televízió operát kedvelő közönsége megismerkedhessék - és a képernyő segítségével "személyes" kapcsolatba kerülhessen - azokkal a fiatal művészekkel, akik pályafutásuk elején állnak az Operaház színpadán. Szerkesztő Kármán György, műsorvezető Abody Béla, operatőr Káplár Ferenc és Szilágyi Virgil, rendezte Mérei Anna.

Október 30. 20.00 Mező Imre - dokumentumfilm Mező Imre életéről.
Riporter Salgó László, a filmben megszólal Komját Irén, Vincze József, Mező Imréné, Riedl Árpád, Fazekas Jenő veterán, Ráth Károly, Martinez, Mód Péter, Hollós Ervin, Kelen Béla, Csikesz Józsefné, Kertész István. Szerkesztő Varga Zsuzsa és Mátray Mihály, rendező Wiedermann Károly.

A Kelet-Magyarország november 1-jén írta, részletek:
"Megrázóan emberi és forradalmian lelkesítő volt a péntek esti dokumentumfilm. Mező Imre, a sziklaszilárd kommunista úgy elevenedett meg előttünk a képernyőn, hogy a visszahozhatatlan messzeségből is tanított és lelkesített. Kirajzolódott előttünk egy életút, amely innen Szabolcsból, Ramocsaházáról indult és a hősök panteonjában ért véget. Egy élet, amely mentes volt minden pátosztól, de terhes csak az áldozatoktól, egy emberi sors, amelyből látszott, hogyan születik a hős. A kommunista hős, aki mindvégig ember tud maradni, a népért a mozgalomért élő harcos, akinek nagysága éppen abban volt, hogy soha nem akart mások fölé nőni, de mindig vállalta elvtársaival a sorsközösséget."

Október 31. 21.50 Lengyel József: Igéző - tévéfilm bemutatója.
Szereplők: Avar István, Rajz János, Bánhidy László, Iványi József, Báró Anna, Faluhelyi Magda, Orsolya Erzsi, Jelisztratov Szergely, Keres Emil - Beszélő. Rendező Szinetár Miklós, operatőr Czabarka György.

A Prix Italia televíziós versenyen tévéfilm kategóriában Mike Hodge angol rendező kapta az első díjat VIII. Henrik hat felesége című filmjéért. A legjobb zenés program díját a lengyelek nyerték, a legjobb dokumentumfilm díját a svájciak kapták ekkor.

A Lengyel Rádió és Televízió közzétette közvélemény kutatóinak felmérését, mely szerint a nézők hetvenöt százalékának a tévézés a kedvelt kulturális tevékenysége. A tévé hívei között túlsúlyban voltak a férfiak. A felmérés szerint az asszonyok szívesebben jártak színházba vagy hallgatnak zenét. Az idősebb emberek és a 18-24 év közötti fiatalok az olvasásnak adták az elsőbbséget.

November

November 2., a Televízió vezetői értekezlete jóváhagyta az MSZMP X. Pártkongresszusára való felkészülésről szóló jelentését, amit Pécsi Ferenc terjesztett elő (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a /66dob/MRT általános iratok).

November 4., a Pécsi Dózsa-Newcastle labdarúgó mérkőzésről tudósított a TV Híradó.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta Szűcs Andornak, a Magyar Televízió irodalmi és drámai főosztálya vezetőjének. A testnevelés és a sport területén végzett tevékenységéért Szőnyi János, a tévé sportriportere a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozatát kapta.

November 9., Franciaország történetének egyik legkiemelkedőbb politikusa, Charles de Gaulle, az Ötödik Köztársaság elnöke szívrohamban meghalt otthonában. Elnöksége idején bel- és külpolitikájával egyaránt az ország nemzeti függetlenségét hangsúlyozta a nagyhatalmakkal szemben: 1966-ban Franciaország kilépett a NATO katonai szervezetéből, kibővítette kapcsolatait a Szovjetunióval, Kínával. Az 1968 májusi diáklázadásokat követően reformterveit nem fogadták el, így lemondásra kényszerült. A halálhírről és a temetésről a TV Híradó beszámolt. A Hét is részletesen foglalkozik De Gaulle halálával.

November 11. 20.00 Hogy érzi magát, elvtárs? - dokumentumfilm-sorozat 1. részének bemutatója. Forgatókönyv Radványi Dezső, riporter Balogh Mária, szerkesztő Márványi György, operatőr Mátray Mihály, rendező Radványi Dezső és Mátray Mihály.

Az alkotók Ki tud róla? címmel 1945-49-es fotókat ismertettek, például a műsorújság oldalain kétszer is. A felhívásra rengetegen jelentkeztek, ezek alapján kezdték meg a filmsorozat előkészítését. A műsorújság 1970/45. számában Radványi Dezső mondta (O.G.)-nek, részletek:
"A tulajdonképpeni kérdéssel azokat kerestük fel, akik önmagukra ismertek, vagy akiket mások fedeztek fel a képeken. Időnk véges volt, így riportereink - Balogh Mária, Megyeri Károly, Molnár Margit - összesen száz ilyen emberhez jutottak el; a sorozat filmjeibe pedig húszan kerültek.
- A válogatás milyen alapon történt?
- Az érdekesség alapján. Helyünkben például másokat is bizonyára izgatott volna, hogyan alakult az élete az akkori nagygyűlések, ünnepségek fanfárjait fújó tizenhat fiúnak? (Így lettek ők - illetve közülük hatan - a sorozatnyitó film szereplői). Egy bányászasszonyt azért választottunk ki, mert tizenhét gyermeket hozott a világra. S ugyancsak érthető izgalomba jöttünk attól is, hogy a 45-ös romeltakarítók között a népszerű színész, Bodrogi Gyula édesapját ismerték fel régi munkatársai (mellette fia is megszólal majd a filmben).
...Alkotótársammal, Mátray Mihály operatőr-rendezővel tökéletesen egyet akartunk: találkozni azzal a nemzedékkel, amely a felszabadulás óta személyes ügyeként vállalja a szocialista forradalmat, országunk, népünk ügyét."

November 14. 20.05 Molnár Ferenc: Játék a kastélyban - a Vígszínház előadásának közvetítése, felvételről.

November 15. 20.05 Három arckép - az első rész Horváth Terit mutatta be. Riporter Tomkai Judit, szerkesztő Balla Katalin rendező Bozó László.
A második részben (november 22.) Berek Kati, a harmadikban (november 29.) Szírtes Ádám portréműsorát láthatták a nézők.

November 18., TV Híradó tudósít arról, hogy kedvezményes rádióvásárlási akció kezdődött Szabolcs megyében.

A Magyar Hírlap Tévénapló címmel új tévékritikai rovatot indított.

November 23., rendkívüli adásnap! 14.00 órától A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusáról jelentjük - helyszíni közvetítés. A TV Híradón kívül tudósítások, összefoglalók minden nap.

A Rádió és Televízió Újság 1970!47. számában Megyeri Károly írta, részlet:
"...A mostani felkészülés során több pártértekezleten vettem részt, hallgattam a vitákat, az őszinte megnyilvánulásokat. Mindezek már a kongresszus várható légkörét előlegezték, munkájának célkitűzéseit tükrözték. Az eddig megismert anyagokból tudjuk, hogy a küldöttek arra a nyugodt építőmunkára fordítják majd a fő figyelmet, amely éppen az előző kongresszusokon hozott határozatok eredményeként folyhat és folyik.
A legfőbb televíziós gond, hogy a tanácskozás légkörét, tartalmát híven tükrözzük, foglaljuk össze, hogy a nézőket mindennap pontosan tájékoztassuk. A riporterek, szerkesztők, rendezők és gyártásvezetők csoportja ismeri már a tervet, amely szerint dolgozni fog. Az élő közvetítéseken kívül mindennap összefoglalóval jelentkezünk, beszámolunk a Híradóban, ellátjuk anyaggal a külföldi televíziókat is. E sorok írásakor még csak bizakodhatunk, hogy mindezt zavartalanul, zökkenők nélkül végrehatjuk. A televíziósok a helyükön vannak, s valamennyien képességük, tudásuk legjavát igyekeznek nyújtani."

Kádár János a kongresszuson tartott, mintegy négyórás - a televízió által is közvetített - beszédében büszkén jelentette, hogy az elmúlt öt év alatt (1966-70) egymillió ember költözhetett új lakásba: az időszak folyamán háromszázhúszezer lakás épült. Brezsnyev, aki a kongresszus kiemelt vendége volt, megkülönböztetett figyelemmel hallgatta Kádárnak az új gazdasági reformról elmondott szavait:
"A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak: a gazdasági reformot sikerült zökkenőmentesen bevezetni, alapelvei beváltak; az új gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik. A reform három éve alatt tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok; magasabb színvonalra emelkedett a szocialista tervgazdálkodás, a termelés tervszerűbb lett. A reform a korábbinál jobban biztosítja, hogy az össznépi érdek, a csoportérdek, és a személyi érdek egyaránt és megfelelően érvényesüljön."

Radó Dezső írta a Beszélőben, részlet:
"Kádár azonban jól megtanulta, hogy a hinta egyik irányban sem lendülhet ki tartósan, ezért beszéde további részében kijelentette: A reformról a Központi Bizottság hangsúlyozottan megmondta, hogy csupán egy eszköz a jobb, a hatékonyabb gazdasági munkához, amely önmagában nem oldja meg feladatainkat, de segít azokat jobban és gyorsabban megoldani - és ez nem csekélység. A Központi Bizottság most, három év tapasztalatai alapján állíthatja, hogy ezt az eszközt, bár még csak most tanuljuk jól használni, sőt még nem keveset javítani is kell rajta, de máris hatásos eszközünk, amely segíti pártunkat, népünket a gazdasági feladatok megoldásában, szocialista törekvéseink megoldásában.
Nem tudni, hogy a trónján ülő Brezsnyevet megnyugtatta-e a kádári kiegészítés, hogy itt csupán a szocializmust segítő eszközről van szó. Tény, hogy már csak két év volt hátra a reform nyílt megtámadásáig, három és fél év múlva, 1974. március 21-én pedig lefújták az egészet. A reform szószólói, Nyers Rezső, Fehér Lajos, Ajtai Miklós parkolópályára, illetve nyugdíjba kerültek.
Ami Kádár 1970. november 23-án előadott kongresszusi beszámolóját illeti, az leginkább egy teljes áruválasztékkal rendelkező szupermarketre emlékeztetett: mindent megtalálhattunk benne. Szó esett abban a társadalom életének minden vetületéről és minden szereplőjéről, akik mind előírásszerűen dobozokba, osztályokba és rétegekbe voltak csomagolva. Az információ teljesnek tűnt."

A tudósításokból a nézők megtudhatták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa megválasztotta a Központi Bizottság első titkárának: Kádár Jánost. Titkárok lettek: Aczél György, Biszku Béla, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Óvári Miklós és Pullai Árpád. A politikai bizottság tagjai: Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kádár János, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Németh Károly, Nyers Rezső.
A TV Híradó rendszeresen beszámolt a kongresszus eseményeiről, többek között Kádár János és az értelmiségiek, művészek találkozójáról 26.-án (Lukács György, Illyés Gyula, Pátzay Pál, Darvas József, Major Tamás ). Ugyanezen a napon tudósított arról, hogy Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár Lenin portréval díszített kristályvázát kapott Szabó Imrétől, a Nagyatádi Bányaüzem Szocialista Brigádvezetőjétől.

A Magyar Hírlap november 24-én írta Lukácsy András és Szombathelyi Ervin, részlet:
"Tegnap, hétfőn, rendkívüli adásnap volt: az MSZMP X. kongresszusának első napjáról csaknem ötórás közvetítést láthatott az ország nyilvánossága. Az alkalomhoz illő hangulatú kiegészítő műsorról is gondoskodott a tévé, a szünetben a Vándor Sándor kórusfesztivál záróhangversenyérből kaptunk részleteket, este pedig Herbert von Karajan vezénylésével Beethoven IX. szimfóniája zárta az ünnepi műsort..."

November 29., A Hét című politikai magazin összefoglalót adott a kongresszus eseményeiről.

A Magyar Hírlapban L.A. írta november 30-án, részletek:
"Tegnap, vasárnap az MSZMP X. kongresszusa állt A Hét című publicisztikai összefoglaló középpontjában. S ezzel kapcsolatban olyan színhelyet mutatott be a televízió, ahol ezúttal először járt a kamera. Levetítették ugyanis azt az interjúsorozatot, amelyet Szepesi György az újonnan megválasztott Politikai Bizottság tagjaival még szombaton, a PB első tanácskozása előtt, magában az ülésteremben készített. A legelső nyilatkozó Kádár János volt, aki a riporter kérdéseire a Politikai Bizottság funkciókörét, és feladatait ismertette. Őt Biszku Béla, Fock Jenő, Komócsin Zoltán és Gáspár Sándor interjúja követte, s végül a PB első női tagjáé, Benke Valériáé, aki a kongresszusi zászló emlékezetes passzusáról beszélt, amely a nők megbecsüléséről szólt. A Kádár zárszónak ezt a részét később le is vetítették. A kérdezőben volt valamelyes elfogódottság, és ez érthető, hiszen ilyen színtű vezető testület még nem adott kollektív interjút a televízióban. Ezt a nyilatkozatot a legkitűnőbb műsorok sorában kell számon tartanunk, hiszen azon túl, amit szavaiban közvetített, tényekkel bizonyította a televízió közéleti jelentőségét..."

November 28. 20.30 Fejes Endre: Kéktiszta szerelem - tévéfilm bemutatója. Operatőr Mestyán Tibor, rendező Szőnyi G. Sándor.

A Film Színház Muzsika 1970/4. számában, még januárban Körmendi Judit kérdéseire válaszolt Törőcsik Mari a Kéktiszta szerelem forgatásakor. Részletek:
"- Az életben Fejes Endrével több találkozásom volt: a Vasvirág forgatásakor ismertem meg. Hogy mit keresett ott? Nem tudom. Nézte a felvételeket. Akkor még egyetlen írását sem olvastam. Csak később került kezembe A hazudós című kötete, aztán pedig a Rozsdatemető. Egyébként az én szerény megítélésem szerint, mind a kettő a mai magyar irodalmi alkotások legszebbjei közé sorolható. ...Ő az az író, akinek szóról szóra kell mondani a szövegét. Szóról szóra, mert csodálatosan építi fel a mondatait. Egy betűt sem lehet kihagyni, rendkívül tömören fogalmaz. De nem könnyű megformálni Fejes figuráit sem, mert el kell találni azt a különleges költészetet, ami Fejes Endre műveinek minden egyes szereplőjét átszövi. Fejes mindig egy bizonyos rétegről, egy reális világról ír. A nyers valóságot tárja az olvasók, a nézők elé..."

A Szolnok megyei Hírlapban V.M. írta a filmről december 2-án, részletek:
"...Lapunk már előzetesben ismertette és méltatta a filmet. Hámos György kritikus pedig a képernyőn is elemezte, rámutatva a Fejes-írás bizonyos alapvető gyengéire. Ezért csupán két megjegyzésre szorítkoznék. Mindkettő a televíziós megvalósítást illeti. Az egyik: hogy a Fejes sajátos lírájából fakadó szép kifejezések, a nyelv virágai szóvirágokká alacsonyodtak a képernyőn, abban elsősorban az átdolgozás a ludas. Nem tette át ezt a törékeny, érzelmes lírát a kép nyelvére. Ahelyett, hogy beolvasztotta volna a történet képi nyersanyagába, meghagyta rajta dísznek."

A Magyar Televízió egyhetes filmvetítésen mutatta be évi filmtermésének javát az európai szocialista országok képviselőinek.

December

A Szovjet Filmművész Szövetség diplomáját nyeri A látott hal című magyar tévéfilm a Rigában rendezett nemzetközi halászati filmfesztiválon. Rendezője Surányi Lili.

December 1., ekkor rendezték meg Boby Moore labdarúgó, jutalomjátékát a Celtic pályáján, tudósított a TV Híradó.

December 2., a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének moszkvai üléséről számolt be a TV Híradó. Magyarországot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, Fock Jenő, a minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP központi bizottságának titkára és Péter János külügyminiszter képviselte.

December 4. 21.10 a Szülőföldem sorozat újabb bemutatója: Mezőszilas. Bemutatja Németh László. Szerkesztő Major Sándor, operatőr Neumann László, rendező B. Megyeri Gabriella.
Ezen a napon a TV Híradó beszámol arról, hogy az MSZBT (Magyar Szovjet Baráti Táraság) kitüntette a Szentendrei Teátrumot és a Déryné Színházat.

December 9., a TV Híradó külföldről átvett képanyag segítségével beszámol arról, hogy a szovjet Shota Rustaveli személyszállító hajó átkelt a Panama csatornán.

December 12. 20.00 Leonid Zorin: Varsói melódia - közvetítés a Katona József Színházból, felvételről.

December 14., Lengyelországban az áremelések miatt súlyos munkászavargások törtek ki a gdanski hajógyárban. December 20-án lemondott W. Gomulka pártfőtitkár, rá három nappal pedig Cyrankiewicz miniszterelnök is. Az új első titkár Gierek, az új miniszterelnök Jaroszewicz lett. A változásokról a TV híradó beszámolt.

A Beszélőben Radó Dezső írta:
"Nem tudhatjuk, mit sejtett meg mindebből Brezsnyev, annyit azonban bizonyosan tudott, hogy még nehéz idők várnak rá, mert az önállóságtól megfosztott országoknak a gondja is az ő nyakába szakadt. Hiába, minél nagyobb hatalom összpontosul egyetlen kézben, annál több vele a gond is... A gdanski és a budapesti Óbudai Hajógyár fontos volt a szovjet katonai hatalom számára, Brezsnyev rakétaprogramja pedig nem nélkülözhette a pécsi uránt és a magyar timföldet. Az urán a rakéták töltetéhez, a bauxit és timföld pedig a rakéták köpenyéhez szolgáltatott nyersanyagot."

December 15., a Román Televízió este a Magyar Televízióban.

December 16. 20.00 Örkény István: Tóték - komédia közvetítése a Thália Színházból, felvételről.

December 17. 21.40 Nők fóruma - Elvált szülők gyerekei címmel. Szerkesztő-riporter Molnár Margit, rendező Vámos Judit.

December 27. 20.05 A főszerepben: Básti Lajos - művészportré. Szerkesztő Fábri Éva, rendező Zsurzs Éva.

Az év végén készült el Szűcs Andor, az Irodalmi és Drámai Főosztály vezetője beszámolója 1970 értékeléséről és 71 terveiről. Részletek:
"Főosztályunk munkájára is jellemző volt bizonyos egyenetlenség: az év első negyedében a politikai évfordulókhoz való kapcsolódás igénye zsúfoltságot eredményezett, noha a produkcióink színvonala jó volt (Gyurkó: Döntés, Molnár G.-Deme G.: Őrjárat az égen). Ezt követte a nyári hónapok kopársága, hogy augusztustól - a Budapesti Művészeti Hetekre is tekintettel - ismét felfelé ívelő periódus következzék.
...Egyértelműen jónak mondható a színes műsorok startja, mind a film, mind az elektronika kiemelkedő művészi és technikai színvonalú alkotásokkal szolgált. (Film: Lengyel-Szinetár: Igéző, Móricz-Esztergályos: Pillangó, a munkában lévő Rózsa Sándor. TR/5 technikában Maugham-Esztergályos: Talpig úriasszony stb.)
...A színházművészeti műsorok terén még felhasználatlan tartalékok állnak rendelkezésre, ez sugallta az év utolsó negyedében megindított Színházi Album.
...1971-ben konkrét formát öltenek a nemzetközi koprodukciós vállalkozások: elkészül a Corvin Mátyás a RAI-val és a Benyovszky Móric kalandos élete című sorozat a Bratislavai Televízióval." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a 80. dob. MTV Vez. Értekezletek anyagai.)

December 30., bemutatták a 261 méter magas új budapesti tévéadótorony terveit.

A Magyar Nemzet is tudósított az eseményről:
"Sikerrel zajlott le a budapesti új televízió adóállomás építészeti megoldásra hirdetett tervpályázata. A bíráló bizottság rangsorolás nélkül, egyformán, egyenként 80 ezer forinttal díjazta Gere Mihály és munkatársai, debreceni tervezők pályaművét, valamint Bajnay László-Borostyánkői Mátyás-Gilyén Vince-Szandavái Csaba, az IPARTERV mérnökkollektívájának munkáját.
A budapesti új televízió adóállomás helyének kiválasztását hosszas, gondos vizsgálat előzte meg. Szóba jött a János-hegy, a Hármashatár hegy, Kamaraerdő, a Népliget, míg végül úgy döntöttek, hogy a létesítményt a meglévő adóállomás mellett, a Széchenyi-hegyen építik fel, mert ez a hely bizonyult a legalkalmasabbnak. ...Az itt bemutatott rajz a Bajnay-féle kollektíva díjnyertes alkotása. A terven javasolt torony 261 méter magas lesz, kialakítása igen egyszerű. Hatvanöt méter magasan 160 személyes forgópadozatú panoráma éttermet helyeznek el a tervezők. A kilátó felett pedig a technikailag szükséges antennatartó erkélyek sorakoznak..."

December 31., Nulla:nulla címmel a rádió és a televízió vetélkedőjét rendezték meg közösen, a szilveszteri műsorban, a rádió 6-os és a televízió 1-es stúdiójából. A tévé csapatkaptánya Vitray Tamás, a rádióé Szepesi György volt.

1970-ben az I. programon 162.172, a II. (kísérleti) programon 3.179 percet, összesen 169.233 műsorpercet sugárzott a Magyar Televízió.

Az év folyamán megjelent fontosabb könyvek:
MRT Tanfolyamok (A televízióról), 1970 dr. Cserés Miklós
MRT Tanfolyamok (A televízió és a művelődés), 1970 Sándor György
Magyar Sajtó-ban: Mindenkinek, 1970 Sándor György
Magyar Sajtó-ban: Televíziónk holnapjáról, 1970 Pécsi Ferenc

Felhasznált irodalom:

MTV Archív adatbázisok
MTV 1957-1997, szerkesztette Schmitt Péter 1997.
A Magyar Televízió története (Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András) 1995.
Magyar Országos Levéltár dokumentumai
Magyar Televízió Irattár anyagai
www.tvarchivum.hu/tv történet
Rádió és Televízió Újság 1970.
Lévai Béla: A Magyar Rádió és Televízió története
Szegvári Katalin KépernyŐseim 1990.
Koreny János: Mtévénosztalgia. Egy tévénéző és hajdani műsorkészítő emlékképei című könyvében
Rajnai András. Sugarakból teremtett világ 1998. MTV Rt.
Köztévé 1970, Aczél Endre szövege
Magyarország 1970
MTI hírek 1970
Népszabadság 1970
Népszava 1970
Hajdú-bihari Napló 1970
Petőfi Népe 1970
Észak-Magyarország 1970
Magyar Nemzet 1970
Esti Hírlap 1970
Szolnok megyei Hírlap 1970
Szolnok megyei Néplap 1970
Tolna megyei Népújság 1970
Magyar Ifjúság 1970
Vas Népe 1970
Kelet-Magyarország 1970
Csongrád megyei Hírlap 1970
Nógrád 1970
Társadalmi Szemle 1970
Békés megyei Hírlap 1970
Élet és Irodalom 1970
Élet és Tudomány 1970
Délmagyarország 1970
Magyarország 1970
Filmvilág 1970
Film Színház Muzsika 1970
Radó Dezső Beszélő

Dunavölgyi Péter