1981

Dunavölgyi Péter:



A magyar televíziózás történetéből XXV. (1981)

1981. július 29-én tartották meg az évszázad esküvőjét, Károly, az angol trón örököse feleségül vette Lady Diana Spencert. A Szolidaritás Független Szakszervezeti Szövetség és a hatalom között egyfajta állóháború alakult ki, aztán miniszterelnökké, majd a párt első titkárává választották Wojciech Jaruzelski hadseregtábornokot. Kádár és Brezsnyev július 27-én találkozott a Krímben. A fiatal spanyol demokrácia igazi válságot élt át a parlamenti csendőrpuccsal. Elbukott viszont egy puccs, amelyet iszlamista lázadók kíséreltek meg Egyiptomban az Izraellel békére lépő Szadat - rendszerrel szemben. Ali Mehmet Agca merénylete II. János Pál pápa ellen.
Itthon a mozgássérültek éve. A moszkvai OIRT - dalfesztiválon Máté Péter két díjat is nyer, az Elmegyek c. dallal a zeneszerzői díjat s a hangszerelés díját is. Szabó István klasszikusa, a Mefisztó ebben az évben a kritikusok díját kapta meg Cannes - ben. Oscar díjat kapott Rófusz Ferenc remeke: A légy és elkészült Vuk. A televízió képernyőin megjelent a teletext, a frissen született Képújságban is lehetett róla olvasni. Hajdú János átvette A HÉT főszerkesztői teendőit. Indul az Ablak című szolgáltató televíziós magazin. Petőfi Sándor életét kíséri végig a Szabó György által írt, ill. Horváth Ádám által rendezett Petőfi c. tévéfilmsorozat. Portréfilm készül Victor Vasarelyről, a Franciaországban élő világhírű magyar származású képzőművészről, majd Wigner Jenőről, a Nobel-díjas fizikusról Az év folyamán több neves, televíziós alkotó hunyt el, Bernát Rózsa, Sényi Imre, Szőnyi János, Varga József.

Fesztivál díjak:
Plovdiv
LÁTÁSTÓL VAKULÁSIG - (rendező: Szőnyi G. Sándor). A legjobb férfi alakítás
díja (Székhelyi József)

A DICSEKVŐ VARGA / - legjobb rendezés díja (Bohák György)

Vészi Endre: MESSZIRE jött EMBER / tévéjáték / rendező Marton László,
Operatőr Marczali László, dramaturg Szántó Erika /Arany Láda-nagydíj

Pozsony/ Prix Danube Fesztivál
TESSÉK ENGEM ELRABOLNI / ifjúsági tévéjáték / rendező Gaál Albert,
operatőr BoldizsárKároly, író Márton Klára, Gaál Albert, Zahora Mária,
dramaturg Békés József / A drámai kategória nagydíja

MONDOK NEKED VALAMIT / ITV-s műsor / rendező Varga Csaba, szerkesztő
Kopper Judit,
operatőr Radocsai László / Duna-díj

Arany Prága Fesztivál

Bartók: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA / Zenés TV Színház / rendező Szinetár Miklós, író Balázs Béla, dramaturg Bánki László operatőr Márk Iván, látványter-vező Bachmann Gábor / a legjobb zenei adaptáció díja

Bamberg
JELENTÉSEK/ 3. díj

Lipcse
Chrudinák Alajos: VOLT EGYSZER EGY ORSZÁG / riportfilm / rendező Zsombo-lyai János / Palesztin Filmművész Szövetség díja

Montreux
EX ANTIQUIS-SHOW / rendező Bánki Iván / zenés filmek díja

Capri
HÉT FŐBŰN / song opera / író Bertolt Brecht, zene Kurt Weill, rendező Kerényi Imre / a zsűri különdíja

Kanada, Bauff, világfesztivál
HÉT FŐBŰN / song opera / író Bertolt Brecht, zene Kut Weill, rendező Kerényi Imre / kategória-fődíj

Veszprém
VÉDTELEN UTAZÓK / tévéjáték / rendező Felvidéki Judit, író Keller Zsuzsa és
Felvidéki Judit, operatőr Hollós Olivér, dramaturg Schulze Éva / Veszprém
város díja l

IV. HENRIK / tévéváltozat / rendező Esztergályos Károly, operatőr Bíró Miklós,
dramaturg Litványi Károly, író Füst Milán, zene Szunyogh Balázs / Fődíj

OROSZLÁNSZÁJ / tévéjáték / rendező Kern András, operatőr Halász Mihály, író
Marguerite Duras / Fődíj

Millöcker: A KOLDUSDIÁK / tévéoperett (Zenés TV Színház) / rendező Seregi László, operatőr Nagy József, dramaturg Bánki László / Fődíj

Különdíjak:
Törőcsik Marinak az OROSZLÁNSZÁJ című tévéjátékban nyújtott alakításáér,

Moór Mariannának, a JEGOR BULICSOV, a VENDÉGSÉG és az OROSZLÁNSZÁJ című tévéjátékban nyújtott alakításáért,

Őze Lajosnak, a KI LESZ A BÁLANYA és a JEGOR BULICSOV című tévéjátékokban nyújtott alakításáért,

Halász Mihálynak, a találkozón bemutatott három különböző produkció opera-tőri munkájáért,

Dömölky Jánosnak, a KI LESZ A BÁLANYA című tévéjáték rendezéséért Jánoskuti Mártának, a VÁLJUNK EL című tévékomédia jelmeztervezői munkájáért,

Romhányi Józsefnek, a PÁRIZSI ÉLET című zenés tévéjáték (Zenés TV Színház) televízióra alkalmazásáért és a dalszövegekért

INDUL A BAKTERHÁZ / tévéjáték / rendező Mihályfy Sándor, író Rideg Sándor, forgatókönyv Schwajda György, operatőr Kecskés László, dramaturg Zahora Mária
Közönségdíj

INDUL A BAKTERHÁZ / tévéfilm / rendező Mihályfy Sándor / a
tévékritikusok díja

Fényes Szabolcs: MAYA / zenés játék (Zenés TV Színház) / rendező Horváth
Tivadar, operatőr Mestyán Tibor, dramaturg Ruitner Sándor, író Harmath
Imre, Romhányi József - Közönségdíj

Január
A moszkvai OIRT - dalfesztiválon, Máté Péter két díjat is nyer, az Elmegyek c. dallal a zeneszerzői díjat s a hangszerelés díját is.
Nagy Richárd, a Tv elnöke bejelenti a közeli jövőben: délelőtt 10 - 12 óra között erős "délelőtti sáv"-ot szerkesztenek délutáni műszakosoknak és háziasszonyoknak, 16.30 és 19 óra között megerősítik a délutáni műsorsávot (elsősorban korán kelő délelőtti műszakosokra és a nyugdíjasokra gondolva), 21.30 után pedig az intellektuális közönségnek tartalmasabb "éjszakai sáv" készül.
Január 1. 20.05. Petőfi - Petőfi Sándor életét kíséri végig a Szabó György által írt, ill. Horváth Ádám által rendezett Petőfi c. tévéfilmsorozat. A költő mellett (akit egy alig ismert fiatal színész, Józsa Imre személyesített meg, s akit a mintegy másfél éves forgatás idejére színháza átengedett a televíziónak) a film felvonultatta a szabadságharc más nagy alakjait, Kossuthot, Széchenyit, Bem tábornokot, a császá-riak oldaláról pedig Metternichet, Latour grófot is. A sorozat vitákra adott alkalmat: nem mindenben "igazolta vissza" ugyanis a néző tudatában, emlékeiben élő hagyományos Petőfi-képet. Osztatlan sikert arat viszont (februárban) a Petőfi útjai c. négyrészes dokumentumfilm, mely lényegében azt mutatja be, hogy a költőnek a ma embere számára is van mondanivalója.
Dramaturg: Lehel Judit, operatőr: Sík Igor, rendezte: Horváth Ádám. Szereplők: Józsa Imre, Molnár Piroska, Szersén Gyula, Tyll Attila, Helyei László, Bánffy György, Zenthe Ferenc, Győry Emil, Balázs Péter, Mentes József és sokan mások.

"(...) A sorozat legfőbb erényének épp ezért azt tarthatjuk, hogy végre - elkészült. A televízió, mint intézmény, megkísértette a lehetetlent. Gúnyt aligha érdemel ezért, inkább méltánylatot.
A sorozat második fő erényének az látszik, hogy ez a Petőfi-film valóban Petőfiről szól. Nem a paradoxon kedvéért fogalmazok így, hanem némely valóságos veszélyek ismeretében. Nálunk ugyanis nem magától értetődő, hogy Petőfi címén valóban róla fognak filmet csinálni. Sókkal valószínűbb, hogy az író, s főleg a rendező <<önmagát>> akarja majd <>, <<üzenete>> lesz, méghozzá nem is a magyar néphez, hanem az emberiséghez (mely utóbbi néha csupán pályatársak szűk körében és a nyugati fesztiválok zsűritagjaiban ölt testet). Egy ilyen filmben Petőfi meztelenül fellovagolhat a segesvári torony tetejére, ott héjanászt ül Júliájával vagy inkább Pila Anikó cigánylánnyal, miközben a képernyő bal sarkában megelevenedik, mondjuk, Buda ostroma, jobb sarkában pedig Kossuth (természetesen asszonyruhá-ban) helikopterre száll, s Hitlernek álcázva, ejtőernyőn ledobatja magát Isztambulra. A formanyelv már megvan egy ilyen filmhez, s amióta Mr. Edward Crankshaw kimutatta, hogy Kossuth <>, az ideológia is ké-szen áll nyugaton, márpedig amit ott kitalálnak, azzal előbb-utóbb nálunk is találkozni fogunk.
A magam részéről örülök annak, hogy ez a találkozás ezúttal (egyelőre?) elmaradt. S bár a maga helyén nemcsak megengedhetőnek, hanem éppenséggel támogatandónak vélem a formanyelv megújítását, akár radikális szétrobbantását is, ebben az esetben Szabó György forgatókönyvíró, Lehel Judit dramaturg és Horváth Adám rendező érdemének tudom be, hogy felismerték: Petőfi első teljes életrajzi filmjének a magyar néphez kell szólnia, az állam vaskos millióiért nem lehet kísérletesdit játszani, tetszik, nem tetszik, igenis egy hagyományos filmstruktúrában kell gondolkodniuk. Sőt, azt merném mondani, bármily rettenetesen hangozzék is ez esztétikusi füleknek, hogy egy ilyen sorozatnak bizonyos értelemben is-meretterjesztő küldetést is vállalnia kell. (...)
(...) No, de nem az a dolgom, hogy vitatkozzam kollégáimmal. Ha nekem jobban tetszett a film, mint nekik, ennek nyilván az-az oka, hogy én sajátos nézőként ültem le a képernyő elé - munkaköri kötelmeim másfél évtizeden át Petőfi biográfiájának tanulmányozgatását írták elő, s ezért belőlem egy Tarczy vagy Heydte néhány pillanatra felbukkanó mellékfigurája is érdeklődést tudott kiváltani, s ha viszont mások unatkoztak a filmen, ezen utólag semmiféle vita nem változtat. Mint ahogy egy rosszul sikerült randevút sem lehet magyarázatokkal gyönyör-élménnyé átminősíteni. De ha én nem vagyok <>, bizonyos értelemben a tévé-kritikusok sem azok. S mivel elsősorban nem nekünk készült a film, a végső mérlegelésnél illik figyelembe venni, hogy mit mondtak a milliók.
-.-
A fenti írás leadásakor értesülhetünk az első két rész <> adatairól: a Tömegkommunikációs Központ felmérése szerint a sorozat nyitányára és második darabjára a nézők 57, illetve 55 százaléka volt kíváncsi. Ez jó négy és fél millió nézőnek felel meg. Nyolcvan, illetve nyolcvankét százalékuknak tetszett a film. Mit mondjunk erre? Természetesen el lehet utasítani magát a felmérést, nekem azonban nincs kellő alapom erre. Azt is ki szabad jelenteni, hogy három és fél milliónál több ember tetszése nem jelent semmit. S fordítva, a kritikusokkal szemben a közönséghez lehet fellebbezni. A leghasznosabb talán mégis az volna, ha az alkotók higgadtan elemeznék a kritikusi véleményeket, a tévébírálók pedig megkérdeznék maguktól, hogy időnként nem kerülnek-e túl messze a nézők millióitól. " - részletek - írta Fekete Sándor, Filmvilág 1981/3. számában.

A Szakszervezetek Országos Tanácsához beérkezett Észrevételek, vélemények a Televízióval kapcsolatban, 1981. januári összesítésből, A Pedagógusok Szakszervezete véleménye, amelyben rossz kritikát kapott a pedagógusoktól a Petőfi életéről készült film. A magyar tanárok nem tarják helyesnek az ilyen jellegű megközelítést, mert a helyenként már - már giccses jelenetek, a sok - sok üresjárat nem hogy növelné legnagyobb költőnk népszerűségét, hanem inkább árt neki" - - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9. 86. doboz
"Az alkotók (Szabó György forgatókönyvíró és Horváth Ádám, rendező) alighanem a műfaj megválasztásánál estek áldozatul az első és döntő tévedésnek. Teljes fikciót; minden ízében megjelenített ábrázolást akartak nyújtani Petőfi életéről. Holott a téma jellegzetesen dokumentumszerű feldolgozást igényelt volna. Már csak azért is, mert a fiktív műfajokban semmi sem azt jelenti, amit éppen ábrázol, hanem valami mást. Minden valaminek a jelképé, míg végül az egész mű - József Attila sokat emlegetett szavával a "<> jelképévé válik. Egy ilyen műalkotásnak ter-mészetesen lehet a tárgya bármi és, bárki, így Petőfi is. Csakhogy egy ilyen műnek, akkor is, ha történetesen Petőfi élete a tárgya, részint tartalmaznia kellene valami mondanivalót, méghozzá lehetőleg eredetit, mélyet és lényegeset, részint pedig mind az egyes fejezeteknek, mind az egésznek drámai módon kell megformálódniuk. Azaz gondolatnak és gondolati küzdelemnek kellene a képernyőn megjelennie, mégpedig olyan ritmusban, hogy a sorozat minden egyes részébe jusson egy vagy több központi eszme, egy vagy több központi küzdelem, amelyek végül egésszé állnak össze.
Bizonyára meg lehetett volna találni Petőfi életének, költészetének az ilyen módon valamilyen egységet képező jelenetsorát. Igaz, ehhez az is szükséges lett volna, hogy az alkotók valamit akarjanak mondani Petőfiről, ők azonban szerényen elhá-rították maguktól ennek felelősségét, nem óhajtottak egyéni Petőfi-portrét készíteni. Művük olyan is lett, mintha, mondjuk, egy számítógépbe betáplálnák a Petőfit ábrázoló különböző arcképek adatait, s az kiadná e portré minden pontjára vonatkozóan az átlagot. Tetszetős ugyan az-az érvelés, hogy se nem divatosan deheroizálva, se nem bombasztikusán heroizálva, hanem úgy akarják megmutatni a költő életét, amint volt, csakhogy ez lehetetlen. Petőfi mégiscsak huszonhat és fél évet élt és nem közel hat órát. Már csak ez időhatárok miatt is könnyen belátható, hogy más jelentősége van egy-egy fejezetnek a képernyőn, mint a valóságban. át még ha nemegyszer versekből visszaképzelt, rekonstruált jelenetekről van szó, ha a versek lényegében más műfajba átültethetetlen motívumai öltenek testet, ha Petőfi szövegeit illusztrálja a gulya, a róna, az ölbe vevő dajka, a négyökrös szekér és szinte minden apró, e film sajátos paradoxonaképpen az életrajz-szempontjából felesleges epizód. Az elfogulatlanságra törekvő, a <>", a <> óvakodó szándék szükségképpen a költőről közkézen forgó közhelyeket, hozza elő. (...) " - részlet, - írta Zappe László, Népszabadság, 1981. január 24.
2. műsor 21.20 "Én soha nem akartam színész lenni" - portréfilmet sugároztak Szirtes Ádámról. Forgatókönyv: Vadas Zsuzsa, operatőr: Illés János, rendező: Radó Gyula.
Január 2. 22.20 Marquerite Duras: Oroszlánszáj - tv-játék bemutatója. Operatőr: Halász Mihály, televízióra alkalmazta és rendezte: Kern András. Szereplők: Törőcsik Mari, Andorai Péter, Gera Zoltán, Szilágyi Tibor, Kállai Ferenc, Koltai János, Sír Kati. A Fiatal Művészek Stúdió sikeres produkciója.
2. műsor 21.40 Magyarország bemutatkozik Párizsnak. Az Antenne 2 és az MTV közös műsora. Műsorvezető: Martine Chardon és Antal Imre. Operatőr: Szalay László, rendezte: Apró Attila.
Január 4. 21.50 Kardos István szerkesztő - rendező Magyar Tudósok sorozatában Bognár József akadémikust mutatta be. Operatőr: Rónaháti Sándor.
Január 6. 18.35 A Szegedi Körzeti Stúdió által készített Génsebészet című műsorát láthatták a nézők. A film az MTA Szegedi Biológiai Intézetében folyó kutatásokról és eredményekről szólt. Szerkesztő: Fülöp János, operatőr: Rozsnyai Aladár, rendezte: Jeli Ferenc
20.00 Indul a televízióban a 3000. adásán túljutott, lassan 12. évébe lépő rádiós "Ki nyer ma?" tévés testvérműsora a Játék három percben. Szerkesztő: Apró Attila.
20.05. Természetesen folytatódik az előző év végén megkezdett VI részes Sándor Mátyás koprodukciós tv-film sorozat vetítése.
A Szakszervezetek Országos Tanácsához beérkezett Észrevételek, vélemények a Televízióval kapcsolatban, 1981. januári összesítésben olvasható: A Pedagógusok Szakszervezete véleménye: " A Sándor Mátyás c. sorozat jóval kevesebbet nyújtott, mint Jules Verne eredeti műve. A regényadaptációk általában nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, de ez a film <> túltett ... Azonkívül érthetetlen az is , hogy főműsor időben sugározták, mikor talán ifjúsági filmként délelőtti adásban legalább a gyerekek nézhették volna."
"Búcsút inthettünk Sándor Mátyásnak, száraz zsebkendővel, és hitetlenkedő pillantással: hogyan lehet egy kaland-filmsorozat ennyire unalmas? Igaz, nem különösebben sikerült az alapanyag sem, Verne halvány Monte Christo - utánérzése a sírból visszatért bosszúálló hőssel, a (tetsz) halál után összehozott szerelmesekkel, sok rabló-és gyermeklopás - históriával. De talán mégis többet érdemelt volna. Nem ezt a makett szagú hiányos és töredékes technikatörténeti bemutatóval, füstöléshez szükséges ketrecekkel. És öregedést gátló antibiotikummal - mert ezt kell hinnünk, hiszen a szereplők szemernyit sem öre-gednek annyi év elteltével. De az is lehet, hogy a filmen látható, fölöttébb nyugodt és kímélő életmód konzerválta őket ennyire. (...)
Sándor gróf és a film készítői csak egyre számíthattak igazán. A sorozatnézés lélektanára. Hogy tudniillik, legyen bármilyen rossz, unalmas a sorozatban jelentkező adás, a néző bizony nézi. Nézi, mert a következőktől mindig jobbat vár (vagy arra kíváncsi, hogyan lehet a rosszat még <<überolni>>...), aztán már fut a pénze után, s ilyen taktikával végül is kitart az utolsó méterekig. Valószínűleg így néztük mi is, óvodások és nyugdíjasok, reménykedők és rosszmájúak végig a hatrészes koprodukciót." - részletek, - írta: (inté) - Magyar Hírlap, január 16.

Január 8. 2.-műsor: Az NDK televízió estje. Műsorvezetők: Fanny Damasche és Kovács P. József.
Január 10. 2.-műsor 18.45 Gólyavári esték - A nemesek országa - A középkori Magyarország, előadó: Fügedi Erik történész volt.
2.-műsor 20.05 Lev Tolsztoj: Élő holttest - dráma, közvetítése a debreceni Csokonai Színházból, felvételről.
Január 11. 16.40 A Dunakanyar jövője. Visegrád és Nagymaros között megkezdődött a vízlépcső építése. A stúdióbeszélgetés arról, hogy hogyan fog megváltozni itt a környezet. Szerkesztő - riporter: Kovalik Károly, vezető operatőr: Szilágyi Virgil, rendezte: Szűcs László.
19.00 A HÉT élén 1980.december 30-án változás történt (lsd. Előző évi történet), Hajdú Jánost nevezték ki főszerkesztőnek. Ez volt az első adás amelyet ős is vezetett.

Hajdú János mielőtt elvállalta a főszerkesztő megbízatást, előtte az MSZMP pártvezetésével is személyesen egyeztetett, ez derül ki az Magyar Országos Levéltárban őrzött dokumentumokból. Erről egy emlékeztetőt is készített Nagy Richárd elnök számára, melyben jelezte a műsorral kapcsolatos változásokat és a műsorhoz szükséges technikai pénzügyi fejlesztési igényeket, részletek az Emlékeztetőből:
"Megállapodásunkhoz híven az alábbiakban röviden összefoglalom annak a beszélgetésnek a tartalmát, melyet Győri Imre elvtársnál, az ő részvételével folytattunk ez év november 28.-án.
1981. január elsejei hatállyal megbízást kapok a HÉT című műsor vezetésére, a főszerkesztői teendők ellátására azzal, hogy megőrizzük és továbbfejlesztjük e műsor minden jó hagyományát, és új erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy - elsősorban a bel - és gazdaságpolitika területén - a Párt határozatainak és tájékoztatáspolitikai irányelveinek a szellemében - magasabb színvonalra emeljük az adások tartalmát.
Főszerkesztői teendőimre közvetlenül a Te, illetve mindenkori helyettesed, ez idő szerint Megyeri Károly elvtárs elvi és adminisztratív irányításával látom el. A TV minden más vezető munkatársával - a lehetőségeknek és a szükségleteknek megfelelően - kollegiálisan együttműködöm, tőlük alárendeltségben nem vagyok.
Egyetértés alakult ki közöttünk a tekintetben, hogy a munkám ellátásához szükséges kapcsolatokat párt - és állami vezetőkkel jogom van közvetlenül ápolni oly módon, hogy a műsor szerkesztése teljes mértékben a TV politikai és gyakorlati irányítása alatt marad. A szerkesztéshez szükséges információk megszerzésében segítségemre leszel azzal, hogy betekintést engedsz a rendelkezésedre álló anyagokba, illetve támogatod törekvéseimet a szükséges információs lehetőségek közvetlen felhasználására.
Azonos nézeteket vallunk arról, hogy a HÉT személyi állománya igen jelentős továbbfejlesztésre szorul. Ez egyfelől azt jelenti, hogy 1981. január 1.-én a belső munkatársak köre Ilkei Csabára, Sugár Andrásra, Poór Klárára, Tóth Juditra és Pethő Sándorra redukálódik, másfelől két operatőrrel, egy rendezővel és egy vágópárossal kiegészül. Beiktatásom alkalmával megerősítesz abban a programban, miszerint belső és a jövőben rendszeresen foglalkoztatandó külső munkatársak között versenyt alakítunk ki. E versenyben csakis a jobb anyagok győzhetnek, a személyi érdekek háttérbe szorítandók. (...) " - - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9 / 82.doboz
Az MSZMP Televíziós Bizottsága 1981. január 20.-án kel információs jelentésében olvasható: " Hajdú János kinevezése A HÉT élére nagy visszhangot váltott ki, s amennyire megállapítható, a többség a televíziózás komoly nyereségének tekinti." - - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9 / 83.doboz

" - Amióta A Hét főszerkesztője és műsorvezetője vagy, szóbeszéd tárgya a viselkedésed. A műsor elején határozott léptekkel jössz be a képernyőre, a balkezedben papírok; a végén meghajolsz, és azt mondod kissé ünnepélyesen : ,<> Egyesek szerint mindez az elegancia és az udvariasság megnyilvánulása, mások szerint koreografált magabiztosság, sőt modor. Végül is miért csinálod ?
- Koreografált abban az értelemben, hogy végiggondolt gesztus, nem spontán kezdődött január 11-én, amikor először megtettem, noha ezt megelőzően tizenvalahány éven keresztül a Magyar Televízióban egyetlen közreműködésem befejeztével sem hajoltam meg. Ezúttal abból indultam ki (és a tömegkommuniká-cióhoz nálamnál tudományosabb alapossággal értő kollégáim is azt tanácsolták), hogy vasárnap esti műsorunk, feladatánál és tartalmánál fogva nagyon <>, ezért tudatosan törekednünk kell olyan emberi gesztusokra, a metakommunikáció-nak olyan formáira, amelyek a nézőinkkel azt éreztetik, hogy az otthonukban mi őket nem zavarjuk, hanem felkeressük, mi őket nem indoktrináljuk, hanem informáljuk. Szolgáltatást nyújtunk, és megköszönjük, hogy ezt a szolgáltatást igénybe veszik. Az elméleti megközelítés mögött ott húzódik az a gyakorlati tapasztalat, hogy Magyarország a világnak azon a részén van, ahol., és a mi udvariassági szokásaink, a mi megnyilatkozásaink, földrajzilag és a hagyományaink által nagyon is de-termináltak. Közhelyszerűen úgy szoktuk kifejezni, hogy az Osztrák - Magyar Monarchia kultúrkörébe tartozunk. Emlékeztetnék arra, hogy a mi korosztályunk a felszabadulás után nagyon tudatosan törekedett például a <> köszönés kiiktatására az udvariassági szokásaink köréből. Na most, amilyen magától értetődő volt, hogy a <> tényleg kiirtottuk a szótárból, a <>-ot elvtársnőinknek is mondjuk, ők ezt szívesen fogadják, mert ez népünk őszinte érintkezési formáihoz is hozzátartozik. Mint ahogy az amerikaiaknál vagy az angoloknál is vannak bizonyos külsőségek, és az oroszok is három csókkal üdvözlik egymást, ami őnáluk a mélyről fakadó érzelem megnyilvánulása, ha úgy tetszik: a metakommunikációs jelrendszerük tartozéka.
Megkülönböztető figyelem
- Elismerem, hogy a sokat emlegetett gesztusaid elvileg megalapozottak. Nem csoda, hogy a közvélemény felfigyelt rá.
- Csak részben örülök a megkülönböztetett figyelemnek. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Az már zavar, ha egy szimpatikus néző azt mondja nekem, hogy ő A Hetet hét órakor azért kapcsolja be, hogy nyolc órakor tanúja legyen ennek a ceremóniának. Válaszul azt találtam mondani, hogy asszonyom, már ne vegye rossz néven, de azért ott közben is történik valami.
- A barátságos és invitáló muzsikát is dicsérik, ami nyilván megint csak e koncepció része (...)
- Valóban nem azért változtattuk meg a zenét, hogy ezzel valamiféle diszkontinuitást érzékeltessünk, hanem azért, mert a hozzáértők azt ajánlották: lágy atmoszférát kell teremtenünk. Mi nem betörünk, hanem kopogtatunk. Továbbá: a műsorban előforduló, nyomasztóan feszült politikai riportok után kell a feloldás, hogy a vacsorához ne rángó gyomorral üljön le a kedves néző.
- Műsorvezető társaid nem hajolnak meg. . .
- Ha ez a keretjáték szertartássá merevedne, az borzasztó lenne. Meg-háromszorozódva karikatúrává válna. Egyébként sem illik az egyéniségükhöz. Kondor Katalin, aki határozott véleményt formáló asszony, női fegyvertárával igen tartózkodóan bánik, modorához az udvarias mosoly tartozik, s nem több. Én a magam mondanivalójával a többség szerint eléggé komor fráter vagyok, éppen ezért nekem szükségem van a nyomatékos feloldó gesztusra. Feyér Zoltánra alkatilag a derű jellemző, ami vonzó tulajdonság. Neki ezt kell a műsor légkörébe úgy belopnia, hogy a már kialakított atmoszféra ezzel gazdagodjék.
- Műfaját tekintve mi A Hét? Politikai magazin? Egyórás híradó? Tévé-szeminárium? Riportműsor kommentárokkal? Minek nevezzük?
- A Hét minden olyan kommunikációs lehetőséggel élni akar, amivel szórakoztatóan, vonzóan informálni és orientálni tud. Ennek a célnak a szolgálatában hajlandó vagyok a kabaréig bezárólag mindent felhasználni, mint bármelyik hetilap. A világot valamilyen módon tükröző bármiféle ábrázolási forma helyet kell, hogy kapjon, ha publicisztikai tartalma van. Egyetlen kizáró ok - a mondanivaló hiánya. (...) " - részlet , írta Jovánovics Miklós , Filmvilág 1981/ 7
Az első kritikákból:
" A Hét új gárdája végül is nem tette próbára a nézők türelmét. Bár Hajdú János főszerkesztő időt kért a közönségtől az új elképzelések valóra váltásához, úgy tűnik, ezek gyorsan megvalósultak a mi megértő magatartásunktól függetlenül is. A Hétnek sikerült felkeltenie azt az érdeklődést, amelyet az elmúlt hónapokban a néző elvesztett e heti összeállítás iránt. A siker látszólag abból az egyszerű felismerésből táplálkozik, hogy arról kell szólni, ami az embereket éppen foglalkoztatja. Ezúttal mondjuk Salvadorról. Ami pedig hazai dolgainkat, érinti: az áremelkedésekről. Ennél azonban sokkal többről van szó. E két témának ugyanis csupán néhány percet szentelt a műsor, éppen csak annyit, amennyi mondanivalója volt a számunkra. Bőbeszédűség helyett lényegre koncentráló, tömör megjegyzések, kommentárok, interjúk uralták a vasárnapi műsort, amelynek ezért is sikerült mindvégig lekötnie a figyelmet. Még akkor is, amikor a nagy politika olyan távolabbi régióiba kalauzolt, mint amilyen a brit Munkáspártban folyó eszmei harc, vagy a mexikói politika. Az önálló külföldi riport korábban is a Hét erőssége volt. Gyengéje viszont, hogy gyakran lemondott olyan nemzetközi események képi megjelenítéséről, amelyeken nem lehettek ott saját munkatársai. Az elmúlt napok nemzetközi eseményeiről készült sodró iramú összefoglaló, a salvadori mészárlásról sugárzott drámai képsorok, vagy az amerikai lézerfegyverről szóló egyperces filmriport azt az okos törekvést jelzik, hogy a Hétben végre felhasználják azokat a külföldi felvételeket is, amelyek elkészítésére a magyaroknak nincs lehetőségük, de amelyek a lényeget megragadó kísérőszöveggel a nézők sokmilliós táborát tudással és élménnyel gazdagítják. Korábban gyakran éreztük véletlenszerűnek: miből és hogyan tevődik össze egy-egy heti összeállítás. Ezúttal nemcsak a nemzetközi és a belső élet eseményeinek a tálalása volt arányos, de e két nagy tömbön belül is jók voltak az arányok. A Hét nem félt attól, hogy olyanokról is beszéljen, ami nem a héten történt. Napjaink izgató kérdései közé nemcsak napi események tartoznak. Az 50 millió fo-rintért épült és soha fel néni használt biológiai szennyvíztisztító vagy a Testnevelési Főiskola, fűtés nélküli, új edzőtermének képtelen esete túlmutat a helyi vezetés, tervezés hibáin. Országos jelenségekre utal és országos következtetések levonására késztet. Mindezek mellet;, a Hét szerkesztőinek még arra is volt energiájuk, hogy az orgonaépítészetről szóljanak,
vagy a 103 éves Varga Anna- nénit köszöntve próbálják megnyerni a néző rokonszenvét. Ha így folytatják, ezt a máris megszerzett rokonszenvet nem fogják elveszíteni." - írta Barabás Péter, Népszava, 1981. január 20.
"Egy hosszú múltra visszatekintő műsor újult meg a szemünk előtt vasárnap este. Ta-lán kissé szokatlan módon, de igen indokoltan és ízléssel A HÉT új főszerkesztője, Hajdú János <> is mondott, amelynek minden szavával egyet lehetett érteni. A HÉT ugyanis eredeti rendeltetését illetően magazin, ha úgy tetszik, a tévé heti politikai képesújsága. Az utóbbi időben azonban két vonatkozásban nemigen töltötte be ezt a szerepét, részint nem <> eléggé a hét fontosabb eseményeit, részint pedig nem elégítette ki eléggé a magazin politikai jelzőjének kívánalmait.
(...) Belpolitikát említve idekívánkozik még egy gondolat. Egész sajtónkra vonatkozik, hogy az igazán érdekes, igazán fontos, bírálva előrevivő, az eredmé-nyeket nem szürkén tálaló, a jelenségeket nyíltan, őszintén, sokszínűen és összefüggéseiben vizsgáló belpolitikai tevékenységgel még mindig adós, vagy legalábbis csak nyomokban található egy, a régi gyakorlattal szakító módszer. Nem mondom, hogy a HÉT egy-csapásra változást hozott vagy hozhat, de az biztos, hogy most vasárnap nem volt határvonal a külpolitikai és belpolitikai riportok között, a műsor harmonikusan, természetesen volt egységes. Remélhetően így is marad." - részletek, írta: H. E. Dunántúli Napló, 1981. január 13.
(...) Hajdú János főszerkesztővel nagyot nyert a műsor: Hajdú tájékozott, intelligens, higgadt megnyerő és meggyőző műsorvezető, okosság és elegancia sugárzik róla - nem csodálkoznék, ha stílusa követőkre találna (...) " - részlet, írta (sulyok) Nógrád, 1981. január 27.
"Kivonat - Csók elvtárs részére, az MSZMP Budapesti Bizottsága Agitprop. Osztály 1981. januári információs jelentéséből(1981. február 23.) "A lakosság elismeréssel beszél a televízió A HÉT megújult műsoráról. Gördülékenynek, változatosnak, tartalmilag gazdagabbnak tartják." - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 84. doboz.

Január 14. 21.05 Benda László Észak - Koreában forgatta a Fele köztársaság - Helyszíni útmutatások Koreáról című dokumentumfilmjét, amely komoly visszhangot váltott ki itthon és Koreában is, ne nem egészen egyformát. Operatőr: Márton József.
Benda László így ajánlotta a filmet a nézők figyelmébe a Rádió és Televízió Újság 1981/2 számában: "A 38. szélességi fok mentén, a kettészakított Korea metszésvonalában két világ, két világrendszer néz farkasszemet egymással, néhány méternyi távolságból, több mint negyedszázada. A kettészakítottság - történelmi hagyaték. Valójában nem határ húzódik itt, csupán ideiglenes tűzszüneti vonal. A kényszerű megosztottság fölszámolására, az egységes Korea helyreállítására vágyik megannyi koreai - a köztársaság mindkét felén. Odaát, a déli katonai diktatúrában mi természetesen nem forgathatunk. Északon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban viszont a ritka vendégnek kijáró barátsággal fogadják a magyar televíziósokat. Egyenruhás úttörőlányok virágcsokrokkal, fotósok, televíziós kol-légák. E fele-köztársaság sikereivel, vívmányaival, tervtúlteljesítéseivel és az elnök útmutatásaival Márton József operatőr és Varga István gyártásvezető társaságában ismerkedtünk. Programunk szervezői számos ötlettel segítettek bennünket. Csupán egyetlen invitáló mondat a sok közül: <> Jöttünk, láttunk, és nem győztük a látotta-kat-hallottakat kamerával, mikrofonnal követni. A fele-köztársaság hétköznapjait igyekeztünk rögzíteni, koreai barátaink útbaigazítása alapján, saját látószögünkből. "
A Szakszervezetek Országos Tanácsához beérkezett Észrevételek, vélemények a Televízióval kapcsolatban, 1981. januári összesítésben olvasható: "1981. január 15-én este a tv/1. programjában bemutatott tájékoztató, útmutató Koreáról, című film általános felháborodást keltett, különösen a hazai személyi kultusz éveit átélő korosztályok körében. Ha az elrettentés egy, a szocializmus álruhájába bújt újfasizmus bemutatása volt a célja a műsorszerkesztőknek, akkor elérték céljukat. A hatás egyértelmű: soha többé ilyet és ahol ilyen van, ott nemzetközi bíróság elé kell állítani a vezetőket, akár a háborús bűnösöket. "/43. ÁÉV/.
"Érdekes visszhangra talált a televízió népi Koreáról bemutatott riportfilmje. Sokan meglepődtek az ott alkalmazott gazdasági, politikai módszereken., de ezzel egyidejűleg elismerő vélemények is elhangzottak az országépítés eredményeiről." /Somogy m. SZMT/. - - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9. 86. doboz
2. műsor - 21.55 Tudósklub adása: Társadalmi mobilitás és oktatás címmel. Műsorvezető: Papp Zsolt, a beszélgetés résztvevői: Ferge Zsuzsa, Gazsó Ferenc, Kozma Tamás, Pataki Ferenc. Munkatársak: Dérer Miklós, Orbán Ágnes, B. Révész László, Sylveszter András, Szilágyi György, Vikol Katalin.
A Hunagarofilm Vállalat igazgatója Dr. Dósai István január 14.-én levélben jelezte Illés Tibornak az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya munkatársának, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik az amerikai magyar televíziók részéről hazai műsorok átvételére, a levél szerint Bárdos által üzemeltett new - yorki tv részére már 1980-ban jelentős mennyiségű anyagot küldtek ki. A levél szerint a Magyar Televízió 1980-ban 500.00 Ft értékű anyagot küldött ki. A levél szerint az 1980-as évben a cevelandi és torontói magyar TV adások részéről merültek fel újabb műsorellátási igények. Dósai közli, hogy az Torontóba már küldtek is ki anyagot. A Hungarofilm igazgatója kéri, hogy a pénzügyi hátteret mielőbb határozzák meg. - Magyar Országos Levéltár 288f/22/1981/ 3. öe. MSZMP APO iratok
Január 15. 20.00 Chrudinák Alajos Olajháború című dokumentumfilmjét mutatta be az első program. Rádió és Televízió Újság 1981/2 számában Chrudinák Alajos írta: "Ütközetek a Közép-Keleten: Irak és Irán háborúja. Tulajdonképpen bármelyik oldalon lehetnénk - szinte azonos lelkiállapot, hasonló indulatok, szenvedélyek, sőt illúziók itt is, ott is. Pokoli zenebona, a tüzérségek háborúja ez. Az ágyúcsövek szünet nélkül okádják egymásra a lövedékeket. De amint föltűnik egy tévékamera - életveszély, háború, parancs ide vagy oda - a katonák tüstént V betűt formálnak ujjaikból és a halhatatlan hősök pózába merevednek, hosszú percekre. A bagdadi és a teheráni tévé - nekem legalábbis úgy tűnt - szinte reggeltől estig effajta felvételeket sugároz, a hozzátartozóknak küldött üzenetekkel együtt. A helyi televíziók <> funkciója megváltoztatta a katonák viselkedését. Ez érezhetően megnehezítette a mi munkánkat is. Hiszen így sokkal bonyolultabb tetten érni az igazságot a valóságban, a háborút hétköznapjaiban. Elképzelhető, hogy Astruc francia filmrendező például ilyesfajta forgatási nehézségekre gondolhatott, amikor azt ajánlotta filmes kollégáinak, hogy a felvevőgépet toll módjára (camera stylo, azaz kamera-töltőtollként) használják. Mert a valóságot hajlékonyabban és életszerűbben csakis így tudják ábrázolni. Ilyen helyzetekben mi is gyakran kényszerülünk arra, hogy az <> módszeréhez folyamodjunk. Rejtett kamerával, kabát-hajtókába tűzött mikrofonnal - ebben a filmben vetettük be először az újfajta, apró magnetofont és mikrofont - valóságos helyzeteket, természetes emberi magatartásokat filmezhetünk, és spontán beszélgetéseket rögzíthetünk. Szó sincs arról, hogy ezzel vétenénk a sajtóetika ellen, mindössze igyekszünk kiiktatni a riportszituációból vagy a háttérbe szorítani a kamera és főleg a mikrofon sokakat feszélyező jelenlétét. Néhány riportban beszélgetőpartnereink - például a Qasr el-Shirin-i parancsnok és beosztottjai - már-már elfelejtették, hogy egy forgatás részesei. S amikor ismét meglátták a rájuk szegezett kamerát, bár nem tiltakoztak, hanghordozásuk, gesztusaik, arcjátékuk megváltozott. Egy forgatás tengernyi élményének összességéből a készülő film kiemel bizonyos életképeket, kiragad jellemző társadalmi és egyszerű emberi mozzanatokat. Mert a téma tulajdonképpen mindig a politikát csináló, az eseményeket befolyásoló, az azokat elszenvedő ember. Az olykor aprónak látszó rezdülések varázsolják teljessé a képet. Egy-egy ellesett pillanat, előre kiszámíthatatlan mozzanat, vagy igencsak prózainak tetsző képsor teszi dinamikussá, feszes lüktetésűvé a riportot. Ezért tartom elsőrendűen fontosnak a látványt, a képi megfogalmazást és teljes értékű partnernek a <>, az operatőrt. Az ehhez hasonló riportok akciófilmek. Ezekben a történés, az egymást követő (és kiegészítő) fordulatok, szituációk és fölvillanások láncolata az elsődleges. Így együtt. Hiszen a félelemnél nagyobb a csábítás, hogy az ember elmondhassa azt, ami körülötte zajlik, amit megél és amit gondol. "

21.10 Makszim Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek, tv-játék bemutatója. Dramaturg: Deme Gábor, vezető - operatőr: Darvas Máté, rendezte: Havas Péter. Szereplők: Kállai Ferenc, Temessy Hédi, Bánfalvi Ágnes, Szirtes Ádám, Berek Kati, Újréty László, Kovács Titusz fh., Bencze Ferec, Kálmán György, Sáfár Anikó, Sziki Károly fh., Benedek Miklós, Hollai Kálmán, Őze Lajos, Bakó Márta, Bánhidi László, Mór Marianna, Gáti Oszkár, Sarlay Imre, Csimadia Gabriella fh.

A Filmvilág 1981/1. számában Hegyi Gyula beszélgetett Liszkay Tamással a televízió drámai főosztályának vezetőjével, a dramatikus műsorok minőségéről, és a forgatókönyvek és a dramaturgia esetleges hiányosságairól. Részletek a beszélgetésből:
"Örültem annak, hogy Liszkay Tamás, a televízió Drámai Főosztályának vehetője vállalkozott egy, a magyar tévéjátékok helyzetéről folytatandó beszélgetésre. (Mint ismeretes, a hazai tévéjátékok többsége, évente mintegy 60 mű ezen a főosztályon készülj Liszkay Tamás beszélgetésünk elején szükségesnek tartotta, hogy tavaly októberben megjelent, a magyar tévéjátékok többségét sikerületlennek ítélő cik-kemre reflektáljon.
- Félreértés ne essék: az a bizonyos írás nem azért keltett bennem súlyos ellenérzéseket, mert önben, a kritikusban, a magyar tévéjátékokra vonatkozóan elítélő vélemény alakult ki. Az egyes műveket elemző, vagy ezekből az elemzésekből negatív következtetéseket kialakító bírálatokat - ha nem is örömmel - tudomásul veszem. Elfogadom vagy vitázom, de mindenképp valamiféle konstruktív viszonyba kerülök vele. Itt azonban egészen másról volt szó. Ön ebben a cikkben a magyar tévéjáték-termés mert rossz a dramaturgiai munka, gyenge a rendezés, a színészi já-ték, a technikai megvalósítás stb. S hogy a súlyos minősítés hitelét megadja, a nézőkre és a kritikusokra hivatkozott. Közölte, hogy ebben a véleményben a nézők és a kritikusok egyek, s míg a magyar film esetében ez a vélemény megoszlik, itt egységes. Egységesen elítélő.
- És itt van az a bizonyos <>. Amikor ön személyes véleményét a kritikusok és a nézők véleményeként fogalmazza meg, ez már megengedhetetlen és elfogadhatatlan újságírói, sőt, azt hiszem, nyugodtan általánosíthatok: közéleti magatartás. A történelem elég sok tapasztalatot kínál, hogy milyen nehéz a közvéleményt megfogalmazni, milyen kockázatokkal jár a szimplifikálás, a prekoncepciók, a hamis modellek alkalmazása; s milyen könnyen alakul demagógiává, ha valaki a <> szól. Hiszen önnek, aki jól ismeri azokat a bizonyos nézői leveleket, amelyekre hivatkozott [melyek a tévéjátékokat elutasították H.GY.], önnek igazán tudnia kell, hogy milyen ízlésvilágot tükröznek azok az írások, hogy milyen ízlés-, s nem egyszer politikai normákat kérnek tőlünk számon; olyanokat, amilyeneket ön is elutasít. Az ilyen típusú negációk nemcsak a magyar tévéjátékokat utasítják el, hanem velük együtt a filmtörténet klasszikus alkotásainak jelentős részét, a vitathatatlan remekműveket is.
- Nem tartom megalapozottnak azt a véleményét sem, hogy a magyar tévékritikusok többsége rossz véleménnyel volna általában a televízió drámai terméséről. A Tömegkommunikációs Kutató Központ egyik, közelmúltban megjelent tanulmánya - egzakt adatok alapján - megállapította, hogy ez a vélemény javult az elmúlt évek folyamán. Ugyanezt bizonyítják saját tapasztalataink is. Példaként hivatkozhatom akár a Filmvilágra is. Kérem, olvassa el az 1980-ban megjelent tévékritikákat. Akad köztük elmarasztaló, de elismerő is, nem egy. (...)
(...) - Ha már itt tartunk, említsük meg az irodalmi alapanyag kérdését is. Ügy gon-dolná az ember, hogy az új eszközökkel készülő tévéjátékhoz új forgatókönyv, új dramaturgia, végső soron új irodalmi mű is kell: ezzel szemben az a tapasztalatom, hogy a klasszikusok adaptációi általában elfogadhatóbban sikerülnek, mint az úgy-nevezett <> alkotásoké.
- Ezt a megállapítást akkor tartom érvényesnek, ha a <> kategóriát kiterjesztem a világ- és magyar irodalom múltjának (tehát közelmúltjának is) már elfogadott értékeire. Ebben a hatalmas és gazdag <> valóban könnyebben találunk értékre, az esztétikai hierarchia által kijelölt értékre, ami megadja a lehetőséget valamiféle <> televíziós érték megjelenésére is. Az ilyenek általában eleve nagyobb eséllyel számíthatnak sikerre, még ha persze a siker nem törvényszerű is.
- A legtöbb vitára a mai magyar tévéjátékok esetében kerül sor. Ezeknél gyakran az irodalmi alapanyag is eleve gyenge: feltételezhető hát, hogy íróink és a televízió között közel sem ideális a munkakapcsolat. A televízió különböző pályázatokat hirdet, gyakran igen nagylelkű és gáláns az Írókkal, sokszor már a pályázatra való felkéréshez mellékel nem csekély összeget reménybeli szerzőinek. Ugyanakkor az Írók sokszor panaszkodnak arról, hogy a tévében lenézik őket, a rendező önhatalmútag átírja műveiket, nincs lehetőségük nyomon követni alkotásaik sorsát.
- Ami az úgynevezett mai anyagot illeti, kétségtelen tény, hogy itt lényegesen nehezebb a helyzet. Felteszem azonban a kérdést: mihez képest? Ugyanezekről a gondokról beszámolhatnak a szerkesztőségek, színházi dramaturgiák is. Ha a nálunk <> irodalmi anyagot összevetem a folyóiratokban megjelenő írásokkal, akkor közel sem érzek nagy különbséget. Kétségtelen tény az is, hogy íróink nehezen vállalkoznak arra, hogy nekünk írjanak - eredeti műveket. Ebben a <> megelőznek bennünket a kiadók, szerkesztőségek s még a filmgyár is. Mégsem tudom teljesen elítélni ezt a vonakodást: műfajilag mulandók vagyunk, nem hiszem, hogy nagy eséllyel pályázhatnánk az örökkévalóságra. Legalábbis ma még nem. Ami nyomtatásban van, az tovább él. Tudják ezt az írók, s nekünk is tudnunk kell.
Ugyanakkor vannak olyanok is közöttük, akik felismerték egyedülálló "kiváltságunkat": azt, hogy egyszerre, millióknak szólhatnak általunk, ők azok, akik rendszeresen dolgoznak a televíziónak, akik ha prózát írnak, már akkor is titokban a megfilmesítésre gondolnak. Elsősorban az olyan << háziszerzőinkre >> utalok, mint Galgóczi, Vészi, Csurka. De mellettük mindig törekszünk a fiatalok bevonására is: reprezentálja ezt éves tervünk írói névsora (Dobai, Nádas, Esterházy, Bereményi stb.). Nem állítom azt sem, hogy az író - televízió kapcsolatnak ne volnának néha konfliktusai, nehéz pillanatai. Igaz az az írói álláspont, hogy az irodalmi mű autonóm szuverén alkotás: de vannak esetek, amikor a rendező, aki szintén autonóm és szuverén módon alkot, jogosan teremti többé-kevésbé újjá az alapművet. Előfordul az is - s erre a filmtörténetben is találunk nem egy példát -, hogy ilyen módon a nem túlságosan jelentős műből remekmű születik. Persze, végül is a nagyobb hányadot a tisztes középszer adja Külön kérdés, hogy ezeknek milyen arányban kell szerepelniük a televízió műsorában. (...)
(...) - A forgatókönyvírók mellett vannak dramaturgok is, bár őszinténszólva, nem tudom pontosan, miben hasonlít, s miben különbözik a tevékenységük. {Mindeneset-re elég gyakran hallottam, - hogy bajok vannak a tévés dramaturgiával, s mintha kevés is volna a dramaturg, legalábbis a képernyőn mindig ugyanazt a néhány nevet lehet látni.
- Valóban kevés a dramaturgunk. Bár - s itt is figyelmeztetnék a kategorikus ítéletek veszélyeire - a világ televíziózásában sok helyen ismeretlen fogalom a dramaturgé. Nem véletlen, hogy a "munkakör" leírása is bizonytalan. A különböző lektori, anyaggyűjtési és adminisztrációs feladatokon túl mindenképpen szükség van az alkotó jellegű munkájára is: legyen képes az írott szövegtől elszakadva, azon felülemelkedve formálni az anyagot, tudjon képben gondolkodni. Ha erre képes, akkor alkotó társa lehet a rendezőnek.
- Gondoltak arra esetleg, hogy a televízió intézményes formában képezzen magának forgatókönyvírókat és dramaturgokat?
- Ha észrevesszük a tehetséget, akár belsősnél, akár külsősnél, akkor minden lehetőséget megadunk neki a bizonyításra.
- Szervezett formára gondoltam ...
- A főiskolán most végez egy osztály, ahonnan dramaturgok is kerülnek ki, többek között hozzánk is. Ez persze nem elégíti ki a képzés rendszerességére vonatkozó igényt. Erre sem szellemi, sem anyagi kapacitásunk nincsen. Úgy gondolom azonban, nincs is rá szükség: pillanatok alatt fellépne a "túltermelés" veszélye. S itt igyekszünk rugalmasak és nyitottak lenni. Régebben az volt a gyakorlat, hogy csak belsős végezhet dramaturgiai munkát. Ma már ezzel is szakítottunk: szép számmal dolgoznak nekünk úgynevezett külső dramaturgok, kiváló filmes és színházi szakemberek. (...) "

Január 16. 18.35 A Pécsi Körzeti Stúdió filmje a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ortopédiai Klinikáját mutatta be. Szerkesztő: Füzes János, riporter: Gombár János, operatőr: Pálfy István, rendező: Téglássy Ferenc.
21.20 Indul Vágó István Fele sem igaz című vetélkedője. Vágó István írta a Rádió és Televízió Újság 1981/2 számában: "Természetes dolog, hogy egy új vetélkedő szerkesztője abban bízik, sikerül olyan műsort készítenie, amely népszerű lesz a nézők körében, |be tudja vonni a közönséget is a játékba. Ezúttal A fele sem igaz! Szerkesztőjének, talán több oka van a bizakodásra, hiszen minden adásban remek segítőtársai lesznek, akiknek talán már puszta stúdióbeli jelenlétük fél siker. Ezek szerint "biztonsági játékról" van szó? Bevallom, arról is. Ha a műsor vendégei izgalmas, érdekes egyéniségek, akkor ez nyilvánvalóan hozzájárul a vetélkedő jó fogadtatásához - márpedig igyekszünk ilyen vendégeket meghívni. A játék szabályairól bővebbet majd az adásban hallhatnak. Elöljáróban csak annyit, hogy a cím is erre utal. Ami pedig a tartalmat illeti: rendkívül népszerű stílusban, csipetnyi humorral szeretnénk a legkülönbözőbb műfajokban (történelemben, művészetekben, természettudományokban) meglepő tényekről, fantasztikus történetekről számot adni. Lehet, hogy a szóba kerülő kérdések nem tartoznak szorosan az <<általános műveltség>> kategóriájába, de talán éppen a kuriózumok vonzzák majd az érintett területen járatlanabb nézőket, tudásuk gyarapításának re-ményében is. A fentiek alapján lehet, hogy az olvasó képzeletében egy új közművelődési műsor körvonalai rajzolódtak ki, pedig elsősorban szórakoztató programról van szó. S, ha ez az állítás egyértelműen beigazolódik, boldog lesz a műsor szerkesztője és vezetője: Vágó István."

Január 17. 2. műsor - 20.05 Sütő András: Káin és Ábel, drámájának közvetítése a Kecskeméti Katona József Színházból, felvételről.
Január 18. 10.20 Közvetítés Kitzbühelből, az alpesi sí Világ Kupa, férfi műlesiklás I. futamáról. Riporter: Radnai János.
Január 20. 2. műsor - 20.01 Kezdődik a Téli falusi esték adás sorozata. Téli falusi esték: kétórás élő, kapcsolásos közvetítés, melyben más-más tájegységek két-két falva mutatkozott be az országnak. Szerkesztő: Major Sándor, Pintér József, műsorvezető: Varga János, riporter: Kovalik Károly, Nagy László, filmoperatőr: Kapuvári Sándor, Kovalik András, Márton József, rendezte: Eck T. Imre.
A Rádió és Televízió Újság 1981/3 számából: "Műsort <> - ahogyan a szakmai berkekben mondják - olykor hálátlan feladat. Részint, mert aki az ilyesmit vállalja, általában olyannak festi le a még el sem készült, vagy éppen készülő produk-ciót, amilyennek azt maga is látni szeretné, részint, mert a <> - akárhogyan tálalják is - egyszersmind ajánlás a néző számára. Előfordulhat, hogy a végeredmény nem olyan lesz, mint amilyennek az, ajánló elképzelte (akkor minek ajánlotta?), vagy olyan, amilyenre előzetesen számított ugyan, csak a néző várt mást. Mindezzel mostohább körülmények között is sokkal nagyobb számban akadtak vállalkozók, nem azt akarjuk mondani, hogy már előre <>, vagy <>,, hanem csak annyit: sohasem jó, ha az ember előre iszik a medve bőrére, különösen ha új, az addigiaknál nagyobb vállalkozásba kezd. A Tv mezőgazdaságpolitikai szerkesztőségének munkatársai is belevágnak valamibe, amit eddig nem, vagy legalábbis nem úgy csináltak, ahogyan most tervezik. A 2. prog-ramban, az első és a negyedik negyedévben három-három, összesen hat alkalommal jelentkeznek százhúsz perces műsorral, amelynek főszereplője minden alkalommal egy vagy két falu. Mi is a falu? Azt mondják, nincs rá pontos közigazgatási meghatározás. A legközismertebb valahogy így hangzik: <>. Magunk sem tudnánk jobban megfogalmazni, nincs is szándékunkban. Annyit azonban fontos megjegyezni, hogy a falu sokak lakhelye, hiszen csaknem minden negyedik ember falun él. Mégpedig a legkülönfélébb, legváltozatosabb körülmények között. Életmódjukat illetően - amelybe természetesen a művelődést, a kultúrát, a szórakozást- is beleértjük - itt a városiasodás felé irányul, ott egy helyben topog min-den, amott pedig érdekes módon azt mondják: volt jobb is a helyzet. (Amikor pl. akik sokszínű, pezsgő életet tudtak teremteni a kultúrházban..) Messzire vezetne, ha mindezt tovább firtatnánk. A sorozat mindenesetre igyekszik majd választ keresni és találni megannyi ilyen és hasonló kérdésre. Legfőképpen arra, hogy miképpen dolgoznak, művelődnek, szórakoznak, élnek ma a falusiak; mit csinálnak napközben és mit, amikor lemegy a nap, s a házakban kigyullad a lámpás. Ha már lámpást emlegettünk: Gárdonyi Gézától is kölcsönözhetnénk kisregényének címét. Azért is, mert az író már fiatal néptanító mivoltában is messzire világító eleven lámpása volt kora falusi életének. Gárdonyiék, Móráék, Móriczék, Erdeiek óta persze sok víz lefolyt a Dunán, és a magyar falu az elmúlt évtizedekben mérföldes léptekkel haladt előre. Vajon akadnak-e, és milyen lámpások világítanak jelenünk hétköznapjaiban? Hogyan, milyen tartalommal és módszerrel alkalmazkodnak a követelményekhez, igényekhez és lehetőségekhez? Úgy véltük, a téli esték igencsak alkalmasak arra, hogy kellemes légkörben, szórakoztatva, sok-sok képpel megmutatva sokfélét, a fenti kérdésekről szót váltsunk mindazokkal, akiket illetnek. Első alkalommal a Fejér megyei Csákvárra és a Szolnok megyei Jászalsószentgyörqyre látogatnak el a kamerák. Hagyományaikra, szokásaikra mindkét faluban büszkék, s ha már nemcsak azokból és azoknak élnek is, ápolják a maradandó emlékeket. A műsor e két település lakóinak örömeiről, gondjairól, hétköznapjairól szól. " p. i.
"Jó estét Csákvár, jó estét Jászalsószentgyörgy! - így köszöntött rá a televízió két egymástól távol eső falura - Csákvár a Dunántúlon, a Vértes tövében található. Alsószentgyörgy, meg az Alföldön, a Zagyva folyásánál abban a sorozatban, amely a Téli esték címet kapta. Régi óhaj teljesült, hiszen a falusi élet mitagadás nem gyakori szereplője a képernyőnek, legfeljebb egy-egy riport ereiéig, de összefüggő, egész estét betöltő programra ebben a témakörben jóformán nem is emlékszem. Tehát csak örülhetünk, hogy a kamerák <> a falura is. Örömünk azonban nem le-het teljes, a kedd esti premier ugyanis nem valami fényesen sikerült. Már az is elgondolkodtató, hogy miért a <> került sor erre a <>, mikor a másodikat épp faluhelyen nem tudják teljesértékűen fogni. A másik kérdés, hogy miért éppen erre a két községre esett a választás? (...) Major Sándor és Pintér István szerkesztő, valamint Varga János műsorvezető láthatóan e mezőgazdasági riportműsor valamiféle bővített kiadását tervezték meg és valóban meghitt téli estékbeli falusi beszélgetések helyett afféle falupanorámát kívántak adni (...) " " - részletek, írta V.M. Szolnoki Néplap, 1981. január 28.

Január 22. 2. - műsor 20.00 Bereményi Géza: Légköbméter, dráma - közvetítése a Pesti Színházból, felvételről.
1981. január 22 és 23 -án Budapestre, az MTV-be látogatott a Csehszlovák Tv delegációja, melyet Vladimir Divis I. elnökhelyettes vezetett. - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 85.doboz.
Január 23. 18.00 Indul az ABLAK című szolgáltató magazin műsor. Peták István a műsor főszerkesztője a Rádió és Televízió Újság 1981/3. ajánlójában írta:
"Az új tévésorozat végleges címe hosszas vita eredménye. Lehet, hogy nem az igazi, de több dolog is szól mellette. Az ablakon ki és be lehet nézni, oda sok mindent ki lehet tenni -, de mennyi olyan dolog van, amelyet senki sem tenne ki az ablakába! Az ablakba lehet kikönyökölni, és oda lehet szólni az ismerősnek, hogy hallotta-, tudja-e már ... ? Hogy mit? Ennek megválaszolása gondja a műsor készítőinek is. A munkatársak elképzelték, hogy arról beszélnek, azt mutatják meg, ami érdekli, köz-vetlenül érinti az embereket, az időjárástól a politikáig. Segíteni szeretnének, hogy ügyes-bajos dolgait mindenki könnyebben intézhesse, hogy hétköznapjait és ünnepeit kellemesen tölthesse. Talán még ahhoz is tippet adnak, hogy mit tehetünk, ha
- a munkahelyen, a tanácsnál, a hivatalban és a hivatallal konfliktusaink támadnak (és mit tegyünk, hogy ne támadjanak?),
- a közlekedésben (gyalog, autón, buszon,vasúton, hajón) felbosszantanak (ill., hogy ne bosszantsanak);
- éppen hiánycikkre van szükségünk, hol szerezzük be, mivel pótolhatjuk, és egyáltalán mi a hiánycikk;
- bevásárláskor bóvlit sóznak ránk;
- szabad időhöz jutunk;
- influenzajárvány van, és az orvos azt mondja...;
- nem értjük a kacifántosán megfogalmazott új jogszabályokat (mert a törvény nem ismerete...).
A műsorból az is kiderül majd, milyen tippeket adnak egymásnak a különféle gyűjtők és a legkülönbözőbb hobbikat szenvedélyesen művelők. Sorolhatnánk a végtelenségig, ám a nézők bizonyára akkor is ránk olvashatnák, hogy ez vagy az miért maradt ki a sorból. Az is természetes, hogy az ilyen szolgáltató műsornak ki kell találnia a közönség gondolatait is, és a szolgáltatásokhoz magától értetődően hozzá-tartozik az is, hogy a műsorkészítők figyeljenek a nézők véleményére, továbbítsák kérdéseiket, ötleteiket azokhoz, akikre tartozik. A szerkesztőség minden tagja várja az érdeklődők leveleit, az ötleteket, amelyek mindannyiunk okulására, épülésére szolgálhatnak. Remélik, hogy kezdeményezéseik nem szállnak el nyomtalanul az éterbe, és nem lesznek kénytelenek önmaguknak átnyújtani - a <> díjat. "
Peták István szintén beszélt a műsorról a Film Színház Muzsika 1981/41. számában, a beszélgetést készítette Kiskalmár Éva, - részletek:
" (...) Egy - egy műsor címét mindig nehéz kitalálni - mondta Peták István, az Ablak vezető szerkesztője -, de ha jól sikerül, félig már nyert ügyünk van (utána már csak jól kell megcsinálnunk - tette hozzá nevetve). Pályázat útján született ez a cím; ami-kor meghallottuk, elkezdtünk játszani vele. <> azon a szerkesztőségi ülésen, hogy az ablakon be lehet nézni, és ki lehet nézni valahova; hogy van utcára ós városra néző ablak; van jól záró és rosszul záró ablak; hogy ki lehet tenni valamit az obiakba stb. <>" - írta egyszer valaki. Kitettük.
Műsoridejükkel és az összműsorban elfoglalt helyükkel nagyjából meg vannak elégedve. Hatvan percet kaptak, kéthetenként pénteken, este hattól hétig. Hogy mennyire nem sok az egy óra időtartam, az mindig kiderül elköszönéskor, a <> vagy a <> és ehhez hasonló megjegyzésekből. Na meg abból is, ha túllépik a műsoridőt, vagyis "csúsz-nak" néhány percet. Egyelőre azonban szó sem lehet időterpeszkedésről, hisz az is még álom csupán, hogy hetente jelenhessenek meg. Távolabbi tervük az, hogy olyasfajta műsor kerekedjék ki végül is ebből, amely kitölt két-három órát - a meglevő szolgáltató jelleget kiegészítve, bővítve még sok egyéb tájékoztatással. Ennek a mostani hatvan percnek az adásidejével pedig meg vannak elégedve. Bár olyan leveleket is kaptak, amelyek kifogásolják, hogy nem főműsoridőben sugározza adásaikat a televízió - de erről az Ablak szerkesztőségének más a véleménye. Így, ebben a délutáni hangulatban (noha kora estinek is nevezhetnénk) sokkal kötetlenebb, oldottabb a légkör; este nyolckor viszont kissé ünnepélyesebb lenne, ingben nyakkendőben - feszélyezettebben dolgoznának.
- Mit tartanak szem előtt elsősorban, mi a fő céljuk, törekrésük a műsor készítésekor? - - - Nem arra törekszünk - válaszolta a felelős szerkesztő -, hogy ne kapcsolja ki a néző a Készüléket, amikor az Ablak elkezdődik, hanem azt szeretnénk, ha erre kapcsolná be; s ha nem az elején kezdik nézni, ránk lehessen ismerni, akárhol tartunk. Tehát nyílt legyen, szabad mozgású - bárhol be lehessen kapcsolódni.
- Az Ablaknak állandó betétei a közlekedési és időjárási tájékoztatók. De nemcsak információkat adnak, hanem a nézők azonnali, az adás ideje alatt telefonon érkező kérdéseit is alaposan földolgozzák - nem csupán megválaszolják.
- Mint ahogyan a nekünk címzett levelekre is körültekintően, sokszor napokig tartó utánajárással igyekszünk válaszolni. Tehát nem közvetítő vonal szeretnénk lenni - vagyis, ha beérkezik a kérdés, mondjuk tűzifaügyben, akkor nem azt tesszük, hogy egyszerűen fölhívjuk a TÜZÉP-et, és ezzel részünkről (az ő válaszadásukkal) a dolog el is van intézve. Nem ilyen passzív <> akarunk lenni. Magunkévá tesszük a szóban forgó ügyet, és minden lehetséges módon megpróbálunk tevékenyen részt venni a megoldásban. Bizony ez a <> néha alaposan megtréfál bennünket, de nincs mit tenni: élő adásban vagyunk. Mint bizonyára emlékeznek is rá. nézőink panaszos levelei alapján meg akartuk mutatni a nyilvánosság előtt, hogy a csecsemőknek való, összeállítható kiságy nem is állítható olyan könnyen össze, mert hibás a szerkezete, vagy mert hiányzik valami az összeszereléséhez. Erre mi történt? Az az ágy, amelyet mi vásároltunk, hibátlan volt (illetve majdnem hibátlan - mert később mégiscsak fölfedezett rajta valami hiá-nyosságot a leleményes Déri János, az aznapi műsorvezető -, s Dombóvári Gábor, akit Déri János megbízott ezzel az előreláthatóan megoldhatatlan feladattal - ügyesen összerakta az ágyat. Természetesen nemcsak ilyen látványos tevékenységre gondolok, hanem olyasmire is, amit a műsor előkészítése közben, később azután a nézők számára is jól nyomon követhetően végzünk.
(...) Azt szeretnénk, ha nem valamiféle adathalmaz fölsorolása, hanem társadalmi - politikai tükör lenne az Ablak; hogy tükrözze, azt a közérzetet, amely az emberekre épp azon a héten volt jellemző. (...) "
A kritikákból:
"Nem árulunk el titkot, ha elmondjuk, hogy a törekvés nemcsak a televízióra érvényes: közelebb jutni az emberek mindennapi problémáihoz, segítséget nyújtani nekik a hétköznapok - és ünnepnapok eltöltéséhez, megszervezéséhez, az ügyeik intézéséhez, informálódásukhoz. Vagyis: a sajtó is szolgáltatást végez a maga módján és erre a szolgáltatásra igen nagy szükség van. Valami ilyenféle szolgáltatást képzelt el a televízió is, amikor elindította az Ablak című műsorsorozatát. A kezdeményezést egyértelműen dicsérnünk, üdvözölnünk kell. Nem így áll a helyzet a megvalósítással. Kezdjük az elején. A műsor számára a televízióban berendeztek egy komplett szerkesztőséget, miként Kovalik Károly műsorvezető minősítette: a tulajdonképpeni szerkesztőség,<<égi mását>>. Egy jókora szobát, ahol gépírónők hada gépel (mit?), újságírók és szakértők ülnek és várnak (mire?). Vagyis egy szerkesztőséget, olyat, amilyen a ,<>, ahová percenként futnak be a frissebbnél frissebb információk, jelentések. De ebbe a szuper - szerkesztőségbe sajnos ezúttal semmiféle friss információ nem érkezett. Még a helyszínekről sem. Megtudhatjuk, hogy a budapesti Rákóczi úton normális a forgalom, valami szirénázó jármű közeledik, amiről sokáig - az sem derült ki, micsoda, végül kiderült, hogy rendőrautó. Ez örvendetes, hogy kiderült, de egyéb-iránt semmi jelentősége nincs. (Az autó továbbment ...)
(...) Az sem derült ki, s számomra ez a legszomorúbb tapasztalata a műsornak, hogy mit kerestek itt az ún. <> stúdiók. Pécsről - nyersen szólva - annyit hallhattunk, hogy sífelvonó nincs, műjégpálya (még) nincs, nyugdíjasház nincs,- kórháztűz ezzel szemben volt. Az összevissza-kapcsolásokat nem érdemes említeni, ezek egyszerű kezdeti nehézségek lehetnek. Mindent egybevetve, az volt az ember benyomása, hogy ez az ország még mindig nem valami összefüggő, egységes ország. A budapestieket szemmel láthatóan nem érdekli, mi van Kecskeméten vagy Pécsett. S így óhatatlanul hozzá kell tennünk a dolog másik oldalát: honnan gondolható, hogy ezzel szemben a pécsi vagy kecskeméti nézőket érdekli, teszem azt, a budapesti, Rákóczi út forgalma 1981. január 23-án délután fél 7-kor? A műsorra nagy szükség van, de meg kellene találnia témakörét, formáját, a körkapcsolás ennél érdekesebb módszereit, és egyáltalán - pontosabb
célját." - részletek, írta H. E. Dunántúli Napló, 1981. január 27.
"(...) a kora esténként jelentkező Ablak, pénteken mutatkozott be, amely mondhatni leghétköznapibb szükségleteinkre <>. Egyébként címe
nem a - legszerencsésebb, mert nem fejezi ki igazán a tartalmát. De hát kit érdekel a cím, ha friss és valóban használható, értesülésekhez juthatunk. Egyetlen hatalmas teremben igazán népes gárda. Újságírók, tévések, meghívott szakemberek munkálkodnak, valóságos információ-börze, hogy az adott pillanatban teljesen együtt lehessünk a világgal. Jó ötletnek bizonyult hogy egyes esetekben például van-e hiánycikk a boltokban, a helyszínen győződtek meg az Ablak riporterei. Nem másoktól szerzett információkkal próbálták egyszerűen megoldani feladatukat. Helyénvaló továbbá, hogy egyes <> műsorok - Nyitott boríték stb. - közéleti szenvedélyességét továbbra is megőrizte, sőt tovább erősödött az Ablakban ez a hangvétel. Jó példaként említhető a lakásbeköltözéssel együttjáró bürokrácia szemléletes bemutatása. Egy dologra azonban feltétlenül ügyelni kellene, hogy tartozzék ez a televíziós service a gyorsan mozgó, dinamikus szerkezetű műsorok közé. (...) " - részlet, írta V.M. Szolnoki Népújság 1981. január 28.

20.25 Indul a Randevú című műsorsorozat első adása Szegvári Katalinnal. A tévésorozat különleges, érdekes embereket ültetett össze a kamerák előtt és különleges témákat bogozott ki, - azt firtatta, hogy miért nem vezetik be hivatalosan egy idős magyar ember találmányát, az égési sebeket gyógyító és fájdalommentessé tévő szert. Egy másik Randevú-adás két megromlott viszonyú népszerű sportembert békített össze: a háromszoros olimpiai ökölvívóbajnok Papp Lászlót és egykori mesterét, Adler Zsigmondot, az országosan kedvelt "Zsiga bácsit" Szerkesztő: Roska Katalin, műsorvezető - riporter: Szegvári Katalin, rendezte: Born Ádám.
Roska Katalin írta Rádió és Televízió Újság 1981/3. számában, részlet: "E műsor ötlete 1975-ben született, amikor Vitray Tamás befejezte az Ötszemközt sorozatot. Sajnáltuk; a stáb szerette csinálni, a néző szerette nézni. Egy reggel Vitray megérkezett és megkérdezett bennünket, mi lenne, ha három embert hívnánk a stúdióba: egy <>, aki az egész műsort meghatározza. És mellé még két embert, akiket viszont vendégünk választ. Elfogadtuk. Örültünk, és elfelejtettük... Közben létrejött a Csak ülök és mesélek, s a Siker. Az idén az ötlet visszatért, bár kicsit módosult formában. A Televízió néhány neves riporterét kértük meg arra, hogy saját érdeklődésük, ízlésük szerint érdekes embereket lássanak vendégül a stúdióban. Magyarul: mindenki azt csinálhatja, amihez kedve van. Az első stábértekezlet csendes volt. Azután lassan mozgásba jött a gépezet. Róbert László azzal jelentkezett, hogy a jógáról szeretne műsort készíteni. Szegvári Katalin közölte: az ő vendége dr. Hermann Imre, aki az INTERAG-nál az égési sebekre hatásos szer, a Naxol sorsát intézi. Antal Imre természetesen zenével foglalkozik (...)"
" (...) Szegvári Katalin Randevú című műsorával illusztrálhatom a legkézenfek-vőbben. Szegvári ígéretes riporter, mesterétől, Vitray Tamástól szinte mindent megtanult, ami szükséges ahhoz, hogy jelentékeny tévészemélyiséggé váljon - például tud háttérben maradni. (...) " - részlet, írta (sulyok), Nógrád, 1981. január 27.
21.25 Bródy, Szörényi ... Bródy János és Szörényi Levente műsora. Szerkesztő: Módos Péter, vezető - operatőr: Gulyás Buda, rendező: Jászi Dezső.
21.45 F.X. Kroetz: Luxus -eljárás tv-játék. Dramaturg: Szántó Erika, vezető - operatőr: Bornyi Gyula, rendezte: Szász Péter. Szereplők: Szűcs Ágnes, Tóth József, Molnár Piroska, Fonyó István, Angster László, Kondor Klára, Péter Ferenc, Szepesi Gábor.
Január 24. 16.10 1981 a mozgássérültek éve. A pécsi körzeti tévéstúdió szombat délutánonként tájékoztató-szolgáltató műsort szervez a mozgássérültek számára, Sorstársak címmel. Szó van benne a rehabilitáció lehetőségeiről, mindennapi gondokról, kevéssé ismert munkalehetőségekről, emellett orvosok adnak tanácsokat. Szerkesztő - műsorvezető: Füzes János, riporter: Hárshegyi Margit, operatőr: Pálfy István, rendező: Bükkösdi László.
Január 25. 15.25 Újabb műsorsorozat indult, Kalendárium címmel. Szerkesztő - műsorvezető: Juhász Árpád, szerkesztő: Papp Ferenc, vezető - operatőr: Mezei István, rendező: Simó Sándor.
Juhász Árpád így ajánlotta a műsor a Rádió és Televízió Újság 1981/3. -ban:
" - Vajon őrzi-e még e szó a régi jelentését, idézi-e a jelentéshez tartozó régi, ráérős, egyik nap, mint a másik életforma képét? Vajon vannak-e még, akik ma is ugyanazt várják a kalendáriumtól, mint pl. egy évszázaddal ezelőtt, amikor minden fontos tudni- és tennivalót - a Bibliát nem számítva - egy helyen, a család egyetlen könyvében találtak meg? Az új műsor tervezéséhez elengedhetetlen <>, kamerával mikrofonnal végzett közvélemény kutatás arról győzött mell bennünket, hogy a napi kérdésekben való eligazításnak változatlan helye van a családokban. Ám nagyon is megváltozott a kérdések köre és tartalma. Népi bölcsesség és <<> tudomány, fantasztikum és misztikum egyaránt helyet kap majd az adásokban, sízés, anyatej, ufó, horoszkóp jól megfér egymás mellett. Ha tehát úgy tapasztalják majd, hogy a témák túl szabadon keverednek a műsorban, gondoljanak az érdeklődés sok féleségére, meglehet az is igaz, hogy a szerkesztő feje sem kalendárium."
"Vasárnap szurkoltam a tévé új ismeretterjesztő magazinja - a Kalendárium - és, szimpatikus műsorvezetője sikeréért. A műsor, helyenként egyenetlensége ellenére is, tetszett, örültem, hogy az ismeretterjesztésnek új fóruma született.
Az egyik műsorblokk a horoszkópokkal foglalkozott. Egy csillagjóslásban hivő úr komolyan magyarázta a horoszkópkészítés tudományát, majd Kulin György szólt okosan, szenvedélyes szavakkal. Mondandójának lényege ez volt: a horoszkóp értelmetlenség, ostobaság. Majd bemutattak egy horoszkópkészítésre alkalmas zsebszámítógépet, és játékra hívták a nézőt: telefonáló hölgyeknek, születésük időpontjából, meghatározzák a horoszkópjukat. A telefon rögtön csengett is, majd csillogott-villogott az okos kis gép. A megfelelő gombok megnyomása után <> és kiírta a végeredményt. Ennek alapján a kézikönyvből meg-tudtuk a hölgy horoszkópját, mely - mondanunk sem kell - minden szépet és jót tartalmazott. A kísérlet alanyának szavaiból világossá vált, hogy hisz a horoszkópban. Á hölgy hangját átfedve, a műsorvezető csak annyit jegyzett meg: Ugye, kommentár sem kell. Később csillogó szemű kisfiú mondta el, régész szeretne lenni, s nem hiszi, hogy a bolygók mozgása befolyásolná életét. Másnap aztán lemérhettem a műsor hatását. Kezdetben akaratlanul, később odafigyelve, fültanúja voltam két idős hölgy beszélgetésének. Az egyik látta a műsort, a másik nem. A szerencsés, aki bekapcsolta a tévét vasárnap délután, izgalomtól remegő hangon mondta: Képzeld drágám, végre a tévé is elismerte, hogy a horoszkóp komoly és tudományos dolog! Külföldről már úgyis régen tudjuk, világszerte tudománynak tekintik a csillagjóslást. És most végre, nálunk is! Sőt, már olyan csodálatos kis gép is készült erre a célra, pontosan ki is <> egy hölgy jellemét! Igazán sajnálhatod, drágám, hogy nem láttad. Kérnünk kellene, ismételjék meg egy kívánságműsorban, így még többen láthatják majd. Az ismeretterjesztés nehézségein elmélkedem. Amit a műsorvezető jószándékúan tréfás játéknak szánt, fordított hatást ért el! Mennyire tekinthető tájékozottnak és realitásnak az átlagnéző? Azt hiszem, Bermuda-háromszög, az UFÓ, a gellérthegyi földrengés, a horoszkóp, a bioritmus, és hasonló ügyeket illetően sem-miképp sem. Az idézett műsor más részében egy pszichológus meg is magyarázta a misztikum, iránti vonzódásunk gyökereit. Tetszik, nem tetszik, ezt figyelembe kell vennünk i tudományos ismeretek terjesztésénél." - írta - jkl - Magyar Híralap, 1981. január 30.
Január 28. 20.00 A Televízió műsorára tűzte Rózsa János rendező Vasárnapi szülők című mozifilmjét. "Kivonat - Csók elvtárs részére, az MSZMP Budapesti Bizottsága Agitprop. Osztály 1981. január 30 - tól február 5.-ig terjedő időszak eseményeinek visszhangjából:
"A televízióban sugárzott <> című film jelentős visszhangot, ellentmondó véleményeket váltott ki. Sokan helyeselték, hogy jól érzékeltette a társadalom és a szülők felelősségét az ifjúság sorsáért. Többen úgy vélték, hogy a jelzett probléma elsősorban a cigányokra vonatkozik, s a film túlságosan sötét képet festett a valóságról" - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 84.doboz.
A filmmel kapcsolatban olvasható az MTV KISZ Bizottságának Információs jelentésében (1981. március 5.) " A Budapesti KISZ INFÓBAN olvastuk: (...) az utóbbi időszak kiemelkedően sikeres Tv műsorának tartották az aktuális problémákat felvető <> c. filmet, (...) /XIII. ker. Főv.Tan./ " - - - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 84.doboz.
Január 30. 2. műsor - 12. adáshoz érkezett a Pulzus című könnyűzenei magazin.
"Tizenkettedik adásához ér január 30-án a televíziós <>, a Pulzus. Két <> házigazdának, Módos Péternek és Sztevanovity Dusánnak máig nyomja a lelkét, hogy amatőrök a műsorvezetés terén. (Ha lehet egyáltalán e téren profinak lenni, ha nem a tevékenység, a gyakorlat teszi a műsorvezetőt...) Mindenesetre mostantól, maguk mellé veszik Victor Mátét, hogy ő is elmondja, bemutassa, kommentálja, amit érdekesnek tart. Egy esztendeje az volt a legnagyobb gondjuk, hogyan tudják majd jól kitölteni a műsoridőt. Most sokkal több az anyaguk, mint amennyi a közben 35 percről 45-re növekedett időbe belefér. Mégis elégedetlenek. Miért?
- Mert nem jelentkezhetünk olyan rendszeresen, mint mondjuk a Híradó, s így nem lehetünk ott <>, azaz minden érdekes esemény színhelyén. Aztán meg hozzánk nem áramlanak a hírek a világból, az Eurovízió vagy Intervízió láncán. Ezért szinte kizárólagosan belföldi eseményekre vagyunk utalva.
- Hangsúlyozzuk: eseményekre! Sok-sok levelet kapunk ugyanis, részletesen leírt kívánsággal: ezt szeretjük, azt szeretnénk hallani. Lehet, hogy mi is éppen ő í szeretjük. De nem vele történt az esemény!...
- Az elmúlt 11 adásban gyakran volt aránytalanság, tudjuk. Néha sokat muzsikáltunk, máskor sokat beszéltünk. Csakhogy van olyan előadó, együttes, aki (ill. amely) a zenével mond el mindent, nincs egyéb mondandója. Viszont, különösen a pop- és rock-együtteseknél tapasztalható, hogy van véleményük a zenén kívüli világról. Akinek több a mondanivalója a <>, azt meghallgatjuk.
A két házigazda között egyetértés van a könnyűzene sokféle dolgában. De nem egyformán ítélik meg a Televízió különböző műhelyeinek zenés beszámolóit, riportjait, információit. Hogy csak a nagyobb lélegzetű műsorokat említsük: foglalkozik könnyűzenével a Zene, zene, zene, a Stúdió '81, a fiatalok órája is.
Módos Péter:
-A Zene, zenével semmi gondunk nincs. De a többinél nem világos, hogy ki, mire <> magát. A Stúdió 81 a kulturális élet minden területét érinti, a könnyűzenét is. Alapvető helyzeti előnyben van azáltal, hogy hetenként jelentkezik, mi meg havonta. Ha kimondanánk, hogy mi vagyunk a híradójellegű adás, ők az elemző, s a társadalmi hatásokat felmérő már előbbre jutnánk. A néző látja kárát, ha ugyanazt az eseményt adjuk mi is ők is. Mi elsőbbséget szeretnénk élvezni e területen. Nem is beszélve arról, ha a műsorban olyan együttest szerepeltetnek, szólaltattak meg, amelynek alkalmasságát mi vitatjuk.
Sztevanovity Dusán:
- Én nem lennék ilyen szigorú. Tudom, hogy jót tesz a popnak, rocknak - meg a közönségnek is -, ha minél többször hallható a televízió műsoraiba A mi mércénk - szakmai megítélés. Csak, hogy éppen ebben a műfajban nem az ítélet, hanem a siker a döntő. Egy képzőművészei alkotás megítélésének vannak szabályai, főiskolán megtanulható elvei (persze itt is sok kivétel erősíti a szabályt!), a könnyűzene műfajában viszont a közönség szava a legfontosabb. Abban egyetértek kollégámmal, hogy szükség lenne a kapcsolatokra, legalább az egyeztetés a konzultáció során. A Stúdió '81 egy januári adásában például a giccs témakörben régi slágereket hallottunk, illusztráció ként. Nos, mi olyan giccses mai nótákat tudtunk volna felajánlani...
Minden televíziós műhelyt, a Pulzust meg különösen, sokan ostromolják: önjelölt tehetségek, egy-egy kis csoportnak tetsző zenekarok. Eddig is szerepeltettek belőlük néhányat, de a nézők jelentős része ezt a produkciót <> az adásból. Végül műsorai kívül tehetségkutató versenyt rendeztek, s baj hívtak elfogulatlan zsűrinek jó néhányat a nézők közül. Kilencven zenekart hallgatott meg a zsűri. Az eredmény?
- Megtudható lesz a januári műsorunkból, de annyit elárulhatunk: a zsűri hat zenekart és csak egyetlen előadót tartott <> - nek!
- Még egy vitatott kérdés a két szerkesztő házigazda között: az adásidő.
Módos: - A könnyűzene ma százezrek mi mindennapi kenyere, lehet, hogy az egyetlen ma kulturális javak közül. Bár ha ez igaz volna, elszomorodhatnánk. Ám a második műsorban ez a muzsika - a felmérések szerint - mindössze a nézők négy százalékához jut el.
Sztevanovity: - így viszont az hallja, nézi Pulzust, akinek igazán szól! Mert akinek fontos, <>. Ha az igazán érdeklődőknél sokkal többen, nézik, az már más igényéket támaszt a műsorral szemben is, meg is változtatná talán. Nem akarjuk rátukmálni senkire így minden kényszer nélkül az nézi, akinek készül. Így tud objektív maradini. Könnyűzenei családi kör." - írta Torday Aliz, Rádió és Televízió Újság, 1981/4.
Lévai Béla a Rádió és Televízió történetét bemutató könyvében azt írta, hogy ekkor elhunyt Balázs András, akit elsősorban kulturális hagyományainkat népszerűsítő tévésorozatok (Röpülj páva!, Aranypáva, Nyílik a rózsa) rendezőjeként ismerhetett a közönség.
A januári műsorfolyamban új operatőr név tűnt fel, Kovalik Andrásé. Édesanyaja Kovalik Márta rádiós, édesapja Kovalik Károly rádiós - televíziós riporter, műsorvezető. Kábeles volt a Televízióban 1972-től, majd 1973-ban egy véletlen kapcsán - amikor Márton József egy forgatás közben megbetegedett - , a stáb unszolásra, ő vette kezébe a kamerát, a felvétel jól sikerült, ettől kezdve segédoperatőrként dolgozhatott már. Két évig Neumann László segédoperatőre volt, a szakmát igazán tőle leste el. 1981-től operatőrként láthatták a nézők a felvételeit, dolgozott már A HÉT -be, de Vitray Tamás Csak ülök és mesélek című műsorában.
Február
Rekord! Született ekkor, 1200 pályamű érkezik a televízió ez évi jeligés tánc- és pop-dalfesztiváljára. 40 dal kerül a közönség, ill. a fesztivál zsűri elé, a könnyűzene minden ágát képviselve.
Az Országos Közművelődési Tanács ún. kópiatárat létesített ekkor, amelyben megtalálhatók mindazok a rádiós hangfelvételek és televíziós filmek, amelyek a közművelődésnek fontos lehet, s amelyek klubok, iskolák, művelődési házak és oktatóintézmények számára kikölcsönözhetők.
A Tv filmnovella-pályázatán I. díjat nem adnak ki. II. díjat kap: Hallatna Erzsébet, III. díjat: Kemény Dezső, Lengyel Zoltán, Markos Miklós, Novotny Gergely, Sárosi István.
Február 1. 17.50 Major Sándor Tokajhegyalja című dokumentumfilmjének első részét vetítették. Operatőrök: Neumann László és Novákovits András, rendező: Szűcs László. A második részt következő napon sugározták.
21.35 Ne nevess korán - vidám játék. Forgatókönyv: Vitray Tamás, szerkesztő Fröhlich Márta, Játékvezető : Antal Imre.
"Fröhlich Márta szerkesztő mondja: - Antal Imre játékvezető szavaival élve <> az új sorozatműsor, amely havonta egyszer, szombat esténként jelentkezik a televízió képernyőjén. Talán illenék meghatároznom a műsor műfaját, de bármilyen furcsa is, nehezen menne. Mi vidám játéknak nevezzük. Hogy mit is látnak majd a műsorban?
- Sokat nem szeretnék elárulni, mindössze annyit, hogy színész - civil párosok mérik össze <> felszabadult, jó hangulatú játékban. Az ilyen típusú műsornak itthon kevés hagyománya van. Az Egyesült Államokban több hasonló karakterű játékot láttam. Ott game - show-nak, azaz játékos show-nak nevezik, szemben a kvíz - -show- al, amelynek általában szellemi vetélkedés a lényege. Az induló műsorsorozat minden résztvevője játékos kedvű, vidám ember. A képernyő elé is azokat invitáljuk, akik szeretnek nevetni, játszani! " - idézet Rádió és Televízió Újság 1981/4. számából.
Február 4. 16.50 Király kupa teniszmérkőzés közvetítése Debrecenből, riporter: Knézy Jenő. Majd 21,10-től folytatása a közvetítésnek és ugyancsak közvetítés a Műkorcsolya Európa-bajnokságról Innsbruckból, - (ez aztán több napon keresztül folytatódik), riporter: Gyulai István.

1971 óta az európai újságíró szövetségek képviselői kétévente konferenciát tartottak (u.n. "Capri értekezlet" Olaszországban, ebben az évben február 2. és 5. között került megrendezésre a konferencia Rómában. A Magyar Újságíró Szövetséget Fábián Ferenc képviselte, február 9.-én készítette el úti jelentését, melyet február 10-én küldött meg Bajnok Zsolt államtitkárnak a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában. A jelentésben foglalkozik, a műholdas televíziózás kérdésével is:
" A második napirendi pontról, a titkárság meglehetősen hosszan tárgyalt. Kiderült: a műholdak útján való közvetlen hírtovábbítás, tévéműsor sugárzás egyáltalán nem csak kelet - nyugati probléma. Gondot okoz a nagy tőkés országokban, mert megbolygatja és ellenőrizhetetlenné teszi a hírközlés kialakult rendszerét, sőt - a tévé nagy népszerűsége miatt - az így sugárzott tévé-műsorok megsokszorozzák <>. Nyugtalanítja a kis tőkés országok sajtóját is, mert az tovább növeli, sőt az információ szabad áramlása tekintetében nyomasztóvá, már - már egyeduralkodóvá teszi a gazdag, a nagy területű és a világnyelvű országok fölényét. Egyértelműnek tűnt az - az aggodalom, hogy ha nem születik ebben, Európában ésszerű és megnyugtató megállapodás, úgy ez összekuszálja az információ kialakult rendszerét, megzavarhatja a közvéleményt , megrontja a tájékozódást, degradálja az újságírók munkáját, a sajtó elveszítheti hitelét. " Magyar Országos Levéltár - XIX-A-24. 24o doboz, Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala iratai.
Február 6. 20.25 Galgóczi Erzsébet: Hínár, tv-film bemutatója. Dramaturg: Benedek Katalin, operatőr: Bíró Miklós, rendezte: Esztergályos Károly. Szereplők: Balázsovits Lajos, Kiss Mari, Bodnár Erika, Szabó Éva, Szűr Mari, Szathmári György, Iglódi István, Gurnik Ilona, Nagy Anna, Máriáss József, Szoboszlai Éva, Gáspár Tibor fh. Ptaki Vilmos, Harkányi János, Soós Lajos.
A Rádió és Televízió Újság 1981/6 számában részleteket közölnek a Jel-kép című folyóirat 1980/4. számában megjelent tanulmányból, amely köz-véleménykutatási eredményekre alapozva mutatta a televízió vezető riportereinek ismertségét. Ebből részletek: "Tévériporterek, műsorvezetők - a közönség szemével. A televíziós személyiségekre kiterjedő kutatás idehaza 1973-ban vette kezdetét. Első ízben igyekeztünk (a Tömegkommunikációs Kutatóközpontról van szó. - A szerk. megjegyz.) feltérképezni a nézők elvárásait a képernyőn megjelenőkkel szemben; megnéztük kik a népszerű riporterek, bemondók, műsorvezetők, kommentátorok, kerestük a választ arra is, mik az összetevői a rokonszenvnek, a pozitív vagy negatív megítélésnek. Most hét év múltán - figyelemmel a korábbi eredményekre - ismét megkérdeztünk tévénézőket, kiket tartanak rokonszenves, jó riporternek, műsor-vezetőnek, kiket szimpatikus egyéniségnek, és milyen emberi tulajdonságokat tartanak fontosnak a tévés munkában.
A kutatás mostani szakaszában a Televízió főállású riporterei-műsorvezetői közül 24 munkatársat választottunk ki, mindegyikük gyakran szerepel a képernyőn, összességükben mindazon televíziós műfajokat képviselik, amelyekben riporteri-műsorvezetői munkára nyílik mód. Ahhoz, hogy meggyőződhessünk arról, megbízhatóak-e, árnyaltak-e a személyükről, munkájukról kapott vélemények, mindenekelőtt azt kell ellenőrizni, valóban ismerik-e őket, tudják-e nevüket konkrét műsorhoz, műfajhoz kötni a nézők. Azt találtuk, hogy a 24 riporterből tízet a megkérdezettek több, mint 90%-a ismert, további hetet 80 - 90%-a, s csupán heten voltak olyanok, akiket a kérdezettek 70, illetve annál kisebb százaléka ismert.
Ha valaki vállalja a közönség előtti szereplést, tudnia kell: szakmai hozzáértésén, tudásán kívül emberi vonásai, személyiségjegyei is hozzájárulnak ahhoz, hogyan értékelik teljesítményét az emberek. Nagyon sokszor nem is tudatosul a nézőben, milyen vonások alapján tart valakit jó vagy éppen rossz riporternek, s hogy a két kritérium közül melyik dominál értékítéletében.
Mégis kíváncsiak voltunk arra, hogy a nézők szemében kik a legjobb riporterek (mun-kájuk alapján), és kik azok, akik a legrokonszenvesebbek számukra (egyéniségük alapján), továbbá arra, hogy éppenséggel kiknek a munkájával vagy személyével elégedetlenek. Bár elvben mindkét szempont alapján ugyanannyi személyt sorolhattak fel a kérdezettek, mégis, sokkal többen vállalkoztak arra, hogy pozitív véleményüket közöljék, mint hogy valakit vagy valakiket elmarasztaljanak... A népszerűségi rangsor vezető személyei: Vitray Tamás', Chrudinák Alajos, Sugár András, Antal Imre, Egri János. Érdekes volt látnunk, hogy az egyes tulajdonságok szerint kiket tekintenek a nézők a televízió "vezető" riportereinek, műsorvezetői-nek. Ügy véljük, az olvasók érdeklődésére is számot tarthat, ha közreadjuk, tulajdonságonként kiket soroltak az első helyre:
Kellemes külsejű: Moldoványi Á., Szegvári K., Sugár A., Chrudinák A., Vajek J.
Szerény, nem nagyképű: Varga J., Szegvári, K., Sugár A., Antal I.
Talpraesett, könnyen feltalálja magát: Vitray T., Chrudinák A., Sugár A., Ipper P.
Elkötelezett: Chrudinák A., Ipper P., Sugár A., Vitray T., Varga J.
Meggyőző, hiteles: Chrudinák A., Varga J., Vitray T., Sugár A., Ipper P.
Alapos, korrekt: Varga J., Chrudinák A., Sugár A., Ipper P., Vitray T. Szép,
Érthető beszédű: Varga J., Balogh M., Gál J., Moldoványi A., Poór K.
Nagy általános műveltségű: Antal I., Vitray T., Ipper P., Sugár A., Chrudinák A.
Saját stílusú egyéniség: Vitray T., Antal I., Chrudinák A., Varga J., Ipper P.
Természetes, közvetlen: Antal I., Varga J., Vitray T., Sugár A. (...)" - írta Barczy Magdolna - Révész Klára.
Február 8-13. között megrendezésre került XIII. Magyar Játékfilmszemle, a szemle bizottság kérésére, a Horizont filmszínházban bemutatásra került három televíziófilm is: Védtelen utazók - r. Felvidéki Judit, Fekete rózsák - r. Szőnyi G. Sándor, A legnagyobb sűrűség közepe - r. András Ferenc , Forrás: - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9. 93. doboz MTV. Iratok. Más műsorokat is vetítettek egy másik korabeli dokumentum szerint. 1981. február 23. "Kivonat - Csók elvtárs részére, az MSZMP Budapesti Bizottsága Agitprop. Osztály 1981. januári információs jelentéséből:
"Kedvezően fogadta a budapesti közönség a tv - filmek vetítését a Horizont filmszínházban. A rendszeresnek tervezett sorozatban telt ház mellett játszották Vitray Tamás ÖTSZEMKÖZT c. műsorait, valamint az ABIGÉL c. tv-filmet. Sikeresek voltak az alkotókkal rendezett ankétok is. A tapasztalatok alapján a FŐMO azt tervezi, hogy a II. negyedévtől vasárnap délelőttönként a TV gyermekfilmjeit is vetítik a Horizont filmszínházban. - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 84.doboz.
"Kedvezően fogadta a budapesti közönség a tv - filmek vetítését a Horizont filmszínházban. A rendszeresnek tervezett sorozatban telt ház mellett játszották Vitray Tamás ÖTSZEMKÖZT c. műsorait, valamint az ABIGÉL c. tv-filmet. Sikeresek voltak az alkotókkal rendezett ankétok is. A tapasztalatok alapján a FŐMO azt tervezi, hogy a II. negyedévtől vasárnap délelőttönként a TV gyermekfilmjeit is vetítik a Horizont filmszínházban."
Márciusban azután a tévéfilmeket játszó Horizont mozi mellett létesül egy újabb fórum is, amelyen a tévéműsorok és alkotóik rendszeresen szembesülnek a nézőkkel és véleményükkel: a Fővárosi Művelődési Ház tévéklubja. Itt egyrészt még be nem mutatott filmeket, másrészt nagy vihart kavart műsorokat visznek a klubtagok "ítélőszéke" elé.
A tévémozi <> négyen vannak: a Magyar Televízió, a FÖMO, a Lapkiadó Vállalat és a Fáim- és Tévéművészek Szövetsége, sőt a matinék tekintetében ötödikként az Állami Ifjúsági Bizottság is csatlakozik hozzájuk. ( ...) Az érdeklődésre jellemző, hogy megyei mozivállalatok is sorra jelentkeznek: készek bekapcsolódni a tévémozi programba. Csakhogy most az adáskópiát vetítik a Horizontban; ha ezt más mozikba tovább vinnék, a kópia elhasználódna. Tehát mecénás kerestetik: másolatot kellene készíteni néhány tévéfilmről. (...) A tévémoziban nem ritka a telt ház; prolongálni ugyan itt sem lehet, de a következő évnegyedben újra műsorra tűzik a sikeres filmeket. Ez történt például az "Abigél" esetében, de újra kellett vetíteni "A labdá"-t, ,"A gyáva", az "Aranyborjú"-t is. (Láng Tamás: "Lehet, hogy meglepő, de a krimi és a kalandos történetek a Horizontban kevésbé sikeresek, mint a művészi filmek."
Mihályfi Imre a televízió stúdiómozijának, kamaratermének nevezi a Horizontot, s arról beszél, hogy a modern korban a teljes ember képéből ki-kimarad a klasszikus értelemben vett kultúra: a tévé-mozi talán segít abban is, hogy a néző a tévét nemcsak szórakozásnak, hanem a művelődés, a műveltség hordozójának is tekintse. Kivált mostanában, hogy több a szabad idő, az ötnapos munkahét terjedése mellért félő, sokan megkapják a "hétvégi betegséget", unatkoznak, nem tudnak mit kez-deni az idejükkel. Ez mindazok felelősségét megsokszorozza, akik mulattatnak, szórakoztatnak, a műveltséget terjesztik.
Felelősségének tudatában a tévémozi is bővíti kínálatát. Már eddig is műsorára illesztett egy-egy ősbemutatót, vagyis még a képernyőn való megjelenés előtt bemutatott tévéműveket. Mostantól kezdve ez havonta rendszeres program. (...) " - részletek, - írta Zay László , Magyarország, 1981/41.
Február 9. hétfő - rendkívüli adásnap!
18,30 Indul a Közellenség (I-III) címmel tévésorozat az infarktusról, az ellene való védekezésről, következményeinek leküzdéséről. Szerkesztő: Domján Dénes és Kővári Péter, tudományos szakértő: Dr. Gara Imre, operatőr: Németh Attila, rendező: Oláh Gábor.
Domján Dénes így emlékezett a műsorra, abban az interjúban, melyet Dunavölgyi Péter készített vele és a www.tvarchívum.hu oldalon olvasható: "Domján DNS" címmel, (2010. október - november)
"1981-ben szembesültem először a magyar közegészségügy azóta is első számú - problémájával, a hazai "első számú" halálokkal, a szív és keringési megbetegedésekkel, közelebbről a szívinfarktussal. A 4 részes dokumentum sorozat, a "Közellenség", hétfői napokon, 18.00 órakor sugározva szokatlanul nagy társadalmi visszhangot, adásonként pedig 3 millió néző érdeklődését váltotta ki. Ekkor tapasztaltam először személyesen, hogy a tömegkommunikáció milyen nagy hatást képes gyakorolni az emberek viselkedésére egészségügyi kérdésekben.
A későbbiekben is egyre több műsort készítettem az egészségügyi felvilágosítás területén, mert erre mindig nagy volt az igény. A hazai vezető halálokok második és egyben legrettenetesebb formájával, a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban is készítettem műsorokat. Az "Üzenet a nőknek" címmel műsorba került dokumentumfilmem a nőgyógyászati rákszűrések fontosságára hívta fel a figyelmet. A film sugárzása után, csak Budapesten, ahol pontos statisztikákat vezetnek, az éves kimutatás szerint mintegy 9 %-al nőtt a rákszűréseken megjelentek száma. Ez összességében több mint 3000 megszűrt-megmentett életet jelent. A szívinfarktusról készített sorozat után ez ismét egy gyakorlati, nyomós érv volt a "televíziós prevenció", az-az a megelőzés lehetőségéről és fontosságáról.
A Szakszervezetek Országos Tanácsához beérkezett Észrevételek, vélemények a Televízióval kapcsolatban, 1981. februári összesítésből:
" A szívinfarktusról szóló tv sorozat első adása után városunkban több volt a bejelentések száma a mentősök jelzése szerint. Sokakban felmerült a kérdés, hogy van - e értelme az ilyen sorozatnak, ami szinte sokkolja a közönséget és a kórházak nincsenek felkészülve ilyen kampányokra, sem személyi sem ágylétszámmal" /Balassagyarmati Kórház/.
" Bár egyenlőre eltérő véleményeket tolmácsolnak a dolgozók a lakosság hangulatáról az infarktus tv-adás kapcsán, mégis az a benyomásunk, hogy rendkívül jó egészségnevelő szerepe van annak ellenére, hogy sokan rosszullétről panaszkodnak." /Weil Emil Kórház/. - - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9. 86. doboz.

20.00 Röpülj Páva, 1. középdöntője.
Február 10. 2. műsor - 20,01 HI-FI- EST . A Színház - és Filmművészeti Főiskolán a hallgatók vendégül látták 10 évvel korábban végzett színészeket, rendezőket. Az est műsorvezetője Baló György, felelős szerkesztő: Varga László főszerkesztő, szerkesztők: Sebeő Ágnes és Wigmann Alfréd, vezető - operatőr: Zentai Lászó, társrendező: Gazdag Gyula, rendezte: Sándor Pál.
Február 11. 21.50 Hollós Ágnes szerkesztő Mihályfy László operatőr és Mihályfy Sándor rendező, dokumentumfilmjét - a "Ilyen az ember, egyedüli példány" címmel - tűzte műsorára az első program. A film arra kereste a választ Nádudvaron, hogy miért és hányan választják az egyházi illetve világi temetést.
Február 13. 18.25 a Horizont szerkesztőség műsora: Vélemények címmel, a téma a szovjet népgazdaság eredményei a pártkongresszus előtt. A műsor vendégei: Dr. Botos Katalin, Dr. Dobozi István és O.T. Bogomolov akadémikus a KGST Szocialista Világrendszer Közgazdasági Intézetének igazgatója.
Február 14. 19.30 Ránki Júlia a TV - Híradó szerkesztő riportere és Hadházy László operatőr ezen a napon számolt be arról, a Magyar Állami Operaház régi színpadgépezetét kicserélik, a régit egy szabadtéri múzeumba, viszik. A riport után özönlöttek az aggódó nézői levelek a szerkesztőségbe. Ránki Júlia a Rádió és Televízió Újság 1981/15. számában nyugtatta a nézőket, hogy a berendezések nem fognak elveszni.
A Jel- kép című szakmai folyóiratban (1981/3.sz) jelent meg Matúz Józsefnének a TV Híradó főszerkesztőjének a "Vita a világméretű híradócseréről" című írása, részlet a publikált cikkből:
"Ugyan ki látott már olyan tévénézőt, aki ma meglepődik azon, hogy egy távoli világrészen aznap rögzített eseményt este a Tv-híradó adásában már láthat is. Legfeljebb akkor ráncolja rosszallóan homlokát a kedves néző, ha elmarad a várt helyszíni tudósítás. .. Pedig a híradó gyorsaságához a technika önmagában nem elég, a világméretű híradócserének a békés egymás mellett élés is feltétele.
Kölntől - Dzsakartáig
1973 -ban Kölnben jöttek először össze azok, akik a televízió híradójának nemzetközi cseréjével foglalkoztak. Már akkor egyértelmű volt: a tévé-híradók nem nélkü-lözhetik a világméretű cserél. Nyolc évvel ezelőtt a sci-fi birodalmába illő terv kör-vonalai bontakoztak ki: mondovíziót kell csinálni. Az Eurovízió és a Fridrich Ebért Stiftung (FES) szakemberei kidolgozták a földrészek közötti hírcsere tervét. Akkor még csak Európában volt rendszeres hírcsere az Intervízió és az Eurovízió között.
Az európai kapitalista és szocialista országok tévé-híradói naponta, néha naponta többször is felajánlották egymásnak a belpolitikai eseményekről készített filmfel-vételeiket és az állandó kábel összeköttetések segítségével a prágai és a genfi koordináló központokon keresztül mindkét szervezethez tartozó országok még aznap, esetleg másnap hozzájutottak azokhoz a híradó riportokhoz, amelyek nézőiket érdekelhették. A Mondovízió-terv kidolgozói abból indultak ki, hogy ha éveken át különböző társadalmi rendszerű országok híradósai Európában együtt tudnak dolgozni, miért ne lehetne ugyanezt megoldani interkontinentális méretben.
Kairóban 1977-ben a II. Nemzetközi Műhelyértekezleten már nem is kellett bi-zonygatni e terv szükségességét. Az eltelt négy évben sorra alakultak a műsorszóró uniók, a tévé programcseréjét bonyolító szervezetek és ezek legmozgékonyabb, leg-aktívabb részei, a híradó-szekciók. Kairó a miért kell helyett a hogyanról és a hogyan ne -ről vitatkozott. Mert ekkorra már világossá vált, hogy félelmetes egyenlőtlenség veszélyezteti a tévé hírcseréjét, a világ tévé-híradói mindenekelőtt olyan hírekhez juthattak, amelyeket a nyugati újságírás elvei szerint szerkesztettek. Az Eurovízió hírszelektálóinak katasztrófa orientáltsága azt jelentette, hogy a konstruktív építésről soha - az árvízről, a puccsokról, a földrengésekről mindig időben érkeztek meg a mozgóképes hírek a világméretű híradócserébe bekapcsolódott világ képernyőire. A fejlődő országok képviselői Kairóban velünk együtt tiltakoztak ez ellen a hír-politika ellen: nem fogadható el, hogy a híresére egyirányú utca legyen!
Az egyiptomi fővárosban tartott híradós értekezleten élénken vitattuk, hogy hosszú távon fenntartható-e az, hogy tízszer, de egyes kontinensek akár százszor annyi tudósítást közöljenek a kapitalista országok életéből, eseményeiből, mint fordítva. Mindnyájan tudatában voltunk annak, hogy ahogy elterjed a földgolyón a televíziózás, úgy válik egyre fontosabbá, hogy kinek a szemszögéből történik a hírek válogatása, hogy az egyes nemzetek mit mutathatnak meg saját magukról.
1981 februárjában Dzsakartábán találkoztak harmadszor a hírcsere szakértői. Az értekezletek helyszínének kijelölése már maga is sokatmondó. 1974-ben az indító ülés Kölnben volt az Eurovízió legaktívabb tagszervezetei és a Friedrich Ebért Stiftung pátriájában. Mivel a nemzetközi hírcsere igen jelentős volt az arab országok között, 1977-ben Kairó volt a vendéglátó. 1981-ben következett Ázsia; először úgy volt, hogy Hong-Kong lesz a helyszín, de mivel a szocialista országok képviselőinek nem akartak vízumot adni, szinte az utolsó pillanatban átkerült a találkozó Indoné-ziába, bár a vízumok megszerzése itt sem ment simán: én megkaptam - a szovjet kolléga nem.
Kairó többet foglalkozott az elvi kérdésekkel, Dzsakarta a gyakorlattal. Kairóhoz képest Dzsakartábán nem sok új kérdés vetődött fel, inkább az ismert problémák, csak több gyakorlati tapasztalatra támaszkodva. Az értekezlet rendezői abból indul ki, hogy arról érdemes beszélni, milyen fejlődést értünk el a kairói műhelyértekezlet óta, s a vitatkozás helyett inkább a tennivalókat kell megfogalmazni. Az értekezlet szervezői, az ABU (Asian Broadcasting Union), az Eurovízió és a FES szakemberei ezért abban állapodtak meg, hogy olyan gyakorlati ajánlásokat és javaslatokat, tárnak a résztvevők elé, amelyeket a műsorszóró uniók híradó szekciói egyöntetűen el tudnak fogadni és előbb-utóbb teljesíteni is tudnak. A szervezők figyelembe vették azt az óriási különbséget, ami a regionális szervezeteken belül és között is létezik, és ezen az alapon törekedtek közös nevezőre jutni.
Ami új elem volt: a harcos afrikaiak hangja. A francia nyelvű Afrika - Algéria, Tunisz, Szenegál, Zaire - képviselőivel jó néhányszor összepillantottunk és egymás álláspontját, újabb és újabb érvekkel támogattuk. A hivatalos asztaltól távol azt is elmondták fekete kollégám, hogy szívesen néznék meg közelebbről is, hogyan dol-gozunk mi <>.
Az alatt a négy év alatt, ami a kairói értekezlet óta eltelt, az új kommunikációs rend szükségessége és lehetősége a kormányszintű világértekezletek egész során át fogalmazódott meg. A legátfogóbb meghatározás 1980-ban Belgrádban az UNESCO közgyűlésen született. Az indonéziai hírcsere műhelyértekezlet plenáris vitáján meg-kísérelték kisebbíteni - mindenekelőtt az angolok - a Mc Bride jelentés és az erre támaszkodó határozat jelentőségét. A BBC tájékoztatási igazgatója így fogalmazott: <> Rezignációval vagy anélkül a tények tények maradnak.
Hírcsere az arab országok között
Az arab tévészervezetek között a hatvanas évek elején történtek az első híradócsere kísérletek. Ezek azonban korlátozottak és szinte kizárólag kétoldalúak voltak. Egészen a hetvenes évek elejéig egyedül a nemzetközi hírügynökségek forgattak az arab országokban, ők továbbították a felvett eseményeket más országokba. Az ASBU (Arab States Broadcasting Union) azonban elégedetlen volt az ügynökségek munká-jával, irritálta az ügynökségek szemlélete. Az arab országok már a hetvenes években törekedtek arra, hogy létrehozzák saját hírcsere-rendszerüket. Ezt a tervet nem sikerült megvalósítaniuk. De közben megértek a technikai és anyagi feltételek arra, hogy a tévé-hírek áramoltatásának legmodernebb formájába kapcsolódjanak bele. A Nemzetközi Kommunikációs Intézet (IIC) és a FES segítségével kidolgozták az arab hírcsere-rendszert. E szervezetek jelentése alapján az arab világot három nagy föld-rajzi területre osztották, így a hírcsere három központja Rabat, Amman és Kuwait lett.
Az utóbbi időben az arab hírcsere hanyatlani kezdett. Az ASBU híradó- és sport-szekciójának igazgatója, Walid Yahja véleménye szerint nem használ az arabközi híresére ügyének az Eurovízióval való túl szoros kapcsolat. Az eurovíziós hírek nagy szaktudással, színesben készülnek: ezekkel az arab világ hírei fekete-fehérben, 4 - 5 napos késéssel és gyengébb minőségükkel nem tudják felvenni a versenyt. A híradó szerkesztők ezért a hazai híreket inkább mellőzik és több nemzetközi eseményről tudósítanak.
A viharosan fejlődő technika is hozzájárult a hanyatláshoz. Számos tévé szervezet már hordozható elektronikával dolgozik. Ezzel a fejlődéssel a híradósok nehezen tudtak megbirkózni. A megfelelő szakértelem és szakképzés hiányában minden ere-jüket elszívják a szervezési gondok, nem marad idő a hírcserével foglalkozni. Nem megoldott az adminisztratív, a pénzügyi keretek ügye sem, anyagi megfontolásokból hol itt, hol ott ódzkodnak a műholdak, a földi állomások hírcserére való igénybe-vételétől.
Ezen a helyzeten óhajtott változtatni az 1979-ben megtartott ASBU közgyűlés, amely az Arabvízió létrehozását határozta el. Az Arabvízió mechanizmusa pontosan követi az Eurovízió hírcsere-rendszerét. A koordináló központ szerepét Kuwait tölti be. Kuwait továbbítja az anyagokat az Indiai és az Atlanti óceán felett levő műholdak segítségével valamennyi résztvevő arab ország számára. 1980. augusztus 1 -én kezdte meg az ASBU hír- és sportszerkesztőség a munkáját. Nem sok örömmel is-merte el Walid Yahja, hogy az arab országok közötti hírcsere még mindig a rendkívüli eseményekre orientált. Az ASBU távlati terveivel kapcsolatosan az ASBU információs igazgatója felvetette az Intervízióval való közvetlen együttműködés lehetőségét. "Algéria földi állomása kapcsolatban van a szovjet műholdrendszerrel. Ennek következtében nagy a lehetőség az Arabvízió és az Intervízió közti együttműködésre."
Nyugatról -keletre
A délkelet-ázsiai tévék híradós szakemberei 1975 januárjában jöttek össze Teherán-ban. Megállapodtak abban, hogy egy háromtagú csoport, melyet az ABU, az EBU és az ASBU szakembereiből állítanak össze, végigjárja a körzet tíz országát. A tízhetes tanulmányút költségeit a Friedrich Ebért Stiftung biztosította. A bizottság azt java-solta, hogy lépcsőzetesen kell kialakítani a hírcserét a térségben. Az első állomás a híradós filmek cseréje légipostával, a második az eurovíziós anyagok átvétele műhold segítségével a régió két pontján, majd ezek továbbjuttatása a lehetséges közle-kedési eszközökkel. Harmadik lépés a hírcsere megszervezése az ABU tagolt között, valamint az ABU és más uniók között.
Az 1977-ben megindult híradócsere a havonkénti és úgynevezett időálló filmek cseréjével kezdődött. 1978 augusztusától váltotta fel a heti hírcsere a havi hírcserét. Ezek már valamivel frissebb események voltak. 1979 áprilisában kezdték meg a videokazetták cseréjét.
Különös módon Ázsia nyugati részében sokkal nehezebben indult a hírcsere, mint a keleti részben. Irán ugyanis részt vett a napi eurovíziós hírcserében, ezért nem volt érdekelt abban, hogy a térség hírcseréjét szorgalmazza. Báliban 1979 novemberében híresére szimpóziumot rendeztek az ABU híradósai. Itt fogalmazódott meg az, hogy csak műholdon keresztül, elektronikus úton lehet lebonyolítani a hírcserét Ázsia hatalmas térségein. Fenntartva a légipostával bonyolított hírcserét, kitűzték a célt, hogy a Palapa hazai műholdra kell a hírcserét építeni.
A Palapa, Indonézia hazai távközlési műholdja nagy vihart kavart a műhelyérte-kezleten. Az Intelsat egyezmény értelmében ugyanis a műholdat csak hazai, indonéz célokra lehet felhasználni, holott alkalmas lenne a multilaterális csere lebonyolítására is. Az értekezlet a következőképpen foglalt állást a Palapa-kérdésben: <>Az ABU-tagok túlnyomó többsége kénytelen megelégedni a napi hírügynökségi anyagokkal, illetve az Eurovízió hírcseréjével. Az ABU szakembereinek ez a helyzet rendkívül nagy fejfájást okoz. Letagadhatatlan ugyanis a nagymértékű függés a nyugati forrásoktól, a híráramlás egyirányú nyugat-keleti vonala, és az is elkeseríti őket, hogy az Ázsia óriási térségeiből származó anyagokat előbb látják meg az európai és az amerikai nézők, mint az itteni országok lakói. Az ABD országok ugyanis nem kapják meg a híreket a szomszédos országokból közvetlenül, hanem csakis Európán és az Egyesült Államokon keresztül, ami a legjobb esetben is egynapos késedelmet jelent. A gondokat még súlyosbítja hogy a térségben forgatott anyagokat igen gyakran a nyugati szenzáció-hajhászó stílushoz igazítják, ezért az ázsiai szerkesztők úgy érzik, hogy a hírek torz képet nyújtanak a saját és a szomszédos országokról.

Híradó kábeltévén
Az észak-amerikai földrész először vett részt egységes regionális szervezettel a mű-helyértekezleten. Számos rendkívül fontos dokumentumot készítettek elő az ameri-kaiak. Ók nyújtották be például az ENG technikára és hordozható földi állomásokra vonatkozó tervezetet. Beszámoltak a kábeltelevízió helyzetéről is.
Az Eurovízió hírcsere-szakemberei kezdetben nem nagyon bíztak a CNN (Cable News Network) 24 órás híradó terveiben és jogi problémáik is voltak. Igen hamar kiderült azonban, hogy az 1980 júniusában elkezdett 24 órás kábelhíradó óriási siker, van benne fantázia. Á CNN szerződést kötött az UPITN-nel és megvásárolta az eurovíziós anyagok Európán kívüli sugárzásának jogát. Az Eurovízió és a CNN közötti megállapodás értelmében a közeljövőben három hónapos próbaadást bonyolítanak le. E három hónap alatt a kölcsönösség alapján cserélik majd a híreket, és felkészülnek a végleges szerződés jogi és gazdasági vonatkozásainak tisztázására. A CNN-nel való kapcsolat rendezését, különösen két angol tévé-társaság, a BBC és az ITV sürgeti. Az Eurovízió New-York-i irodája kapta meg azt a feladatol, hogy az európai ízlésnek megfelelően válogassa a CNN anyagait és játssza át Európának. Az Eurovízió híradós szakemberei azt is felvetették, hogy nem lehet kizártnak tekinteni egy európai kábeltévé-híradó hálózat létrehozását sem.
Ted Turner, a CNN ügyvezető igazgatója ismertette a kábeltelevízió fejlődését. Elmondotta, hogy a kábeltévé az ötvenes évek végén, a hatvanas évek körül alakult ki azért, hogy az Egyesült Államok vidéki területein jobb televíziós jelhez jussanak, és a nagyvárosokban leküzdjék a hatalmas épületek akadályait.
A robbanás 1975-ben következett be, amikor a műholdas technika kereskedelmi forgalomba került. Addig ugyanis az egyes kábelrendszerek elszigetelten működtek, nem álltak kapcsolatban egymással. 1975-ben kezdett el Ted Turner műholdról köz-vetíteni. Egy év alatt 10 millió háztartásba jutottak cl a kábeltévé adásai. 1980-ig ez a szám 19 millió 300 ezerre emelkedett, és újabb és újabb ezrek kérik településük bekötését. A kábeltelevízió a műsorok valóságos fesztiválját jelenti. Jelenleg 104 csa-tornából választhatnak az előfizetők. A CNN naponta 24 órán át üzemel, elve: bár-melyik hírét félbeszakíthatja azért, hogy egy még érdekesebb hírnek adjon helyet.
A "CNN magazin az éterből" beláthatatlan távlatokat rejt. Ilyen eszközrendszer mondotta Ted Turner még soha nem volt a televíziós újságírók kezében. A világ bármelyik pontjáról bármikor élő közvetítést tudnak adni. Náluk soha nincsen lapzárta, és mindig az van. Az év közepére számításaik szerint 40 millió háztartás csatlakozik majd a kábeltelevízióhoz. Eddig még nem akadt olyan probléma, amellyel a CNN ne tudott volna megbirkózni. (...) "

20.05. Molnár Ferenc: Üvegcipő, vígjátékának közvetítése a Vígszínházból, felvételről.
Február 17. 20.05 a Televízió első csatornája megkezdte Mihail Geraszimov szovjet filmrendező Csendes Don című hat részes filmjének a vetítését.
2. műsor - 20.05 Kilencvenmillió éhes száj, Benda László szerkesztőriporter és Illés János operatőr riportfilmje Bangladesről.
"Egy ország a nyomor mezsgyéjén. Egy ország, napról napra gyarapodó lakossággal. De vajon képesek-e táplálni ennyi szájat? Ma (körülbelül) 90 millióan vannak. Ha a katonai rendszer nem képes kordában tartani a népesség gyarapodását, az ezredfordulóra megkétszereződik a lakosság. Minden második bangladesi kiskorú. És minden tizedik tud csak írni-olvasni. Versenyfutás az idővel...
Tízmilliók tántorognak az éhség szakadékának peremén. Banglades szegény a legszegényebbek között, elmaradott a legelmaradottabbak sorában. Véget ér-e valahol a koromsötét alagút? Képes-e Banglades megállni a sarját lábán? Nem könnyű a válasz - nekik sem. " - írta Benda László, a Rádió és Televízió Újság 1981/7 számában
Lapin szovjet tv elnök 1981. február 18.-i telex üzenetében olvasható, amit Nagy Richárd MTV elnöknek küldött: "Engedje meg, hogy köszönetet mondja Önnek azért az ötletéért, hogy J. Gagarin űrrepülése 20. évfordulója alkalmából ünnepi műsort sugározzunk.( ...)" - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 85.doboz.
Február 18. 21.35 Kenessey Jenő Az arany meg az asszony című - Krúdy Gyula szövegére írt - operájának tévé változata. Dramaturg: Ruitner Zoltán, zenei rendező: Fejes Cecilia, vezető - operatőr: Mestyán Tibor, rendezte: Békés András. Szereplők: Begányi Ferenc, Pitti Katalin, Gyulyás Dénes, Kocsmáros Péter, Kárpáti Ernő, Tarnay Gyula, Széky Sándor.
2. műsor 20.01 Básti Lajos 75. születésnapja alkalmából a program megismételte Mihályfi Imre: Iván Iljics halála című tv-filmjét.
Február 19. 20.50 Csák Gyula: A legnagyobb sűrűség közepe, tv-film bemutatója. Dramaturg: Szántó Erika, operatőr: Halász Mihály, rendezte: András Ferenc. Szereplők: Szabó László, Vadász Zoltán, Borbáth Ottilia, Hámori Ildikó, Komlós Juci, Martin Márta, Monyók Ildikó, Móricz Ildikó, Kádár Flóra, Darás Léna. Kéry Edit, Bajti Judit, Kiss Mari, Ferenczi Krisztina, Forgách Kálmán, Dózsa László, Gerbár Tibor, Pathó István, Geréb Attila, Halmágyi Sándor, Hunyadkürti István, Sárosi Gábor, Sarlay Imre.
Politikai döntés született a román és szlovák nemzetiségi műsorokról. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága, 1981. február 24.-i ülésének jegyzőkönyvéből:
"3. Különfélék. A Televízió programja. A Bizottság hozzájárul, hogy a Magyar Televízió megkezdje a román és szlovák nyelvű programok előkészítését."- Magyar Országos Levéltár - 288f. 41/362. öe. MSZMP KB Agit. Prop. Bizottság
Február 20. 18.00 ABLAK

"Ablak, pénteken kora este másodszorra jelentkezett a televízió új szolgáltató műsora, az Ablak. Tüstént le kell szögezni, hogy ismét a néző kedvére jelentkezett. Feledy Péter új jó ritmusú műsorvezetésével szinte fölsorolhatatlan mennyiségben vettek szemügyre benne közbosszantó témákat. Ráadásul most nem csak a fővárosra nyitatták rá a program ablakszárnyait.
Peták István felelős szerkesztő és Sárközi Erika szerkesztő frissességének hála, az adásban bőven esett szó a váci vízszennyeződésről is. Mint az érdekelt városlakók, és persze velük együtt a nézők milliói - tapasztalhatták, éppen a legilletékesebbtől, dr. Hölter Katalin Köjálos főorvostól tudakolták, hogy ugyan mi okozhatta azt a kellemetlen íz- és szaghatást. Igazán televíziós stílusban, a kamerák kereszttüzében rajzolja elemezte a helyszínt a megkérdezett, aki egyébként úgy ítélte meg, hogy nem valószínű, miszerint a Dunából érkezett a szennyezés. (Egyébiránt még az adás ideje alatt tudatták az illetékesek, hogy ismét iható, tiszta víz folyik ki a csapokból Vácott!) " -írta Akácz László, a Pest Megyei Hírlap, 1981. február 22. - i számában
Február 21. 2. - műsor - 20.05 Száraz György: Gyilkosok, drámájának közvetítése az Agria Játékszínből, felvételről.
Február 22. 20.10 Osztrovszkij: Hogyan csináljunk karriert? tv-játék bemutatója. Dramaturg: Deme Gábor, vezető - operatőr: Sík Igor, rendezte: Lengyel György. Szereplők: Cseke Péter, Sulyok Mária, Márkus László, Almási Éva, Feleki Kamill, Tolnay Klári, Markovits Bori, Gobbi Hilda, Balázsovits Lajos, Sárvári Győző, Tímár Béla.
Február 23. hétfő, rendkívüli adásnap.
21.30 A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. Kongresszusáról jelentjük. A TV híradó különkiadása! A különkiadások a hét többi napján is jelentkeztek a kongresszus ideje alatt. A moszkvai stúdióban készült képen látható Berecz János is személyesen ellátogatott a magyar tv stábhoz!

Február 24. (kb 21.00) Stúdió81 adása
"A tévé kulturális hetilapjában Máriássy Judit megismételte, amit nagy visszhangot keltőn már leírt az Élet és irodalom hasábjain: kritikánk súlyos mulasztása, hogy nem foglalkozik alaposabban a nagy tömegeket vonzó szórakoztató termékekkel, filmekkel, regényekkel, operettekkel. Pedig sok köztük a nívótlan sőt káros selejt, amely még gondosabb elemzést, még alaposabb bírálatot kívánna, mint a művészi alkotások? Példaként el is mondta lesújtó véleményét egy bugyuta amerikai filmről, amelyhez tódulnak az emberek.
Egyetértek Mariássy Judittal. Félek azonban, hogy ez mit sem nyom a latban. Máriássy - és mások - számára ugyanis kritika és kritikus csak Pesten van. Ha nem így volna, akkor Máriássynak említést kellett volna tennie arról, hogy egyik-másik megyei lapban - így például a mi lapunkban is - már évek óta folyik olyan kritikai tevékenység, amelyet most hiányolt. Úgy látszik, húsz megyei lap tevékenysége - sem szóra, sem figyelemre nem érdemes." - írta Homoródi József 1981. március 3-án (A Rádió sajtóarchívumában őrzött másolaton sajnos olvashatatlan a lap neve).
Koltai Ágnes beszélgetett Érdi Sándorra a Stúdió főszerkesztőjével, a műsorról, a Filmvilág 81/4 számában, az ebből részletek:
"(...) Mi volt a Kulturális Főosztály, a Stúdió alkotóinak elképzelése, célja ezzel az új magazinnal?
- Két alapvető célunk volt. Az egyik az, hogy populárisabb, magasabb nézőszámú, a másik: az aktualitásokhoz jobban kötődő műsort hozzunk létre, összevegyítettük a korábbi szakmagazinokat, a kultúra különböző ágait egyszerre, egy műsorban mutatjuk be. Így mozgalmasabb, színesebb érdekesebb anyag jön létre.
Elvi változtatásokra is szükség volt. Mi a kultúra fogalmát sokkal nyitottabban, tágabban értelmezzük, mint a korábbi műsorok, amelyek egy-egy művészeti ágra koncentráltak, s nem foglalkoztak a művészeit olyan izgalmas területeivel, minit a báb - vagy a mozgásművészet. Szakítani akartunk a kultúraművészet szemlélettel, a kultúra határterületeit is igyekeztünk bevonni, s végül foglalkozni kívántunk a köznapi élet kulturális jelenségeivel. Az emberek fejében az a téves nézet él, hogy a kultúra fennkölt dolog, aminek semmi köze a mindennapi élethez. Ezért próbáltunk szorosan kapcsolódni a köznapi élet kultúrájához.
Igyekeztük a nagyvilág felé is nyitni a műsort, a magyar kulturális életet az egyetemes kultúra részeként fogjuk fel és mutatjuk be. Azon frissiben szeretnénk reagálni külhoni eseményekre; érdekesnek tartjuk a magyar művészet külföldi fogadtatását. Korábban még a szomszédos országok kulturális eseményeiről is keveset tudtunk, pedig nem érdektelen például, hogy egy-egy hazai kiállítás mennyiben, hogyan kapcsolódik a világ képzőművészetéhez.
A Stúdióval megpróbáltunk hidat verni a művészet és a közönség közt. A művészet elszakadt közönségétől, amin a szájbarágás, a leegyszerűsítés nem segít, mert a mű-alkotások nagy része a kétszer kettő egyszerűségének szintjén nem élhető át. Ebbe a műsorba a gondolkodásnak, az asszociációnak olyan elemeit akartuk bevonni, amelyek segítik a nézőt a műalkotások felfogásában; közlésmódunk azt szolgálta, hogy a néző ne lepődjön meg attól, amit a színházban, a moziban, kiállításon lát.
Ez új műsorformát igényelt. Idáig a televízió kulturális műsorai, röviden összefoglalva, a következőképpen néztek ki: a műsorvezető egy szürke háttér előtt ült, szövegét időnként megszakította egy-egy <>. Ezek az adások formai-lag nagyon alacsony színvonalúak voltak, s a néző pontosan tudta előre, mit kaphat. Nem is nevezném őket műsornak, inkább hat-nyolc percből álló blokkok voltak, ame-lyeket valaki - a szerkesztő - egy laza szálra próbált felfűzni. Mi egészen más megközelítéssel próbálkoztunk. Egy szerkesztő és egy rendező (a szó valódi értelmében rendező, tehát akinek a szakmai ismereteire, tehetségére szükség van), egy hét kulturális eseményeit végiggondolva, olyan összefüggő műsort készít, amit nem lehet otthagyni, ahogy egy filmet sem, mert a kieső részek nélkül érthetetlen az egész. A nézőt a székéhez akartuk kötni, hatvan perces szórakozást kívántunk nyújtani, éppen ezért, a korábbi gyakorlattól eltérően, a művészi színvonalat is fontosnak tartottuk.
A film elméleti és gyakorlati szakemberei itthon és külföldön is támadják a televíziót, mondván, hogy egyszerű képi világa, szerkesztési és vágási technikája nehezíti, sokszor lehetetlenné teszi a nála sokkal bonyolultabb filmművészet befogadását. A műsor formájával, technikájával szoktatni próbáljuk a nézőt egy, a televízióénál bonyolultabb vizuális világhoz. Nem tudjuk pontosan, hogy mennyire alkalmas erre a televízió, mint médium; kísérletezünk.
- A Stúdió előkészítésében, tervezésében, szerkesztésében felhasználták-e hasonló külföldi vagy magyar műsorok tapasztalatait?
- Nem merítettünk sehonnan. Szerettem volna körülnézni máshol, ahol készítenek ilyen jellegű műsorokat, és nagy rutinnal rendelkeznek, de a televízió devizagazdálkodása nem tette lehetővé. A korábbi, alacsony (hat-nyolcszázezres) nézőszámú magazinokat sokat támadta a kritika. Avíttnak bélyegezte ezeket a műsorokat, frisseséget, megújulást, az aktualitásokhoz való kapcsolódásit, a vélemények karakterisztikusabb megjelenését követelte. Amikor a műsort terveztük, ezt is figyelembe vettük.

A magazinforma lehetőségei
- Milyen reményeket fűztek az új műsorformához?
- Az emberek a változatosságot, a színes műsorokat igénylik A magazinformára - és ezt a gyakorlat is igazolta - inkább <> a néző. A <> szűk körben él, hat. Mivel a Stúdiónak - mint említettem - közvetítő szerepet szántunk ezt a formát találtuk a legalkalmasabbnak. Élő, érdekes, ritmusos tálalásban a néző <> a művészetet, mert a magazinforma lehetőséget ad a témák, a hangvétel cserélgetésére.
- A hír, hogy a televízió új kulturális műsorral jelentkezik, megelőzte a Stúdió '80 indulását. Tudtunk a másfél éves előkészületekről, az első adások alapján mégis az volt az érzésem, hogy a műsor még kísérleti stádiumban van.
- Az első adások valóban erőteljesen magukon viselték a kísérletezés nyomait. Nem is tartom jó műsoroknak, számos alapvető hiba volt bennük, például, hogy nem voltak informatívak, hogy a feliratokat nem lehetett elolvasni, <> is gondok voltak; de a hibákat csak a gyakorlatban javíthatjuk ki. Az első műsorok egyébként nem másfél évig készületek, hanem öt nap alatt (ma ás ennyi ideig forgatunk). Az előkészítés során stábot kerestünk, állítottunk össze, a műsor formáján, tartalmán gondolkodtunk. Majd négy hét alatt négy próbaszám készült. A látottak alapján döntött a televízió vezérkara, hogy effajta műsorokkal próbáljuk feléleszteni a kulturális rovatot. Nem biztos, hogy a döntés jó volt, lehet, hogy elhamarkodtuk, lehet, hogy nem kellett volna ajtóstul rontanunk a házba, és szok-tatni kellett volna a közönséget az eddigiektől, eltérő műsorokhoz, de bizonyos kérdésekben (ilyen például a <>), ismétlem, csak a gyakorlat dönthet.
A Stúdió minden számát más rendezi. Mit vártak ettől a - sorozatműsorra nem jellemző - újítástól?
- Eredeti céljaink egyike volt, hogy az új kulturális magazin stilárisan is érdekes legyen. Különböző rendezők másként értelmezik a kulturális eseményeket. Sajátos, egyéni szemléletük frissességet, elevenséget ad a műsornak. Evvel a módszerrel elkerülhetjük a sablont, az ismétlődést. Ahol évi húsz játékfilm készül, annyi színház és annyi képzőművész van, amennyi, ott nem túl széles a témaválaszték. Ezért fontos a feldolgozás, a bemutatás módja. Azt hiszem, evvel az elképzeléssel alapvetően újítottuk meg ezt a műsorfajtát. A Stúdió mindig ugyanarról szól, csak másképp, és ez érdekes lehet a nézőnek. (...)
(...) - Rétegműsor a Stúdió?

- Nem az. Egyébként sem tipizálhatók szerintem a nézők. Egy műsor, amit másfél, két és félmillió ember néz, nem rétegműsor. (A régi magazinok a maguk hat-nyolcszázezres nézőszámával azok voltak.) Nem is szántuk speciális közönségnek. A Stúdió első számában még sport és könnyűzene is volt, azt hiszem, ebből is kiderülhetett, hogy bővíteni akartuk a kulturális műsorok témakörét, nézőszámát. Tisztában vagyunk avval, hogy a másfél-kétmillió néző zöme ma még nem rendszeres olvasó, színház - mozi-tárlatlátogató. A műsor nem szakembereknek szól, hanem érdeklődőknek, akik még nem jutottak eh a rendszeres műélvezethez.
- Véleménye szerint mikor tölti be funkcióját a Stúdió?
- A Stúdió egyik alaphivatása, hogy a művészetekben járatlan nézőknek megkönnyítse a műalkotásokkal való találkozást. Szeretnénk felkelteni az emberekben azt az érzést, hogy a művészet az életük fontos része. Nem a <> a fontos, a Stúdió nem önmagáért kell, hogy jó legyen; televízión kívüli célra irányul. Akkor tölti be alaphivatását, ha hatására többen mennek el moziba, koncertre, kiállításra. (...) "
Február 25. 20.00 Bokor Péter Századunk című tévésorozatát már évek óta nagy figyelemmel kísérték a nézők, a közönség. Az I. világháborút idéző 20 film, majd a II. világháborúról szóló 5 film után most újabb négy adás került a közönség elé Végjáték a Duna mentén címmel, a háború utolsó periódusáról. A ritkán vagy sosem látott dokumentumokat felvonultató, náci háborús bűnösöket is felkutató és megszó-laltató, s az események egy részét színészek segítségével megelevenítő sorozatnak ez a ciklusa (s benne elsősorban az a rész, amely a magyar zsidóság deportálását és megsemmisítését mutatja be) különösen nagy feltűnést kelt mind a közönség, mind a dokumentum-műfaj újszerű útját üdvözlő kritika körében. A narrátor csak úgy a korábbi részekben Benkő Gyula volt, aki alkotó munkatársként saját emlékeivel is színesítette a műsort. Két új színművész kapcsolódott be a számos színészt felvonultató sorozatba: Tyll Attila és Iglódi István. Az új sorozat előtt a televízió megismételte a korábbi epizódokat. Történész szakértők: Juhász Gyula, Ránki György, Tóth Sándor, operatőr: Molnár Miklós, szerkesztő: Hanák Gábor, rendezte: Bokor Péter.
" (...)Eddig huszonöt részt láthattunk belőle, most újabb négy filmmel áll elénk, amelyekben már a második világháború utolsó periódusához érkezik el a Századunk. Szerda este - nagyon helyesen fő műsoridőben - az 1944-es német megszállás eseményeit, hátterét elemző filmet láthattunk. Ennél tisztább, világosabb képet eddig aligha kaptunk a nemzeti önérzetünket mélyen sértő eseményről, s egyben arról a tanácstalanságról és tehetetlenségről, amelyet az ország akkori vezetői, Horthyval az élen, abban a drámaian feszült helyzetben tanúsítottak. Milyen szánalmasan ismételgette talán önmaga előtt is mentségül a kormány feje, hogy valójában ő nem írt alá semmit Hitlernek. S milyen groteszk hatást váltott ki a megszállás egyetlen katona halálának megidézése és sorolhatnám ia különböző igazán ritkaságszámba menő részleteket, amelyek külön külön is magukban hordták az érdekességet. Bokor Péter szerkesztői zsenialitása révén ugyanakkor az egyes részek összefüggő folyamatot is alkottak, úgy olvashattuk hazánk német megszállásának történetét, mint valami olvasmányos munkát, regényt. (...) " - részletek - írta V.M. Szolnoki Népújság, 1981. március 4.

" (...) Bokor Péter legfőbb érdeme - és ez a Századunk sikerének forrása -, hogy munkájában kitűnően <> a holt és élő forrásokat: a történelmi dokumentumokat s a történelmi személyiségeket. Sokan nem tudják, hogy az a nyersanyag, amiből a rendező - kitűnő stábjával együtt - az alkotását megformálta, sokszorosa a bemutatott filmeknek, és így a magyar történetírás, az Országos Levéltárral együtt, csak hálás lehet Bokor Péternek, valamint természetesen a Magyar Televíziónak, hogy az elmúlt évek során fontos részletekkel kiegészítette a magyar huszadik század történelmi forrásait. (...)" - részlet, írta Vigh Károly, Filmvilág 1981/5.

Ekkor A Jel - kép című folyóirat 1981/1. számban akkor Ránki György és Hanák Gábor írt cikket "A Századunk a történész szemével".

Ülésezett az Állami Rádió és Televízió Bizottság. 1981. február 25.-én Az ülésen 3. napirendi pontként megtárgyalták azt a jelentést, amely az RTV Kereskedelmi és Propaganda Irodájának tevékenységéről szólt. Előterjesztő: nagy Richárd MTV elnök volt. A vitában hozzászóltak: Nagy Richárd, Varga György, Hárs István és Tömpe István. A vita során a főbb megállapítások voltak:
"
- Reklámjaink díjai a nemzetközi összehasonlításban a legalacsonyabbak - a szocialista
országok reklámjaihoz képest is-, de így is jelentős nyereséggel járnak. *
-Ami az anyagban említett sportreklám - részvénytársaságot illeti, annak létrehozása , a várható magas nyereség miatt igen előnyösnek látszik. Az illetékes bank - és külkereskedelmi szervek egyetértettek a gondolattal, ezért megpróbálunk kezdeményezően fellépni.
-A reklámok színvonala emelkedett; a reklámok színesítik a programot. A rádióban van még egy kihasználatlan lehetőség: a műsorközi szünetek felhasználása rövid reklámokra.
-Továbbra is hasznosnak látszik - akár önállóan is - megyei rádió - és tévéakciók megrendezése.
-A Kereskedelmi Iroda jól teljesíti feladatát, időszerűnek látszik szervezetének korszerűsítése. Javítani kell az iroda elhelyezési körülményeit és műszaki felszereltségét.
Az Állami Rádió és Televízió Bizottság állásfoglalása: Az Állami Rádió és Televízió Bizottság az RTV Kereskedelmi és Propaganda Iroda munkájáról szóló jelentést tudomásul vette . Megállapította, hogy az iroda tevékenysége igen hasznos és évről évre fejlődik. Egyetért az elnevezés és a szervezeti változásokra vonatkozó javaslattal" - Magyar Országos Levéltár - XIX-A-24. 24o doboz, Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala iratai.
* 1981. július 24.-én Dr. Varga György reklámok értékéről, bevételről így írt az "Előterjesztés, a Magyar Televízió MSZMP Végreható Bizottságának" készült jelentésében:
"4. Árak tekintetében az ez év január 1-vel végrehajtott emeléssel arányban vagyunk a reklám értékével. Más kérdés, és ez természetesen nem viszonyítási alap, hogy egyes nyugati-európai sugárzási tarifák a magyar tarifa 15 - 20 - szorosát, sőt még ennél is magasabb szintet képviselnek" - Magyar Országos Levéltár - XXVI- A-9 - 179 doboz, MTV iratok.
Az 1981-es gazdasági év kereskedelmi bevételeiről Nagy Richárd (MTV) és Hárs István (MR) elnökök 1982. április 2-án tájékoztatták Aczél Györgyöt a Minisztertanáncs- lnökhelyettesét:
" (...) A két intézmény nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy az Iroda által biztosított bevételi források jelentősen emelkedtek. 1981-ben például 187.848.000 - forint bevételt és 94.644.000 - forint nyereséget sikerült elérni." - Magyar Országos Levéltár - XXVI- A-9 - 179 doboz, MTV iratok.
Február 26. 19.30 A TV - Híradóban láthatták Zádor László szerkesztő és Csák István operatőr tudósítását az Állami Operaházból, ahol a Bartók centenárium alkalmából próbálják Bartók Béla: Csodálatos mandarin című művét. Február 27. 20.25 Bedő István: Vannak még angyalok, tv-film (komédia) bemutatója. Dramaturg: Kállai István, operatőr : Zádori Ferenc, rendezte: Bednai Nándor. Szereplők: Bakó Márta, Halász László, Sztankay István, Káldy Nóra, Gobbi Hilda, Inke László, Szilágyi Tibor, Horkai János, Kádár Flóra, Kovács Zsuzsa, Mányai Zsuzsa, Pádua Ildikó, Romhányi Rudolf, Velenczey István, Miklósy György.

Március
Újszerű információszolgáltatási eszközökről tárgyal az Állami Rádió és Televízió Bizottság: a különféle közlések továbbítására is alkalmas nagyközösségi antennarendszerekről és a teletext nevű képernyőújságról. Utóbbival sikeres kísérletek folynak, s az Orion és a Videoton is kifejleszti a megfelelő teletext - dekóderrel ellátott vevőkészülék-típusait.
Március 1. 15.35 Korda Sándor-sorozat indul a televízióban. A világhírű rendező és filmgyártó öt nagy filmje került a magyar képernyőkre: A VIII. Henrik magánélete, a Rembrandt, A bagdadi tolvaj, a Lady Milton és az Eszményi férj. (Ez a sorozat vasárnap esténként megy, vele párhuzamosan február 28-án 22.20 kor, szombat esténként: Billy Wilder - filmsorozat vetítése kezdődött)
19.00 A HÉT adása.
"Televíziónk egyik fő érdeme, hogy rendszeresen növeli, gazdagítja, erősíti törté-nelmi tudatunkat. Annak tudatát, hogy a világban zajló eseményektől függetlenítve nem élhetünk, s azzal, hogy lehetővé teszi, ha nem is az átélését, de legalább a meg-ismerését minden olyan jelentős eseménynek, amely a világban zajlik - akaratlanul is részesévé avat bennünket a történelmi folyamatoknak. Persze újságból, rádióból is tudomást szerezhetünk a világ történéseiről. De mennyire más az, ha az ember tulajdon két szemével győződik meg arról, ami történt.
A puccs képei
A Hét vasárnap esti adása előtt is tudtunk például már arról, hogy bizonyos jobboldali erők Spanyolországban milyen különös kalandra vetemedtek, de igazán megdöbbentő élményünkké csak akkor vált a puccsisták okozta dráma, amikor mind-azt láthattuk is: ahogy a hangoskodó csendőrök és magabiztos vezetőjük betört a képviselők házába, ahogy ráncigálták, taszigálták a tiltakozni bátor honatyákat, ahogy minden további nélkül golyót eresztettek a díszes mennyezetbe. Milyen szorongató volt a pad alá kényszeríttet képviselők látványa! Hát ez is lehetséges a mi felvilágosult XX. századunkban? A filmet a spanyol televízió készítette, szinte páratlan dokumentum a modern barbarizmusról, de azzal, hogy hozzánk is eljutott, olyan élményekben lehetett részünk, melyek révén korunk bonyolult ellentmondásai még átélhetőbbé váltak, érzékelhető közelségbe került, mint annyi ehhez hasonló riport és megrázó tudósítás esetében is az, amit egyszerűen csak történelemként emlegetünk. Nem új dolog, hogy a nézőkben, de az olvasókban is alaposan megnőtt az utóbbi időben a múlt megismerésének vágya, a történelem megismerésének igénye (...) " - (részlet ) - írta V.M. a Szolnoki Néplap 1981. március 4. számában.
2. műsor - 20.10 Ben Jonson: Volpone, komédia közvetítése a debreceni Csokonai Színházból, felvételről.
Március 4. 2.-program 20.01 Lippenszky István: Láz, a Pécsi Körzeti Stúdió dokumentumjátéka. Dramaturg: dr. Jósfay György, vezető - operatőr: Pálfy István, rendezte: Babiczky László. Szereplők: Kun Vilmos, Olsavszky Éva, Szoboszlay Sándor, Gyöngyössy Katalin, Mécs Károly, Némethy Ferenc, Velenczey István, Melis Gábor, Galambos György, Paláncz Ferenc, Cserényi Béla, Csíkos Gábor, fekete András, Muszte Anna, Bódis Irén.
"Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának sok szempontból jelentős vállalkozását láthattuk szerdán este a televízió második csatornáján: Lippenszky István pécsi szerző Láz című dokumentumjátékát. Egy kétszemélyes kamaradráma és egy mesejáték után a pécsi televíziósok e harmadik vállalkozása immár igazi, a műfaj követelményei szellemében készült televíziós dokumentumjáték, Babiczky László rendezése. Az alapul szolgáló mű 1976-ban jelent meg Lippenszky István drámakötetében, a Baranya megyei Tanács kiadványaként. Képernyőre vitelében fontos szerepet játszott dr. Jósfay György, a stúdió vezető dramaturgja, aki sűrítette, tv-játékszerűbbé tette az eredeti textust. Ezáltal nemcsak érvényben maradtak, hanem tovább erősödlek a darab tendenciái, az abban felvetett etikai és morális kérdések.
Kun Vilmos, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze játszotta sok bensőséges, átélt pillanattal, a játék főszereplőjét, a falusi körorvost, a << parasztdoktort>>, aki 25 éves vidéki szolgálata idején mindössze betegeinek bizalmából gyűjtött tőkét. A darab legszebb, valóban dokumentumjátékba illő jelenetei e munka mindennapjait villantották fel. (...) Lippenszky István darabja és a pécsi televízió-stúdió alkotó közösségének munkája. Úgy vélem, éppen ennél fogva talált és talál majd az ismétlés alkalmával is kedvező közönségvisszhangra a darab, melyben jó volt látni a kaposvári, a pécsi színház művészeit. Hiszen a helyi alkotóenergiák kibontására is remek alkalom az ilyenfajta televíziós vállalkozás. " - (részletek) - írta Gállos Orsolya Dunántúli Napló 1981. március 7.
2. program - 21.15 Peter Hacks: Lotte, színmű közvetítése a Pesti Színházból, felvételről
Március 5. Ülésezik az MSZMP Kultúrpolitikai munkaközössége, az ülésre készült előterjesztés a Magyar játékfilm és Tv-film útja, helyzete és feladatai kéréskörével foglalkozott: részletek:
" A huszadik század utolsó harmadában rohamosan megnőtt az audio-vizuális kultúra részaránya és jelentősége az információ, a művelődés a művészeti élményszerzés és a szórakozás lehetőségeiben. Felmérések és napi tapasztalatok bizonyítják, hogy a népesség többsége mindenek előtt a televízió adásaiból szerzi politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos ismereteit és kulturális élményeit. Ez a tény alapvetően megváltoztatta a <> hagyományos arányait. Művészeti alkotások a televízió révén elképzelhetetlenül széleskörű közönséggel találkoznak. Ezen belül vezető szerepet játszik - mint a közvetítő csatornával leginkább adekvát művészeti ág - a film, illetve a film-jellegű műsorok/tv-játékok, dokumentumok, riportázsok / nézettsége, társadalmi hatása. Ez a tény természetesen csökkentette a film eredeti megjelenési helyének, a mozinak a társadalmi jelentőségét és privilégiumát. Ugyanakkor ma is a közönségnek vetített film /mozi és más vetítőhelyek/ nézőszáma - a televízión kívül - a legnagyobb a művészet és a szórakoztatás terén. / A legutóbbi években a mozilátogatók száma Magyarországon kb. évi 60-70 millió/. (...)
Egy dinamikus mozgás után az eredmények konszolidálásán és az új helyzet okozta ellentmondások feloldásán van a hangsúly. Nehezebbé vált megítélni, hogy a művészi ábrázolás szempontjából melyek azok a mozgások, amelyek az emberi személyiség gazdagodásához járulhatnak hozzá, és melyek azok, amelyeket kritikával kell kezelni, mert vagy a <> vagy a <> magatartás torzító erejét közvetítik. A művészet természetesen nem várhat addig, amíg meglesz <>, amíg teljesen kibontakoznak a folyamatok, történelmileg bebizonyosodik a mai társadalmi jelenségek lényege, és megtörténik társadalomtudományi elemzésük. A művészi hitelességhez szükséges intenzív totalitás létrejöhet részletek tükrözésében, akár fikciós, akár - a 70-es évek második felére jellemző módon - dokumentum módszereket is felhasználó, vagy csakis a "közvetlen filmezés" eszközeivel élő művekben.
A részletek analízise előtérbe hozta az un. <> problémáit. Ezzel új oldaláról mutatkoznak meg az egyén és társadalom kapcsolatának gondjai, hiszen a magánéletet átszövő előítéletek, gátlások, félelmek ugyancsak társadalmi eredetűek, sok ember életében nagyobb terhet jelentenek, mint a közéleti gondok. Nem a privát életbe való beszűkülést szolgálják ezek a filmek, hanem ez ellen a beszűkülés ellen harcolnak, a cselekvés igényét másképpen fejezik ki, mint az előző időszakban, mert inkább a közösségi cselekvés hiányára, a pótcselekvések elterjedésére és ezek okaira figyelmeztetnek. Ebben a kritikában is a közösség--igény pozitív vágya jelentkezik, hiszen a személyiség kibontakozása elképzelhetetlen élő közösségek nélkül. Ha mindez egyelőre még inkább a hiányérzet ábrázolásában fogalmazódik meg, az megfelel annak a folyamatnak, amely társadalmunkban is még csak a kérdésfeltevés és a tudatosodás kezdeti jeleit mutatja.

II.

A film társadalmi jelenlétét és jelentőségét alapvetően megváltoztatta a televízió megjelenése, majd gyors elterjedése. A tv által nemcsak a filmet nézők száma sokszorozódott meg, hanem a magyar filmgyártásnak is uj műhelyei jöttek létre.
A hazai tévéművészet viszonylag fiatal. Az ötvenes évek végén, a kísérleti adások után az útkeresést meghatározták a technikai adottságok. Kezdetben a technikai újdonság azt sugallta, hogy a tévé csak közvetítő funkciójának tegyen eleget, a vásárolt filmek mellett még a stúdió-műsorok is helyszíni közvetítések voltak, afféle <> képzelték a televíziót. Ugyanakkor erőteljes igény fogalmazódott meg a szórakoztatás érdekében, ez azonban akkor még szűkebb értelmezést kapott, valamiféle <<össznépi>> esztrádműsor kívánságát jelentette.
A televízió rögzítés-technika fejlődése, a műsoridő növekedése, a fejlettebb televíziók tapasztalatai, az import lehetőségek színvonal-problémái a hatvanas évek elejére új helyzetet teremtettek: szükségessé vált a saját produkciók számának sza-porítása. M-ig az ötvenes évek végén a közvetítő stúdió - színház és az adaptáció dominált, a hatvanas években megjelenik a sajátosan tévés műfaj: a tévéjáték, melyet már a filmes -telerecording eljárással rögzítenek. A legkézenfekvőbb a már másutt bevált dramaturgia meghonosítása volt, ez sokat lendített a hazai kísérleteken is. Az aktuális társadalmi mondanivalót sokszor publicisztikai élességgel megfogalmazó tévéjátékok ezidőből valók.
Emellett az igényes világirodalmi adaptációk felé fordultak a televíziós alkotók, megjelent a közelmúlt történelmét feldolgozó néhány játékfilm is. Ezt a többirányú fejlődést a nemzetközi fogadtatás is visszaigazolta: A Magyar Televízió legtöbb fesztiváldíját a hatvanas években kapta /harminckettőt/. Ez az időszak frontáttörést jelentett még két területen: egyre több magyar írót sikerült megnyerni és a színházi és filmélet jeles rendezői is egyre nagyobb számban vállaltak tévérendezést.
A hatvanas évek végére világossá vált, hogy a tévéjáték - készítés nem kiegészítő tevékenység a tévé életében: a tévé különböző funkciói mellett - ezekkel egyenrangúan - művészeti alkotóműhely is.
A tévé filmművészeti alkotóműhelyeinek a hetvenes években - bizonyos sikerek után - a fejlődés problémáival is szembe találkoztak. A mágneses képrögzítés bevezetése dramaturgiai és rendezői problémák mellett új helyzetet teremtett: az állandóan növekvő műsoridő tömegtermeléshez vezet, ami veszélyezteti az alkotás minőségét, művészi színvonalat. Ez a tény a hazai tévé alkotóműhelyében bizonyos sokkhatást váltott ki, a hőskorszak után a tervezés, kivitelezés, szervezés vonalán átállást kivánt. A tömegtermelés problémáit két irányban oldották meg: a filmes technikával készülő játékfilmek döntő többsége a MAEILM közreműködésével készül, kooperációs szerződés keretében; a VTR technikával készülők egy része a MAFILM -nél, egy része a TV stúdióban kap helyet. A VTR technikát a tévérendezők többsége nem kedveli, mert beszorítja őket a műterembe, az elektronikus kamerák lassúak, s ez ritmustalan dramaturgiát eredményez. így az évtized egyik kísérő vitája: <> probléma volt.
Mind a dramaturgiával, mind a technikával, mind a tömegtermeléssel kapcsolatos viták ellenére sem szűkült be a tévés alkotóműhely; szervezetileg is megújhodva /alkotócsoportokat hozva létre/ sikerült <> válnia. Tovább folyt a magyar írók bekapcsolása /1977-ig bezárólag 300 magyar szerző csaknem 800 művét játszotta a tévé/. Szerencsés író-rendező találkozások eredeti, tévés műveket hoztak létre, mind mai, mind történelmi tematikában /Vészi, Fejes, Örkény, Galgóczi, Császár műveiből Szőnyi, Mihályfi, Esztergályos, Dömölky, Nemere, illetve Nemeskürthy, Szabó György, Örsi Ferenc műveiből Hajdufy, Zsurzs Éva rendezésében/. Megszületett a dokumentum elemekből is építkező tévéjáték, mint jellegzetes fiktív tévériportázs /Szőnyi, Dömölky/. Nemzetközi hatásra megszületett a magyar folytatásos tévéregény, mely nemcsak kalandos sorozatokat eredményez, hanem értékes műveket is megvalósít /Fekete város, Irgalom, Felelet, Abigél/.
Külön említést érdemel az a tevékenység, amelyet a televíziós művészet kezdettől fogva kulturális misszióként kezelt: a hazai és világirodalmi klasszikusok, ezen belül is elsősorban a drámák, képernyőre adaptálása. A kiemelést még akkor is indokoltnak kell tartani, ha a filmművészet világtermésében ez a tevékenység már évtizedek óta jelen van. A televízió ugyanis ebben minden más korábbi közvetítő csatornát meghaladóan megsokszorozta ezeknek az értékeknek a közönséghez való eljuttatását. A közművelődési funkción túl ezek az adaptációk speciális tévés teljesítményt jelentettek, hiszen ezeket a műveket a képernyő lehetőségeihez kellett igazítani.( ...)
A Balázs Béla Stúdióból - és a televízió néhány éve, hasonló céllal szervezett kísérleti műhelyéből - a hetvenes években is érkeztek friss, értékes, a filmművészetet megújító tehetségek és tendenciák /pl. az u j, a szociografikus jellegű, dokumentarista játékfilm/.
Az utánpótlás területén a hetvenes évek végén megszaporodtak a kérdőjelek is. Nem elválaszthatóan az értelmiség és az ifjúság különböző rétegeiben jelentkező közéleti közömbösségtől, depolitizáltságtól, illetve ellenzékieskedő nézetektől, a fiatal filmesek alkotóműhelyeinek <> is megjelentek ezek képviselői, ügy tűnik, hogy a főiskolán, a szakmai, világnézeti képzés a fiatal alkotók egy részét nem vértezte fel ezekkel szemben a megfelelő, meggyőző vitára; igy <> munkáikban is találkozhatunk társadalmunk ellentmondásaitól el kedvetlenedő, szkeptikus, az állásfoglalásától tartózkodó vagy téves válaszokat adó szemlélettel. Sok kérdésre nem kapnak az elmélettől kielégítő választ, sőt néha a kérdéseiket sem látják megfogalmazhatónak, átveszik a Nyugaton annyira divatos lemondást az analízis vagy az elméleti általánosítás igényéről, a tények regisztrálásán túl az elkötelezettséget, a folyamatokba való beavatkozás kísérletét hiábavalónak tartják, társadalmilag meghatározhatatlan művek létrehozására törekszenek. Hogy ez a tendencia ne erősödhessen meg, azt nem adminisztratív beavatkozástól várhatjuk, hanem eszmei viták mellett, elsősorban a mai valósághoz kötődő, konkrét ábrázolástól, az analízistől és az elkötelezett törekvések fokozott támogatásától. (...) " - Magyar Országos Levéltár - MSZMP KB Kultúrpolitikai Munkaközösség, Magyar Országos Levéltár , 288f 50/1 öe Művészetpolitikai dokumentum
Március 6. 18.35 Egri János új vetélkedő sorozattal jelentkezett, "A (film)kocka el van vetve" címmel. " Együttérzéssel figyeltem Egri János játékvezetőt, hogyan tudja érdekessé, sőt izgalmassá tenni rövid fél órában a szellemes című új vetélkedőt, A (film)kocka el van vetve. Nehezen tudta. Bizonyos játékokhoz elég harminc perc is, erre éppen Egri vezetésével láttunk jó néhány példát. Egy filmtörténeti vetélkedő azonban nem tartozik a villámjátékok közé, éppen speciális tárgya: miatt. Nehezen szorítható be ennyi időbe mindaz, amitől mindenkinek érdekes egy talán soha nem látott film kiragadott részleteire vonatkozó kérdés-felelet sorozat. Ha a közönség érdekeit is figyelembe veszik, akkor csakis az a feltételezés lehet a kiindulópont, hogy nagy többségének ismeretlen vagy már rég elfeledett dolog áll a játék középpontjában. Következésképp ezt a többséget legalább annyira be kell avatni a lényegbe, hogy érdekeltté váljon a feltett kérdések után a saját fejének hasz-nálatában is, mivel számára csak így igazán érdekes a válaszok <<"ellenőrzése>>. Csak ha már film a vetélkedő tárgya, a hangsúly a filmbejátszásokon van. Hiszen mi értelme kimerevített pillanatokat mutatni olyankor, amikor a mozgó képek műfaja a téma? (Még a villámkérdéseknél sem volt indokolt tegnap a filmfotók felhasználása, akár néhány másodperces filmrészletek bejátszása helyett.) A nagy színészi pillanatok eleven << felidézésére>> is kár lemondani, hiszen mi, ha nem a színészi alakítások csúcspontjai ajándékozzák meg a bármely korosztályból kikerülő, bármily filmkultúrával rendelkező tévénézőt - ma is az élménnyel. És akkor a kecske is jóllakik: a nagyközönség filmműveltségének csiszolását is szolgálja ez a fajta sajátos ismeretterjesztés, ami - gondolom - kimondatlan célja ennek az öt adásra tervezett ifjúsági vetélkedőnek. És a káposzta is megmarad, mert mindez éppen a vetélkedő érdekességét növeli. Időigényes tehát Egri János újjátéka, harminc percnél valószínű időigényesebb, hogy igazi kifutása legyen. A tegnapi játék csirájában magában hordta egy érdekes, jó vetélkedő lehetőségeit. " - írta (bársony), Esti Hírlap 1981.március 6.
A Népművelés című lap 1981/8 számában szintén a televíziós vetélkedőkkel foglalkoztak "A Televízió játékai" című írásban, melynek szerzője G. Barta Ágnes, az írásban, megszólalt Hermann István filozófus, Benkő Éva a Népművelési Intézet igazgatóhelyettese, Vágó István, Antal Imre és Egri János tévé-játékvezetők. (részletek):
"- A televízió műsorában hogyan látja a vetélkedő helyét, szerepét?
Benkő Éva: - Azt mondják, a televízió a kulturális forradalom legnagyobb hatású eszköze. Ez igaz. Mint az is. hogy csak olyan kultúrát képes közvetíteni, amelynek befogadására a néző felkészült. A befogadó milyenségén keveset tud változtatni a tévé. de ha mégis, akkor éppen a játékokkal lehet képes erre: a néző a képernyő előtt játszva tanul, szórakozva művelődik. Éppen ezért úgy vélem, a jó televíziós játék sokkal lényegesebb, mint amilyen fontosságot ma a műsorszerkesztés tulajdonít a vetélkedőknek. (...)
- Egri Jánossal a televízió aulájában találkoztunk, amelyet a tévések a hangviszonyok miatt madárháznak csúfolnak.
- Mielőtt a saját házunk tájáról beszélgetnénk, engedjen meg egy kis össze-hasonlítást. A világ televíziózása sokkal nagyobb súlyt helyez a játékokra, vetélke-dőkre, mint mi. Ennek több oka van. A: egyik, hogy a vetélkedő rendkívül olcsó. Az Egyesült Államokban tatán az egyik legkedveltebb műsorfajta, mert viszonylag egyszerű kérdésekre adott válasszal autót, hajót, házat lehel nyerni. Ez adja ott a já-ték izgalmát. Persze, akkor sem fakadnak sírva, ha valaki nem nyer. Jót mulattak és már ezért is megérte bemenni a stúdióba. Nálunk az együtt játszás az izgalom forrá-sa, kevésbé a nyeremény értéke.
- Milyen a jó játék?
- Amelyet a stúdióban ülőkkel együtt milliók játszhatnak. Mégpedig úgy, hogy a képernyőn látható játékosok kiválasztásában semmi más nem érdekes, csak az, hogy mit produkálnak. A Játék a betűkkel - ben középiskolás meg egyetemi oktató is összemérhette erejét. Az éleiben ilyen szinte sosem fordul elő.
- Ha jól értem, a játék kivételes demokratizmusra is lehetőséget nyújt.
- Igen. A Lehel egy kérdéssel többen magam is arra törekszem, hogy a kérdések az általános műveltség szintjén mozogjanak, és a vizuális kultúra mellett alkotó gondolkodásra serkentsenek. Megválaszolásukhoz elég, ha valaki rendszeresen újságot olvas, nézi a tévéhíradót. A jó televíziós játék közvetve tájékoztat, ismeretet terjeszt, gondolkodásra késztet, politikai véleményt formál. Sajnos, nálunk a játékot egy unaloműző műsornak szánják a sok közül.
- Úgy érzi nincs megfelelő rangja?
- Úgy. A játékvezetéshez, a kérdések összeállításához. azt hiszik, mindenki ért, Pedig ha egyszer megpróbálnák!. (...)

Vágó István: (...) a játékosok valóban merevek: hogy a magyar ember nem tud még felszabadultan játszani. A másik, amiben a televízió is ludas, hogy a vetélkedők személy szerint Vitray Tamáshoz kötődnek. Az ő egyénisége, játékvezetési stílusa fogalom, nyugodt, higgadt játékvezető, a nézők ehhez szoktak hozzá. Igen ám csak , hogy hiányzott mellőle valaki, aki vidámabb, harsányabb. A játékos magatartását természetesen befolyásolja a játékvezető stílusa is. Miután én sem tartom magam könnyed, vidám játékvezetőnek, minden alkalommal megkérem a stúdióban ülőkelt hogy bátran nevessenek, tapsoljanak, sőt ha valami jó csattanó jut eszükbe, nyugodtan mondják el.
- Természetes, hogy a kamerák okozta feszültséget a játékvezetőnek oldania kell. Akkor is így van ez, ha a játék szellemes?
- Igen. Mégpedig azért, mert nem biztos, hogy mindenki egyformán értékeli a szellemes játékot. Leegyszerűsített példával azt mondhatom, hogy csak akkor tu-dunk mosolyogni De Gaulle nagy orrán, ha a társaságban mindenki ismeri a politikusi. Tehát ha közös ismeretre alapozunk. Ugyanígy van a játékoknál is. Az a jó játék, amely az általános műveltséget veszi figyelembe. de valamivel magasabbra leszi a lécet. Nem egy olyan tévévetélkedő a feledés homályába merült, amely túl alapos műveltségei követelt. A néző egy darabig csodálta a versenyzőket. azután bosszantani kezdte, hogy mi mindenről fogalma sincs. Elvettük az együtt játszás, az alkotás örömét.
- Egyre több rétegműsorral is jelentkezik a televízió. A vetélkedésben nincs szükség ilyenekre?
- Biztosan lenne létjogosultságuk a rétegvetélkedőknek is, de csak akkor, ha nem négy, hanem egy tucat különböző vetélkedőből válogathatnának a nézők. Addig azonban, amíg a televízión belül nem nyeri el méltó helyét a vetélkedő, ez nem lehetséges.
- Úgy érzi. hogy nem eléggé megbecsült műfaj ez?
- Igen. Pedig jó játékot kitalálni, a kérdéseket összeállítani semmivel sem könnyebb, mint a többi tévéműfajt csinálni.
- Mit szeret jobban: játékot vezetni vagy kitalálni. írni?
- Az utóbbit. Én akkor <>, az a nagyobb szellemi megerőltetés, amikor kitalálok valamit. Persze játékot vezetni is nagyon szeretek, de az nekem inkább munka, mint játék. (...)"
20.25 Csáth Géza: Horváték, tv-játék bemutatója. Dramaturg: Deme Gábor, vezető - operatőr: Ráday Mihály, rendezte: Léner Péter. Szereplők: Balázsovits Lajos, Takáts Kati, Benkő Gyula, Deák Sándor, Petur Ilka, Márton András, Vörös Eszter, Mécs Károly, Trokán Péter, Felföldy László, Bencze Ferenc, Pásztor Erzsi, Dobos Kati, Rindt Rudolf, Ambrus András, Sztankay Ádám.
Az 1956-os forradalom 25. évfordulója közeleg ez év végén Radványi Dezső Dokumentumfilm Főszerkesztő feljegyzést küld Megyeri Károly részére 1981. március 9.-én, részletek:
" (...) Megyeri elvtárs szóbeli kezdeményezése alapján tájékoztatom, hogyan lehetne dokumentumfilmet készíteni az ellenforradalom 25. évfordulója táján arról, hogy negyedszázaddal ezelőtt valójában mi történt és vajon ennyi idő múltán változatlan-e az értékelésünk és megítélésünk az 1956-os eseményekről?
Úgy találtam, hogy a leghitelesebb anyag a Lajtai Vera - Hollós Ervin tudományos igényű dokumentum-regénye. Ezt a könyvet lehet a dokumentumfilm alapjául venni, pontosabban a könyvnek egyetlen fejezetét, azt amelyik az ellenforradalom okainak négy alapelvét dolgozza fel. Ez a fejezet hűséges az MSZMP korabeli ténymegállapításaihoz és mindmáig egyértelműen érvényes. (...) Sajnos elég későn gondoltunk az 1956. mostani feldolgozására, ezért az idő rövidsége miatt, ahogy mondani szoktuk, zöld útra van szükségünk, hogy a produkció elkészüljön." - Magyar Országos Levéltár 288f/22/1981/29.
Megyeri Károly az MTV politikai elnökhelyettese, március 13.-án Fodor Lászlónak az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályára megküldi azokat a feljegyzéseket, melyek szerint a Magyar Televízió műsor szeretne készíteni az ellenforradalomról, az évfordulóra. Magyar Országos Levéltár, MSZMP KB APO iratok 288f/22/1981- /29. 2/242/81
Ennek alapján Németh Jenő állásfoglalást kér Óvári Miklóstól az MSZMP KB titkárától április 14.-én ag. 180/2- Magyar Országos Levéltár 288f/22/1981/29.
Március 12. 20.00 Keller Zsuzsa - Felvidéki Judit: Védtelen utazók, tv-film. Dramaturg: Shultze Éva, operatőr: Hollós Olivér, rendezte: Felvidéki Judit. Szereplők: Veczel Vera, Bacsó erika, Balázs Mária, Ecsedi Erzsébet, Garay Julianna, Gödény Erika, Kubinyi Mónika, Kucsera Zsuzsa, Oravetz Edit, Papp Katalin, Paraszkai Erika, Réti Szilvia, Tóth Zsuzsa, Vertényi Éva, Ambrus András, Bódis Irén, Csernák János fh., Gerbár Tibor, Hőgye Zsuzsa, Joós László, Kalocsay Miklós, Kelemen Éva, Mezei Lajos, Rákosi Mária, szekeres Ilona, Szöllőssi Margit, Juhász Attila, Pusztaszeri Károly, Réti Csaba, - és sokan mások.
"A dokumentum-játékfilm nem szokatlan műfaj a képernyőn. A Védtelen utazók esetében úgy tűnik, hogy ez a megjelölés némi alkotói tétovaságot is takar. A Keller Zsuzsa és Felvidéki Judit rendező közös forgatókönyvéből készült a filmben egy valóságfeltáró riport és egy tévéjáték megkomponált, drámai jelenetei váltakoznak, de nem ötvöződnek.
A munkásszállás nagy társbérletében lakó lányok helyzetéről, problémáiról és le-hetőségeiről ad valós képet a film. A szállási létforma jelenségeit és egyéni sorsokat, konfliktusokat villant fel, ám ahhoz, hogy a mozaikkockák életképpé álljanak össze, a szép szándék nem elegendő kötőanyag. Még a tehetség sem, amely a film egy-egy remekül elkapott pillanatában, vagy drámai epizódjában érzékelhető." - írta Vajk Vera, Népszava 1981. március 17.
Március 14. 20.00 Szirmai Albert- Bakonyi Károly, Békeffi István: Mágnás Miska, az operett tv-változata. Operatőrök: Darvas Máté és Szilágyi Virgil, rendezte: Csenterics Ágnes. Szereplők: Németh Sándor, Kovács Zsuzsa, Farkas Bálint, Zsadon Andrea, Balázs Péter, Szombathy Gyula.
2. műsor - 20.00 Száraz György: Ítéletidő, dráma közvetítése a József Attila Színházból, felvételről.
Március 16. HÉTFŐ! Rendkívüli adásnap. 20.00 Repülj páva ! Díjkiosztó gálaest közvetítése a kőbányai Pataky István Művelődési Központból. A döntőt március 9.-én közvetítette a Televízió.
"A Rádió és a Televízió idei népdalversenye jó eredménnyel zárult. A tegnap esti döntő minden együttese és szólistája élvezetes, magas színvonalú produkciót nyújtott. Indokolt, hogy valamennyi idáig jutott szereplő díjat kap, némelyik nem is egyet. A zsűri tudós elnökének az a megjegyzése, hogy a díjazottakon felül, a vállal-kozás legfőbb nyertese az ügy, a legszebb hagyományainkat a mai körülmények között tovább éltető, országos méretű lelkesedés - máskor talán közhelyként hatott volna, itt megkerülhetetlen, egyszerű és pontos ténymegállapítás volt. A tíz évvel ezelőtti kezdeményezés jelentőségét már akkor mindenki érezte. Most viszont már meg is bizonyosodhattunk róla. (...) Sokáig lehetne sorolni, mi minden haszna van a pávadíszes vetélkedőknek. De az is egyik most nyilvánvalóvá lett tanulságuk, hogy az országszerte nem halkuló ének- és muzsikaszóra nem elég csak vetélkedők alkalmával felfigyelni. A Galga menti pártákkal, kendőkkel, a kalocsai hímzett ruhákkal elő kell vennünk, jelen kell lennie életünk minden szép ünnepnapjának. " - írta Fodor Lajos, Esti Hírlap 1981. március 10.
Március 18. 21.40 P. Howard. Írta: Rejtő Jenő. Dramaturg: Ágoston György, operatőr: Darvas Máté, rendezte: Palásthy György. Szereplők: Helyei László, Verebély Iván, Horváth Gyula, Gáspár Sándor, Körmendi János, Csákányi László, Székhelyi József, Szatmári István, Balázs Péter, Sinkovits Imre, Rátonyi Róbert, Csongrádi Kata, Balázsovits Lajos, Miklósy György, Némethy Ferenc, Horkai János, Fonyó József, Zsudi istván, Garas Dezső, Horesnyi László, Harkányi Endre, Bodrogi Gyula, Tóth Judit, Kállai Ilona.
Március 20. 20.25 Televíziós "kerekasztal" (a Népszabadság és A Hét közös műsora) a lakásgazdálkodásról.
Március 22. 21.40 Hölgyek, urak, lehet, lehet Paudits Béla műsora, vidám dalok és táncok a század első feléből. Forgatókönyv: Kolozsi Béla, szerkesztő: Kalmár András, vezető - operatőr: Zádori Ferenc, rendezte: Bilicsi Erzsébet.
Március 24. 21.20 SÚDIÓ81
"Azt hiszem, azoknak lesz igazuk, akik előlegezett bizalmat szavaztak a Stúdió '81-nek, a tv kulturális hetilapjának, s türelemmel várták, hogy a műsor kialakuljon. A múlt keddi adás láttán erre utaló biztató jelekről tehetek említést. Jóval összefogottabban lett a műsor a rokontémák blokkosításával. A mostaninak a tartalmát például három nagyobb egységbe (színház, film, utazás, visszaemlékezések nagy halottakra) sorolták a készítői. Persze, a lényeg az egyes, információk, kis riportok színvonala, élvezhetősége, ám ezek jó elrendezése az egész műsor összhatását jelentősen (és kedvezően!) befolyásolja. Nos, nekem a bemutatók előtti, hírverésnek sem utolsó friss színházi tudósítások közül különösen Csurka István új drámájára, az LSD-re való színes, érdekes figyelemfelhívás tetszett, megfűszerezve egy formás Bodrogi Gyula-interjúval, s Csurka ama nyilatkozatával, hogy bizonyos triviális elemeket tudatosan tesz a darabjaiba. (<"Szerencsésebb címmel is futhatna a tévé kulturális hetilapja, így véltem az elmúlt hónapokig. Most már mellékesnek érzem aggályaimat: a műsor "kinőtte" címét. Akármelyik jelentése - rádió- vagy tévéközvetítésre fölszerelt helyiség, műterem, művészek kísérletező, továbbképző kóré - szűkebb, behatároltabb ugyanis sajátos, mind jellegzetesebb formában, (stílusban) megjelenő tartalmánál. A kísérletező első számok tapasztalatai és vitái nélkül aligha tartanának itt. (...)" - részlet - írta- H.N. Petőfi Népe, 1981. június 9.
Március 25. 19.00 Bartók Béla születésének centenáriumát különös gonddal ünnepli meg a televízió. A március 25-i gálaestet 32 ország veszi át! Az est műsorvezetője: Czigány György, vezető - operatőr: Darvas Máté, rendező: Csenterics Ágnes.
Március 26. 20.00 Randevú, Vitray Tamás műsora. Szerkesztő: Roska Katalin, vezető - operatőr: Marczali László, rendező: Vitray Tamás. A műsor igazi szenzációval szolgált!
"Csütörtök este Vitray Tamás randevúzott a jól ismert és gyorsan népszerűvé vált Randevú-sorozatban. És olyat produkált, amire eddig még nem volt példa a kép-ernyőn: szemünk láttára békített össze két embert, aki hosszabb ideje különböző félreértések miatt már köszönő viszonyban sem állott egymással, jóllehet régebben évtizedes mester - tanítvány barátság fűzte össze őket. Adler Zsiga bácsi és a há-romszoros olimpiai bajnok Papp Laci fogott újra kezet egymással nyilvánosan, a megbékélés jeléül. Pedig, keményfából faragták mindkettőt. Vitray szívós ember-sége azonban végül mégis megpuhította, egymáshoz lágyította őket. (...) " - részlet - írta - V.M. Szolnoki Néplap, 1981. április 1.

Március 27. 20.30 Csehov: Három nővér, dráma közvetítése a Madách színházból, felvételről.
Március 28. 21.05 Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára. Dramaturg: Bánki László, operatőr: Márk Iván, rendezte: Szinetár Miklós. Szereplők: Sass Sylvia, Kováts Kolos. Közreműködött a London Philharmonic Orchestra, a zenefelvétel a DECCA londoni stúdiójában készült, vezényelt: Solti György. Az adás előtt Czigány György beszélgetett Szinetár Miklóssal és Solti Györggyel.
"Nagyon nehéz feladatra vállalkozott Szinetár Miklós, amikor elhatározta, hogy képernyőre viszi Bartók operáját. A színhely, a cselekmény szimbolikus lelki tartalmakat, történéseket fejez ki, apa már elképzelhetetlen, hogy a darabot úgy játsszák, mint a bemutató idején, vagy ötvenes években: reális várdíszletben és naturális kellékekkel. A modern színházban jelzett díszletekkel, változatos világítási effektusokkal és erősen stilizált színpadi játékkal hozzák színre A kékszakállú herceg várát. A televízióban viszont a Márványnak elsődleges szerepe van, amellett az énekeseket jobb közelről mutatni, s ez erősén megköti a rendező kezét: egyes esetekben nem tekinthet el a kellékek használatától, mert nevetségessé válnék az egész játék. így ebben az operában a korszerűség és a tévészerűség szinte kibékíthetetlen ellentétbe kerül. A kincseskamrában például <> aranykoronát vesz a kezébe Judit, és rajta <> vért pillant meg. Ugyanakkor viszont nincsenek ajtószárnyak és persze nincsenek kulcsok sem. Sok ilyen felemás megoldás adódik, de a probléma megoldhatatlan.
Különben igen sok erénye van a produkciónak. Szinetár Miklós mindig a zenéből indul ki, rendezésében egyaránt érvényre jutott a mű drámaisága és poézise. Szerencsés volt a helyszín kiválasztása- is, az elhagyott kőfejtő igen alkalmas játéktérnek bizonyult. A rendező, kihasználta a lehetőségeket, és az ajtók mögött tágas belső tereket láthatott a néző. Ez színpadon elképzelhetetlen volna. Bachmann Gábor díszletei először igen meglepően hatnak az operai környezetben, mert ezt a fajta <> a televízióban reprezentatív popzenei műsorok körítéseként ismertük meg, de azután hozzá lehet szokni ehhez a képi világhoz. Igen szép, dekoratív például a kincseskamra vagy a virágoskert. Vannak viszont olyan megoldások, amelyeket nehéz elfogadni: műanyag fóliában a könnyek tava elidegenítő hatást kelt, s ez ellentmond az őszinte emberi fájdalmat kifejező zenének; a többször előforduló, sok kis lángot fúvó gázcső pedig technikai-ipari jellegével késztet berzenkedésre. Jó ötlet volt az utolsó jelenetben a földre fektetni az addig álló, római vízvezetékszerű építményt, jelezve, hogy ekkorra már minden összeomlott. (...) " - részlet, írta Kertész Iván, Magyar Nemzet 1981. március 31.

"(...) Szinetár például megpendítette a Kékszakállú-előadások örök dilemmáját: mit, mennyit láttasson a hét ajtóból. Egyáltalán, mutasson-e valamit, hiszen a nő belső látomásairól van szó, amivel ajtóról-ajtóra közelebb kerül a férfi titkaihoz, mígnem azoknak teljes megismeréséért a testetlen öröklétbe való átköltözés, az örökkévalóság tragikumával fizet. Természetes, hogy a nő belső látomásainak naturalista reprodukciója kikezdi, megcsonkítja, földre húzza a mű elvont gondolatiságát. Ugyanekkor a televízió nem térhet ki a vizualításnak bizonyos kényszere elől - az ellentmondás föloldására Szinetár szürrealista kompozíciókhoz folyamodott. A látvány ereje partnerül szegődött a zenéhez, s minthogy Szinetár okosan használta ki a tévé előnyeit a pszichológiai ábrázolásban (az arc a lélek tükre), sikerült összebékítenie intimitást és grandiozitást, fölmutatnia a művet a maga komplexitásában. (...) " - írta N.I. , Dél - Magyarország, 1981. március 31.

"A Bartók-évforduló jegyében fogant a képernyőn is az elmúlt hét: szerdán ünnepi hangverseny közvetítése a zeneszerző születésének napján, szombaton este. A kék-szakállú herceg várának bemutatója televíziós változatban, ugyanezen a napon a második csatornán dokumentumfilm Bartók szovjetunióbeli útjairól, kedden pedig a kulturális magazin is beszámolt a Bartók-emlékház megszületéséről. Egytől egyig színvonalas program, magasrendű megidézése századunk zenei géniuszának (...) Nos, a televíziós vállalkozás rendkívüli nehézségét épp az jelzi, hogy ezt a pusztán képzeletit kellett konkrét formákba, képekbe önteni. Bizony olyan ellentmondás feloldására vállalkozott Szinetár Miklós irányításával a televízió, ami csaknem feloldhatatlannak látszik.
Sok-sok ötlettel, leleménnyel és jó összhangban a drámaiságot költészettel ötvöző zenével, örömünkre, mégis sikerült vizuális élménnyé avatni a bartóki muzsikát. (A zenei megvalósítás értékeiről ezúttal nem szólnék, csupán a képi megjelenítés eredményeit problémáit érintem.) (...)" - részletek - írta V.M. Szolnoki Népújság, 1981. április 1.
" (...) A televíziónak ez a második Kékszakállú- filmje. Az első jó pár éve készült Melis György és Kasza Katalin közreműködésével, Ferencsik vezényletével; Mikó András rendezte. Ahogy visszagondolok rá, egységesebbnek (zeneileg feltét lenül gazdagabbnak) rémlik az a produkció. Szinetár Miklós filmje azonban nem újra felmondta a Bartók-operát, hanem újat mondott róla - s ezzel megindokolta létét. (Hát még ha a mű két szilárd tartópillérén kívül az átkötő ívek és a tartozékok művészi kidolgozására is gondja lett volna...) " - részlet, írta Kerényi Mária Filmvilág 1981/4.

A centenárium alkalmából felújítják Áfából faragott királyfi és A csodálatos mandarin tévéváltozatát is. Egy kétrészes film címe: Bartók nyomában a Szovjetunióban. Ennek első részét, szintén 28.-án a 2. - programon 20.05 kor láthatták a nézők.

Elhunyt az egyik legrégibb tévéhíradó-szerkesztő: Sényi Imre (Győr 1911.01.- Budapest 1981.03. ..)

Sényi (Scheiner) Imre, Az 1930-as évektől 1946-ig a textiliparban dolgozott. 1947-ben a Gazdasági Főtanács megbízásából részt vett az Országos forintköltség-vizsgálatokban, majd a Munkatudományi és Racionalizálási Intézet munkájában, és a Soroksári Textilipar Vállalatnál mint kormánybiztos tevékenykedett. 1958-ban került a Magyar Televízióhoz, nyugdíjazásáig a TV Híradó munkatársa volt, szerkesztőként elsősorban gazdaságpolitikai riportokat készített. Matúz Józsefné főszerkesztő 1961-tavaszán megbízta, hogy az amatőr filmesek felkutatásával és kiképzésével szervezze meg a TV Híradó vidéki tudósítói hálózatát. Sokan jelentkeztek az általa megszervezett első tudósító-operatőri tanfolyamra, ahol operatőri és szerkesztési ismereteket sajátíthattak el. Komló, Kecskemét, Keszthely után az ország minden nagyobb városban megteremteni a tudósítok munkájának technikai feltételeit. Az Országos Levéltárban örzött dokumentumok szerint a főszerkesztővel már 1966-ban javaslatot tesz az állandó "státuszos" tudósítók felvételére, ez csak 1970-ben valósul meg. Nyugdíjba vonulásáig ő szervezi és irányítja a TV Híradó vidéki tudósínak munkáját. 1973-tól információs oportvezető megbízást kap Utolsó munkában töltött évének egy jellegzetes adata: 1978 augusztusában 244 hazai tudósítást készített a TV Híradó ebből 99 készült Budapesten, 145 pedig vidéken, irányításával. TV Híradós munkája mellet a vidéki, megyei és városi újságokban rendszeresen írt cikkeket, tudósításokat. Filmográfia: Engels tértől az Adriáig 1966 operatőr: Csák István, rendező: Sykora Sándor (életrajz forrása - Dunavölgyi Péter).
Április

Április 1. 21.05 "Thália papnője" - Neményi Lili emlékei címmel készült portréfilm a művésznőről.
" (...) Természetes a kérdés: <> a képernyő ötven percre egyetlen embernek, aki minden látványosság nélkül a saját életének, történeteit meséli? A népszerű színász és énekes esetében igennel válaszolhatunk. Nemcsak azért, mert szépen beszél, mert kitűnően ért a visszaemlékezés dramaturgiájához, mert pontosan tudja, miből mennyit adhat, de azért is, mert pályája szorosan csatlakozott történelmünk súlyos, vészterhes korszakaihoz. Két világháború, a Tanácsköztársa-ság, majd az ellenforradalom negyedszázada, a 30-as, 40-es évek cenzúrával és megsemmisítéssel fenyegető árnyai, s végül a szorongásokat feloldó 1945: az újjászületés gyönyörűségének lehetősége. A portréfilm zömében okosan átlépte az érzelmesség csapdáit, amilyenekkel például az elején látott lemezhallgatás <>, a Pillangókisasszony dallamaival. Rokonszenves ember érdekes útja bonlakozott ki, magától értetődően fogadtuk Neményi Lili meghívását legbensőbb élményeinek világába is. -írta I.M. Szabad Föld, 1981. április 12.

Forgatókönyvíró - riporter: László Zsuzsa, operatőr: Butskó György, szerkesztő: Fekete Anna, rendezte: Makk Károly és Szirtes János. A film elékészítésének körülményeiről László Zsuzsa nyilatkozott 2009-ben Dunavölgyi Péternek, ez elolvasható a www.tvarchivum.hu (és a www.filmesház.hu) oldalakon a "Ha a legjobbakkal dolgozol, téged is röptetnek " - címmel, megjelent interjúban.

20.01 2.-műsor. Alföldi Antenna - a Szegedi Körzeti Stúdió műsorában "Ébresszen aranysíp .." alcímmel a Kecskeméten élő Buda Ferenc költőről készült portrét láthatták a nézők. Szerkesztő - műsorvezető: Király Zoltán, vezető - operatőr: Kléner György, rendező: Kun Zsuzsa.
Április 3. 21.25 Bartók Béla: Cantata profana - A kilenc csodaszarvas. Szerkesztő: Kelemen Magda, vezető - operatőr: Sík Igor, rendezte: Horváth Ádám. Közreműködtek: Gulyás Dénes, Miller Lajos, a Magyar Rádió és Televízió énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc), és szimfonikus zenekara (vezényel: Lehel György).
Április 4. 20.05 Szabó Magda: Az a szép, fényes nap című drámájának tv-változatát mutatták be. Vezető - operatőr: Bornyi Gyula, rendezte: Szőnyi G. Sándor. Szereplők: Koncz Gábor, Kovács Titusz, Sinkovits Imre, Polgár Géza, Jordán Tamás, Bujtor István, Horenyi László, Horváth László, Szerencsi Hugó, Tarsoly Elemér, Szerednyei Béla Fh., Ábrahám Edit fh.
" (...) Szerkesztői szempontból találónak érzem, hogy a drámát a tévé felszabadulásunk ünnepén sugározta. Hiszen a dráma a választott útról, annak nehézségeiről, küzdelmeiről szól, az új rend építése mellett tesz hitet ugyanúgy, mint április 4-e napja, ünnepe Magyarország megújhodásának kezdete (...).- részlet - írta- s.I. Nógrád, 1981. április 7.

"(...) Szabó Magda Az a szép, fényes nap című történelmi drámájának tévéváltozata, Szőnyi G. Sándor rendezésében. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy vé-gigkísérhettük a darab siker diadalmenetének útját, alakváltozásának történetét. Hangjátékból formálódott a Nemzeti színpadára, onnan folytatta pályáját tévéelőadásként. Ha grafikusan ábrázolnánk, körülbelül félkör alakú görbét rajzolhat-nánk. Az ősváltozatból a színpadra vezető vonal kétségtelenül emelkedést mutat, ahhoz képest a legutóbbi forma némi lefelé hajlásról árulkodik. Elsősorban azért, mert hű maradt a színpadi változathoz, ahelyett, hogy a tévé sajátos kifejező eszközeivel gazdagította volna. Ügy is mondhatjuk: fényesebbre sikeredik, ha a nemzeti színházbeli előadást rögzítik. Azt a telitalálatot, melyet elsősorban a kitűnő szereposztásnak köszönhettünk. (...) A megjelenítés - noha az átlaghoz viszonyítva rangosán kiemelkedőnek mondható - nem érte el a színbázbeli előadás hőfokát " - részletek - írta I.M. Szabad Föld. 1981. április 12.

A felszabadulási ünnepségek alkalmából, a Magyar Televízió munkatársai közül többen részesülnek művészeti díjakban. Czabarka György operatőr kiváló művész, Dömölky János és Esztergályos Károly rendező, Mátay Lívia díszlettervező érdemes művész címet kapott, Butskó György operatőrt és Horváth Z. Gergely rendezőt Balázs Béla-díjjal, Horváth J. Ferenc a híradó főszerkesztő-helyettesét pedig Rózsa Ferenc-díjjal tüntetik ki. 1981. február 18.-án küldi meg Király András a MUOSZ főtitkára Bajnok Zsolt államtitkárnak a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalába a Rózsa Ferenc díjra előterjesztettek névsorát, ebben szerel Horváth J. Ferenc neve, aki a TV-híradó főszerkesztő - helyettese. Az indoklásban szerepel: "Horváth J. Ferenc sok éve a TV Híradó <>, s az ő jelölése a TV-n belül is teljesen egységes volt." - Magyar Országos Levéltár - XIX-A-24. 24o doboz, Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala iratai.
A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Lénárt István, Megyeri Károly, ezüst fokozatát Erdős János, Gara György, bronz fokozatát Horváth Lóránt, Krämer Mária, Szalay László.
Szocialista Kultúráért kitűntető jelvényt kapott: Abonyi Antal, Apró Attila, Bodonyi István, Dési Ágnes, dr. Góczán Ferencné, Hertzka Vera, Káplár Ferenc, Kelemen László, Király Ottó, dr. Koppány Leóné, Lakatos György, Liska Dénes, Nagy Béláné, Nánási Gézáné, Pomezanski György, Szabó Katalin, Szentessy Jánosné, Takács Vera, Tóth György.
Ifjúságért Érdemrendet kapott: B. Révész László
Kritikusi és irodalomtörténészi munkásságáért József Attila-díjat kapott Gyetyán Ervin a a Magyar Televízió osztályvezetője.
Április 5. 16.15 Lipták Gábor Simai köntöse című mondájának felhasználásával Markos Miklós írta a "Villám" című tv-film forgatókönyvét. Dramaturg: Békés József, operatőr: Szécsényi Ferenc, rendezte: Markos Miklós. Szereplők: Bujtor István, Csoma Zoltán, Solti Bertalan, Képessy József, Szilágyi István, Németh László, Gobbi Hilda, Molnár Tibor, Ambrus András, Dávid Ági, Hajdú Endre, Hunyadkürty István, Szatmári György, Balogh Emese, Füzesi Ottó, Horkai János, Sallay Kornélia, Szerencsi Hugó, Payer Csilla.
Április 7. 20.05 Négy részes angol tv-filmsorozat indul Gustav Flaubert : Madame Bovary regényéből.
Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága, 1981. április 07-én ülést tartott. Ezen, többek között tájékoztató jelentést hallgattak meg a Magyar Film- és Tv Művészek Szövetsége VI. közgyűlésének előkészítéséről. Az előadó Tóth Dezső előterjesztése után politikai kritikát fogalmaztak meg.
Jegyzőkönyv részlet: "Az Agitációs és Propaganda Bizottság a tájékoztató jelentést tudomásul veszi, ugyan akkor szükségesnek tartja, hogy néhány - részben a beszámoló, részben a közgyűlés tartalmi előkészítését szolgáló - észrevételével kiegészítse azt. (...) A filmeknek, televíziós alkotásoknak nagyobb feladatot kell vállalnia társadalmunk valós problémáinak - széles körű érvényességgel és hatással bíró - feltárásából és művészi igényű megoldásából is. Szükségesnek tarja továbbá, hogy a filmszakmában is jelentkező, törekvéseinkkel szemben álló nézetek, tendenciák ellenében a szövetségi beszámolónak is határozottan fel kell lépnie. A televíziós tagozat beszámolójának tézéseit - elfogadva és fontosnak tartva a leírtakat is - túlzottan gyakorlatinak, szűk érvényűnek tartja. Hiányzik a politikai, művészet-politikai szempontú, áttekintő értékelés, az előre tekintő - szintén politikai alapállású - feladat meghatározás. .." -Magyar Országos Levéltár - 288f. 41/365.öe. MSZMP KB Agit. Prop. Bizottság
Április 8. 22.15 Istenek és szerelmesek - avagy Az éjszakai vendég. Hegedűs Géza érzelmes komédiája az életről, halálról és főleg a szerelemről. Írták az elmúlt 3000 évben ... Dramaturg: Liska Dénes, vezető - operatőr: Marczali László, rendezte: Radó Gyula. Szereplők: Tábori Nóra, Pásztor Erzsi, Békés Itala, Mensáros László, Tímár Béla, Egri Márta, Iglódi István, Székhelyi József, Kádár Flóra, Benedek Miklós.
20.01 2. műsor - Cannes - Cannes, riportműsor a cannes-i filmfesztiválról. Riporter: Kepes András, operatőr: Bíró Miklós, szerkesztő: Hámori András.
Április 9. 2. műsor - 20.55 Lift-rapszódia. Zenéjét szerezte: Liszt Ferenc - művei alapján Latzin Róbert és Lerch István, írták: Hegedűs István, Selmeczi Tibor, Szilágyi András, Tormai László, és Molnár György, operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Molnár György. Szereplők: Benedek Miklós, Dunai Tamás, Gera Zoltán, Gobbi Hilda, a Dominó pantomimegyüttes - és sokan mások.
Április 10. 20.00 Jó estét, űrhajósok! Emlékműsor Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója alkalmából. A műsorpolitikai fontosságát mutatja, hogy ezt a műsort Politikai Bizottság-i szinten készítették elő! Ezt tanúsítja, hogy Nagy Richárd a Magyar Televízió elnöke írta Fodor Lászlónak MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályára még március 19-én, a következőt: " A Politikai Bizottság 1981. március 17.-i ülésének határozata alapján a Magyar Televízió "Jó estét űrhajósok" címmel április 10-én adja azt a műsorát, amelynek résztvevői szovjet űrhajósok, a szocialista országok űrhajósai, valamint Farkas Bertalan és Magyari Béla. " - Magyar Országos Levéltár 288f/22/1981/ 30. öe. MSZMP APO iratok

21.25 A színész és a változó világ - Domján Edit. A portréműsor a fiatalon tragikus körülmények között elhunyt színésznő felejthetetlen művészi és emberi alakját idézte meg. Műsorvezető: Gobbi Hilda, közreműködtek: Hegedűs Géza, Kaló Flórián, Márkus László, Mensáros László, Simon Zsuzsa, Szabó Gyula - és sokan mások. Szerkesztő: Búzáné Fábri Éva, operatőr: Szabados Tamás, rendezte: Gábor Pál.
Április 11. - 2. műsor - 20.05 A számkivetett, Maróti Lajos monodrámájának közvetítése a Nemzeti Színházból, felvételről.
Április 14. 18.20 "Talán eltűnök hirtelen" címmel vitaműsort sugárzott az első program a szegedi egyetemisták részvételével József Attila és Horger Antal utolsó találkozójáról. Szerkesztő: Bubryák István, vezető - operatőr: Kléner György, rendezte: Radó Gyula.
22..00. Feltűnést keltett és ellentmondásos fogadtatásra talált, az egy éve alakult Reflektor szerkesztőség négyrészes filmje, a Bűn, melyet különböző női börtönökben forgattak. Szerkesztő - riporter: Regős István operatőr: Dubovitz Péter, rendező: Radevszki Teodor.
"Nem könnyű és nem egyértelműen népszerű vállalkozás a televízió egyik forgatócsoportjának Bűn címmel <<útjára indított>> négyrészes sorozata. Elsősorban nem a témaválasztás és a szerkesztés elvei, gyakorlata miatt. Sokkal inkább az alapállása okán. A közvéleményben - teljesen jogosan - erős ellenérzés él a bűnözéssel, a bűnözőkkel szemben. A társadalom erkölcsi érzéke és jogtudata egyaránt elítéli a reá veszélyes cselekedeteket, bármi legyen is az indítóokuk, vagy bármilyen a motivációjuk.
A társadalomellenes, a közösségi élettel szemben álló magatartásnak ez az erőteljes elutasítása a természetes védekező motívumon kívül tartalmaz bizonyos fokú általánosítást a bűnelkövetőkkel szemiben. Olyan értelmű általánosítást, amely szerint mind egyforma és javíthatatlan, de legalábbis megbízhatatlan, keményen meg kell büntetni őket és kész, nem sokat kell velük -lelkizni ...
Ahogyan a sorozat első filmjéből már látni lehetett, a tévé stábja abból az alapállásból indult ki, hogy a bűn elkövetője is ember, meg kell kísérelni megérteni őt (nem azonosulni és nem felmenteni!), mert csak így lehet azokat az okokat feltárni, vagy megközelíteni. Csak így lehet - esetleg - általánosítható tanulságokat á megelőzésre és a rehabilitálására vonatkozóan levonni. (...) " - részlet - írta - Seregi István Kelet Magyarország, 1981. április 23.

"Akármennyire töröm a fejem, sehogyan sem tudok rájönni, miféle pedagógiai -pszichológiai megfontolás állhat a Bűn című, <> sorozat feldolgozási módszerei mögött. Már ami - túl a társadalmi érvényű erkölcsi tanulságokon - a meginterjúvoltak további sorsának egyengetését, jobbra fordítását illeti. Pedig a sorozat készítőinek, elsősorban természetesen Regős István szerkesztő-riporternek ez iránti jó szándéka kétségbevonhatatlan. Most hadd ne írjak arról, hogy a fiatalkori bűnözés társadalmi mikroklímájának a bemérése lehetne elemzőbb is, hiszen riportsorozatról van szó, nem tudományos feldolgozásról. Csakhogy azt már nem hihetem, á kedden késő este látott Marianna-sztori kapcsán, hogy - a mesebeli tündér szerepét játszó televízió jóvoltából - a megtévedt fiatal leánynak éppen a nagystílű életbe való belekóstoltatása lenne különlegesen nevelő célzatú ... A luxusebéd a Hiltonban módfelett érdekes, látványos volt, de azért túlzásnak tűnt ezt a tisztességes élet csábjaként villatani fel az igen dekoratív leány előtt. Ehhez ezután valóban csak könnyed csevegés passzolhatott, furcsa kontrasztban a nagyon is súlyos problémákkal. (...)" - részlet, írta Markovszky Pál , Kelet Magyarország, 1981. április 28.

Április 17. 21.00 ROCK80 - OMEGA nosztalgia. Az ORI 1980. szeptember 7-i kisstadionbeli koncertjének felvétele. Szerkesztő: Módos Péter, vezető - operatőr: Haraszti Zsolt, a közvetítést vezette: Kenyeres Gábor.
21.50 Déry Tibor: A téglafal mögött, az MTV és a MAFILM Dialóg Stúdiójának koprodukciós filmjét vetítették. Forgatókönyv: Makk - Károly és Szántó Erika, operatőr: Lukács Lóránt, rendezte: Makk Károly. Szereplők: Josef Kroner (Avar István), Törőcsik Mari, Páger Antal, Bács Ferenc, Gerbár Tibor, Tándor Lajos, Almássy Albert, Budai István, Csíkos Gábor, Dávid Ági, Deme Gábor, Hetényi Pál, Hodu József, Hőgye Zsuzsa, Józsa Imre, Nagy István, Németh László, Peremartoni Krisztina, Versényi Ida, Zoltay Miklós - és sokan mások.
2.műsor - 21.20 Lev Tolsztoj - Ervin Piscator: Háború és béke, dráma közvetítése a győri Kisfaludy Színházból, felvételről.
Április 18. 18.40 Képernyőre kerül a Vuk rajzfilmsorozat első epizódja.

Fekete István regényéből írta: Dargay Attila,Imre István, Tabay Ede, operatőr: Henrik Irén, tervező - rendező: Dargay Attila.
Elhunyt Szőnyi János a Magyar Televízió sportriportere, Rádió és Televízió Újság 1981/16 száma közölte a halálhírét és adta közre a sportszerkesztőség által írt nekrológot.

"Csak barátai voltak. Tokióban és Mexikóvárosban, a Zala megyei Bak községben és a borsodi Szirmabesenyőn éppúgy, mint Pécsett és Szegeden, Szombathelyen, Debrecenben és Székesfehérvárott. Szerették. A belőle sugárzó emberséget csak szeretettel lehetett viszonozni. Nem volt nehéz. Kedves volt mindenkihez, a NOB elnökétől kezdve a stúdió kábeleséig. Megjegyezte, ki gyűjt bélyeget, gyufacímkét vagy cigarettadobozt. Mindenkinek készséggel segített önzetlenül, viszonzást nem várva, csak úgy . . . ,
Munkáját példamutató rendszerességgel, lenyűgöző felkészültséggel végezte. Tanítani lehetne, miként készült egy - egy adássorozatra, mi mindent tudott a kedvenc asztaliteniszezőiről, súlyemelőiről, kézilabdázóiról. Nemzetközi tekintélyű televíziós szakember volt. Az Intervízió nagy akcióiban - olimpiákon, világbajnokságokon - elismert tárgyalópartnere, munkatársa volt az eurovíziós kollégáknak. Javaslatai, tanácsai nyomán a képernyőn milliók lehettek korrekt, szakszerű közvetítések szemtanúi. Mindenki, aki ismerte, szorongva szurkolt neki. Barátai vele örültek, amikor sportriporteri-szerkesztői életútján eljutott még Lake Placidbe, Moszkvába, világversenyekre, olimpiákra. A televíziós munka, amelynek egyik úttörője volt, jelentette számára az életet, a reményt. 1978 augusztus l-e, az első műtéte óta tudtuk, hogy gyógyíthatatlan. Ö is tudta, de hihetetlen élniakarással küzdött ellene. A törhetetlen munkakedv hajtotta egyik közvetítésből a másikba, ezzel igyekezett elterelni, a saját és mások figyelmét az elkerülhetetlenről. Január eleje óta vívta utolsó csatáját a halállal, de közben telefonon szerkesztett, javasolt - velünk volt. S derűs, szeretnivaló egyénisége mindig velünk lesz. Mérhetetlenül hiányzik nekünk, a közvetlen kollégáknak, akiket csak az vigasztal, hogy két évtizedet tölthettünk el vele. Mi lettünk gazdagabbak, ha most rettenetesen szegénynek érezzük is magunkat".
Április 20. 20.05. - rendkívüli hétfői adásnap! - 20.05 Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, vígjáték közvetítése a Nemzeti Színház előadásáról, a Fővárosi Művelődési Házból, felvételről.
Április 23. 21.35 Fiatalok órája - a műsor vitatémája Almási Tamás röviddel korábban a mozikban bemutatott filmje a Ballagás. Felelős szerkesztő: Párkány László, szerkesztő - műsorvezető: Feledy Péter, rendezte: Szélyes Zoltán.
Április 24. 19.30 A TV Híradó beszámolt arról, hogy Pálfy József a MOUSZ székházában átadta a filmkritikusok díjait: Mihályfi Sándor - Indul a bakterház rendezéséért, Kapás Dezső a Prolifilm, forgatókönyvéért, Gálfy László a IV.Henrik című tv-film főszerepéért, Pécsi Ildikó tv televíziós szerepééért, Szobolics Béla a Lépéshátrány című dokumentumfilm rendezéséért, Jankovics Marcell és Liszák Elek népmesei rajzfilmekért kapta a díjat.
20.00 Shakespeare: Sok hűhó semmiért, vígjáték közvetítése a Madách Színházból, felvételről.
Április 25. 18.25 Agusto Sandino örököesi, - riportfilm Nicaraguáról. Szerkesztő: Wisinger István, riporter: Ortutay -L. Gyula rendező - operatőr: Várszegi Károly.
22.25 Makk Károly filmsorozat vetítését kezdték meg ezen a napon az első film az 1955-ben forgatott, 9-es kórterem volt.
Április 26. 10.10 Ki tud többet a Szovjetunióról? - közös vetélkedőt rendez a Magyar és a Szovjet Televízió. A vetélkedő sorozat döntője.
Műsorvezető: Déri János, riporter: Horváth Péter, szerkesztő: Végh Miklós, rendezte: Kökényessy Ferenc.
20.05 Arthur Miller: Közjáték Vichyben, tévéjáték bemutatója. Dramaturg: Aczél János, vezető - operatőr: Nagy József, rendezte: Hajdufy Miklós. Szereplők: Kern András, Koltai János, Velenczey István, Garas Dezső, Szilágyi István, Harkányi Endre, Kozák András, Tordy Géza,Gábor Miklós, Madaras József, Tándor Lajos, Zoltay Miklós, Gonda György, Rindt Rudolf, Pethes Csaba, Kollár Tamás, Haraszin Tibor.
"Vasárnap Arthur Miller drámáját kaphattuk, a Közjáték Vichjben-t. Kitűnő előadásban mutatta be a tv-játék a lelkiismeret-ébresztés drámáját. Emlékeztetés ez azok számára, akik átélték a szörnyű időket. A fiatalabbak számára pedig hatásos megjelenítése egy történelmi rémkorszaknak, a német fasizmus uralmának. Amikor faji hovatartozás miatt fogdossák össze az embereket az utcán, és viszik haláltáborokba. A rendezés dolga tulajdonképpen egyszerű. (Vagy nagyon is nehéz.) Egy magtárszerű helyiségben gyűjtik össze a gyanúsakat. Akik ülnek a padokon és társalognak. Itt a színészi alakításnak főleg a jellemek kidomborításában nagy szerepe van. És a színészi játék minden szempontból kiváló. " - írta h.z. Népszava, 1981. április 28.
" (...) nem kevesebbet sikerült elérnie Hajdufynak, mint azt, hogy a Miller kitalálta osztály- és rétegtípusokat úgy mutatta be, mint az egykori, ehoni társadalmi tagozódás jellegzetes képviselőit. De ugyanakkor e hasonlatosságok, <> fölmutatása mellett megmaradt általános régiókban is a játék. A kérdésre tehát, amely azt firtatja, vajon kirándulás-e Hajdufy Miklós pályáján Arthur Miller rendezése, alighanem egyértelműen nem aj felelet. Nem, Hajdufy most is a hazai históriáról beszél, tanít, példálózik, csak éppen fölfedezte - végre -, hogy a história nem országhatárokon, irodalmi, anyanyelvi választóvonalakon belül szolgál-hat a köz okulására. Olykor bizony több azonosságot lehet fölfedezni Vichyben a mi egykori történelmi-társadalmi képletünkkel, s ennek minden eszmei és politikai következményével, mint az itthoni, megörökített emlékeinkkel. Miller - Hajdufy Miklós értelmezése szerint elmond.(...) - részlet, írta Lőcsi Gabriella , Magyar Nemzet 1981. április 29.
2. műsor - 21.50 Bertolt Brecht -Kurt Weill: A hét főbűn, songopera balettel, a Zenés TV Színház bemutatója. Dramaturg: Bánki László és Romhányi Ágnes, operatőrök: Gulyás Buda, Seibner Károly, Szalay Z. László, rendezte: Kerényi Imre. Szereplők: Kútvölgyi Erzsébet, Molnár Magda, Keöch Boldizsár, Fülöp Attila, Polgár László, Gregor József, közreműködött a Magyar Állami Operaház balettkara.
Varga József a TV - Híradó belpolitikai kommentátora, ekkor már hónapok óta betegeskedett, Márványi György a Híradó belpolitikai főszerkesztő helyettese otthonában kereste fel és erről számolt a Rádió és Televízió Újság1981/17. számában.
" Az országban nagyon sok Varga Jóska él. De csak egy van, aki minden tévénéző számára a <> s ő most éppen - beteg. A TV - Híradó kedvelt Varga Jóskája. Néhány hónapja életveszélyes állapotban, került kórházba. A rendkívül gondos orvosi kezelés és saját erős szervezete végül is úrrá lett a szívét támadó alattomos görcsökön, és most már lábadozik. Ágya mellett újságok, rádió és egy hordozható tévékészülék. A beteglátogatóval előbb a lengyel eseményeket s a Reagan-kormány politikai agresszivitását vitatja meg, és csak aztán az állapotát. Ami - bár javul - még várat arra, hogy ő újra találkozhasson nézőivel. Akik egyébként telefonon és levélben, a Híradónál és a Közönségszolgálatnál, baráti kör és televíziós ankétokon állandóan érdeklődnek felőle. A betegség, mint minden jelentős tévészemélyiségé - nem maradt puszta magánügy, sőt, nem is egyszerűen a Tv-híradó ügye. A közönség szolgálatában eltöltött televíziós esztendők olyan bensőséges és különleges kapcsolatot teremtettek közte és nézői között, ami feljogosítja e sorok minden olvasóját, hogy tájékoztatást kapjon, mi is van vele, miért hiányzik megszokott helyéről. A látogató jóbarátok éppen ezért kissé követnek érzik magukat, akik a nyilvánosságnak is be kell, hogy számoljanak állapotáról. E rövid híradás nem lenne teljes, ha el nem mondanám, hogy a kedves ismerős, akit a néző a képernyőn ritkán lát nevetni, a nehéz napok után már csendes mosolygással figyeli önmagát s a körülötte zajló eseményeket. Ez is a gyógyulás jele és feltétele. Amit mindenki szívből kíván." (Márványi)

A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalából Juhász Imre főosztályvezető 1981.április 27-én tájékozatta Virizlay Gyulánét az MTV Személyzeti és Oktatási Osztálya vezetőjét az előző évi Országos Ösztöndíj Tanács külföldi tanulmányútjain részt vett televíziós munkatársakról. (Farkas József (India), Góhér Gyula (Ausztria), Kremsir Edit (Franciaország), Gubcsi Lajos ((USA) Wisinger István (USA), Márványi György (Ausztria), Benda László (Sonnenberg), Baló György (Sonnenberg). Magyar Országos Levéltár XIX - A - 24.a 237. dob. Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala levelei

Április 29. 21.00 Rendszeressé válik Bán János Hatvanhat c. műsora, melyben valamely illetékes vezető személyiség találkozik a stúdióba behívott 66 nézővel, akik szavazógéppel fejezik ki véleményüket a kapott információkról. Ebben az adásban a vendég dr. Rácz Albert, munkaügyi államtitkár volt.
A műsor indulására Bán János így emlékezett vissza, Zelei Miklós riportjában "Diktatúra, csokitúra, rendszerek és változások - Bán János beszél emlékeiről" , az interjú teljes terjedelemben olvasható a www.tvarchívum.hu oldal, tv-történet al - oldalán.

" (...) a nyolcvanas években elindítottam az akkori televíziózásban igazán klasszikus értelemben vett első talk-show-t, a 66 című műsort. Tanos Miklós volt a rendezője, a vezetőoperatőre pedig Mezei István. Abból indultam ki ennek a műsornak a megtervezésénél, hogy abból mindig balhék voltak, hogy ha valamit megkérdezett az ember. Régi mániám, hogy vannak olyan kérdések, amelyek többet érnek, mint a rájuk adott válasz. A néző a kérdésre kapja föl a fejét, és ha nincs felelet, akkor a kérdés marad meg benne, és még inkább fölnagyítódik az, hogy mellébeszél a riportalany, és nem arra válaszol, amit kérdeztek tőle. Nekem általában a kérdésekből voltak a balhéim. Azt találtam ki, hogy amit én nem kérdezhetek meg, azt megkérdezheti a néző. A Villányi úton volt egy oktatási központ.

A Villányi út 11-13-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Oktatási Igazgatósága?

Igen. Egyszer egy előadásra mentünk oda.

Fejtágítónak mondtuk...

Elfelejtett szavak... Föltűnt nekem a Villányi úti központban egy komputeres kijelző berendezés, s hogy asztalokba be van építve egy szavazógép. Elkezdtem érdeklődni, hogy mi ez? Elmondták, hogy felméréseket szoktak csinálni itt, oly módon, hogy megszavaztatják a hallgatóságot bizonyos kérdésekről, társadalompolitikai kutatásokkal kapcsolatos felmérésekről. Ekkor kattant be nekem az, hogy mi lenne, ha én erre kitalálnék egy műsort. És kész! Egy perc alatt összeállt. Meg kell hívni embereket, ott van a szószék, ott lesz majd az ember, aki beszél velük, a hallgatóság pedig szavaz. Utána jött a következő ötlet, hogy ha több a nem szavazat, mint az igen, akkor neki automatikusan tovább kell érvelnie, mert nem győzte meg a közönséget.

Mit jelentett a cím?

A számítógépes berendezés száz főre volt alkalmas. De száz fő, az nagyon sok. Meg dallamos címet kerestem! Ötvenöt, hatvanhat, hetvenhét... Maradtam a 66-nál. Már csak azért is, mert az Egyesült Államokban van egy út, a 66-os, amelyik világhírű. És az én szememben ez a szám világok és országok, összekapcsolódását jelentette. Nem volt könnyű elfogadtatni... Megyeri Károly, aki alelnök volt akkor, végül kimondta az igent. Na jól van, próbáljuk ki... És sikerült. Mert ahogy az előbb mondtam, mindent el lehetett érni, ha volt türelmed és kiszámítottad, hogy mit akarsz megcsinálni. Elindult a műsor. Ki volt az első emberem? Az OTP vezérigazgatója. Ő nem bánt senkit, lehet tőle kérdezni kölcsönökről, pénzről, mindenről. Ki volt a következő? Az Állami Biztosító igazgatója, ő sem bánt senkit. Lehet kérdezni. Utána következett a Vám- és Pénzügyőrség. Ez már egy kicsit azért pikáns volt, mit lehet kivinni, behozni és mennyit, mennyi a dollár... És fokozatosan el lehetett kezdeni bekeményíteni, el lehetett kezdeni olyan témákat már belementünk olyan dolgokba, amelyeknek már volt pikantériája, az egyik műsorunkban például földolgoztuk a mezőgazdaságot. Jött a Dunakanyar, Bős-Nagymaros. Aztán a legfőbb ügyész: hány politikai elitélt van ma Magyarországon? Utána az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke.

Miklós Imre?

Igen. Jöttek azok a témák, amelyek már szóltak valamiről. A műsor nézettsége olyan másfél-két millió volt.

Ez akkor hatalmas szám volt.

Akkor ez őrület volt! Olyannyira, hogy a külföldi sajtó is fölfigyelt rá. A News Week-ben megjelent, a Time-ban megjelent, a Spiegelben megjelent, hogy itt milyen műsorok mennek.

Ez használt vagy ártott?

Hm. Ha majd a végét elmondom, akkor a választ is megkapod. Az igazság az, hogy minden egyes alkalom után, ahogy keményítettünk, bejött a szőnyeg szélére állítás.

Oda te álltál vagy a főnökség? És hol, a Tájhivatalban vagy a pártközpontban?

Én álltam mindig oda, jelesen, peckesen. A Tájhivatal, az egy jobb hely volt, de időnként ott is. Tudod mi az érdekes? Nem szüntették meg a műsort! Döbbenetes, hogy mindig az volt, hogy nem így kéne csinálni, másképp kéne csinálni, miért mész bele ilyen kérdésekbe? És én föltettem a kezem, azt mondtam, ne haragudjatok, én kérdeztem? Hát ott van az a hatvanhat ember, ők kérdeznek.

A nézők kiválasztása hogy ment?

A kiválasztás izgalmas dolog volt. Havonta csináltam egy műsort. Meghirdettem, levelet küldtek. Volt egy stáb, egy szerkesztőség, amelyik nekem dolgozott. Feldolgozták a leveleket, megvoltak a szempontok. Mindig előre meghirdettem, hogy mi lesz a téma, és hogy ezzel kapcsolatban várjuk a kérdéseiket. Akármit kérdeztél is, a nyugdíjas akkor is megírta, hogy miért kevés a nyugdíjam? Megírta a másik, hogy őneki mi a baja a tanítással és a többivel. De ezeket a leveleket kiszűrték, az érdemeiket összegyűjtöttük, majd hétvégén beültem az autóba, pénteken, és kiszálltam hétfő reggel. Körbefutottam az országot minden egyes adás előtt. Nekem nagyon fontos volt, hogy a hatvanhat emberből legalább harminccal személyesen találkozzam, hogy amikor elindul az adás és ránézek, tudjam, hogy ki ez az ember. Ha ránéztem, akkor azt is tudtam, hogy mit akar kérdezni. Ő ezt biztatásnak vette és meg merte kérdezni. Vagyis nagyon fontos volt a személyes kiválasztás, elmenni lakásokba, becsöngetni, köszönjük a levelét. Nagyon jó lenne, ha elmondaná, sőt, nagyon fontos lenne... Egy olyan közönséggel dolgoztam, akit ismertem, és nagyjából sejtettem, hogy ki mit fog elmondani és milyen kérdései vannak. Ezek után be a stúdióba, és a stúdióban ment automatikusan, ezzel a szavazógépes rendszerrel - elfogadom, nem fogadom. Végül is elindultunk az OTP vezérigazgatójától és eljutottunk a miniszterekig. Tehát így gyakorlatilag minden egyes lépcsőfokról följebb lehetett menni.
Az utolsó - és akkor most válaszolok a kérdésedre, megint a mai fiataloknak szól - az utolsó 66-nak, amelyet csináltam, egy Nagy Sándor nevű úr volt a vendége, aki a Szakszervezetek Országos Tanácsának volt az elnöke. Ő egyébként egy viszonylag nyitott fickó volt, ezt mutatta már önmagában az is, hogy felvállalta ezt, és ő is azt mondta, hogy igenis beszéljünk a kényes dolgokról. Azt nem tudta, hogy mi lesz az indító kérdésem. Az első kérdésem az volt, hogy mit gondolnak, hogy jó volna-e az, ha Magyarországon volna sztrájkjog? 1988-ban! A rendszerváltás előtt vagyunk két évvel - üzenem a maiaknak. A hatvanhat emberből ötvenhét igent nyomott meg. Most csak az ötvenhét embert kérdezem meg: ha volna sztrájkjog Magyarországon, hányan élnének vele? Negyvenöten vagy mennyien, már nem tudom pontosan, de a nagy többség az igen gombot nyomta meg. A lényeg az, hogy a Nagy Sándor megkérdezte, hogy tudják-e, milyen gombot nyomtak meg? Egyáltalán, belegondoltak ebbe, hogy mit jelent a sztrájk? Hogy az ország helyzete, és így tovább, és így tovább... Lényeg, hogy lement a műsor, és másnap volt egy beszélgetés - nagyon rövid volt - a III. emeleten, a Magyar Televízió elnöki rezidenciáján.

Bereczky Gyula volt az elnök...

És Gerencsér Ferenc az elnökhelyettes. Mi Ferivel nagyon jó barátságban voltunk, együtt jártunk egyetemre, illetve ő alattam járt valamivel. Feri kapta azt a feladatot, hogy behívjon engem. Azt mondta nekem, hogy: <> Hm, jól kezdődik! <> Azt mondja: <> <> Azt mondja: <> Regös Sanyi volt akkor a szegedi főszerkesztő. <> Nyelni nem tudtam! Nemhogy köpni, nyelni se! Utána Feri odajött hozzám, a vállamra tette a kezét és azt mondta: << Szeretnélek megmenteni. Te megértesz engem.>> "

"- A műsor műfaja, a Public Show arra ad lehetőséget, hogy a néző vitatkozhasson az adás résztvevőivel, készítőivel -, mondják. - Ezt hatvanhatan tehetik meg, ugyanis ennyien ülnek egy speciálisan berendezett Stúdióban. A vendégek egy-egy vezető beosztású válaszolótól kérdezhetnek, sőt vitatkozhatnak is vele. A vita akkor válik, érdekessé, amikor a hatvanhetedik résztvevő: a számítógép <>. A VBKM voks berendezése ugyanis mind a hatvanhat vendéggel kapcsolatban van: az ülések-be egy - igen, nem, is szavazógomb van beépítve, egy az emelvényen ülő válaszoló véleményét minősíthetik, Illetve megkérdőjelezhetik. Olyan kérdésekről esik szó, melyek a mindennapi életben gyakran megfogalmazódnak: a lakásról, a tévé műsoráról, a külföldi utazási lehetőségekről, a gépkocsi kiutalásokról: vagy akár az ország pénzügyi helyzetéről, társadalmi-gazdasági életünk kulcskérdésről. (...) " írta (Gy. G.), Hétfői Hírek, 1981. február 16..

Egy későbbi írásból látható, hogy a műsor nézettsége igen magas volt:
" (Munkatársunktól.) Két és fél - hárommillió néző - ez a mérlege a televízió Hatvanhat című adásának. Az adat jelzi a sikert, már csak azért is, mert viszonylag fiatal műsorról van szó: a stáb mögött mindössze három adás áll. (...) A műsor készítőinek tervei az eddigiekhez hasonló gazdag, érdekes programot ígérnek a közeli hónapokra. , Így az egyórás adásokban i foglalkoznak majd a tömegközleke-déssel, a szolgáltatásokkal, a televízió műsorpolitikájával, a kereskedelmi ellátással, s a távlati tervek között szerepel a posta, a bel- és külföldi utazások kérdése, s elképzelhető, hogy kamera elé ültetnek olyan embereket is, akiknek személyiségére, tevékenységére az ország közvéleménye felfigyel. Sokrétűek a témák, s a szerkesztők szerint csak egy a lényeges: olyan kérdések kerüljenek napirendre, amelyekkel az ország közvéleménye foglalkozik. (...)A műsor - mint készítői elmond-ták - nem a már kialakult, meglevő fórumrendszerű műsorokat kívánja helyettesíteni. Inkább kiegészíteni szeretné azokat, azzal a formával, hogy a meghívott vendégeket vitapartnerekként szerepeltetik az adásban. " - részletek - a Népszabadság 1981. június 21.

Április 30. 19.30 László Zsuzsa szerkesztő - riporter és Butskó György operatőr, a TV -Híradó munkatársai elkísérték a Magyar Állami Operaház művészeit a mexikó-i vendégszereplése, ezen a napon a megérkezésről küldtek tudósítás, majd A HÉT számára is készítettek egy rövid riportfilmet. László Zsuzsa így emlékezett erre a forgatásra, amikor Dunavölgyi Péter készített vele interjút pár éve. A riport címe: "Ha a legjobbakkal dolgozol, téged is röptetnek", a teljes riport a www.tvarchivum.hu oldal, tv-történet oldalán olvasható.
" (...) Amikor a Hajdú odakerült januárban, azon a tavaszon májusban volt, a Bartók év. A Bartók év kapcsán Mexikóban, Bartók fesztivált tartottak, és meghívták a Magyar Állami Operaház együttesét, hogy a három Bartók művet, a Kékszakállú herceg várát, a Fából faragott királyfit, és a Csodálatos mandarint ott mutassák be. Az Operaház társulata Európában többször szerepelt már, de a tengerentúl ez volt az első. Akkor én végigjártam a Televíziót, hogy ki fogadná el, mert az Opera felajánlotta, hogy egy operatőrrel engem elviszek, és mi készítsünk egy anyagot a mexikói turnéról. Czigány György azt mondta, hogy őt nem érdekli az Opera, különben is két ember úgyse tud erről jó anyagot csinálni, mert egy kamerával nem lehet ezt felvenni. Az Érdi János azt mondta, illetve a Kepes Andris, hogy ő kéri , hogy a Mexikó Cityben lévő múzeumról hozzunk neki anyagot a Stúdióba. Matúzné azt mondta, hogy három híradó anyagot kér a turnéről, amit haza kellett küldeni repülővel. De itt egy nagy sorozat volt Guanahuatóban, és Mexiko Cityben a három Bartókkal szerepelnek, hát ez nem kell igazából senkinek? Bementem a Hajdúhoz, és azt mondta, rendben van, maga kap kamerát, kap lehetőséget, mindent, amit kér. Akkor azt találtam ki, hogy itt az Operaházban a főpróbán felvettünk a Kékszakállú hercegből, részletet hangosztállyal, két kamerával. A Fából faragottból viszont nem vettünk fel. A Csodálatos mandarinból igen, itt az Erkel Színházban, úgy közeli kivágásban, hogy ne látszódjon, hogy az - az Erkel, és kerestem egy Bartók idézetet, amit Bartók mondott 20-25 éves korában, hogy én meg vagyok arról győződve, mondta Bartók, hogy nem fogok csak Magyarországra vonatkozni, messzebb, idegenebb tájakon is meg fognak engem ismerni. Ezt a mondatot én felvetettem, felkértem rá Sinkovits Imrét, és az Imre elmondta ezt a mondatot. És amikor megérkeztünk Mexikó Citybe, és busszal elindultunk föl Guanahuatóba, az első, országúti parkolóban megálltunk, akkor én, - Butskó Gyuri operatőr kollégámmal voltam -. Kimentünk a a parkoló mögötti sivatagos, sziklás részbe, nagy hatalma kaktuszok voltak ott. Mondtam a Gyurinak itt csináljon felvételt, bevezető képsorhoz, a Sinkovits által elmondott Bartók idézethez messzebb, idegenebb vadabb táj... hoz ezt fogjuk tenni. Előre felkészültem, megvolt a Kékszakállú produkció Melissel, Mészöly Katival, és a Mandarin fináléja is megvolt.
Ott Mexikó Cityben kiderült, hogy nem volt jelen operaházi szakember a szerződéskötéskor, és nem volt próbaterme a balettkarnak. A balett együttes a szálloda uszodája körül a korláton gyakorolt. A szólista táncosok pedig a saját szobájuk erkélyének a korlátját használták gyakorló botnak. És arra rakták a lábukat. Mi ezt mind felvettük, a Gyurival. Olyan körülmények között voltunk, 36 órás repülőút után, megérkeztünk Mexikó Citybe, délbe és másnap este már premier volt, amikor az olimpiára kivitt sportolóknak két hét volt az átállás idő, nekünk 24 óránk volt erre. Háromezer hatszáz méter magasan voltunk Guanahuatóban, a műszak ezek után egész éjszaka dolgozott, és megtartottuk a premiert. A Fából faragott királyfi szólóját táncoló, ifjabb Harang Gyula, - az egy gyilkosan nehéz szóló -, mikor annak vége volt, akkor a Gyula kidőlt a színpadról, a földön fekve oxigénpalackkal kellett őt életre kelteni. Utána vissza ment a színpadra, és befejezte, - mi ezt is felvettük. Induláskor Hajdú megkérdezte mikorra érnek haza? Mondta, no akkor én vasárnapra 10 percet fenntartok maguknak. Csütörtökön, amikor hazaérkeztünk azonnal nekiálltunk vágni. Hajdú szombaton megnézte a kész anyagot. Azt kérdezte, valóban így volt? Mondtam igen, jó akkor én ezt így leadom. Lement. Égigérő botrány lett belőle, másnap márt telefonált a Lázár György, miniszterelnök titkársága, és mindenkit raportra rendeltek, az Interkoncert Iroda vezetőjét, az Opera vezetőjét, a Hajdút is, hogy ez hogy történhetett? Végül kiderült, hogy az Interkoncert, úgy küldött ki egy embert, - hogy az opera vezetősége Szirtes György gazdasági vezető pontosan leírta, hogy az Opera mit kér - de a kiküldött kiválóan beszélt spanyolul, de életében még hátulról színházat nem látott. Őt ott vendégül látták, az ottani rendezők, beültették a Hiltonba, nem kellett fizetnie a szállodát - a mexikói követségünk kultur - attaséja is megerősítette utólag -, és megerősítette, hogy a kiküldött nem fogadta el a követség segítségét, közvetlenül a rendezőkkel tárgyalt. Ezért a szállodáért az úr mindent aláírt, amiben semmi nem volt benne, amit az Opera kért. Akkor a Miniszterelnöki Hivatal hozott egy határozatot, attól kezdve az Opera csak úgy utazhatott külföldi turnéra, ha operaházi szakember köti meg a szerződést. A Hajdú ezután, azt mondta, hogy maga, mostantól kezdve annyit dolgozik nálam amennyit, akar. Így aztán sokat dolgoztam nála, zsinórban csináltam a természetvédelmi riportokat is ami akkor még nem igazán volt divat, de őnála már akkor lehetett. Nagyon boldog vagyok, és a Hajdúnak köszönhetem, azt is, hogy a Magyar Televíziónak, minden megvan, ami a Magyar Operaház száz éves centenáriumán zajlott, és rekonstrukció folyamata is. Azt mondta maga minden stábot megkap, bármikor amikor valami történik a rekonstrukció folyamán, maga éjjel, nappal forgasson, és minden hónap utolsó vasárnapján 10 perc az Opera rekonstrukciójáé. Így ment három éven keresztül. Ezek után én az Operát úgy ismerem, mint a tenyeremet. Tetőtől az alap aljáig mindenütt forgattunk. (...)"

20.00 Indul a "Pityke őrmester" rajzfilmsorozat. Író - dramaturg: Ivancsics Lilla, dramaturg: Kovács István, Horváth Gitta, Peterdi Pál, operatőrök: Bacsó Zoltán, Csepela Attila, Janotyik Frigyes, Körmöczi Judit, Polyák Sándor, rendezte: Maros Zoltán.
20.10 Sarkadi Imre (Párbaj drámatöredékéből): Viadal, tv-játék bemutatója. Dramaturg: Deme Gábor, vezető - operatőr: Ráday Mihály, rendezte: Szőnyi G. Sándor. Szereplők: Kovács János, Szirtes Ádám, Papp János, Temessy Hédi, Kádár Flóra, Sunyovszy Szilvia, Deák Éva fh., Soós Edit, Horváth Sándor, Csűrös Karola, Szigeti András, Ambrus András, Solti Bertalan, Szilágyi István, Tarsoly Elemér, Horváth G. Jenő, Faragó József.
Elhunyt Gyarmathy István fővilágosító 68 éves korában.

Május
Május 1. 07.55 Kapcsoljuk Moszkvát! Közvetítés a Vörös térről, a szovjet dolgozók május 1-i felvonulásáról, riporter: Földvári Géza
09,35 "Itt van Május elseje ..." Közvetítés Budapestről, Salgótarjánból, Veszprémből, és a szocialista országok fővárosaiból, a helyi felvonulásokról. A műsorban, Kádár Jánossal, hagyományosan a díszszemle emelvényén Megyeri Károly készítette az ünnepi interjút.
20.05 Május 1-jén már hagyományosan - Felvonulók kérték címmel televíziós kívánságműsor.
Május 2. 21.20 Száguldás - Szűcs Judit műsora. Szerkesztő: Táncos Gábor, vezető - operatőr: Darvas Máté, rendezte: Csenterics Ágnes.
2.műsor: 18.15 A TV Galériája. Péreli Zsuzsa textiltervező januári kiállításán készült a műsor felvétele. Szerkesztő - műsorvezető: D. Fehér Zsuzsa, operatőr: Hollós Olivér, rendezte: B. Farkas Tamás.
21.50 közvetítés felvételről (1980. április 4.-i Dublin- i XXVI Euróvíziós -dalfesztiválról.
A Rádió és a Televízió az évi SZOT-díjasai: Rapcsányi László és Bán János.
Május 3. 17.10 Bűvös kocka? - Bűvös kocka! Dokumentumfilm a találmányról és a megvalósításról. Szerkesztő: Radványi Dezső, operatőr: Nemescsói Tamás, rendező: Szemes Katalin.
20.05. Fehér Klára: A hiba nem az almában van, tv-játék bemutatója. Szerkesztő: Buzáné Fábri Éva, vezető - operatőr: Abonyi Antal, technikai rendező: Dékány György, rendezte: Dobai Vilmos. Szereplők: Halász Judit, Sztankay István, Andai Györgyi, Baranyi László, Császár Angela, Csongrádi Kata, Horváth Sándor, Kertész Péter, Székhelyi József, Tahi József, Verebély Iván.

Május 6. 17.45 Meggyógyul-e a Balaton? - riportműsor. Sok-sok aggódó kérdés sorakozott ekkor a Balaton körül. Szerkesztő - riporter: Kovalik Károly, operatőr: Neumann László, rendezte: Szűcs László.
21.05 Panoráma adása, benne Baló György, Regős Sándor szerkesztő riporterek és Mátray Mihály rendező, Neumann László operatőr Lengyelországban készült riportfilmje. A forgatásra az MTV vezetése, a Pártközpont és a Külügyminisztérium hosszú előkészítő politikai egyeztetései után kutazhatott ki a stáb. Baló György részletes forgatási lengyelországi forgatási tervet készített, 1981. január 27.-én. Ezt a TV vezetése megküldte a Külügyminisztériumnak véleményezésre. Magyar Országos Levéltár, 288f/22/1981/30., valamint az MSZMP KB Agit. Prop Osztályának. Nagy Richárd az MTV elnöke 1981. február 28.-án jelenti be Győri Imre KB titkárnak, hogy az MTV forgatócsoportot szeretne küldeni Lengyelországba, Nagy leírása szerint a Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a forgatás aktuális lehet. Nagy Richárd kéri az ügyben Győri állásfoglalását is erre válaszolt Fodor László Nagy Richárdnak március 10.-én:
"Kedves Nagy Elvtárs! A forgatócsoport kiküldését Lengyelországba támogatom. Nagy János elvtárs észrevételei többnyire még helytállóak és időszerűek. A tudósítások közlésére - főként nem kedvező változások esetén - térjünk majd vissza." Magyar Országos Levéltár 288f/22/1981/30
Nagy János Külügyminisztérium Államtitkára /344/NJ:/ levélben tájékoztatja Berecz Annamáriát az MTV Külügyi Osztályának vezetőjét a Külügyminisztérium álláspontjáról az MTV tervezett lengyelországi forgatásával kapcsolatban. Részletek a levélből:
(...)" Javasoljuk, hogy a lengyel nép életének bemutatását a termelés oldaláról kiindulva közelítsék meg. S ezt követően térjenek át az elosztás kérdéseire: a lakosság ellátására, az üzletekre, áruházakra, stb. Ajánljuk, hogy ne csak az ellátás gyengeségeit mutassuk be, hanem reális képet adjunk, arról, is számoljunk be, hogy ténylegesen mit tud vásárolni a lengyel fogyasztó (...) Az ifjúság tervezett bemutatását gazdagítani kellene. A disco - club előtt hasznosnak tartanánk egy interjút a Szocialista Lengyel Ifjúsági Federáció elnökével. A federáció egészében a párt irányvonalát követi. (...) A lengyel egyházzal kapcsolatos forgatási elképzeléseket kérjük külön egyeztetni a Magyar Egyházügyi Hivatallal. (...) Egyetértünk Andrej Wajda megszólaltatásával, de emellett, a nagykövetségünkkel egyeztetve, kívánatos lenne egy másik, a párt politikájához közelebb álló filmrendező (például Kawalerowicz) megszólaltatása is. (...)" A forgatott anyagokat is szeretnék megtekinteni adás előtt a Külügyminisztérium illetékesei. "(...) A készített anyagokat a forgató csoport hazautazása után, az adott helyzetnek megfelelően kellene majd szelektálni. Örömmel vennénk, ha az összeállított nyersanyagokat - az MSZMP KB és más érintett szervek illetékesei mellett - a Külügyminisztérium illetékes munkatársai is megtekinthetnék." - - Magyar Országos Levéltár 288f/22/1981/ 30. öe. MSZMP KB APO iratok.

Menczel Gábor (- MTV -Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya) március 26.-án készítette el az MTV 1980 évi jelentését a televízió nemzetközi kapcsolatairól, melyet továbbítottak az Állami Rádió és Televízió Bizottsága számára. Ebből kiderül, hogy az 1980-as évben 53 forgatócsoport utazott a szocialista országok, míg onnét 30 stáb érkezett Magyarországra. A Magyar Televíziónak továbbra is csak egy külföldi tudósítói irodája üzemelt, Moszkvában, viszont 5 szocialista ország működtetett tudósítói irodát Budapesten. Az Intervízión belül a Magyar Televízió 22.548 perc műsort vett át és 15.511 perc műsort adott át partnereinek. Az MTV 78 forgatócsoportja dolgozott tőkés országokban , onnét 63 stáb érkezett Magyarországra. Magyar Országos Levéltár - XIX-A-24. 24o doboz, Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala iratai.

21.55 TV Galériája - A Televízió és a Művészeti Alap közös kiállítás sorozatában Körösényi Tamás fiatal szobrászművészt mutatták be. Szerkesztő-riporter: D. fehér Zsuzsa, operatőr: Hollós Olivér, rendezte: B. Farkas Tamás
2. műsor - 20.01 Indul a négy részes Párviadal című dokumentum műsor, szerkesztő: Varga László, konzultáns: Horvát János,riporter: Wisinger István, rendezte: B.Révész László

Ülésezett az Állami Rádió és Televízió Bizottság május 6-án. Az ülésen 2. napirendi pontként megtárgyalták a második televíziós csatorna adóhálózatának helyzetét. Előterjesztő: dr. Horváth Lajos volt, a vitához hozzászóltak: Horváth Lajos, Megyeri Károly, Szinetár Miklós, Győri Imre, és Tömpe István.
Főbb megállapítások:
" A 2. műsor vételi viszonyai igen rosszak és a fejlődés nagyon lassú, a teljes kiépítés a jelenlegi tervek szerint 20 évre elhúzódik. Pedig amíg a műsor nem válik országosan foghatóvá, az anyagi ráfordítás sem térül meg. A 2. műsor nélkül nincs reális lehetősége a rétegek <>. Ha néhány éven belül nem valósul meg a két azonos értékű műsor, a nézővel való viszony alaposan megromolhat. A jelenlegi helyzet befolyásolja Magyar Televízió nemzetközi kapcsolatait is, mivel a kb. 60%-kal nagyobb műsoridőben a szocialista országok sokkal több magyar anyagot adnak, mint amennyit mi viszonozni tudunk.
A legrosszabb a helyzet a 2. műsor tekintetében Dél- nyugat Magyarországon éa Duna - Tisza Közén. A helyzetet súlyosbítja országunk nyugati részének külföldi műsorokkal való beszórtsága is. (...) - Magyar Országos Levéltár - XIX-A-24. 24o doboz, Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala iratai.

Május 7.-én Szegeden tartottak kihelyezett vezetőségi ülést, az MTV elnöksége - Magyar Országos Levéltár - XXVI - A- 9. 33. doboz, MTV iratok.
Május 9.-én tartotta VI. és egyben tisztújító közgyűlését a Magyar Film - és TV-művészek Szövetsége. A Közgyűlés ismét Fábri Zoltánt választotta elnökévé, a Televíziós Drámai Szakosztály titkára: Hajdufy Miklós, vezetősége: Nemere László, titkárhelyettes, Bartha István, Felvidéki Judit, Ráday Mihály. A dokumentumfilm - és Publicisztikai Szakosztály titkára: B. Révész László, vezetősége: Baló György titkárhelyettes, Radványi Dezső, Sárdi Anna, Trebitsch Júlia. A Gyermek - és Ifjúsági film Szakosztály titkára: Katkics Ilona, vezetősége: Szabó Attila titkárhelyettes, Ivánincs Lilla. A Szórakoztató és zenei Szakosztály titkára: Liska Dénes lett.
Részletek a közgyűlésről, Megyeri Károly elnökhelyettesnek megküldött 2/12/1981 - 2/675/81. sz. tájékoztatóból:
" (...) 15. A Közgyűlés felkéri az illetékeseket, rendeletileg akadályozzák meg, hogy a Magyar Televízió rosszminőségű /sok esetben selejtes!/ kópiával vetítsen magyar filmeket. (...)
17. A műsorelemző munka nem korlátozódhat a fesztiválok idejére. A szakosztályok tevékenységében előtérbe kell helyezni a folyamatos értékelő és önértékelő munkát, a valóság és a valóságos társadalmi mozgások aktív figyelemmel kísérését, azok elemzését és belső kritikai szemléletük erősítését. Folyamatosan elemezni kell, hogy a műsoraink mennyiben követik a társadalmi mozgásokat, elég árnyaltan ábrázolják-e azokat. Ellenőrizni kell, hogy a nézők részéről mennyi műsoraink visszaigazolt valóságtartalma. (...)
19. A televízióval kapcsolatos elméleti, esztétikai kérdések kidolgozásának folyamatát meg kell gyorsítani. Részt kell vállalni a műfai problémák és az esztétikai értékek megjelenési formáinak elemzésében. Létre kell hozni a régóta hiányzó televíziós szaklapot, mely bázisa lehetne ennek a tevékenységnek. (...)
24. Különösen az elektronikus technikával készülő alkotások terén rendezni kell a minimális ráfordítások kérdését, szakítva az egyenlősdi szemléletével az alkotói körülmények és megbecsülés kérdésében. Meg kell oldani a gazdasági ösztönzők a stábok vezetői tagjainak érdekeit egységesen a minőségre orientálják. (...)" - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9. 86. doboz
Mihályfi Imre a szövetség alelnöke Párkány Lászlónak beszélt a közgyűlés tapasztalatairól a Rádió és Televízió Újság 1981/22 számában: (részlet)
- (...) Szavaiból az is kiolvasható, hogy még mindig a filmszakma a megbecsültebb ...
- Ez tény. Sokan kisebbrendűségi komplexusként kezelik az ügyet, pedig nem az. De nézzük az érveket sorjában. A televízió mondják - nagy hatású tömegkommunikációs eszköz. Mégis: a tehetséges tévérendezőnek - mögötte több tucat tévéjátékkal - tíz esztendő szükséges, hogy megismerjék, hogy <>. A filmgyárból viszont akár egyetlen filmmel - első filmmel - is ki lehet törni az ismeretlenségből.
- De ahhoz is fel kell mutatni valamit...
- Ez igaz, ám erre természetesen a televízió művészei is képesek. Hadd ne mondjak példát...
- Mi tehát a titok nyitja?
- Nem titokról van itt szó, hanem menedzselésről és <> -ról. A mozi-filmek tehetséges propagandája, a plakátok, a szórólapok, a tévé- és rádióhirdetések, a művek külföldi szerepeltetése, a rendszeres fesztivál-bemutatkozás, az alkotókról készült kis füzet vagy portré-könyv mind-mind egy-egy állomása a hírnévnek. A tévé alkotói jórészt elesnek ezektől.
- A képernyő számukra nem megfelelő <>, <>?
- Nem ugyanaz! A főcím- és stáblistát jószerével el sem olvassa a néző. S hiányzik nálunk a másik fontos láncszem is: a sikerek említett visszacsatolása, visszajelzése. Hiányzik például az olyan televíziós műsorforma, amely ezt elvégezhetné. Bár a Stúdió '81 talán alkalmas lenne erre is. A tévérendező közéleti, tudatformáló személy, ehhez képest viszont csak névtelen szerepet kap. A képernyőn megjelenő "harmadosztályú" műsorvezetőnek nagyobb a tekintélye, az ismertsége, mint a tévé rendezőinek. (...) "
Május 9. 21.05 Az SZKP XXVI. kongresszusának küldöttei és vendégei tiszteletére rendezett Gálaest közvetítését vette át a Magyar Televízió Moszkvából.
2.műsor - Gogol: Holt lelkek, színmű közvetítése a Madách Színházból, felvételről.
Május 12. 18.20 Kezdik vetíteni a "Másfélmillió lépés Magyarországon" 14 részes sorozatot, amely végigköveti a szlovák határtól az osztrák határig 1124 kilométeren át a turista utat. Írta és rendezte: Rockenbauer Pál, szerkesztő: Peták István, operatőrök: Stenszky Gyula és Szabados Tamás, a film narrátora: Sinkó László.
Május 13. 21.45 Indul Dr. Czeizel Endre újabb sorozata a Jövőnk titkai. Dr. Czeizel Endre orvos-genetikus Az öröklődés titkai, majd a Születésünk titkai c. sorozatainak sikere után Jövőnk titkai címmel készített tévésorozatot a humán genetika eredményeiről, lehetőségeiről és problémáiról. Szerkesztő: Kővári Péter, vezető - operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Kárpáti György.
"Czeizel Endre harmadik televíziós sorozatának is ez a címe: Jövőnk titkai. A fausti tükör, mely jövendőnket felmutatja, valahol minden ember természetes vágya és rettegése is. Jövőnk lehetőségei, akár a Kánaán, akár az ember nélküli Föld alternatí-vája, olyan kérdéskör mely a tudósokat, a politikusokat, a művészeket, de az átlagembereket is mind egyértelműbb állásfoglalásra, felelősségérzetre készteti.
Czeizel új sorozata a genetikával indít, a genetika forradalmával, és azokat a kérdéseket járja majd körül, melyek e forradalom - lehetséges vagy szükségszerű - következményei lesznek vagy lehetnek. Czeizel mellett az első adásban Marx György fizikus érdekes bevezetőjét hallhattuk, a további adásokban népes és parádés tudósgárda vitatkozik majd a genetikus kérdései alapján. Czeizel Endre műsorai eddig Is hallatlanul népszerűek voltak, nem csupán közérdekű kérdései, hanem minden bizonnyal az előadó hallatlanul felkészült és vonzó személyisége miatt is. A genetikus kiváló ismeretterjesztő, igazi televíziós személyiség, meggyőződésem szerint műsorainak nézettsége és tetszésindexe nagyon magas lehet. (A nézettsé-get meglehet, hogy ez a mostani, szerencsétlenül kései adásidő károsan fogja befolyásolni. Ami azért is sajnálatos, mert Czeizel műsorai nem kifejezetten réteg-műsorok, előadásszintje és stílusa révén nem csupán értelmiségi közönséghez tud szólni. És tegyük hozzá, az utóbbiak vitáznak vele legtöbbet.) A jövő titkainak boncolása további izgalmas műsorokat jelent a Huxley-víziót idéző első adás után, és Czeizel nyilván mindig felméri majd, hogy népszerűségéből adódó felelőssége mekkora. Milyen titkok felfedésére kötelezi mindez őt és alkotótársait." - részlet - írta V. Bálint Éva, Magyar Hírlap, 1981. május 20.

" (...) A televíziós személyiség, akinek eljövetelét úgy várjuk a képernyő ellőtt,mint a messiást sokféle vonást kell hogy egyesítsen magában. E sokféle erénynek azonban alighanem e kettő lehet a kiindulópontja: a különleges szuggesztivitás és a fontos közügyek meglátásának, észrevételének képessége. E kettő kell ahhoz, hogy saját gondunknak érezzük mindazt, amit tőle hallunk. Czeizel Endrének megvan e kettős képessége, ami - nekem legalábbis így tetszik - főképp onnan ered, hogy tudósi ismeretkészletét, tudományosan iskolázott gondolkodását egy ötéves gyermek gondolkodásának szabadságával, fantáziájának merészségével tudja egyesíteni. Nemcsak azért tudja elhitetni, hogy a genetika kérdései mindnyájunkra tartoznak, mert olyan tüzes szemmel néz ránk a képernyőről, nem is csak azért,mert el tud szakadni a szaknyelvtől, mert a szakkérdéseket le tudja fordítani a köznyelv, a közgondolkodás számára (...)
Igaz, jogos önvédelemnek is tekinthetjük, hogy körülvette magát a kérdéseivel érintkező területek szakembereivel, és műsorának második részében velük beszéli - vitatja meg gondjait, gondjainkat. Mégis többet nyújtanak ezek a beszélgetések is a szakszerűség látható, hallható garanciájánál. Igaz, Czeizel egyedül szuggesztívebb, mint társaságban, a maga jól átgondolt, célratörően felépített előadását hatásosabban tudja a képernyőre vinni, mint amennyire kézben tud tartani több eltérő szakmájú s így szükségképpen más-más irányokba gondolkodó tudóst. Ezek a kerekasztal-beszélgetések mégis, egy kissé csapongó voltukban is,, nemcsak hasznosak, de élvezhetőek is. Nemcsak tágasabb keretek közé helyezik az előadás kérdéseit, nemcsak rávilágítanak egy-egy sajátos vonatkozására, az élet egyéb területeit érintő kihatására, de szellemi tornagyakorlatként is szolgálnak a néző számára, aki kénytelen a beszélgetőkkel együtt töprengeni. " - részletek- írta - Zappe László Népszabadság 1981. május 30.
Május 14. A TV Híradó is beszámol a II. János Pál pápa elleni merényletről, és Ali Agca letartóztatásáról, és közli a Gemelli klinika által kiadott orvosi jelentést a pápa állapotáról.
Május 15. 20.35 Bíró Lajos: Asszonyok, tv-film vetítése. Dramaturg: Marosi Gyula, vezető - operatőr: Darvas Máté, rendezte: Horváth Tibor. Szereplők: Tomanek Nándor, Bencze Ferenc, Simon Géza, Halász László, Pogány Judit, Besztercei Zsuzsa, Szatmári György, Németh Nóra, Képessy József, Velenczey István, Darvas Iván, Tóth Judit, Andresz Kati, Némethy Ferenc, Kalocsay Ferenc, Garamszegi Mária, György László, Hereczeg Csilla, Kránitz Lajos, Kollár Béla.
21.40 A Kockázat - tévésorozat új adása: Árváltozás vagy infláció? Szerkesztő - műsorvezető: Gubcsi Lajos, rendező: Vitézy László.
2. műsor - 21.15 Színházra várva ... a zalaegerszegi Reflex Színpad otthonában. A Pécsi Körzeti Stúdió műsora. Szerkesztő: Bükkösdi László, riporter: Görgényi Zoltán, operatőr: Bárány György, rendező: dr. Jósfay György.
Május 16. 15.05 Szokolay Sándor három részes műsora a Nevető muzsika, első adása, a gyermekeknek írt művekből adott válogatást, a műsort az ELTE jogtudományi karának dísztermében vették fel. Forgatókönyvíró - műsorvezető: Szokolay Sándor, szerkesztő: Horváth Tünde, zenei rendező: Erkel Tibor, vezető - operatőr: Mestyán Tibor, rendezte: Katkics Ilona.
Az OIRT közgyűlése május 19 - 21 között a Minisztertanács balatonöszödi üdülőjében. Megerősítik tisztségében Milena Balasova főtitkárt, és megválasztják az adminisztratív tanács új elnökségét. (Az elnöki tisztet addig Tömpe István, a Magyar Állami Rádió és Televízió Bizottságának elnöke töltötte be, utódául a lengyel Zdzislav Balickit választották.
Május 19 - 22 között negyedszer rendezték meg a Kőszegen a televíziós gyermekfil-mek és műsorok szemléjét.
Május 24. 20.05 Hernádi Gyula: Királyi vadászat, dráma közvetítése A Pécsi Színházból, felvételről.
Május 26. 21.00 A Stúdió81 adásának műsorvezetője a héten Szegvári Katalin volt. A műsorban a Pogány Madonna film kapcsán Szegvári Katalin, Bujtor Istvánnal beszélgetett, Wisinger István riportjában Billy Preston budapesti vendégszerepléséről tudósított majd készített interjút a művésszel. A SZOT -díjjal kitüntetett Dajka Margittal Szegvári Katalin beszélgetett, ugyancsak Szegvári készítette Karinthy Ferenccel is az interjút. A műsor több mint féléves tapasztalatairól Gervai András kérdezte a Érdi Sándort, Kepes Andrást és Szegvári Katalint, a Rádió és Televízió Újság 1981/22 számában.

"Viharos kritikai és (részint) közönségelutasítás fogadta a Stúdió '80 első adásait. A kulturális magazin időközben fél évvel és sok tapasztalattal gazdagabb lett. A Stúdió '81 "szelídebb" (szolidabb?), elültek körülötte a szenvedélyes indulatok, s a szélcsendben a tévé "hetilapja" kezd magára találni. A műsor főszerkesztőjével, Érdi Sándorral, s két munkatársával, Képes András és Szegvári Katalin szerkesztő-műsorvezetővel beszélgetünk.

- Hogyan, mennyiben befolyásolta munkájukat, változtatta meg elképzeléseiket az első két szám fogadtatása?

KEPES: - Érthetően elszomorodtunk. Hónapokon át készültünk az új műsorra, a be-mutatkozást megelőző próbaszámokat művészekkel, kollégákkal vitattuk meg. Magasra emeltük a mércét: olyan műsort szerettünk volna készíteni, amilyen még nem volt a Magyar Televízió történetében. Ez részben sikerült, legalábbis, ami az első két adást követő botrányt illeti. De a kedvezőtlen fogadtatás nem egyformán érintett bennünket. A kritika értetlensége - engem legalábbis- bosszantott. A nézők véleménye már jobban elgondolkoztatott. Hiszen minden új elem, formai ötlet végül is azért született, hogy a közönség minél frissebb és szórakoztatóbb kulturális magazint kapjon. Nem csoda, ha elbizonytalanodtunk és úgy döntöttünk, hogy megváltoztatjuk eredeti elképzeléseinket...

ÉRDI: - Méghozzá jelentős mértékben. Azt terveztük ugyanis, hogy a Stúdió' minden adását más - más <> rendező jegyzi. S hogy így a magyar kulturális életről annak aktív résztvevői is elmondhatják majd véleményüket. Tehetségük, művészi ambíciójuk - úgy reméltük - a műsor állandó energiatartalékát adhatja. Hittük, hogy a nézőpontok váltogatása, a művészi kifejezőeszközök gazdagsága csak érdekesebbé, színesebbé teheti az adásokat, hiszen egyébként is minden so-rozatműsor réme a sablon, a megszokottság, az egyszer megtalálthozi való ragaszkodás.

- Igazságtalannak érzik tehát bemutatkozásuk közönség- és kritikai visszhangját?

- KEPES: - A közönség reagálását nem lehet igazságtalannak vagy igazságosnak nevezni. Azt csak tudomásul lehet és kell venni.. . Talán nem volt szerencsés mindjárt az, első adások rendezésére olyan művészeket felkérni akik kialakult művészi elképzeléseiket nem tudták egy sokaknak szánt magazinműsorhoz idomítani. Ebben nem ők a hibásak, mi tévedtünk.
ÉRDI: Minden, ami új, ami más, váratlan és meghökkentő - azt első pillanatban ál-talában automatikusan elutasítjuk. Megítélésem szerint a közönség néhány hónap alatt megszokta és megszerette volna ezt a kicsit <> formát - mi pedig megtanultuk volna jobban csinálni. Nyugodtabb körülmények között talán több értéket menthetünk át az első adásokból. Érthetőnek tartom tehát az elutasító nézői véleményeket -, nem így a kritikai visszhangot.

- Mit tartanak a műsor legfontosabb céljának?

ÉRDI: - Közvetíteni akarunk természetesen a művészet és a nézők között. Leegyszerűsítés nélkül, gondolatébresztőén és ugyanakkor szórakoztatva beszélni a kultúráról, amelyet nem valami fennkölt, életidegen dolognak, hanem életünk szerves részének tekintünk. És egységében, összefüggéseiben szemléljük. Vagyis a korábbi magazinműsorokkal ellentétben, az addig mellőzött művészeti ágakkal - báb-, tánc-, fotó-, cirkuszművészet stb. - is foglalkozunk. Megvizsgáljuk a leghétköz-napibb kulturális megnyilvánulásokat is, a mindennapi esztétikum kérdéseit, vagy éppen az annak hiányából fakadó problémákat.
- Csak a tájékoztatást tekintik feladatuk nak, vagy a kritikai vizsgálódást is?
ÉRDI: - Magazinunk jellegét a tájékoztató-informatív és ismeretterjesztő funkcióból, valamint a kulturális publicisztikából igyekszünk kikeverni. Ez utóbbi bizonyos jelenségek, kérdések megvitatását jelenti, s tartalmazhat kritikai elemeket, de nem nevezhető műkritikának. A műbírálat a televízió nyilvánossága miatt egyébként is etikai veszélyeket rejt magában. Helyette inkább az alkotók és kritikusok párbeszédét szorgalmazzuk, bár sajnos, az ország-világ előtti vitának nálunk nincsenek hagyományai.

SZEGVÁRI: - A valóságfeltárás hibák körüljárásával, felmutatásával jár. Gyakran ta-pasztalom, hogy az <>> ebben nem szívesen partnerek. Ügy érzik, hogy személy szerint támadjuk őket, talán csak leváltásuk, megszégyenítésük a célunk. Sokszor eredménytelenül mondogatjuk ilyenkor, hogy ugyanazon az oldalon állunk, közös érdekünk a közéleti demokrácia kiszélesítése, hogy a televízió a közvélemény bevonásával segíthet egy-egy probléma megoldásában.
- Önkéntelenül kínálkozik a kérdés: a legközvetlenebbül érintettek, a művészek ho-gyan fogadják az önök törekvéseit?
ÉRDI: - Talán meglepő, de többnyire idegenkednek a tévészerepléstől. Hogy miért? Nyilatkozataiknak általában nincs, vagy csak elvétve van ténylegesen mérhető gyakorlati hatása, haszna. Annál nagyobb viszont a kockázata annak, hogy őszinte megnyilatkozásaikkal akaratlanul is lejáratják magukat.
SZEGVÁRI: - Hasonlóak a tapasztalataim. Sokszor nehezíti a munkánkat, hogy kultu-rális életünk némely kiválósága - tisztelet a kivételnek - úgy viselkedik a riport-felké-réskor, mintha csupán a Televíziónak tenne szívességet. (...)"

2.-műsor - 22.20 Marin Sorescu: Jónás, monodráma, előadta Lukács Sándor. Dramaturg: Kabay Barna, vezető - operatőr: Szalay László, rendezte: Várkonyi Gábor.
Május 27. 20.00 Liverpool - Real Madrid BEK döntő labdarúgó mérkőzés közvetítése Párizsból, riporter: Knézy Jenő.
Május 28. 19,30 A TV Híradó megemlékezik népszerű belpolitikai kommentátoráról (műsorvezetőjéről) Varga Józsefről, az egykori bemondóról, aki súlyos műtétek után elhunyt. Temetéséről június 6.-án számolt be a Híradó.

" Az orvostudomány csodája volt, hogy január 13-án a klinikai halál állapotából visszahozták az életbe. Kiváló orvosok kezében volt az elsőtől az utolsó pillanatig, nem rajtuk és nem saját élniakarásán múlott, hogy végül mégis távozott közülünk.
Az infarktus után - kétszer operálták. A harmadik műtétet is tudatos nyugalommal, bölcsességgel vállalta: világos volt, ez az egyetlen esélye arra, hogy újból önmaga le-gyen, az a Varga Jóska, akit a nézők milliói ismertek és szerettek. Az idén lett volna 52 éves.
Életének nagyobbik felét - 32 esztendőt - az újságolvasó, rádióhallgató, tévénéző magyar közönségnek szentelte. Dolgozott napilapnál, mély, férfias orgánumát ismerték a rádióhallgatók, aztán megismerték a tévénézők is. A Híradó belpolitikai műsorvezetője volt 1970 óta. Hivatását nagyon komolyan vette. Szolgálatnak tekintette minden megjelenését a képernyőn, szolgálatnak a nézők iránt.
Soha nem vette félvállról a legcsekélyebb feladatot sem; mindent, amit elmondott, leírt, igazi műgonddal fogalmazott meg. A szép magyar beszéd apostola volt, s a maga módján, a maga példájával sokat tett nyelvünk tisztaságának megőrzéséért. Az utódoknak van mit tanulniok tőle.
A képernyőn szinte mindig komoly volt, a nézők ritkán látták mosolyogni. Másik arcát, a derűset, a vidámat - talán valamiféle szeméremből - inkább csak a családnak, a barátoknak, a munkatársaknak tartogatta. Akik nap nap után vele dolgoztak, egyszerre tapasztalhatták igényességét, szigorúságát, s a televíziós munka görcseit, konfliktusait kedvességgel, humorral feloldó bajtársiasságát.
Fegyvertárs volt abban a küzdelemben, amely napról napra folyik a nézők még gyor-sabb, még pontosabb, még hitelesebb tájékoztatásáért. Ha volt sikerünk - része volt benne, megtette érte ő is a magáét. Ha voltak kudarcaink - segített az okok megtalálásában, kijavításában. Nemcsak mint televíziós szakember, hanem másik minőségében is - mint a Tv-híradó kommunistáinak választott titkára. Nélküle visszavonhatatlanul más lesz ez a közösség és nem lesz ugyanaz- a műsor sem, amelyet több mint ezerszer vezetett.Néhány hete ezeken a hasábokon kis tudósítás jelent meg arról, hogy már lábadozik, de még várni kell, míg újra találkozhatunk vele. Ez a nagyon remélt találkozás most már - végérvényesen elmarad. Varga Józseftől, Varga Jóskától búcsúzunk. " Márványi György.

21.25 Megkérdeztük a miniszter újabb adása. Még február 13.-án, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökének Bajnok Zsoltnak, Megyeri Károly elnökhelyettes írt kérelmet: "Három év, óta jelenik meg a képernyőn a sikeres <> sorozat. Sajnos az év első felében nem kaptunk lehetőséget arra, hogy e műsort megvalósíthassuk. Kérem a segítségedet ahhoz, hogy az első félév folyamán legalább egy alkalommal műsorra tűzhessük a < című műsort. Kérésünk és javaslatunk, hogy Hetényi István pénzügyminiszter elvtársat e műsor keretében április második felében meginterjúvolhassuk. (...)" - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9. 86. doboz. A műsor szerkesztő riportere: Bán János, vezető - operatőr: Mezei István, rendezte: Kígyós Sándor.

Május 29. 18.00 ABLAK e heti adása, tartalomból: Lakásokról Budapesten, Vendégvárás a Balatonon, ismét az ötnapos munkahétről. A szolgáltatásokkal foglalkozó újszerű élő tévéműsor, az Ablak vendéglátórovata akciót indított: nézői állapították meg - különböző kritériumok alapján -, hogy melyik a Balaton legkiválóbb illetve leggyengébb étterme, vendéglője. (Korábban ezt az akciót már kipróbálták a Dunakanyar vendéglátóiparában, ahol a váci Kőkapu étterem és a Szentendre-szigeti Pokol csárda nyert. . .) Az e heti műsor műsorvezetője: Kovalik Károly, szerkesztő: Peták István, rendezte: Pintér Gyula.
22.15 Zenés TV Színház újabb bemutatója. Dohnányi Ernő: Változatok egy gyermekdalra. (balett). Szerkesztő: Handel Edit és Romhányi Ágnes, vezető - operatőr: Szalai András, rendezte: Horváth Ádám.
2. műsor - 20.01 A nemzetközi ifjúsági televíziós klub (Interklub) műsorakció keretében magyar- bolgár műsor. Szerkesztő: Hárs György, műsorvezető: Feledy Péter, operatőr: Dobay Sándor és Kátai Balázs, rendező: Szélyes Zoltán.
Május 30. 20.5 Egy népszerű tévékezdeményezés: Előttem az utódom - művészek mutatják be életművük folytatóit. Szerkesztő - riporter: Kolozsi Béla, műsorvezető: Feyér Zoltán, vezető - operatőr: Zádori Ferenc, rendezte: Bilicsi Erzsébet.
Május 31. 20.05 Vészi Endre: Messziről jött ember, tv-játék, bemutatója. Dramaturg: Szántó Erika, vezető - operatőr: Marczali László, rendezte: Marton László. Szereplők: Páger Antal, Tolnay Klári, Őze Lajos, Csomós Mari, Kútvölgyi Erzsébet, Moór Marianna, Szombathy Gyula.
" Vasárnap este A messziről jött ember című tévéjátékot láthattuk, amely egyértelműen igazolta azt, hogy ebben a műfajban sem bizonytalankodik. Olyan témát ragadott meg, s világított meg sokoldalúan, amely akarva - akaratlanul Is mind-annyiunkat foglalkoztat, sőt érint. Arról van szó, hogy rohanunk, ezernyi elfoglaltság terhel bennünket, s mire hazajutunk, lelki fényeink kialszanak. Szótlanokká, zsörtölődőkké, nyűgösökké válunk, mert fáradtak vagyunk és kevés szabad per-cünkben is kínoznak vélt, vagy valódi munkahelyi sérelmeink. (...) Minden színész remekelt, de a pálmát mégis a Tolnay Klári -Páger Antal kettős vitte el, ők ugyanis nem játszották, hanem élték is a jeleneteket. Vészi néha lazára engedte a tempót, olykor felesleges részletekre pazarolta az időt - ezt a hibáját nem vette észre Szántó Erika dramaturg, ráadásul nyomatékolta, Marton László rendező - mégis emlékezetes estével ajándékozta meg a nézőket. Gondolkodtatni akart, s mivel írónak - költőnek is a jobbak közé tartozik, ez sikerült is neki... " - részletek - írta Pécsi istván, Hevesi Népújság, 1981. június 2.

Május. (nincs konkrét dátum, a dokumentumon) Nagy Richárd az MTV elnöke és Szakali József a központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, együttműködési megállapodást kötöttek a kapcsolatok továbbfejlesztéséről. - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 85.doboz

Június
Június 1.-én megtartott vezetői értekezleten tárgyalták a Politikai Adások Főosztályának 1982. évi munkatervét. A Jegyzőkönyv kivonat szerint a téma tárgyalása után Nagy Richárd elnök határozatai következők voltak:
"A, Általánosságban hangsúlyozta, hogy a műsorfőosztályoknak a jövőben még jobban törekedniük kell a percértékek növelésére, azaz tartalmasabb, elmélyültebb műsorok készítésére.
B, A PAF belpolitikai műsorait korszerűbbé kell tenni az aktualitások fokozott mértékben való előtérbe helyezésével.
C, Növelni kell az élő adásokat, és kialakítani egy tördeltebb műsorszerkezetet.
D, Őszig egy általános jellegű felülvizsgálatot kell végezni a PAF műsorfolyamatában, különös tekintettel a sorozatműsorok korszerűsítésére.
E, Az iparpolitikai és agrárpolitikai adásoknál ügyelni kell arra, hogy az arányok továbbra is megfelelő mértékben érvényesüljenek.
F, A PAF 1982.ben 13.000 perc körüli sugárzási idővel számolhat. Az elfogadott műsorhoz szükséges technikai igényeket előre láthatóan biztosítani fogjuk. " - Magyar Országos Levéltár - XXVI - A- 9. 33. doboz, MTV iratok.
Június 2. 2.-műsor - 20.01 Puska nélkül, vadászati és természetvédelmi vetélkedő. A Pécsi Körzeti Stúdió műsora. Szerkesztő - riporter: Gombár János, vezető - operatőr: Bárány György, rendezte: Born Ádám.
Június 3. 20.10 Mesterházi Lajos: Szerencsétlen flótás, tv-film bemutató. Dramaturg: Zahora Mária, operatőr: Boldizsár Károly, rendező: Gaál Albert. Szereplők: Dunai Tamás, Venczel Vera, Bekő Gyula, Simon Zsuzsa, Tóth Judit, Hegedűs Erzsi, Horkai János, Fillár István, Somin Géza, Telessy Györgyi, Kocsis Mária, Simics Mihály, Dombóvári Ferenc, Vidó János, Balogh Bodor Attila, Lendvay Gyula, Szoó György, Zoltay Miklós, Bíró Anna, Besztercei Zsuzsa, Dávid Ágnes, Garamszegi Mária, Kádár Flóra, Kárpáti Magda, Fenyvesi Balázs, Létay Klári, Pataki Ágnes, Újváry Nettka.
2. műsor - 22.15 az MTV Fiatal Művészek Stúdiója (FMS) bemutatója: Kocsis István: Bolyai János estéje, monodráma. Dramaturg: Kabay Barna, operatőr: Illés János, rendezte: Radó Gyula, Bolyai János szerepét Rajnoha Ádám alakította.
Június 4.-én tartott Vezetői értekezleten tárgyalták az Ifjúsági és Oktatási Főosztály 1982.-évi munkatervét. A jegyzőkönyv kivonat szerint? - " a témához hozzászóltak: Dobos, Sándor és Czigány elvtársak".
Javasolták: érdemes lenne a Szovjet Televízió ifjúsági adásainak műsorformáit nagyobb érdeklődéssel tanulmányozni, és a kedvező tapasztalatokat felhasználni. Kérték a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályát, hogy lehetőség szerint fordítson még több energiát a szovjet rajz-, báb, mesefilmek beszerzésének elősegítésére.
Nagy Richárd elvtárs határozatai:
A, A Főosztály 1982-ben 55.000 percsugárzási idővel, 22.000 perc gyártási idővel és 1830-1856 kapacitási nappal rendelkezik.
B, A gyermekműsorok mennyiségét növelni kell. Erre minden anyagi lehetőséget biztosítunk.
C, A bábműsorok komplex fejlesztésére vonatkozó tervet és költségvetést kell készíteni. Határidő: 1981. november. Felelős: Csapó és Kovács et. " Magyar Országos Levéltár - XXVI - A- 9. 33. doboz, MTV iratok.
Június 4. 19.30 Tudományos szenzáció tanúi lehetnek a tévéhíradó nézői: láthatták, amint a budapesti I. sz. Nőgyógyászati Klinikán egészséges kisbabát hoznak a napvilágra méhen kívüli terhességből, a műtétet vezette Dr. Csömör Sándor professzor. A riportot Bayer Ilona szerkesztő - riporter és Csák István operatőr készítette.
Június 5. 20.25 Találkozás egy régi szerelemmel, Gábor S. Pál szerzői estje volt látható a képernyőn. Szerkesztő: Tánczos Gábor, műsorvezető: Antal Imre, rendezte: Csenterics Ágnes.
Június 6. 17.55 a Tájak, városok, emberek sorozatban vetítették Simó Endre szerkesztő - riporter, Lukács Lóránt rendező - operatőr, Szicilia - "három tenger szigete" című filmjét.
2. műsor - 19.50 Majakovszkij: Gőzfürdő, szatírájának közvetítése közvetítése a győri Kisfaludy Színházból, felvételről.
Június 11. 17.20 a Szovjet Televízió 9-es Stúdió című külpolitikai műsorának átvétele, amely a nemzetközi energiaproblémákkal, az olajválság gazdasági és világpolitikai hátterével foglalkozott. Műsorvezető: Valentyin Zorin.
20.10 Már a tízedik évfolyamában a "Jogi esetek" című műsorsorozat, Szerkesztő: Koós Béla, operatőr: Czóbel Anna, rendezte: Endrődi Sándor.
" Nem mindenki tudja, hogy a Jogi esetek szereplői nem a valódiak. Csak földi másuk. Statiszták, akik azonban olyan jól teszik a dolguk, hogy olykor ujjal mutogatnak rájuk az utcán vagy megszólítják őket a közértben. Statisztái a tévéműsornak, ami több mint tíz éve változatlanul érdekli a közönséget és aminek műsorvezető-forgatókönyvírói - Fluckné dr. Papácsy Edit finom eleganciájával és Baranyai János precíz tudásanyagával - is kiérdemelték a nézők figyelmét, dr. Erőss Pál szakértő pedig lelkiismeretességével a többség rokonszenvét. (...) A levélírók alakították, formálták arculatát, hát nekik is köszönhető, hogy nézőszáma nem csappant, sőt. Megtörtént, hogy a Jogi esetek egyik számának hatására törvényt módosítottak. Belátván: a törvények akkor jók, ha emberekre szabják és húzzák. De volt, aki a tévéműsorra hivatkozott a bíróságon, mondván: az ő ügye is pont olyan. Csak éppen a körülmények voltak mások. Egyik ügy hasonlíthat ugyan a másikhoz, de nincsenek kaptafára húzható sorsok.
Sorsok. A Jogi esetek dokumentarista hűséggel sorsokat mutat be (...)" - részlet - írta (magyar) Magyar Ifjúság, 1981. június 26.
2. műsor - 22.30 A szuzai menyegző, Sűtő András drámája a Nemzeti Színházban, részletek az előadásból, Sütő Andrással és a rendező Ruszt Józseffel Tarján Tamás beszélgetett. Szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Hollós Olivér, rendező: Török Ilona.
Június 12. 21.25 Bárány Tamás: Brutus, tv-játékának a bemutatója, Dramaturg: Deme Gábor, vezető - operatőr: Márk Iván, rendezte: Iglódi István. Szereplők: Andorai Péter, Gelley Kornél, Reviczky Gábor, Kovács Mária, Szakács Eszter, Verebes István, Trokán Péter, Gáti József, Kézdy György, Kránitz Lajos, Hável László, Tolnay miklós, Hetényi Pál, Tándor Lajos, Mihály Pál, Képessy József, Újlaky László, Dombóvári Ferenc, Bajcsay Mária, Horváth József, Edőcs István, Pelsőczy László, Hunyadkürty István, Kollár Béla, Gyulay Károly, Sándor Géza, Mezei Lajos, Vándorffy László, Komlós Róbert.
2.műsor - 22.00 Pori Jazz 1980. Szerkesztő: Módos Péter, operatőr: Zentay László és Vagyóczky Tibor, rendezte: Kárpáti György.
Tóth Barna, a Televízió díszlettervezője bronzérmet nyer az Újvidéken rendezett nemzetközi díszlet- és jelmeztervező kiállításon.
Június 17. 21.00 Dávid Ilona: A sóder, tv-játékának a bemutatója. Dramaturg: Szilágyi András, operatőr: Darvas Máté, rendezte: Palásthy György. Szereplők: Pap Vera, Gáspár Sándor, Agárdi Gábor, Balázs Péter, Benedek Miklós, Csákányi László, Gálvölgyi János, Hacser Józsa, Halász László, Horváth Gyula, Kautzky József, Kállai Ilona, Mikó István, Szerencsi Hugó, Sztankay István, Tahi József, Velenczey István, Zenthe Ferenc - és sokan mások
2. műsor - 20.01 Shakespeare: Hamlet, tragédia közvetítése a Madách Színházból, felvételről.
Berecz Annamária az MTV Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője állásfoglalást kért június 18.-án Fordor Lászlóhoz (MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztály helyettes vezetőjéhez), küldött levélben arra vonatkozólag, hogy milye választ küldjön az MTV a Lengyel Televízió azon kérésére, hogy az 1980-ban elhalasztott Lengyel TV estet ebben az évben műsorra tűzzék-e? Fodor László júliusi válaszában azt írta, hogy (Ag.435/2) az MTV mutassa ki készségét, de húzza az időt a hosszabb előkészítésre hivatkozva. - Magyar Országos Levéltár 288f/22/1981/ 3o. öe. MSZMP APO iratok
Június 19. 20.25 Újabb tv-játék bemutató. Zimre Péter: Ítélet előtt. Dramaturg: Semsei Jenő, vezető - operatőr: Marczali László, rendezte: Bohák György. Szereplők: Horváth Sándor, Gobbi Hilda, Oszter Sándor, Bordán Irén, Avar István, Tóth Judit, Gelley Kornél, Gera Zoltán, Bay Gyula, Dunai Tamás, Farkas Antal, Hegedűs Erzsi, Helyei László, Kiss Mari, Kránitz Lajos, Simorjay Emese, Sugár István, Sugár László, Szacsvay László, Vadnay Éva.
2. műsor - 20.00 Pulzus, könnyű, zenei panoráma újabb adása. Szerkesztő: Módos Péter, házigazda Szetvanovity Dusán és Módos Péter, rendezte: Bodnár István.
" Szörényi Levente palántát kapálgat, mint hallottuk a rádióban. Bródy Jánoshoz, mint olvastuk a Pesti Műsorban nyílt levelet intéztek, élve a gyanúperrel, hogy a visszavonulás gondolatával foglalkozik. Az Omega úgy látszik, belefáradt a sok nyilatkozatba, meg talán a zenélésbe is. A Piramis tájának elnéptelenedését és elcsendesedését magánszociológusok vizsgálgatják, egyelőre eredménytelenül. Az M7-es reklámdalicák írására adta a fejét. Már csak Traubit akarnak, meg természetesen pénzt. Dorog, nyolcszázéves jubileumán egésznapos rockparádét rendeznek, a hosszú névsorban a nagymenők sehol, ellenben sok a <>". Mintha melegcsákány- és <> - váltás menne végbe a hazai könnyűzenében, miközben az a néhány érintett hosszúi idő után újra táncdalfesztiválra készül.
A Pulzus című, könnyűzenei műsor a műfaj könyöke táján tapogat, a pulzust,mint címében ígéri nem nagyon találja. Pedig micsoda lehetőség az - az ötven perc ! - sóhajtana tel a hazai sportélet, amely a televízió-fennállása óta nélkülözi a sporteredményekhez méltó és a továbbfejlődéshez elengedhetetlen, elemzésekre is alkalmas terjedelmesebb műsoridőt. A könnyűzene megkapta, de nem érdemli meg. Nem azért, mert a Szörényi Levente szabadidejében palántát kapálgat, s a Bródy esetleg a visszavonulás gondolatával foglalkozik, mert a Piramis <<összedőlt>>, az Omega meg áltatja a híveit. Azért mert nem tudja jól felhasználni az ötven percét. A szándék érthető és elfogadható, hogy a Pulzus a hazai könnyűzene érverését kívánja kitapogatni, az már kevésbé, hogy a jelenségeket kiragadja a nemzetközi összefüggésekből, s <> alapon a műfaj jelen hazai állása szerint időszerűtlen sztárolást valósít meg. Állítólagos világhírekről beszél, márkajelző csillagokkal dobálózik. Egy tipikusan nem magyar műfajban a belterjes magyarosai játszása enyhén szólva mosolyogtató. Joggal panaszkodnak a muzsikusok, hogy a könnyűműfaj kritikám úgy, ahogy van, hiányzik. A Pulzus informative is kritikátlan megközelítési módszere a panasz jogosságát húzza alá. A nemzetközi összefüggések figyelembevételével természetesen azt is jelentené, hogy a hazai zenekedvelő külföldi információkat kapjon, úgy mint a tévéhíradóban. A műsor közreműködőinek bennfentes, ám a nyilvánossággal meg nem osztott tájékozottsága ilyenformán haszontalan, hiszen nem válik közkinccsé, orientáló tényezővé. S itt magától értetődően nemcsak a rockról van szó. (...) " - részlet - írta - P.M. Kisalföld, 1981. június 24.

Június 20. 20.15 Bécs - Budapest közös zenés tévéműsor a két fővárosból. Műsorvezetők: Erwin Fischer, Edi Finger, Gyulai István, Szepesi György. Szerkesztők: Susanne Rathony, Kóthy Judit, vezető rendezők: Herbert Fusch, Marton László.
"Előfizetői emlékezet óta nem volt még ily csinnadrattás, léggömb függönyös, ide - oda kapcsolásos nemzetközi gálaest, mint most, szombaton, amikor Bécs és Budapest köszöntgette egymást a kamerákon és a mikrofonokon keresztül. Hogy milyennek tetszett ez a kölcsönös bókolás? Először is nagyszabásúnak. Aztán technikailag hibátlannak. (Ahogyan a két műsorvezetőt szinte, egymás zsebébe ültették!) Aztán jól pergőnek. Aztán látványosnak. Aztán... Aztán éppen olyan kidekázottan kommersznek, ahogyan az efféle jószomszédi telekommunikációs szervuszolásoknak lenniük kell. Aki ilyet várt, biztosan nem csalódott." - írta Akácz László, Pest megyei Hírlap, 1981. június 23.
"Egy újfajta K. und K. van érvényben ma nálunk, mondta Erwin Fischer, az osztrákok műsorvezetője Gyulai Istvánnak, a mi műsorvezetőnknek, a szombat esti Bécs - Budapest műsorban. Aztán ügyesen kivárta, míg a megrökönyödés kellő hatásfokot ér el hallgatóságában, csak akkor fejezte be a mondatot: Kádár und Kreisky. A poén jól ült, természetesen kijárt érte a taps és tetszésnyilvánítás. Az egész összeállítás megérdemli az elismerést éppen, mert az újfajta K. .und K. szellemében fogant, s esze ágában sem volt azzal a régi K und. K. hangulattal szórakoztatni, molyrágta poénokat és avitt jovialitást varrva a nosztalgiával elárasztott közönség nyakába. Ma-gyarán, ez a műsor attól volt jó, ami kimaradt belőle. A program összeállítói nem a nagypapáknak csináltak hangulatos estet. (...) " - részlet, - írta - (bé) - Esti Hírlap, 1981. június 22.
Június 21. 15.30 Juhász Árpád, Kalendárium című műsora. Műsorvezető - szerkesztő: Juhász Árpád, szerkesztő: Papp Ferenc, vezető - operatőr: Mezei István, rendezte: Simó Sándor.
" (...) Szintén vasárnapi látnivaló volt a gyorsan és méltán megkedvelt Kalendárium. Amilyen fürgén reagál, olyan alaposan tájékoztat ez a Juhász Árpád vezette és szerkesztette műsor, amely, lám, milyen jó tudományos témát - egy torzult személyiség önleplezése - talált a york-shire-i hasfelmetsző gyilkos - sorozatában, illetve amely élő és valóságosan is eleven összeállítás egyebek között fővárosunkat mint barlangos metropolist mutatta be.
Igen, így van: sok egyéb kincse és értéke mellett, arról is nevezetes Budapest, hogy egyetlen olyan fővárosa a világnak, ahol ily tömegű és szépségű barlang búvik meg a hegyek gyomrában, örömmel nyugtázhattuk, hogy a Pálvölgyi-barlangnak most egy még újabb - úgy 800 - 1000 méteres - szakaszát fedezték fel, és ez a járatrendszer talán-talán kapcsolatba kerülhet a Mátyás-hegyi barlanggal is. Ez kétségkívül szenzációs egyesítés lenne! A Szemlőhegyi - barlang talán jövőre várható megnyitása pedig szintén szenzációszámba megy majd, egyrészt azért, mert cseppkőcsodái páratlanul szépek, másrészt meg azért, hogy a természetnek ez a kincsestára potom fél évszázad alatt vált - pontosabban: válik - láthatóvá. De még ily túl későn is jobb, mint soha". - írta Akácz László, Pest megyei Hírlap, 1981. június 23.
20.05 Csurka István: Nagytakarítás, szatirikus játék közvetítése a József Attila Színházból, felvételről.
Június 22 - 26. között zajló Veszprémi Tévétalálkozó , megnyitóról tudósított a TV - Híradó aznapi adásában Ránki Júlia szerkesztő - riporter és Hadházy László operatőr, majd a június 28-i A HÉT adásában Poór Klári beszélgetett a találkozó kapcsán Cseres Tibor íróval, a tv-játékokról.
A korabeli vélemények szerint - hasonlóan az 1980- as találkozóhoz - ebben az évben is a a Fiatal Művészek Kísérleti Stúdiója négy produkcióból való válogatása volt a legizgalmasabb a programban.

A díjazottjainak listája:

VÉDTELEN UTAZÓK / tévéjáték / rendező Felvidéki Judit, író Keller Zsuzsa és Felvi
déki Judit, operatőr Hollós Olivér, dramaturg Schulze Éva /
Veszprém város díja l

IV. HENRIK / tévéváltozat / rendező Esztergályos Károly, operatőr Bíró Miklós,
dramaturg
Litványi Károly, író Füst Milán, zene Szunyogh Balázs /
Fődíj

OROSZLÁNSZÁJ / tévéjáték / rendező Kern András, operatőr Halász Mihály, író
Marguerite Duras /
Fődíj

Millöcker: A KOLDUSDIÁK / tévéoperett (Zenés TV Színház) / rendező Seregi László, operatőr Nagy József, dramaturg Bánki László / Fődíj

Különdíjak:
Törőcsik Marinak az OROSZLÁNSZÁJ című tévéjátékban nyújtott alakításáér,

Moór Mariannának, a JEGOR BULICSOV, a VENDÉGSÉG és az OROSZLÁNSZÁJ című tévéjátékban nyújtott alakításáért,

Őze Lajosnak, a KI LESZ A BÁLANYA és a JEGOR BULICSOV című tévéjátékokban nyújtott alakításáért,

Halász Mihálynak, a találkozón bemutatott három különböző produkció opera-tőri munkájáért,

Dömölky Jánosnak, a KI LESZ A BÁLANYA című tévéjáték rendezéséért Jánoskuti Mártának, a VÁLJUNK EL című tévékomédia jelmeztervezői munkájáért,

Romhányi Józsefnek, a PÁRIZSI ÉLET című zenés tévéjáték (Zenés TV Színház) televízióra alkalmazásáért és a dalszövegekért

INDUL A BAKTERHÁZ / tévéjáték / rendező Mihályfy Sándor, író Rideg Sándor, forgatókönyv Schwajda György, operatőr Kecskés László, dramaturg Zahora Mária.
Közönségdíj

INDUL A BAKTERHÁZ / tévéfilm / rendező Mihályfy Sándor /
a tévékritikusok díja

Fényes Szabolcs: MAYA / zenés játék (Zenés TV Színház) / rendező Horváth Tiva
dar, operatőr Mestyán Tibor, dramaturg Ruitner Sándor, író Harmath Imre,
Romhányi József.
Közönségdíj

"Az elmúlt negyedszázadban nemcsak a tévéműsorok mennyisége, hanem minősége is óriásit változott. Egyre több jó tévéjáték, tévéfilm kerül képernyőre az utóbbi időben, s ez nagyon fontos, hisz míg a mozifilmeket százezrek, a tévé műsorát milliók nézik. A televízió ezért talán a legfontosabb ízlésformáló rangjára emel-kedett. Mint az immár több mint egy évtizedes veszprémi tévétalálkozó filmjeinek színvonala is mutatja, a tévés rendezők nem ülnek <>, hanem állandó-an keresik az útját-módját annak, hogyan lehetne még színvonalasabb produkciókat készíteni e sajátos vizuális műfaj néha szűkre szabott keretei között. Amelyek - számtalan példa bizonyítja mostanában -, nem is annyira áthághatatlanok. Legalábbis tágíthatóak.
A kísérletező kedv jól érződött az elmúlt héten vetített 18 tévéfilmben, amelyek a XI. veszprémi tévétalálkozó versenyanyagát képezték. A második műsorban láthattuk valamennyit, s bátran mondhatja a tévénézők népes tábora, hogy régen dúskálhatott ilyen jó programban. Igaz, sok filmet már előzőleg is megnézhettünk, az ismétlés nem kisebbítette hatásukat. Valamennyi műfaj szerepelt: színházi dráma, revűoperett, komédia, tragédia, vígjáték, zenés játék - természetesen valamennyi képernyőre alkalmazva. A tévés műfajok növekvő értékét bizonyítja, hogy olyan neves rendezők mellett, mint Seregi László, Esztergályos Károly, Mihályfy Sándor, s a rendezőként is kiváló Kern András, legjobb színészeinket is sikerült megnyerni a(...)" - részlet - Békés megyei Népújság.
"Az idei fesztivál légkörét - hangsúlyozva, hogy ez szigorúan egyéni benyomás, meglehet, abszolút szubjektív impresszió - számomra a megállapodottság, a már kialakult fórmákhoz való határozott ragaszkodás jellemezte. Élesen megnyilatkozott ez a találkozó menetrendjében, mely pontosan követte a hosszú évek során bejáratott és többé - kevésbé bevált programot. Az ősbemutatóktól, a tévébuszok forgalmától a viták, az ünnepélyes nyitás és a még ünnepélyesebb zárás protokollján át egészen az immár hagyományos tihanyi orgonaestig és az azonos tipográfiájú kiadványokig minden azonosan ismétlődött: már-már valamiféle <> képzetét keltve a félig - meddig kívülálló részvevőben. (...) " - részlet, írta Hegyi Gyula, Magyar Hírlap, 1981. július 1.

Június 23. 22.00 Nagy feltűnést kelt Ránki Júlia "Cigányfilm" című dokumentumfilmje. Rendező - operatőr: Hadházy László. A Tv dokumentumfilm - osztályának produkciójában készült film két és fél év történetét meséli el, témája egy cigánytelep megszűnése és egy másik település keletkezése.

Ránki Júlia szerkesztő - riporter így ajánlotta a filmet a nőzők figyelmébe a Rádió és Televízió Újság 1981. /25 számában: "Erről a filmről talán egyetlen sort sem kellene írni, hiszen a címéből és a műfajából minden szükséges kiolvasható. Aki tehát úgy dönt, hogy este tízkor neki kezd a hetvenperces műsornak, sejtheti, tudhatja, mit fog látni. Ám mégis kell néhány sort írni, főként azok miatt, akik esetleg e téma szokványos feldolgozására számítanak. Valóban, mostanában sokan, sokféleképpen beszélnek a cigányokról. Számosan úgy vélik: ismerik a cigányságot, mások életformájuk egzotikumára figyelnek. És nem késlekednek hozzátenni, hogy a cigányokról természetesen előítéletek nélkül kell beszélni. A film arról szól, hogy... Nem! A film hetven perce sem elég, hogy arról szóljon, mennyire vagyunk mások vagy <>, nehéz és hátrányos sorsú állampolgárok, felelős beosztásban dolgozók, döntésre jogosult vezetők, ki mennyire függ a másikától. A Tv dokumentumfilm-osztályának produkciója két és fél évig készült. Témája egy cigánytelep megszűnése és egy "másik település keletkezése. Bizonyos jeleneteire azt mondhatjuk: ilyet aligha láthattak a nézők és reméljük, a jövőben még kevésbé láthatnak ..."
" Cigányfilm címmel több mint egyórás dokumentumfilmet mutatott be tegnap késő este a televízió. Ránki Júlia és Hadházy László 1978 és 1980 között felvevőgéppel kísérte, végig a Szeged melletti Kiskundorozsmai cigánytelep felszámolását. A film egyik nagy érdeme, hogy elkészült, illetve, hogy ilyennek készült el. A Cigányfilm tényszerű, lelkiismeretes, felelősségteljes munka! És okos. Nem élt az ilyen esetben felkínálkozó erőteljes képi hatásokkal, a nyomorúságos életkörülmények aprólékos bemutatásával, nem, dugta az orrunk alá 02 emberi lét alatti létezés megdöbbentő dokumentumait. Mert nem megdöbbenteni akart. A film készítői pontosan tudták, hogy a megdöbbentések és megdöbbenések határán már régen túl van ez a téma, s a prédikátori dörgedelmekkel előcsalogatott érzelmek önmagukban semmit sem érnek. Sőt, önmagukban semmit sem érte. Ránki Júlia és Hadházy László az előítéletekkel szemben nem egy másfajta végletet, szívgárdista lelkigyakorlatot kínál <>. Ez a film egyszerűen azt mutatta be, hogy mennyire összetett és ellentmondásokkal terhes mindkét fél - a cigánytelepi lakosság és a náluk gondoskodó városi vezetőség? - helyzete. Hogy könnyű a formális logika szerint ítéletet mondani: az egyik vagy másik magatartás fölött, ám ha a megnyugtató megoldás után kutat egy egész testület, a kérdésnek ezernyi buktatója kerül felszínre. Minden igennel szemben legalább egy nem áll, és a cigány lakosság beilleszkedését segítő intézkedések mindkét oldalon újabb problémáiéit szülnek,
ha ezek a problémák nem is olyan véglétesen drámaiak, mint a korábbi állapotokból fakadók. A Cigányfilm a megértés, az értelem filmje. Nagyon leegyszerűsítve: azt is leszűrhettük magunknak, hogy nagyon nehéz a helyi vezetőknek megoldást találni, de
egyáltalán nem könnyű a cigányoknak sem egycsapásra egy másfajta életforma, másfajta követelmények szerint megváltoztatni életüket, s megváltozni nekik maguknak. Egy telep
felszámolásának folyamatába sok mindenre oda lehet figyelni, sok mindent ki lehet emelni - a Cigányfilm azzal tette a legtöbbet, hogy megértetni akarta: tenni kell és tudni, hogy az első lépéseket követniük kell a továbbiaknak " - írta (bé) Esti Hírlap, 1981. június 24 .
A film vetítése után Csáki Judit a Népszava munkatársa beszélgetett Ránki Júliával, részletek az interjúból:
"Nemrégiben mutatta be a televízió Hadházy László és Ránki Júlia Cigányfilmiét. Amikor a másfél éves forgatás részleteiről, körülményeiről beszélgettünk a riporter Ránki Júliával, mintha csak az idő pergett volna vissza, újra ideges lett, izgatott. Pe-dig a film - éppen szikár objektivitásával, hűvös tárgyilagosságával, mintha minden érzelmet nélkülözne:
- Ez volt az egyetlen tisztességes út - mondja. - A teljes elfogulatlanság, előítéletmentesség - ha van ilyen. A kiskundorozsmai cigánytelepen - nem egyetlen az országban - a civilizációtól elvágva, nyomorúságos körülmények között éltek em-berek, családok. A film - kerülve minden érzelgős, esetleg sokkoló effektust - mintegy drámai indításként, mindössze tudósít erről, képekben, adatokkal. Közbelép a hivatal, az állam: a telepet fel kell számolni. Megindul a társadalmi gépezet: úgyne-vezett cs-lakások építését határozzák el.
- Amikor először mentünk el az illetékesekhez, felkészülten, barátságosan fogadtak - mondja Ránki Júlia. - Később hűvössé vált a viszonyunk, közben persze módosultak a határidők is, az eseményekről véletlenül, hosszas nyomozás után értesültünk (...) A film legdrámaibb része a lakásosztás. Van, aki kiszolgáltatottan és alázatosan, van, aki öntudatosan, nagy hanggal járul a <> elé. Negyven négyzetméteres panellakásokat kapnak, két helyiséget, villany van benn, és egy fűthető, kályha. A sorházhoz egyetlen vízcsap, kint. A putri után a fokozatosság elve szerint.
- Csakhogy nincs tovább lépcső. Az illetékesek ezzel hosszú időre megoldották a feladatot, felszámolták az addigi cigánytelepet. A mostani szintén el van vágva mindentől, szintén telep, de mivel egészségesebb a réginél, már nem lehet belekötni.
- A hivatal, a tanács illetékese gátlástalanul kiabált a cigányokkal a kamera előtt. Vagy rejtett kamerával dolgoztak? Dehogyis - vágta rá. - Egyszerűen elfeledkezett magáról ...(...) " Népszava, 1981. július 9.

Június 25. 20.50 Kurucz Gyula: Négy csend között hallgatás, tv-film. Dramaturg: Szántó Erika, operatőr: Bornyi Gyula, rendezte: Nemere László. Szereplők: Kozák András, Drahota Andrea, Máthé Erzsi, Mádi Szabó Gábor, Görbe Nóra, Takács Kati, Földi Teri, Kovács János, Révai Judit, Molnár Piroska, Simon György, Bullain Nilda, Csurka László, Györffy György, Kovács Károly, Zách János, Farkas Antal, Hajdú Endre, Pogány Judit, Vidó János, Edőcs István, Kiss Ferenc, Pintér Tamás.
Június 26. 19.30 A TV - Híradó tudósított a Színház és Filmművészeti Főiskola tanévzáró, és diploma kiosztó ünnepségéről.
21.30 PANORÁMA. Kalmár György ritka filmet forgatott az indiai Daramszalában, az ott élő Dalai Lámáról, "Én vagyok a Dalai láma" címmel, a rendező - operatőr: Janovics Sándor.
Június 27. - 2. műsor - 20.05 Fejes Endre: Cserepes Margit házassága, színmű közvetítése a Várszínházból, felvételről.
Június 30. STÚDIÓ 81. Szerkesztő - műsorvezető: Kepes András. Témák: Kell e- a látványosság? - beszélgetés Almási Miklóssal, a pécsi Elmekortani Intézetben készült rajzok, Istók László hagyatéka, Borsos Miklós 75 éves, Tell Vilmos Szegeden, Guernica - Picasso.
"Tájékoztasson vagy kritizáljon? Most már igazán elfelejtettük a Stúdió '80 viharos kezdetét; állandósult a forma, amelyben a műsorvezető bekonferálja a többnyire maga készítette konzerv riportfilmeket: ideje van hát újra a kérdezésnek. Mitől nem jó a televízió kulturális folyóirata? A kérdést némiképp tudatosan akkor teszem fel, amikor a forgószínpadon éppen Képes Andrásra került sor, aki (Györffy Miklós mellett) talán a legjobbnak nevezhető a maga műfajában; ezzel próbálom elérni, hogy ne a riportert, hanem a műfajt hibáztassuk. Képes András annak idején ott volt Cannes-ban (emlékszünk még talán, hogyan araszolt a kerítés tetején Marcello Mastroiani felé), most kedden pedig Spanyolországban járt, hogy a névadó helységben faggatódzon Picasso Guernicájá-ról, a rövidesen hazatérő kép s a városka lakóinak létező (vagy . talán nem is létező) kapcsolatáról. Nem volt ugyan szerencséje a riporternek, mert hiába őrzött-minden második guernicai egy másolatot ebből a képből, Képes András éppen ilyenekkel nem akadt össze, de talán éppen ezzel a negatívummal közölt valamit a riport. Olyasmit, amit egy látóhalló néző észrevehet, de amit a szerkesztő vagy a riporter nem akar kimondani! (...) Mert Képes Andrásnak van véleménye, ezt igazolja többek között az is, hogy három látványosság feltálalása után beiktat a műsorba egy beszélgetést Almási Miklóssal a látványosságról. Remek ötlet, remek szellemi csemege - lenne -, ha az idő engedné az érvek és ellenérvek kifejtését. Így azonban még a látványosság definíciójáig sem juthattak el, mindaz ami elhangzott, egy olyan egyszerű vizsgálati ténnyel agyonüthető, hogy a környezetünkből érkező információk 83 százalékát szemünk fogja fel, a látványosság te hát nemhogy nem káros, ha nem egyenesen szükséges. Más kérdés, hogy a gondolat szolgálatába vagy útjába állítják. A Stúdió '81 ma a kibírhatatlanságig tisztességes tájékoztató műsor. Láthatóan ez a célja: állásfoglalás nélkül becsületesen informálni a nagyérdeműt a kulturális élet híreiről. Csakhogy - bármennyire is jóhiszeműen teszik dolgukat a közreműködők - ez így unalmas. Emlékszem, a Stúdió '81 által kirobbantott hanglemezgyártási vitát (ami végre valami izgalmat jelenthetett volna) is az laposította el, hogy a műsorvezető kínosan ügyelt semlegességére, ahelyett, hogy összefoglalta volna az elhangzottak nyomán kiala-kult saját véleményét, ezt a nézőre bízta. Véleményre pedig szükség van. Vagy azért, hogy egyetértsünk, vagy azért, hogy vitatkozzunk vele. (...)". -részletek, írta Vértes J. Andor, Fejér megyei Hírlap, 1981. augusztus 13
A Tervezési és Szervezési Főosztály, nevében Kövesdi László elkészítette 1981. július 7-én az 1981. évi I. félévről készült tájékoztató elemzést, ebből kiderül, hogy a Televízió jelentősen túllépte az I. Félévre tervezett műsoridőt.
"Az első félévben 10% -kal több műsort sugároztunk, mint amennyit az 1981-es terv részarányosa lenne. Ennek legfontosabb okai a nyolc hétfői adásnap, és a hét vasárnapi második program. Legjobban az ismétlési elképzeléseinket múltuk felül, több mint 10.000 perccel. (...)"- - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 84.doboz.
A nyár folyamán több új televíziós film és televíziós filmsorozat forgatása indult el. Készült a magyar és szovjet televízió koprodukciós kétrészes filmje a "Fizetés nélküli szabadság" amelyet Viktor Titov rendezett, főszereplője Kalocsay Miklós volt. Szinetár Miklós is forgatta már a Liszt Ferencről készülő koprodukciós filmsorozatot, melyben NSZK, - francia- olasz - finn- koprodukciós partnerek is részt vettek, a film operatőre Kende János volt. A fiatal Lisztet Hegedűs D. Géza, az időset Darvas Iván alakította. Katkics Ilona elkezdte forgatni az Igazmondó aranyolló című gyermekeknek szóló filmjét, Csenterics Ágnes Bágya András munkásságát bemutató produkció készítését kezdte meg az I. tv stúdióban. Nemere László Bessenyei Ferenc főszereplésével szintén forgatni kezdte Valerija Vrublovszkaja drámájából "A tanszék" című tv-filmjét, a produkció éppen Sopronban, Budapesten és a MAFILM műtermeiben dolgozott.
A MAFILM műtermei közül a pasaréti ,ekkor már szinte csak a Magyar Televízió megrendeléseit szolgálta ki. Erről beszélgetett Szakácsi Lajossal, a MAFILM pasaréti stúdiójának főgyártásszervezőjével Vértessy Péter, a Magyar Nemzet 1981.augusztus 26-i számában, (részletek):
A szorgosabb televíziónézők bizonyára fölfigyeltek arra, hogy mind több tévéfilm stáblistájának végén olvasható manapság ez a felirat: <> Gyanítható tehát, hogy valamiféle bér-munka jellegű kapcsolat lehet a két <> között, s a logikusan gondolkodók valószínűleg rég rájöttek már: az efféle feliratok azért sűrűsödnek a képernyőn, mert a televízió filmgyártási kapacitása képtelen lépést tartani a két magyar televí2iós csatorna műsorigényével. Természetesen nem egyedi, magyar jelenség a tévé és a filmipar egymásra találása; az Egyesült Államokban már a rendszeres televíziós műsorszórás megindulása után szinte nyomban megszülettek a televíziós cégek és a filmstúdiók közötti szerződések. A legelső ilyet 1947-ben kötötték a Columbia filmgyárral; akkor a televíziósok régi mozifilmeket vásároltak meg sugárzásra. Az ötvenes évek elején ugyancsak a Columbia volt az, amely elsőként gyártott televíziós megrendelésre filmeket, s ma már összbevételéből 168 millió dolláros értéket képviselnek a stúdióban gyártott tévéfilmek. A kábeltelevíziózás elterjedésével a televíziós megrendelésre gyártott filmek mennyisége csak növekedni fog. Európában - ahogy ezt Szakácsi Lajos, a MAFILM pasaréti stúdiójának főgyártás-szervezője meséli ez a folyamat az ötvenes évek végén indult meg. A paletta meglehetősen színes, hiszen a MOSZ-FILM éves filmgyártásának például 40 százaléka a televíziós produkció, ugyanakkor viszont például Franciaországban egyáltalán nincs együttműködés a filmstúdiók és a televízió között.
- Nálunk 1964-ben kezdődött ez a munka - magyarázza. - Akkor három filmet for-gattunk itt, összesen 8 millió forintért. Azt hiszem, abban az esztendőben derült ki, hogy a televízió bizonyos filmes észközökkel meglehetősen rosszul ellátott, szakembereknek is szűkében volt, így ésszerűnek tűnt, hogy a kevesebb mint egy évtizedes tapasztalatokkal bíró televízió a több évtizedes múlttal rendelkező magyar filmgyártástól kérjen segítséget (...)
- Milyen formájú volt idején ez az együttműködés?
- Kezdetben a televíziósok csak bizonyos kapacitásokat i vettek igénybe a MAFILM-nél, mint például műtermeket, lámpákat. De már akkor született egy olyan megállapodás, hogy a tévé főként az elektronikus technikát, a MAFILM pedig elsősorban a filmes eljárásokat fejleszti majd. Az már más kérdés, hogy ez az egyezmény nemigen valósult meg, a 18 milliméteres filmes technikával még ma sem állunk igazán jól. A lényeg azonban az, hogy ez az együttműködés megindult; a hetvenes évek elejétől úgynevezett <>, most már, a nyolcvanas években együttműködési szerződés szabályozza a munkát. (...) A televízió műteremgondjai ma még szorítóbbak, mint valaha, ezért mind több produkció készül a MAFILM közreműködésével. Tavaly például 110 műsoregységet, azaz 6600 percnyi műsort gyártottunk a tévé részére 300 millió forint értékben. Hogy az arányokat lássuk: 1979-ben a MAFILM-nél forgatott játékfilmek 216 millió, a tévéfilmek és iskolatelevíziós adások pedig 246 millió forintnyi értéket képviseltek.
Mit hozhat a jövő, mennyire "futhat fel" a MAFlLM-nél a televíziós filmgyártás?
- Ma ezt a 300 milliós értéket 73 fő termeli itt, a pasaréti műteremben. Mi úgy véljük, hogy körülbelül évi 7000 műsorperc az a <>, amelyet az emberek és a műszaki felszerelés <> nélkül még elérhetünk. A fejlesztéshez, a fejlődéshez azonban szükséges lenne például az, hogy bővüljön a 16 milliméteres filmes kapacitás, hogy létrejöjjön egy, a tévével közös díszletegység, hogy közös be-ruházásban stúdiók épüljenek. Szükséges lenne az is, hogy az egy hónapnál rövidebb idő alatt leforgatott tévéfilmek utómunkálatai ne tartsanak sokszor két hónapnál is tovább. Biztos, hogy ez az 1 együttműködés a filmgyár és a televízió között fennmarad, ezt jelzi például az is, hogy két-három éve már közös finanszírozású játékfilmek is készülnek. Az első ilyen Oláh Gábor Fogjuk meg és vigyétek című alkotása volt. (...) "

Emlékeztetőül, már 1965 -ben vita volt a televíziós film kapacitások fejlesztési irányairól Erről már olvashattak a Fejezetek a Magyar Televízió történetéből IX. (1965) összeállításban:
"Az előző évben hosszabb vita bontakozott ki a tévés és filmes szakma és az ország kulturális vezetése részvételével arról, hogy a televízió az egyre nagyobb filmigénye kielégítésére építsen-e saját filmes gyártóbázist. Egy A film helyzete a televízióban címet viselő jelentés vitájának jegyzőkönyvében olvasható (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a Magyar Rádió Ált. Iratok 1945-1970):
<>Az MRT Pártbizottsága - Grósz Károly vezetésével - is foglalkozott a kérdéskörrel, majd határozatot hozott (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a Magyar Rádió Ált. Iratok 1945-1970):
>"

Július
Június 30 - július 2 között Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára több napos látogatást tett Borsod megyében, a TV híradó naponta összefoglalókat sugárzott az adásaiban a látogatásról.
A Szakszervezetek Országos Tanácsához beérkezett Észrevételek, vélemények a Televízióval kapcsolatban, 1981. júliusi összesítésből: "Megkülönböztetett figyelem kísérte Kádár János elvtárs Borsod - Abaúj - Zemplén megyei látogatását. A tv, a rádió jóvoltából - nemcsak az ország lakossága, de a külföld is láthatta, tapasztalhatta, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben is előrehaladás van az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális-tudományos élet területén. Ugyancsak kifejezésre jutott a magyar nép törekvése a béke megőrzéséért, a fegyverkezési verseny csökkentéséért" /Művészeti Szakszervezetek Szövetsége/. - - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9. 86. doboz
Július 1. -2. műsor- 21.10 Nemzetközi teniszverseny közvetítése Wimbledonból, több napon keresztül, riporter: Gyulai István.
"Az elmúlt műsorhétre talán a tenisz volt a legjellemzőbb Ha jól számoltam, valami tizennégy óra hosszat villogott ; képernyői a wimbledoni teniszpálya, pattogtak az apró labdák a háló fölött ide és oda, míg megtudhattuk, ki lett mos e világbajnokság győztese, melyik versenyző kapott 972 ezer 369 dollárt és melyiket keres évente 3,5 - 5 millió dollár közötti összegeket különböző cégek reklámozásival. (Mi ehhez képest az a szerény juttatás, amit egyes hazai autósok kapnak, ha kocsijukból reklámhordozót csinálnak!?) Bizonyára igen sokan nézik érdeklődve ezt a sportversenyt és sokaknak jelent gondot annak kimenetele, mégis motoszkál bennem egy eretnek gondolat: vajon olyan nagy tömegek érdeklődnek nálunk a tenisz iránt, vajon annyira fontos ez számunkra, hogy megéri a bizonyára nem kevés konvertibilis valutáért való közvetítést ilyen időtartamban, akár egyórás műsor-csúszásokkal is? Ha a válasz igenlő, úgy örülök, hogy e nem is olyan régen még csak igen szűk köröket érdeklő sport, immár százezrek kenyere lett, s hogy olyan gazdagok--vagyunk, hogy ennek közvetítése nem okoz gondot számunkra. A hét hat adásnapjából négyen volt jelen Wimbledonból a tenisz, összesen nyolc adásban, mintegy tizennégy órában. Amikor éppen nem teniszeztek, láthattunk persze mást is. Azok közül jegyzünk fel néhány adást. " - írta Benedek Miklós, Észak Magyarország, 1981. július 7.
Július 2. 20.00 Erdélyi Sándor: Abban az egy pillanatban, tv-játék bemutatója. Dramaturg Katkó István, Operatőr - Boldizsár Károly, rendezte: Gaál Albert, szereplők: Némethy Ferenc, Bánki Zsuzsa, Besesenyei Ferenc, szabó Sándor, Átva János, Solti Bertalan, Szilágyi István, Varga Irén, Hegedűs Erzsi, Bókai Mária, Gyöngyössy Katalin, Udvaros Dorottya, Benkő Péter, Fülöp Zsigmond, Gelley Kornél, Velenczey István. Beszterczei Pál, Forgách Kálmán, Szigeti András, Fillár István, Kéry Gyula, Ujlaky László, Horváth Ottó, Petrányi Ilona.
21.50 Rick Nóra szerkesztő és Pap Ferenc operatőr és Vitézy László dokumentumfilmet készített egy jászdózsai kislányról, aki nevelőszülőknél él, és az volt a kívánsága, hogy szeretné megismerni az édesanyját. A film készítői segítettek létrehozni a találkozást, amit meg is örökítettek. A film címe: "A szívek szanaszét doboknak"
"Vitézy László neve már eleve ajánlólevél. A szívek szanaszét dobognak, című dokumentumfilmjét is érdeklődéssel vártuk. Sajnos, a szétszóródott gyermekek, az anyai szeretet nélkül felnőtt fiatalok igen gyakori vendégek képernyőnkön, mindennapi életünk ezt a témát igencsak felszínen tartja. Vitézy most is igazságkereső szenvedélyességgel mutatta meg a tizennégy éves Éva és anyja kapcsolatában azt az ijesztő társadalmi jelenséget, amely éppen államunk szociális gondoskodásával visszaélve újabb, meg újabb boldogtalan fiatallal szaporítja a szeretetre vágyok számát, azokét, akik a sok-sok nevelőszülő - köztük csak a pénzért vállalkozók - között is az igazi anyát tartják édesanyának, még ha az nagyon is tudottan méltatlan az anya névre és gyermeke tiszteletére. A film elítélteti velünk - okkal - Éva anyját, de ezzel a megrendezett találkozóval használt-e? " - írta Benedek Miklós, Észak Magyarország, 1981. július 7.
" Vitézy László sok kitűnő dokumentumfilmet készített már. Nem kevésbé jól sikerült a Békeidőben című dokumentum-játékfilmje is. A tegnap este bemutatott A szívek szanaszét dobognak című új munkája azonban ismét felveti e műfaj legsúlyosabb etikai problémáját. Mennyire szabad maradandóan beavatkozni egy film kedvéért az emberek magánéletébe? Nehéz szabályt, határvonalat megállapítani, mindig csak a végeredmény szempontjából lehet helyeslőleg vagy tagadólag állást foglalni. Nos, ez a tegnap este bemutatott szomorú sorsú Évike aki, ki tudja, hányadik idegen asszonynak kénytelen már azt mondani, hogy <>; azt példázza, amit nem szabad. Vagy fogalmazzunk enyhébben: nem érdemes. Kétségtelen, nem volt olyan drasztikus ez a beavatkozás, mint- a Bűn című sorozat esetében, de milyen alapon hozza össze a televízió a gyereket és az anyát, amikor valójában egyiknek sem volt szándékában találkozni? Mit vár a találkozástól: hogy kiboruljanak vagy magasröptű eszmecserét folytassanak? Én, a néző kínosan és feleslegesen feszengek, mert olyan magánügy látványának részesévé tettek, amely nem tartozik rám. Tanulságaiban sem. Arról nem beszélve, hogy helyenként a kiváló intelligenciájú kislány jobban érezte az idegesítő némaságot, mint a riporter, aki úgy gondolta, hogy ha nem kérdez, vagy késve kérdez, akkor is megtelik tartalommal a kép. Nem telt meg. A kis-lány sorsa megrendítő. A képernyő előtt mégis feszengve ültem. Ez nem lehet célja egy dokumentumfilmnek. " írta (-bel- ), Esti Hírlap, július 5.

Július 3. 20.25 Egy különleges úti-film amelyik Peruban készült, és a világ egyik nagy rejtélyének számító ún. Nazca-vonalak titkát próbálja megfejteni egy magyar kutató új elméletének segítségével. A film a Magyar Televízió és a Dervini A.A. (Peru) Film koprodukciójában készült. Szerkesztő: Domján Dénes, operatőr: Boldizsár Károly, rendezte: José Andrés Lacko

Július 4. - 2.műsor - 17.05 Moliére: Tudós nők, a Színház és Filmművészeti Főiskola vizsgaelőadásának felvételét vetítik. Az előadás után került a képernyőre az "Osztálytalálkozó" című műsor (18.55) amely a vizsgaelőadás után egy évvel készült, a stúdióban a volt hallgatók találkoztak ismét egymással és volt osztályfőnökükkel Major Tamás színész - rendező tanárral. Műsorvezető - szerkesztő. Dr. Váradi György, vezető - operatőr: Hollós Olivér, rendezte: Török Ilona.
Július 7 -től új köntösben jelentkezett a tévétorna. A bemutató tornászok: Müller Katalin - Bérezi István, Schmittné Makray Katalin és három kislánya (Alexa, Petra és Gréta), Békési Ilona - Benedek Ferenc.

Július 7. 20.55 Rakétaválság Libanonban, Chrudinák Alajos szerkesztő - riporter és Zsombolyai János rendező - operatőr műsora, damaszkuszi beszélgetés Hafez Asszad szíriai államfővel, a közel-keleti helyzetről.

Az ország mind több városában terjednek a nagyközösségi tévéantennák, melyek nemcsak arra alkalmasak, hogy megszüntessék a háztetők városképet rontó antennaerdejét, de lehetővé teszik távoli adók jó minőségű vételét is. A lapok egyre -másra hirdetik a teljesítményfokozó antenna-erősítőket.
Július 9. 21.00 Zsombok Timár György: Ha majd mindenünk meglesz ... , tv-film bemutatása. Dramaturg: Jánosi Antal, operatőr: Mezei István, rendezte: Horváth Tibor. Szereplők: Juhász Jácint, Menszátor Magdolna, Györy Ilona, Göndör Klára, Kollár Béla, Tarsoly Elemér, Nagy Gábor, Kállay Ilona, Kautzky József, Káldy Nóra, Csurka László, Kránitz Lajos, Mezei Lajos, Izsóf Vilmos, Cs. Németh Lajos, Csongrádi Katalin, Beszterczei Zsuzsa, Beszterczei Pál, sinkovits Mariann, Romhányi Rudolf, Tímár Zoltán.
Július 10. 2. - műsor - 20.01 Balogh Mária új műsorral jelentkezett : Beszédtéma - beszéljünk róla címmel.
"Most Balogh Mária próbálkozik egy új műsorral, péntek este a 2-esen már be is mutatkozott a sorozatnak szánt Beszédtéma - beszéljünk róla! Havonta félóra közös dolgainkról; általában azokról, amelyek közérdekünket a legérzékenyebben befolyásolják. Balogh Mária lényegében azt folytatja,amit már évekkel ezelőtt elkezdett, gondoljunk csak a friss, eleven szellemű beszélgetéseire, munkásokkal,
munkahelyeken, ebédidőben - egyébként ez volt a nagysikerű műsorának címe is Ebédidőben. Akkor odament a témáért a helyszínre, ahol a téma született, most fehér asztalhoz ültette beszélgetőtársait; - meghívott vendégeket -, s így váltottak szót ezúttal a helyenként fellelhető, a közösség életét bénító közömbösségről, az egymás, illetve a közös iránti mérhetetlen közönyről. Erről valóban érdemes beszélni, húsbavágó, eleven a probléma. De kérdés, így egy stúdiószerűen berendezett művelődésotthonbeli szobában, steril környezetben,
asztalhoz "kényszerítve" a résztvevőket lehet-e? (...) Ilyen formákban bizony a beszélgetőktől is más normák, ha úgy tetszik magasabb normák szerint várjuk a gondolatok kifejtését, mint a munkahelyén megszólaló, természetes közvetlenséggel megnyilatkozó embertől. Itt, a nyelvi botladozások a megformálatlanság még erény is lehet, míg ott, mármint ebben az új műsorban, zavaró és élvezetrontó, mert formailag másra vagyunk hangolva, mint amit kapunk. Hogyan lehet majd feloldani a premieren tapasztalt műsorbeli formai és tartalma ellentmondásokat - ezen érdemes volna a műsor készítőinek is eltöprengeniük egy kicsit. " - részlet - írta V.M. Szolnoki Népújság, 1981. július 15.

Július 11. 21.10 Kapcsoljuk a győri Kisfaludy Színházat! -A színpadon Kovács Kati. Közreműködött még: Bródy János, Lehr Ferenc, Zorán, valamint a Láma és az Universal együttes. Szerkesztő: Módos Péter, vezető . operatőr: Bodó János, rendezte: Bodnár István.
Július 12. 19.00 A HÉT adásában Hajdú János - Gáspár Sándor interjúja, egy lengyelországi összefoglaló, Benda László kambodzsai tudósítása, Gyökér András - Alkatrész ellátásról szóló riportja, Szénási Sándor - Az üzlet beindul című anyaga, valamint Ilkei Csaba szerkesztő Strandol A HÉT, című anyaga szerepelt, ez utóbbiban Somogyi Pál humorista egy napot töltött a Palatinus strandon.
" (...) Nem ez az igazi Hét. A kezdet kezdetén - amikor a műsor megújult, új formát, szerkezetet és tartalmat kapva -Hajdú János egy személyben jelentette azt a vasárnapi hatvan percet, amely rövid idő alatt szinte fogalommá vált a tévénézők körében. A műsor gazdag és lebilincselő kül- és belpolitikai anyagai, jó ritmusban vágott riportjai, feszes tudósításai mércére emelkedtek. Minden bizonnyal átsugárzó hatása is volta a színvonalas munkának egyéb televíziós produkciókra. Mindezeket szinte összeolvasztotta az -az objektív, tárgyilagos hangnem, ahogyan Hajdú kommentált. Kétségtelen, hogy a későbbiek folyamán néha ez a hajdúi módszer modorosságnak tűnt, de valószínű azért, mert nem csupán szellemével, hanem a tevé képernyőjén vizuálisan is egyeses gyedül ö tartotta a Hét boltozatát.
A továbblépés szükséges volt. Nem is sikerült rosszul. Maradt a fő erény, a gazdagság ós a kommentatívan politizáló, okos, nyugodt hangvétel. A fiatalok színesítették a vasárnapi egy órát, de nem törték szét a keretet. Mivel arra nem is volt szükség. A Hét stílus. egysége - tegyük hozzá, imponáló stílusegysége meg-maradt. Kialakult egy olyan formátumú politikai magazinszerkesztés, amely - nagyon nagy szó - speciálisan magyar műfajú volt. A kiválasztott, feldolgozott témák, fajsúlya szerint a világ bármely nagy tévétársaságának repertoárjában megállták volna a helyüket. A módszer pedig, ahogyan tálalták, szerkesztették azokat,új al-kotóműhelyre vallottak. A baj - szerintem akkor kezdődött - amikor a Hét elkezdett erőltetetten humorizálni. (...) Ha a Hét a maga által megszabott és mércének állított tartalmi és szerkezeti felépítésén belül újítja meg, állandóan önmagát, akkor hosszú időn keresztül jó Heteink lesznek, ha idegen tollakkal akar ékeskedni és kapkodni kezd <> köszönthetnek ránk." - részletek, írta,- Szigety András, Hevesi Népújság, 1981. július 14.
Július 14. 18.30 Bán János szerkesztő - riporter Forray Tibor és Márton József operatőrök Téglásy Ferenc rendező Ikarusszal Ikarosz földjén címmel került a képernyőre az a riportfilm amely Athénban készült ahol naponta ötszáz Ikarusz busz szállította ekkor az utasokat.
21.05 STÚDIÓ 81 .
" Yoko Ono szökött surrant a Stúdió '81 őt üldöző kamerái elől. Az inkognitóban Pesten járt legendás japán származású Lennon - özvegy épp csak, hogy fityiszt nem mutatott az operatőrnek; a beígért, eltervezett, nagy riportból csak egy elsuhanó fekete lófarok homályos, cikázó látványa maradt. " - részlet - írta (f.f) , Esti Hírlap, 1981. július 15.
Július 15. 21.10 Ne nevess korán ...! Vidám játék. Játékvezető: Bodrogi Gyula, szerkesztő: Frölich Márta, vezető - operatőr: Gulyás Buda, rendezte: Bilicsi Erzsébet.
"(...) végre jót nevettem a televízió előtt. S méghozzá nem akkor, amikor komoly és fontos dolgokról akartak felvilágosítani, hanem akkor, amikor nevettetni akartak. Noha idejében figyelmeztettek, hogy "Ne nevess korán...!", én szerda este a harminc öt percet végigkacagtam. Azt, hogy mivel sikerült Bodrogi Gyulának és négy újságírónak, Árkus Józsefnek, Heltai Andrásnak, Peterdi Pálnak és Sugár Andrásnak kizökkentenie fanyar egykedvűségemből, amellyel a képernyőt szoktam bámulni, nem tudnám megmondani ( ...) " - részlet, írta Zappe László, Népszabadság 1981. július 18.
Szót fogadtam szerdán este vidám játékként hirdetett műsor címének: Ne nevess Korán ... Nem nevettem korán, sőt később sem. A műsor elején nem volt min nevetnem, később
pedig a külpolitikai újságírók, illetve tévékommentátorok nevetést célzó ügyködése közben arra gondoltam, mennyivel értékesebb és hasznosabb lenne például Sugár Andrást külpolitikusként foglalkoztatni, az ilyenfajta <> meg a szilveszteri kabaréban ráosztani. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy például Árkus Józsefen e műsorban inkább tudtam volna derülni, mint a szombati Parabolában, amely e sorozat egyik legverejtékesebb műsorának tűnt. (Igaz, az egész egyetlen lóerőre,épült.)" - írta Benedek Miklós, Észak Magyarország 1981. július 21.
2. műsor-, 20.55 Autó - Motorsport, a Telesport technikai magazinja szerkesztő - műsorvezető: Dávid Sándor, rendező: Mahrer Emil.
Július 16. Galambos Lajos: Fegyverletétel, tv-játék vetítése. Dramaturg: Szántó Erika, vezető - operatőr: Nagy József, rendezte: Hajdufy Miklós. Szereplők: Kozák András, Sinkó László, Szombathy Gyula, Végvári Tamás, Tordy Géza, Horváth Sándor, Hetényi Pál, Balázs Péter, Kútvölgyi Erzsébet, Mikó István, Bencze Ferenc, Kautzky József, Szatmári István, Kiss Mari, Gelley Kornél, Tándor Lajos, Kun Tibor, Fülöp Zsigmond, Soós László, Tahi József.
Július 17. 20.55 Egy humorista elment ... Királyhegyi Pálra emlékezett ezzel a műsorral Verebes István.
Július 21. 21.10 Kortársunk: Mándy Iván. Mi az öreg? - a szerzővel Nemeskürthy István beszélgetett. Szerkesztő: Katkó István, vezető - operatőr: Bódis Gyula, rendezte: Gaál Albert, szereplők: Tyll Attila, Bálint András, Borbás Gabi, Csurka László, Fillár István, Horkai János, Horváth Ottó, Jakab Zoltán, Kollár Béla, Lelkes Ágnes, Némethy Ferenc, Örkényi Éva, Pethes Sándor, Rátonyi Hajnal, Újlaky László, Urbán Erika.
Elhunyt két neves színművész: a rádiózásnak és a televíziózásnak szinte a kezde-tekből ismert alakja, Pethes Sándor, és (egyebek mellett) a Szabó család "Szabó bácsi"-jának népszerű megformálója: Rajz János.
Július 21- től minden este összefoglalót sugárzott a televízió a Bukarestben megrendezésre került Universiade81 eseményeiről, riporterek: Gulyás László és Vitár Róbert.
Korabeli külföldi televíziós hírek, magyar vonatkozásokkal:
A nyugat-berlini SFB televízió főműsor időben 45 perces informatív - szórakoztató műsort sugárzott Magyarországról. A Finn Televízió (YLE) Prisma című műsorában bemutatta az új magyar építészeti alkotásokról 1980-ban forgatott filmjét. A spanyol Televízió (TVE) első műsorában megkezdte a Fekete város magyar televíziófilm sorozatának vetítését. A helyi kritika igen elismerően írt Zsurzs filmsorozatáról. A nyugatnémet ZDF és ARD is műsorra tűzte Galgóczi Erzsébet - Szőnyi G. Sándor Kinek a törvénye, című filmjét.
És még egy érdekes hír a tengerentúlról, a három amerikai országos televízió hálózat a CBS, az NBC, és ABC - egy közvéleménykutatás alapján megállapította, hogy, a nézők érdeklődése - a szórakoztató műsorok rovására -, eltolódott a hírközlés felé. A társasságok reagáltak is műsor struktúrájukkal az igény változásra, s ebből máris 1% nagyobb nézettséget mutattak ki, ami évi több mint 50 millió dollár többletbevételt hozott számukra.
Július 23. - 2.műsor - 20.1 - 23.00 a Kanadai Televízió estje. Műsorvezető: John Kennedy és Kudlik Júlia. Szerkesztő: Székely Sándorné és Torday alíz, adásrendező: Kálmán Péter.
Mivel Kádár János továbbra sem nézi, és nem is igazán szereti a televíziót, így nem meglepő, hogy továbbra sem kap támogatást a TV - Híradó berlini tudósítói irodájának terve! Nem úgy mint a Népszabadság tudósító hálózata. Ez jól látható Fodor László leveléből, MSZMP Agitációs és Propaganda Osztály 1981. július 23-án ( Ag. 520/2) amit Nagy Richárdnak írt:
"Az Agitációs és Propaganda Bizottság 1976. szeptember 14-i ülésén részletesen foglalkozott a külföldi tudósítói munka helyzetével, fejlesztésével. Akkor az osztály a berlini tudósító páros létesítésére vonatkozó MTV javaslatot nem támogatta. A mai gazdasági helyzetben a tudósító páros telepítésének anyagi, devizális feltételei még kevésbé biztosítható. Javasoljuk a Rádió állandó berlini tudósítójának rendszeres foglalkoztatását. Hátha mégsem annyira elfoglalt, s ő helyben inkább képes a forgatások útját álló bürokratikus akadályokat elhárítani."- Magyar Országos Levéltár 288f/22/1981/ 44. öe. MSZMP APO iratok.
Egészen a rendszerváltásig a Magyar Televíziónak nem engedélyezik, hogy Moszkván kívül, tudósítói irodát üzemeltessen!
Július 24. Szakonyi Károly: Megy a gyűrű ... tv-játék vetítése. Vezető - operatőr: Szabados Tamás, rendezte: Szirtes Tamás. Szereplők: Dunai Tamás, Kiss Mari, Göndör Klára, Liska Zsuzsa, Hirtch Gyuri, Márton András, Bodnár Erika, Borbiczki Ferenc fh.
21.10 Volt egyszer egy ország .... Chrudinák Alajos és Zsombolyai János Libanonban készült riportfilmjének a vetítése.
" Bezzeg tágra nyílhatott a szemünk Cnrudinák Alajos libanoni helyzetjelentését nézve! Ez a méltán tisztelt és mind fölkészültsége, mind bátorsága miatt számos országban megtapsolt riporter ezúttal is azt tette, amit szokott: szenvtelen hangján különböző illetőségű politikusokat kérdezgetett. Kérdezgetett, illetőleg kifogástalan modorban adatokat közölt; olyasmikről ejtett szót, amiknek hallatán az éppen nyilatkozó uraknak láthatóan megborsódzott a hátuk. A legremekebb pillanat mindenképpen az volt, amikor az egyik patyolatkabátos úr e Chrudinák - modorra a leghétköznapibb módon reagált is közölvén, hogy más újságírók legföljebb három - négy kérdést tesznek fel, de ez csak mondja a magáét, csak mondja a magáét, és ezzel a szegény nyilatkozót egészen felbosszantja. Mind az illető száj, mind az illető kéz egyértelműen azt jelezte, hogy ami történt, az skandalum, az nehezen megemészthető botrány. Nekünk, nézőknek viszont az utóbbi hetek (hónapok?) egyik legemlékezetesebb televíziós pillanata volt, egyben pedig bizonysága annak, hogy ha. ritkábban is csillogtatja képességeit, Chrudinák Alajos az folyton folyvást Chrudinák Alajos. Számosak szerint - és joggal - világmárka." - írta, Akácz László , Pest megyei Hírlap, 1981. július 28.

Július 26 09.15 Indul a Tollas - suli hatrészes sorozata. Műsorvezető: Gyulay István, vezető - operatőr: ifj. Kaplony Miklós, rendező: Lovass Ferenc.
Július 29. - 2.műsor- 17.15 Budapest Nagydíj nemzetközi atlétikai verseny közvetítése a Népstadionból, riporter: Gyulay István.
Július 30. - 2. műsor - 20.00 Heinrich von Kleist: Az eltört korsó, színművének közvetítése a kaposvári Csiky Gergely Színházból, felvételről.
Július 31. 18.00 Belváros holtponton, címmel a Pécsi Körzeti Stúdió dokumentumműsorát láthatták a nézők. Szerkesztő: Hárshegyi Margit, operatőr: Bárány György, rendező: Radó Gyula.
" (...) Pécsről szóló félórás tévéfilm tegnap került a képernyőre. Címe: Belváros holtponton. A félórás műsoridő nem sok, mégis érdemes végigkövetnünk, mi minden előzte meg ezt a harminc percet. Hogyan születik egy tévé-dokumentumfilm?
A téma a levegőben
Radó Gyula, a rendező:
- Azt mondhatom, hogy szerencsénk is volt: olyan témához nyúlhattunk, amely már hosszú ideje a levegőben van. Cikkek, riportok tucatjai jelentek meg az utóbbi évek-ben, igaz, ezek legtöbbször a pécsi pincékkel, a pincerendszer hasznosításával, a károkkal foglalkoztak. Aztán a téma kitágult, s felvetődött bennünk: mi lenne, ha a város történelmi magjának históriája, jelene és jövője kerülne a képernyőre?
Az első beszélgetés, amelyen a téma szóba került, 1979-ben zajlott le, s ezután lassan körvonalazódni kezdett a film.
Hárságyi Margit szerkesztő:
- Megkezdődött az előkészítés, s 1980-ban már az idén tavaszra a forgatást is kitűzhettük. Az elképzelések kikristályosodásához hozzájárult egy 1980 novemberében tartott miniszteri értekezlet, amelyen a pécsi belváros rekonstrukciójáról esett szó. Ezen kritikusan szóltak arról is, hogy hiába szépek a pécsi belvárosi házak homlokzatai, belülről nézve már korántsem olyan rózsás a helyzet. Az okokat is kutattuk, s kiderült: itt nem pusztított a háború, így hát új-jáépíteni sem kellett, viszont a szükséges rekonstrukció évtizedekig váratott magára. (...) " - részlet, írta Fiss Róbert, Népszabadság, 1981. augusztus 1.

Július 31-én F. Péter mátyásföldi lakos, televízió készülékét kapcsolgatva észrevette, hogy a moszkvai televízió első programját is tudja fogni. Az adás felkeltette az érdeklődését, és levelet intézett az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához, melyen leírta, hogy felfedezte, a város e térségében kiválóan lehet fogni a Szovjet Televízió adását, a Postától megtudta, hogy a magyarországi szovjet laktanyák részére sugározzák a műsort. Ő és környezete, valamint pártszervezete szerint nem, hogy titkolni kellene, hanem propagálni, hogy aki tudja, nézhesse, sőt a Rádió és Televízió Újság közölje a Szovjet Tv műsorát is. Levelére az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztálya nevében Kovács József válaszolt, október 27.-én: "(...) Jelenleg nem lenne reális a Mátyásföldön vett és kizárólag a hazánkban tartózkodó szovjet katonai egységek részére sugárzott moszkvai tv adás propagálása. Az adás széles körű vételének a fővárosban sem garantáltak a szükséges technikai feltételei." - Magyar Országos Levéltár 288f/22/1981/ 44. öe. MSZMP APO iratok.
Nézzük az előzményeket - már 1979-es év krónikájában is olvasható volt:
Az MSZMP Politikai Bizottsága foglalkozott az 1979. március 20.-i ülésén a Szovjet tv magyarországi terjesztésének engedélyezésével, részletek a jegyzőkönyvből:
"Javaslat a szovjet televízió műsor korlátozott vételéhez szükséges adóhálózat kialakításának engedélyezésére KB Ipari, Mezőgazdasági és Közlekedési Osztályának, valamint Agitációs és Propaganda Osztálynak javaslata (Kovács Antal és Grósz Károly előterjesztésében): A Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy illetékes szovjet katonai szervek a Magyar Néphadsereg Vezérkari Főnökségén keresztül jelezték a <> elnevezésű űrtávközlési TV-rendszer kiépítésére vonatkozó szándékukat. A Politikai Bizottság elvben hozzájárul a tervezett rendszer létesítményeinek magyarországi üzemeltetéséhez. Álláspontjáról a Magyar Néphadsereg Vezérkari Főnöksége tájékoztassa az illetékes szovjet katonai szerveket, és kérte őket járjanak el, hogy a nemzetközi jogi vonatkozások miatt a Szovjetunió Minisztertanácsa tegye meg a szükséges formai lépéseket. A Minisztertanács a szovjet kormány kezdeményezésétől függően kössön megállapodást a rendszer üzemeltetése érdekében és tegye meg a szükséges hazai intézkedéseket; gondoskodjék a létrejövő megállapodás végrehajtásáról és ellenőrzéséről."

Az előterjesztésben olvasható (részlet): " (...) A rendszer földi berendezéseit a helyőrségekbe - Budapesten, Tökölön, Hajmáskéren, Szentkirályszabadján, Kecskeméten, Esztergomban - telepítenék." Magyar Országos Levéltár 288f - 5/768 öe.

A kérést az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnöke és a Magyar Posta vezérigazgatója megvizsgáltatta, és a következőket állapította meg: " A Nemzetközi Rádiószabályzat lehetőséget ad arra, hogy Magyarországon szovjet műsor sugárzó adóállomás üzemeljen, de ezt a Szovjetunió Minisztertanácsának kell kérni és a két ország között kormányközi megállapodást kell kötni.
A megállapodás után az 1964 évi II. törvény alapján a Magyar Posta engedélyezheti a földi berendezések telepítését a Honvédelmi Minisztérium részére. Amennyiben a műsor továbbítása a földön nem sugárzással, hanem kábelen keresztül valósulna meg, így azt a HM saját hatáskörében megoldhatja. (...) A műholdak használatát szabályozó nemzetközi egyezményekben a <> rendszer eddig nem Szerepel. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a rendszer által okozott zavar mértéke jóval nagyobb a megengedettnél. Ennek alapján várható, hogy a műhold által részben besugárzott Ausztria, Jugoszlávia, és Románia illetékes szervei tiltakoznak ellene. Esetleges fellépésük nem hazánkat, hanem az egyezményeket aláíró szovjet állami szervet érintené. (...). Amennyiben a műsor továbbítása az adórendszertől a vevőkészülékig a szovjet katonai szervek által igényelt adóantennáról történő kisugárzással és nem a költségesebb kábeles megoldással történik, úgy az adók mintegy 3 km-es sugarú körzetében a lakosságnak is lehetősége lesz a moszkvai televízió első műsorának vételére. Tekintettel arra, hogy a műsor sugárzását nem lehet titokban tartani, várható a vételi körzetben élő lakosság és a szakmai körök érdeklődése, melyre célszerű az illetékes szervek részéről a valós tájékoztatást megadni. A műsor sugárzásának tényét azonban nem javasoljuk nyilvánosságra hozni. ..." - Magyar Országos Levéltár - 288f 5/768 öe. MSZMP KB Politikai Bizottság.
A hónap folyamán történt még:
Az Arany Prága elnevezésű nemzetközi tévéfesztivál zsűrije a zenés drámai alkotások legjobb megjelenítéséért járó díjat A kékszakállú herceg vára c. Bartók-mű Szinetár Miklós rendezte tévéváltozatának ítéli. Az Apám kicsi alakja c. magyar - osztrák - nyugatnémet film nyeri a közönségdíjat.
Magyar - algériai tévéegyezmény aláírása

Augusztus
Augusztus 1. 15.10 Képernyőre került közel egy éves előkészítés, és tárgyalások után a MAFILM - Filmmagazin, ezután is szombati napokon vetítik.
Az előzmények, még 1980-ra nyúlnak vissza: Bokor László a Magyar Filmhíradó főszerkesztője 1980. augusztus 6.-án levelet intézett Győri Imre KB titkárhoz, a filmhíradó televíziós sugárzásával kapcsolatban.
"Fodor László elvtárs nyilván már beszámolt Önnek a szerkesztőségünkben - Bajnok államtitkár és Szabó B. István filmfőigazgató társaságában - tett látogatásáról. Vendégeink, akik több órán át, nézték a híradó - és riportfilmjeinket, egyetértettek abban, hogy ezek intézményes tv sugárzása igen kívánatos lenne, mert nemcsak kiegészítő információ gyanánt színesíthetnék a programot, hanem meghatványozhatnák a nézőszámot is: hatékonyabbak lennének.
Elsősorban agitprop indíttatású filmekről lenne szó, főképp a Magyar Filmhíradókról, amely különféle kényszerintézkedések hatásaként, sajnos csökkentett példányszámban kerül az országos mozihálózatba.
Teljes volt a jelenlévők egyetértése a tekintetben, hogy mindössze tíz perces / és jellegében a TV - Híradótól eltérő / <> sugárzása a vasárnap esti műsorzárás előtti idő lenne a legcélszerűbb. (...) A Televízió és az agitprop filmgyártás intézményes kapcsolatrendszerének kidolgozása, megítélésem szerint előbb - utóbb amúgy is magas szintű döntéseket kíván, hiszen feladataink nőnek, a rájuk fordítható anyagiak pedig nem. ( ...)"
Szeptember 11.-én Fodor László az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztálya nevében levelet küldött Nagy Richárd televízió elnöknek, ebben támogatják Bokor javaslatát, és kérik Nagy Richárdot, hogy tárgyaljon erről a javaslatról Bokor Lászlóval. - Magyar Országos Levéltár 288f/22/1980/30.öe. MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály iratai

Bokor László így ajánlotta a nézők figyelmébe a műsort a Rádió és Televízió Újság 1981/ 30. számában:

" Ha Wimbledonban Borg végjátszmája néhány game - mel rövidebbre sikeredik, a tévé már sugározhatta volna a MAFILM - Filmmagazint. De azoknak, akik húsz éve várták ezt, a húszórás csúszás már igazán nem számított. A hatvanas évek elejéig ugyanis a tévé minden héten bemutatta a heti filmhíradót. Tehette ezt már azért is, mert az idő tájt nem volt minden adásnapon tévéhíradó (sőt: hat, adásnap sem volt), és teheti ma is, mert a két híradó jellegében, felfogásában, műfajában, stílusában - tehát főbb vonásaiban - elvált egymástól. Ma már a napi 60 perccel a heti 10 áll szemben. Ez utóbbi a maga rövid időtartamában szintén megpróbál arra vállalkozni, hogy - nevével ellentétben - ne csupán <> a híreket, hanem értelmezze, elemezze is őket.
A mozinéző néhány éve - sajnos - már minden premiermoziban sem találkozhat az elsőhetes híradóval. Csökkent a példányszám (a kópiák száma), de nőtt a szerkesztői figyelem az <>, az átfedések elkerülésére. Ami változatlan: a közönségigény közeli és távoli világunk mozgóképes megismerésére. Ha a képsor érdekes, akár több kiadásban is megnézik a tévében, s még akkor sem fanyalognak, ha netán a moziban újra találkoznának vele. De azután újra a képernyőn? Az már sok egy kicsit. Ezért hát úgy szólt a filmhíradó képernyős visszatértére való invitáció, hogy inkább kéthetenként, átszerkesztve, a tévé által már kellőképpen bemutatott események elhagyásával jöjjön a <>. Ehhez igazodik az új főcím is, mely némi betűátrendeződés után MAFILM - Filmmagazin - ként jelzi a 10 - 15 perces válogatást. A műsor általában szombat vagy vasárnap délutánonként jelentkezik a képernyőn. (...) " - részlet.
Bokor László a Magyar Filmhíradó főszerkesztője 1981. szeptember 2.-án kelt levelében köszönte meg Győri Imre KB titkárnak a Filmhíradó televíziós adásának lehetőségét. "Kérem engedje meg, hogy megköszönjem a közbenjárását a híradónak a TV-ben történt intézményes bevezetésére, amely azóta rendszerbe állva másodhetenként, szombat délutánonként kerül sugárzásra, Filmmagazin címen. " - Magyar Országos Levéltár 288f/22/1981/ 3. öe. MSZMP APO iratok
20.05 Több éves szünet után tánc- és popdalfesztivált rendez a Magyar Televízió. Augusztusban három elődöntőn hangzik el az "előzsűrizett" 36 új dal, melyet szakzsűri és közönségszavazás pontoz. A döntőbe a 15 legjobb dal kerül. A Francis Lemarque francia zeneszerző vezetésével működő nemzetközi zsűri a két nagydíjat Kovács Katinak ill. a Hungária együttesnek ítéli. (Feltűnik egy tehetséges együttes, a KFT, és egy ügyes kislány-énekes, Ullmann Mónika . . .)
Augusztus 2. A HÉT műsorában Hajdú János ismertette Lőcsei Gabriellának a Magyar Nemzetben írott kritikáját a műsorral kapcsolatban. A Magyar Nemzet augusztus 5. számában közölték, hogy több levél érkezett a szerkesztőségbe a cikkel, illetve a műsorral kapcsolatban, ezek közül Dr. E.I budapesti levélíró, írását közölték is. " A Hét és a tárgyilagosság. Lőcsei Gabriella július 22-én megjelent, a Televízió politikai, hetilapjáról, A Hétről írott kritikájához számos hozzászólás érkezett: Hajdú János pedig A Hét augusztus 2-i adásában kivonatosan ismertette munkatársunk cikkét. Az erre érkezett észrevételek közül az alábbiakban közöljük olvasónk levelét. A Néhány héttel ezelőtt indított tévévitafórum A Hét augusztus 2-i adásával vált igazán aktuálissá. A Hét főszerkesztője a Magyar Nemzet, kritikusának összetépett cikkét vitte a képernyőre és - nyomatékosan hangsúlyozni kívánom - annak egyes részleteit kiragadva olvastatta fel: Bár a tévé műsorainak nézettségi statisztikáit nem ismerem, szerintem A Hét megérdemelné, hogy első helyen álljon. Ezért veszem biztosra, hogy Hajdú Jánosnak a neki nyilván nem tetsző kritikára sikerült az egész ország figyelmét felhívnia. Arca is elárulta, hogy nagyon haragszik, pedig a közmondás szerint, aki haragszik, annak nincs igaza. Lőcsei Gabriellának A Hétről írott kritikájával megjelenésekor (apró kis női huncutkodásaitól, mint például K. K. butik eleganciája, eltekintve) teljes mértékben egyetértettem. Társaságomban is beszédtéma lett a,kritika és hasonló vélemény alakult ki. L. G. kritikáit szeretem. Lenyűgöző szakmai és irodalmi felkészültséggel,, ragyogó, szellemes stílusban., mindig elevenen tapint rá a hibákra s bár szigorú kritikus megítélésem szerint mindig jobbító szándékkal írja kritikáit. Nyilván szereti a tévét, ha ezt a hivatást választotta. Ha kritikáival segíteni akár, ezt vonatkoztatom A Hétről írt kritikájára is. Emlékezetem szerint néhány hónappal ezelőtt tőle szinte szokatlan lelkesedéssel írt A Hétről A VASÁRNAPI ADÁS után tüstént előkerestem a hivatkozott kritikát és tüzetesen átolvastam. Így világossá - lett, hogy a leglényegesebb részeket nem ismertették, csak A Hétnek nem tetsző, - mondhatnám, jelentéktelen részléteket. Azokról a részekről, ahol L. G. csak a legjobbakat írja H. J.-ről és műsoráról - pedig a kritika túlnyomó része ez volt- szó sem esett, valamint arról sem, hogy A Hét kipróbált, sikeres munkatársai lassan eltűnnek és helyüket tanulgató emberek foglalják el. És még sok más fontos részletet nem ismertetett - igen sajnálatosan- H. J. főszerkesztő. Az bizony nagy hiba volt, mert ezzel az adás tárgyilagossága vált megkérdőjelezhetővé . Itt kívánom megjegyezni, hogy a kritika után Sándor Istvántól egy remek, lendületes, értelmes minden igényt kielégítő adást kaptunk. Ez azt a látszatot keltette, hogy a kritikának gyorsan meglett az eredménye. Dr. E. I. Budapest"
Augusztus 7. 21.15 Szigeti József: "Rang és mód" - tv-játék bemutatója. Vezető - operatőr: Darvas Máté, rendezte: Horváth Tibor. Szereplők: Szabó Gyula, Bánsági Ildikó, Herczeg Csilla, Mádi Szabó Gábor, Pásztor Erzsi, Tomanek Gábor, Némethy Ferenc, Csákányi László, Harkányi Endre, Képessy József, Bus Kati, Kósa András.
Augusztus 8. Az MTI híre a újabb Riporter kerestetik verseny meghirdetéséről:
"Ismét megrendezi a televízió tehetségkutató vetélkedőjét Riporter kerestetik, címmel. Az érdeklődő, tehetséget, elhivatottságot érző fiatalok jelentkezését szeptember 10-ig várja a magyar televízió. A jelentkezőknek részletes önéletrajzot és igazolványképnél nem kisebb méretű fényképet kell beküldeniük, s mellékelniük kell a lapokban, a rádióban, a televízióban már publikált munkáik jegyzékét, jelentkezési feltétel a betöltött 18. év és legalább középiskolai érettségi bizonyítványt. Az előzetes meghallgatás során előnyben részesülnek a felsőfokú végzettséggel, és nyelvismerettel, rendelkező fiatalok, a riporter kerestetik első selejtezőjét októberben rendezik meg Budapesten. A szakmai zsűri itt jelöli ki azt a húsz ver-senyzőt, aki a hat nyilvános televíziós fordulóban a közönség előtt is számot adhat képességéről, a döntőt a tervek szerint december végén rendezik meg. Öt évvel ezelőtt rendezte meg a televízió utoljára a népszerű tehetségkutató játékot, újdonság most, hogy a nyertesek szakmai tanfolyamra is beiratkozhatnak. " mti/ bb.6 i/kj/dg/zsu hgy

Augusztus 12. 20.00 Külpolitikai FÓRUM. Szerkesztő: Chrudinák Alajos, műsorvezető: Baló György, rendező: Kígyós Sándor.
Augusztus 14. 20.25 Bessenyei György: A filozófus, vígjáték, zenés változata. Forgatókönyv: Kőváry Katalin, vezető - operatőr: Lukács Lóránt, rendezte: Zsurzs Éva. Szereplők: Benedek Miklós, Hernádi Judit, Bánfalvi Ágnes, Straub Dezső, Pregitzer Fruzsina fh., Kulka János fh., Mikó István, Zsurzs Katalin, Vajda László.
" A FILOZÓFUS felújítását, rendezését, színszerűvé, képernyőszerűvé tételét tisztelettel néztük, Bessenyei György úttörő jelentőségű, színműve megérdemli a kegyeletet. Hálás szívvel mindazok iránt, akik közreműködtek az <<újrajátszásban>>. Zsurzs Éva rendező szorgalmazza a régi magyar színművek felelevenítését. Az az érzésünk, hogy mindent kihozott érdekességben, amit lehetett. A táncok, a betétek, Vargha Balázs versei emelték a darab kedvességét, látványosságát, hangulatosságát. Néhány megjátszható jó szerep körvonalai benne vannak a darabban. Néhány jól megfigyelt típus. Vannak helyzetek is, csak hát a történet, a cselekmény naiv egyszerűsége agyoncsap mindent. És a nézőben az az eretnek gondolat is fészket ver, hogy ha már a játszhatóságáért amúgy is sokat kell tenni, nem lenne-e érdemes még alaposabban <> drámairodalmunknak ezt a régi emlékét. " - írta h.z. Népszava, 1981. augusztus 18.
Augusztus 18. 21.50 Politikai, egyházpolitikai vitát kiváltó képzőművészeti filmet mutatott be a Magyar Televízió, "Magyar kápolna a Vatikánban" címmel. II. János Pál pápa 1980. október 8.-án szentelte fel a San Pietro altemplomában az új kápolnát. Szerkesztő - riporter: D. Fehér Zsuzsa, operatőr: Bodó János, rendező: Soós Árpád. 1981. szeptember 10.-én Dr. Lékai László bíboros, prímás levelet intézett Pozsgay Imre miniszterhez:
" (...) A Magyar Televízió F. évi augusztus 18.-án vetítette le a " Magyar Kápolna a Vatikánban " c. nagy érdeklődéssel várt színes filmet, amelynek bemutatása - főleg hangvétele miatt - nem palástolható csalódást, a hívek között pedig visszatetszést keltett.
A Televízió e filmet készítő munkatársai - sajnálatos módon - sem engem, sem pedig a több éves munkában résztvevő szakértőket nem hívtak meg az előzetes szakmai bemutatóra. Ugyanis akkor még korrigálhatók lettek volna azok a hibák, amelyek a Vatikán és a Magyar Állam között fennálló hosszú évek türelmes és előrelátó egyházpolitikájával létrehozott jó kapcsolatot beárnyékolhatták, a magyar katolikusok nagyobb részében pedig megbotránkozást okoztak. A pápa Woytila néven való említése, Amerigo Tot kompromittáló közlése a pápa titkárának tájékozatlanságáról a déli harangszóval kapcsolatban, és téves felvilágosítása a kápolna létrejöttének körülményeiről (...) Szakmai oldalról is felmerülhet néhány, a valóságot torzító vonás /Amerigo Tot szerepének túlhangsúlyozása, a kápolna oltárszobrait és domborműveit készítő művészeknek, főképp Varga Imrének háttérbe szorítása stb. (...) Tekintettel arra, hogy a római magyar kápolna a mai magyar művészet maradandó alkotása, éspedig a kereszténység főtemplomában, a római Szt. Péter bazilikában, egyben pedig a Vatikán, a Magyar Katolikus Egyház és a Magyar Állam jó együttműködésének anyagi áldoztatokban sem elhanyagolható eredménye, azért a TV által készített film forgalmazásának alapos mérlegelését javaslom, ami esetleg a film egy újabb átdolgozásához is vezethetne. "- Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9. 93. doboz MTV. Iratok.
A levelet december 5-én, Pozsgay Imre művelődési miniszter megbízásából Szabó B. István filmfőigazgató tovább küldte Szinetár Miklós művészeti igazgatónak. Ebben a következőket írta:
" (...) Tájékozódásunk szerint a film készítői hibát követtek el, amikor elmulasztották nemcsak a katolikus egyház szakértőivel, de az állami egyházügyi, valamint a képzőművészeti - kulturális illetékes állami szervekkel is az előzetes egyeztetést és konzultációt. Mivel a tv-film átdolgozására alig van gyakorlati lehetőség, javasoljuk, hogy a visszatetsző hatású filmet nem ismételjék, és egyéb formában se forgalmazzák.
Egyúttal tájékoztatom arról, hogy a MAFILM Közművelődési Stúdiójában elkészült Kis József "Nyitott utak", 28 perces színes filmje, amely a vatikáni kápolna művészeti értékeit és felszentelését is bemutatja. A film egyházi, állami egyházpolitikai és művészeti konzultációit most folytatjuk; amennyiben mindezek pozitív eredményűek lesznek, kérni fogjuk, hogy a Televízió soron kívül tűzze műsorára ezt a filmet" - - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9. 93. doboz MTV. Iratok. A levélen Szinetár Miklós megjegyzése látható Czigány György és Székely Istvánné részére: "Semmiképpen ne ismételjük!". - - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9. 93. doboz MTV. Iratok.
2. műsor - 20.30 Zenés TV Színház bemutató: Balassa Sándor: Iris, belett. Szerkesztő: Hámos Veronika, vezető - operatőr: Kocsis Sándor, rendezte: Leo Nadelmann. Táncolták: Pongor Ildikó, Keveházi Gábor, Bán Teodora, Kollár Eszter, Neumann Ilona, Szabadi Edit, Szabó Judit, Székely Krisztina, Erdélyi Sándor, Erényi Béla, Harangozó Gyula, László Péter, Lőcsei Jenő, Szakály György.
Augusztus 19. 20.00 Molnár Ferenc: A doktor úr, közvetítés a Madách Színházból, felvételről.
22.00 Bartók Béla: A Fából faragott királyfi, balett tv változata, a koreográfiát készítette: Seregi László, vezető - operatőr: Nagy József, rendezte: Horváth Ádám, szereplők: Orosz Adél, Róna Viktor, Kékesi Mária, Forgách József.
Augusztus 21. 18.15 Dunaújváros, - visszatérés, riportfilm. 1959 nyarán a televízió Fiatalok városa címmel az akkori Sztálinvárosban készítette első dokumentumfilmjeinek egyikét. 1981-ben újból felkeresték a film egykori szereplőit: hogyan alakult sorsuk, életük az időközben csaknem kétszeresére nőtt, hatvan ezres Dunaújvárosban. Szerkesztő - riporter: Gyulai Gusztáv, riporter: Kovalik Károly, operatőr: Király Ottó, rendezte: B. Megyeri Gabriella.
20.05 AZ MTV tánc - és popdalfesztiválja döntő, és az eredményhirdetés. A kritikák többsége lesújtó véleményeket fogalmazott meg.
"(...) Ez a fesztivál bizony nem annyira könnyű, mint amennyire gyenge nyári szórakozást nyújtott, és egyáltalán nem adta a mai magyar könnyűzene keresztmetszetét. Fent említett írásunk végén feltettük a kérdést, vajon terem-e össznépi sláger augusztusban? Ezt most nem ismételj ük meg, mert a válasz nyilvánvaló. A poprajongók már csak abban reménykedhetnek, hogy az év végéig azért előkerül néhány <> sláger. " - részlet, írta, (selmeczy), 1981. augusztus 20.

"Kezdjük az elején. Ezerkétszáz beérkezett dalból válogathattak a szervezők, rendezők, mégis kissé fanyalogva fogadtuk három héten át az elődöntőkben elhangzott számokat. Milyen lehet akkor az ezeregy-százvalahány <> ? Mindenesetre más, talán változatosabb? Mert így kissé konzervatívnak tűnt a válogatás, túlsúlyán voltak a hagyományos <> ' kategóriához közel, álló számok - s ez a zenében és szövegben, egyaránt az érzelgősség eluralkodását is jelezte. Ezért szerzett örömet, hogy a zsűri végül hosszas töprengés - vagy vita? - után vitathatatlanul jól döntött. Kétségtelen: a legfrissebb számok, a legegyénibb hangvételű előadók kapták a díjakat.. Jó teljesítményt honorált a nemzetközi zsűri, és ez nem kis eredmény ...
Az is feltétlen dicsérendő, hogy különválasztották az előadói és a zeneszerzői - szövegírói díjakat, bár az is igaz, hogy a kettőt nagyon nehéz elválasztani egymástól. Ezért is állt elő aztán olyan helyzet, hogy például a <> című, vonzóan dallamos sláger két kategóriában is díjat nyert. Előadója: Soltész Rezső, harmadik, lett, míg zeneszerzőként, - S. Nagy István szövegíróval - II. díjat kapótt. De két díjat szerzett a rokonszenves KFT együttes is. A <> című hangszerelési dííjat kapott, míg az együttes II. díjas lett az előadói kategóriában. Kovács Kati kiemelkedő énekes - ez mostani szereplése is igazolta, a zsűri nem csupán <> ítélte oda számára az I. díjat. "- részlet, írta (gombkötő) , Dolgozók lapja 1981. augusztus 25.
" Táncdalfesztivál múltú nép vagyunk. Szörényi Levente, meg a Kovács Józsi... Ez a mostani, tánc és popdalfesztivál is hegyeket mozgatott meg. Ezúttal nem villanyleoltós versenyre invitáltak, csak
minden egyes számot irányítószámmal láttak el. Mondván: takarékossági év van. A villanyszámlát
még mindig nehezebb kifizetni, mint a papírt. Csak éppen a számokkal nem kellett volna takarékoskodni: a szöveggel, a dallammal. Lehetett volna mindenféléről beszélni, nem csak arról, hogy elmúlt az
ősz, jön a tavasz. Meg hogy vártalak. Például arról, hogy Limbó - hintó. Mennyivel kedvesebb, menynyivel könnyebb az ilyet megjegyezni. Szegény lányok! A gyönyörűen erotikus hangú Eszményi Viktória, meg a törékenyen, finoman éneklő s Vincze Viki! A bájos Liener Márta és a dögös Kristály Kriszta! Ezekkel a számokkal legfeljebb az Ez a Divat divatfesztiválra kiírt pályázatán nyernek, nem a táncdalfesztiválon. Bár - ki tudja... Nem szabad vitatni, hogy egy táncdalfesztiválon zsűritag lehet mindenki, akinek jó füle meg szeme van, és akinek uram bocsá, valamennyire szakmájába vág a slágerek megítélése. Mint például Bodrogi Gyulának, akit Antal Imre zongoraművész rövid interjúban ki is faggatott arról, miért nem tudott a zsűriben testestül - lelkestül is részt venni. Miért csak lelkestül. Meg telefonostul. Lehet, hogy a fesztiválrendezők ezúttal popfesztivált is akartak. Az is elképzelhető, hogy megkértek egy - egy bevált popénekest, nem akar -e a zsűri munkájában részt venni. Minden elképzelhető. Csak az nem , hogy miért nem értékelhet végre egy valódi hozzáértő: egy Szörényi, egy Bródy. Ha ők nem, vannak még egypáran. Igaz, nem díjazott, komoly operaénekesek, színészek, balettosok, zongoraművészek. Csak tánc - és popdalénekesek. " - írta (magyar), Magyar Ifjúság, 1981. augusztus 14.

" Másodosztályú fesztivál .... Hajdanán, a hatvanas évek második félében - a televíziós tánc dalfesztiválok <>i" időszakában -, amennyire ez másfél évtizeddel később egyáltalán megítélhető, a fesztivál többnek, és másnak is számított, mint egyszerű könnyűzenei rendezvénynek. Egy új nemzedék, újfajta hangvétel, újfajta öltözködés és viselkedéskultúra is jelentkezett a képernyőn: a zártkörű klubok, a kollégiumok, a külvárosi művelődési házak világából kilépve ekkoriban mutathatta meg magát a széles körű, az országos nyilvánosság előtt. Kár lenne persze, megszépíteni a múltat: az egykori táncdal fesztiválokon is többségben voltak a butácska, giccses dalocskák, a hagyományos értelemben vett <> . Mégis, érződött a rendezvényben valami lendület, a valósággal való némi kontaktus, az <<ügybe>> vetett jófajta bizakodás, az énekesek és az együttesek versengése, a könnyűzene sorainak átrendeződései mozgása. Valamifajta funkciója még a kisebb-nagyobb botrányoknak is volt: az újrázások, a spontán (vagy annak tűnő) közönség reakció, és a zsűri közti szakadékszerű nézetkülönbségek eseménnyé változtatták a dalocskák előadását, s ha csak a könnyűzene területén is, de jelezték, milyen szédületes ízlés, és értékelésbeli differenciák léteznek, létezhetnek egymás mellett.
Lehetett, talán illett is bántani a hatvanas évek <> fesztiváljait: annyi mégis valószínűnek látszik, hogy a maguk nemében jellegzetes és emlékezetes produkciók voltak, országos méretű figyelmet keltettek, a legnagyobb nyilvánosság előtt' népszerűsítettek jó néhány egészen fiatal művészt, s többé - kevésbé meggyőzően mutatták be az <> korabeli képviselőit. Sajnos, a mostani, 1981-es <> éppen az esemény, a dalok előadását szuverén műsorrá változtató többlet hiányzott a legjobban. A > érkező újabb és újabb produkciók felvezetésében, bemutatásában és <> ásítást keltő, lélektelen, fantáziátlan gépiesség érződött. Mintha a műsor készítői halálosan unták volna az előadókat is, a közönséget is a közvetítést is. Náluk feltűnőbben talán-csak a zsűri tagjai unatkoztak: olyan keserű egykedvűséggel pontoztak, mintha a világ legunalmasabb, legértelmetlenebb munkáját végeznék. (...) " - részlet, írta Hegyi Gyula, Magyar Hírlap, 1981. augusztus 19.

"Több éves szünet után a Magyar Televízió ismét megrendezi a könnyűzenei dalok és dalénekesek nagy nyári seregszemléjét. Olvashattuk << a beharangozó>> szöveget, amiből az is kiderült, hogy az egykori táncdalfesztivált most tánc- és popdalfesztiválnak keresztelték el. (...) Bevallom, nem hittem el, hogy a nyár kellős közepén a televízió ilyen műsorral tömegeket tud majd a képernyő elé ültetni, s képes lesz a hajdani - egyszervolt - táncdalfesztivál hangulatát visszaidézve, a munkától és nyaralástól elpilledt ezreket, tízezreket valamiféle fesztivál- közhan-gulatra gerjeszteni. Úgy is indult mindez, mintha a <> - mint intézmény és menedzser - maga sem venné túlságosan komolyan az egészet. (...) "- részlet, írta T.P. Petőfi Népe, 1981. augusztus 11.

"A vállalkozás érdekesebben végződhetett volna, ha a műfaj legesélyesebb rókáit sikerül, rábírni a -rés2yitelre. Presser, a Szörényi - Bródy páros és néhányhasonló kaliberű társuk sokat lendíthetett volna az ügyön. Arról már nem is beszélve, hogy a rock hiánya mennyire megkérdőjelezi az egész termés maiságát és értékét. De hát ki gondolta volna, hogy a rock még ma is ugyanolyan fekete bárány szerepet játszhat, mint valamikor az erkölcstelennek kikiáltott tangó, majd a <> - ből nehezen megicsőültté vált twist, még később a rock and roll, s aztán hosszú ideig a beat?Ezekről időközben kiderült,hogy semmiféle mételyt nem jelentenek, ma már mosolyognivalóan szelídnek tűnnek, de úgy látszik, a rock megítélésében a belőlük meríthető tanulság még késik. Úgy tűnik, a televíziósok nem is akartak nagyobb ügyet kavarni ebből a vetélkedőből, amelynek össz-benyomása és szerkesztési módja avultabbá s unalmasabbra is sikerült, mint a felvonultatott legavíttabb dalai. Ezt pedig kár lenne tovább részletezni." - részlet, írta (fodor) Esti Hírlap, 1981. augusztus 22.

2.műsor - 20.05 Páskándi Géza: Kálmán király, történelmi dráma közvetítése a Szegedi Szabadtéri Játékokról, felvételről.
Az NDK televíziója (DDRF) bemutatta Kertész Ákos: Névnap című drabját, amit az NDK-beli művészek közreműködésével ott készített Szőnyi G. Sándor rendező, a díszleteket Weganast Róbert tervezte.
Augusztus 27. - 2. műsor -, 21.35 Harold Brooke és Kay Bannerman: Víkend a tengerparton, komédia közvetítése a József Attila Színházból, felvételről.
Augusztus 29. 20.05 Lehár Ferenc: A víg özvegy, operett közvetítése a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról, felvételről.
Újabb Riporter kerestetik vetélkedőt, hirdet a televízió.
A BBC-televízióval koprodukcióban kétszer 60 perces műsor készül a magyarországi cigányok zenekultúrájának eredetéről, kialakulásáról, a cigányzene népszerűségének titkáról.

Szeptember
Szeptember 1. 21.55 Tetten érni a jelent, - Miskolc81 -, címmel készített riportfilmet Weisz Károly szerkesztő, Bánhegyi István operatőr, Fenyves György rendező, a kétévente megrendezett Miskolci Dokumentumfilm Fesztiválról.
Szeptember 2. 20.00 Tévéfilm készült Tersánszky Józsi Jenő A havasi selyemfiú c. kisregényéből. Forgatókönyv: Kabay Barna és Gyöngyössy Imre, dramaturg: Deme Gábor, operatőr: Szabó Gábor, rendezte: Kabay Barna és Gyöngyössy Imre. Szereplők: Kovács Mária, Fazekas István, Szirtes Ádám, Kádár Flóra, Leviczky Klára, Csurka László, Tímár Zoltán, Mohay Gábor, Gyöngyössy Katalin, Újlaky Dénes, Tolnay Miklós, Siménfalvy Sándor, Lázár Kati, Jutkovics Krisztina, Császár Györgyi, Kiss József, és Martos falú lakói.
Szeptember 3. 20.40 Roxinpad - a Korál együttes műsora. Szerkesztő: Módos Péter, vezető - operatőr: Gulyás Buda, a közvetítés vezetője: Jászi Dezső.
Szeptember 5. 14.30 A Televízió Gyermekosztálya 10 részes vetélkedőt indít kéthetente " Keresd a párját " címmel. A vetélkedőben a csapatoknak két kép közül kell kiválasztani a helyet, amely az idézett vershez, hangokhoz ... kapcsolódik.
Szeptember 8. 20.00 Magyar - olasz koprodukciós sorozat - Graham Greene: Orient - expressz című regényének tévéváltozata - arat sikert a magyar képernyőkön. Az isztambuli vonat címmel futó négyrészes játék politikai hátterű történetét Kardos G. György magyar környezetbe ültette át. Operatőr: Luigi Verga, rendezte: Gianfranco Mingozzi.
Szeptember 9. 22.10 A Hungária Kávéházban beszélgetett Zétényi Lili, Nagy Péter irodalomtörténésszel a műsor címe: Az én színházam volt. Szerkesztő: Bányai Gábor, operatőr: Bornyi Gyula, fotók: Lippay Ágnes, rendezte: Meczner János. (A műsor második részét 10-én a 2. műsorban 21.00 kor sugározták).
Szeptember 11. 20.25 Zenés TV Színház - Puccini: A Köpeny, opera. Dramaturg: Bánki László, vezető - operatőr: Czabarka György, rendezte: Mikó András, szereplők: Miller Lajos, Tokody Ilona, Molnár András, Palcsó Sándor, Begányi Ferenc, Lehoczky Éva, Korcsmáros Péter, Decsi Ágnes, Leblanc Győző.
"Szükségesnek tartom mindjárt az elején tisztázni: nem vagyok operarajongó, zenei érzékem jottányival sem különb az átlagosnál. Ennek ellenére maradandó élményt jelentett számomra a Zenés Tévészínház pénteki bemutatója, Giacomo Puccini kisoperája. A köpeny. Ez a sorozat dicséretes szolgálatot teljesít a zenei nevelésben és ízlésfejlesztésben, s vállalását több-kevesebb sikerrel, tisztes eredménnyel valósítja meg alkalmanként pedig igazán nagy értékek létrehozására is képes. Olyan produkciókra gondolok, mint Petrovics Emil Dosztojevszkij-operája, a Bűn és bűnhődés, vagy Bartók Béla "Kékszakállúja". A köpeny a fenti sort gazdagítja. Mikó András, a Magyar Állami Operaház rendezője avatott mestere a zenés művek színpadi megjelenítésének, s jó érzéke van a televíziósításhoz is. (...) Puccini e szokványos háromszögtörténet köré valóságos világot teremt, vágyakozó, iszákos rakodókkal, nyekergő verklissel, utcai szerelmesekkel. S mindehhez háttérül ott van még a lámpafényeket ringató Szajna, a felsejlő utcasor. Hamisítatlan század eleji kép - munkásokkal, munkáltatókkal. Lám, a késő romantika egyik utolsó képviselőjeként nyilvántartott Puccini észreveszi már az új osztályosokat, akik az operában, ebben a feudális kori keletkezésű műfajban igencsak ritkán jutnak a szóhoz. Igaz - persze nincs is rá szükség -: nem a társadalmi problémákat hangsúlyozza (bár jó érzékkel jelzi), hanem a magánélet bonyodalmait, a szív kiszámíthatatlan <>.Mindezt pszichológiai megalapozottsággal, meggyőző erővel. <> - énekli Henri szerelmesének utolsó találkozásukkor. Mikó András kulcsnak tekintette ezt a gondolatot. Rendezői munkája rendkívül rokonszenves, mentes mindenféle hivalkodástól. Magát a zenét hagyja élni, s ez a zene Lehel György vezényletével tisztán, gyönyörűen szól a Magyar Rádió és Tele-vízió szimfonikus zenekara előadásában. Mikó András jó képességű, fiatal erőkből álló gárdát hozott össze A köpeny bemutatására. Miller Lajos vékony alkatát mackós járással és bő öltözettel nehezíti, jól jellemezve a figurát. Az énekesiek mellett színészi erényeket is csillogtat Tokody Ilona. Molnár András szerelmes rakodó-munkása elsősorban csengő tenorjával tűnik ki. A kisebb szerepekben is kitűnő énekeseket láthattunk-hallhattunk. Lehoczky Éva. Begányi Ferenc öreg házaspárja. Palcsó Sándor rakodómunkása korrekt teljesítmény. Elismeréssel szólhatunk a díszlettervező Wegenast Róbert és a jelmeztervező Wieber Marianne munkájáról. Wegenast díszlete hangulatot teremt, s"az egyes elemek látható művisége sem zavar. Hiszen illeszkedik az opera <>, azaz ahhoz az alapszabályhoz, hogy a beszélgető emberek énekhangon szólnak egymáshoz. A Zenés Tévészínház Piccini Triptichonja első darabjának feldolgozásával emlékezetes élmény szerzett. Nem lettem ugyan tőle operarajongó, de megerősítette bennem a zene és a zenészek, énekesek iránti tiszteletet. "- írta Sulyok László, Nógrád, 1981. szeptember 15.
"A pénteken látott adaptáció csak féligmeddig érte el célját. Miícó András jórészt állóképekre <>, az emberi arc kifejezés gazdagságára alig építő rendezése, bizony, unalmat keltett, s ebben a felfogásban a kikötő állandó sötétsége is inkább komikusnak hatott, mint megrendítőnek. Annál nagyobb örömet szerzett a zenei megvalósítás: a Rádiózenekar pontos, ihletett, árnyalt mu-zsikálása Lehel György vezényletével, Lehoczky Éva és Palcsó Sándor markáns ala-kítása az epizódszerepekben, s mindenekelőtt a tragikus véget ért <> tagjainak produkciója. Tokody Ilonánál elbűvölőbb Georgette-et aligha találni szerte a hazában, s kiegyenlített, színgazdag szopránja is párját ritkítja. Méltó párja volt Henri szerepében Molnár András, s meglepetés Miller Lajos a megcsalt férj, Marcel szerepében. Semmi esetre sem a kiváló énekes- és zenészgárda volt tehát ludas abban, hogy A köpenynek ez a feldolgozása legföljebb az operairodalom avatott barátainak szerezhetett felemás élvezetet. A képek ereje nélkül ugyanis a tévés operajátszás fabatkát se ér. " - írta L. A. Somogyi Néplap, 1981. szeptember 19.
2. műsor: 20.01 "Nagyságák" - riport - dokumentumfilm bemutatója. Forgatókönyv: László Bencsik András, szerkesztő: Gellért Kiss Gábor, operatőr: Kecskés László, rendezte: Mihályfy Sándor. A Szakszervezetek Országos Tanácsához beérkezett Észrevételek, vélemények a Televízióval kapcsolatban, 1981 szeptemberi összesítésben olvasható: "Beszédtéma a dolgozók körében a tv-2 -es csatornáján a közelmúltban vetített <> című riportfilm. Az adásról eltérő vélemények hangzanak el. Többen megkérdőjelezik, hogy szükség van-e ilyen módon a brigádmozgalom lejáratására. Elsősorban a brigádtagok vetették fel, hogy miért kell mindig, mindenről csak a rosszat bemutatni. Véleményük szerint a műsor csak arra volt jó, hogy a brigádmozgalmon kívül dolgozók - gúny tárgyává - tudják tenni a brigádmozgalomban tevékenykedő becsületes dolgozókat"-/Győr - Sopron m. SZMT./ " A Győri Textilben dolgozók nem tetszéssel fogadják a Nagyságák című filmet, mely a PNYV Magyar Pamutipar Gyárának egyik kiváló brigádját mutatta be" / Textilipari Dolgozók Szakszervezete, KV./. - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9. 86. doboz
Szeptember 12. - 2. műsor - 20.05 Portréfilm Victor Vasarelyről, a Franciaországban élő világhírű magyar származású képzőművészről. Operatőr: Yves Rodalec, rendezte: Jean Chrisophe Averty.
Szeptember 15. 22.05 "Csoda magyar módra" - avagy az MTV Nino Manfredi születésnapján. Riporter: Máté Judit, szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Hollós Olivér, rendezte: Radó Gyula.
Az NDK Televízió a DDRF visszautasította az MTV felkérését a Liszt Ferenc életéről szóló koprodukciós filmsorozatban való részvételre. Erről Flórián Endre beszélt amikor Dunavölgyi Péter készített vele interjút. (lásd: www.tvarchivum.hu tv- történet oldalon, az interjú címe: Tudok szerényen élni, tudok bővelkedni is.
"Dunavölgyi Péter : Apropó a 16 részes Liszt sorozat, magyar, olasz, francia, NSZK, koprodukcióban készült, Szinetár Miklós rendezésében, Kende János volt az operatőr. Ez egy magyar kezdeményezés volt. Érdekes mellékszál, hogy eredetileg úgy volt, hogy benne lesz, az NDK - tv is, majd politikai utasításra mégsem lettek koprodukciós partnerek. Találtam egy erre vonatkozó érdekes feljegyzést, az Országos Levéltárban. Berecz Annamária a Nemzetközi Kapcsolatok osztályának vezetője 1981. szeptember 15 - 16-án Berlinben tárgyalt, az NDK Tv vezetőivel. Az úti jelentéséből kiderül, H. Adamcek, a DDRF elnöke többek között kijelentette, hogy: " (...) A Liszt koprodukcióban való részvétellel kapcsolatos elutasító válaszáról szólva, Adameck elvtárs hangsúlyozta, hogy az nem az MTV-nek, vagy valamelyik vezetőjének szól, hanem a felsőbb vezetés elvi álláspontját tükrözi (...)" - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 84.doboz.
Emlékszel-e erre a problémára?

Flórián Endre: Különbséget kell tenni először is külső indíttatású koprodukció és a magyar kezdeményezésű koprodukció között. Az előbbiekről beszéltünk korábban, azokba mindig könnyebb beszállni, mint egy magyar kezdeményezést felépíteni, létrehozni és megszervezni. A MAFILM kapacitás azt is lehetővé tette, hogy akár több ilyen nagy filmsorozat párhuzamosan forogjon Pl. egyszerre forgott itt az Isztanbuli vonat koprodukcióban és külföldi megrendelésre a MAFILM Nemzetközi Stúdiójában "Orient Expressz". Ezzel függ össze a Sándor Mátyás tervezése is. Sőt, a Strogoff Mihályt forgatták a MAFILM Nemzetközi Stúdiójában, abban volt egy Raymond Harmsdorf nevű egy számmal nagyobb színész, és amikor az Isztambuli vonat római forgatásán voltunk, akkor kérdeztek rá, hogy nincs egy ilyen hasonló méretű színész Magyarországon. Mondtam, már hogyne lenne, a Bujtor István. Rögtön érdeklődtek, hogyan lehetne vele kontaktálni? Máris hívtuk Magyarországon a Bujtort. Istvánt, aki imádta a vitorlázást, elmondta, hogy érdekelné őt ez a dolog, de a tervezett forgatás alatt éppen Kék szalag verseny van a Balatonon és ezért akkor nem ér rá. Francia -olasz- német - magyar koprodukcióról volt szó, mondták, hogy próbáljam meg meggyőzni, hogy vállalja el. Nekünk fontos volt, hogy főszerepet is kapjunk a filmben. Sikerült még elintéznem, hogy a francia rendező mellett az operatőr is magyar legyen, Kende János. Ennek a módszernek volt a fordítottja Liszt sorozat, amely magyar ötletből, született. Amikor a tervvel elindultunk először a németek bólintottak rá.

Dunavölgyi Péter: Mármint a nyugat-németek.

Flórián Endre: Hát persze. Ebben nagy szerepe volt az akkor még aktív Gellértnek és kitűnő kapcsolatokkal rendelkező Balla Katinak. Az előkészítés alatt sokat tárgyaltunk a németekkel, mindig jöttek saját költségükre. Ami a kérdésben feltett NDK Tv szerepét illeti, látható, hogy nem tv-s szakmai döntés született, hanem politikai. Valószínűleg azért maradtak ki, mert az NSZK-benne volt. Szinetárt ez nem nagyon érdekelte, azt szerette volna, hogy az olaszok, franciák beszálljanak, nekem mondhatni, az ő "beléptetésük" egy "hőstettem" volt, aztán cserében a Wagner sorozatba történő belépésünkért az angolok pótolták ki a hiányzó pénzt. Jellemző az NDK-ra, hogy a Wagner sorozatról és annak sugárzásáról nem akartak viszont lemaradni. Nagyon emlékezetes élményem a Wagner sorozat a londoni díszbemutatója, lejátszották az összes epizódot, egy Uránia típusú moziban, ott volt a Richard Burton, és a többi főszereplő, Tony Palmer az angol rendező, Vittorio Storaro, az Oscar-díjas olasz operatőr. Ott voltunk mi is, jómagam, Horváth Lóri, Havas Ági, és amikor három epizódot levetítettek, utána szünet, lazacos szendvicsek, pezsgő, stb. majd a többi epizód /összesen tízrészes a sorozat/, még egyszeri hasonló evő-ivó megszakítással, szóval nagyon elegáns volt az egész vetítés- fogadás. Erre eljött az NDK TV egy vezető munkatársa is - Azt az NDK -ásokról nagyjából lehetett sejteni, hogy ilyen rangban STASI-s ember lehet. Ez később ki is derült róla, de jó kapcsolatai lehettek a másik oldalon is, mert amikor már nem volt NDK, s Cannes -ben találkoztunk, akkor jó állásban volt a BETA -nal. Amúgy nagyon kedvesen viselkedett. Hans - Joachim Seydovskynak hívták az urat. A londoni Wagner - bemutatón azt kérte tőlem, próbáljam elintézni, hogy ők, mint a DDR - Fernsehen, ha kell egy nappal vagy akár csak egy órával hamarabb vetíthessék a Wagner epizódokat, mint ahogy azok adásba mennek az NSZK-ban. Mondtam, hogy ezt mi nem tudjuk elintézni. Egyébként ebben a sorozatban a művészeti részvétel szempontjából a legnagyobb eredményünk az volt, hogy a második főszerepet, II. Lajos bajor király szerepét Gálffy László játszhatta el, partnereink véleménye szerint is zseniálisan. "

Szeptember 16. 20.00 Polgár András: Kettős helyszín, közvetítés a Madách Színházból, felvételről.
Szeptember 17. 21.00 "Egész jól vagyok" - Korda György műsora. Szerkesztő: Tánczos Gábor, vezető - operatőr: Mestyán Tibor, rendezte: Bodnár István.
- 2. műsor - 17.30 Az új tanterv értelmében érdekes adás indul az Iskolatévében: technika első osztályosoknak.
Szeptember 18. Kalmár György riportfilmet készített Nigériában, arról, hogy mennyire alakította át az ország életét az olajkincs felfedezése. "Olajfilm - Lángok a mangrove-mocsár felett." Szerkesztő - riporter: Kalmár György, rendező - operatőr: Neumann László.

Sugár András, a világjáró tévériporter házi jubileuma: 117-ik kiküldetése alkalmából túllépi a külföldön megtett egymilliomodik kilométert.

Ez alkalomból Nagy Richárd a Televízió elnöke rendkívüli nívó-díjban részesítette az utazó tudósítót.
A pozsonyi Prix Danube ifjúsági tévéfesztiválon a publicisztikai kategória győztese a Mondok neked valamit c. rajzfilm (szerkesztő: Kopper Judit), a drámai kategória díját a Tessék engem elrabolni c. tévéjáték (rendező: Gaál Albert) nyeri.
Új televíziós sportriporter bontogatja szárnyát, az egykori rádiós Gulyás Gyula fia: Gulyás László.
Vass István Zoltán készített vele interjút a Rádió és Televízió Újság 1981/ 40. számában (részletek):
" (...) - Sportoltál versenyszerűen?
- Tőrvívóként kezdtem akkor még ígéretesnek látszó pályafutásomat a BVSC-ben, mestereim, Nagy Árpád és dr. Nedeczk László alig leplezett neheztelése ellenére <> a kosárlabda. A hajdanvolt Bp Petőfi csapatában játszottam óriási buzgalommal s több-kevesebb sikerrel. A buzgalmat tanulmányaim is megsínylették. Nem voltam eminens a kémia- biológia tagozatos osztályban, s a 4-es bizonyítvány és az ezzel párosuló becsvágy akkor bizony kevésnek tűnt az egyetemhez. Hogy a szak-mához - mármint a sportújságíráshoz - legyen valami közöm, elmentem ofszet-gép-mestertanoncnak a Zrínyi Nyomdába.
- Édesapám sohasem akart befolyásolni, talán valami szolid tudatossággal inkább távol tartani igyekezett az általa tisztelt és próbált szakmától. Mégis, ahogyan cseperedtem, úgy vonzott egyre jobban a sport és a stúdiók világa. Nálunk a hétvége sosem jelentett otthonülést, húsleveses - rántotthúsos vasárnapi ebédet. Apám többnyire meccsre készült, vagy már úton volt. Igaz, otthon csak akkor beszéltünk a sportról, s Rádióról, ha én kérdezősködtem. (...) 1966-ban, tizenhat évesen kimentem vele a moszkvai vívó - világbajnokságra. Ő úgy mondta segíteni. Aztán két év múlva megjelent az első tudósításom valamilyen kézilabda meccsről. Legalább 8 - 10 sor volt, s a honorárium a txiköltség felét sem fedezte. Nem tudtam úgyanis hol van a Csömöri út, rossz irányba indúltam, s buszon már nem értem volna oda. Következő állomásként a MagyarHírl, amikor épp az MTI sportszerkesztőségét hív-tam telefonon, Morvay Tihamér - a kitűnően képzett, remek humorú, a közelmúltban elhunyt sportújságíró - csak úgy megkérdezte: <> <> <> <> És két hét múlva ott voltam. Apám épp külföldön járt, s arra jött haza, hogy - kollégák lettünk. Több, mint kilenc évet töltöttem az MTI-ben, s amit ma tudok a sportról, az újságírásról, nagyrészt ott <>. Közben egyre többször fordultam meg a Rádióban is, bár a sportadásokban, amíg édesapám élt, nem szólaltam meg. Talán nem vette volna jónéven - és tán mások sem.
- Mindez természetesen kitűnő alap a televíziózáshoz, mely azért mégis egészen más.
- De mennyire! Míg oda nem kerültem, fel sem tudtam ezt mérni igazán. Elég nehe-zen szokom meg a kamerát, s úgy érzem, csak percekre tudom egyelőre igazi önma-gamat adni. Keresem az arányokat, a hangot - és mi tagadás: az <>. Úgy érzem, olykor sokat, máskor túl keveset beszélek. Pedig elég lenne, ha csak keveset beszélnék, de sokatmondóan. Rájöttem még néző koromban, hogy a tévériporter számára - s most már számomra is - az a legfontosabb, hogy ne tömjem fölösleges adatokkal a néző fejét. A látvány a fontos, ne akarjak én "okos lenni". Isten mentsen a tudálékosságtól! Remélem, nem tűnik szerénytelenségnek, ha elmondom: a labdajátékokhoz az átlagosnál többet konyítok, kosárlabdás múltam miatt különösen ismerős a palánk alatti világ. Egyébként feleségem, Beloberk Éva, válogatott kosárlabdázó. (...)"
Együttműködési egyezmény aláírása a nicaraguai televízióval. Afgán televíziósok továbbképzése folyik a Magyar Televíziónál.
Szeptember 19. 20.05 Lengyel Menyhért - Ágoston György : Róza néni elintézi, vígjáték tv-változata. Dramaturg: Kállai István, vezető - operatőr: Abonyi Antal, rendezte: Kalmár András. Szereplők: Tolnay Klári, Ruttkai Éva, Pap Vera, Sinkovits Imre, Szacsvay László, Kalocsay Miklós, Hernádi Judit, Oszwald Marika, Miklósy Judit, Berényi Ottó, Sugár István.
2. műsor - 20.05 Zenés TV Színház. Bartók Béla A kékszakállú herceg vára, opera. A zenefelvétel a DECCA londoni stúdiójában készült, dramaturg: Bánki László, operatőr: Márk Iván, rendezte: Szinetár Miklós, szereplők: Sass Sylvia, Kováts Kolos.
Szeptember 22. 18.30 Rock -est a Szelidi -tónál. - A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. Szerkesztő: Bubryák István, operatőr: Zentay László, rendezte: Bodnár István.

19.30 a TV Híradó beszámol arról, hogy azon a napon írta alá Nagy Richárd a Magyar Televízió elnöke és Ivan Garcia a nicaraguai sandinista Televízió főigazgatója a két televízió közötti egyezményt.

Katkics Ilona rendező, 1981. szeptember 22-én kemény hangnemű levélben válaszolt Kovács András elnöknek a Magyar Film és Tv Művészek Szövetsége vezetőjének arra az átiratára, amelyben megküldte véleményezésre az Állami Ifjúsági Bizottság részére készített Szabó B. István által írt jelentést. A jelentésben Szabó B. István több kritikát fogalmazott meg a Televízióval kapcsolatban. A jelentés eredeti példánya a Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9/ 86. dobozában található 2/12/81.sz.
Részletek Katkics leveléből:
"(...) Az AIB. Sz Ifjúsági Filmbizottság több éves sürgetésére vállalkozott a gyermekfilmgyártás megtárgyalására. Ennek egyik előjele volt, 1979-ben, a gyermekév alkalmából, a TV Közművelődési Igazgatóságának /Sándor György/ a Kőszegi Szemlén rendezett, Nádor György vezetésével, a gyermek - kultúra kérdéseit tárgyaló kerekasztal konferencia. Amelyre sajnos a MAFILM és a FIFŐ képviselői felkészületlenül, valótlan adatokkal jelentek meg, amit a konferencia élénk derültséggel jutalmazott /pl. hogy 1979-ben 5 gyermekfilmet készített a MAFILM. ( ... ) Sértőnek találom a Televízió Gyermek és Ifjúsági Főosztállyal kapcsolatos megállapításokat. /5.old/
<<(...) Reális követelmény, hogy mind a négy játékfilmstúdió gondozzon és készítsen évente egy - egy gyermekfilmet, vagy gyermekeknek szóló klasszikus- adaptációt. Kívánatos, hogy e filmek közül minél több koprodukcióban készüljön a TV- Gyermek és Ifjúsági Főosztályával, a minőség érdekében egyesítve az anyagi és szellemi kapacitásokat. E műfajban különösen értelmetlen a rivalizálás, a "féltékenység" / "hol készül több" , "hol mutatják be először" stb./, mert bebizonyított tény, hogy a gyermekek a filmnél is / hasonlóan az olvasmány élményhez / szívesebben visszatérnek többször is a megszerzett, igaznak tartott hősökhöz, történetekhez, mintsem folyton újakat igényelnének. (...)>>A koprodukció nem a <> a <> való félés miatt szűnt meg! A koprodukció kezdeményezése a Televízió részéről történt. A MAFILM, valamint a Filmfőigazgatóság járatott <> az ezt sürgetőkkel, legyen az kultúrpolitikus vagy rendező. Majd vitatható feltételeket szabott. Az együttműködés etikai háttere is megérne egy őszinte beszélgetést. (...) " -- - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 84.doboz.
Szeptember 23. 21.55 Erzsike - Vitray Tamás műsora, szerkesztő: Kothy Judit, operatőr: Szabados Tamás.
"Sután és jobb híján csak annyit jelzett az Erzsike című televíziós alkotás alcí-me:'Vitray j Tamás műsora. Lehetett volna riportfilm - ha e műfaj korántsem alapos elméleti meghatározásához, ragaszkodnánk csupán, feledve azt az eklektikus kérdezz, felelek, amit ilyen címen látni szoktunk. Esetleg lehetett volna portréfilm is - vagy hasonló okokból mégsem. Vitray sosem volt alanya saját, Siker című sorozatának. Tartok tőle, hogy ennék nem pusztán technikai akadályai voltak Hiszen ha akad i is valaki; aki ügyesen kedvesen, elegánsan és titkára kíváncsian mikrofon és kamera elé vonszolja őt - aligha tudott volna mit kérdezni tőle. Vitray sikere - és sikerének titka, ha van - ugyanis összetett, s csak néhány alkotóeleme fogalmazható meg. Tehetsége s e tehetséget megnyilvánítani tudó személyisége ép-úgy része ennek a sikernek, mint a közeg, amelyben megnyilvánul - a televízió. A képpel - hanggal egyszerre manipuláló csodadoboz s az a mammuttársulás, melynek tagjai ott bolyonganak a Szabadság tér 17- ben, és sokat segítenek egy tehetséges embernek abban, hogy tervei valóra váltásában kemény és makacs lehessen, megalkuvások nélkül vándoroljon osztályok között, monomániásan hurcolva számtalan filmötletét. (...) Vitraytól a tehetséges embereknek van mit tanulnia. Egy időben úgy látszott, akadnak is követői. Fontos megjegyezni, hogy Vitray mindig saját maga, s e sa-játosságot -tekintve mindig ugyanaz,. (...) " - részletek, írta Csáki Judit, Népszava, 1981. szeptember 29.

Szeptember 24. -2. műsor - 18.20 - 22.05 a Bolgár Televízió estje.
Szeptember 25. 17.20 Nagy feltűnést kelt a Pécsi Körzeti stúdió dokumentumfilmje "Az első cigányfalú". A Baranya megyei Alsószentmártonon a falú dél-szláv lakosságának elköltözésével 1975-76 tól az országban először teljesen cigánytelepüléssé vált a falú. A film azt kutatta, hogy szerencsés - e a homogén cigányközösség létrejötte. Szerkesztő - riporter: Gombár János, operatőr: Háda Sándor, rendezte: Téglássy Ferenc.
"Magyarország első cigányfaluja Baranyában van, a siklósi járásban. A településen jelenleg körülbelül ezer román cigány él, a délszláv őslakosság teremtette közegben, környezetben. A keret tehát ez utóbbiak elköltöztével adva volt, az új telepeseknek viszont a maguk képére, szellemi arculatára kellett formálniuk a váratlanul összeverbuválódott népességet. Illetve - és ma ez a legnagyobb gond - nekik kellene most azt igazolniuk, bizonyítaniuk, hogy valamilyen modell van kialakulóban. Erről a kavargó világról, erről az alakuló közösségről készített dokumentumfilmet a pécsi körzeti stúdió. Izgalmasat. Még akkor is, ha csak a felületét fodrozta a mély víznek. Objektíve ugyanis láthatóvá tették mindazt, ami Alsószentmártonon történik. S ennek egy kicsit olyan a jelene, mintha a történelem kristályosodna az oldatba hulló cérnaszál köré. A képződmény még nagyon is képlékeny. De hát ki tudja? Lehet belőle kemény és szigorú felület, de megmaradhat a ma még nagyon is alaktalan formájában. A filmben ítéleteket és javaslatokat hallhattunk. Azoktól, akik társadalmi minőségben, rendezettségben jóval a cigányok előtt vannak. Ők mondják el nap mint nap érintkezve a világukba szigetelődött etnikummal, hogy társadalmilag mi az elvárás, illetve ml az elvárható. Megoszlanak a vélemények. Legkarakteresebben a nyugdíjas tanácselnöknő fogalmazott, ö meggyőződéssel mondta: nincs cigánykérdés. Ha van, mi csináljuk. Úgy kellene velük is bánni, mint a többi teljes jogú magyar állampolgárral. Ne csak jogaik legyenek. (Azt hamar megtanulják.) Kötelességeik is. Még ma hajlamosak vagyunk rá, hogy úgy kezeljük őket, int a csodabogarakat. Végletesen. Romantikus túlzásokkal, felaggatva őket a folklór ében díszeivel, vagy ellenkezőleg. Drasztikussá általánosítjuk mindazt, ami bennük és belőlük kisajog. A dokumentumfilm természetéből következően maguk a cigányok is megszólaltak. Azonnal kiderült, hogy a társadalmi szóródás ott is milyen jelenlevő. Volt, aki nagyon is komoly intelligenciával, szociológiai pontossággal készítette el önmaga és sorstársai anamnézisét. S mert ő mondta, volt valami megrendítő is abban, hogy az önmagáért, családjáért való aggódás egyéni ihletét mennyire megemelte, keserűvé tette a többiekért való aggódás s a tünetek, pontos ismérve. S ez annál is hitelesebb volt, mert tudta és felmérte: alig van esélye - gazdaságilag elsősorban - a kiemelkedésre. Végül is a filmet továbbgondolva az a legnagyobb baj, hogy a cigányságnál szinte teljesen hiányzik a társadalmi mobilizáció. A mennyiségi szaporaság csak fék, lehúzó erő. S a gond nemhogy csökkenne, hanem, bővítetten újratermelődik. Márpedig az eddigi is elegendő néhány generációnyira. (...) - részlet, írta - Boda István, Hajdú - Bihari Napló, 1981. szeptember 30.
Szeptember 29. 19.30 A TV Híradó beszámolt arról, a MUOSZ választmányának tagjai látogatást tettek a TV Híradó szerkesztőségében, ahol Matúz Józsefné fogadta, és vezette őket körbe.
Szeptember 30. 20.00 Bálint Tibor: Zokogó majom, öt részes tévéfilmjének első részét vetítik a Budapesti Művészeti Hetek keretében. Dramaturg: Lendvai György, operatőr: Czabarka György, rendezte: Várkonyi Gábor. Szereplők: Madaras József, Hámori Ildikó, Bánsági Ildikó, Szombathy Gyula, Bencze Ferenc, Dégi István, Balázsi András, Béres Bernadette, Tordy Géza, Soós Edit, Kránitz Lajos, Raksányi Gellért, Kézdy György, Gállfy László, Huszár László, Kozák andrás, Csíkós Gábor, Soós Lajos, Sárosi Gábor, Horváth Jenő, Hőgye Zsuzsa, Csatári Ottó, Seper László, Vizi György, Nagy Anna, Kozák Karolina, Losonczi ariel - és sokan mások.
"A Zokogó Majom befejeztével elkönyvelhetjük: láttunk egy sikertelen, rossz sorozatot. Már a második részben kiderült, hogy az útjukra engedett sorsok minduntalan vissza térnek egyazon ösvénynek ugyanarra a szakaszára, anélkül, hogy bármi lényeges történne vélük vagy körülöttük. Mindaz ugyanis, ami az átfogott két há rom évtized történelmét volt hivatva képviselni, az ezerszer koptatott tankönyvi közhelyek töredékes, felületes és mégis túlrészletező ecsetelése volt. Nyomor, munkanélküliség, nemzetiségi megkülönbözetés, a munkásöntudat erősödése., háború, dogmatizmus - mindez egy - két jelenet leltár szerinti beikta-tásával, rendszerint úgy, hogy nyilvánvalóan érződött a szerzői szándék: itt most egy kis történelmi utalásra vari szükség. Mélység nélküli, illusztratív módon idézett események egymásután képéivé hullt szét az a világ, amelyben a regényfeldolgozás alakjai mozogtak. Ez pedig a másodszor és sokadszor variált helyzetképekben óhatat-lanul a látni nem érdemes apróságok unalmát árasztotta. A jelentéktelenül ábrázolt sorsokra legfeljebb a színészi tehetség és a pillanatnyi játékkedv villantott néha egy - gy színt. Hámori Ildikó, Madaras József, Bánsági Ildikó, Szombathy Gyula legnagyobb érdeme az volt, hogy az általuk megjelenített figura mindennek ellenére sem lett önmaga paródiája. (...) - " részlet, írta (bársony) Esti Hírlap , 1981. október 15.
" (...) Várkonyi Gábor, a rendező, aki Bálint Tiborral a forgatókönyvet is írta, szorosan követte az irodalmi előképet, így aztán filmnek és regénynek erényei és hibái nagyjából azonosak. A rendező nyilván élvezte, hogy az epizód-világ oly sok és annyiféle szín-mozzanatának ábrázolásában - cigánylány megerőszakolásától sírrablásig, szülőnő vajúdásától véres öngyilkosságig - mutathatta meg tehetségét. De azzal nemigen számolt, hogy regényben s filmben mások a dimenziók. Az epikának módjában van minden egyes epizódot több-kevésbé részletesen kibontakoztatni s azáltal önértékkel ruházni fel. A filmdramaturgiának ehhez nincs tere, nincs ideje; itt erős kéznek kell szelektálnia, s ha ezt nem teszi, egyik-másik epizód annyira lerövidül, hogy elveszti életét, és puszta kötőanyaggá válik: csak a következő epizódnak megértetésére szolgál, s az esetleg megint a következőnek. S az olimpiai karika-szerű szerkesztés, ha megfelel a regény természetének, nem biztos, hogy a filmének is. Ezt érethette Várkonyi Gábor, s megpróbált szilárdabb rendet teremteni az epizód-zuhatag folyékony közegében: a pincér házaspár új meg új visszatérései rondószerű szerkezetet képeznek, ez az ötlet azonban mivel a pincérek egyes szavai is folyton ismétlődnek túlhangsúlyozottá és unalmassá válik.
Ami pedig a történeti elemeket illeti (a Magyarországhoz csatolás, a szovjet csapatok bevonulása, a szocializmus építése), azokkal a film éppúgy nem tudott megbirkózni, mint a regény. Amit elhallgat, az hiányzik; amit mond, az nem egyszer igazságtalan vagy féligazság. A befejezés pedig: fölrobbantják a szegénynegyed viskóit, jöhet a lakótelep - egyszerűen suta.
A film operatőrje Czabarka György. Feladatának nyilván azt tartotta, hogy naturalista kamerával kövesse a naturalista jeleneteket; ezt ízlésesen és mértéktartóan teszi. Néha megpróbál kitörni az artisztikum felé. A vetkőző kis kurvák árnyjátéka az ajtó üvegén: talán egy más stílus nosztalgiája. (...) Várkonyi Gábor ötrészes tévéfilm-sorozata az átlag fölé emelkedik. Szervi hibái ellenére bosszankodás nélkül lehet megnézni. Nosztalgikus felhangjait - kincses Kolozsvár, Házsongárd, Mátyás-szobor - alkalmasint nézői siker jutalmazza." - részletek, írta Lukácsy Sándor, Filmvilág 1981/10.

Szeptember 30.-án írta Békés Sándor stúdióvezető Nagy Richárd elnöknek:
"Örömmel jelenthetem Önnek, hogy az elmúlt 5 évben végzett munkánk alapján a Somogy megye Tanácsa, Stúdiónak a <> kitüntető jelvényt adományozta." - - - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 84.doboz.

Az ősz folyamán széleskörű vita bontakozik ki a Televízión belül a továbbképzés és az oktatás kérdéseiről. Hosszabb írásbeli véleményt írtak többek között: Csapó András, Derera Mihály, Horváth Ádám, Horvát János, Horváth Miklós, Kelemen Endre, Lénárt István, Mátai Lászlól, Mihályfi Imre, Rudas János, Sylvester András, Vitray Tamás, Wisinger István.
Figyelmet érdemel Horvát János tanulmánya a "Gondolatok a televíziós újságírók képzéséről". A tanulmányon konkrét dátum nem szerepel, a levéltári példányon az iktatószámból lehet következtetni a megírás évére (4/6/981).

Horvát János tanulmányában olvasható többek között:
A szerkesztő - riporterekről, "(...) Jelenleg tehát az egységek céljai diktálják mozgásukat az intézményen belül, amely kell kontroll hiányában azt eredményezi, hogy pl. a képernyőkre kerülés abszolút esetleges, rendszerint egy műhelyek vezetőinek önmagukra vonatkoztatott elismerése. Az ebből fakadó személyiség - romlás képernyőnkön már - már elszomorító méreteket ölt, a dilettantizmus eluralkodik, és van egy különösen káros hatása: ha egy - egy műhelyben meg is próbálnák a tudatos kádernevelést, át lehet <> a másikba, ahol hetek alatt szerkesztővé vagy riporterré lehet válni. (Elgondolkodtató, hogy a rádióban külön bizottság adja meg, az un. <>, míg nálunk tombol az önmagukat minősítők, egyszemélyben szerkesztő - főszerkesztő - műsorvezető képességeket feltételezők hatalomátvétele). (...) meg kell szabni a szerkesztővé válás, a képernyőre kerülés pontos feltételeit, és ennek betartását úgy kell szavatolni, hogy a döntés ne egy kézben legyen, hanem bizottság döntsön az ismérvek meglétéről. Ezt követően, feladat annak eldöntése, hogy számszerűleg és területi felosztásban hány és milyen képességű munkatársra van, illetve lesz szükség a jövőben. (...) "-" - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9 -a 190. doboz

Wisinger István írta (részletek):
"(...) A jelenlegi helyzet legnagyobb és alapvető ellentmondása, hogy a magyar Televízióban ambíció és kapcsolat kérdése, hogy valaki szerkesztői, illetve riporteri feladatot kapjon és végezhessen. Nem tudom, hogy létezik - e erre vonatkozó valamilyenfajta előírás, utasítás, de, hogy ez az intézmény érdekei szerint még tendenciaszerűen sem működik a gyakorlatban arra gondolnom nem kell különösebb bizonyító anyagot felsorakoztatnom. (...) Mivel televíziós riporteri és szerkesztői képzés nem létezik az intézménynek mindaddig nincs, illetve nem igen lehet, <> alapja bármiféle feltételrendszer kialakítására, amíg maga meg nem teremti a <> szervezett formáit. Nem kétséges, hogy ezt a MUOSZ -szal, a Tájékoztatási Hivatallal és esetleg a Főiskolával egyeztetve, konzultálva kell kialakítani, de az ügy előtörténete azt bizonyítja, hogy csak akkor lehetséges az előrelépés, ha végre a Magyar Televízió nem bízza a továbbiakban ezt teljesen értetlenül működő és spontán kialakult helyzetre, amely pont a legnagyobb hatású tömegkommunikációs eszköz szempontjait, igényeit veszi legkevésbé figyelembe. (...)"

Vitray Tamás, aki ekkor már három szemesztert tanított a Színház és Filmművészeti Főiskolán, szintén megfogalmazta a riporterképzéssel kapcsolatos véleményét, részletek az írásából, ami 1981. szeptember 28.-án készült:
" (...) Csakis komplex riportkészítő <> képzésében hiszek: Külön, csak és kizárólag, nem érdemes riportereket képezni, hiszen, ha feltételezzük, hogy hibátlan, tökéletes riportert képeztünk, már az első szereplésekor, első filmriportjánál, akár, egy <> gondolkodó, <> valló rendező, szerkesztő vagy operatőr kezében tönkremehet a teles <>.
(...) Tetszetős és ezerszer hallott változat, hogy a kezdő riporter <>- Mire menne Érdi Sándor avval, hogy a Híradóban a telexet viszi - hozza? Vagy Sándor István, ha apró kis híreket iratnak vele először?

Másrészt viszont az interjúkészítést, a televíziós beszélgetést, ha tíz évig híradózik, sem tudja megtanulni, hiszen ott még soha senki sem beszélgetett, a szó valódi értelmében. Nem is ez a dolguk. Ez a << járja végig>> felfogás a koncepció nélküliségre használható placebo. Ha valakinek nincs jobb elképzelése, ha valaki egyszerűen irigyli egy adottságaiban alkalmas fiataltól, hogy jelentőségében elébe lép, az mondogatja, hogy ez még egy telex slejfnit sem szakított le, hogy jön e ehhez meg ahhoz ...
Elnézést a személyeskedésért, de a Híradó vezetőjét sokkal rátermettebbnek és profibbnak ismerem annál, semmint hozzájárulna, hogy a nagy gyorsaságot, iparszerű termelési rendszer igénylő tévé híradóban újoncokat engedne botorkálni átmeneti jelleggel, továbbképzési szándékkal. (...) Akár a tévében, akár a főiskolán, az egyéb szaktárgyak mellett, komolyabb óraszámban együtt képezni , teamekre bontva, a gyakorlati munkában közös szemléletre tanítani a fiatalokat, és ezeket a teameket majd később együtt is hagyni. ...(...)" - - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9 -a 190. doboz

Október
Október eleje óta már minden nap, tehát vasárnap is jelentkezik a 2. műsor. (A hétfő továbbra is "tévémentes" nap.) Az október 4. - i vasárnapi 2. műsor mindjárt "csemegével" indít: a franciák Émile Zola, avagy az emberi lelkiismeret sorozatával. ( 17.00)
Október 1. 2.-műsor - 19.40 Élő közvetítés a Zenei Világnap alkalmából a budapesti Zeneakadémia nagyterméből, ahol ünnepi köszöntőt mondott Losonczi Pál, az elnöki Tanács elnöke és Frank Collaway, a Nemzetközi Zenei tanács elnöke. Szerkesztő: Várbíró Judit, rendező: Horváth Ádám.
2.műsor - 22.10 Háromgarasos opera. Ljubimov a Nemzeti Színházban. Dokumentum - riportfilm. Harmadszor vendégrendezett Magyarországon Jurij Petrovics Ljubimov, a moszkvai Taganka Színház rendezője. A Nemzeti Színházban Bertolt Brecht Háromgarasos opera című művét állította színpadra, a film a próbafolyamatba és a műhelymunkába engedett betekintést. Műsorvezető: Zétényi Lili, operatőr: Deimanik Tamás, szerkesztő - rendező: Bányai Gábor.
Október 3. 20.05 Jakobi Viktor: Sybill, nagyoperettjének tv-változatának bemutatója. Dramaturg: Ruitner Sándor, vezető - operatőr: Molnár Miklós, rendezte: Seregi László. Szereplők: Pitti Katalin, Leblanc Győző, Haumann Péter, Bende Zsolt, Zsadon Andrea, Kovács Zsuzsa, Maros Gábor, Hadics László, Halász Aranka.
2.műsor - 20.5 Gorkij: Kispolgárok drámájának közvetítése az egri Grárdonyi Géza Színházból, felvételről.
Hegedűs Lenke a TV - Híradó, rendezőasszisztense magán külföldi útjáról nem tér vissza, külföldön marad. Korábban ugyancsak a TV híradós Terlandai Mária szerkesztő - riporter nem tért vissza a szerkesztőségbe, külföldi útjáról. Ez a jelenség nem volt egyedüli a Televízió, ezen korszakában, erről tanúskodik Nagy Richárd elnök aggódó levelére , Győri Imre az MSZMP KB titkára válaszolt:
Győri Imre 1981. május 4,.én (Ag. 2636/2) levelet küldött Nagy Richárdnak:
"Kedves Nagy Elvtárs! A külföldre szökött volt televíziós dolgozókkal kapcsolatos feljegyzését figyelemreméltónak tartom és javaslom, hogy az illetékes szervekkel együtt nézzenek utána az anyagban szereplő felvetésnek. Ezzel együtt természetesen fokozni kell a televíziós dolgozók védelmét is az ellenséges behatással szemben." MOL 288f/22/1981/29. A 0085/1981. anyag (név szerint tartalmazza a külföldön maradottakat) melléklete szerint, az MTV-től külföldre távozott: 1971-bem 7 fő fő (nincs közöttük alkotó). 1972-ben 4 fő (alkotók közül 1 hangmérnök). 1973-ban 6 fő (nincs közöttük alkotó). 1974-ben 6 fő (nincs közöttük alkotó). 1975-ben 2 fő (alkotók közül 1 segédoperatőr). 1976-ban 4 fő (alkotók közül 1 rendező Edelényi János). 1977-ben 6 fő (nincs közöttük alkotó). 1978-ban 10 fő (nincs közöttük alkotó). 1979-ben 7 fő (alkotók közül 1 rendező Szitányi András). 1980-ban 17 fő (nincs közöttük alkotó)" - Magyar Országos Levéltár - 288f/22/1981/29. Az itt közölt alkotók a későbbiek során nyilvánosan vállalták a nevük nyilvánosságát.
Október 6. 20.00 újabb tizenkét új epizód került a képernyőre az ekkor már a nézők kedvenceivé vált angol tv - film sorozatból, Az Oniden családból.
Október 8-án ülésezett az Állami Rádió és Televízió Bizottság. A téma a Sándor György által készített 80-as évek és a Magyar Televíziózás, anyagának Nagy Richárd elnök által előterjesztett változata.
A vitában részt vett Hárs István, Fodor László, Nagy Sándor, Nagy Richárd és Tömpe István. A korabeli jegyzőkönyv szerint, a vita főbb megállapításai voltak:
" (...) A tervezet következő öt évre vonatkozó részével kapcsolatban igen sok a bizonytalansági tényező - sok minden függ gazdasági és társadalmi lehetőségeinktől. Ahogyan ma látjuk: ez a terv maximális. Éppen ezért hiányzik a feladatok bizonyos rangsorolása.
Gondolkodni kell azon, hogy a televízió / és a rádió/ miként tudja növelni a társadalom tűrőképességét, s hogy bizonyos konfliktusokra miképp tudja felkészíteni a társadalmat.
Fontos vizsgálni, hogy a tévé mennyiben tölti be társadalmi szerepét. Növelni kell a műsormunka társadalmi hatását, nagyobb határozottságra és nagyobb tudatosságra van szükség a témaválasztásban is.
A műsorszerkezet módosítása bevált; okos lépés volt a délutánok és a hétvégék megerősítése. Ezt a tendenciát kell erősíteni a következő években is. Végig kell gondolni a tájékoztatás és a direkt politikai műsorok helyét - milyen legyen a délelőtti, a délutáni, és az esti program, ez utóbbi alkalmasnak látszik több, jól megcélzott rétegműsorra is.
(...) Az ifjúsági műsorok rangját emelni kell a televízión belül. Szerkesztőinek foglalkozniuk kell az ifjúságot érintő valamennyi téma televízión belüli koordinálásával is. Ne az ifjúsági műsorok legyenek a különböző televíziós személyiségek kipróbálásának szinterei.
(...) A műszakilag sok korszerű felszereléssel rendelkező Magyar Televíziónak nincs elég stúdiója, a gépeket sokszor nincs hová telepíteni. A meglévő stúdiók jóval többet üzemelnek mint a világ - átlag, az adás - órára vetített teljesítmény pl. a KGST -relációban nálunk a legmagasabb.". A Bizottság azt javasolta, hogy az anyag rövidített formában kerüljön az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága elé. - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9. 93. doboz MTV. Iratok.
Október 7. 21.00 Szemtől szembe - újabb adása a műsor vendége: Eduard Savarnadze, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága póttagja, Grúzia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára. Riporter: Csák elemér, szerkesztő: Chrudinák Alajos, operatőr: Mátray Mihály.

Október 8. 20.00 Magyar népmesék. Sikeres kezdeményezés: rajzos népmesesorozat a tévé esti főműsoridejében, felnőtteknek. A sorozatba 13 -a gyermekmeséknél kissé erőteljesebb, "félelmesebb",- mese került, a közönség igen melegen fogadta.
"(...) Tulajdonképpen sorozat a Magyar népmesék is, de önálló filmekből áll. Ennek nem Is szükséges megnézni minden részét, de érdemes. Jankovics Marcell filmjei már az első kockák után - ebben a sorozatban már a főcim előtt - felismerhetők. Úgy tűnik véglegesen kialakult a stílusa, eredeti népi motívumok felhasználásával. Kicsit szecessziós, hajszálnyit ironikus rajzfilmnyelv az övé. Lehet szeretni, vagy nem szeretni, de a hatása alól nem vonhatja ki magát a néző. A tizenhárom filmből eddig tízet mutatott be a televízió. A Tv - híradó után vetítik a filmet, ez is jelzi, hogy nem kimondottan a gyerekeknek készült a sorozat. A rajzok hűen követik a népmesék tartalmát, és nem a gyerekeknek átírt irodalmi változatokat, hanem az eredeti népi mesemondók előadásában megörökített szövegeket. A népnyelv pedig pontosan nevezi nevén a dolgokat-, nem hallgatva el az élet tényeit. Ennek ellenére nyugodtan megnézhetik a gyerekek is a filmeket, a kicsik még nem veszik észre a mese képi sodrásában ezeket az utalásokat, a nagyobbaknak pedig bátran megmagyarázhatjuk - ha eddig nem tettük meg - a szerelem és a születés valóságos körülményei, ami ezekben a filmekben odaillő képi ábrázolásban jelenik meg. Csak dicsérni lehet a néhány közreműködő színészt, akik természetes biztonsággal élik a tájnyelvi szövegeket, előadásukban nem érezni semmi csináltságot, vagy népieskedő felhangot.Jó alkotótársakra lelt a rendező a Kaláka együttesben és Bálint Ágnes dramaturgban, aki szinte a tv-zés kezdetei óta <> a meseműsorokban. " - írta (- i-) Tolnai Népújság, 1981. december 25.
2.-műsor - 20.40 Bogáti Péter - dr.Szegő Tamás: Tárgyalásszünet - Beteget vegyenek -tv játék bemutatója. Operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Molnár György. Szereplők: Bobor György, Dávis Kiss Ferenc, Fülöp Mihály, Harkányi János, Holl István, ifj. Kömíves Sándor, Mester István, Németh Nóra, Paál László, a Pécsi Nemzeti Színház művészei.
Október 10. 21.30 SAVARIA81 nemzetközi táncverseny , a standard táncok döntője, közvetítés Szombathelyről. Műsorvezető: Antal Imre, szerkesztő: Sós Anna, rendező: Bilicsi Erzsébet.
Október 13. 16.30 Nyugalmunk érdekében. A polgári védelmi kiképzésről készült dokumentum műsor. Szerkesztő: Radványi Zoltán, műsorvezető: Kovalik Károly, rendezte: Bartha Attila.
Október 14. 20.30 A megsebzett bolygó címmel 13 részes filmet készített a Magyar televízió négytagú forgatócsoportja dr. Balogh János akadémikus vezetésével. A környezet- és természetvédelem céljait szolgáló koprodukciós sorozat egyes részeit a világ legérdekesebb tájain, többek között a Galapagos-szigeteken, Dél-Amerikában, Afrikában, Indiában, Pápua Új-Guineában, Thaiföldön rögzítették az ENSZ segítségével. Rendezte: Rácz Gábor.

A film elkészítéséről beszélgetett Dunavölgyi Péter Rácz Gáborral, a Elképesztő mai szemmel, miből voltunk képesek műsort készíteni címmel a www.tvarchivum.hu oldal tv-történet oldalán közölt interjúban.

"Dunavölgyi Péter: Közben ha jól tudom te már elkezdtél foglalkozni a <> filmsorozattal, hogy jött az ötlet? Honnét volt rá pénz?

Rácz Gábor: Időközben itt járt Magyarországon a UNEP, az ENSZ Környezetvédelmi Igazgatóságának vezetője Mosztafa Tolba úr, aki a látogatását követően a magyar fél által javasolt / Balogh Tanár úr ötletét felhasználva. / a világ környezetvédelmi gondjairól készülő koprodukciós filmsorozat támogatásáról írt alá megállapodást.
Ez alkalommal az idő kereke gyorsan forgott, alig egy hét múlva megérkezett a UNEP ajánlata: 13 részes filmsorozat a fejlődő országok környezeti gondjairól, angol nyelven, a Magyar Televízió közreműködésével./ Felszerelés, stáb, utómunka /A UNEP biztosít a projektre 100 ezer dollárt, és a magyar UNEP hozzájárulási összegét, ennek majd másfélszeresét, de forintban is a forgatás céljára lehetett felhasználni.
Balogh Tanár úr ennek ismeretében kérte fel Palit - készítsék együtt a sorozatot. Pali nemet mondott, és arra a kérdésre kit ajánl maga helyett - azt válaszolta - ezt a TV-ben egyedül Rácz tudja megoldani.

Így kerültem a képbe, de azt el kell mondanom, hogy volt néhány kísérlet mind a TV-n belül, mind a Minisztérium részéről, más személyre, való ajánlásra. / Sírba viszem kik voltak, mert egészen elképesztő javaslat is volt közöttük./
A kérdés amúgy is másként oldódott meg, mert a UNEP-től jött az igény: mindkettőnktől, Tanár úrtól, tőlem is önéletrajzot, és szakmai önéletrajzot kértek, majd Magyarországra utazott egy úr egyrészt, hogy személyesen megismerkedjen velünk és munkáinkkal, másrészt, hogy aláírja a megállapodást a Hungarofilm Vállalattal a koprodukció létrehozásáról.
Ígérem, nem fogok elveszni a részletekben, de munkában nekem ez volt életem legnagyobb kihívása.
Közönséges légipostai levélben érkezett egy csekk egy manhatteni amerikai bankból 25.000 dollárra, az én nevemre,- ez volt az első részlet. A többi is hasonló módon jött, néha jól megkésve. Ha azt mondom nem volt könnyű ennek beváltása, tessék nekem elhinni.
Balogh Tanár úrral hatalmas könyveken rágtuk át magunkat, hol, melyik hónapban milyen idő van, ennek a tudásnak a birtokában terveztük meg az utat. Három részletben - Dél-Amerika, Afrika, Ázsia-Óceánia. Terveztük, hol mit akarunk forgatni.

Szakértői anyagokat írattunk, majd kiutaztunk Nairobiba a UNEP központjába. Elsőként Christina McDougall kisasszonnyal a UNEP részéről a film producerével ismerkedtünk, majd egy héten át jártuk a hivatal különböző osztályait, ahol meghallgattuk kinek mi az elképzelése a filmsorozattal kapcsolatban.

A Pénzügyi Osztályon, az utolsó napon átadtam az eddigi költségeink elszámolását, az elképedt vezető a sok számla láttán majdnem elájult, majd átadott egy papírt, mely alapjául szolgál az elszámolásunknak a jövőben.

A nyomtatványon a következő rovatok szerepeltek: a Projekt össztámogatása, az elszámolás időszaka alatt felhasznált összeg, konferenciaterem bérleti díj.
Mi nem tudunk számlákkal foglalkozni, ezt kell csak kitölteni. Keressünk odahaza egy céget, aki nemzetközi hitelesítésre jogosult, velük kell ezt az elszámolást igazoltatni, közölte. Hazaúton a repülőn Frankfurtig kitaláltunk 12 részt a sorozatból, és itt megállt a tudomány. Amikor következő nap Nagy Richárdnak beszámoltam az útról, és a végén elmondtam, nem tudjuk mi lesz a 13. rész - rám nézett, és azt mondta: <>- így is lett.

Magyarországon egyetlen nemzetközileg elfogadott hitelesítő cég volt akkor az Igazságügyi Könyvszakértői Intézet. / Természetesen nekik mindennel el kellett számolniuk, így a UNEP valóban csak azt az egyetlen oldalt kapta meg az adott időszak elszámolásaként./
A MALÉV-nél leadtuk az igényünket, nemcsak a közeledő terepszemle útjaival, de a forgatásokkal kapcsolatban is. Bármennyire hihetetlen is, az előre lekötött kis és nagy gépekre foglalt helyfoglalásban az egész út során egyetlen baki sem volt, az elkövetkező másfél esztendőben.
Mielőtt elindultunk terepszemlére, összehoztuk a stábot: Németh Attila lett az operatőr, vele dolgoztam évek óta, Sors Tamás lett a kameraman, főként, mert messzemenő műszaki ismeretekkel rendelkezett felvevőgép ügyben. Jó lett volna egy hangmérnök, Tanár úr számított is rá, hogy a forgatásra helyette azt viszünk majd.
Majd fél év alatt Tanár úrral bejártuk a forgatási helyszínek 90 %-át. Nem mentünk az afrikai nemzeti parkokba, sem a Galapagos szigetre, mert gondoltuk ott nagy meglepetések nem érnek bennünket. A terepszemle nagyon fontos volt , kapcsolatba léptünk a helyi szakemberekkel, a helyszínek javarészét bejártuk, tudtuk hol kitől bérelünk majd gépkocsit, hidroplánt stb. Tudtuk ,hogy hol kell a repülőtérről kijönni, és vámoltatni, meg pénzt váltani, stb.
Elkészítettem a sorozat vázlatát, tanár úr, pedig megírta a szakanyagokra támaszkodva a 13 rész forgatókönyvét. Ezt angolul kiküldtük Nairobiba. Rövidesen jött a korrekciókra vonatkozó értesítés, melynek alapján elkészült a végleges változat , melyet angol és spanyol nyelvre lefordíttatunk és a felkeresendő országokba, kiküldtük.
Az első utat Dél Amerikába terveztük. A Külügy Minisztériumnak a megállapodás szerint átutaltam egy nagyobb összeget , megjelölve, hogy melyik követségen mennyit szeretnénk majd ebből felvenni, azért, hogy ne kelljen nagy összegekkel utaznunk./ Az is előfordult, hogy a csekk késett, és a minisztérium hitelezte a költségeinket./ Ezzel egyidőben a futárszolgálat a filmnyersanyagok - egy-egy országra szánt dobozait a nagykövetségekre kiszállította. / A felvett anyag is ezen az úton jutott haza, így egy -egy három - négyhónapos etap után az idehaza töltött két hét alatt a musztert már meg tudtuk nézni.
Korábban már mondtam, Balogh tanár urat 14 éves koromtól ismertem. Ő a forgatásunk idején pont annyi idős volt, mint én most, vagyis a hetvenes évében járt. Nem mondta, de éreztem rajta, sajnálná, ha a forgatásra nem jöhetne velünk.

Bevallom sem a terepszemlén, és a forgatás során köztünk sosem vetődött fel az Ő kora, merthogy kitűnő állapotban volt, sosem hangzott el ilyen mondta,<< várjunk, míg az öreg ideér.>> Örülök, hogy velünk volt.

Kétségtelen nekünk is, Neki is ez volt élete első olyan útja, ahol nem kellett nélkülöznie. Amit kitaláltunk, nem volt olyan, hogy ne tudtuk volna megvalósítani.
Volt konfliktusunk, főként abból, hogy nyakában három fényképezőgéppel, különböző újságoknak, Diafilm Vállalatnak kötelezte el magát, és belebotorkált a képbe, de a végén már csak nevettünk rajta.
A terepszemlét követően megjelent egy könyve, aminek a címén összekaptunk. A sorozat címét szokásos módon úgy találtam ki, hogy ami ötletként eszembe jutott azt mindig felirtam. Egy hét után negyvenegynéhány közül a másodikra esett a választás: A <>-ra. Tanár úr ezen a címen jelentette meg a könyvet ,aminek valójában nem volt csak annyi jelentősége ,hogy ha a sorozat után jelenik meg a könyv , egy szavam sem lett volna - de így, hogy elorozta a << poént >> nem állhattam meg szó nélkül. Annál is inkább, mert Pali előre felhívta a figyelmemet, jó, ha tisztázom tanár úrral, hogy fotó, könyv ügyben van-e elképzelésem. Ennek megfelelően egyeztünk meg, hogy magam csak a nemzeti parkokról fogok könyvet írni.

Nagy tanulság volt, az óta tudom, mindent, azonnal le kell védetni, a műsorötlettől, a címig bezáróan. "

" Fontosabb témától már nem; is szólhatná filmsorozat, mint amiről A megsebzett bolygó című tizenhárom részes (tegnap indult) műsor szól. Az emberiség nagy <>-je a téma. Fennmarad-e a Föld népe? Vagy elpusztítjuk magunkat? Méghozzá nem is valami távoli, tudományos-fantasztikus jövőben, hanem sokkal hamarabb. Hatmilliárdan leszünk az ezredfordulóra, a Föld lakosságának száma egyre sűrűbb időközökben duplázódik meg, s a fejlődés nevében pusztul a termőföld, fogy az erdő, sivatagosodik a talaj, eltűnnek a legelők, ritkul fölöttünk az ózon, növény- és állatfajták tűnnek el, s végzetesen elhasználódik a tiszta víz és a tiszta levegő. Egyre kevesebb enni-, inni-, lélégezniualója marad az egyre több em-bernek. Olyan témát dolgozott föl az ENSZ segítségével dr. Balogh János akadémikus és forgatócsoportja, amelynek fontossága és súlya nem arányos egy tévénotesz szűk kereteivel, így hát maradjunk, egyelőre csak a rendkívül érdekesen indult filmnél magánál. És - éppen mivel kitűnő anyagból építkezik --engedtessék meg némi kritikai megjegyzés. A fontos információk túl nagy részét hordozzák szavak. " És pedig tút sok szó - ami darálásra kényszeríti az egyébként szép beszédű Mécs, Károlyt, s így létfontosságú alapinformációk, futnak el sebesen, tagolatlanul fülünk mellett. Talán jobb lett volna - a szavak s a kitűnő képsorok rovására is akár - időnkint szemléltető, szellemes ábrákkal érzékeltetni példádul olyan adatokat, mint az emberiség vészesen gyorsuló megkettőződési üteme, a termőföld megfogyatkozása, a nélkülöző - éhező embermilliók számának növekedése. Olyan adatok ezek, amelyeket: újra meg újra elismételgetni, mindenki tudatába vésni sohasem árt. Mert ha az egyén vétlen is talán bolygónk megsebzésében és tehetetlen a sebek begyógyításában - a legkevesebb, ami mégis kötelessége: tudni arról, ami történik. " - írta f.f. Esti Hírlap, 1981. október 15.
21.45 Mestersége: színész sorozatban ezen az estén Greguss Zoltánt mutatták be. Riporter: Molnár Gál Péter, szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Bornyi Gyula, rendezte: Nemere László.
Október 18. 2015. Corneille Cid-jéből tévéjátékot rendez Kazimir Károly, mely a Budapesti Művészeti Hetek "hivatalos" bemutatójaként kerül a közönség elé. Vezető - operatőr: Kecskés László. Szereplők: Szabó Sándor, Sunyovszky Szilvia, Inke László, Bitskey Tibor, Kozák András, Bubik István fh., Konrád Antal, S.Tóth József, Kubik Anna fh., Zolnay Zsuzsa, Kassai Ilona Incze József fh.
Október 20. 20.50 Ellenforradalom, 1956. Dokumentumműsor. Szerkesztő: Radványi Dezső, riporter: Baló György, vezető - operatőr: Monár Miklós, rendezte: Radó Gyula. Megyeri Károly elnökhelyettes 1981. szeptember 17.-én levélben tájékoztatta (26864/81) Németh Jenőt az "Ellenforradalom 56" című dokumentumfilmmel kapcsolatos fontos tudnivalókról, részelt: " Az Agitprop. Bizottság tagjai - elsősorban Nemes Dezső, Kornidesz Mihály és Pozsgay Imre elvtársak - az <> című, dokumentumfilm megtekintése után kifejtették, hogy a film kilencven perces terjedelme ellenére leköti a figyelmet, érdekes, izgalmas és hasznos. Valamennyien egyetértettek a műsorra tűzés tényével és október 22-i időpontjával. A felmerült észrevételek alapján a módosításokat azonnal végrehajtottuk, így a bevezetőből kivettük azt, hogy Nyugaton 1956-ot szabadságharcnak nevezik, valamint kijavítottuk azt a tévedést, hogy 1953-ban megduplázták a tervet. Azt a kifejezést, hogy a politikusok ellenforradalomnak - ugyancsak kivágtuk. Most már csak olyan apróságok lehetnek csak kifogásolhatóak , amelyek a nem leírt szöveg, vagyis élő beszéd velejárói. (...) " - - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9 / 83.doboz
Emlékeztetőül, már márciusnál olvasható volt:
Radványi Dezső Dokumentumfilm Főszerkesztő feljegyzést küld Megyeri Károly részére 1981. március 9.-én, részletek:
" (...) Megyeri elvtárs szóbeli kezdeményezése alapján tájékoztatom, hogyan lehetne dokumentumfilmet készíteni az ellenforradalom 25. évfordulója táján arról, hogy negyedszázaddal ezelőtt valójában mi történt és vajon ennyi idő múltán változatlan-e az értékelésünk és megítélésünk az 1956-os eseményekről?
Úgy találtam, hogy a leghitelesebb anyag a Lajtai Vera - Hollós Ervin tudományos igényű dokumentum-regénye. Ezt a könyvet lehet a dokumentumfilm alapjául venni, pontosabban a könyvnek egyetlen fejezetét, azt amelyik az ellenforradalom okainak négy alapelvét dolgozza fel. Ez a fejezet hűséges az MSZMP korabeli ténymegállapításaihoz és mindmáig egyértelműen érvényes. (...) Sajnos elég későn gondoltunk az 1956. mostani feldolgozására, ezért az idő rövidsége miatt, ahogy mondani szoktuk, zöld útra van szükségünk, hogy a produkció elkészüljön." - Magyar Országos Levéltár 288f/22/1981/29.
Az Információs Alosztály munkatársa Vágner Ferenc által jegyzett tájékoztató jelentése (október 23.) a KISZ KB információs jelentése a televízió "Ellenforradalom, 1956, 1956" című műsorának megítéléséről.
/A jelentést a megyei KISZ-bizottságok információi alapján állították össze; a KB Információs Alosztályára 23.-án 15 óra 15 perckor érkezett./
" A későinek tartott időpont ellenére igen sokan nézték az adást. Többen megjegyezték, hogy 20.00 órakor, fő műsoridőben kellett volna sugározni.
A fiatalok túlnyomó többségének nagyon tetszett a műsor, aktuálisnak, érdekesnek és érthetőnek találták. Sokan olvastak, tájékozódtak előzőleg is, nagy részüknek ezen túl is nyújtott új összefüggéseket. Elsősorban a műsor szerkesztését dicsérték. (...) Mindenünnen, az ország minden tájáról beérkezett egyöntetű vélemény volt, hogy a fiatalok számára Berecz elvtárs adott a legjobb, legérthetőbb, összefüggéseket megvilágító, jó stílusú elemzést. A nézők kisebb része megjegyezte, hogy kellő alapismeretek híján helyenként nem értették, nem tudták követni a beszélgetést. Egyesek ellenben úgy érezték, hogy a Népszabadság és a rádió sorozata után nem kaptak új ismereteket. Több helyről érkezett információ szerint néhány évvel korábban is kellett volna az ellenforradalomról műsorokat készíteni, mert az utóbbi hónapokban kampányszerűnek, túlzottnak tartják az 1956-os propagandát.
Egyetemista fiatalok jelezték, hogy a műsor - értékelésük szerint - elment << az őszinteség ma megengedhető határáig>>.
Sokan egyes részletekről (pl. Petőfi-kör) szerettek volna többet hallani.
A beszélgetés során sokan megjegyezték, hogy Szabó Bálint és Hollós Ervin az összefüggések és az érdemi elemzés helyett inkább a másutt is olvasható eseménytörténetre koncentrált. Több helyről érkezett információk szerint az előadók egymás szavába vágtak, ezt nem kellett volna.
Már a műsor előtt is, a TV-adás kapcsán is többen párhuzamot vontak a lengyel eseményekkel. (...)" - Magyar Országos Levéltár 288f/22/1981/46 öe. MSZMP APO iratok.
Korabeli sajtókritikák a műsorról:
" Mi volt az 56-os ellenforradalom négy fő oka? Végzetszerűen elkerülhetetlen volt-e 1956? Mi történik, ha három évvel előbb a párt megszabadul a szektásoktól, és Nagy Imre revizionista csoportjától? Sorsszerű volt-e az MDP - nek az a 39 hónapos válsága, amelyet Kádár János később a <> nevezett? Miként lettek Nagyék a <> elvi irányítóiból a szélsőséges reakció után loholó ideológusok? Hogyan juthatott el a munkásmozgalom egykori jelentős résztvevője oda, hogy vállat vont a kommunisták lemészárlásának hírére? Csak néhány kérdés, gondolat, amelyre a kedd esti televíziós beszélgetés alapos és kielégítő választ adott. Dr. Berecz János, az MSZMP KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője, Hollós Ervin egyetemi tanár és Szabó Bálint, a Párttörténeti Intézet történésze, a téma kitűnő magyar ismerői, sikeres könyvek szerzői értelmezték, elemezték hazánk történetének ezt a negyedszázaddal ezelőtti véres és tragikus epizódját. Előadásukban, egymást kiegészítő, helyenként vitatkozó társalgásukban tudományosan megalapozottan tárgyalták a tizenhárom nap sokágú előzményeit, következményeit, s magát, e tizenhárom napot. A kerekasztal-beszélgetés egyik, kü-lönösen a fiatalok számára nagy tanulsággal járó tapasztalata az volt, ahogy hitelesen bemutatták: az egyes résztvevők szándékaitól végeredményben függetlenül, az osztályharc törvényei alapján ellenforradalom zajlott akkor Budapesten és az országban. Ahogy egyikük elmondta: lehet, hogy Nagy Imre szubjektíve nem akart ellenforradalmat, de amikor arra került a sor, már nem emelte föl a szavát. (Nem hangzott el a műsorban, de jellemző a csoport már - már fatalista revizionizmusára, hogy Gimes Miklós, Nagy Imre tanácsnoka október 30-án kijelentette: ha a <> fasizmust akar, legyen fasizmus.) Külön szót érdemel Baló György műsorvezetése. Baló a politikai műsorok egyik legnagyobb tudású, legrokonszenvesebb résztvevője. Ezúttal is udvariasan, de határozottan kézben tartotta a műsort, mindig akkor kérdezett, amikor kellett (de akkor viszont kérdezett), s kérdései pontosan azok voltak, amelyeket mi magunk is föltettünk volna. A véleményt miszerint a kerekasztalbeszélgetés túl statikus , nem igazán televíziós műfaj - ezt a keddi beszélgetés csattanósan megcáfolta, feszességével , izgalmával. Ennek ellenére különösen célja miatt , hisz elsősorban a tájékozatlan tízen- huszonévesekhez akartak szólni, több lehetett volna apró részletekben és bővebben játsszák be. " - írta a műsorról, Sz.P. Népszava, 1981. október 22.
"Mától már pereg a premier mozikban a filmhíradó, amit kedden este a televízióban láttunk: a Magyar Filmhíradó kétrészes összeállítást készített 1956 októberének és november elejének tizenhárom napjáról; az ellenforradalom napjai idéződtek fel a korabeli filmdokumentumokon, a felnőttek előtt lói ismert képsorok peregtek. (Az első rész mától, a második tele egy hét múlva látható a mozikban.) A húszperces filmdokumentum-összeállítás után Baló György elmondta: a tízen - és huszonévesek kérdeznek; kérdezik, mi történt, hogyan történt 1956 őszén Magyarországon? A Népszabadság cikksorozata, az Ez történt, a Magyar Rádió sorozata, az Élő történelem dokumentumok segítségével krónikaszerűen már felidézte 1956 őszének legfontosabb mozzanatait, felvázolta a tragikus eseményeket megelőző kor kiemelkedő fordulatait, történéseit, amelyek az országot az ellenforradalomhoz vezették, amelyek e nagy tragédia előkészítői voltak. A televízióban feltett kérdésre - a filmdokumentumokkal való emlékeztetés után - a téma három kitűnő ismerője válaszolt: dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Hollós Ervin egyetemi tanár és Szabó Bálint, a Párttörténeti Intézet történésze - mindhárman már korábban több tanulmányt publikáltak a huszonöt év előtti ellenforradalomról - fejtette ki kerekasztal - beszélgetés formájában, hogy a történelmi kutatások, politikai elemzések tükrében egy negyedszázad múltán miként értékelhetők az 1956-os ellenforradalom és az azt megelőző időszak eseményei. Milyen alapvető következtetéseket kell azokból az utókornak - a túlélő kortársnak és az azóta felnövekedett generációknak - levonni. Elhangzott a beszélgetés bevezetőiében, hogy keveset beszélünk erről az időszakról, így hát tulajdonképpen hiánypótló is volt ez a beszélgetés, amely a dokumentumok cáfolhatatlan igazságával és a precíz történész és az elkötelezett kutató szilárd érveivel fogta össze az ide vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Más forrásokból is tudtuk már, hogy az MSZMP Központi Bizottsága miként értékelte az ellenforradalom előzményeit, miben látta annak fő okait. De most újra rendkívül érzékletesen elevenedtek meg előttünk á történések és tanulságok, mert Baló szinte észrevétlenül irányította a beszélgetést, a három kutató, politikus, történész pedig egymást kiegészítve adta közkinccsé a legfontosabb adalékokat egy súlyos kor történelmének mind jobb megismeréséhez. Ez a beszélgetés nem mentegette az ötvenes évek elejének politikai vezetési hibáit, de nem is a kizárólagos kárhoztatás volt a cél. Igen határozottan tárult fel a polémia során, hogy az 1953-as választás, Rákosi önkritikája, majd Nagy Imre kormárlyelnöki megbízatása után miként szakadt szét két főirányba a vezetés és az 1953 júniusa után következő politikai következetlenségek, kanyarok okozta bizonytalanságot a külső és belső reakció, ill. nyílt ellenség miként használta ki, miként válhatott a Nagy Imre által << a szocializmus gyenge láncszemének>> deklarált Magyarország egy ellenforradalmi reakciós kísérlet színterévé. Szinte minden lényeges kérdést érintett ez a beszélgetés. Higgadtan, okosan, érvelőn, a tanulságok levonására sarkallón. És bemutatta azt is. miként vívta meg küzdelmét a Kádár János vezette csoport, hogy az ország népét az ellenforradalmi pusztulásból kivezethesse és az elkövetett hibákból okulva, kétfrontos harcban megkezdhesse a szocialista Magyarország építését. Negyedszázada ennek. Erre a negyedszázada kezdett új építőmunkára emlékeztetett - a tragikus előzmények bemutatásával - kedden este az Ellenforradalom, 1956 című dokumentumműsor. Értékes mementó volt ez adás, tanulságos történelmi lecke a kortársaknak és az utódoknak egyaránt. " - írta (benedek), Észak- Magyarország , 1981.október 22.
Október 22. A báránya megyei Mecseknádasdon ünnepélyesen átadták az ország ötvenedik tv átjátszó állomását ez volt az ötvenedik tévé-ájátszó adó melyet üzembe helyeztek. Az átjátszó adóhálózat kiépítése 1963-ban kezdődött meg a gerinchálózat létesítésével párhuzamosan, a legnagyobb fejlődés az utolsó öt év során volt. Harminchárom 1-es műsort és öt 2-es műsort sugárzó átjátszó adóállomás épült, öt adónak pedig növelték a teljesítményét.

20.00 Fóti Andor: Utolsó alkalom, dramaturg: Semsei Jenő, operatőr: Nagy József, rendezte: Bácskai Lauró István. Szereplők: Cserhalmi György, Bencze Ferenc, Makai Sándor, Kenderessey Tibor, Gera Zoltán, Szabó Sándor, Máthé Erzsi, Tábori Nóra, Dózsa László, Bánfalvi Ágnes, Mikó István, Cserhalmi Erzsébet, Máriáss József, Markaly Gábor, Mezei Lajos, Dávid Ági, Ulmann Mónika, Ambrus András, Kun Vilmos.
" Fóti Andor - minden bizonnyal hiteles - bűnügyi anyaga nyomán, készült, Müller Péter írói megfogalmazásában. A fordulatos cselekményű tévéjátékot Bácskai Lauró István rendezte. Kettőjük munkája színvonalas, jó ritmusú játékot eredményezett, amely semmivel sem maradt el a hasonló témájú, nyugati cégjelzéssel forgalmazott filmektől. Sőt, talán másfélesége adta a játék <>. Ez a másféleség a szerényebb vonalvezetésű történetben fogalmazható meg; szereplői hihetőbbek, köztük a nyomozást irányító Kocsis főhadnagy (Cserhalmi György) ki mondottan rokonszenves. Rokonszenves, mert nem akart tündökölni a zseni nyomozó szerepében, <> a túlzott higgadtságukról ismert nyomozók szabványvilágát. Tábori Nóra szolgáltatta a fordulatot, ehhez mérten nagy színészi rutinnal segédkezett a félrevezető akcióban. Hiteles perceket szerzett még Szabó Sándor és Gera Zoltán. (...)" - írta Mátai Györgyi Népszava, 1981. október 27.
21.45 Három évvel korábban Vitray Tamás a Csak ülök és mesélek című műsorában mitatta be Széles Lajos találmányát az égési sebek kezelésére. Ekkor már bejelentették, hogy Irix néven a gyógyszer a patikákba kerül rövidesen. A hárám év történéseiről szólt Roska Katalin szerkesztő, Szegvári Katalin riporter, Gulyás Buda operatőr, Born Ádám rendező, "Célegyenesben az égési gyógyszer " című filmje.
Október 25. 12.15 Zenebutik Újdonságok, régiségek, különlegességek, aktualitások, művészek és művek zeneközeiben : ez a címe, Juhász Előd új tévéműsorának, amely vasárnap delente a Budapest-belvárosi,, Vörösmarty téri "zenecentrumból" jelentkezik.

A Rádió és Televízió Újság 1981/42. számában Juhász Előd így ajánlotta a műsort a nézők figyelmébe:
"A Vörösmarty téri hanglemezszalon egyes vasárnapokon más nevet kap: <>. Már szombat délután beköltözik ide a tévéstáb a kamerákkal, lámpákkal, képmagnókkal, tekercsekkel, filmekkel, zongorával felkészülve az új műsorsorozatra. Újdonságok, régiségek, különlegességek, aktualitások, művészek és művek - zeneközeiben. A műsor alcímével szándékosan nem árulunk el többet, mivel az egyenes adás az utolsó pillanatig nyitott, tartalma spontán módosulhat. Persze, eleve olyan, tervezettségében is szabad játékot szeretnénk készíteni, mély - ha a szükség úgy kívánja - rugalmasan változtatható. Lesznek meghívott muzsikusok (élő produkciókkal) s nem muzsikusok, a testvérmúzsák képviselői; és lesznek <> is. E néhány perces mozaikokból összeálló alig egy órában műfajok randevúznak, mégpedig szertelen egymásutánban, talán a képernyőn olykor még szokatlannak is tetsző gyors váltásokkal. Azoknak szánjuk a négy - hathetente jelentkező sorozatot, akik a zene sok ága iránt fogékonyak, akiket egyaránt vonz a zenei múlt és jelen, akik néhány percre esetleg még azt is elfogadják, amit máskor nagyobb terjedelemben aligha. Akiket érdekel a zenei <<áthallások>>, családfák, gyökerek és átalakulások sora, a műhelymunkába való pillantás, a sokirányú tematikus összefüggés és <<át-öltöztetés>>. Ha van kedvük és idejük, ezennel meghívjuk önöket vasárnap délre, budapesti Vörösmarty térre. Nemcsak monitorokon követhetik a műsort, hanem a villámfejtörőben részt is vehetnek. Nyereményként ki - ki választhat lemezt, kazettát. És, mivel a vasárnap dél általában családi programra való, nem feledkezünk meg a gyermekekről sem. Várja tehát a nézőt, a hallgatót - kicsinyeket és nagyokat, a pop és az opera, a muzeális és a vadonatúj filmzenék rajongóit, mindenféle zenei <> kedvelőit a televíziós Zenebutik házigazdája: Juhász Előd".
Október 27. 18.20 a Szegedi Körzeti Stúdió műsora: A színigazgató. Portréműsor Radó Vilmosról. Szerkesztő - riporter: Király Zoltán, operatőr. Kazinczky László, rendezte: Radó Gyula.
Október 28. 21.15 Express, I.osztály. - Az expressz együttes műsora. Szerkesztő: Módos Péter, vezető - operatőr: Haraszti Zsolt, rendezte: Kenyeres Gábor.

21.45 Goldoni: : A kávéház, tv-játék. Dramaturg: Deme Gábor, vezető - operatőr: Zádori Ferenc, rendezte: Horváth Jenő. Szereplők: Harkányi Endre, Kézdy György, Horváth Péter, Kátay Endre, Bordán Irén, Frenczy Krisztina, Sáfár anikó, Márton András, Mikó István, Horkai János.
Október 30. 20.00 Rekviem. Köztársaság tér, 1956. október 30. Dokumentumok és versek, a budapesti Pártház drámai napjának történéseiről. A műsorban versek és versrészletek hangzottal el Garai Gábor, Gereblyés László, Györe Imre, Ladányi Mihály, Mezei András, Simon Lajos és Simor András költeményeiből. A forgatókönyvet írta: Simor András, Dokumentumok: Hollós Ervin - Lajtai Vera Köztársaság tér 1956 című könyvéből. Szerkesztő: Koós Béla, vezető - operatőr: Dobay Sándor, rendezte: Kende Márta.
Simor András írta a Rádió és Televízió Újság 1981/43. számában a műsor ajánlóként: " Amikor a Televízió dokumentumfilm - osztálya a Köztársaság téri pártház vértanúiról szóló emlékműsor készítésével megbízott, arra gondoltam, hogy ennek a megemlékezésnek nem a hóhérokról, nem a dudás Józsefek és Király Bélák legényeiről kell szólnia. Azokról a meggyilkoltakról készítettem forgatókönyvet, akik az árulás és megalkuvás napjaiban, a legnehezebb napokban váltak a magyar munkásosztály mártírjaivá. Hogyan lehet és kell őket méltón felidézni? Arra törekedtem, hogy csakis tényeket és dokumentumokat gyűjtsek egybe. A forgató-könyv kommentárszövegei is dokumentumok. A versek - három kivételével - 1956 és 1960 között íródtak. Ennek kapcsán hadd tegyek egy kis kitérőt. Én magam költői pályámat az 1957-iben induló Élet és Irodalomban kezdtem, s húszévesen lettem egyik szerzője a Tűz-tánc antológiának, amely az ellenforradalommal szembeforduló költők kórusát szólaltatta meg. A verseket válogatva mégis meglepett, mennyire dokumentumértékűek ezek a költemények, milyen természetesen kapcsolódnak a mártírok és a vérengzést túlélők vallomásaihoz. A dokumentumokból és versekből összeállított műsor mottója talán leginkább az lehetne, amit Marx száztíz éve így fogalmazott meg: "Mártírjait a munkásosztály nagy szívébe zárta. Hóhérjait a történelem már odakötözte az örök pellengérhez ..." - Simor András
20.30 Keleti Márton Tegnap című mozifilmjét vetítették.
Egy október 27- én kelt jelentésből: "Kivonat - Csók elvtárs részére, az MSZMP Budapesti Bizottsága Agitprop. Osztálya 41. számú információs jelentéséből /1981. október 16 -tól -22-ig terjedő időszak eseményeinek visszhangjáról:
<

Október 29.-én a Magyar Televízióban fogadta Nagy Richárd elnök, a kambodzsai televízió delegációját melyet Bou Thong vezetett. A vendég elmondta, hogy jelenleg jóformán semmijük sincs. Szihanuk kormányzása idején is csupán a Phou -phen északra eső részében működött egy tv-állomás. A Pol - Pot rendszer azonban az is szétrombolta. A tv-s szakemberek képzésében kérik a szocialista országok segítségét.

Október 31. 2.műsor - 21.25 Heinrich von Kleist: Amphitryon, vígjáték közvetítése az Egervári Nyári Játékokról, felvételről.
A hónap folyamán tárgyalások folytak az NSZK-beli ZDF - televízió Budapesten járt vezetőivel.
Elhunyt és az MTV Szórakoztató Főosztályának vezetője (korábban az MRT pártbizottság titkára), Bernát Rózsa.

A Rádió és Televízió Újság 1981/45 számában Liska Dénes búcsúzott Bernát Rózsától:
" Elvesztettük Bernát Rózsát, akinek az élete olyan volt, mint egy mai mese. Szép, noha a vége szomorú. A szegények közül érkezett. Az angyalföldi munkáslánynak a természet világos észt és érzékeny szívet adott, a sors pedig egyenes utat. Az ember életének könnyítésére és megszépítésére törekedett. Már gyermek lányként tagja lett a Munkások Testedző Egyesületének. Ifjan elkötelezte magát a munkásmozgalomnak. Részt vett az ország újjáépítésében és szocialista társadal-munk felépítésében. Évekig a Magyar Rádió és Televízió., párttitkára, majd a Magyar Televízió szakszervezetének elnöke volt. Kilépett a tömegből, de azok közé tartozott, akik sohasem feledkeznek meg arról, honnan jöttek ... Nem puszta szóval - munkával szerezte meg mások bizalmát és ezzel az erővel szerzett érvényt a közösség érdekeinek. Derűvel nézett ránk. akik segítségért fordultunk hozzá. Mindenre volt ideje, türelme. Dologara, családra, tanulásra. Fiatal szerkesztőként, még a Rádióban, szívügyének tekintette a magyar irodalom - élvezetes és színvonalas - népszerűsítését. Később ugyanezt a célkitűzését a Televízióban, mint az irodalmi osztály vezetőié valósította meg. Legvégül pedig kulturális életünk egyik közfigyelemben álló posztjára, a Televízió szórakoztató főosztályának élére került. Vele együtt, úgy hisszük, munkatársai is előbbre léphettek. Olyan értelmesen élt, mintha már egyszer élt volna, oly szépen, biztosan, pontosan dolgozott. Már betegágyán mondta: <>" Most ránk hagyta türelmét is ."
.-

November
A Magyar Televíziónak Egerben két "gyakorlóiskolája" van, melyben a tanárképző főiskola diákjai és pedagógusai nemcsak rendszeresen nézik a Iskolatelevízió műsorait, de véleményt, elemzést is írnak az egyes adásokról, s konzultálnak azok szerkesztőivel. A főiskola tanári karának jelentős része valamilyen formában részt vesz az Iskolatelevízió műsorainak előkészítésében is. A "képernyő-pedagógia" kötelező tantárgy a főiskolán, s az idevágó témákban számos szakdolgozat is születik.
November 2. A Magyar Népköztársaság Elnöki tanácsa Bán György-öt a Magyar Televízió (Híradó) bemondóját a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésbe részesítette, melyet ezen a napon adtak át a Magyar Sajtó Házában. - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 49.6. doboz MTV iratok.

November 2 - 6 között Budapesten a Magyar Televízióban tett látogatást a R. Dudkiewich elnökhelyettes, vezette lengyel televíziós küldöttség - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 85.doboz.
November 3 - 4 között az Intervízió népgazdasági és integrációs munkacsoportja Prágában tartotta ülését. Az MTV-t Megyeri Károly alelnök, és Erdős András a Politikai Adások főszerkesztője képviselte. - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 85.doboz.
November 3. 17.10 Vörös lángban, emlékműsor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára. Szerkesztő: Góhér Gyula, Vezető - operatőr: Szalai András, a rendező munkatársa: Kecskés László, rendezte: Mérei Anna.
2. műsor - 20.01 Paraván - karaván, címmel vetítették az Állami Bábszínház olaszországi vendégjátékáról készült riportfilmet. Szerkesztő - riporter: Virág Katalin, operatőr: Hollós Olivér, rendezte: Radó Gyula.
November 7. 07.55 Élő közvetítés "Kapcsoljuk Moszkvát" címmel a moszkvai Vörös térről, a forradalom évfordulójára rendezett díszünnepségről. Riporter: Csák Elemér.
2. műsor - 18.25 Magyar Tudósok sorozatban Bay Zoltán. Szerkesztő - rendező: Kardos István.
2. műsor - 20.05 Goldoni: Két úr szolgája, vígjáték közvetítése a Fővárosi Művelődési Házból, (a Nemzeti Színház előadása) felvételről.
Az általános közönségigénynek eleget téve a Magyar Televízió megismétli A. tavasz 17 pillanata c. szovjet tévéfilmsorozatot. "Stirlitz" (Vjacseszlav Tyihonov) vasárnap délutánonként újból izgalomban tartotta az országot.

A Magyarország című hetilap November 8-án a Dageness Nyheter -re hivatkozva közölte a következő hírt: Energiatakarékos tévé. A finn SALORA OY tv- gyár kifejlesztett egy olyan színes tévékészüléket, amely nem egészen 40 Watt áramot fogyaszt. A képcsőátló kereken 41 centiméter, és a gyár közlése szerint jelenleg a világon ez a legkisebb fogyasztású tévékészülék. Napelemekkel is működik.
November 12. 18.30 Indul a televíziós Szülők iskolája sorozata. Műsorvezető: Kelemen Endre, szerkesztő: László Jánosné, operatőr: Ráday Mihály, rendezte: Czigány Tamás.
2. műsor - A Pécsi Körzeti Stúdió, emlékműsora " Pirosra kéket" címmel Simon Béla Munkácsy-díjas festőművészről. Szerkesztő: Harsányi Margit, operatőr: Háda Sándor, rendezte: Bükkösdi László.

Ekkor rendezték meg sorrendben 15. alkalommal Moszkvában a Telefórumot. A Magyar Televízió az előző hónapokban bemutatott, legújabb televíziós játék- és dokumentumfilmjeivel vett részt . A televíziós találkozó és filmvásár , azt a célt szolgálta, hogy az Intervízióhoz tartozó országok ismertessék meg legújabb műveikkel egymást és a világ számos más országának érdeklődő televíziós vállalatait. Az Interfórumon mintegy harminc ország félszáz televíziós társaságának képviselői voltak jelen, hogy megismerkedjenek a szocialista országok legújabb televíziós filmjeivel. A Magyar Televízió a többi között a koprodukciós sorozatát, az "Isztambuli vonat"-ot, valamint a "Zokogó majom'' cimű filmet mutatta be.

November 14. 2. műsor - 20.05 Csehov: Sirály, színjáték közvetítése a veszprémi Petőfi Színházból, felvételről.
2.műsor - 22.25 A Világszínpad újabb adása került a képernyőre, házigazda: Elbert János, szerkesztő - rendező: Bányai Gábor, operatőr: Németh Attila.
November 18. Az MSZMP Budapesti Bizottsága és a Magyar Televízió Elnöksége Budapest Főváros VI. Ötéves területfejlesztési tervének sikeres megvalósítása érdekében megállapodást kötött.
"A Magyar Televízió
1982-1986 között sokoldalú műsortevékenységet folytat a lakosság tájékoztatása, eredményesebb munkára mozgósítása, a városért való tenniakarás fokozása érdekében.
Ehhez felhasználja az olyan állandó műsorokban rejlő lehetőségeket, mint a Tv-híradó, A HÉT, az ABLAK, Életet az éveknek, az 1982. áprilisától induló új /főműsoridős/ belpolitikai műsor, a Stúdió82 stb.
Önálló adásokban is foglalkozik a főváros helyzetének ismertetésével és a
Tervfeladatok megmagyarázásával, azok segítésével. És pedig:
Fórum - szerű műsorokban segíti a város vezetői és a lakosság közötti kontaktus /párbeszéd/ erősödését.
Exkluzív interjúkkal, szükség szerint élő helysíni közvetítésekkel segít a vezetés gondjainak, és fontosabb /nagy tömegeket érintő/döntéseinek megmagyarázásában, megérttetésében.
Tudósításokat sugároz a városfejlesztési program jelentősebb beruházásainak menetközbeni alakulásáról.
Dokumentarista eszközökkel elemzéseket készít azokról a gondokról, amelyek hosszabb ideje irritálják a közvéleményt, s amelyeket a város vezetése csak úgy tud enyhíteni, ha társadalmi összefogás alakul ki. (...)
Riport - dokumentumfilmekkel segíti a jobb minőségű munkára mozgósítást rendkívüli fontosságú, és a lakosság közérzetét befolyásoló területeken. (...)" - - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 85. doboz
A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, Soltész István november 21.-én kelt levelében kérte, Megyeri Károly MTV elnökhelyettesét, hogy az elmúlt félévhez hasonlóan december 14.-ig a Televízió illetékesei állítsák össze azon miniszterek névsorát, akiket valamelyik tv-műsorban szerepeltetni szeretnének. /III/955/1981/. Megyeri december 14.-én márciusra Faluvégi Lajos -t jelöli meg, egy gazdasági FÓRUM műsorhoz, majd májusra Pozsgai Imrét ITV - Pedagógusok Fóruma adásához. - Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-9. 86. doboz
November 20. Kádár János interjút adott az ORF osztrák televízió riporterének Paul Lendvainak. Az interjúból másolatot kapott a TV Híradó archívuma, a felvétel a TV Híradó adásában nem szerepelt.
19.30 a TV Híradó beszámolt Kreisky osztrák kancellár magyarországi látogatásáról és Kádár Jánossal és Losonczi Pállal tartott közös sajtóértekezletükről.
November 22. 19.00 A HÉT adásában is szó esett a Kreisky látogatásról, és Sándor István Bruno Kreiskyvel készített interjúját is sugározták. Ennek érdekessége, hogy az interjú előkészítését és engedélyeztetését a Pártközpontnál még az februárjában elkezdte a Magyar Televízió vezetése, a későbbi Willy Brandt interjúval együtt. A Magyar Televízió elnöke Nagy Richárd 1981. február 23-án levélben kéri Győri Imre KB titkár támogató egyetértését abban, hogy a Magyar Televízió "Szemtől - szembe" című műsorsorozatában tv-beszélgetés készíthessen Dr. Bruno Kreisky osztrák kancellárral és Willy Bradt -al a Német Szociáldemokrata Párt elnökével ezután széles egyeztetés kezdődik az MSZMP KB apparátusán, Óvári Miklós KB titkárral, Korom Mihállyal, a Tájékoztatási Hivatalon át a Külügyminisztériumig. Pálos Tamás április 8.-án küldi meg az egyetértést, nyugtázó levelet Megyeri Károly elnökhelyettesnek, mindkét tervezett interjúval kapcsolatban. - Magyar Országos Levéltár 288f/22/1981/ 30. öe. MSZMP APO iratok
MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályáról, Pálos Tamás levelet küldött Bányász Rezsőnek. A Külügyminisztérium Sajtófőosztályára, ebben tájékoztatta, hogy Nagy Rihárd levélben egyetértésüket kérte abban, hogy az MTV Külpolitikai szerkesztősége "Szemtől szembe" című műsorsorozatában szeretné bemutatni dr. Bruno Kreisky osztrák kancellárt és Willy Bradt-ot a a Német Szociáldemokrata Párt elnökét, ez ügyben később Pálos Tamás Óvári Miklósnak feljegyzést küld a terveről április 1,-én majd 6-án Korom Mihálynak és kérik, hogy szerezze meg a KB Titkárság hozzájárulását, majd Pálos Tamás április 8 -án végül válaszol Megyeri Károlynak:
"Egyetértünk, hogy a Magyar Televízió "szemtől-szembe" című műsorsorozatában bemutassa, Willy Bradt-ot, a Német Szociáldemokrata párt elnökét és dr. Bruno Kreisky osztrák kancellárt. "MOL 288f/22/1981/30
2. műsor - 20.05 Shakespeare: Lear király, tragédia közvetítése a Miskolci Nemzeti Színházból, felvételről.
November 27-én az ország legmagasabb pontján, a Kékesen felavatják az új adóállomást, mely jelentősen megnöveli a 2. tévéműsor vételkörzetét. Az ezt a műsort sugárzó adó a japán Nippon Electric Corporation (NEC) terméke. (Az adóállomáson helyet kapott URH-rádiók viszont a miskolci körzeti rádióműsor hatósugarát terjesztik ki.)
November 25. 18.20 Játékvezető: Palotai a címe Palotai Károly nemzetközileg elismert magyar labdarúgó játékvezetőről készült portréfilmnek. A filmet készítették: Bodor László, Gaál Edit, Gábor Tamás, Gellén Attila, Knézy Jenő, Nádasi László, Pompor László, Posch Péter, Vasóczki József, Zádori Ferenc.
20..30A Kék fény New Yorkban. A Kék fény című műsor riportfilmje, melyet Szabó László és Mátray Mihály készített, a nagyváros biztonságáról és a new yorki renderőség munkájáról szólt a riporter: Szabó L. István volt.
21.20 Operabál 13. tv-film bemutatója. Egon Ervin Kisch műveiből írta és rendezte: Esztergályos Károly. Dramaturg: Szántó Erika, operatőr: Bíró Miklós. Szereplők: Bárdi György, Körmendi János, Benedek Miklós, Szacsvay László, Both Béla, Bozóki István, Szabó Sándor, Szilágyi Tibor, Tyll attila, Tihanyi Péter, Zsótér Sándor, Esztergályos Cecilia, Haumann Péter, Bán János, Márton András, Némethy Ferenc, Ábrahám Edit, Balázsovits Lajos, Holl Zsuzsa, Benkóczy Zoltán, Lontay Margit, Csombor Krisztina, Rák Kati, ifj. Sántha Ferenc, Versényi Ida, Körtvélyessy Zsolt, Leisen Antal, Máriáss József, Puskás Tamás, Zágoni Zsolt.
"Jó, hogy láttam hajdan a miskolci színházban a Jancsó - Hernádi-féle Csárdáskirálynőt. így legalább kaptam valami támpontot az Operabál 13 megértéséhez - mondta egy ismerős tévénéző Esztergályos Károly új tévéfilmje után. Talán nem kevés túlzás is van ebben, de tagadhatatlan, hogy az említett alkotópáros frekventálta <> némely jegyei átgyűrűztek Esztergályos Operabál 13-jába. (...) Esztergályos igazán nagyszerű szereplöket vonultatott fel, akik a tévéfilm egyes, részleteinek értékeit biztosították - a Redl ezredest játszó Bárdy Györgyön kívül feltétlenül említést érdemel az önálló betétszámként ható Ferenc Ferdinánd - epizódban Körmendy János, vagy a két ügyetlen detektív (Benedek Miklós és Szacsvay László) -. nagyokat lehetett nevetni a monarchia egyes vezetőinek bornirtságán, a sajátos érzelmi kötődései miatt kém-mé váló elhárítófőnökön, s ha nem jut mindig eszünkbe, hogy most Egon Erwin Kischt is fel kellene fedeznünk a filmben, talán egészen jól is szórakoztunk volna, legalábbis jobban, mint így. Mert Esztergályos meg akarta a maga valóságában is idézni Kischt, sőt rá is akart fejelni: nemcsak azt jelenítette meg, miként jutott a riporter Redl ezredes politikailag is csiklandós históriájához, hanem behozta a játékba Ferenc Ferdinándot. Sarajevót - megjósolva, hogy azért kell oda utaznia, mert merényletet fognak elkövetni ellene, pontosan úgy, mint a Csárdáskirálynőben, sőt Svejk is elmondta véleményét Ferdinánd haláláról, a temetési menet végén meg feltűnt egy meredt tekintetű, kefebajszos rajzoló, mintegy a későbbi idők előjeleként; egybeúsztatott különböző időben és helyen történeteket és azok szereplőit, s noha senki sem várta a hiteles történelmet, az első világháború kitörése előtti K. u. K. elhárítás csődjének elemzését, itt valahogy túlságosan összejött minden. (...) A sok mindent egybeúsztató Operabál 13 ezért lehet sokféleképpen értelmezhető és befogadható, nem kevéssé félreérthető produkció, noha nem kevés értékkel is jeleskedhet. Ezért lesz talán szakmai és közönségviták forrása is. " részletek - írta Benedek Miklós, Észak- Magyarország, 1981. december 1.

2. műsor 20.01 Öt éves a Pécsi és a Szegedi Körzeti Stúdió. Ezen a napon Pécsi est címmel a patinás Nádor kávéházból jelentkeztek. Szerkeszt: Békés Sándor, riporter: Hárshegyi Margit, Hidvégi József, Gombár János, Füzes János, Pánics György Popovics István, Wolfart János, vezető - operatőr: Bárány György, rendezte Eck T. imre.
Tamás Ervin, még az év tavaszán beszélgetett Békés Sándor stúdióvezetővel, részletek ebből a beszélgetésből:
" Öt év telt el azóta, hogy a - Magyar Televízió létrehozta két vidéki <> - a szegedi és a pécsi körzeti stúdiót. Akkoriban sokakban felvetődött a kérdés: - szükség van-e vidéki tv-műhelyekre? Azóta a stúdiók műsoraikkal bizonyították a döntés helyességét. Talán- éppen ezért fogalmazódik meg napjainkban az újabb kérdés: hogyan tovább?
A helyi, illetve a körzeti televíziózás egyik nagy előnye, hogy szoros kapcsolatot tarthat nézőivel - állítja Békés Sándor, a pécsi körzeti stúdió vezetője. A méretek csökkenésével, a működési körzet szűkülésével új lehetőségek nyílnak ajtók -meg kapcsolatok erősítésére, gyorsabbá válik az annyiszor emlegetett <> ( ...) A néző szereti, ha a helyszíneket, az embereket azonosíthatja - így könnyebben azonosul a felvetett gondolátokkal, mondanivalóval - vallja Békés Sándor.
- A világeseményeken kívülreked, a helyben történteknek így vagy úgy cselekvő ré-szese. Ismeri az utcát, a gyárat, a riportalanyt, őt is érinti az a probléma, amelyről a műsor szól... A beleszólás jogának, illetve lehetőségének biztosításával erősíteni a tulajdonosi érzést - ez körzeti stúdiónk egyik legfőbb célja!.1
- Mi történt az öt év alatt?
Az első két esztendő a tanulás jegyében telt el. 1978-ban- kialakítottuk műsorstruktúránkat, mely tartalmát tekintve közéleti, formájában mindenekelőtt publicisztikai jellegű. Műsorpolitikai koncepciónkat két törekvés jellemezte. Az egyik: az ország közvéleménye számára föltárni régiónk társadalmi valóságát. A má-sik: fórumot adni a térség, kiemelkedő személyiségeinek, bemutatni életüket, tevékenységüket. A környezetünk sugallta sajátos lehetőségeket kihasználva kezdeményeztük és valósítottuk meg hazánkban először a nemzetiségi televíziózást.
(...)A vidéki stúdiók alapításának legfőbb indoka azonban a regionális adások majdani megkezdése volt. Az MTV elnöksége szerint a pécsiek már felnőttek erre a feladatra - így szeptembertől, kísérleti jelleggel, Dél - Duántúl (Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye) két alkalommal külön műsort kap. .
- Először a bányásznapon jelentkezünk - mondja Békés Sándor. A három órában lesz élő adás, több riportfilm, szórakoztató program. Tartalmáról előzetesként annyit: a 30 éves Komlót, első szocialista bányavárosunkat köszöntjük. Novemberben Pécs felszabadulásának évfordulója adja majd az apropót, no meg stúdiónk alapításának ötéves jubileuma ... Jövőre havonként, 1983-tól pedig hetenként egy alkalommal szeretnénk jelentkezni régiónknak szóló adással a kettes csatornán!
Műsoruk a pécsi tv-torony körzetében - mintegy száz kilométer átmérőjű körben - lesz fogható . (...)" - Népszabadság 1981. április 28.

A Jel-kép 1981/2. számában Békés Sándor írt cikket az évforduló kapcsán, Szabadság tér a Sörház utcában címmel.

Szegeden is ünnepség volt, az ötödik évfordulón, Nagy Richárd elnök Szegedre látogatott fogadta őt, ott tartózkodásakor Komócsin Mihály az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és megbeszélést folytattak a szegedi tv-stúdió munkájával összefüggő időszerű kérdésekről. Az ünnepségen jelen volt, Szabó G. László a megyei tanács elnökhelyettese, és Kormányos András a városi pártbizottság munkatársa, valamint a Bács - Kiskun és Békés megyei pártbizottságok képviselői. Ünnepi beszédet mondott Regős Sándor stúdióvezető és Nagy Richárd a televízió elnöke. A stúdió vezetője, elmondta, hogy a Magyar Televízió műsoridejéből 1977-ben még csak 660 perc, a tárgyévben pedig már 1800 perc a szegedieké. A társ -főosztályok mind gyakrabban számítanak a sportrendezvényeket, színházi előadásokat is közvetítő helyi kollégákra. A stúdió munkatársai nem feledkeznek meg a nemzetiségi nézőikről, sem. A tervek közt szerepel például a rendszeres román nyelvű adás bevezetése 1982 áprilisától. Állandósul a határon túli magyar lírát bemutató összeállítás is.

November 26. 21.15 Szemből szemben: Willy Brandt. A külpolitikai szerkesztőség műsorának résztvevői: Baló György szerkesztő - műsorvezető, valamint Hajdú János AHÉT főszerkesztője és Lipovecz Iván, a Magyar Rádió, bonni tudósítója. (A hozzák kapcsolódó információkat lásd. November 22-nél)
2. műsor - 21.15 Gladkov - H. Müller :Cement, tv-játék bemutató. Dramaturg: Szántó Erika, vezető - operatőr: Bornyi Gyula, rendezte: Szász Péter. Szereplők: Reviczky Gábor, Szakács Eszter, Szombathy Gyula, Bodnár Erika, Tordy Géza, Végvári Tamás, Bitskey Tibor, Bodrogi Gyula, Horváth Gyula, Cserhalmi György, Angster László, Balázs Péter, Farkas Antal, Fonyó István, Harsányi Gábor, Hraniczky Erika, Horváth Tibor, Kádár Flóra, Ladányi Árpád, Máriáss József, Meszléry Judit, Molnár Piroska, Nagy Zoltán, Pethes Csaba, Straub Dezső, Szűcs Ágnes, Trokán Péter, Turay Ida, Köllő Miklós, és a Bergendy együttes.
" A Cement, Fjodor Vasziljevics Gladkov 1925-ben született regénye mérföldkövet jelent a szovjet irodalomban: a háborús témáról az építés témájára való áttérést, az építésben részt vevő emberek világát, lelki életét elsőként ábrázolja. A novorosszijszki cementgyár munkásairól szól, akik nemcsak megindítják a termelést, hogy a nélkülözhetetlen cementet biztosítsák, de közben maguk is formálódnak és az új társadalom kötőanyagává válnak. E regény nyomán készült H. Mutter NDK író drámája, amely most a Szász Péter rendezte tévéváltozat alapjául szolgált. Szász Péter korábbi <> tévéprodukcióiban nem először adta bizonyságát, hogy irodalmi alapanyagok meglehetősen szabadon történő kezetesével, a könnyen kezelhető, minimális díszlet jelzések között is meg lehet idézni korokat, történelmet formáló eseményeket, emberi drámákon keresztül, érzékeltetni társadalmi méretű drámákat. Most is ez történt. (...) részlet - írta Benedek Miklós, Észak-Magyarország, 1981. december 1.
November 27. 20. 25 Indul Jókai Mór regényéből készült Névtelen vár, hat részes televízió sorozat. Dramaturg: Lehel Judit, operatőr: Lukács Lóránt, rendezte: Zsurzs Éva. Szereplők: Koncz Gábor, Márkus László, Tordai Teri, Szabó Sándor, Benkő Gyula, Királyházi Henriette, Buss Gyula, Izsóf Vilmos, Kelemen Éva, Koncz Tekla, Móni Ottó, Rosta Sándor fh., Szilágyi István, Kristóf Tibor.
November 29. - december 5. között Megyeri Károly vezetésével televíziós küldöttség utazott Mozambikba, a küldöttség tagja lett Majoros Balázs is az MSZMP Televíziós Bizottságának titkára is, ehhez előzetese Megyeri hozzájárulást kért Szücs Istvánnétól, az MSZM V. kerületi Bizottsága, titkárától. - Magyar Országos Levéltár XXVI-A-9. 85.doboz.

December
A IX. plovdivi tévéfesztiválon a felnőtt kategóriában az "Arany Láda" nagydíjjal jutalmazzák Vészi Endre - Marton László Messziről jött ember c. tévéfilmjét. A lipcsei dokumentumfilm és rövidfilm-fesztiválon a Palesztin Filmművészeti Szövetség külön-díját kapta Chrudinák Alajos -Zsombolyai János Volt egyszer egy ország c. libanoni riportfilmje.
December 1. 18.05 Benda László szerkesztő - riporter, Illés János és Mátray Mihály operatőrök riportfilmjét mutatta be az első program "Megújulás a Mekong mentén" című Laoszról. 1975. december 2-án kiáltották ki a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságot. A film az előző hat év eseményeit foglalta össze.
2. műsor - 20.01 a Szegedi Körzeti Stúdió indulásának 5. évfordulóján "Szegedi estet" sugárzott a második program. Műsorvezető: Endrei Judit, szerkesztő: Regős Sándor, riporterek: Király Zoltán, László Márta, Olajos Csongor, Zelényi Zoltán, László, vezető - operatőr: Kazinczky rendező: Kun Zsuzsa.

December 2. 20.00 Az Önök kérték különkiadását sugározták, a rokkantak nemzetközi éve alkalmából.
21.55 Hubay Miklós számos jelenetet írt Néróról, a kegyetlen zsarnok római császárról, aki komédiázó kedvével, meghökkentő rögtönözésekkel lepte meg a környezetét. A "Kortársunk: Hubay Miklós" című műsor két ilyen pillanatot mutatott be. Szerkesztő: Katkó István, vezető - operatőr: Illés János, rendezte: Málnay Levente. Szereplők: 1. Pávatol - Almási Éva, Madaras József, Oszter eIldikó, Mádi Szabó Gábor, Sárosi Gábor.
December 3. 21.10 A tekintélyes Fórum sorozat egyik adását a labdarúgásnak szentelte. Tekintettel arra, hogy a magyar labdarúgók minősítették magukat a spanyolországi VB-re, a téma még a szokottnál is több telefonkérdésre buzdította a nézőket. A kérdésekre a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetése, ill. a válogatott csapat szakvezetése válaszolt

2. műsor - 20.40 1981. november 11-14 között Budapesten rendezték meg az európai fejlődéskutató intézetek. A Szemle -társadalmi körkép ezzel az eseménnyel foglalkozott. Műsorvezető: Kalmár György, szerkesztő: Magyar Ágnes, Szakály István, vezető - operatőr: Miszlay Gyula, rendezte: Bánki Iván.
2. műsor - 21.50 Bubi, zenés szórakoztató műsor Beamter Jenőről. Szerkesztő: Árvai Jolán, vezető - operatőr: Szabados Tamás, rendezte: András Ferenc.
December 4. 21.35 Szülőföldem: Vértesalja, dokumentumfilm. Aki bemutatta Dobozy Imre író. Szerkesztő: Major Sándor, operatőr: Neumann László, rendezte: Eck T. imre.
December 6. 20.50 "Búcsú a színpadtól" film összeállítás, a neves balett művészről, Havas Ferencről., aki ekkor búcsúzott a színpadtól. Szerkesztő - rendező: Ruitner Sándor.
21.15 A Szegedi Körzeti Stúdió műsorát sugározták, "A határon túli magyar líra fesztiválja" címmel. Főszerkesztő: Regős Sándor, szerkesztő: Király Zoltán, szakértő: Ilia Mihály, rendezte: Sík Ferenc.
December 8. 21.55 Walter Cronkite az akkor legnépszerűbb amerikai CBS televíziós hálózat első számú képernyős személyisége volt, közel húsz évig vezette minden este a CBS csatorna esti TV Híradóját. A Szemtől Szembe adásában a vele készült interjút láthatták a nézők. Riporter: Baló György, szerkesztő: Wisinger István, operatőr: Kocsis Sándor és Marczali László.
"Nem mindennapi karakter mibenlétének adott alkalmat a Szemtől szembe ... című sorozat legutóbbi műsora, amelyben a legnépszerűbb amerikai televíziós hálózat, a CBS legendás műsorvezetőjét, Walter Cronkite-ot, mutatta be Baló György. Míg kettőjük eszmecseréjét hallgattuk, előbb úgy fogalmazódhatott meg a dobozgazdai vélemény, hogy na, végre itt ül előttünk ez a telekommunikációs mesealak; aztán úgy, hogy igazán nincs semmi különös ebben a kedélyes öregúrban; aztán meg úgy, hogy éppen azért különös, mert nincs benne semmi rendkívüli." - írta , Akácz László Pest megyei Hírlap, 1981. december 13.
" Nem egyszerűen nagy újságíró, nem egyszerűen egyedülálló televíziós sze-mélyiség, politikai tekintély - -Waltér Cronkite az Egyesült Államok közönségének apapótléka. (...) Elnökök jöttek, elnököli mentek, hidegfrontok-melegfrontok húztak-nyomultak, elnököt lőttek és elnököt buktattak, de Cronkite mindig megjelent este 7 órakor - mint a sötét gyerekszoba ajtajáénak fénynégyszögében a belátogató apa, akinek puszta látásától megnyugszik a gyerek. Ez a legendás hatvanöt éves férfi volt az este a Magyar Televízió kamerája előtt Baló György vendége. S a magyar tévénéző láthatta, hogy a hírközlés élő legendája lényében valójában nincs semmi <>, csak: nyugalom, törekvés bizonyos tárgyilagosságra, derű, tapintat. De ráérezhettünk - az áradó nyugalom mögött - a <> szívósságára; arra, hogy merte vállalni önmagát: ez esetben azt, hogy kenyéradó gazdája üzleti vállalkozás, de nem propagandaadó. A sok érdekesség közül egy intés; jó volt olyan ember szájából hallani, akit épp a televíziózás tett naggyá: Ne legyen kizárólagos információforrás a televízió! Tájékozódjunk máshonnan is. Hallgassunk rádiót. És: ol-vassunk, olvassunk! " - részlet, írta (f.f) Esti Hírlap, 1981. december 9.
December 9. 20.05 A Szovjet Televízió estje.
"Hat teljes órán át pergett A szovjet televízió estjének műsora, és úgy pergett, hogy akár a délutáni sugárzás perceiben nézegette a képernyőt az előfizető, akár pedig az esti főidőben, ekkor is, amakkor is láthatott benne olyasmit, ami a készülék mellé telepítette. Ilyen tekintetet vonzó kisfilm volt egyebek között A természet hangjai című képműsor - ez egy észtországi állatkísérlet sort mutatott be, amelynek kere-tében rövidhullámú adóvevőkkel figyelik a röppenő madarak szívverését és ugyan-csak tetszhetett a Gyógyszer helyett szauna című negyedóra. Hanem az ámulat ideje akkor érkezett el, amikor Sugár András kalauzolásával tiszteletünket tehettük a szovjet tévések moszkvai székházában. Ezek aztán a méretek, ez aztán a felszerelés - csettinthetett a hüledező néző, akinek, míg az időzónák egyeztetésének mesterfogásait hallgatta, meg a műsorcsinálás grandiozitásáról értesült, bizonyára volt néhány megbocsátó gondolata a kamerák és mikrofonok honi vitézeiről. Eme irigylésre méltó vendégeskedés után következett a szokásos esti játékfilm, amely ezúttal egy könnyedebb, s kifejezetten mai témát dolgozott fel. Amint azt a kevéssé ötletes cím jelezte, Az együttélés viszontagságairól láthattunk egy életképsort, amely gyakorta, olyannak tetszett, mintha nem Moszkvában játszódna, hanem Budapesten.(...) " - írta Akácz László, Pest megyei Hírlap, 1981. december 13.
2. műsor - 21.20 Mestersége Színész: Bánhidi László, portréfilm. Szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Ráday Mihály, rendezte: Szőnyi G. Sándor.
December 12. 2. műsor - 20.05 Moliére - Tartuffe, vígjáték közvetítése a Miskolci Nemzeti Színházból, felvételről.
December 17. 21.50 A HÉT különkiadása - a lakásszövetkezetekről. Műsorvezető: Hajdú János, szerkesztő: Ilkei Csaba, riporter: Hidvégi József, operatőr: Kovalik András és Molnár Péter, rendezte: Kígyós Sándor.
December 19. 2. műsor - 20.05 Shakespeare: Szentivánéji álom, színmű közvetítése a kaposvári Csiky Gergely Színházból, felvételről.
December 20. 15,20 Humphrey Bogart filmsorozatot kezdett a televízió, az első film a Szahara volt.
December 24. 20.05 Szabó Magda: Tündér Lala, tv-mesejáték. Forgatókönyv: Békés József, vezető - operatőr: Bónis Gyula, rendezte: Katkics Ilona. Szereplők: Irina A. Alfjorova (Borbás Gabi), Ernyei Béla, Mészáros Marci, Gelley Kornél, Nagy Gábor, Horváth Sándor, Benkő Gyula, Tyll Attila, Györffy György, Harkányi Endre, Paudits Béla, Komáromi István, Horkai János, Komlós Juci, Bálint András, Bencze Ilona, Ferencz Orsolya, Feleki Sári, Gigi - magyar hanja : Pogány Judit, géphang: Csákányi László.

" (...)Máskor tán túl habos, egy tévéhíradó után tán túl gyermeteg Szabó Magda Tündér Lalá-ja - most tökéletes műsornak bizonyult. Tündérország emberi, evilági gyarlóságokkal teli, <> idilljétől kap csömört a kisfiú, és a filmben valóságos idillt sugárzó emberi létre vágyik. Lala vágyai karácsonyestiek. A mi elismerésünk is az: Katkics Ilona rendező stábja szépen a mesés mondandóhoz illően épp csak egy kicsinyke kesernyés ízzel készítették el a Tündér Lalát. ( ...) - részlet, írta Csáki Judit, Népszava, 1981. december 28.
" Az elektronika trükkjeiből használt fel néhányat Katkics Ilona a mesebeli csodák látvánnyá alakításához, amikor megrendezte Szabó Magda Tündér Lala című regényéből a televíziós mesejátékot. Szabó Magda Tündérországában persze nem a díszletekkel, jelmezekkel, elektronikus áttűnésekkel láthatóvá tehető mozzanatokban rejlik az igazi csoda. Hanem szereplőiben, akik tündérek vagy sem, szinte kivétel nélkül emberi sorsokkal, s ami ezzel együtt jár, emberi szomorú-ságokkal megáldott lények. Katkics Ilona törekvése láthatóan az volt, hogy a scifi emlőin nevelkedő nemzedéknek vigye képernyőre a tündértörténetet, miközben egy sor esetben megmaradt a mesejátékok kötelezőnek vélt rekvizitumainál, egy hagyományosnak nevezhető felfogás korlátai között. A kettő, jól megfér egymással, lévén a scifi nem egy fogása gyermekien naiv, a hiányérzet abból fakadt, hogy a mesejáték megrekedt a látvánnyá szervezés okozta gondok megoldásánál, az alakok kidolgozására, a <> emberábrázolásra nem futotta a feldolgozás energiáiból. Meglehet, ha nem a nyolcórás főműsor idején kerül elénk a Tündér Lala tévéváltozata, mindez nem ugrik ki ilyen feltűnően. Úgy könyveljük el, mint a tisztes minőségben megcsinált hasonló mesejátékokat, amelyhez oda lehet ültetni a gyere-ket délután ötkor, de együtt nézve a csemetével, az ember óhatatlanul a saját mértékével mér, s felszisszen a túl nyers vágásoknál, s sajnálja, hogy a színészi játékban mindig a legkézenfekvőbb eszközöknek jut csak hely. " - írta (bársony) Esti Hírlap, 1981. december 27.
December 26. 17.35 Fele-fele ("Pola-pola") közös show műsor a szegedi és az új-vidéki tévéstúdió szerkesztésében. Műsorvezetők: Olajos Csongor és Zelényi Zoltán, szerkesztő: Pavlovics Miklós, vezető - operatőr: Kazinczky László, rendezte: Bodnár István.
2. műsor - 21.45 Anna Habeck - Adamcek: Egy perc az életünk, színmű közvetítése a Madách Színházból, felvételről.
December 31. 17.40 Egy későbbi nemzetközi díjnyertes dokumentumfilm (Rozsnyai Aladár - Király Zoltán: Teknyőkaparó) bemutatója a szegedi tévéstúdió produkciójában.
A szilveszteri tévéműsor egyik apró műfaji újdonsága: Varga Csaba ún. gyurmafilmje.
A hónap folyamán hosszú tárgyalások kezdődnek Kossányi Miklós a clevelandi magyar nyelvű televízió tulajdonosa kezdeményezésére magyar televíziós, és HDF filmek clevelandi vetítéséről.

Kossányi Miklós a National Broadcasting Netwoerk /Cleveland/ levelet intézett Bokor László főszerkesztőhöz a MAFILM - Híradó és Dokumentumfilm Stúdió vezetőjéhez, 1981. december 01.-én.
Részlet:
"Az Egyesült Államokban Cleveland és környékén élő nagyszámú soknemzetiségű lakosság számára 1980-ban televízióállomást létesítettünk, mintegy kiegészítésként a már évek óta működő Rádióállomásnak. A Nationality Broadcasting Network jelenleg 12 nyelven sugároz televízió prograot, ezek közül legmagasabb óraszámban /heti 4 óra /magyar nyelven. Műsoraink nagy része beszerzett műsor, mintegy 30%- a saját produkcióból áll. Sajnos a kész programok beszerzési forrása korlátozott, ezért levelünkben a következő kéréssel fordulunk Önhöz: Stúdiójuk - tudomásunk szerint - rendszeresen készít rövidfilmeket, dokumentumfilmeket, ill. a magyarországi mozihálózat számára híradófilmeket. Tekintettel arra, hogy jelenleg magyar témájú filmhiranyag egyáltalán nem áll rendelkezésünkre, nagy segítséget jelentene számunkra, ha az Önök filmjeiből, különösen a mozikban vetített híradó-filmekből rendszeresen kaphatnánk egy-egy kópiát bemutatásra.(...) Jelenlegi technikánk a 16mm-es fény-, és mágneshangos filmek illetve videó szalagok, bemutatását teszi lehetővé. "Magyar Országos Levéltár 288f/22/1982/3 Bokor László 1982. január 6.-án továbbítja a tájékoztatásra és vélemény kérésre, Kossányi Miklós levelét az MSZMP KB Agit Prop. Osztályára Pálos Tamás h. vezetőnek. Részlet: " (...) Úgy vélem érdemes lenne megfelelő időben konzultálni afelől, hogy érdemes - e szóban forgó cégnek megadni mindazt a támogatást, amelyet készek voltunk az azóta elsekélyesedett Bárdos-féle new-yorki magyar tv-nek. A közölt paraméterek és véleményem szerint magyar ajkú befogadó közeg, periodika, sugárzási energia, tehát <> szempontjából külpropagandának eszköztárába jobban beillenék."
A levélen található kézírásos megjegyzés:
"Kasnyik et. Közölte: a Kossányi féle levelet elküldték az illetékes magyar külképviseleteteknek, hogy megfelelő tájékozottságunk legyen és a helyszínen vizsgálhassák meg a kérdést. A kapott információról tájékoztatnak. 1982. jan.25. m.j. MOL 288f/22/1982/3 Vezér Éva és Váradi István Tárgyjelentéséből: 1982. június 18. Részletek: " Kossányi úr június 13-19 között meghívásunkra jött Budapestre, az ügyben érdekelt intézményekkel történt előzetes egyeztetés után. (...) Elsősorban sportesemények, szórakoztató műsorok, Magyarországról és itteni eseményekről készült rövid híranyagok, híradók, iskola-tv, műsorok, magyar történelmi tárgyú játékfilmek és tv-játékok, stb érdeklek. ...A megbeszélésen részt vettek: Bokor László, MAFILM, Radványi Dezső, és Jármy Tamás MTV, Váradi István és Vezér Éva Hungarofilm. " -MOL 288f/22/1982/3
A külügyminisztérium Emigrációs Politikai Osztálya levele Illés Tibornak az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályára 1982. aug.12. Részletek: " A Hungarofilm csatolt feljegyzése szerint Kossányi Miklós /Cleveland-USA/ magyar nyelvű televíziós adásának támogatásával anyagi problémák vetődtek fel. Tekintettel arra, hogy a Kossányi féle televízió ügye az Agit.Prop. Bizottság külföldi magyar televíziós adások támogatására vonatkozó határozata keretébe tartozik, javasoljuk, hogy az Állami Emigrációs Bizottság Operatív Biztottságának érintett intézményei vizsgálják meg évi anyagi hozzájárulásuk lehetőségét. " Kasnyik András osztályvezető. MOL 288f/22/1982/3
Később Kossányi Miklós clevelandi televíziója és az MTV éveken keresztül szorosan együtt működött és 1995-98 között az MTV Híradó is heti rendszerességgel küldött híranyagokat az NBN-nek. Erről az időszakról is beszélt Kossányi Miklós Dunavölgyi Péternek a " ... Hozzatok díszt nemzetünk nevére ..." címmel megjelent interjúban, ami olvasható a www.tvarchivum.hu oldal tv-történeti fejezetében.

Végül, néhány fontos adat az évről.
Év végi statisztika: 2 806 000 tévé (és rádió-) előfizető, közülük 2 202 000 vidéki, 604.000 fővárosi. Az év során sugárzott színes műsorpercek száma: 142.038 az l -es, 49.784 a 2. műsoron. Az év folyamán mintegy 15 ezer televíziós orvnézőt lepleztek le, és visszamenőleges előfizetési díj címén kb. három és fél millió forintot hajtottak be az államkasszába .
Az év során Intervíziós-vonalon 22 548 perc tévéműsort vett át az MTV , és 15 511 perc műsort adott partnereinknek. A nem vonalon folytatott műsorcsere keretében kapott Interviziós - műsorokat 24 502 percben sugároztak. Ugyanakkor 20 169 percnyi műsort küldtek Intervíziós - partnereiknek. A Magyar Televízió a világ 52 országának televíziójával áll kapcsolatban - közülük 33 országgal több évre szóló megállapodás szabályozta az együttműködést.
A Magyar Televízió Híradó szerkesztősége 1981-ben 3797 külföldi anyagot vett át külföldről a hírcserék keretében (ebből 1489-et a United Press, és 1880-at a Visnews hírügynökségektől), 1210 anyagot küldött ki ugyancsak a hírcserék keretében.
Az 1979-1981 közötti időszakban külföldre eladott televíziós műsorok listája:
Gyermek és ifjúsági filmek:
1979.
Székács a köbön (Fejér Tamás) - Finnország, Belgium
Ebéd (Katkics Ilona) - Finnország, NSZK
Süsű, a sárkány (Szabó Attila) - Finnország, Törökörszág
A papucsos (Bartha Attila), Utánam, strácok! ( Fejér Tamás), Krix-krax (Bednai Nándor), Barátom, Bonca (Katkics Ilona) - Törökország
1980
Keménykalap és krumpliorr ( Bácskai Lauró István) - Olaszország, olasz Monte Carlo, olasz Svájc
Vakáció a halott utcában ( Palásthy György) - Belgium , Norvégia
Volt egyszer egy juhász (Szemes Mariann) - , Mikrobi sorozat (6 epizód) (Mata János) - Finnország
Suli - buli (6 epizód) (Varsányi Ferenc) - Ausztrália
1981
Süsű, a sárkány (Szabó Attila) - Irán
Rab ember fiai ( Markos Miklós) - Belgium
Vakáció a halott utcában ( Palásthy György) - Dánia, Hollandia, Svédország Ausztrália
Futrinka utca (13 epizód) (Szabó Attila) - Finnország
Volt egyszer egy juhász (Szemes Mariann) - NSZK, Nyugat - Berlin
A kisfiú és az oroszlánok (Katkics Ilona) - Finnország
Tv-filmek, tv-játékok
1979:
Fürdés ( Ranódy László), Halálnak halálával (Szineter Miklós) - Törökország
Faliusiak (Szőnyi G. Sándor) - Finnország, Hollandia,
Miért, avagy a tévések elmentek (Dömölky János - Az utolsó padban (Kende Márta) - NSZK
Segítsetek, segítsetek! ( Nemere László) - Hollandia
1980
Faliusiak (Szőnyi G. Sándor) - Franciaország, Svédország, Spanyolország
Polka - mazurka (Horváth Z.Gergely) - Franciaország, Svédország
Végkiárusítás ( András Ferenc) - NSZK, Nyugat - Berlin, Finnország
A téglafal mögött ( Makk Károly) - NSZK, Nyugat - Berlin
Úszó jégtábla (Nemere László) - NSZK, Nyugat - Berlin, Finnország
Szávitri (Rajnai András) - Spanyolszág
1981
Imre (Gothár Péter) - Hollandia, Belgium
Fogjuk meg és vigyétek ( Oláh Gábor) - NSZK, Nyugat - Berlin
Prolifilm (Nemere László) - Norvégia
Néhány első szerelem története ( Mamcserov Frigyes) - Ausztria
Látástól vakulásig (Szőnyi G. Sándor) - Norvégia
A világ közepe (Fejér Tamás) - Ausztrália
Riportok:
1979
Biszmillah (Chrudinák Alajos) - Franciaország
Háburú a Szaharában (Chrudinák Alajos) - Angola
1980
Biszmillah (Chrudinák Alajos) - Irán
Háburú a Szaharában (Chrudinák Alajos) - Svájc (mind három adó), Finnország, Irán, kanadai angol tv adások
1981
Irak és Irán határán ( Chrudinák Alajos) - Svédország
Fele-Köztársaság (Benda László) - Svájc (mindhárom adó), NSZK
Olajháború (Chrudinák Alajos) - NSZK, Nyugat - Berlin,
Interjú Baniszadr elnökkel (Chrudinák Alajos) - NSZK, Nyugat - Berlin, Svédország
Dokumentumfilmek:
1979
Új honfoglalás (Baló György) - Svájc, Svédország, Finnország, NSZK, Olaszország, Japán
Fejfák (Olasz Ferenc) - Franciaország

1980
Fejfák (Olasz Ferenc) - Hollandia
Zoli bácsi ( Radevszky Teodor) - Finnország
1981
Egy expedicíó idézése: a Béke barlang felfedezése ( Rockenbauer Pál) - Irán
Magyar tájak : Őrség (Szakály István) - NSZK, Nyugat - Berlin
Magyarok a nagyvilágban: Egy kis ország - Dánia (Kígyós Sándor) - NSZK , Nyugat - Berlin
Magyarok a világvégén - Ausztrália (Kígyós Sándor) - Ausztrália
Libanoni cédrusok ( Olasz Ferenc) - NSZK, Nyugat - Berlin
Táborozás a múzeumban (Pásztori János) - Irán
Zenei műsor
1979
Magyar divertimento (Apró Attila) - Franciaország
1980
Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia (Horváth Ádám) - Franciaország
Verdi: Requiem (Horváth Ádám) - Spanyolország
Puccini: Gianni Schicci (Szinetrár Miklós) - Spanyolország
1981
Verdi: Requiem (Horváth Ádám) - Hollandia
Bartók: Concerto (Horváth Ádám) - Ausztrália
Valahol - Koncz Zsuzsa show (M.Lukács Ágnes) - NSZK, Nyugat - Berlin
Bartók: Fából faragott királyfi (Horváth Ádám) - Írország
Bartók: Csodálatos mandarin (Szinetár Miklós) - Írország
Szórakoztató film:
1979
A mi kis cirkuszunk ( Kende Márta) - Svédország
1980
A mi televíziónk a zene otthona ( Bednai Nándor) - NSZK, Nyugat - Berlin
A plakátragasztó (Molnár György) - Olaszország
Kutyabaj ( Kárpáti György) - Hollandia
Fogfájás (Bednai Nándor) - Olaszország, Ausztrália
1981
(Nem volt)
Ismeretterjesztő filmek:
1979
A magyar ló (Beadnai Nándor) - Svédország
Tükrös - Háziszőttes , és Kalocsai pingálás -epizódok (Kende Márta) - Japán
Mongólia: Élet a Hubsugul tó mentén (Rácz Gábor) - Izland
Magyarország állatai (5 epizód) Novákovits András - Svédország
1980
Somogyi búcsú (Kenyeres Gábor) Svájc (francia adó)
Magyarország állatai (10 epizód) (Novákovits András ) - Norvégia
1981
(Nem volt.)

2013. április.

Dunavölgyi Péter
Felhasznált irodalom:
MTV archív adatbázisok
MTV TV Híradó statisztikák
MTV 1957-1997, szerkesztette Schmitt Péter 1997.
A Magyar Televízió története (Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András) 1995.
Magyar Országos Levéltár (MOL) dokumentumai
Magyar Televízió Irattár anyagai (MTV)
Magyar Rádió sajtóarchívumának anyagai
www.tvarchivum.hu/tvtörténet - tévétörténeti honlap
Rádió és Televízió Újság 1979.
MTI híranyagok 1980.
Lévai Béla: A Magyar Rádió és Televízió története
Szegvári Katalin: KépernyŐseim 1990.
Koreny János: Mtévénosztalgia. Egy tévénéző és hajdani műsorkészítő emlékképei
Polgár Dénes: Egy Polgár a nagyvilágban (kézirat)
Rajnai András: Sugarakból teremtett világ 1998. MTV Rt.
Köztévé 1981, Aczél Endre szövege
Magyarország 1981
Népszabadság 1981
Népszava 1981
Hajdú-Bihari Napló 1981
Petőfi Népe 1981
Magyar Nemzet 1981
Magyar Hírlap 1981
Magyar Ifjúság 1981
Esti Hírlap 1981
Szolnok megyei Hírlap 1981
Tolna megyei Népújság 1981
Magyar Ifjúság 1981
Vas Népe 1981
Kelet-Magyarország 1981
Észak - Magyarország, 1981
Dél - Magyarország 1981
Csongrád megyei Hírlap 1981
Nógrád 1981
Társadalmi Szemle 1981
Békés megyei Népújság 1981
Élet és Irodalom 1981
Magyarország 1981
Filmvilág 1981
Filmkultúra 1981
RTV Szemle 1981
Szabad Föld 1981
Köznevelés 1981.
Jel-kép 1980-81.
Dolgozók Lapja 1981.
Népművelés 1981.