MTV Plusz

1988 tavaszán különös televíziós kísérlet zajlott Magyarországon. Két hétig a Magyar Televízió 2. műsora kísérleti jelleggel, kereskedelmi csatornaként működött. Ez volt az MTV plusz. Korabeli szöveghű dokumentumok segítségével, képet kaphatunk a kísérlet tervezéséről, lebonyolításáról és nőzi fogadtatásáról, gazdasági eredményeiről. Az, hogy nem folytatódott, folytatódhatott, már nem az alkotókon múlott ...

A hatvanas években, Európában egyre inkább világossá vált, hogy az igényes televíziózás rengeteg pénzbe kerül. Közben a nézői igények különösképpen a nyugateurópai országokban egyre változatosabbak lettek. A néző egyre nehezebben értette meg, hogy ha választhat a boltokban a legkülönfélébb árú cikkek között, miért nem teheti meg ezt a televíziós műsorral. Anyagi oldalról pedig látszott, hogy egy ország kettőnél több csatornát működtetni előfizetési díjból, esetleg állami költségvetésből sem képes. Így aztán a 60as évek elejétől lassan lépések történnek a kereskedelmi televíziózás irányába, és ez a folyamat a 80as években igencsak felgyorsult. Először Angliában engedélyezték a kereskedelmi televízió megjelenését a 60as években. Később a nyugateurópai országok többsége is hozzájárult az új adók beindulásához.

A műholdas televíziózás réme már a hetvenes évektől foglalkoztatta a Magyar Televízió vezetői és a politikusokat. Egyre nagyobb aggodalommal tekintettek a jövő felé, amikor egyes televíziós műsorok akadálytalanul léphetik át az országok határát, és a nézők nem túl drága berendezésekkel, a politika által kontrolálhatatlan televízió műsorhoz jutnak. Ezen, műsorok a magyar televízió nézői számára valós alternatívát nyújthatnak. A politikusok úgy vélték, hogy a Szabad Európa Rádió, televíziós alternatívája nagyon is közelgő veszélyt jelent, a szocializmust építő tábor, így Magyarország számára. Ez Magyarországon véleményük szerint is jelentős veszélyt hordozhatott, hiszen az 1956os forradalom óta, a Szabad Európa hallgatottsága, a vételi viszonyok zavarása ellenére is igen jelentős volt.

Jelentés az Agitációs és Propaganda Bizottságnak az imperialista propaganda új vonásairól; javaslat a tartalmi, módszerbeli és szervezeti feladatokra.

A Politikai Bizottság legutóbb 1973. május 22.én hozott határozatot az imperialista propaganda elleni harc tapasztalatairól és erősítéséről. Ennek végrehajtásáról jelentést tárgyalt meg a KB Titkárság 1978. december 4.én, megfogalmazva a feladatokat is.

"A nemzetközi helyzet az elmúlt években feszültebbé vált. Az imperializmusnak, a NATO szélsőséges köreinek politikája a szocialista országokkal szembeni katonai fölény megszerzésére irányul, hidegháborús politikai és katonai lépéseket foganatosítanak ezeket erőteljes kommunista és szocializmusellenes propaganda kampányokkal egészítik ki. A tőkés világ realista módon gondolkodó vezető körei ugyanakkor változatlanul érdekeltséget tanúsítanak az enyhülésben, a velünk való kapcsolatok fenntartásában, és sok tekintetben nem hajlandók követni az Egyesült Államok agresszív haladásellenes külpolitikai irányvonalát. Összességében véve azonban csökkent a különböző társadalmi rendszerű országok közötti bizalom, lefékeződtek a fontos nemzetközi problémák rendezésére hivatott tárgyalások.( ...) Az ellenséges propaganda megfigyelésének, dokumentálásának bevált rendszerét fent kell tartani. (...)A Magyar Televízió az érdekelt állami szervek bevonásával dolgozza ki a nyugati televíziós műsorok figyelésének rendszerét, beleértve e tevékenységnek a vezetői tájékoztatásba való bekapcsolását, s erről 1983. végéig tegyen előterjesztést a KB Titkárságának..." 1983. június 20. Lakatos Ernő. 288f.22/1983/2. Ag.474.

Kutatásaim alapján ez jól látható az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztálya által összeállított korabeli jelentéséből. Grósz Károly (1) , az Agitációs és Propaganda osztály vezetője, 1978. november 14.én a Titkárságnak és a Politikai Bizottságnak készített előterjesztést, és javaslatot: Az 1973. május 22i az imperialista propaganda ellen folytatott harc tapasztalatairól és erősítéséről szóló határozata végrehajtásáról, részletek a korabeli jegyzőkönyvből:

(...) "A televíziós propagandában az Egyesült Államok már gyakorlati kísérleteket folytat a műholdak révén magvalósuló közvetlen műsorszórással. Ez várhatóan néhány éven belül a szocialista országokat, köztük hazánkat is érintő közvetlen nyugati televíziós adásokhoz vezethet."

A határozati javaslatból:

" (...) 7. Szükséges beindítani az ország területének jelentős részét besugárzó osztrák televízió, valamint az Ausztrián keresztül bejutó egyéb nyugati televízió műsorok rendszeres figyelését, fontosabb magyar vonatkozásairól esetenként a vezetés tájékoztatását. A titkárság megbízza a Magyar Televízió elnökét, hogy az érdekelt állami szervekkel együtt dolgozza ki a megfigyelés rendszerét. Az osztrák határmenti megyék pártbizottságai folyamatosan jelezzék az adások hatását a lakosságra. Határidő: 1979. április 30. Felelős: az MTV Elnöke, az Agit. Prop. Osztály"

"8. Meg kell vizsgálni a műholdak révén megvalósuló közvetlen televíziós műsorszórás várható következményeit, és ki kell dolgozni az ezzel kapcsolatos politikai és szakmai feladatokat. Határidő: 1979. november 30. Felelős: Az Agit. Prop. Osztály, az Ipari Mezőgazdasági, és Közlekedési Osztály, és a Magyar Televízió Elnöke"(...) Magyar Országos Levéltár 288f.2/1978. 27 öe

Az Állami Rádió és Televízió Bizottság 1980. május 28.án ülésezett, ekkor került napirendre a a műholdas adások veszélye. A napirendi pontok között (2.) szerepelt a műsorszóró műholdak néhány társadalmi vonatkozása, című témakör is. (TK előterjesztő: Szecskő Tamás), A Posta Vezérigazgatóság tájékoztatója, előterjesztő: Horn Dezső). A vitában részt vettek: Horn Dezső, Hárs István, Nagy Richárd, Horváth Lajos, Jakab Zoltán, Szecskő tamás, Tömpe István.

Idézetek a TK előterjesztésből:

" (...) A műholdas műsorszórás kérdései 1979ben a hatályba, továbbá az 1979es WARC közérdeklődés előterébe kerültek: ez részben visszavezethető arra, hogy 1977es WARC műholdas műsorszórást szabályozó rendelkezései 1979ben léptek hatályba, továbbá az 1979es WARC maga is foglalkozott a kérdéssel. (Igaz ugyan, hogy a geostacionárius pályához, illetve a megállapított frekvenciasávhoz való hozzájárulás esély egyenlőségét célzó döntéseket áttette egy 1984ben, majd rá 1218 hónapra rendezendő <> űrkommunikációs konferencia napirendjére)Egy másik nemzetközi jogi fórum az ENSZ Világűr Bizottságának Jogi Albizottsága 1979 során folytatta a néha igen kiélezett vitát a műsorszóró műholdak eddig még tisztázatlan nemzetközi jogi vonatkozásairól. A viták gyújtópontjában az un. <> áll, amely kérdésben az Egyesült Államok és a Szovjetunió véleménye szöges ellentétben áll egymással. ( A szovjet álláspont lényege : a műholdas műsorszórás esetében a célország (ok) kormányának hozzájárulása szükséges az adáshoz. (...) Az 1977es WARCnak az intenciója, országok társulása esetén nagyobb <>t engedélyez. Ha több ország megegyezik abban, hogy közösen létesítenek önmaguk ellátására műsorsugárzó műholdas rendszert, ez nem kifogásolható, s amennyiben emiatt a környező országok nagyobb területét érinti az <<átsugárzás>>, ezek az országok nem tiltakozhatnak ellene az 1977es WARC megállapodásra hivatkozva. (...) a jogi biztosítékok hiánya több országot olyan berendezések kikísérletezésére késztet, amelyekkel a nem kívánt programok elháríthatók. Kanadai és svéd szakemberek véleményei szerint azaz ország, amely nem vesz részt a programok készítésében és a programot nem kívánja venni, védőberendezéseket állíthat fel és megakadályozhatja a jelek besugárzását, megtilthatja a lakosságnak a program vételét, vagy a közvetlen adás vételére alkalmas készülékek gyártását, illetve importját. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet /SIPRI/ a nem kívánt programok elhárítására alkalmas technikai berendezések és módszerek ügyével foglalkozva az adást sugárzó műhold <> vagy <> lehetőségét említi. (...)"

A vita főbb megállapításai: "

A téma napirendre tűzése nagyon időszerű, még akkor is, ha nálunk jelenleg csupán szerény anyagi eszközök állnak rendelkezése a műholdas műsorszórással kapcsolatos műszaki fejlesztésre.

Tisztában kell lennünk és számot kell vetnünk e gyorsan fejlődő műsorszórási technika veszélyeivel, amelyek között a SZER Tvprogramja a legnagyobb, az osztrák, s részben NSZK tvműsorok széleskörű magyarországi vétele a leginkább

és reális veszély.

A Bizottságnak kötelessége, hogy időben tájékoztassa a párt és állami vezetőket a műholdas műsorszórás nemzetközi fejlődéséről és várható közvetlen

következményeiről, magyarországi hatásairól.

Időszerű volna e problémakört a szocialista országok együttműködésének keretében (p. az OIRT illetékes fórumán) is megvitatni. "

Az állami Rádió és Televízió Bizottság állásfoglalása:

" A Magyar Posta és a Tömegkommunikációs Kutatóközpont által készített anyagok alapján tájékoztatatót kell kidolgozni a párt és állami vezetők számára" Magyar Országos Levéltár XXVIA9 / 82.doboz

Az Állami Rádió és Televízió Bizottság a nyolcvanas évek elején szintén foglalkozott a kérdéssel. Az 1982. március 24.i ülésén többek között tájékoztatót hallgatott meg a nyugateurópai műsorszóró műholdak perspektíváiról s várható magyarországi hatásairól. Idézet a jegyzőkönyvből:

" Szecskő Tamás kiegészítésül beterjesztett egy időközben érkezett cikket a Satellite Commnications c. kiadványból: << Az Egyesült Államok kormányzata mérlegeli a közvetlen műholdas műsorszórás felhasználását>>. A friss anyag meggyőzően mutatja a téma komoly voltát, amelyet aláhúz az is, hogy ittott hazánkban is feltűntek már a közvetlen műholdas vételt lehetővé tevő tányérantennák."

A vita főbb megállapításai:

" A felénk irányuló műholdas sugárzás veszélye nagyobb, mint az a beterjesztett anyagból kiderül. Magyar nyelvű műsor sugárzását is tervezik. Már jelenleg is 45 műsorszóró műhold működik s közülük 7 alkalmas közvetlen sugárzásra. A levonandó konzekvenciák tehát égetőbbek ugyanakkor a <> az ellenkező irányban hat.

A majdani szovjet műholdon két csatorna részünkre is fenn van tartva, az egész kérdés azonban a Szovjetunió kevésbé érdekeltnek tűnik mivel az északi féltekén fekszik, s így nincs annyiira kitéve, az un. túlcsordulásnak. A Postakísérleti Intézet mérései szerint a túlcsordulási veszély hazánkat illetően is kisebb, mint a jelentésben írott. (Hasznos volna e tájékoztató adatait egyeztetni az Intézettel. Az osztrák műholdas műsor mindenesetre fogható lesz, az olasz műsor is az ország egy részén.

A műholdas műsorsugárzás nem olcsó dolog, de kifejlesztése egyszerűbb, mint a hagyományos adóhálózaté. A téma különböző vonatkozásai érintik a magyar ipart is, melynek exportlehetőségei nyílhatnak.

Minél előbb megszületik az egész kérdéskomplexumot érintő központi intézkedés, annál könnyebben meg tudunk birkózni annak minden vonatkozásával. A legfontosabb mindenesetre az lesz, hogy olyan műsorokat szerkesszünk, hogy a felénk irányuló műsorszórás esetén is ezeket nézzék! " Forrás: Magyar Országos Levéltár 288f. 36/1982/29 öe. MSZMP Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály

Az Állami Rádió és Televízió Bizottság megállapította, hogy: "A legfontosabb mindenesetre az lesz, hogy olyan műsorokat szerkesszünk, hogy a felénk irányuló műsorszórás esetén is ezeket nézzék! ". Fontos feladat volt ekkor a Magyar Televíziónak, annak vezetőinek, ennek előkészítése

Az év második felében , Nagy Richárd a Magyar Televízió elnöke, írásbeli tájékoztatót küldött 1982. október 12.én az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztálya számára a Velencei műholdas szemináriumról, részletek:

" A műsorszóró műholdak ügyében rendeztek ez év szeptemberében kétnapos szemináriumot a nyugateurópai tévészervezeteknek.

A technikai előkészületek a megvalósítás szakaszában vannak. Bemutattak egy Bécsből indított élő adást, amelyet már műsort sugárzó műholdon keresztül közvetítettek. Az <> program keretében a nyugatnémetfrancia kísérleti műholdon már sugározzák a hazánkban is vehető kísérleti műsorokat. Amerikában már a jövő évben üzembe lépnek rendszeres közvetlen műholdadások.

Egészen nyilvánvaló, hogy a műholdas műsorszórás az elektronikai ipar számára nagy üzletet jelent. Ez a tény mindenképpen sürgeti az új technika bevezetését. A politikai meggondolások ugyancsak gyorsító tényezőt jelentenek.

NyugatEurópa válaszút előtt áll, mert az új technika alapvetően megváltoztathatja az eddigi tömegkommunikációs struktúrát.

(...) Nyugat Kelet kapcsolatokról, a műholdak KeletEurópai alkalmazásáról itt nem esett szó. (Erről nyilván más értekezleten tárgyaltak.)

A műsorszóró műholdak technikailag megoldottak. A most folyó kísérletek már a technikai előkészítő, magvalósító szakaszt jelentik. Döntése, az új technika alkalmazásáról még nincsenek. Várható, hogy a konzervatív kormányok megnyitják az utat a reklámadók előtt, és ez meggyorsítja a műholdak alkalmazását.

Számíthatunk arra, hogy 198587 között már 12 új csatorna áll a vállalkozók rendelkezésére, a 90es években akár 60 új műholdcsatorna is dolgozhat Nyugateurópában.

Nemzetközi szinten hasznos lenne támogatást adni azoknak az elképzeléseknek, amelyek tiszteletben akarják tartani a kommunikációval kapcsolatos nemzetközi megállapodásokat, a nemzeti érdekeket, és meg akarják óvni Európát az amerikanizálás újabb hullámától.

Az Intervízió keretén belül is meg kell kezdenünk a konzultációkat a Kelet Európai műholdas adások ügyében. A szovjetunió a csehszlovák Televíziót kérte fel a közös Intervíziós műholdas program profilgazdájának.

Saját terveink készítésénél mindenképpen szem előtt kell tartanunk a most kibontakozó új helyzetet, amely a televíziózásnak mindenképpen új szakaszát jelenti." Magyar Országos Levéltár 288f/22/1982/30

Nagy Richárd jelentése alapján az Agitációs és Propaganda Osztálya, Tájékoztatási alosztályán Karvalics László készített Lakatos Ernő részére, melyben összefoglalja a jelentés fő elemeit (Feljegyzést, 1982. november 5.én), majd ez írja: "Javasoljuk, hogy a Magyar Televízió készítsen részletes intézkedési tervet a nyugateurópai műholdas műsorsugárzás káros hatásainak ellensúlyozására, s ezt az Agit. Prop. Bizottsága 1983. I. negyedévében vitassa meg." Magyar Országos Levéltár 288f/22/1982/30

1983. március 1.én Nagy Richárd megküldte újabb jelentését Lakatos Ernőnek az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya vezetőjének a műholdas műsorszórás helyzetéről és feladatairól, ezt követően Szekér Gyula 1983. október 24.én levelében tájékoztatta Lakatos Ernőt, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felméri a műholdas televíziós műsorszórás hazai bevezetésének lehetőségeit. Magyar Országos Levéltár 288f/22/1983/23 öe. MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály.

Ezt követően hosszabb ideig lekerül a napirendről, a műholdas televíziós adások kérdése. Majd 1987. június 15.i elnökhelyettesi értekezleten Bereczky Gyula a Magyar televízió elnöke tájékoztatást adott a Televízió vetetői számára az Agitációs és Propaganda Bizottság üléséről, ahol a Magyar Posta előterjesztésében tárgyaltak a műsorszóró műholdas adások helyzetéről, részlet a jegyzőkönyvéből:

" (...) A Posta előterjesztésében tárgyalták a műsorszóró műholdak vételének anyagi és jogi konzekvenciáit az MTV részére teljesen díjtalanul adja valamennyi általa vett és tovább adott műsort. Az MTV saját vevőrendszerének kiépítése révén közvetlenül is venni tudja a műholdakról sugárzott műsorokat. A műsorban való felhasználásukhoz azonban a közeljövőben kiadásra kerülő elnöki utasítás előírásait kell követni. (...)" Magyar Országos Levéltár XXVIA9. 95 boboz, MTV iratok.

Az évtized végéig mégsem sok minden történt a műsortervek átalakítása terén. A nyolcvanas évek végére, a magyarországi és a nemzetközi televíziózásban döntő technikai és ebből következően, műsor tartalmi változások következtek be. A műholdas sugárzás lehetőséget biztosított a televízióknak, hogy ne csak a saját országuk területén, hanem más országok, vagy egyes földrészek területén is fogható legyen a műsoruk. Európában, ez 1988ban indult meg. Ez együtt járt a televíziók programkínálat bővülésével. A nézők számára pedig egy nagyobb számú televíziós csatorna, választási lehetőségével. A konkurencia persze lépéskényszerbe hozta a korábbi televíziós állomásokat. Az adott országokon belül pedig egyre több lett az ún. kereskedelmi finanszírozású televíziós csatorna. A távközlési műholdak már lehetővé tették, hogy a reklám viszonylag kisebb nézőközönséghez szólva is hatékony lehessen. Ilyen feltételek mellett jó színvonalú, változatos műsortartalommal növelni lehetett a hatékonyságot.

Így történt ez Magyarországon is. A Magyar Televíziónak a technikai fejlesztése feltétlenül szükséges volt. A nemzetközi műsorkínálat bővítése, valamint a kábel és közösségi televíziók egyre nagyobb nézőközönséget vontak el. Ha az MTV versenyben akart maradni, a piaci részesedését pedig növelni szeretné akarta, akkor alapvetően szakítania kellett azzal, hogy a 2. programot a maradék elv alapján kezelje. A nézettségi adatok egyértelműen azt jelezték, hogy a 2. program csak vegetál.

A technikai akadályok a világon, így Európában elhárultak, a műholdas csatornák vételi lehetősége megoldódott. Csak azon múlott, hogy ki hány műsorszolgáltató programját tudja fogni, hogy milyen az anyagi helyzete. Az ekkor két (vagy inkább másfél) csatornán "monopóliumként" sugárzó Magyar Televízió is lépéskényszerbe került.

Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztálya 1983. májusában jelentést készített az Agitációs és Propaganda Bizottság számára, "Az imperialista propaganda új vonásairól; javaslat a tartalmi, módszerbeli és szervezeti feladatokra" címmel. (Részletek):

10. oldalon : 4.(...) " Az itthoni közvéleményre való hatás szempontjából az ellenséges propaganda legfontosabb csatornáját a rádióadások, ezen belül különösen a magyar nyelvűek jelentik. Az utóbbiak gondosan építenek a szocialista tudat meglévő egyenetlenségeire, a kispolgári nézetek és szokások maradványaira, illetve ezek újratermelődésére, a helyenként felerősödő individualizmusra, a nacionalista hangulatokra, a szocialista erkölcs normáit sértő magatartás formákra.

A magyar nyelvű rádióadások műsorideje az elmúlt években nem növekedett, de azon belül nőtt a politikai műsorok aránya. Jelenleg a következő hét tőkés országbeli rádió sugároz magyarul (zárójelben a politikai műsorok napi adásideje): Szabad Európa Rádió (505 perc), London (110 p), Washington (120 p) Deutschlandfunk NSZK (120 p), Montreal Kanada (30 p), Vatikán (30 p), Jeruzsálem (15 p)."

11. 12. oldalon:

(...)." A SZER hallgatottsága a hazai felmérések szerint viszonylag kiterjedt. A felnőtt rádióhallgatók mintegy egyötöde hallgatja kisebb nagyobb rendszerességgel. A hallgatók többsége a fiatal, iskolázott rétegből kerül ki, általában olyan személyek, akiket a politikai kérdések iránti aktív érdeklődés, ugyan akkor a hazai tömegtájékoztatással szembeni bizalmatlanság, kritikus beállítottság jellemez. A SZER nagy erőfeszítéseket tesz magyarországi hallgatói táborának bővítésére(...)"

16.oldalon:

." (...)Gyakran tapasztalható meg nem értés, vagy elmarasztalás a közvéleményben a tömegtájékoztatási eszközök esetenkénti < miatt, mely végső soron a külföldi források felé fordulást ösztönzi. A közvélemény kutatás szerint minden hatodik ember úgy látja, hogy vannak olyan hazai és külföldi vonatkozású események , amelyekről a televízió, a rádió és a lapok egyáltalán, nem vagy csak késve számolnak be. (...)"

17. oldalon:

"(...) Az osztrák televízióadások, valamint az Ausztrián keresztül bejutó egyéb nyugati televízió műsorok megfigyelési rendszerének kidolgozása a Magyar Televíziónál nem történt meg. az Agit. Prop. Osztály felkérte az osztrák határmenti megyék pártbizottságait, hogy jelezzék az adások hatását a lakosságra, ami csak esetenként valósul meg.(...)"

23. oldalon:

" (...) Az Értékelő Bizottság, illetve az Agit. Prop. Osztály az eddiginél bátrabban kezdeményezzen cikkeket, glosszákat, kommentárokat, rádió és tévéműsorokat az ellenséges propaganda hamisításai elleni fellépéshez, a tömegtájékoztatási eszközök pedig ilyen irányú terveiket a szükséges koordináció érdekében előzetesen egyeztessék az Osztállyal ( ...)" Magyar Országos Levéltár külügyminisztérium XIX J 1 V Sajtófőosztály (1988) 6. doboz (S/V 1149)

1983. július .... (pontos dátum nincs a dokumentumon) Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya 6 oldalas Tájékoztatót készített az Agitációs és Propaganda Bizottság számára a kábeltelevíziózás hazai lehetőségeiről. Az MSZMP KB nem csak a műholdas, hanem közösségi kábel televízió elterjedésétől is rettegett. Csak abban az estben kívánták engedélyezni, ha központi kontroll alatt tarthatják a tartalmat. Ez első kísérletre Pécsett került sor. Az alábbi jelentésből is látható, hogy a kísérlet sikeres volt, de további engedélyezést csak akkor tartják lehetségesnek, ha a Magyar Televízió elnöke, bevállalja a program tartalmi ellenőrzés. Részletek:

"A kábeltelevíziózás fejlesztéshez jelenleg kedvezőbbek a feltételek, mint az 70es évek végén:

Az országban tovább bővült a közösségi vevőantenna rendszer.(Kapacitása jelenleg a tízszerese az 1970. évinek)...

Figyelemre méltó, hogy a háromezer darabos antennarendszerből 127 már nagyközösségi antennarendszer, amelyekre egyenként ezertízezer lakás kapcsolódik. Ma már az összes közösségi antennához csatlakozó lakásoknak csaknem fele nagyközösségi tehát egy egész lakótelepet, vagy várost ellátó antennához csatlakozik. ...

Folyamatban van a műsoros képmagnó kazetták hazai gyártásának és forgalmazásának megszervezése.

(...)

A kábeltelevíziózás fejlesztéséhez ma már a pécsi kertvárosi kísérleti adás, több mint félesztendős tapasztalatai is rendelkezésre állnak. Pécsett a Magyar Televízió körzeti stúdiójának politikailag, szakmailag és technikailag felkészült gárdája indította el a hetenként egyszer /a hétfő tv szünnapon/ jelentkező kábelprogramot 20 ezer lakás számára. Ehhez kedvező műszaki feltételeket nyújtott a kerület nagyközösségi antennarendszere s a területi művelődési ház berendezett stúdiója.

(....)

A pécsi kísérlet tapasztalata, hogy ott, ahol körzeti tvstúdiók működnek a kábeltelevíziós programok szervezését, készítését ezekre kell bízni, a kábeltelevíziózáshoz szükséges ismeretek a televíziós újságírók és műszaki szakemberek birtokában vannak. Ahol nincs körzeti stúdió., ott a megfelő szakmai, politikai képzettséggel rendelkező és felelőséggel rendelkező rádióstúdiók, vagy a megyei újságok szerkesztőségét célszerű a programok összeállításával megbízni. A kábeltelevíziós programokat is készítő szerkesztőségek szakmai, politikai tájékoztatást és felügyeletét az a helyi és központi szervek végezhetik, amelyek az orgánumokat eddig is orientálták.

A műfaj sajátosságaiból adódóan célszerű, hogy a kábeltelevíziózás fejlesztését, majd a hálózat működését továbbiakban, egyszemélyi felelős vezetőként a Magyar Televízió elnöke, illetve helyileg az általa megbízott személy, vagy szerkesztőség a megyék állami, politikai vezetésével, a posta képviselőivel és a sajtó érintett vezetőivel együttműködve koordinálja a technikai, illetve személyi, szervezeti fejlesztési feladatokat, valamint a műsorkészítés tartalmi munkáját. .... " Magyar Országos Levéltár 288f/22/1983/3 öe. MSZMP KB Agitácios és Propaganda Osztály.

A kísérleti adások után hosszabb szünet következett, az MTV szervezete az ellenőrzést nem tudta, vagy nem akarta vállalni.

1987 ben Kornidesz Mihály, (2) TV elnököt felmentették. Bereczky Gyulát (3) nevezték ki helyette. Megalakult az MTV Művészeti Tanácsa. Tagjai: Bereczky Loránd művészettörténész, Boldizsár Iván író, Czine Mihály irodalomtörténész, Glatz Ferenc történész, Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, Kállai Ferenc színművész, Petrovics Emil zeneszerző és Szabó István filmrendező részvételével. Elkezdődött a digitális televíziózás fejlesztése egyelőre csak a stúdiókban. Külföldi származású árucikkeket is lehetett már reklámozni. A korabeli leírások szerint, a háztartásokban ekkor már 300 ezer képmagnó működött. A 18 19 évesek 70%a rendszeresen videózott. Javította a műsorkészítés lehetőségeit, hogy már 11 közvetítőkocsija volt az MTVnek. A Televízió szűkös anyagi lehetőségei, a két csatorna évi költségvetése 3 milliárd forint volt ekkor, és, de a TV bürokratikus intézményrendszere tovább rontotta az MTV versenyképességét.

Az MSZMPn belül Berecz János (4) a Politikai Bizottság tagja, a televízió ügyeiben illetékes KB titkára és Németh Miklós (5) a KB gazdaságpolitikai osztályvezetője (1986tól), a KB gazdaságpolitikai titkára (1987től), a televíziós vezetőktől származó akkori szóbeli információk alapján egyetértettek egy modernebb televízió létrehozásának fontosságában.

Bereczky Gyula a Televízió elnöke, 1987. november 25.ére Intézményi Munkaértekezletet hívott össze. A tanácskozás felszólalásait élő belső televíziós csatornán minden dolgozó végig követhette. Gerencsér Ferenc elnökhelyettes nyitotta meg az értekezletet, bejelentette, hogy Berecz János betegsége miatt nem tud részt venni az értekezleten, de egy közeli időpontban ugyan ennek a körnek ahogy fogalmazott elmondja majd tervezett hozzászólását. Gerencsér megfogalmazása szerint, az összejövetel célja az volt, hogy közösen tisztázzák azokat a fő irányelveket, amelyek az alkotó munkában, a gazdálkodásban, a munka megszervezésében a továbblépést segítik. Bereczky Gyula elsőként értékelte a televízió helyzetét és beszélt a szerinte fontos feladatokról. Részlet a felszólalásából: " (...) A Magyar Televízió nem támogathat olyan nézetet, amely a párt és a kormány politikáját akár jobbról, akár balról akarja támadni. Ha valaha szükséges volt a kétfrontos harc helyes és jó értelmezése, akkor most igazán az. Nem könnyű a feladatunk tehát. Műsormunkánkban ezekről a kérdésekről pillanatra sem feledkezhetünk meg. S fel kell készülnünk arra, hogy holnap és holnapután újabb kemény feladatokkal kell szembenéznünk. S ez a kötelesség nálunk, a televízióban egészen másképpen jelentkezik, mint az ország bármelyik más szerkesztőségében. Nekünk igen nagy a felelősségünk. Nálunk minden felértékelődik. Meg kell értenie minden munkatársunknak, hogy a televízió semmivel össze nem hasonlítható hatalmas eszköz. Eszköz, amelynek működtetői az ország legkényesebb <> dolgoznak. Szavunk, gondolatunk milliókhoz jut el, milliókat befolyásol. Ezek figyelembevételével kell élnünk és megfogalmazni a jövő feladatait. Ezek között az első helyre teszem a <>. Az új helyzetre gondolok, amelyet motivál és meghatároz a műhold és a videó. Hosszú éveken keresztül sok szó esett erről, de valójában nagyon keveset tettünk a jobb felkészülés érdekében. Nem igaz az, hogy csak és kizárólag azért szorult háttérbe a nemzeti jelleg, mert évrőlévre csökkent a saját dramatikus művek előállíthatóságára fordítható pénz nagysága. Ez is fontos tényező. Meg a kényelem is, a kialakult szokások megkövesedése, az évtizedek alatt <> nézői szokások mindenhatóvá válása, mármint az, hogy a magyar néző nehezen viseli, ha csúcsidőben nem valami látványos krimit vagy olcsó szórakozást kap. Mi most fel kell, hogy vállaljuk: kísérletet teszünk a hazai értékek <>, saját produkcióink előtérbe helyezésére. És szeretném, ha mindenki jól értene. A nemzeti jelleg erősítése nem csak azt jelenti, hogy 20 óra 5 perckor csak magyar tvjáték mehet. Egy értékes színházi közvetítés, egy maradandó élményt jelentő koncert, egy tudós vagy művész portréja, a szülőföldet bemutató környezetfilm, az ifjúság életével foglalkozó riportműsor mindmind erősíti a nemzeti jelleget, mert rólunk szól. Persze hogy kell a külföldi film is, de a megfelelő magyar produkció elsőbbséget kell, hogy kapjon. Erősíti a nemzeti jelleget, ha gondjainkról, egyáltalán a mi életünkről nyíltan, őszintén, a konfliktusokat is felvállalva beszélünk. Rontja a nemzeti jelleget ugyanakkor az, hogy sokszor csúnyán, magyartalanul beszélnek munkatársaink. Érvényt kell szereznünk annak, hogy csak az kaphat lehetőséget a szereplésre, aki képes gondolatait tiszta, szép magyarsággal kifejteni. Van már nyelvi bizottság, s van még olyan slamposság, ami egyszerűen szégyen. Az elmúlt nyolc hónap számomra roppant tanulságos volt. Egyegy döntésem előtt, tudom, még több embert meg kellett volna hallgatnom, s határozottabban kellett volna bizonyos ügyeket visszautalni oda, ahol a döntéseket valójában meg kell hozni. Hibám, hogy későn, néhány hónap után vettem észre, hogy hatnak a régi mechanizmusok, nem szűnt meg a felfelé mutogatás, nem tudatosult, hogy a vezetőnek nemcsak a jutalomra és nívódíjra kell javaslatot tennie, hanem a számára kínos, kellemetlen ügyekben is döntenie kell. " Telehír 1987. december (2.évf.12.szám)

A vitában felszólat Baló György (6) is, a Filmés TV Művészek szövetsége nevében beszélt (Baló későbbiekben Horvát Jánost követve a 2. program intendánsa volt): "Az a véleményünk, hogy a létezése óta folyamatosan kisebbnagyobb válságban lévő magyar televíziózásban 1988 korszakhatár. Ez egyértelműen következik az ország politikai és gazdasági helyzetéből, illetve néhány sajátos szakmai okból külön is. Utalok a műholdakra, ezen belül külön utalok a most fellőtt német DBS holdra (tehát a direkt sugárzó műholdra), a videóra és a kábeltelevíziózásra, illetve az általános kulturális fogyasztás és ezen belül a nyomtatott betű sajnálatos módon bizonyosan előrejelezhető csökkenésére. Az a véleményünk, hogy a televízió igazság és valóságtartalma aggasztóan csökkent. Hogy nem vagyunk, és nem leszünk monopolhelyzetben. Hogy régesrégen elmúltak azok az idők, amikor a nézők azt nézhették, illetve hallhatták, amit mondtunk, vagy mutattunk. Ha mi nem mutatjuk, és nem mondjuk, mutatja és mondja más. Azt gondolom, hogy nem kell attól tartani, hogy a Szabadság téren tüntetni fognak a Magyar Televízió teljesítménye miatt. Egyszerűen nem fogják nézni, amit csinálunk. Ennek viszont beláthatatlan következményei lennének. Az életszínvonal csökkenése új igényeket és új nézői rétegeket kényszerít a televízióra. Az új műsorszórási technológiák világszerte a választék, a csatornák számának növelésével és az egyegy műsorra jutó nézőszám csökkenésével járnak. Egy rétegeződő társadalom és a technológiai fejlődés megköveteli, illetve lehetővé teszi rétegigények kiszolgálását. Az is fontos műsor, és azt is fontos műsornak tartjuk, amit csak 810 százalék néz meg, 200 ezer ember vagy 500 ezer ember, de nekik tetszik, és nekik szükségük van rá. Kissé talán sarkítva úgy gondoljuk, hogy az MTV számára 1988tól már nem is az a kérdés, hogy képese majd versenyben maradni, hanem egyenesen az, hogy képes lesze ebben a versenyben rajthoz állni. Természetesen lehet erre azt mondani, hogy a külföldi adók "külföldiül" beszélnek, és a nyelvtudás nem magyar nemzeti sajátosság. Ez tény. Ugyanakkor az is tény, hogy az ország jövője szempontjából legfontosabb, legérzékenyebb közvélemény formálói és nézői rétegek beszélnek idegen nyelven, hogy ezek a rétegek a leginkább elégedetlenek a televízió műsorával, és ezeket veszíthet el legkönnyebben. (...) A szövetség filmesekből,televíziósokból álló közös választmányának határozata javasolja a 2. csatorna önállóságát és azt, hogy verseny legyen a két műsor között. Meggyőződésünk, hogy ezzel nem szükséges és nem is szabad várni addig, amíg megfelelő adásidő áll rendelkezésre. A 2es program, önállósága esetén, napi egy órában is versenyképes lehet, föltéve, hogy adásidejének megfelelő arányban részesül az MTV egészének, rendelkezésére álló technikából és pénzből. A fentiek szellemében ugyancsak szükségesnek tartjuk a 19 órától adászárásig tartó műsoridő felhasználásának teljes újragondolását. Az szeretnénk, ha a műsoridőért értékcentrikus, tisztességes, sportszerű, az eddiginél jóval demokratikusabb, dinamikusabb és rugalmasabb verseny folyna. A műsoridőt magát általában olyan fórum lehetőségének tartjuk, amelyet alkalmassá kell tenni a magyar szellemi, művészeti és kulturális élet egészének versenyére épülő integrálásra. Ugyanis többünknek az a véleményünk, hogy általában a magyar politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életnek egy aggasztóan szűk köréből válogatódnak azok, akik a televízió képernyőjén láthatók. (...)" Telehír 1987. december (2.évf.12.szám)

Vitray Tamás, (7) (aki később, szintén a 2.program intendánsa volt), is hozzászólt a vitához, és elmondott egy fontos információt is, hogy még Kornidesz Mihály elnöksége idején a Film és Televízió Művészek választmány megbízott több tagját, közte Vitrayt, hogy keresse fel a KB, televíziós ügyekben illetékes titkárát Berecz Jánost, és tájékozódjanak arról, hogy a politikának milyen tervei vannak jövőben a televízióval kapcsolatban:

"Bereczky Gyula beszélt a kesztyűről, amit ugye fel kell vennünk a műholdak, a videózás megjelenésével, s ennek kapcsán programokat is mondott, hogy mivel versenyezzünk: többek közt nagyon szép koncerttel. Úgy gondolom, ha nem mesterségbeli tudással (mondjuk több évtized tapasztalatával) vesszük föl a kesztyűt, akkor meg fogunk felelni a dolgunknak de csak felfelé. Jó néhány hónappal ezelőtt, amikor még nem Bereczky Gyula volt az elnök, a szövetség választmányának tagjaként megbíztak ötünket, hogy látogassunk el Berecz Jánoshoz, és próbáljunk tájékozódni, hogy mi lesz a sorsunk. Én ott feltettem egy kérdést, amelyet mindenfajta riporteriskolán a lehető legrosszabb kérdésnek tartanak, mert csak egyféle válasz van rá. Azt kérdeztem: mit igényelnek tőlünk, engedelmességet vagy segítséget? Nincs ember a földön, aki erre azt mondja: engedelmességet. Természetesen segítséget. Ezt mondta Berecz János is. Igen ám, de mi jelenti a segítséget? Hát ugye persze legegyszerűbb az engedelmesség. Csak kérdés, hogy ez viszie előre a dolgot? Mert szerintem nem fogjuk tudni megfelelően fölvenni azt a bizonyos kesztyűt, ha a helyesen kimondott nemzeti jellegű televíziózás egyfajta, az utókor számára talán elfogadható, de a néző számára nézhetetlen alternatívát kínál. Tudniillik biztos nagyon szép dolog, ha azt mondhatjuk, hogy egy csodálatos koncertet közvetítettünk főidőben, vagy egy modern magyar operát, de ha ugyanakkor a nézőnk átkapcsol mondjuk egy westernre, akkor hiába, ez majd csak a történelemkönyvekben lesz nagy érdem.

Való igaz, amit Baló György mondott a nézőinket szép csöndben elveszítjük, ha az eszünket is nem használjuk, és ha ezt a szégyenlősen emlegetett <> nem alkalmazzuk. Ehhez azonban mesterségbeli tudás szükséges, például a vezetőké is. Szó esett arról, mindjárt az elején, hogy döntés helyett felfelé mutogatnak ebben a házban a különböző fórumokon a vezetők, mígnem eljut a dolog az elnökig. Én ez alatt a rövid nyolc hónap alatt, amióta Bereczky Gyula az elnök, kétvagy három alkalommal kényszerültem abba a helyzetbe, hogy végül is az ő döntése oldotta meg a felmerülő problémát, jóllehet a tevékenységem csak rendkívül perifériálisan érinti az úgynevezett égető napi politikai eseményeket. Hát mégis így volt. (..)" Telehír 1987. december (2.évf.12.szám)

Horvát János, (8) (a később, 1988 második felében elinduló "önálló" 2. program első intendánsa lett), a Filmfőszerkesztőség vezetője szintén kritikusan fogalmazott: "(...)Sok vita folyik és folyt a nemzeti karakterről a világ más televízióiban is. Azon a fázison már túl vagyunk szerencsére, hogy <> Hiba lenne azonban, hogyha a nemzeti televíziózás beérné a <>, és elég lenne 8 órakor a főműsort körbe kötni egy háromszínű pántlikával, mert ezzel már megvan a nemzeti televíziózás. Az utóbbi időben egy újabb tendencia van kialakulóban, erősen megnövekedett a politikai műsorok aránya a főműsoridőben. Szélsőséges műsorrend alakult ki, amely nagyon erősen politizált egyik oldalról és nagyon durván szórakoztató a másik oldalról, és pedig nemcsak az importfilmek miatt, amelyek krimire redukálódnak. A "politizálódásnak" van egy komoly veszélye. Nevezetesen az, hogy műsoridőnövelő hatása van, pont azért, mert a Műsorigazgatóság érzi, hogy meg kell teremteni valamilyen módon az ellensúlyt a szórakoztatásban. Egy picit már most megteremti a konkurenciának azt a képletét, amit majd a műholdas televíziózás hoz a közeljövőben. Apropó, műhold: Bereczky elvtárs azt mondja: <>. Ebből én az itt lévő gyülekezet nagy részét kivonnám. Mi néztük az eget, és nem csodálkozunk. Mi erről nagyon hamar és nagyon sokan szóltunk, de erről a pulpitusról is többen mondták azt, hogy feleslegesen kongatjuk a harangokat. (...)" Telehír 1987. december (2.évf.12.szám)

Részlet Kígyós Sándornak (9) az MSZMP Magyar Televíziós Pártbizottsága, titkárának hozzászólásából:

"(...) Nem hiszem, hogy a Sky Channel a valódi ellenfél. Azt hiszem, a mi rossz munkánk a valódi ellenfél. Nem hiszem, hogy baj, ha főidőben sugározzuk a politikai műsort, ha az érdekes. De ha három fej semmiről sem beszél, az már ellenfél. Ellenfél az, hogyha valami történik ebben az országban, és mi nem mondjuk el, de elmondja más. Sok olyan ország van, ahol tucatnyi csatornát lehet fogni és mégis van nemzeti televízió, mert azt nézik, mert hisznek neki, mert befogadják. Ezt a hitet, ezt a nézettséget kell nekünk megőrizni. Soha nem úgy merül föl bennem, hogy melyik főszerkesztőség készítette a műsort, hanem, hogy mint néző megnézeme vagy sem, monde újat nekem vagy sem. Egyetlen szuperközeli fej is tud újat mondani. Nem biztos, hogy <> kell jelen lenni a képernyőn. Gondolatban kell jelen lenni!

Mit lehet ezek után mondani? 700 párttag van ebben az intézményben. Meggyőződésem, hogy a párttagok is akkor tudják teljes szívvel támogatni az új vezetést, ezt a koncepciót, ha a cselekvést látják. De itt jön a dolog kellemetlen része. A cselekvésben, az érdekegyeztetésben, érdekütköztetésben van, aki veszít. Lesze nekünk erőnk és energiánk megmondani Xnek, Ynak, hogy te veszítesz? Ez olyan, mint a differenciálás. Boldogan mondjuk, hogy tegyünk különbséget, de nem <>, hanem <>. Boldogan mondjuk, hogy igenis, vannak akik <> vannak. Nekem a létszám nem darabszámi <> Ez mind káderpolitikai kérdés, az emberekkel való beszélgetés témája. Közeledni kell a vezetésnek az itt dolgozókhoz, akik csak akkor adnak bizalmat, ha észreveszik, hogy történik is valami. Nem szabad halogatni. Ez is nehéz dolog. Egyik oldalról azt mondjuk, hogy döntsél, a másik oldalról pedig azt, hogy Isten őrizzen, hogy elhamarkodottan döntsél. Meg kell találni azt az optimális pillanatot, amikor fontos kérdésekben látható és érezhető, amit és ahogyan tenni érdemes. És ez az, ami közérzetet javít. A hatékony döntésnek konzekvensnek kell lennie!

Ennyit szerettem volna általánosságban elmondani; és most két részkérdés. Az 1. és a 2. Mániám, hogy már régen verseny van. Tudniillik azt szoktam mondani, hogy Nemes Péter bármit vetít nekem szerdán az MTV egyik vagy másik csatornáján, ha a szovjet adón meccs van, én azt nézem. Máshol is verseny van, mert van ahol Ausztriát nézik, van ahol Jugoszláviát. Miért nincs verseny akkor a mi egyesünk és kettesünk között? Földhözragadt gondolat, hogy egyeztessük. Legyünk inkább tekintettel egymásra. Én azt is merném javasolni, hogy vonjuk be egyszer a nézőt egy hétre, és cseréljük meg az egyest meg a kettest, próbálják meg máshogy állítani a készülék gombját. Le kellene arról szoknunk, hogy az az igazi siker, ha az egyik programot 4 millióan nézik. Szerintem az igazi siker az, ha valamit kevesebben néznek ugyan, de azok azt akarják nézni a másikkal szemben! És emiatt mint rendező én vállalnám azt, hogy a Hírháttérrel egyidőben menjen a Derrick, és hadd nézze csak 800 ezer ember 3 millióval szemben. De a harmadik adás után már többen jönnének át erre a csatornára. Úgy érzem, hogy az 1. és a 2. vitájában el kellene tudni dönteni azt, és igenis nem három év múlva, hanem már hamarabb, hogy legalább a szerkesztésnél kettéválasztva, önálló felelősséggel felruházva működjenek."

Ahogy azt már korábban említettem a novembere 25.i, munkaértekezleten fel kellett volna szólalnia Berecz Jánosnak, a Politikai Bizottság tagjának, a televízió ügyeiben illetékes KB titkárának. Nem szólalt fel, részvételét betegség miatt lemondta. December 10.én kisebb teremben, jóval kisebb, csökkentett létszámmal ismét összehívták ismét az aktíva értekezletet, ahol aztán megjelent és fel is szólalt Berecz János is.

Berecz elmondta, hogy elolvasta a novemberi munkaértekezlet leírt anyagát, és erről a következő véleményt fogalmazta meg:

" (...) A televízióról a következőket szeretném elmondani: elolvastam, amihez hozzáfértem, a munkaértekezlet vitájából és tudomásul vettem, hogy a tévé fejlődésének harmadik szakaszába lépett. Nem tudom megítélni, hogy ez valóban helytállóe, de azt igen, hogy erős, értékalkotásra, értékítéletre, értéklétrehozásra és értékrombolásra is alkalmas televíziónk van. És azt is el tudom fogadni, hogy a mai televízióról úgy kell gondolkodni, hogy abban az ezredforduló perspektívái is tükröződjenek. Tessék elhinni: ez nem a Központi Bizottság döntésétől függ, hanem az itt dolgozó és itt gondolkodó emberektől. A Politikai Bizottság döntése nem független attól, hogy itt milyen tapasztalatokat halmoznak fel, és mit javasolnak. Elhangzott itt a munkaértekezleten, hogy a televízió válságban van. Meg lehet közelíteni a válságot úgy, hogy mindig válságban vagyunk; és meg lehet közelíteni úgy is, hogy mindig válság után vagyunk. Én most ezt az utóbbit javaslom. Dolgozzuk ki feladatainkat : mit csináljunk a kilábalás érdekében.

Magától értetődő, hogy a kihívásoknak meg kell felelnünk. A műholdas programszórás kihívásának is. Önbizalmunk kell, hogy legyen, hiszen álljuk a versenyt. Ezt a nemzetet megismerjük, igényét nekünk kell felismerni, nekünk kell befolyásolni és arra szoktatni, hogy tőlünk várja az eligazodni segítő információkat, hogy szeresse, tudatosan válassza az MTV programjait.

Vane elég pénze az MTVnek? Nincs. Tehát elsősorban számoljon önmagával azzal, ami van, s ami nem kevés! Ami több annál, mint amennyire becsüljük. Én nagyra értékelem az intézményben felhalmozódott tudást, amely a legnagyobb gondokon is átsegítheti a televíziót. Mert a mi közös célunk az, hogy a nemzethez méltóan szolgáljuk közös ügyünket és készüljünk ugyanakkor a jövőre. Elhatározott szándékunk a televízió elnökével, hogy felkeressük a miniszterelnököt és elmondjuk, hogy az intézménynek a jelenlegi körülmények között milyen segítségre van szüksége. És szót fogunk érteni, erről biztosíthatom önöket. Mert bennünket Grósz Károly elvtárssal közös cél vezérel: szolgálni akarunk. Mindkettőnknek megvan a maga területe, feladata, és azt akarja maradéktalanul ellátni. És ha már ilyen személyi jellegű kérdéseket érintünk, hadd válaszoljak arra a gyakorta megfogalmazódó kérdésre is, hogy miért tömörülünk mi Kádár János elvtárs körül? Kádár János egész életútja és tevékenysége hasznára volt és hasznára van ma is ennek a népnek. Ez, meggyőződésem, valamennyiünk számára egyértelmű és nyilvánvaló. Ezért is kérem a televízió kollektíváját, hogy változatlanul álljon ki a pártvezetés és a párt politikája mellett."(...)

Végezetül aztán megmondta, hogy nincs több forrás az MTV számára, csak elvi támogatás:

" (...) Végezetül szólnék arról, miért nem lesz 1988ban sem hétfői adásnap? Mindenki tudja, egyetlen hajszál választott el bennünket a hétfői adás bevezetésétől. Az, hogy 80ról 100 Ftra akartuk emelni a tv előfizetési díját. Oly mértékű azonban az áremelésre való nyomás más területeken, hogy most sem a sajtó, sem a tv előfizetési díját nem tudjuk megemelni, annak ellenére, hogy ez csak 0,5 százalék lenne az árindexben. Ismert viszont, hogy 1988ban a hétfői napok csaknem felén a televízió műsort fog sugározni. A lehetőségünk tehát megvan. Hogyan lehet ezzel a lehetőséggel a jelen feltételek között élni? Úgy, hogy amivel most rendelkeznek, és amit még kiharcolunk együtt a kormánytól, igyekezzenek ésszerűen gazdálkodni. Ez azonban már az önök dolga, hiszen nem tud a televízióról többet senki, mint az a kollektíva, amely itt dolgozik. Végül szeretném megmondani, hogy a tv jelenlegi vezetése mögött állunk és jó, helyes politikai tevékenységük teljes támogatást kap pártunk illetékes testületeitől." (forrás: Telehír, MTV belső havi lapja 1988. január. 3. évf.1. szám)

A Telehír 1988. márciusi száma (3.évf. 3.sz.) tudósított arról, hogy a hagyományokhoz híven az MTV KISZ szervezete megrendezte a tavaszi éves felkészítő táborát, a megnyitó hozzászólást, vitaindító előadást Bereczky Gyula elnök tartotta, ebben szól a 2. programról is (részletek):

"Változotte valami a november 25i aktíva óta? A válaszhoz mindenekelőtt lássuk, hogyan változtak munkánk feltételei.

Általában nehezebbé váltak a külső feltételek. Anyagi lehetőségeink egyre szűkülnek. Televíziónk arculatának kialakításához nem közömbös külső megítélésünk, a Televízió feladatainak politikai bázisa, mellyel kapcsolatban sok a vita. Bonyolultabbá vált a politikai helyzet is, tehát egyszerűen elmondhatjuk: idegpróbáló időszakot élünk.

Feladatunk, hogy biztosítsuk az ország nyugalmát, de nem a vitás kérdések elhallgatásával. A viták megjelenítésénél belső meggyőződésünkből kell táplálkozni. Sokan azt mondják, a rádió bezzeg jobban odamond. Nem szabad elfelejteni, hogy a rádió naponta 75 óra műsort ad, míg mi hetenként 96ot. Más a két intézmény felelősségi és befolyásolási rendszere is. Az országban felmerülő kérdésekre pedig megfelelő saját válaszokat kell adni.

(...) Elő kell készíteni a 2. program teljessé tételét úgy, hogy később valós versenyhelyzet alakulhasson ki a két műsor között. Változtatnunk kell mindkettő esetében azon, hogy csupán a csúcsidőszak csúcsműsoraira koncentrálunk. Változtatásokra van szükség a közvetlen műsormunkát végző egységeknél is, hogy az új körülményeknek, műsorfeladatoknak megfelelően alakuljon szervezeti és működési rendünk. Ilyen munkára sor kerül a politikai és művészi területeken is.

A Televízió vezetése, jó szándékkal, egységesnek nevezhető, bár a területi érdekek képviselete nem mindig szolgálja az egészet. A látszólagos egységből valóságot kell teremteni.... "

1988 májusában aztán, különös televíziós kísérlet zajlott le a Magyar Televízióban . A különleges programról, a televíziósok először A Telehír 1988.februári számában (3.évf.2.szám) olvashattak, arról, hogy az elmúlt hetek elnökhelyettesi értekezleteinek melyek voltak a legfontosabb témai, között szerepelt az, hogy Bayer József beszámolt a Tavaszi BNV alatt sugárzandó kereskedelmi műsor előkészületeiről. A kereskedelmi adás neve "MTV Plusz". Érdemes megfigyelni, hogy ugyan ebben a lap számban, F.Á. interjút készít Nemes Péter elnökhelyettessel a műsorterületért felelős elnökhelyettessel, aki a tervek között még csak említést sem tesz a tervezett MTV Plusz ról. Az MTV Plusz 11 napja alatt egy új televízió mutatkozott be a nézőknek. Dr. Bayer József (10) az MTV akkori kereskedelmi főigazgatója kezdeményezője és támogatója volt a kísérletnek. Bereczky Gyula elnök a kísérleti adás tervezésekor olyan felhatalmazást adott Bayernek, hogy: tizenegy napig egyszemélyi felelőse legyen politikai, művészeti és gazdasági szempontból ennek az új vállalkozásnak. Bayer szerint: " A kísérlet annak tisztázására irányul, hogy miképpen reagálnak a nézők egy egész napos műsorfolyamra; kísérlet arra,is választ keresett, hogy vane elég szellemi erő és műszaki kapacitás az MTVben ilyen program kiszolgálására; ugyanakkor kísérlet a finanszírozás lehetséges új formájának a feltárására." Bayer persze, pontosan látta, hogy Magyarország kis területe miatt, a környező országok műsorai, sőt távolabbi országok műholdas adásai rövidesen nálunk is foghatóak lesznek.

Itt kell megjegyezni, hogy ebben az időszakban a reklámokban a Magyar Televízió és a Magyar Rádió magán megrendeléseket még nem teljesíthetett, tehát a reklám megrendelések és bevételek ez irányban nem voltak kiterjeszthetők.

A téma ugyan már az 1987. június 15.i elnökhelyettesi értekezleten szóba került. Bereczky Gyula elnök, tájékoztatást adott az Agitációs és Propaganda Bizottság üléséről, részlet a jegyzőkönyvből:

"Magánvállalkozó részére az MTV és a Rádió eddig nem teljesítetett reklám megbízásokat. A megkülönböztetés nem kormányintézkedésen alapult, hanem az intézmények vezeti korábban így foglaltak állást. Politikai állásfoglalásra van arra, hogy a jövőben a magán szektor reklámigényeit is teljesíteni kell. " Magyar Országos Levéltár XXVIA9. 95 boboz, MTV iratok.

1988. Májusban, a Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt a Magyar Televízió 2. csatornája kereskedelmi típusú műsort készített próbaképpen. Horvát János aki ekkor a Filmosztály vezetője kap felkérést a program film csomagjainak megtervezésére, és bekapcsolódik a program szerkesztésébe. A napi műsorfolyam új formai és képi megoldásokat alkalmazott. A csatornán napközben 08.30tól 18.30.ig, hétvégén: pénteken, szombaton, vasárnap adászárásig tartott ez a műsor. Az MTV Plusz egyik újdonsága az volt, hogy a szerkesztők egy állandó jellegű szerkezeti sémába illesztették a napi műsorokat. A szabványosított délelőtti és délutáni műsorsávokban. A filmeket reklámokkal szakították meg. A kísérleti adások felelős szerkesztője Román Péter, (11) főrendezője Born Ádám (12) volt.

Horvát János később így nyilatkozott erről a televíziós korszakról:

"1988ban megint mázlim volt. Bayer József kereskedelmi főigazgató vezényletével aki modern szemlélettel a filmkereskedelmet is átalakította, például önálló import jogot kaptunk jött létre a Magyar Televízió első kereskedelmi műsora, az MTV Plusz. Ez azért volt fantasztikus, mert megint új szemlélettel lehetett dolgozni.

Politikai csaták kereszttüzében.

Mitől volt kereskedelmi a műsor?

Az első olyan alkalom volt, amelynek nem volt ugyan rizikója, de mindent előre kiszámoltak. Feketén, fehéren leírták, hogy mi mennyibe kerül. Ez egy napközbeni műsor volt, reggel indult és délután négyigötig tartott az ipari vásár idején. Itt figyeltek először arra, hogy a műsornak valóban jó legyen a megjelenési formája, ami azóta sem sikerül igazán a televízióban , hogy a műsorvezetők ruhái megközelítően azonos stílusúak, a főcímek egységesek legyenek. Akkoriban kezdett kialakulni a Magyar Televízióban egy olyan gárda, amely képes volt valami újra. 198889ben már recsegettropogott a rezsim. A televízió fölött állók mindenféle kétségbeesett törekvéseket tettek azért, hogy a hatalmat magukhoz kaparintsák a tévében. Pozsgay Imréék vonala, egy és egységes televíziót akart, központi gondolatmenettel. A "konkurenciának", a másik vonalnak, nem maradt nagyon egyéb alternatívája, minthogy két televíziót akarjon, amelyek egymással versengenek." (forrás: MTV 19571997. részlet Bóta Gábor interjújából MTV 19571997. Kiadó: MTV Rt. 1997.)

A kísérleti adás annak ellenére létrejött, 1987ben még, az Országos Tervhivataltól a Pénzügyminisztériumig, a Magyar Postától a Magyar Televízióig (MTV) is egybehangzóan állították, hogy bár a kereskedelmi televíziózás egyszer majd elképzelhető lesz nálunk is, ám addig még sok műsor lefolyik az 1es és a 2es csatornán. (FIGYELŐ, 1987/28. szám.)

A Telehír 1988. márciusi számában t.s. aláírással készített interjút dr. Bayer József kereskedelmi főigazgatóval az MTV Pluszról:

" Mennyiben kísérlet ez és miért pont ekkor zajlik?

Kísérlet annyiban, hogy azt kell vizsgálnunk, lehete hazai körülmények között olyan finanszírozási módozatokat kialakítani, melyek az adás teljes anyagi hátterét biztosítják. A vásár idején várhatóan sok nagy hazai és külföldi cég igyekszik élni az újfajta reklám és szponzorálási lehetőségekkel.

Vagyis a műsornak legalább annyit kell behoznia, mint amennyit ráfordítanak?

Többet. Megkíséreljük végre azt, hogy mindent számszerűsítünk, azért, hogy a már oly régen követelt gazdálkodási rendünk szembesüljön a valósággal. Itt tehát költségként fog jelentkezni a postai vonalaktól kezdve a telefonszámlákon át a stúdióórákig minden. Ezt a teljes, eddig igazán még sosem számolt összeget szeretnénk visszahozni. Igazi nagy nyereségre most azért nem számíthatunk, mert ez a tizenegy nap ehhez rövid. Fel kell hozzá állítani a teljes szervezetet házon belül és kívül, de ez hosszabb távon lehet csak igazán nyereséges.

Mit ért szervezeten?

A műsor anyagi hátterének megteremtése, a kötelezettségek kölcsönös vállalása, az új típusú reklámozók és műsortámogatók felkutatása és műsorba iktatása, sajátos, új, nem próbált munka. A már működő Televideó mintájára itt is egy önelszámoló egység jön létre, melynek minden fillérrel el kell számolnia.

A kereskedelmi televízióhoz eléggé rossz képzetek társulnak a világban...

A műsor színvonalára vigyáznunk kell. Nem vad, erőszakos, vagy méltatlanul alacsony színvonalú műsorok <> van itt szó, mindössze a finanszírozási módja más, mintha költségvetésből történne. Ami a műsort illeti, lesz egy délelőtti és egy délutáni stúdióblokkunk, kb. 22 órában, lehetőleg friss, pergő stílusban. Naponta egy délelőtti filmünk és egy délutáni sorozatunk részben ismételt, részben majdan ismétlődő alkotásokból, lesznek játék és gyerekfélórák, és lesz egy rockóra is.

Valamint reggeli és déli híradó, nemcsak magyarul, de németül, oroszul és angolul is, hiszen a hirdetőknek az is fontos, hogy a műsor a külföldiek számára is érthető legyen. Miért MTV PLUSZ az adás neve?

A műsor a 2. csatorna helyén fog sugározni, de csak reggel fél kilenc és délután hat óra között, mikor egyébként nincs itt adás. Tehát mindenképpen ráadás.

Kik jegyzik a műsort?

Román Péter, Sándor György (13), Horvát János, Born Ádám és Felber György. Ők egyébként az a szűkebb stáb, mely a finisben a munkát már éves szabadsága terhére végzi. De jelentkeztek már sokan mások, és várunk mindenkit, akinek műsor, szponzor, vagy reklámötlete, javaslata van. És minthogy a kísérlet a teljes számszerűsítésre irányul, az ötleteket, a munkát értékükön kívánjuk megfizetni.

Mi történik, ha a kísérlet beválik?

Azt hiszem erről még korai lennek beszélni. De biztos, hogy nem csak a közvetlen résztvevők sikere lenne, hanem közös, hiszen össztelevíziós gondokat segítene megoldani és remélhetőleg nem maradna meg a kísérlet szintjén."

A Telehír 1988. áprilisi száma (3.évf.4.sz) már arról tudósított, hogy az előző elnökségi ülésen a következő hangzott el:

Az MTV Plusz kísérleti jellegű 10 napos adás sorozata már első alkalommal nyereséges vállalkozásnak ígérkezik, mégpedig mind forintban, mind devizában. A kereskedelmi adást Nemes Péter elnökhelyettes megrendelése alapján a Tömegkutatási Központ folyamatosan figyeli és értékeli, illetve Bayer József megkísérli az automatikus nézőszámlálás feltételeinek megteremtését.

Időközben olyan hírek kerülnek nyilvánosságra, hogy az Európára sugárzott műholdas adások mindegyike veszteségesen működik ekkor, még a 11 milliónál több háztartásban vehető Sky Channel is. 1987ben két műholdas csatorna az angol tulajdonú Musicbox és a holland székelyű Europa Tv be is szüntette a tevékenységét. 1988 elején a Sky Channel egyesült a művészeti műsorokat sugárzó Arts Channelel, és márciusban jelentették be, hogy a Super Channel elfogadta a Sky Channel ajánlatát és tárgyalásokat kezdtek a két műsor összevonására. Ugyan akkor több kereskedelmi sport csatorna is a piacon volt már. Az angol műholdas Screensport, a francia TvSport nevű kábelprogram, és a Jugoszláv Tele Capodistria, amely az Isztriai félszigetről szórta be ÉszakOlaszországot ilyen műsorokkal, olasz tőkebefektetés révén. Az EBU pedig bejelentette, hogy nyolc tagországa konzorciumot alapított egy összeurópai műholdas sportcsatorna az Eurosport létrehozására.

Itthon, elindult tehát az MTV Plusz, tervezése, ebben az új műsorszerkezetben, először jeletek meg a napi filmsorozatok, minden nap 17.00 18.00 óra között, délutánonként fél óra gyermek sáv jelentkezik, naponta 3 televíziós telefonos vetélkedő kerül műsorba. Először használta az MTV a CNN anyagait, az egész napi adásfolyamot egy stúdióból kötik össze a kiválasztott műsorvezető párok.

A kísérleti műsorhoz, új speciális Híradó is készült, magyar (2 adás) és angol, német orosz nyelven napi összesen öt, természetesen az MTV 1 es hagyományos Híradó változatlanul készült. (Az angol nyelvű híradó műsorvezetője Betlen János, orosz nyelvű Rér Éva, a német nyelvű Leipold Péter volt). (Magam is részt vettem a Híradós produkció gyártásvezetőjeként, Elek János mellet a kísérleti adásokban). Amikor elkezdik szervezni az MTV plusz Híradókat, fölkérték Elek Jánost (14), beszéljen Aczél Endrével, hogy a híradó ehhez csatlakozzon. Egy hihetetlenül érdekes dolog történik. A híradón belül is nagyon sokan pesszimistán fogadják ezt a kezdeményezést. De van körülbelül húsz vállalkozó szellemű munkatárs, a százhúsz fős híradós létszámból, akiket Elek összeválogat. Ők vállalják azt, hogy egy sokkal feszítettebb tempóban dolgoznak, természetesen minden költséget kiadás, bevétel számolva, és kifizetve, mint egy igazi kereskedelmi tvben. (A televízióban ekkor még csak hosszabb ideje tervek készültek, hogy a kapacitásokat, hogy forintosítsák úgy, hogy azok valós forintként funkcionáljanak.) Fel állt, tehát egy híradós csapat, amely tizenegy nap alatt 615 perc MTV Plusz híradót, 51 adást, négy nyelven elkészít. Az újdonsága abban rejlett, hogy előkészítettek pl. egy megállapodást arról, hogy miképpen történjen az anyagok átadásaátvétele egymásnak a hagyományos és a "kereskedelmi" híradó között. Tehát hogyha a kereskedelmi forgat valamit, amire a hagyományos nem gondolt, vagy ők forgatnak, akkor ennek az elszámolása hogyan történik meg, illetve hogyan adják át. Többen azt mondták: "Ugyan már! Nem fogtok ti mást forgatni." De azért megszületett a megállapodás. Már első napon kiderült, hogy négy olyan anyag volt, amit a normál híradó nem forgatott le, de amikor meglátják a kereskedelmiben, akkor azt mondták, hogy ez kell! Tehát 1988 tavasza, amikor a híradó először konkurenciával, sőt valós konkurenciával, méghozzá a saját konkurenciájával áll szemben. Borzasztó érdekes kísérlet volt! A kereskedelmi Híradó adáshoz szükség lett volna egy külön stúdióra. Szerencsés volt a pillanat, a Híradó a III. stúdióban készült, de 1977ben elkezdődött a Híradó új stúdiójának (6.st.) (15) építése, amit aztán 1988 augusztusa végén adnak át. Ebből az akkor 80%os készültségű stúdióból sugározhatták a kereskedelmi híradókat.

Ennél még érdekesebb az, hogy az egész MTV Plusz bebizonyította azt, hogy egy vállalkozói alapon üzemelő televíziót az akkori gárdából kiválasztott emberek kiválóan tudtak üzemeltetni. Ez a modellkísérlet bizonyította, hogy a tévé akkori állományából is kiváló szakemberek álltak rendelkezésre, hogy egy ilyen kereskedelmi jellegű csatorna elinduljon.

Marjai József akkori miniszterelnökhelyettes, kereskedelmi miniszter az adások után arról írt, hogy a kísérlet a televíziós fejlődés irányába tett helyes és jó lépés volt.

A Magyar Televízió még abban az évben egy belső kiadványt "Az MTV Plusz, írásban és képben" címmel jelentetett meg, a műsor készítéséről és értékeléséről. Alábbiakban a korabeli kiadvány szószerinti, szöveghű változata olvasható. (A kiadásért felt: dr. Bayer József, felelős szerkesztő: Dr. Cotel Kornél volt).

"Az MTV plusz, írásban és képekben.

Mindazoknak ajánlom ezt a könyvet, akik szeretik és magukénak érzik a Magyar Televízió műsorait, érdekeltek annak fejlődésében, színvonalának emelésében.

Meggyőződtem arról, hogy az MTV Plusz kísérleti adás a helyes fejlődési irányba tett lépésnek tekinthető. Ezért érdemel figyelmet ez a munka, amely ennek a kísérletnek a tapasztalatait mutatja be, tárgyilagosan és sokoldalúan.

Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter

Előszó

Valamivel több, mint egy órányi idő szükséges ahhoz, hogy e tanulmányt (jelentést, dolgozatot, elemzést) bárki is elolvassa. A televíziós szakemberek bizonyára vissza visszalapoznak, és felteszik a kérdést: miért írta a szerző, kinek az egyetértésével vagy támogatásával merészel ilyen <> fogalmazni?!

E sorok szerzője bíztatta dr. Bayer József kereskedelmi főigazgatót tapasztalatainak mielőbbi összegezésére. Ennek oka egyszerű. Valóban korszakváltás előtt áll a Magyar Televízió. Azt már tudjuk: hogyan ne dolgozzunk, de azt még nem, hogy melyik a legjobb módszer annak érdekében, hogy az évtizedek óta kialakult, ma már elavult szokásainktól és sok sok pénzt felemésztő gyakorlatunktól megszabaduljunk.

Okosabban, korszerűbben, hatásosabban, gazdaságosabban. Jelszónak is beillő törekvések ezek, támogatókra is talál az Intézmény vezetése, de ... De amikor a megszokottól eltérünk, amikor az egyes ember érdekeit sértő döntések születnek, nagy az ellenállás. Több mint érdekes, hogy amíg a nézők és a kritika részéről szinte egyöntetűen jó volt az MTV Plusz fogadtatása, addig "házon belül" nem tapsolt mindenki.

Az MTV Plusz 11 napja alatt egy új televízió mutatkozott be. Igen sok jó tapasztalatot szereztek azok, akik hónapok előkészítő munkája után a megvalósítás óráiban végső formába önthettek elképzelésüket, s hasznos tapasztalatokat szerzett a Magyar Televízió is, melynek legfontosabb eleme: rendelkezünk azzal a szellemi kapacitással, amely legfőbb biztosítéka annak, hogy versenyképesek maradjunk (pontosabban: versenyképessé váljunk).

Az MTV Plusz tapasztalatait hasznosítani kell. 1989. január 1jétől olyan műsorrend érvényesül mind az 1es, mind a 2es adón, amely karakterében különbözteti meg egymástól a két adót. Valódi választási lehetőséget kell nyújtanunk nézőinknek. E helyütt is szeretném leszögezni, nem kereskedelmi adóként kívánjuk működtetni a 2est. A kereskedelmi tevékenység zöme azonban fokozatosan az 1esről átkerül a 2es csatornára.

Bízom benne: hazánk gazdasági élete olyan irányban fejődik, hogy egyre nagyobb szüksége lesz gyártónak, forgalmazónak a reklámra. Ha pénzt keresünk, ez több szempontból is könnyíti a Magyar Televízió helyzetét. Ami a legfontosabb: fellendülhet a tv -filmek és tv-játékok gyártása, értékes saját gyártású produkciókkal tudjuk közönségünk megtisztelő figyelmét megszerezni, megtartani.

Azzal ajánlom szíves figyelmükbe ezt az izgalmas és tanulságos írást, hogy nincs már időnk a "hogyan tovább" vég nélküli vitájára. Most már tennünk kell a megújulás érdekében. Valóságos változtatásra van szükség. Ezért is kell szépítés nélkül a tényekről beszélni.

Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke

Dr. Bayer József:

MTV Plusz: jelenjövő?

A hazai és a nemzetközi televíziózás fordulóponthoz érkezett. Olyan televíziós vállalkozások alakultak ki a világban, amelyeknek a sugárzási köre messze túlnyúlik az egyes országok határain. Az adott országokon belül pedig egyre több az ún. kereskedelmi finanszírozású televíziós csatorna. A televíziózásban a technikai fejlődés legújabb eredménye a műholdas műsorszórás a programkínálat bővítésének egészen új feltételeit teremtette meg. A távközlési műholdak ugyanis lehetővé tették, hogy a reklám viszonylag kisebb nézőközönséghez szólva is hatékony lehessen. Ilyen feltételek között azután jó színvonalú és változatos műsorral sokszorosára lehet növelni a hatékonyságot. A vonzó műsor ugyanis több nézőt hosszabb időre ültet a képernyők elé, ez a körülmény viszont a reklámozók számára nagyobb célközönséget jelent. A közvetlenül sugárzó műholdak Európa feletti megjelenése 1988 végére várható. Ez a nézőközönség létszámának ugrásszerű növeléséhez fog vezetni. A kisméretű parabolaantennák használata ugyanis az egyéni felhasználók számára is megfelelő minőségű vételt tesz lehetővé. Ez a körülmény újabb mennyiségi és minőségi fejlődési lépcsőfokot jelent a műsorsugárzásban és a vételben egyaránt. Míg az előző fázisokban különböző postai rendszerek (távközlési műhold, földi elosztórendszerek, kábelszétosztó állomások) közbeiktatásával érkezett meg a műsorjel a nézőhöz, a közvetlenül sugárzó műholdak megjelenése kiiktatja a közvetítőket, s egyúttal megszűnik minden közvetett beavatkozás a műsorkínálat folyamatának szabályozásában. Szinte kizárólag az egyén, illetve a szűkebb közösségek anyagi lehetőségein múlik a képernyőn "befogható" műsorok száma.

Hazánk kis területe és földrajzi elhelyezkedése következtében a környező országok műsorai nálunk közvetlenül foghatók lesznek. A videomagnók számának ugrásszerű növekedése is erős konkurenciát jelent a műsorkínálatban.

Az MTV műsorkínálatát tehát gyakorlatilag három oldalról is versenyre késztető kihívások érik a közeljövőben, mégpedig

a környező országok műsorai,

a műsorszóró műholdak megjelenése,

a videók számának gyors növekedése révén.

A műsorkínálat ugrásszerű bővülése szükségszerűen kikényszeríti, hogy szembenézzünk a következő problémával:

Megengedheti e magának egy nemzet, hogy a saját televíziós programjai fokozatosan teret veszítsenek, s ezáltal más országok műsorai befolyásolják polgárai informáltságát, kulturális igényét és szórakozását? Ha igaz márpedig igaz az a mondás, hogy "nyelvében él a nemzet", akkor ez azt is jelenti, hogy hasonló típusú műsorkínálat esetén a néző az anyanyelvén sugárzott programot részesíti előnyben.

A felvetett probléma csak egyféleképpen válaszolható meg: ha versenyben akarunk maradni a nézőkért, akkor meg kell újítani és ki kell szélesíteni hazai műsorkínálatunkat.

Néhány szó az MTV <> gondjairól

Saját házunk táján évek óta mondogatjuk, hogy <>. E cél meghatározásán kívül eddig nem sok történt, s véleményem szerint bizonyos feltételek bekövetkezéséig nem is történhet. A műsorgyártás és a műsorra tűzés jelenlegi belső rendje alapvetően a műsorkészítők érdekeit, szokásait, kényelmét veszi figyelembe, s csak másodsorban törődik a nézők érdekeivel. A jelenlegi sajátos foglalkoztatási politikával jár együtt az a felfogás, hogy ha már valaki állományban van, akkor <>. Ha tehát megszületik egy műsor, akkor az elkészült alkotás elkezdi <>, s a belső tehetetlenségi nyomaték következtében azt előbb-utóbb meg is találja, azaz megjelenik a képernyőn. A jelenlegi szervezettől /megújulást elvárni mindaddig nem lehet, amíg a kívánatos értékrend helyre nem áll. Más szavakkal: meghatározott műsorhelyre kell megfelelő műsort készíteni, ezáltal egyértelművé válik a felelősség, és megvalósulhat a nézők igényeinek tisztességes és korrekt kielégítése.

A jelenlegi házon belüli felemás értékrend egyre súlyosabb és nyomasztóbb anyagi gondokat okoz. Az MTV jelenlegi <> szerkezete az alapvetően korlátlannak tekintett pénzügyi lehetőségekre épül. Az utóbbi időben azonban elapadtak a pénzforrások, és az egyre romló gazdasági helyzet pénzügyi téren is szükségessé teszi a megújulást: új pénzforrások felkutatását és hatékonyabb költséggazdálkodás bevezetését. Az említett külső és belső tényezők ugyanis kényszerítő erővel hatnak a megújulás irányába.

Az MTV Plusz: kísérleti kereskedelmi adás

Mielőtt az MTV Plusz tevékenységét értékelném, röviden említést kell tennem arról, hogy a kísérleti adás tervezésekor az MTV elnökétől azt a felhatalmazást kaptam: tizenegy napig egyszemélyi felelőse legyek politikai, művészeti és gazdasági szempontból ennek az új vállalkozásnak. Ezért az itt kifejtett véleményem teljes objektivitásra törekszik ugyan, de helyenként azért a szubjektív érzéseimet is tükrözi, és egyben átfogó elképzeléseimet is tartalmazza a magyar televíziózás továbbfejlesztésének egyik lehetséges útjáról.

A név MTV Plusz már önmagában sokat elárul. Kísérlet annak tisztázására, hogy miképpen reagálnak a nézők egy egész napos műsorfolyamra; kísérlet arra, hogy van-e elég szellemi erő és műszaki kapacitás az MTV-ben ilyen program kiszolgálására; ugyanakkor kísérlet a finanszírozás lehetséges új formájának a feltárására. Utóbbi arra keresett választ: megteremthető-e kereskedelmi tevékenységből akár átmenetileg is a műsor fedezete, és persze végül, de nem utolsó sorban, alkalmat adott az MTV Plusz annak kitapogatására is, hogy viszonylag hosszabb időn keresztül működtethető-e a jelenleginél jóval egyszerűbb irányítási, műsorszerkesztési és lebonyolítási rendszer, és ennek milyen kihatásai lehetnek a hazai televíziózás szempontjából.

Egésznapos műsor

A magyar televíziózás ma lényegében a 60as években kialakult műsorszerkezetben és szervezeti formában működik. Még ha feltételezzük is, hogy ez a műsorszerkezet megfelelt a hatvanas évek nézői szokásainak, a lakosság társadalmi összetételének és igényszintjének, az nyilvánvaló, hogy a korábbi összhang húsz év elteltével alapvetően megbomlott. Ez több tényező együttes hatásából következett be:

a lakosság összetétele jelentősen megváltozott, megnőtt az idősebb generáció aránya az összlakosságon belül, azaz egyre nagyobb létszámú az a réteg, amely napközben is többnyire otthon tartózkodik;

a jövedelmi viszonyokban is lényeges változás ment végbe, és a differenciálódási folyamat nyomán a televíziós műsorszórás szempontjából is új tendenciák érvényesültek, így pl.

megnőtt annak a rétegnek az aránya, amelyiknek csaknem egyetlen szórakozása a televízió,

bővült azoknak a száma is, akik modern műsorvételi lehetőségekkel rendelkeznek (videó, parabolaantenna, CD-lejátszó),

egyre tekintélyesebb az a réteg is, amelyik elégedetlen a televízió jelenlegi műsorkínálatával, s ezért a környező országok programjait nézi,

megjelentek a magyar reklámpiacon azok a vállalatok, amelyek az egyes rétegek sajátos igényeinek a kielégítésére törekszenek, s ezért a hagyományos mellett új reklámozási lehetőségeket keresnek;

a nemzetközi műsorszórásban már bekövetkezett a bevezetőnkben említett változás, ezért a műsorkínálatban igen gyors fejlődés várható (egésznapos műsorok).

Ezek a tényezők, párosulva a társadalmi körülmények változásával, kikényszerítik a magyar televíziózás megújulását. Sokan felvetették az MTV Plusz kapcsán, hogy miért mutatunk be jó filmeket és gyerekműsorokat napközben, úgymond <> Statisztikai adatok utalnak arra, hogy a magyar felnőtt lakosság közel 40%a napközben otthon tartózkodik (nyugdíjasok, betegek, többműszakos dolgozók stb.). Egyértelmű kötelességünk: számukra műsort nyújtani. Mi a kísérleti műsorunkkal éppen ezt a réteget céloztuk meg. (S ehhez jön még a videomagnóval rendelkezők egyre növekvő tábora, akik a technika jóvoltából távollétükben is rögzíthetik a műsort.) Beigazolódott a kísérleti adás során, hogy sem a délelőtt, sem a délután nem holtidő. Minden napszakban, az akkor adott közönség számára kell műsorkínálatot nyújtanunk.

További tapasztalatok is adódtak:

a filmműsorok exponált helye összhangban van a közönség igényével;

a szilárd műsorszerkezet, a következetes, pontos műsorkezdés és tájékoztatás, a pergő, gyors ritmusú lebonyolítás egyértelműen sikert aratott;

a Híradó egésznapos rendszere, amelyet elsőként a kísérleti adásban próbáltunk ki, ma már szükségszerűnek minősíthető;

hasonlóképpen fontos szolgáltatás az idegen nyelvű híradó;

óriási érdeklődés nyilvánult meg a játékok (gameshow) iránt;

a különböző sportesemények közvetítése szintén népszerű és keresett program.

Összefoglalva elmondható, hogy a nézők érdeklődése igen nagy olyan műsortípus iránt, amely nyíltan vállalja alapvető céljául a szórakoztatást, a tájékoztatást és a szolgáltatást, s mindezt kereskedelmi tevékenységből finanszírozza.

A kísérleti adás tapasztalatai, tanulságai természetesen kihatnak a magyar televíziózás egészére is. A politika, a kultúra, a sport, az egészségmegőrzés kérdéseivel foglalkozó műsorok tervezése egyik program szempontjából sem történhet elszigetelten. Az ugyanolyan célú műsorokat azonban eltérően célszerű a különböző programokban <>. A kísérleti adás csak annyiban jelentett <> pl. az 1. programnak, hogy az általános közérzetet befolyásoló témákat másként rövidebben, pergőbb és közérthetőbb formában kezelte. Ezzel azonban nem helyettesítette az 1. programot, hanem elősegítette az ott elmondottak jobb megértését, elmélyítését. Ezt a körülményt a rétegműsorok nézőszámának az emelkedése is jól érzékeltette.

Szellemi háttér

Itt elsősorban <> és <> összefoglaló műsorcímmel jelentkező programfajtáról szólnék. A külső szemlélőknek valószínűleg csak az elegánsan öltözött műsorvezetők tűntek fel, akik különböző vendégekkel társalognak. Valójában a televíziózás egyik legigényesebb típusa ez, ahol szinte minden hírhez képanyag tartozik.

Az MTV Pluszban arra törekedtünk, hogy a riportalanyokról, illetőleg az általuk mondottakról legyen képanyag, a beszélgetés ritmusa legyen pergő és gyors, de mégis kellő mennyiségű információt közvetítsen a nézőknek. Törekedtünk arra is, hogy ne a műsorvezető, hanem az interjúalany álljon a középpontban. Ennek érdekében segíteni kell az interjúalanyokat, hiszen a műsor sikerét döntően ők biztosíthatják Ez a törekvésünk néhány esetben még nem sikerült, mégpedig azért, mert a műsorvezetőink egy része még nem tud vagy nem akar elegánsan a háttérben maradni, hanem úgy igyekszik befolyásolni a felvételt, hogy minél hosszabb ideig legyen a képernyőn, és ő mutatkozzék a legtájékozottabbnak. Pedig azon kellene lenniük, hogy az interjúalanyból <> a maximumot. Gyakran persze az is közrejátszik ebben, hogy a nyilatkozók nagy része eleve fél a nyilvánosságtól.

A TV kötelességei közé tartozik az is, hogy új arcokat, vonzó személyiségeket nyerjen meg műsorvezetőnek, riporternek, és ezzel segítse elő a már <>, de sok esetben elkényelmesedett, sablonokba szorult vagy szorított munkatársak átformálódását.

Egyik napról a másikra alapvető áttörést ezen a téren természetesen nem tudunk elérni, de úgy hiszem, hogy az MTV Pluszban jó irányban mozdultunk el.

Magyarországon általában kevés szó esik a szerkesztőkről. Márpedig nélkülük nem valósítható meg a bő képanyaggal ellátott, pergő ritmusú, az interjúalanyt középpontba helyező televíziózás. Ahhoz, hogy a műsorvezető egy órában 610 anyagot lendületesen feldolgozhasson, legalább három jó szerkesztő összehangolt munkája szükséges. A műsorvezető felkészültsége, téma keresésének hatásossága is alapvetően azon múlik, hogy mennyire felkészültek és ötletgazdagok a szerkesztők. A látványos, gyors ritmusú, a figyelmet végig lekötő műsor természetesen költséges. A kísérleti adás tapasztalatai arra is utalnak, hogy a jövőben a szerkesztők felelősségét kell növelni. Ugyanakkor a szerkesztőknek el kell tudni viselniük, hogy a műsorvezetők népszerűsége esetleg nagyobb. Valójában osztoznak a sikerben, de együtt kell vállalniuk a sikertelenség ódiumát is.

A jelenlegi kísérletben mindig egyszerre két műsorvezető volt a képernyőn. Ezen azonban a jövőben változtatnunk kell. Kétségtelenül vannak olyan műsortípusok, ahol két műsorvezető szükséges, de a legtöbb esetben egy műsorvezető elegendő, s közreműködésüket is célszerűbb rövidebb időre korlátozni.

A műszaki háttér és a lebonyolítás

Az MTV Plusz műsorai gyártási szempontból két típusba tartoznak:

a sugárzásra kész műsorok, amelyek technikai, szinkronizálási háttere az MTV szervezetétől független,

a stúdióból folyamatosan sugárzott programok, melyeknek a közreműködői élő adásban jelennek meg.

A hagyományos televíziós műsorok készítésével szemben itt másfajta technikai háttér kívánatos. Olyan közepes nagyságú stúdióra van szükség, ahol különböző funkcióknak megfelelő díszletek állnak rendelkezésre (pl. meteorológia, sport, hír, játék, pop stb.). A kész műsor egyenesen sugárzásra kerül, ami lehetővé teszi az eddigi bonyolult lebonyolítási rendszer egyszerűsítését. Az egységes gyártási elvekre épülő műsortípusok ugyanis jelentősen kisebb műszaki és lebonyolítási szervezetet igényelnek. Természetesen néhány műsorrész stúdión kívül készült, az ezekhez szükséges technikai eszközöket bérelni kellett, illetőleg egyegy alvállalkozó készítette el.

A kereskedelmi háttér

A leggyakrabban feltett kérdés: megvan-e a finanszírozás feltétele? Válasz: folyamatosan megteremthető. Természetesen napi 1516 órás programnak nincs meg a magyar piacon a pénzügyi fedezete, de egy napi 6 8 órás induló műsornak nagyon kemény piaci munkával megteremthető a fedezete. A mi társadalmunkban, a mi gazdaságunkban az elmúlt negyven esztendőben inkább csak a bevételek növekedését számszerűsítették, a költséggazdálkodással vajmi keveset törődtek. Ez igaz a televízióra is. Más szavakkal: ha az eddigi létszámmal, technikai- gyártási háttérrel, módszerekkel, szerzett jogok érvényesítésével történik a műsorkészítés, akkor nem teremthető elő a pénzügyi fedezet. A gazdaságos, hatékony gyártás és az előteremthető pénzügyi források között teljes összhangnak kell lennie. Csakis a megújuló gazdálkodás hozhat a képernyőre a nézőközönség számára igényesebb műsorokat.

Az MTV Plusz mint népszerűen és színesen szórakoztató tájékoztató és szolgáltató műsor széles nézőközönséghez jutott el. Az ilyen műsor mágnesként vonzza magához a reklámmegbízásokat. Ahhoz, hogy egy kereskedelmi tevékenységből finanszírozott műsor eltarthassa önmagát, alapvetően minél nagyobb bevételt kell elérnie a reklámozók megbízásaiból. Megfontolandó lenne az előfizetési díjból és a kereskedelmi tevékenységből finanszírozott csatornákat elválasztani egymástól. Ugyanis a reklám, a műsorstruktúra és a fegyelem egymással szorosan összefüggő fogalmak. A bármilyen okból bekövetkezett reklámkiesés gyakorlatilag olyan veszteséget jelent, aminek súlyos pénzügyi következményei vannak. Ily módon a bevétel növelési törekvés, valamint a gazdálkodás és a műsorkészítés fegyelme a legszorosabb összhangba kerül. Felértékelődik a jó gazdálkodás jelentősége.

A kereskedelmi bevételek növekedési ütemét több tényező együttesen határozza meg.

Elsőként említendő tényező: a gazdaság helyzete. Ahogy a keresleti piac kínálati piaccá alakul át, úgy bővül a reklámozandó áruk köre.

A reklámozandó termékek és szolgáltatások körét tovább bővíti a külföldi (elsősorban a nyugati) kínálat növekedése.

A lakosság keresletét döntően befolyásolja a szabadon elkölthető jövedelem aránya (az alapszükséglet kielégítését meghaladó jövedelem, amelynek megszerzéséért versenyeznek a vállalatok).

A jövőben nemcsak a műsoridő jobb értékesítésére kell a tevékenységünket összpontosítanunk, hanem a kereskedelmi tevékenységet szélesebben kell értelmeznünk s a gyakorlatban megvalósítanunk. Ez új tevékenységi körök bevonását jelenti, mint pl. újság és könyvkiadás, a másodlagos jogok értékesítése, mozifilmforgalmazás, a videoforgalom további bővítése és az ott képződő nyereség átcsoportosítása televíziós műsorok gyártására.

Az MTV Pluszban alkalmazott különböző reklámozási formák és módszerek közül a legnagyobb vihart a 17 és 18 óra között sugárzott film megszakításának módja váltotta ki. Megoszlottak a vélemények. Körülbelül azonos arányban voltak az elutasítók és a támogatók. Ettől függetlenül egyelőre eltekintünk ettől a reklámozási formától. Úgy tűnik, ma még hazai szokásainktól idegen ez a reklámozási megoldás.

Összegezés

Az írásom első sorai a műsorkínálat nemzetközi bővülésével foglalkoztak. A műsorkínálat szélesedését mennyiségi és minőségi ismérvek jellemzik. Mennyiségi szempontból a bővítés egyrészt a programot kínáló csatornák számának, másrészt az egy műsornapon belüli műsoridőnek a növekedéséből adódik. A mennyiségi növekedés alapvetően a nézők szórakoztatási, tájékozódási és szolgáltató igényeinek kiszolgálására épít. A nálunk fejlettebb országokban a mennyiségi műsorigény kielégítése során rádöbbentek, hogy a nézői igények rendkívüli mértékben differenciálódtak. Vannak olyan rétegek, amelyeket csak speciális programkínálattal lehet elérni. Ezeknek a műsoroknak a nézettsége és közvetlen reklámhordozó értéke csekély, a közvetett befolyásoló szerepük mégis nagy. A differenciált nézői igények kielégítését a rétegspecifikus csatornák szolgálják (pl. komoly és könnyűzenére, sportra, kulturális műsorokra, gyermekműsorokra, híradóra specializált csatornák).

Véleményem szerint az igények kielégítési sorrend is rendkívül fontos. Előszóra mennyiségi igényeket kell kielégíteni, s amikor ezek már elérték a telítődés fázisát, akkor kell elindítani a rétegspecifikus műsorcsatornák programjait. A társadalmi - gazdasági fejlődés meghatározza a lépések egymásutániságát; az ésszerű sorrend figyelmen kívül hagyása súlyos konfliktusokat idézhet elő. Meg vagyok győződve arról, hogy a televíziós műsorkínálat kialakításakor sem ugorhatunk át büntetlenül fejlődési szakaszokat. A mennyiségi műsorigény kielégítése azért sürget, mert a hazai programok mellett megjelent a nemzetközi kínálat. A speciális rétegorientált műsorigényt csak a jelenlegi programokat követően tudjuk kielégíteni, és akkor valósulhat meg egy harmadik, kulturális csatorna.

Az MTV Pluszhoz hasonló típusú műsor kialakítását a már említetteken kívül indokolják:

a nézők oldaláról megnyilvánuló és egyértelműen kifejezett igények,politikai és kulturális meggondolások.

Egyetlen nemzet sem engedheti meg magának, hogy saját területén alapvetően ne a saját érdekei határozzák meg a tömegkommunikációs kínálatot. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a magyar nyelvű programok nézettsége ne csökkenjen. Ennek feltétele a jó közhangulat. A közvetlen politizálás értéke is növekedhet, ha jó közhangulatra épít. Ezt megteremthetik, illetőleg elősegíthetik a szórakoztatást, a tájékoztatást és a szolgáltatást előtérbe helyező televíziós műsorok.

A Magyar Televíziónak, mint műsorszolgáltató intézménynek a fejlesztése feltétlenül kívánatos. A nemzetközi műsorkínálat bővítése, valamint a kábel és közösségi televíziók egyre nagyobb nézőközönséget vonnak el. Ezért, ha a Magyar Televízió versenyben akar maradni, a piaci részesedését pedig növelni szeretné, akkor alapvetően szakítania kell azzal, hogy a 2. programot a "maradék elv" alapján kezelje. A nézettségi indexek egyértelműen azt mutatják, hogy a 2. program csak vegetál. Ha számszerűsítenénk a 2. program kiadásait, s azt a nézők számarányához viszonyítanánk, akkor katasztrofális értékeket kapnánk. Fel kell hagynunk, tehát azzal a gyakorlattal, hogy igazában csak az 1. program számít. Nekünk arra kell törekednünk, hogy a két műsor együttes nézettségét növeljük, mert csak így tudunk eljutni a magyar lakosság, mint nézők túlnyomó többségéhez.

Az MTV Plusz fontos kísérlet volt a magyar televíziózás történetében, mert

alapvetően szakított a kialakult hagyományokkal, mégpedig a műsor szerkesztése és lebonyolítása tekintetében egyaránt;

nyíltan felvállalta a szórakoztató és tájékoztató műsor reklámokkal bővített változatát;

nagyobb figyelmet fordított a műsor képi megjelenítésére (a "design" összhangban volt a tartalommal);

a műsorvezetők többségének hangvétele, nyíltsága, felszabadultsága elősegítette az interjúalanyok szorongásának feloldását, megteremtve ezzel a műsor kötetlen, ugyanakkor kiegyensúlyozott hangulatát;

először fordult elő, hogy egy hosszabb (11 napos) műsorfolyam költségeit és bevételeit részletekbe menően számszerűsítettük, és így megteremtettük a televíziós gazdasági folyamatok pontosabb mérésének az alapját;

a műsor finanszírozása kereskedelmi tevékenységből történt, és ez szükségessé tette, hogy a közvetlen és közvetett reklámozás számára új utakat keressünk, ezek feltételeit elfogadtassuk az adott lehetőséget igénybe vevő vállalatokkal, és ugyanakkor figyelembe vegyük a nézők reagálását;

bizonyítottuk, hogy televízión belül és kívül maradéktalanul rendelkezésre áll az a szellemi és műszaki háttér, amely televíziózásunk megújulásának alapja lehet.

Mindezek a tapasztalatok indokolttá teszik, hogy érdemben foglalkozzunk az MTV Pluszhoz hasonló műsortípus állandó bevezetésének gondolatával. A teljes egészében kereskedelmi alapra helyeződő finanszírozásnak jelenleg még nincs meg a gazdasági háttere. Ezért egy egésznapos program pénzügyi megoldása a bevezetést követő első három, de inkább négy esztendőben még csak <> finanszírozás lehet. Azaz maximálni kell azt a kiadható összeget, amellyel fenntartható a műsor kívánatos mennyiségi és minőségi aránya, de a kereskedelmi tevékenységből származó bevétel és a maximálisan kiadható összeg különbsége átmenetileg központi keretből fedezendő. A központi keretből nyilván s négy év alatt is évente fokozatosan csökkenő összeg állna rendelkezésre. A műsoridő bővítése viszont ugyancsak fokozatosan, a bevételek növelésével egyenes arányban képzelhető el. Egy egésznapos műsor előkészítéséhez legalább 1 1,5 évre van szükség. Ezért célszerűen az első időben csak meghatározott napszakban sugároznánk ilyen típusú programot (pl. 1617 órától 23 óráig hét közben, szombatvasárnap esetleg egész nap), majd fokozatosan növelnénk a napi műsoridőt, ahogy egyrészt a bevételek, másrészt a filmvásárlási és a szinkronizálási tevékenység azt lehetővé tenné. Természetesen a pénzügyi - kereskedelmi, filmvásárlási, szinkronizálási és belső műsorgyártási tevékenységek megújítása is csak abban az esetben garantálhatja a sikert, ha a Magyar Televízió jelenlegi gazdálkodási, működési rendszerétől elkülönített, független szervezet lesz felelős az egész műsorért. Erre a 2. csatornán sugárzott új típusú műsorra nem lehetnek érvényesek a jelenlegi belső szabályok, mert ha érvényesek maradnának, akkor a visszarendeződés csak idő kérdése. Ennek legnagyobb vesztesei pedig a nézők lennének, s ezt nem engedhetjük meg magunknak, már csak a televízió közérzetformáló szerepére való tekintettel sem. A képernyő előtt ülve még a magányos ember is társaságban lévőnek képzeli magát. Arra kell tehát törekednünk, hogy minden néző jó társaságban érezze magát, amikor televíziót néz. A televízióra is áll ugyanis a spanyol Grácián bölcs megállapítása: <<Érkezz várt vendégként, és szívesen fognak látni.>>.

Román Péter:

Az MTV Plusz előkészítésének szervezéséről és lebonyolításának tapasztalatairól

Az MTV Plusz kijelölt munkatársainak feladata az volt: hogy egy adott időszakban, a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárral egyidőben, kísérleti jelleggel kereskedelmi alapon működő, önfinanszírozó, reklámokat az eddigiektől eltérően kezelő, népszerű és jó színvonalú műsort készítsenek elő.

A kísérleti adás alapstábja (a kereskedelmi főigazgató, mint megbízó, a főszerkesztő, a főrendező, a gyártásvezető, a kereskedelmi vezető, a sajtófőnök és két szakértő) 1988. január elején kezdte el kidolgozni a műsorsorozat koncepcióját.

A munkafolyamatba fokozatosan vontuk be a televíziózás különböző ágainak szakértőit: a műszaki vezetőt, a koordinációs összekötőt, a pénzügyi vezetőt, illetve munkatársaikat. A több hónapos előkészítő folyamat feladatait gyakorlatilag ez a kibővített stáb látta el.

Az adássorozatot mintegy 60 nappal megelőzően került sor az egyes speciális feladatok ellátására kijelölt munkatársak (szerkesztők, műsorvezetők, rendezők, rendezőasszisztensek, gyártás és felvételvezetők, látványtervezők, műszaki munkatársak) felkérésére.

1988. április közepére a műsorsorozat elkészítéséhez szükséges teljes stáb kialakult. Ekkor kezdődött meg az előkészítés intenzív szakasza: az adások tartalmi és technikai lebonyolítási terveinek és a szükséges diszpozícióknak a kidolgozása.

A számtalan előkészítő megbeszélés során kialakított gyakorlati lebonyolítási rendet később persze felhasználva a korábbi nagyobb televíziós vállalkozások tapasztalatait szükség szerint módosítottuk.

A végleges adásmenetek kidolgozására legalábbis az élő adásokat illetően csak az adást megelőző napon került sor. Ezt követően sokszor éjjel 2 3 óráig folyt a különböző "bejátszások" összeállítása.

Az első napok szinte előre látott nehézségei után a "csapat" már csaknem zökkenőmentesen látta el feladatát. Egyik rendezőnk a délelőtti, másik a délutáni műsort rendezte. Ezalatt vezető szerkesztőink félnapi fáziseltolódással az aznapi délután, illetőleg a másnapi délelőtti adást szerkesztették meg. A rendezők esetében a módszer bevált, a szerkesztők előkészítő munkájára nézve azonban érdemes más megoldáson is gondolkodni.

A munkatársak, erejüket megfeszítve szabadidejükben is "együtt éltek" a produkcióval. Ebben nyilván közrejátszottak anyagi szempontok is, de igen lényeges motívum volt a szakma iránti szeretet meg a "kísérlet" izgalmassága is.

Megemlítendő, hogy a reklámok szervezésével az erre a célra létrehozott ügynökség (Hungexpo, RTV Belkereskedelmi Igazgatóság, MASZIVI) meg a MAHIR foglalkozott, de az MTV Plusz szervezete is bekapcsolódott ebbe a munkába, a szponzorok, reklámozni kívánók felkutatásával.

Az MTV Plusz szervezetének kialakításakor figyelembe vettük a sajátos feladatokat. Ennek megfelelően feladatorientált és nem szervezetorientált össztelevíziós vállalkozást hoztunk létre.

A kísérleti kereskedelmi adás alapstábja már 1988 január hó végén a sugárzási lehetőségek figyelembevételével kidolgozta a műsorstruktúra vázlatát. A koncepció elkészítésekor egyrészt tekintetbe vettük, hogy vélhetőleg mely időpontokban, milyen nézői réteget tudunk elérni, másrészt élve az adássorozat kísérleti jellegéből adódó lehetőséggel az eddigi hagyományoktól eltérő műsorstruktúrára törekedtünk.

1988 első négy hónapja alatt a műsorterv 6 változata készült el, mire a végleges program kialakult. Műsorunk elsősorban a napközben otthon tartózkodó nézői rétegeket célozta meg (nyugdíjasok, GYESen, GYEDen lévők, betegek, több műszakban dolgozók). Ennek ellenére más nézői körből is számtalan észrevétel érkezett, melyek főleg azt nehezményezték, hogy a dolgozók hétköznap nem tudják nézni műsorunkat. Ezek a reklamációk a sugárzás második hetében felerősödtek. Mivel az MTV Plusz május 21én szombaton, 22én vasárnap és 23án hétfőn műsorzárásig sugárzott, elképzelhető, hogy igen sokan ekkor szereztek kedvező tapasztalatokat kísérleti műsorunkról.

A nézők, tapasztalataink szerint, kedvezően fogadták, hogy a különböző típusú műsorok (filmek, filmsorozatok, gyermek és könnyűzenei műsorok stb.) állandóan ugyanabban az időpontban jelentkeznek. A magazin típusú programok állandó belső struktúrája is (játék, sport stb.) megnyerte a nézők tetszését. A rugalmas belső műsorszerkezet lehetővé tette, hogy a kinyomtatott kezdési időket minden esetben másodpercre be tudtuk tartani, a reklámokat és a rekláminterjúkat pedig az arra legalkalmasabb időpontokra csúsztathattuk el.

A megrendelő felek természetesen főleg a délutáni, kora esti, illetve az esti sugárzásra tartottak igényt. A nézőket a visszajelzések erre utalnak általában kevéssé zavarta a reklámok sugárzása, mivel azokat zömében nem reklámblokkokban (akkor is csak röviden), hanem elszórtan sugároztuk. Érdemes megjegyezni viszont: a nézők mint, az várható is volt nehezen barátkoztak meg azzal, hogy a délutáni filmsorozatot reklámok szakították meg.

A kísérlet tervezésekor arra törekedtünk, hogy a műsor tartalmilag és formailag is elegánsan, könnyedséget és derűt sugározva kerüljön a nézők elé. Ebben igen nagy szerepet játszottak a műsorvezetők, akikkel többször is tanácskoztunk a megfelelő stílus kialakításáról. Meggyőződésünk szerint a műsorvezetők többsége élni tudott a lehetőséggel, és eleget tett a nézői elvárásnak is.

Az MTV Plusz stílusának meghatározásakor figyelmet fordítottunk arra, hogy a műsorvezetők ne használják a "reklám" szót, és minél kevesebbszer ejtsék ki egyegy vállalat vagy intézmény nevét. Kivételt csak ott tettünk, ahol ez elengedhetetlen volt, tehát az egyes cégek által támogatott játékok esetében.

Ugyanakkor az is tapasztalható volt, hogy a magyar reklámok jelentős része ma még nem megfelelő minőségű, mondhatni igénytelen.

Az MTV Plusz nem készült fel a reklámok gyártására, de felismerve a szükségszerűséget és a lehetőséget, néhány megítélésünk szerint tartalmas, igényes, rövid, az MTV Plusz stílusához jól illeszkedő reklámot maga is készített (SAS, XEROX stb.).

A műsorsorozat előkészítése és kidolgozása során végig szem előtt tartottuk, hogy a kereskedelmi televíziózásban sem kaphat prioritást a reklámtevékenység a tartalommal szemben. Másképpen fogalmazva: kísérleti adássorozatunk bebizonyította, hogy egy megfelelően kialakított koncepció, tehát tartalom mellé kell rendelni a szükséges kereskedelmi tevékenységből adódó feladatokat, az anyagi lehetőségeket, és mindez megtehető anélkül, hogy a műsor bántón "elüzletiesedne" vagy akár a nézőket különösebben zavarná.

Ha a kísérlet bízunk benne folytatható lesz, akkor egy viszonylag szűk belső gárda köré a legalkalmasabb, a televíziózás más szektoraiban tapasztalatokat szerzett munkatársakat kell az adott feladatokkal megbízni.

A műsorsorozat a nézők szerint de megítélésünk szerint is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. 110 órán át jó színvonalú és tartalmas műsort sugároztunk, mely a Magyar Televíziónak nem jelentett külön anyagi terhet, sőt többletbevételhez jutott. Emellett és ez szintén igen fontos szempont intézményünk ezzel a kísérletinek szánt adássorozattal bebizonyította, hogy képes szembenézni az új kihívásokkal.

Elek János:

Egy kis "plusz"

Az MTV Plusz HÍRADÓK készítéséről

Tíz és egynegyed órányi televíziós adás mindenképpen mamutprodukció. Akkor is, ha lassan készül, akkor is, ha sokan csinálják, akkor is, ha minden részlete és résztvevője unalomig ismert. Az MTV Plusz HÍRADÓJA viszont a maga 615 percnyi adásidejével gyorsan készült, kevesen csinálták, és tele volt ismeretlen feladatokkal. Így készült, és így is elkészült. Fogadtatásáról szóljon a néző és a tudós szakértő, de minősítéséhez hozzátartozik, hogy a maga módján ez is valami újat hozott a magyar televíziózásban.

Az MTV Plusz mint vállalkozás lehetőséget adott arra, hogy most először a HÍRADÓ is vállalkozóként lépjen fel a hírpiacon. Terméke: az 51 darab, négy nyelven elkészített műsor, rendelésre készült. Ezt, ennyit és ilyen formában kérte és rendelte a "fővállalkozó", az MTV Plusz 11 napos programja. A megállapodást hónapokkal korábban önálló és felelős "üzletfelek" kötötték, az igény, a lehetőség, az érték és az ár ismeretében. Mind az önállóság, mind a felelősség az utolsó adáspercig meghatározta és tegyük hozzá: szerencsésen segítette a műsor elkészítését.

Az MTV Plusz HÍRADÓ it jó szakemberek csinálták. A minimális (bár teljesen ki nem küszöbölhető) bürokrácia és a maximális (bár még nem ideális) hatékonyság tette lehetővé, hogy a szokásosnál lényegesen kevesebb ember is elkészíthesse a 615 műsorpercet. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a HÍRADÓ, műfajánál fogva, igencsak idő és munkaigényes, hiszen ezt a sok percet egyenként 20 28 másodperces hírekből, riportokból, tudósításokból kellett összerakni. Csak a pontosság kedvéért: 76 magyar, 42 német, 42 orosz és 56 angol nyelvű mozgóképes, önálló anyag, tehát összesen 216 darab készült. A reggeli HÍRADÓ, miután az előző nap összefoglalója is volt, 29 riportot dolgozott át az esti "nagy"HÍRADÓ ból a maga céljainak megfelelően. Az csak adalék, hogy a 11 nap alatt a "nagy" HÍRADÓ is átvett éppen 29 anyagot az MTV Plusz HÍRADÓK ból saját adása számára.

Az 51 darab plusz HÍRADÓ meglehetősen szokatlan körülmények között született. Mindenekelőtt említendő, hogy most először készült HÍRADÓ a Magyar Televízióban Palrendszerben, vadonatúj, de még kipróbálatlan stúdióban és gépeken. Új volt az is, hogy németül, angolul és oroszul is mentek az adások, amelyeknek a tartalom mellett nyelvileg is teljesértékűeknek kellett lenniük.

A legnagyobb újdonság azonban kétségkívül az volt, hogy a kislétszámú stáb csak és kizárólag erre az egy alkalomra szerveződött, ami ebben a sok rutint kívánó műfajban nem jár gondok nélkül. Az 51 MTV Plusz HÍRADÓ sikere mutatja, hogy mindenki igen pontosan tudta már előre a feladatát. Ezért és csak ezért volt lehetséges, hogy mindössze 21 állandó ember és néhány esetenkénti "bedolgozó" elkészíthesse a mindennapi öt plusz HÍRADÓ t. (Az esetleges illúziók eloszlatására szükséges leszögezni: folyamatosan és hosszú ideig nem lehet így dolgozni. A napi 16 órás igencsak intenzív munka és az állandó improvizálás most a sikert segítette, de mindennapos munkánál szinte biztosan hibákhoz vezetne.)

Még annyit: ebben az országban, ahol drámaian növekszik az információigény, minden olyan próbálkozás, amely ennek elébe megy, a legjobb politikai "szolgáltatás". Elemzés helyett és utolsó mondatként: az MTV Plusz HIRADói a Közvéleménykutató Intézet felmérése szerint példátlan magas tetszési indexeket kaptak.

Szemelvények az MTV Plusz sajtóvisszhangjából

A Neue Zürcher Zeitung 1988/131. számából

Egyértelműen sikeres kísérlet: reklámokkal finanszírozott program a Magyar Televízióban

Megújulásának a folyamatában jelentős gyakorlati lépést tett nemrégiben a Magyar Televízió. Május 1727. között a Budapesti Nemzetközi Vásárral egyidőben az MTV egy új felépítésű, kizárólag reklámokból finanszírozott kínálatot kísérletezett ki, amelyet a második csatornán sugárzott. Ezzel az újszerű kísérlettel akartak dr. Bayer József MTV kereskedelmi főigazgató szerint az eléggé megmerevedett korábbi szisztémával, illetve annak következményeivel szembefordulni.

A televíziós piacon, Magyarországon is egyre érezhetőbb a konkurencia: a két belföldi programnak a jugoszláv, a csehszlovák, a szovjet és az osztrák kínálattal, továbbá a közösségi tvrendszerekkel szemben(amelyeknek a száma egyre nő) kell megállni a helyét, sőt a Sky Chanel és a Super Chanel adásai is egyre inkább kihívást jelentenek.

A szűkös anyagi lehetőségek a két csatorna évi költségvetése 3 milliárd forint, kereken 90 millió frank továbbá a bürokratikus rendszer miatt, már eddig sem volt túl nagy az MTV versenyképessége. Az MTV Plusznak köszönhetően, mégis javítani tudott versenyhelyzetén. Ahogyan arról már beszámoltunk, ez év elején az RTV Bizottság (a felügyeleti szerv) jóváhagyta egy kereskedelmi orientációjú terv kísérleti realizálását. Hogy ennek finanszírozását megkönnyítsék, megváltoztatták a reklámra vonatkozó rendelkezéseket, szinte korlátlan számú jelentkezést fogadtak el a sportreklámokra a külföldi vállalatok részéről.

Gazdasági eredmény a nyugati reklámnak köszönhetően

Az alacsony percárak (2800 és 12900 frank között mozogtak), valamint a számos egyéb kereskedelmi célú támogatás lehetővé tették az egyébként hosszabb távú reklámtervezés ellenére a külföldi tőke mobilizálását, ami az MTV Plusz költségvetésének mintegy 20 %át fedezte.

Az IKEA bútorcég a stúdió berendezésről, Pierre Cardin a műsorvezetők ruháiról gondoskodott, a Sony az időjárás-jelentést vásárolta meg, Rupert Murdoch pedig megerősítette a már korábban jelzett érdeklődését ez iránt a kereskedelmi kísérleti adás iránt: egy negyedórás programot adott a Sky Chanelről.

Az MTV üzleti igazgatójának Jutassy Dezsőnek határozott meggyőződése volt, hogy mindenekelőtt Ausztriában sok olyan üzletemberrel lehet kapcsolatba lépni, aki érdekelt a magyar piacon. Meggyőződését alátámasztotta az a körülmény, hogy egyedül Bécsben több mint 2 milliárd schilling volt az elmúlt évben a magyar turisták vásárlása. Az elgondolás mégis kevés eredményt hozott, a három hónapos előkészítési idő ugyanis elég kevésnek bizonyult. Ennek ellenére, a nem szponzorált műsorokban a reklámidőt óránként három percet csaknem teljes egészében ki tudták használni, ami jelentősen hozzájárult a 11 napos adáskísérlet gazdasági sikeréhez. A 21 millió forintos költségvetés keretein belül a Televízió nemcsak a tervezett kísérleti programot tudta megvalósítani, hanem az előzetes számítások szerint bizonyos mértékű nyereségre is számíthat (a végleges elszámolás csak néhány hét múlva fog rendelkezésre állni).

Apropó: költségvetés. Ennél a nyugati fogalmak szerint illuzórikusan kevés összegnél figyelembe kell venni, hogy a gyártási költségek sokkal alacsonyabbak a nemzetközi szokványnál, és a piac kis méretei miatt a filmeket is sokkal olcsóbban tudja beszerezni.

A szervező team nehézségei

Az MTV Plusz sikere aránylag egyszerűen megmagyarázható: egy kis létszámú olyan team működött együtt az előkészületekben alig húszan, a tényleges adás alatt alig kétszázan , amelyet kreativitásuk kibontakoztatására ösztönöztek. Meg kell említeni, hogy voltak persze reálisan "számító" közgazdászok is, ezen kívül számba kell venni a kísérlet időbeli korlátait, továbbá az újítás jellegét, amely a reklámok nézettségére ösztönzött.

Anélkül, hogy az MTV Plusz eredményeit kisebbítenénk, egy ilyen folyamatosan sugárzott műsornál a tartalmi jellemzőt és az anyagi lehetőségeket is egy fokkal mélyebbre kellett helyezni. Nem utolsó sorban erre való tekintettel van dr. Bayer József főigazgató a kísérlet folytatása, illetőleg eredményeinek általánosítása mellett.

A reggel fél kilenctől sugárzott program (sajnos csak a hétvégén lehetett teljes esti programot sugározni) jellemzője a gyors tempó, az aktualitásokról tájékoztatás és a szórakoztató jelleg volt, de a minőségről és a magyar sajátosságokról való lemondás nélkül.

Habár jelentős utalások állapíthatók meg a kedvelt műholdas adókra a Sky Chanelre, illetve a Super Chanelre is újra és újra nagyrészt nyugati videó klipeket játszottak be. A kétórás élőblokk kísérlete délutánonként és délelőttönként sikeresnek bizonyult. Két műsorvezető vezette a legalábbis Magyarországon szokatlan színes magazinműsort, benne reklámmal, zenével, stúdióinterjúval és egy kedves magyar néni receptjeivel, kitűnő rajzfilmekkel. A filmeket, illetve a sorozatokat a nagyobb nézőszám elérése érdekében nyugatról vásárolták, és Magyarországon szinkronizálták.

A kísérleti adás a határokon túlra is eljutott: a reggelenként 8,55 és 9 óra között sugárzott angol, német és orosz nyelvű híradás is ezt volt hivatott szolgálni. Ennek a révén a külföldi üzletemberek már korán reggel minden fontos információt megkaphattak, és hogy a különböző hazai igényeknek is megfeleljenek, a fogyasztók különböző csoportjait érdeklő réteginformációkat is közöltek.

Minden rendelkezésre álló nemzetközi képforrás felhasználásával a két szerkesztő minden nyelvcsoportnak egy negyedórás programot készített, amely színvonalában időnként a német nyelvű televíziókban megszokott hasonló jellegű műsorokat is felülmúlta: a tömörségének, hatásos és emlékezetes reklámjainak, valamint a nyelvi precízségnek köszönhetően.

Természetesen a csúcsteljesítmények valószínűleg ezen a téren sem lennének folyamatosan tarthatók.

Túlnyomóan pozitív vélemény a közönség részéről

Ez a nagy újító szellemmel átitatott kísérlet, melynek gerincét egy állandó műsorstruktúra képezte, nagy érdeklődésre talált a nézők körében.

Nemcsak a reklám kapacitás felméréséről volt itt tehát szó, hanem folyamatosan figyelemmel kísérték a magyar nézők reakcióit is. Bár a Közvéleménykutató Intézet csak a következő hetekben adja közre végleges számításait, már most megállapítható, hogy a nézők többsége pozitívan fogadta az MTV Plusz adásait. A nézők számára rendelkezésre álló telefonok folyamatosan ontották a javaslatokat és véleményeket, amelyeket a műsorvezetők fel is használtak az adásokban.

Egyértelműen pozitív sajtóvisszhangot váltott ki a nagyobb élénkségre és a spontaneitásra épülő programkoncepció. Ugyanakkor sokan zavarónak tartották az ún. megszakításos reklámot.

További kilátások

Jelenleg dr. Bayer szerint a legfontosabb feladat: feldolgozni és hasznosítani az MTV Plusz tapasztalatait. A következő (már jóváhagyott) kísérlet vagy ez év késő őszén vagy jövő tavasszal kezdődne. Végső döntés egy állandó kereskedelmi programról: a felügyeleti szerv kezében van.

A legújabb politikai irányvonal és az ezzel összefüggő célokat figyelembe véve, az MTV Plusz véglegesítésének az esélyei nem rosszak.

Figyelő, 1988. április 28.

Kereskedelmi televízió Fejlődő képesség

Minél inkább szeretnénk szabadulni a televíziótól, annál inkább befonja mindennapjainkat. De ha már olyannyira belegabalyodtunk a lehengerlő

és éppen ezért mindenféle célok érdekében előszeretettel használt média hálójába, akkor legalább legyen olyan, amilyet szeretnénk: mi, a nézők. Mert bármily furcsa is, a "foglyul ejtett" szava egyre inkább parancs, semmint megmosolyogni való óhaj. Különösen az, ha a kereskedelmi televízió vetette a hurkot. De mit keres az utóbbi egy hiánygazdaságban?

Még egy éve sincs, hogy a tévéügyért felelős szakemberek az Országos Tervhivataltól a Pénzügyminisztériumig, a Magyar Postától a Magyar Televízióig (MTV) kétkedésünk ellenére is egybehangzóan állították, hogy bár a kereskedelmi televíziózás egyszer majd elképzelhető lesz nálunk is, ám addig még sok műsor lefolyik az 1es és a 2es csatornán. (FIGYELŐ, 1987/28. szám.) Mert az ilyen fajta, amerikai stílusú, vagy Európában a brit ITV társaság által képviselt áruba bocsátott műsoridejű ahogyan mostanában emlegetjük: szponzorált csatorna felállítására nincs se pénz, se technika, se szakember, se semmi. Most meg azt hallani, hogy május 1727ig, a tavaszi BNV ideje alatt mégiscsak megszületik a magyar kereskedelmi televízió, méghozzá "MTV Plusz" néven. Az ördög itt ágaskodik bennem, hogy az egyik biztosító társaság Casco reklámját egy kérdőjellel megtoldva idézzem. Némi szkepszissel és az MTV szorgalmas nézőjeként kérdem: azt jelenti a plusz, hogy nem lesz mínusz?

A televízió műsorokat általában elég kevesen nézik. (Igaz, a teljességhez hozzátartozik, hogy hosszú távon a nézettség lassan emelkedik.) Példának okáért a 2es csatornán sugárzott 2140 percből összesen 85öt vélt érdemesnek a nagyérdemű a megtekintésre, ami ha a számítások nem csalnak 3,9 százalékos nézettség. (Ott, ahol több tv-társaság működik, ezt piaci részesedésnek hívják.) Azt már ki sem merem számolni, hogy a vasárnapi 545- nek a megnézett 6 perc hány százaléka. Tömören és egyszerűen: ez figyelmeztetően aggasztó. Aggasztó, mert évente az MTV elkölt a műsorkészítésre és fenntartásra vagy két és fél milliárdot, és ugyanennyit

a futó ötéves tervidőszak alatt fejlesztésre. Itt most nem kívánom a második program veszteségét kalkulálni. Többek között azért sem, mert ki mondhatná meg, hogy mihez kell viszonyítanom? Mi a <>? Tán az ötvenszázalékos vagy a harmincszázalékos nézettség? Nincs is ennek értelme. Mindenféle számítgatás nélkül is világosan elmondják sőt tán megbocsátják az erős kifejezést kiáltják a számok, hogy: ez a módszer, struktúra, szisztéma vagy nevezhetjük bárminek, így ahogy van, rossz.

Ugyanis, ha azért nem nézik a 2est, mert annyival jobb az 1es műsora, akkor minek a második program? Ha pedig versenyeztetni kívánjuk a két műsort, uram bocsa', választást kínálnak a közönségnek, amely ezért mellesleg fizet is, akkor miért nincs két egyformán tartalmas program? Továbbá... Az MTV állandó pénzhiánnyal küszködik. A technika drága, az "üzemköltség" magas, a Posta a sugárzásért sokat kér. Ha pedig így van, akkor mi a magyarázata, hogy a Televízió vezetőit nem érdekelte jobban, nézike a második műsort vagy sem? Mert mi másról lenne szó? Aligha hiszem, hogy mérhető társadalmi haszna van annak, amit hat árva perc alatt ennyit néznek ugyanis átplántálhatnak a nézők fejébe. Azaz minden fillérért kár legalábbis a vizsgált napokon kár volt , amit a 2es program finanszírozására fordítottak.

Rendben: Tudom jól, hogy amennyiben a 2es programot olyanná kívánnák alakítani, ami már csak a nevében második, de nem a színvonalában és osztályában, ahhoz még több pénz kellene. Csakhogy, amíg az ország gazdasági helyzete nem javul, s amint az a már említett cikkben is szerepel, semmi esély sincs arra, hogy technikában, következésképp tematikában az MTV felzárkózhassak az európai élmezőnyhöz. Vagy mégis?

A Magyar Televízió vezetői, gazdasági szakemberei, de vélhetően a politikai, szakmai és gazdasági felügyeletet gyakorló intézmények és hatóságok számára is világossá vált, hogy újítani kell. Ha másért nem, hát azért, mert a korábbi viszonylagos monopolhelyzet habár a szomszédos országok összehasonlításra módot, adó adásait széles e hazában milliók fogják egy csapásra megszűnni látszik a műsorszóró műholdak pályára állításával. S addig, ameddig a "besugárzás" csak egy - egy régiót érintett, az nem volt különösebben fontos a politika számára.

Csakhogy akkor, amikor hirtelen és egyszerre az egész országot "beterítik" a műholdak, már igen komoly a kihívás. A vételt lehetővé tévő berendezések birtoklásának és használatának tiltása pedig éppenséggel helytelen és értelmetlen volna. Elég legyen azokat a szerencsés helyzetben lévő és cseppet sem gátlásos erdélyi családokat említeni, akik a nyugati domboldalon lakván, foghatták az MTV adását, s így pénzt kérhettek azon látogatóiktól, akik látni kívánták, mi hír magyarhonban.

Az is világos, hogy a műsorok színvonalának javításához, valamint a műsoridő bővítéséhez már nem lehet további összegeket az előfizetési díjak emeléséből előteremteni. Sőt ezzel ellentétes a tendencia. Például a hetven éven felülieknek nem kell fizetni. Igen ám, de majd minden családnak van 70 éves vagy idősebb tagja. Az előfizetések meglepő gyorsasággal íródnak át az ő neveikre. Az MTV bevétele százmilliókkal csökkenhet emiatt. E két tényező együttesen és különkülön is amellett szól, hogy próbálkozzon meg, még ha egyelőre kísérletképpen is, a kereskedelmi televíziózással. Ami persze korántsem egyszerű vállalkozás, mert másfajta szervezetre, szerkesztésre, szemléletre, gazdálkodásra van szükség. Az előfizetéses rendszerben különösen ott, ahol a monopolhelyzet miatt nincs kényszer nyugodtan lehet pazarolni anyaggal, idővel, energiával, s amivel csak akarnak. A műsorok színvonala, s az ezek előállítására fordítható pénz mennyisége egyáltalán nem függ a piactól. Sokkalta inkább a költségvetés lehetőségeitől, valamint attól, hogy a televízió, gazdái szándéka szerint, milyen szerepet játszik. Ha e kétpillérű követelményrendszer szabta korlátokat, és feltételeket betartják, úgy már a televízió belső apparátusának jó szándékán áll vagy bukik a programok minősége. Ezzel szemben a kereskedelmi televízióban mindig történnie kell valaminek. Hiszen, ahol üresjárat van, ott nem akad szponzor. Ha nincs elegendő szponzor, veszélyben a nyereségesség, kevesebb jut a színvonalas műsorok gyártására, ezért még kevesebb lesz a támogató, s a leépülés megállíthatatlan. Azaz az üzleti kényszer itt óriási.

Az MTV Plusz azonban nem a pénz, hanem a műsor felől közelíti meg a piacot. Kialakítják a legmegfelelőbbnek tartott műsorszerkezetet és ehhez keresnek támogatókat. Mára például eldöntetett, hogy a BNV ideje alatt minden reggel fél kilenckor nyit a műsor híradóval, amit déli 1kor egy újabb hírmagazin követ. Tizenegy órakor nagyjátékfilm, fél négykor rockzene, 5től 6ig filmsorozat, amerikai módra reklámokkal megszakítva. Nagyjából ez a váz, amit sok sporttal és napi kétszer két óra élő adással is megspékeltek. Ehhez keresik a pénzes partnereket. Az eddigi tapasztalatok szerint külföldről a világcégek, itthonról a kisvállalkozások érdeklődnek leginkább.

Ami a dolog technikai részét illeti, még nem az, amit különösen az MTV kereskedelmi igazgatóságán elképzelnek. Ugyan már most is megbízásos alapon, de még szinte kizárólag MTV-sek készítik a műsorokat. A későbbiekben amennyiben egyáltalán a mostani próbálkozásnak folytatása lesz egyre több külsőst is be kívánnak vonni a munkába. A csatornának viszonylag szűk állandó stábja volna, amit jól kiegészíthetnének azon cégek szakemberei, munkatársai, amelyek már elég tetemes mennyiségű és megfelelően korszerű technikai instrumentumot halmoztak fel a hatékony közreműködéshez. A BNV alatt futó MTV Plusz változó költségeit fedezendő pillanatnyilag 20,6 millió forint áll elköltésre készen. Még ha hozzá is számoljuk a valószínűleg további vaskos milliókra rúgó általános költségeket, a végösszeg úgy tűnik, elég csekély ahhoz képest, amit adni kívánnak. S ha tetejébe még elérik a 60 százalék feletti nézettséget is, ami egyértelmű siker volna, akkor elmondhatjuk, hogy a kereskedelmi tévé, legalábbis az első csatában, győzött.

Innen már ha nem is egyenes az út, de legalább látszanak a göröngyök a második programnak kereskedelmi televízióként való működése előtt. Egy efféle csatorna beindítása azzal az előnnyel járna, hogy a műszaki fejlesztés az első programon koncentráltabban valósulhatna meg, míg a kettes hátterében a szükséges alapfelszereltségen kívül vállalkozó cégek hálózata állna, azok berendezéseivel és fejlesztési lehetőségeivel.

A kereskedelmi televíziózás lehetőségét a kormányzat sem, csupán, mint megtűrt kísérlet tartja számon, erre bizonyság, hogy az MTV Plusz fővédnöke: Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter. És tán éppen e szándék kifejezése az, ami megerősíti: a kereskedelmi televízió Magyarországon már cseppet sem képtelenség. Meixner Zoltán

A Magyar Nemzet 1988. május 25i számából:

Madárfütty

Fennállása óta nem adott annyi néznivalót a Televízió, mint az elmúlt héten. Részletes tudósítás és közvetítés a háromnapos pártértekezletről a hét utolsó napjain erre nemcsak az ország, hanem a nagyvilág is figyelt , olyan próbatétel volt ez, amely szárnyakat adott a tévéseknek. Úgy mozogtak a nagyvonalú (nyílt, kötetlen és európai kitekintésű) televíziózás közegében, mintha világéletükben ezt gyakorolták volna.

Ráadásul éppen ezen a héten fogott kísérleti jellegű kereskedelmi program adásához a tévé. Ezt hallván okkal aggódott az, aki a Magyar Televízió technikai és szellemi "felszereltségét" ismeri, hogy géppel és kábellel sem bírják majd a kettős megterhelést, hát még szóval, szellemmel, emberrel...! Majd kiderült, hogy különösebb bajok nélkül lezajlott az MTV Plusz első félideje.

Madarakhoz illő könnyedséggel lettek úrrá a nehézségeken, az ólomlábakat és szárnyaszegettségeket meghagyták egyszerűbb időkre ha jönnek még eztán számukra és a tömegtájékoztatás egyéb munkásai számára egyszerűbb idők...

MTV Plusz

A televíziózásról szólván nem véletlenül jut az ember eszébe éppen most mindenféle madárhasonlat. Hiszen: soha még annyi madárcsicsergést nem hallgatott a néző a televízió közvetítésével, mint az elmúlt napokban. Az MTV Plusz elmés elgondolással szignáljának a bárányfelhős égboltot és a madárdalt választotta. Briliáns ötlet ez csakugyan, melyhez mérhetőt nem találni az egész műsorban. Értékét éppen a többféle jelentése adja az ügyes jelnek. Mert jelenti ez a kedves madárfütty az agresszív, támadó, magamagát a nézőre tukmáló televíziós hangvétellel szemben a szelídséget, a természetközelséget, a békességet, az idillt; és jelenti ősmagyar mondákra, klasszikus, nemzeti irodalmi sorokra utalva azt a hírtovábbító "módszert" is, amely leginkább a madarak csicsergéséhez hasonlítható.

<> énekeié Arany János a Buda halála hatodik énekében, és ennyit még az is megjegyez mifelénk a méltatlanul feledett, újrateremtett mítoszokból, aki egyébként nem sokat törődik költészettel és történelemmel, Budával, Etelével, meg az ármánykodó Detrével. A madárfüttyös jelzésre induló kereskedelmi tévé tehát nemzeti jellegét, történelmi kötődését is kinyilvánította azzal, hogy ezt a hangzást tűzte műsora élére, nem mást.

Ami a madárfütty után következik: film, mese, reklám, játék és beszélgetés a világ bármely pontjához inkább kapcsolódik, mint mihozzánk. Sorozat Kanadából, gyermekmese NSZK-ból (a magyar animációsok csupán bármunkát vállaltak nyolctíz esztendővel ezelőtt a végre hozzánk is eljutott Pumukliban); videoclipek és reklámok Európa különböző országaiból, hírek angolul, oroszul, németül és nekünk magyar nézőknek még sincs sem okunk, sem jogunk e vállalkozás nemzeti jellegét reklamálni. Hiszen az, ami ezt a televíziós "perzsavásárt" körülveszi, összetartja, jelképezi és rangjelzi az eltéveszthetetlenül és megmásíthatatlanul magyar. Még a maga nemzetközi jelentésű szótlanságával együtt is az. Mindaz, ami a madárfüttyök között az MTV Plusz cím alatt történik, lehet szeretetre méltó vagy kifogásolni való, lehet kísérleti jellegű vagy állandósuló program, mégis nyilvánvaló, hogy letagadhatatlanul és megfellebbezhetetlenül a miénk.

Az MTV Plusz a madárfüttyel csatát nyert. Meggyőzött róla (remélhetőleg) mindenkit, hogy effajta műsorra szükség van. Ha nem is mindig úgy van szükség rá, amint azt az első nekifutásra szerkesztői, rendezői képzeli .

Sorozatok

A kereskedelmi tévé tán mondani sem kell nem a kereskedőknek készül, hanem a vásárlóknak. Kis és nagy vevőknek. Belföldieknek nagyobbrészt , és külföldieknek, ha figyelnek ránk egyáltalán. Régi kereskedőiskolákat kijárt üzletemberek jól tudják, hogy minden állampolgár lehetséges vevő, korra, nemre és pénztárcavastagságra való tekintet nélkül. A kereskedő ügyességén múlik, hogy mikor és miként válik az állampolgárból vásárló. Az MTV Plusz nevű "bolti eladó" kiválóan, pontosabban: majdnem kiválóan ismerve a hazai lelkeket mindenekelőtt tévésorozatok segítségével kíván vevőt faragni a polgárból. Olyan sorozatokkal, amelyek bizonyosan sikert aratnak minálunk. Tehát: kicsit hasonlatosak a népmesékhez (a legkisebb, szegény fiúból király, azaz nagytőkés lesz), kicsit szentimentálisak (a kemény külső érzelmes atyai, hitvesi férfiúi szívet takar), és szemkápráztató szobabelsőket és kosztümöket mutatnak be. A kanadai Birodalom Rt. a filmvászonról jól ismert Kenneth Welshsel a főszerepben pontosan az a fajta tévésorozat volt, amit a televízióba belefeledkező nézők leginkább kedvelnek. És ráadásul: volt is valamelyes történelmi igazsága. (A harmincas évek gazdasági világválságáról, az Egyesült Államok és Kanada második világháborús "manővereiről", a tengerentúli szociális és szocialista mozgalmakról meglehetősen tárgyilagos képet festett a Birodalom Rt.) Szakmai értékeit sem igen lehet kifogásolni: nagyobb odafigyeléssel és igényességgel rendezte meg Denys Arcand, mint angol kollégája a Munroeval rokonlelkű Onedin kapitány ki tudja hány epizódját. Nézhetőbb film került tehát elibénk, mint például a jelenlegi sorozatkeddeket kitöltő Mindenki tanköteles című csehszlovák sorozat.

Érthetetlen viszont, hogy a nézők sokaságának ízlését szem előtt tartó sorozatszerkesztők miért nem számoltak azzal, hogy a magyar publikum történet és képéhsége még igen nagy ahhoz, hogy békésen elviselné, ha' kedvenc meséjét reklámokkal szabdalják szét. A jelenetek közé "bevágott" hazai (az MTV Plusz kedvéért meg nem javult) reklámfilmecskék csoda, hogy közbotrányt nem keltettek. (...)

Ügyetlenül és kritikátlanul gazdálkodott a felajánlott reklámfilmanyaggal az MTV Plusz és nem is csupán a filmjelenetek között, de szinte mindenütt az első adáshét alkalmával. Elfogadott olyan reklámokat, amelyeket már unos untig ismernek a nézők az első műsorból meg egyebünnen. Az új, hazai filmek pedig többségükben suták, olcsók és butuskák voltak, akár műfaji elődeik. Reklámfilmkészítő hazai elmaradottságunk akkor vált föltűnővé, amikor megjelentek a képernyőn külföldi cégek vevőfogó másodpercei. Szép színekkel, tiszta kópiákkal, csinos emberekkel és hátborzongató céltudatossággal. Nos, ezt a hátborzongató céltudatosságot kell még eltanulnia, kitanulnia a hazai kereskedelmi televíziónak. A Birodalom Rt.vel és koboldmesével megfogott néző ugyanis még nem rohan a boltokba vásárolni ezt meg azt, és nem indul dalolva robotolni, hogy összegyűjtött fillérkéin megvehessen amazt meg emezt, ha a kedve szerint való filmműsorok mellett tétova és <> programok szórják szerteszét a figyelmét.

Délelőttök és délutánok

A pompásan kitalált szignál és a leleményesen kiválasztott filmprogram körül ugyanis szinte minden tétovázott és "lötyögött" az MTV Plusz eddig látott adásaiban. A kvízekben is (ahol annyi félismeretet és <> láthatotthallhatott az ember, hogy művelődéstörténészek és tanáremberek hada se tudná <> a sok <> tudást), de még inkább A délelőtt és A délután címet viselő stúdióprogramokban. A rossz című (minek az a kiemelt, agyonhangsúlyozott határozott névelő?) beszélgetősdik a rossz emlékű Hétvége és Évvége programok életre injekciózott, fölhízlalt és fölcicomázott változatai. A televíziózás, rádiózás különböző területeiről áthívott szakemberek párba állítva meghitt, családias, közvetlen beszélgetéseket kötelesek folytatni egymással, meg a műsor vendégeivel. A kényszer, a gyakorlatlanság, a forgatókönyv nélküli álkötetlenség béklyója azonban nem tesz jót sem a közvetlenségnek, sem a meghittségnek, sem a családiasságnak. De még a másutt bebizonyított szakértelemnek sem. Kínos nevetgélések, mórikáló édeskedések, nyilvánosságra nem tartozó kollegiális haverkodások kényszerű szemlélői leszünk A délelőttök és A délutánok folyamán. Az izgalmasnak ígérkező riportokat (gazdasági vezetőkkel, politikusokkal, sportolókkal stb.) rendszerint a legizgalmasabb fordulóknál szakítja meg a <> parancsa, és amidőn éppen arról hallanánk okos szavakat, másutt külföldön miként lettek úrrá a telefontalanság baján, a háziasszony arról számol be, ő maga miért szomorú vagy hogy mit gondol a szieszta méltányos hosszúságáról. (Szieszta? Magyarországon? Hétköznap kora délután? tűnődik a néző, s eszébe ötlik, az MTV Plusz megtekintése közben talán megháborodott.)

A kísérleti jellegű MTV Plusz jelentős részét sajnos egyelőre a fecsegően semmitmondó délelőtti, délutáni stúdiófelvételek töltik ki. Aki ennek az alapjában véve helyes és időszerű televíziós vállalkozásnak a jövőjéért szurkol, tékozlásnak érzi az ily módon üresen maradó perceket, negyedórákat. És reméli, hogy e merőben újszerű televíziós igyekezet, az MTV Plusz előbbutóbb leveti utolsó, megörökölt régi "göncét", és értékes másodperceit értékes tartalmakkal hasznos hírekkel, ajánlásokkal, képekkel, időszerű és fontos beszélgetésekkel, jelentős és érdekes személyiségek bemutatásával tölti ki. Meg madárfüttyel. Lőcsei Gabriella

Lehetőség vagy kényszer a választás?

(Részletek a Magyar Közvéleménykutató Intézet részére készített tanulmányból)

Az MTV Plusz adásainak az idején az MKI adatokat gyűjtött az emberek tévénézői viselkedéséről, kétféle módon is. egyrészt a rendszeres közönségkutatás keretében a megszokott biankó műsornaplók módszerével, másrészt egy hagyományostól eltérő módszerrel, az ún. időjelöléses naplókkal. Az időjelöléses naplót országos mintán most alkalmaztuk először. Ebben az értelemben tehát a kísérleti kereskedelmi műsor közönségének a mérése is részben kísérleti módszerrel történt. A kétféle módszerrel nyert eredmények azonban a vártnál jobban eltértek egymástól, ezért az olvasó számára minden alkalommal jelezni fogjuk, hogy megállapításaink melyik becslésre támaszkodnak. A felmérésbe bevont válaszadók megoszlása a következő volt:

Népszámlálás Biankó Idejelöléses

1980 naplók naplók

1. hét 2.hét 1. hét 2. hét

s z á z a l é k b a n

Férfiak 47 45 46 44 43

Nök 53 55 54 56 57

30 éven alúliak 25 27 26 24 23

3049 évesek 35 37 38 39 39

50 éven felűliek 40 36 36 37 39

8. ált alatt 35 24 25 18 18

Középfokú 23 19 17 30 29

Felsőfokú 6 8 10 10

Budapestiek 20 19 20 19 21

Városiak 33 21 32 36 37

Közéségiek 47 49 48 45 42

Összesen: 100 100 100 100 100

A második adáshét egyszerű hétköznapjain (kedden, szerdás és csütörtökön) elért közönség mintegy 10 százalékkal volt nagyobb az előző hetinél. Ez a növekedés valószínűleg a hét végén szerzett kedvező tapasztalatoknak tulajdonítható, s egyszersmind arra is utal, hogy az MTV Plusz még nem merítette ki lehetőségeit. Az új program által elért közönség esetleg tovább növekedett volna, ha a kísérleti műsor hosszabb ideig tartott volna. Erről azonban biztosat nem mondhatunk.

Hétvégeken

Jelentős növekedést hozott a két hétvégi adásnap. A napközben (azaz 8,30tól 18 óráig) elért közönség már szombaton is közel 10 százalékkal növekedett az előző hétköznapokhoz képest, vasárnap pedig további 5 százalékkal többen néztek meg valamit az újnak ígérkező program műsorából (42 és 47 százalék). Ez a hétvégi növekmény jelentős részben az ilyenkor tévénézésre fordítható nagyobb szabadidőnek tulajdonítható, még akkor is, ha szerepe lehetett benne a figyelemfelhívó kampánynak és a hétközben szerzett pozitív tapasztalatoknak is.

Ismeretes, hogy szombaton, vasárnap és hétfőn az MTV Plusz is ún. teljes műsort sugárzott, azaz 18 után sem adta át helyét a hagyományos 2. program.

Hány nézőhöz jutott el a kísérleti műsor? Hétköznapokon

Az időjelöléses műsornaplókkal gyűjtött információk szerint az MTV Plusz az első naptári héten a felnőtt lakosság 70 százalékát, a második héten pedig 68 százalékát érte el. Az első délutánon a lakosság közel egynegyede kóstolt bele az új műsorban, s az utolsó délelőttön is körülbelül ugyanennyien láttak még belőle búcsúzóul valamennyit. Az első adáshétből fennmaradó három hétköznapon (szerdán, csütörtökön és pénteken egyaránt) a felnőtt lakosság egyharmada volt kíváncsi az MTV Plusz valamelyik aznapi műsorára. Ez az egyharmados arány az első műsorhét <>" hétköznapjain figyelmet érdemlően stabilnak mutatkozott, mivel az elért közönség napi aránya mindössze11 százalékkal növekedett. Ennek alapján a bevezető reklámkampány sikeresnek tűnik, mert az első teljes adásnapon sikerült elérni mindazokat, akik kíváncsiak voltak az új vállalkozásra, és alkalmuk volt napközben tévét nézni. Egy pusztán öngerjesztő terjedési folyamat esetében ha a tájékozódás forrása csak a műsorral való véletlen találkozás lett volna, illetve ha csak a róla alkotott személyes értesülések ösztönöztek volna a műsor keresésére minden bizonnyal valamilyen (gyors vagy lassú felfutás tanúi lehettünk volna. Ezzel együtt, tehát az esti műsorok nézőit is beleszámítva, ezen a három napon 51, 57 és 59 százalék volt az MTV Plusz által elért közönség aránya. A növekedés itt is szembeötlő, mégsem feltétlenül szükséges tendenciát keresnünk benne. Egy ilyen elemzéshez ugyanis ez a <> túlságosan egyedi volt, részben az olyan korszakos jelentőségű politikai események miatt, mint a pártértekezlet, részben az olyan <> miatt, minta hétfői Platinishow.

VALÓDI VÁLASZTÉK SZELEKTÍV FOGYASZTÁS

Szorosan vett televíziós szempontból ennek a hétvégének az igazi jelentőségét az a <> adja meg, amely egy hét múlva következett be a második csatorna használóinak számában. Közel kétszer annyian vették igénybe az ún. alternatív kínálatot a <> hétvégén, mint amikor a hagyományos második műsor jelentette a magyar alternatívát. Igaz viszont, hogy az a közönség, amelyet ezen a két napon az MTV Plusz magához vonzott, még így is csak az MTV1 mint fő program közönségének 60 70 százalékát érte el. A kísérlet tehát ebben a metszetben azt látszik bizonyítani, hogy sikerült valódi kínálatot teremteni, de (még ha a cél ez is lett volna) nem <> elhódítani a fő műsor elsőbbségét.

Sikerült viszont a következő napon, azaz hétfőn, amikor az első műsort 44 százalék, a másodikat pedig (az MTV Pluszt és a körzeti műsorokat együtt) 61 százalék nézte. Ezt a fordított helyzetet mindenekelőtt az magyarázza, hogy ezen a napon a műsorstruktúrát tekintve is megfordult a két program közötti viszony, mivel az MTV1 csak délutántól, az MTV Plusz viszont egész nap sugárzott műsort.

Már az eddigiekből is következik, hogy megnövekedett azoknak a nézőknek a száma, akik igyekeztek kihasználni a megélénkült kínálatot. A "pluszos" hétvége adatait közelebbről vizsgálva azt találjuk, hogy szombaton 37, vasárnap pedig 34 százalék nézte csak az 1es műsort, 6 és 8 százalék pedig csak a <>. Ugyanakkor 45 49 százalék ezen a két napon mindkét program kínálatából választott magának néznivalót, azaz szelektíven televíziózott. Egy héttel később 26 27 százalékra állt vissza a két programból "válogató" nézők aránya, (ismét) 56 61 százalék ragaszkodott az egyes műsorhoz, s végül 3 és 2 százalék a ketteshez. (A többiek nem televízióztak.)

Mindezek azt jelzik, hogy a Magyar Televízió első és második programjának napjaiban megszokott munkamegosztása mellett, még hétvégeken is a lakosságnak alig több mint egynegyede keres (illetve talál) magának néznivalót ugyanazon a napon mindkét program műsorában. Ezt a helyzetet jelentősen sikerült meghaladni az MTV Plusz kínálatával, mivel ebben az esetben tíz közül naponta négyenöten szelektíven televízióztak. S hogy ez milyen jelentős mértékben a választékon, nem pedig a nézők konzervativizmusán múlik, azt jól példázzák a <> hétfői adásnap megfelelő adatai. Ezen a napon ugyanúgy 27 százalék nézte mindkét programot, akárcsak a <> nélküli hétvégén, kétszer annyian ragaszkodtak ezúttal az MTV Pluszhoz, mint az MTV1hez (34 és 17 százalék).

DÉLELŐTT VAGY DÉLUTÁN?

Már egy ilyen viszonylag rövid időszak alatt is változott a közönség viselkedése. A nézőszám elsősorban a délutáni műsoridőszakban növekedett. A két adáshét háromhárom egyszerű hétköznapján a délelőttönként elért közönség ÁTLAGOSAN 18ról 22 százalékra, míg a délutánonként elért közönség 27ről 39 százalékra növekedett.

Leíró értelemben az MTV Plusz délelőtti műsorai pünkösd után kevesebb nézőhöz jutottak el, mint annak előtte, a délutáni műsorok pedig csak alig valamivel többhöz. Az ún. teljes heti adatok azonban közvetlenül nem hasonlíthatók össze, mivel az MTV Plusz az első naptári hétnek az elején, a másodiknak pedig a végén nem sugárzott műsort (hétvégehatás). A napi és a heti adatok közötti ellentmondás másik lehetséges feloldása az lenne, hogy az új műsornak már a második héten kialakult egy kezdeti törzsközönsége, vagy szárazabb megfogalmazásban: csökkent a közönség cserélődése (törzsközönséghatás). Az ún. <> és a "törzsközönséghatás" szétválasztása érdekében le kellett mondanunk a kétféleképpen is torzított <> mutatójáról, és e helyett viszonyítási alapként a "többnapi elért közönség" mutatóját alkalmaztuk.

Ily módon kiderült, hogy nem csökkent, hanem növekedett a két összehasonlítható időszakban elért teljes közönség (43ról 55 százalékra). Vagyis a látszólagos csökkenés az első héten érvényesülő "hétvégehatásnak" tulajdonítható. Másodikként az derült ki, hogy ennek ellenére érvényesült bizonyos <> is, de ez nem volt olyan erős, hogy komolyan számolni kellene vele, mint a változásokat indukáló tényezővel. Végül az is kiderült, hogy délelőtt inkább az alkalmi, délután viszont inkább a rendszeres nézők tábora növekedett.

VÁLTOZÓ KÖZÖNSÉGÖSSZETÉTEL

Általánosságban szólva csak annyit mondhatunk, hogy a kísérleti kereskedelmi műsort a fiatalabb, az általános és középfokú végzettséggel rendelkező nézők közülük is elsősorban a budapestiek kísérték figyelemmel az átlagosnál nagyobb arányban.

Az első héten inkább a nők nézték a műsort, később enyhe férfi túlsúly keletkezett a közönségben.

Egy hét alatt sokat <<öregedet>> az MTV Plusz közönsége. A délelőtti időszakban még csökkent is a fiatalok, délután viszont jelentősen növekedett az idősebb nézők aránya.

Szinte az iskolai végzettséggel fordított arányban nőtt a délutáni nézőtábor az első adáshét hétköznapjaihoz képest, míg délelőtt kevesebben és főleg általános iskolai végzettségűek kaptak rá az MTV Plusz kínálatára. A fordulat az első hét végén következett be. Vasárnapig ARÁNYOSAN a felsőfokú végzettségűek közül volt az új műsornak a legtöbb nézője, hétfőtől már nem. Ez a <> átrétegződés egyfelől az iskolázottabb rétegek gyors, helyzetfelmérő érdeklődésével, másfelől az iskolázatlan rétegek lassúbb reagálásával magyarázható.

Mintha városon jobban visszhangzott volna a madárfütty, legalábbis az MTV Plusz szigánáljában. Az újfajta kínálatot először a budapestiek és a vidéki városiak fedezték fel. A második hét három hétköznapján viszont főleg fővárosiak és falvakban, községekben élők vették fel a programjukba, hogy egy időre leülnek az MTV Plusz képernyője elé.

AZONOS HELYEN AZONOS MŰSOR

Az MTV Plusz egyik újdonsága az volt, hogy a szerkesztők egy állandó jellegű szerkezeti sémába illesztették a napi műsorokat. A <> délelőtti és délutáni műsorsávokban elért közönség nagyságát a két műsorhét hétköznapjain az 1. táblázat mutatja.

Az idegen nyelvű Híradók viszonylag kis közönsége semmiképp sem minősíti ezt a rendkívül fontos szolgáltatást. De ez a kijelentés hogy ti. a mérsékelt érdeklődés éppen a csekély nyelvtudású közönséget minősíti fordítva is csak akkor lenne igaz, hogy ezek a Híradók lényegesen különböztek volna a magyartól. Ez azonban nem így volt, és némi megfontolás után belátható, hogy nem is lehetett volna így. Más kérdés, hogy a magyar nyelvű Híradók iránt sem mutatkozott különösebb érdeklődés, csupán a reggeli Híradó közönsége volt valamelyest nagyobb, ami már a bejáródás jeleként értelmezhető.

A második héten a délelőtti és délutáni gyermeksáv műsorai egyaránt nagyobb közönséghez jutottak el. A gyemeksáv(ok) sikerének megítélésében azonban szintén csak a célközönség viselkedése lehet az igazán mérvadó. Ezzel kapcsolatban külön kommentár nélkül adjuk meg a 2. táblázatban a két gyermekeknek szánt sorozat hétköznapokon elért átlagos nézettségét a 317 éves korosztály körében.

A játékok közül a legtöbben a Videórébuszt, illetőleg a Mozaikot, legkevesebben pedig a Torpedót látták a most vizsgált 33 hétköznapon. Ebben természetesen inkább a műsorkörnyezet hatása tükröződik, mint az, hogy a nézők melyik játékot mennyire kedvelték meg. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy vajon egy jó játék toborozza -e inkábba közönséget egy utána következő műsorhoz, vagy inkább egy sikeres műsor "előszobájában" válhat egy televíziós játék népszerűvé. S vajon: lesze ebben különbség a mai állapothoz képest, ha nálunk is gyökeret ver a kereskedelmi műsorszórás?

A <>, a rockműsor és a két sorozat voltak az MTV Plusz szerkezetének a tartópillérei. Közülük is elsősorban a sorozatok. A sorozatokat nézők aránya a második héten a férfiak és a középiskolai végzettségűek körében lett a legmagasabb (megelőzve ezzel a nőket, valamint az általános és főiskolai végzettségűeket), az idősebbek és a községekben lakók pedig felzárkóztak a fiatalok és a budapestiek mögé. Miközben a "szabványosított" struktúrát életre keltő stúdióműsor délelőtt még növelni is tudta nézőinek számát, a délutáni időszakban (a második hétre) elvesztette nézőtáborának felét. Főleg a fiatalabbak, az iskolázottabbak és a (fő)városiak fordultak el tőle. (Csak egy példa: az általános iskolát nem végzettek körében 19ről 12 százalékra, a diplomások körében viszont 36ról 15 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a vizsgált háromhárom nap alatt láttak valamennyit << délután>>ból.

EGY ÁTLAGOS HÉTKÖZNAP ÉS A HÉTVÉGE

Az első és a második adáshét (már többször említett három-három hétköznapján, az időjelzéses naplókkal mért nézettségi adatok átlagait tartalmazza negyedóránként. Az ábra bal oldalán az MTV1, jobb oldalán pedig az MTV Plusz közönségnagyságát ábrázoló diagram látható. A pontos nézettségi adatok a diagramok és az időskálák közötti két számoszlopból olvashatók le. Ennek az ábrának az értelmezését terjedelmi okokból az olvasóra kell bíznunk. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az MTV1 a kereskedelmi műsor adásidejének jelentős részében nem sugárzott műsort, ami az MTV Plusz mint kísérlet számára kedvező körülményt jelentett. Szombaton, vasárnap és hétfőn este, amikor a hagyományos második programot mintegy helyettesítve, valódi versenyhelyzetben kellett helytállnia az elsővel szemben, akkor az MTV Plusz sem tudott még egyenrangú versenytárs lenni.

MENNYI A HATVAN?

Eddig főleg az adott időszakokban elért teljes közönség nagyságára és szerkezetére voltunk tekintettel, mert ilyen elemzésre most először nyílt lehetőségünk, s éppen az időjelöléses módszer alkalmazása révén. Másik elemzési szempontként az aktuális nézettséget és annak időbeli alakulását használtuk. A Figyelő ez évi 17. számában MEIXNER ZOLTÁN a 60 százalékos nézettséget állította sikerkritériumként a kísérleti kereskedelmi műsor elé. A számára kedvezőbb képet mutató időjelöléses módszerszerint ennek a követelménynek az MTV Plusz még csúcsidőszakaiban is csak a felét érte el.

(Az eredeti kiadvány 42.oldalán lévő grafikon itt nem jeleníthető meg!)

Az új műsornak a hétköznapokra számított átlagos nézettsége vagy a már elfogadottnak számító szakkifejezéssel: kihasználtsága 9 a biankó naplók szerint 6, az időjelöléses naplók szerint pedig 11 százalék volt. E két utóbbi adat között kétségtelenül jelentős különbség van, amely az eltérő módszerek alkalmazásából és a minták jelentős torzulásaiból származik. Ezek az adatok azonban külön-külön és együtt is ahhoz a kérdéshez vezetnek, hogy vajon milyen változtatást eredményezett az MTV Plusz egyelőre ideiglenes felbukkanása a magyar televíziózás keresleti és kínálati szerkezetében? Erről tájékoztat a táblázat.

AZ ADÁSIDŐ ÉS A NÉZETT IDŐ MEGOSZLÁSA, VALAMINT A KIHASZNÁLTSÁG ALAKULÁSA A KÍSÉRLETI ÉS A KONTROLLIDŐSZAKOK HÉTKÖZNAPJAIBAN

KONTROLLIDŐSZAK

Biankó naplókkalMTV1MTV2 MTV Plusz % Összesen

AdásidőMTV164 MTV2 36MTV Plusz % Összesen100

Nézett idő MTV1 86MTV214MTV Plusz % Összesen100

Kihasználtság MTV1 19MTV2 6MTV Plusz % Összesen 14

KÍSÉRLETI IDŐSZAK MTV1 MTV2 MTV Plusz % Összesen

Biankó naplókkal MTV1 MTV2 MTV Plusz % Összesen

Adásidő MTV138 MTV2 21MTV Plusz % 41Összesen100

Nézett idő MTV166 MTV2 8MTV Plusz % 26 Összesen100

Kihasználtság MTV1 17MTV2 3MTV Plusz % 6Összesen 10

Időjelöléses naplókkal MTV1 (38)MTV2 (21)MTV Plusz % (41)Összesen(100)

Adásidő MTV1 MTV2 MTV Plusz % Összesen

Nézett időMTV1 60MTV2 9MTV Plusz %31Összesen100

Kihasználtság MTV1 23MTV2 7MTV Plusz % 11Összesen 15

A táblázat adatai a HÉTKÖZNAPI átlagos adásidők és az ugyanebben az időben tévénézésre fordított átlagidők megoszlását mutatják az MTV programjai között, mégpedig a kísérleti és egy kontrollnak tekintett időszakban. Kontrollidőszakként kétkét olyan műsorhetet választottunk, amelyek (egyegy hét kihagyással) megelőzték, illetve követték a kísérleti időszakot. 10

A kísérleti időszakban bekövetkezett legfontosabb változás az volt, hogy kétharmadával növekedett az MTV programjainak teljes adásideje (14ről 23,3 órára, azaz 67 százalékkal). Más szóval: az MTV Plusz belépése hétköznapokon teljes egészében az adásidő növekedését jelentette. Ez az adásidő többlet főleg olyan napszak(ok)ra esett, amikor az MTV Plusznak nem volt magyar versenytársa, mert ott az MTV1 nem sugárzott műsort. Ennek előnyeiről már szóltunk, most a hátrányait kell megemlítenünk. Az MTV Plusznak ugyanis olyan területet kellett <>, amit eddig hagyományosan holt időnek tekintettünk, ahol nézők híján nem lehet rentábilis műsort létesíteni. S mint az a nézettségi görbe (hétköznapi) profiljából kitűnik, az MTV Plusznak is csak szűkítenie sikerült a kora délutáni időszakban mutatkozó keresleti teknőt. Kérdés: milyen áron? A kísérletet megelőző és követő kontroll időszakban az adásidő 64:36 arányban oszlott meg az MTV egyes és kettes programja között. A kísérleti időszakban a legtöbb műsort a <> sugározta (41 százalékot), csaknem ugyanennyit az egyes (36 százalékot) és 21 százalékot a kettes programon. Vagyis a kínálat jelentősen kibővült, szerkezetileg pedig átalakult.

Sokkal kevésbé változott a fogyasztás, azaz a tévénézés mennyisége és szerkezete. Erre vonatkozó ÖSSZEHASONLÍTÓ adatokkal csak a hagyományos, biankómódszerrel végzett vizsgálatokból rendelkezünk. Ezek szerint a (hétköz)napi tévénézés átlagideje közel két órától mindössze kettő és egynegyed órára növekedett a kísérleti időszakban (117ről 135 percre, azaz 15 százalékkal). Az időjelöléses módszerrel ennél lényegesen több, éppen három és fél órát kitevő tévénézést regisztráltunk az MTV Plusz hétköznapjain. 11 Ennek ellenére az eltérő módszerrel mért kétféle időtartam belső megoszlása hasonlóan alakult.

A kontroll időszakban száz percnyi tévénézéssel töltött időből 86ot az egyes, 14et pedig a kettes program műsorának nézésére fordított az átlagnéző. A kísérleti időszakban a tévénézésre fordított időnek egynegyedét (26 százalékát) foglalta el az MTV Plusz; 86ról 66 százalékra csökkent az egyes program részaránya, és 14ről 8ra módosult a kettes program részesedése. A három program "piaci részesedése" az időjelöléses módszer szerint is hasonló volt, de valamivel kisebb rész jutott a nézett időből az egyes programnak (60 százalék) és nagyobb a <> (31 százalék).

Ugyanezt más aspektusból szemlélve azt mondhatjuk, hogy a Magyar Televízió a kontroll időszakban (és jelenleg is) a műsoridő 64 százalékával elégítette ki a kereslet 86 százalékát az egyesen, a műsoridő további 36 százalékával pedig a kereslet fennmaradó 14 százalékát a kettesen. Ehhez képest a kísérleti időszakban az MTV1 által elfoglalt közel 40 százaléknyi műsoridőre még mindig a nézett idő 60 66 százaléka jutott, s az ugyancsak körülbelül 40 százalékot kitöltő MTV Pluszra csupán 2631 százaléka. Végül az MTV2 műsoridő kb. 20 százalékával a nézett idő 8 9 százalékát kötötte le. Ezek az adatok elgondolkodtatóak. Lényegüket úgy foglalhatjuk össze, hogy az adásidőben sokkal jelentősebb szerkezeti változás zajlott le, mint a tévénézésre fordított idő szerkezetében. Az említettek még világosabban állnak előttünk, ha (feltételesen) összevonjuk az MTV2 és az MTV Plusz megfelelő arányait. Ekkor azt látjuk, hogy miközben az egyes és a kettes program adásideje 64:36ról 38:62re változott, addig a nézett idő arányai <> 86:14ről 66:34re (illetve 60."64re). Rögtön hozzá kell tennünk ehhez, hogy ez a <> a kora délutáni keresleti teknőre tekintettel jelentős eredménynek könyvelhető el.

Legalább további két kérdés következik az imént mondottakból. Az egyik: volte elszívó hatása az MTV Plusznak az egyes és a hagyományos kettes program nézőtáborára? A nézett időre vonatkozó biankó adatokon végzett összehasonlítás tanúsága szerint érvényesült ilyen elszívó hatás. A (hétköznapokon csak) napközben sugárzott kereskedelmi műsor nézésére az emberek átlagosan napi 36 percet fordítottak. Az új program ennek a 36 percnek pontosan a felét a javarészt este sugárzott két régitől hódította el, s csak a másik felét kötötte le új szerzeményként abból az időből, amit az emberek egyébként másra fordítottak volna. (Az egyes műsor nézésére fordított idő 100ról 89 percre, a kettesé pedig napi 17ről 10 percre csökkent.) Joggal merül fel persze az is, hogy vajon mekkora lenne ez az elszívó hatás, ha a mai kettes műsor helyét a jövőben egy kereskedelmi műsor foglalná el. Egy ilyen műsor feltételei és funkciói annyira eltérőek lennének a szóban forgó kísérleti adáséitól, hogy egyelőre semmilyen becslést sem tudunk tenni ezzel kapcsolatban.

A másik kérdés: változott-e a Magyar Televízió anyagitárgyi értelemben vett hatékonysága a kereskedelmi műsor kísérleti időszakában? Ennek vizsgálata során két tényezőt kellene figyelembe venni: az átlagos nézettséget (vagy kihasználtságot) és a költséget. Ebből most a kihasználtság áttekintésére van lehetőségünk. A feltett kérdésre tehát, hogy változott-e a kihasználtság igenlően, de negatív értelemben kell válaszolnunk. Igen, változott. Mégpedig közel egyharmadával csökkent az MTV műsoridejének kihasználtsága az MTV Plusz kísérleti időszakában.

A kísérleti időszak hétköznapjain 10 százalékra esett vissza a kihasználtság a kontroll időszak 14 százalékához képest. Az egyes és a kettes program kihasználtságának csökkenésében lényegében a <> már említett elszívó hatása tükröződik (az MTV1 esetében 19ről 17 százalékra, az MTV2 esetében pedig 6ról 3 százalékra csökkent a kihasználtság). Végül az MTV Plusz éppen akkora kihasználtságot tudott elérni, de napközben, mint a hagyományos MTV2, az egyessel szemben este (6 százalékot).

Egészében véve mindez annak a következménye, hogy miközben az adásidő 67 százalékkal nőtt, a nézett idő mindössze 15 százalékkal. S történt mindez főleg olyan napszak(ok)ban, amikor korábban még nem volt az éterben magyar tévéműsor. Ezzel az MTV Plusz mint kísérlet éles megvilágításba helyezett egy fontos felismerést a hatékonyság szempontjából. Nevezetesen azt, hogy a kínálat bővítése szükségszerűen növeli az egy <> jutó fajlagos költséget. Ennek az az oka, hogy a <> nem olyan darabárú, amelyből annyi készül(het), amennyit a fogyasztó megvásárol, hanem mindig a csökkenő kihasználtságú teljes kínálatot kell (valakinek) megfizetni. A kihasználtság ugyanis törvényszerűen csökkenő tendenciát követ mindenütt, ahol egy (vagy több) program már többé-kevésbé kielégíti a létező igényeket, vagy ahol már eleve csak csekély mértékű potenciális közönség lelhető fel. A dilemmát az okozza, hogy a televízió egyszerre lenne érdekelt a kínálat bővítésében és a fajlagos költségek csökkentésében.

Az utóbbi cél elérésének látszólag legegyszerűbb módja az lenne, ha a televízió napi "x" percben csak a monoszkópot sugározná, és ennek megtekintése mindenki számára kötelező lenne. De még ebben az abszurd esetben is rövidesen felmerülne az alternatív kínálat és a "műsoridő" kiterjesztésének igénye. A kínálat bővítése viszont csak újabb források bevonásával lehetséges. S'ezzel a kör bezárult. Vagyis az MTV Plusz hatékonyságát is csak azon az alapon lehet megítélni, hogy a kínálat bővítéséhez nálunk eddig feltáratlan forrásokat mobilizált. Erdősi Sándor

Az MTV Plusz vendégel voltak:

Albert Flórián, Alvics Gyula, Bálint György, Benkó Sándor, Bereczky Lóránt, Boglár Lajos, Bölcs István, Buzánszky Jenő, Csepregi Éva, Cserhalmi György, Deák B. Ferenc, Dés László, Fudi Zsilák György, F. Nagy Angéla, Dr. Görbe László, Grosics Gyula, Dr. Györffy István, Hermann Imre, Hidegkúti Nándor, Illés György, Juhász Előd, Kerényi Imre, Kerényi József, Kolozsvári Grandpierre Emil, Korbuly József, Kurucz Román, Lajos Tamás, Lantos Mihály, Lukácsi Katalin, Marjai József, Márta István, Meloccó Miklós, Mészáros Kálmán, Müller Péter, Novobáczky Sándor, Dr. Oláh Andor, Dr. Ország Mihály, Pataki Jenő, Pászthy Júlia, Dr. Pál Tamás, Páskándi Géza, Pasquletti Gergely, Pasquletti Zsófia, Puskás Ferenc, Rajki Béla, Regöczy Krisztina, Rubik Ernő, Sinkó Andrea, Schmitt Pál, Schubert Éva, Széchenyi Józsefné, Székács Anna, Székhelyi József, Szegő András, Szenes Iván, Szilágyi Tibor, Sztankay István, Szűr Szabó József, Tolnai Klári, Tófalvy Gyula, Török Péter, Ungár Anikó, Dr. Varga Zoltán, Zsíros Géza." eddig a megjelölt korabeli forrás "Az MTV Plusz, írásban és képben" (A kiadásért felt: dr. Bayer József, felelős szerkesztő: Dr. Cotel Kornél volt) szó szerinti szöveghű közlése.

Érdemes tovább keresni és idézni korabeli publikációkat:

Godó János és Rosner Imre a Jelkép című szakmai folyóirat 1988/4. számában közölte a TK kutatási eredményeit a műsorral kapcsolatban, alábbiakban a korabeli cikk, szószerinti, szöveghű anyaga olvasható:

"Gadó János Rosner Imre: Kinek volt plusz az MTV Plusz?

1988 első félévének legnagyobb hazai televíziós eseménye május 17. és 27. között a kísérleti kereskedelmi televízió megjelenése volt, mellyel kapcsolatban többféle vizsgálat is folyt. Az alábbi írás az MTV Pluszról készült közvéleménykutatás eredményeiről tájékoztat.

1988. június l-én, öt nappal az MTV Plusz utolsó adása után, egy kétezer fős, országos reprezentatív mintának akik korábban az MTV Plusz <> naplóját is kitöltötték kérdőíveket küldtünk ki. Ezekben azt tudakoltuk, miként vélekedtek a nézők az újfajta kereskedelmi műsorról. A visszaérkező 750 kérdőívből 628 bizonyult használhatónak, beszámolónk ezeken alapul. Összehasonlításul az MTV Plusz műsorát, valamint a tévé első és második programját leosztályoztattuk az iskolai osztályzatokkal. A válaszolóknak a kísérleti adás műsora tetszett a legjobban: 4,5es tetszésátlagot ért el, míg az első csatorna 3,7es, a második pedig 3,5ös átlagot kapott.

A válaszolók kétharmada találta jobbnak az MTV Pluszt a hagyományos csatornáknál, további egynegyede pedig nem találta se jobbnak, se rosszabbnak. Mindössze hét százalék volt azok aránya, akik alacsonyabb osztályzatot adtak a kísérleti adásnak, mint a két hagyományos adás valamelyikének. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy mint a későbbi kérdésekből kiderül a válaszolók 91 százaléka vélekedett úgy, hogy a második csatorna műsora ezentúl olyan lehetne, mint az MTV Plusz, valószínűnek tartjuk, hogy válaszolóink közt a lakosság átlagát meghaladó arányban vannak olyanok, akiknek tetszett a kereskedelmi adás. Elég kézenfekvőnek tűnik, hogy azok éreztek késztetést a kérdőív visszaküldésére, akiknek tetszett az újfajta műsor. Közölt adatainkat és következtetéseinket ennek fényében kell tekinteni.

Azoknak, akik látták az MTV Pluszt, háromnegyede említett valami olyasmit, ami nagyon tetszett a műsorban. Az említések két csoportra oszthatók: az elsőbe azok tartoznak, amelyek a műsor egészére vonatkoznak, a másodikba pedig azok, melyekben konkrét műsorelemek szerepelnek. Az első csoport leggyakoribb említései a műsor jó szerkesztése (elegáns, jó ritmusú, pergő, könnyed, változatos), folyamatos, egész napos jellege, a műsorvezetés közvetlensége, fesztelensége. A második csoportban a legtöbbet a jó filmeket, a telefonos játékokat és a gyermekműsorokat említették.

Arra a kérdésre, hogy mi nem tetszett az MTV Pluszban, a választók egynegyede említett valamit. A nemtetszést elsősorban a filmeket megszakító reklámok váltották ki, valamint az, hogy a műsor hétköznapokon 18 órakor megszakadt, így azok, akik napközben dolgoztak, nem láthatták az adást.

Mindkét esetben (ti. a <<"tetszett>> és a <> válaszoknál) a diplomával rendelkezők és a 18 29 év közöttiek voltak a legaktívabb válaszolók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen csoportok körében az MTV Plusz az átlagnál nagyobb sikert aratott. Főként a diplomások esetében inkább arról van szó, hogy az átlagnál aktívabban, nagyobb figyelemmel kísérik a műsorokat. A körükben mért tetszés ugyanis nem tér el az átlagtól. A tetszés, a nézettség és az aktív tévénézés kapcsolatára még visszatérünk.

Műsorvezetés

Ez <> ez a fajta műsorvezetés, tíz százalék ambivalensen viszonyult hozzá, és csupán három százalékuk mondta azt, hogy "nem tetszett".

A már ismertetett ötfokú skálával leosztályoztattuk a műsorvezetőket is. Közülük azok kapták a legmagasabb pontszámot, akiket a közönség már hosszabb ideje láthat a képernyőn. A nézők általi ismertség volt tehát az a tényező, amely a műsorvezetők osztályzatait alapvetően befolyásolta. Ezen túlmenően az alábbi másodlagos tendenciák érvényesültek:

A férfi nézők általában alacsonyabb osztályzatokat adtak mindenkinek, mint a nők, csupán az új, fiatal műsorvezető nőket pontozták magasabbra, mint a női nézők.

Életkor szerint a következő tendencia figyelhető meg: az idősebbek a már ismert műsorvezetőknek magasabb pontszámot adtak, mint a fiatalok. A fiatalok viszont az új műsorvezetőket értékelték magasabbra, mint az idősebb korosztály. (Azonban a fiatalok körében is a <> műsorvezetők kaptak magasabb pontszámot, ami a korábban jelzett tendencia érvényesülését mutatja.)

Minél alacsonyabb végzettségű volt a válaszoló, annál nagyobb valószínűséggel adott magasabb tetszéspontot a műsorvezetőnek.

Település szerint vizsgálva a válaszolók megoszlását azt láthatjuk, hogy mindenkor a budapestiek adták a legalacsonyabb pontszámot, és az esetek többségében a községek lakói a legmagasabbat.

Ami az MTV Plusz meghívott vendégeit illeti, a nézők közül 51 százalék tudott említeni olyan vendéget a műsorból, akire szívesen emlékszik vissza. A vendégek közül a legtöbben az aranycsapatra (25%) emlékeztek vissza, a sosemvolt aranykor utáni nosztalgia jegyében. "

Birodalom RT

Külön kérdést tettünk föl a Birodalom RT című sorozat nézettségére és tetszésére vonatkozóan. Eredményeink szerint a válaszolók átlagosan három folytatást láttak a sorozatból. Minden negyedik válaszoló egyáltalán nem nézte, minden ötödik pedig mind a hat folytatást látta. A nők valamivel többet nézték, mint a férfiak. A sorozat nézettsége egyértelműen emelkedett az életkorral, és csökkent az iskolai végzettséggel. Települések szerint különösebb eltérés nem mutatkozott.

Az 1től 5ig terjedő skálán a tetszési átlag a 4es volt. A nőknek valamivel jobban tetszett, mint a férfiaknak. Életkor szerint a választóvonal a negyven év alattiak és fölöttiek között húzódott. A fiatalabb korosztálynak kevésbé tetszett a sorozat, mint az idősebbeknek. Az iskolai végzettség szerinti bontásban csak az érettségizettek értékelték a sorozatot 4nél valamivel alacsonyabbra. A leg egyértelműbb tendencia a nézettség és a tetszés között mutatkozott. Minél többet látott valaki a sorozatból, annál magasabb tetszéspontot adott. E tendencia alól egyetlen életkori, iskolai végzettségi stb. társadalmi csoport sem volt kivétel.

Televíziós játékok

Az MTV Plusz játékait is egy ötfokú skálán osztályoztattuk le. Az ítéletek között csekély eltérést tapasztaltunk. A három játék tetszése a 4es átlag fölött mozgott. A játékokat a fiatalok kedvelték a leginkább, a hatvan éven felüliek pedig legkevésbé.

A felsőfokú végzettségűek körében örvendtek a játékok a legkisebb népszerűségnek, így a Torpedó még annyira sem volt népszerű körükben (3,6os átlag), mint a legfeljebb általános iskolát végzettek körében a VideoRébusz (4,2es átlag), ami összességében a legkevésbé nyerte meg a nézők tetszését.

A budapestiek mindhárom játékot alacsonyabb osztályzatokkal illették, mint a vidéki városok és községek lakói, pedig nekik volt a legnagyobb esélyük arra, hogy a játékban részt vegyenek. A játékok esélyeit az eddigi televíziós telefonos játékokhoz képest a nézők majd kétharmada nagyobbnak tartotta (egyharmada ugyanakkorának és 5 százalék kisebbnek). Minél nagyobbnak tartották a nyerési esélyt, annál nagyobb valószínűséggel adtak magasabb osztályzatot a játékoknak. E szabály alól csak a diplomások jelentettek kivételt, akik a jó nyerési esély ellenére is nemtetszésüknek adtak kifejezést.

Reklám

A válaszolók fele úgy vélte, hogy az MTV Plusz reklámjai jobbak voltak a tévében addig látottaknál, negyven százalékuk nem talált különbséget. Az előző véleményt legkevésbé a 60 éven felüliek osztották, leginkább pedig a 40 60 év közöttiek. Egyéb dimenziókban nem mutatkozott számottevő különbség.

A reklámok általában pozitív megítélése ugyanakkor nem zárta ki, hogy a kérdezettek ne sokallják a reklám mennyiségét a kísérleti adásban. A kérdezettek egynegyede vélekedett így, hatvanhárom százalékuk azonban nem kifogásolta a mennyiséget. Az életkor mentén fölfelé, az iskolai végzettég mentén pedig lefelé nőtt azok aránya, akik sokallták a reklámot.

Ha egy filmet megszakítanak reklámokkal, az a kérdezettek 82 százaléka szerint zavarja a nézőket, 38 százalék szerint nagyon, 44 százalék szerint kicsit. A "nagyon zavarja" véleményt az átlagnál nagyobb arányban osztották a nők és hatvan éven felüliek. A felsőfokú végzettségűek inkább a "kicsit zavarja" véleményre hajlottak.

Mivel valójában csak a Birodalom RT című sorozat egyes adásait szakították meg a reklámok, a fenti kérdést összevetettük a filmsorozat nézettségi adataival. Azt találtuk, hogy akik nézték a sorozatot, azok sokkal kevésbé találták zavarónak a reklámbejátszásokat, mint azok, akik az ilyet csak hírből (vagy más ország tévéadásaiból) ismerik.

A válaszolók huszonegy százaléka említett olyan reklámot, mely különösen tetszett neki. Az átlagnál nagyobb arányban volt kedvenc reklámjuk a legfiatalabbaknak és a 4050 év közöttieknek. Az iskolai végzettséggel párhuzamosan emelkedik az ilyen említések gyakorisága, a diplomásoknak már harminchat százaléka tett említést olyan reklámról, ami különösen tetszett neki.

Azonban: ha valaki úgy nyilatkozik, hogy szereti a reklámokat, attól még lehet passzív reklámbefogadó (aki a reklámot nem választott műsorként nézi). Akik az MTV Plusz reklámjait az eddigieknél jobbnak tartották (a kérdezettek fele), azoknak is csak egyharmada volt képes (vagy akart) legalább egy reklámra visszaemlékezni. A diplomások viszont, noha nem kedvelték jobban az MTV Plusz reklámjait az átlagnál, majdnem felerészben tudtak legalább egy reklámot felidézni. A válaszolók nyolc százaléka említett olyan reklámot, ami nem tetszett neki. Minél jobban értékelte valaki a reklámot, annál szórakoztatóbbnak tartotta az MTV Plusz egész műsorát általában. (A diplomások kivételt képeznek e szabály alól.) Ezt úgy is értékelhetjük, hogy a nézők jelentős része a reklámot a szórakoztatás egyik fajtájának tekinti.

Szórakoztatás vagy tájékoztatás

Arra a kérdésre, hogy melyik ország televíziójához hasonlít leginkább az MTV Plusz, a kérdezettek kétharmada nem tudott válaszolni. 13 százalék angol vagy amerikai tévékhez vélte hasonlónak, 9 százalékuk pedig német vagy osztrák adóhoz. A "nem tudom" válaszok az iskolai végzettség növekedésével fogytak hatvankilenc százalékról (8 osztály alattiak) ötven százalékra (diplomások). Azok tudtak leginkább válaszolni erre a kérdésre, akik már láttak műholdas adást. Akik a Sky vagy a Super Channel műsorát már látták, azoknak ötven százaléka angol vagy amerikai adáshoz hasonlították az MTV Pluszt. Szocialista ország televíziójára viszont csak hat százalék szavazott.

Ezután tizennyolc jelzőt soroltunk föl, kérvén a válaszolókat, hogy állapítsák meg, mennyire jellemzők ezek az MTV Pluszra. Leginkább az alábbiakat érezték találónak: szórakoztató, változatos, érdekes, kellemes, kulturált. Legkevésbé jellemző szerintük: alapos, hiteles, izgalmas, hasznos, eredeti. Itt jól láthatóan elkülönül egymástól a szórakoztatás és a tájékoztatás; az előbbit jellemzőnek tartják, az utóbbit viszont jóval kevésbé. (Ez nem jelenti azt, hogy a tájékoztató funkcióra senki sem adott magasabb osztályzatot, csupán azt, hogy kevesebben.) Ez a tendencia minden rétegnél megfigyelhető. Két rétegnél találunk kisebb eltérést: 1. A diplomásoknál is elkülönül a két jelzőcsoport, de a nem jellemző tulajdonságok közé náluk bekerül még a "jól áttekinthető", és ők általában alacsonyabb osztályzatokat adnak; 2. A harminc éven aluli fiatalok viszont az átlagnál nagylelkűbben adják a jó osztályzatokat.

Minél többet nézte valaki az adást, annál jobban értékelte a szórakoztató funkciót. A tájékoztató funkcióra csak azok adtak magasabb osztályzatot, akik mindennap nézték az MTV Plusz adásait.

A szórakoztató funkciót a fiatalok találták a legjellemzőbbnek, legkevésbé jellemzőnek pedig az idősebbek. Ha az iskolai végzettséget tekintjük, messze a diplomások adták a legalacsonyabb osztályzatokat, utánuk pedig a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségűek következtek. Település szerint a budapestiek mutatkoztak a legkritikusabbnak.

A tájékoztató funkció megítélésében a különböző korosztályok között csak egy lényegesebb eltérés mutatkozik: az 5060 év közöttiek ezt az átlagnál sokkal jellemzőbbnek tartják az MTV Pluszra. Iskolai végzettség szerint a diplomások alacsony osztályzatai szembetűnőek. A településeket tekintve a fővárosiak az átlagnál rosszabb osztályzatokat adtak a tájékoztatásra, míg a megyeközpontok lakói, akik nagyon jellemzőnek tartották a szórakoztatási funkciót, most úgy vélekedtek, hogy a tájékoztatás kevéssé jellemző az MTV Pluszra.

Mitől függ az MTV Plusz műsora?

Ennek megválaszolásához hat tényezőt neveztünk meg, melyeket a már ismertetett módon osztályoztattunk le, külön az MTVre és az MTV Pluszra. Az les az <>, az 5ös pedig a "nagyon függ" alternatívát jelentette. Az alábbiakban a válaszok átlagát, valamint a változások nagyságát és irányát mutatjuk be:

Mitől függ az MTVPlusz műsora?

az MTV (Plusz) vezetőinek elképzeléseitől MTV 3,8 MTVPlusz 3,6 Változás 0,2

a nézők igényeitől MTV 2,9 MTVPlusz 3,1 Változás +0,2

a politikai irányítástól MTV 3,2 MTVPlusz 2,2 Változás 1,0

az MTV (Plusz) munkatársainak elképzeléseitőlMTV 3,5 MTVPlusz 3,8 Változás +0,3

a rendelkezésre álló pénzmennyiségtől MTV 4,2 MTVPlusz 3,9 Változás 0,3

a hirdetők igényeitől MTV 3,1 MTVPlusz 3,5 Változás +0,4

A fentiekből kibontakozni látszik egy fontos tendencia: eszerint a nézők az MTV Pluszt kevésbé tartják felülről irányítottnak, azaz kisebbnek vélik az MTV Plusz vezetőinek és a politikai irányításnak a befolyását, s nagyobb jelentőségűnek a nézők igényeit és a munkatársak elképzeléseit. Figyelemre méltó azonban, hogy a nézők igényei mindkét helyen nagyon alacsony pontszámmal szerepelnek, és a változás csupán annyi, hogy az MTV Plusz esetében nem a "legkevésbé fontos", hanem a második legkevésbé fontos tényező volt.

A diplomások a politikai irányítást nagy jelentőségűnek tartják általában az MTV esetében (3,6), az MTV Plusz esetében viszont jóval kisebb jelentőségűnek ítélik meg (2,0). A reklám növekvő fontosságát és ennek anyagi jelentőségét viszont ők értették meg a legjobban. Az érettségizettek, akik lelkesen válaszoltak kérdéseinkre, határozottan úgy ítélték meg, hogy a nézők igényei most nagyobb jelentőségre tettek szert (noha ez így is az utolsó előtti helyen maradt, de 2,8ról 3,3ra nőtt). A 8 osztályt, illetve annál kevesebbet végzettek szkeptikusak maradtak a nézők igényeit illetően, és az idős korúak is hasonlóan vélekedtek. A harminc év alatti fiatalok viszont inkább az érettségizettek véleményéhez álltak közel e tekintetben.

Figyelemre méltó továbbá, hogy míg a válaszolók szerint az MTVnél a nézők igénye és a politikai vezetés szándékai egyáltalán nem korrelálnak, sőt az értelmiségi válaszolóknál negatív korreláció mutatkozik, addig az MTV Plusz esetén ezek határozottan közelebb kerülnek egymáshoz. (Ami nem jelenti azt, hogy ugyanazt akarják, csupán azt, hogy befolyásuk mértéke közelebb került egymáshoz.) Ugyanakkor a válaszolók szerint az MTV Plusznál már nem tartozik olyan szorosan együvé a politikai irányítás és a televízió vezetőinek kapcsolata, míg a televízió vezetőinek és munkatársainak szándékai közelebb kerülnek egymáshoz.

Sajátos a rendelkezésre álló pénz szerepének megítélése. A legfeljebb 8 osztályt végzettek véleménye szerint az MTV Pluszt kevésbé befolyásolta a rendelkezésre álló pénz, mint egyébként a televízió műsorát. A hirdetők befolyását ugyanakkor az MTV Plusz esetén nagyobbnak ítélték. Az érettségizettek és a diplomások viszont a rendelkezésre álló pénz mennyiségét az MTV Plusz esetében fontosabbnak ítélték, és ők értették meg a rendelkezésre álló pénz és a hirdetések közötti kapcsolatot is. Az alacsony végzettségűek szerint itt is csökkent a kapcsolat szorossága, ami arra utalhat, hogy a reklám anyagi jelentőségével nincsenek tisztában.

Mennyit ér meg?

Válaszolóink egynegyede nem lenne hajlandó külön fizetni az MTV Plusz műsoráért, egyharmada legfeljebb havi ötven forintot, további egynegyede legföljebb havi száz forintot, hat százaléka pedig akár havi kétszáz forintot is fizetne. A fizetni nem hajlandók aránya az életkorral folyamatosan emelkedik, a száz forintot fizetők aránya viszont épp ellenkezőleg: az életkorral csökken.

Végzettség szerint a választóvonal az általános iskolát végzettek és az érettségizettek közt húzódik: az alacsonyabb végzettségűek inkább az ötvenforintos havidíjat tartják elfogadhatónak (37 százalék), míg a magasabb végzettségűek közül többen reszkíroznának meg száz forintot is (28 százalék).

Települések szerint vizsgálva a válaszolókat, a budapestiek határozottan kevésbé adakozó kedvűek: egyharmaduk nem lenne hajlandó fizetni, száz forintot pedig csak 18 százalékuk szánna rá, holott vidéki városokban és falun ugyanez az arány 28 százalék.

A folytatás?

A válaszolók 91 százaléka egyetértett azzal az elképzeléssel, hogy a televízió második csatornájának a műsora ezentúl olyan legyen, mint az MTVPlusz. E tekintetben egyedül az életkor szerinti megoszlásban észleltünk különbségeket: az időskorúak felé haladva csökken az egyetértők száma (86 százalékra). Ennél kevesebben fogadták egyetértéssel azt a gondolatot, hogy az MTV Plusz ezentúl önálló vállalkozásként, a Magyar Televíziótól függetlenül működjön. Ezzel a válaszolók 77 százaléka értett egyet. Ezen belül a legidősebbek körében már igen nagy volt a tartózkodó válaszok aránya (27 százalék), és csak hatvan százalék támogatta az elképzelést. Az iskolai végzettséggel egyértelműen emelkedett az egyetértők száma (a diplomások között 81 százalék volt). Alacsonyabb volt az egyetértés azok körében is, akik csak egykét napon nézték a kísérleti adást.

Mivel a válaszolók 91 százaléka szívesen látna a második műsor helyén egy, az MTV Pluszhoz hasonló műsort, a kísérleti adás pozitív fogadtatását úgy is tekinthetjük, mint a tévé eddigi műsorának kritikáját. " Godó János és Rosner Imre a Jelkép című szakmai folyóirat 1988/4.

Az MTV Elnöke teljesen elégedett volt a kísérleti műsorral, ezért nívódíjban részesítette: dr. Bayer Józsefet, Horvát Jánost, Sándor Györgyöt, Román Pétert, Sándor Gyulánét, Felber Györgyöt, Jutasi Dezsőt, Lukin Sándort, és Born Ádámot az MTV Plusz adássorozat előkészítésében és lebonyolításában végzett munkájáért. (Forrás: Telehír, 1988. december 3. évf. 12.szám.)

Az MTV Elnöksége 1988. júniusában tárgyalta az 1989es műsorstruktúrát, ebben felhasználva az MTV Plusz tapasztalatait: "Az 1989. évi struktúrával, valamint a két program karakterizációjával kapcsolatban a június 13i elnökhelyettesi értekezlet meghallgatta Nemes Péter és Bayer József előterjesztéseit. A cél, hogy erőteljes, érzékelhető változások szülessenek az MTV programjaiban, valamint a műsorkészítés menetében. Ennek kényszerítő eszköze a 2. programon kialakítandó új struktúra és műsorkészítési metódus, amelyben hasznosítani kell az MTV Plusz tapasztalatait. A két program fejlesztésének és kölcsönhatásának egyes kérdéseit tisztázandó az értekezlet munkabizottságokat hozott létre. " ( Forrás: Telehír, 1988.julaug. 3. évf. 78.sz.)

Dr. Bayer József a Telehír 1988. júl.aug. (3 évf. 78. számában) teszi közzé, az MTV Plusz eredményeit:

" A név MTV Plusz már önmagában sokat elárul. Kísérlet abból a szempontból, hogy egy egész napos műsorfolyamra hogyan reagálnak a nézők; kísérlet arra, hogy van-e elég szellemi erő és műszaki kapacitás az MTV-ben ilyen fajta program kiszolgálására; kísérlet a finanszírozás új formájára (vagyis hogy biztosítható-e

ha meghatározott ideig is

kereskedelmi tevékenységből egy műsor fedezete), s végül, de nem utolsó sorban arra, hogy egy egyszerűbb irányítási, műsorszerkesztési és lebonyolítási rendszer működtethető-e hosszabb ideig, s ennek milyen kihatásai lehetnek az össztelevíziózás szempontjából.

A magyar televíziózás lényegében a 60as években kialakult műsorszerkezetben és szervezeti formában működik. Ha feltételezzük, hogy ez a hatvanas évekbeli műsorszerkezet megfelelt az akkori nézői szokásoknak, a lakosság társadalmi összetételének, egyszerűen belátható, hogy ez az összhang húsz év elteltével alapvetően megbomlott. Ez több tényező együttes hatásából adódik:

A lakosság összetételében jelentős eltolódás következett be, megnőtt az idősebb generáció aránya az összlakosságon belül, azaz egyre nagyobb létszámban tartózkodik napközben is otthon egy réteg.

A jövedelmi viszonyokban végbement változás, a differenciálódási folyamat a televíziós műsorszórás szempontjából hasonló tendenciákat eredményez.

Megnőtt azon réteg aránya, amelyiknek egyetlen szórakozása a televízió.

Megnőtt azon réteg aránya is, amelyik modern műsorvételi lehetőségekkel rendelkezik (videó, kábeltelevízió, műholdantenna).

Egyre bővül azon réteg, amelyik részben elégedetlen a televízió jelenlegi műsorkínálatával, s valami mást vár, ezért a környező országok programjait nézi.

Megjelentek a magyar reklámpiacon azok a vállalatok, amelyek rétegspecifikus kereslet kielégítését végzik, s keresik a hagyományos mellett az új reklámozási lehetőségeket.

A nemzetközi műsorszórásban bekövetkezett és a továbbiakban várható igen gyors fejlődés (lásd egész napos műsorkínálat) hatása is igen jelentős.

Mindezek együtt kikényszerítik a magyar televíziózás megújulását. Sokan felvetették az MTV Plusz kapcsán, hogy miért mennek jó filmek és gyermekműsorok napközben, úgymond <<,ki néz ilyenkor televíziót?>> Az előbbi felsorolás megközelítő számszerűsítése azt mutatja, hogy a magyar összlakosság közel 40 %a napközben otthon tartózkodik. (Nyugdíjasok, betegek, többműszakos dolgozók stb.) Az ő számukra egyértelmű kötelességünk műsort biztosítani. Mi napközbeni műsorunkkal ezt a réteget céloztuk meg. (S ehhez jön még a videomagnóval rendelkezők nagy száma, akik a technika jóvoltából távollétükben is rögzíthetik a műsort.)

Néhány tanulság, amely a kísérleti adásból levonható:

Sem a délelőtt, sem a dél1 után nem holtidő. Minden napszakban az akkor adott] közönség számára műsort! kell kínálnunk.

A filmműsorok kiemelt helye a közönség igényével összhangban állt.

A szilárd műsorszerkezet, a következetes, pontos műsorkezdés és tájékoztatás, a I pergő, gyorsritmusú lebonyolítás egyértelműen sikert ; aratott.

A Híradó egésznapos rendszere ma már nélkülözhetetlen. Hasonlóképpen fontos szolgáltatás az idegen nyelvű híradó.

Óriási érdeklődés nyilvánult meg a játékok (Game Show) iránt.

A különböző sportesemények szintén népszerűek és keresettek voltak.

Összefoglalva elmondható, hogy a nézők érdeklődése igen nagy az előbbiekben vázolt műsortípus iránt, amelyik alapvető célként nyíltan vállalja a szórakoztatást, tájékoztatást és szolgáltatást, s mindezt kereskedelmi tevékenységből finanszírozza.

Költségelszámolás (nem végleges)

Adásidő: 1988. V. 1727ig

Műsoridő: 111 óra = 6660 perc

Árbevétel: 24 millió 700 ezer Ft

Költségek

1. Bérköltség7 490 500 Ft

2. Tvtől kapacitás igénybevétel 1 536 000 Ft (A Belkereskedelmi Igazgatóság napi órái szerint számolva

3. Postának sugárzási díj 4 600 000 Ft

4. Egyéb műsorral kapcsolatos

Költség 3 184 000 Ft

5. TK felmérés költsége 100 000 Ft

6. Filmek vásárlása4 520 800 Ft

21 431 300 Ft

7. Sony berendezés várható

Vámértéke1 680 000 Ft

8. MTV Plusz könyv 300 000 Ft

9. 10 % nyereségadó 128 900 Ft

Költség összesen: 23 540 200 Ft

Várható tiszta eredmény: 1 159 800 Ft

Közvetlen költség: 21 431,3/mFt = 3 218 1 Ft/perc

Teljesített műsorperc: 6660 perc "

A kísérleti adásokat követően, 1988 nyarán részben szétvált az 1. és 2. program. Az előbbi igazgatója Wisinger István, az utóbbié, Horvát János lett . A kinevezést követően mindkét vezető kifejtette véleményét az általa vezetett csatorna koncepciójáról a Telehír 1988. novemberi számában ( 3.évf.11.szám), Horvát János a Tv2ről írta (részlet):

" ....A nemzetközi gyakorlatban az általunk megvalósítani kívánt csatornamodell létezik, de minthogy ott nincsenek az MTVre jellemző pénz, kapacitás és felszerelés problémák, nem kell ilyen kétségbeejtően eröltetniök az <<élő munkát>>, és lévén működésük rendszerint önálló, nem kell igazodniuk semmiféle meglévő, korszerűtlen gépezethez és normatívához. Az MTV 2. mint vállalkozás tehát nehéz kényszerpályán kezdi mozgását, ám ha nem kezd bele ebbe, akkor változtatásra alig marad remény. Viszont, ha az induláshoz szükséges minimális gazdasági, személyi és technikai feltételek hiánya ellenére is útnak indul a televízióban honos "majd csak kialakul" jelszó alapján, akkor többet árthat, mint használ.

E műsortípus, mely szervezésében, szerkezetében bizonyos értelemben mintának kell, hogy tekintse az MTV Pluszt, még nem rendelkezik a 11 napos kísérlet feltételeivel. Az MTV Plusz szervezése az adás előtt már fél évvel elkezdődött, pénzügyi feltételei tiszták voltak, a vállalkozás maga rövidtávú, és egy létező gépezet, a kereskedelmi főigazgatóság eleve biztosította a nélkülözhetetlen alapfeltételeket. Most nemcsak, hogy az idő rövidebb, de egy hosszú távú vállalkozást kell útjára indítani, miközben a felmerülő problémák tömkelege néha vergődésre kényszeríti a már működő alapstábot, amelyben egyelőre még csak Román Péter, Peták István és Born Ádám található.

E sorok írója 1988. augusztus végén leírta elképzeléseit és azokat a minimális feltételeket, melyek eme elképzelések esetleges valóra váltásához feltétlenül szükségesek. Ezidáig sok segítséget, biztatást és garanciát kapott arra, hogy e feltételek a kért határidőkre megvalósulnak. De persze a kételyekből és a súrlódásokból is bőven kijut.

Mi történt máig? (1988. október 15.)

Lezajlott a főszerkesztőségek vezetőivel az első tárgyalássorozat, amely elemeiben emlékeztetett egy igazi tervtárgyalásra. Ezt követően elkészültek a "rendelések". Ezek postázása előtt szükséges, hogy a gazdasági igazgatóság visszaigazolja ezek realitását, de amennyiben ez a gyártó főosztályok igényeinek és a lehetőségeknek automatikus összevetésével történik, biztos, hogy újabb problémák merülnek fel. Ezt megelőzendő először az egyes műsorok elkészüléséhez valóban szükséges igényeket kellene (kellett volna régóta) kialakítani.

A 2. program struktúrája a már jelzett elvárásoknak megfelelően jóváhagyásra került. A laza keret igyekszik biztosítani bizonyos műsortípusok állandóságát, illetve állandó kezdési idejét. Például a sport 18.00, a gyermeksáv 18.30, a filmsáv 19.00, TVH2 21.00 órakor kezdődik.

A műsor a délutáni kezdéstől a műsorzárást megelőző 30 60 percig deklaráltan populáris, a zárást megelőző időben és elsősorban hétköznapokon átfordul komolyra és az értelmiségnek szóló műsoroknak teremt helyet. Ez utóbbi műsortípusból a hétvégére még többet is szánunk. ..."

1988. december 5. Intézményi értekezleten Bereczky Gyula elnök beszámolójában elhangzott:

"A kereskedelmi főigazgatóság ez évi tevékenységéről: Jól sikerült, sikerre zárult a szöuli olimpiával kapcsolatos reklámtevékenység, valamint sikerült; kereskedelmi minisztérium és a Külkereskedelmi Bank illetékeseitől a szükséges engedélyeket megkapnunk kompenzációs és adresszációs üzleteink le bonyolításaihoz. Ezzel az igazgatósát hozzájárul az MTV olyan műszaki esz közeinek a beszerzéséhez, melyek beruházási jellegű importból már nem voltak teljesíthetők. Meg kell jegyez nem bár itt sem törekedhetek a teljességre , hogy a filmbeszerzéshez és az önálló külkereskedelmi tevékenységhez szorosan kapcsolódó üzleti vállalkozás magában foglalja a moziforgalmazást is, amely már az első kísérlet félévben 14 15 millió forint bevételi eredményezett. Az MTV Plusz nagy siker volt. Mind műsorgyártási, mind lebonyolítási, üzleti tapasztalataival egész televíziózásunk gazdagodott."

Az intézményi értekezletre megívót kapott Grósz Károly az MSZMP főtitkára, aki korábban a hatvanas években volt a Magyar Rádió és Televízió MSZMP Bizottságának titkára, tehát korábban belülről is ismerte a Televíziót, majd később, mint az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya vezetője pedig a pártirányításban felügyelete a Televíziót. A hozzászólásában természetesen főleg a televízió politikai szerepével foglalkozott, de általános elvárásokat is megfogalmazott.

"Tisztelt Jelenlévők! Mindenekelőtt köszönöm a meghívást. Egy szubjektív töltetű indítás: 28 évvel ezelőtt voltam itt munkaértekezleten. Azóta a sors máshova vezényelt, és nem vettem részt a tanácskozásokon. Sok élményt gyűjtöttem, sok tapasztalatot. Meg kell mondanom, sok minden változott a 28 év alatt, arcok is. De sok gondolat nem változott, 28 évvel ezelőtt is ugyanígy fogalmazódott meg. (...) az útkeresésben és az eszköztár kimunkálásában megkülönböztetett szerepe van a sajtónak. A sajtópolitikáról, nyilvánosságról tételmondatainkat megfogalmaztuk a Központi Bizottság ülésén, nem akarom elismételni. Sokkal nyíltabb, bátrabb, határozottabb valóságfeltáró munkát végez már ma is a magyar sajtó, mint korábban. Ezen a nyomvonalon kell tovább menni meggyőződésem szerint. Ez megmozgatta a magyar szellemi életet, és jó, hogy megmozgatta. Hozzájárult ahhoz, hogy megújuljanak a politikai közélet hagyományos formái, és ahhoz is hozzájárult, hogy a különböző kis <> tetten érhető állóvizek megmozduljanak. Jó ez tehát, üdvözöljük és támogatjuk. Mi mindnyájan úgy érezzük a Központi Bizottságban, hogy nagyon sokat segít nekünk mindez. Ugyanakkor azt is természetesnek tartom, hogy a sajtó is keresi a helyét. Különböző ezzel kapcsolatos nézetek fogalmazódnak meg, olyanok is, melyek megítélésem szerint vitathatók. Én például Aczél elvtárs felfogását nem fogadom el maradéktalanul. Az én számomra nem a sajtó a társadalmi ellenőrzés legfőbb eszköze és formája, hanem a társadalmi közösségek a leghatékonyabb ellenőrzőink. A sajtó nagyon sokat tehet annak érdekében, hogy a társadalompolitikai kultúrája a helyi közösségekben és munkahelyeken úgy alakuljon és formálódjon, hogy a nyilvánosság amely nem csak sajtónyilvánossága töltse be a társadalom ellenőrző szerepét. (...) A társadalmi folyamatokat elsősorban a legszélesebb közvéleménynek kell minősítenie és ellenőriznie. Itt akarom azt is elmondani, hogy a Magyar Televízió megítélésem szerint lényegében jól illesztette be önmagát, ebbe a folyamatba. Azért mondom, hogy önmagát, mert <> senki nem adott fel megrendelést a Magyar Televízió számára. Az itt dolgozó szakemberek elkötelezettek a politika, illetve a televíziózás iránt, és ők maguk keresték meg, megítélésem szerint jól, a helyüket. Ez egy nagyon jól felkészült televíziós közösség, A Magyar Televízió szakembergárdája magas politikai kultúrával és szakmai tudással rendelkezik. Ez tette lehetővé szerintem, hogy a magyar sajtó teljes palettáját áttekintve és összehasonlítva, talán itt ment s leggyorsabban végbe az az átrendeződés a politikai igényekben, ami nem a párt igénye, hanem a társadalom politikai igénye volt. A nyilvánossággal kapcsolatban két dologra szeretném felhívni a figyelmüket. Ha rokonszenves, fogadják el, ha nem, utasítsák vissza. Talán annyit megér, hogy végiggondolják. A politikai műsorok mennyisége csak átmenetileg pótolhatja a minőséget. Ma a társadalomban nagy éhség van, politikai éhség. Ez jó. Ezt ki kell elégíteni. Nagy az igény. De ki kell használni ezt az éhséget arra, hogy tartós, minőségi és érdemi gondolatokat juttassunk el a közönséghez, a nézőhöz azért, hogy ez a politikai igény, ha alacsonyabb hőfokon is, de a minőség irányában maradjon meg a jövőt illetően. Tehát nemcsak szükségleteket kell kielégíteni, hanem új szükségleteket is kell létrehozni és teremteni. A másik, amit szeretnék elmondani, hogy nincs a magyar sajtóban párbeszéd. Nagyon sok értékes gondolat van, ezek a gondolatok azonban párhuzamosan futnak egymás mellet. , Sokat jelentene az országnak, a politikának, a közéletnek, ha a sajtóban élénk eszmecsere lenne, vita, gondolatcsere, és ha szeretném ezt is aláhúzni ez a vita segítene a politikai vezetésnek abban, hogy tanulságaiból és tapasztalataiból meríteni tudjon döntései előkészítése során. A magyar sajtón belül meghatározó szerepe marad, és lesz a Magyar Televíziónak. Ez természetes is. Részben, mert egyedül van, részben, mert minden családban ott van, másrészt a kép és a hang varázsát semmivel nem lehet ellensúlyozni. És ez jó is. Ezért vetődik fel joggal, hogy kié a Televízió? Azt hiszem, a Televízió irányítását nem a pártnak kell felvállalnia. Megítélésem szerint az utóbbi időben már nem is tette én legalábbis nem tudok róla. Valamikor volt egy ilyen korszak, megéltem. A kormány irányítása a meghatározó. Ha a kormánynak van működési jogosultsága, akkor van jogosítványa arra is, hogy az egyetlen Televíziót irányítsa. Ugyanakkor azt is világosan meg kell mondani, hogy a Televízióban dolgozó párttagoknak a párt politikáját kell vállalniuk és képviselniük, vagy alternatív lehetőség , ha nem vállalják ezt a politikát: akkor hagyják ott a pártot vagy válasszanak más pártot. Ez is lehetséges. Amit Önök itt most meghirdettek programot, nagy izgalommal hallgattam végig, bár kaptam róla egy feljegyzést is a múlt hét végén. Elolvastam. Nagy vállalkozás ez. Eljött az ideje, és szívből kívánok hozzá sok sikert. Jó lenne, ha megvalósulna. Én ezt koncepcionális változásnak látom a kívülálló szemével, még akkor is, ha tudom, hogy más ezt megélni belülről a napi viták során, és más kívülről nézni, ahogyan formálódik és alakul. Tehát nagy ez a vállalkozás, és amit mi tudunk hozzá segíteni, a társadalmi, politikai támogatást, azt meg is fogjuk adni, mert mindnyájunk érdekét szolgálja. A személyianyagi feltételek soha sem voltak elegendők a televíziózáshoz. Itt Magyarországon legalábbis nem végigkövettem a magyar televíziózás egész életútját az első pillanattól kezdve. Úgy hallottam másoktól, hogy más országokban sincs annyi, mint amit a televíziósok szeretnének. Aztán azt hallottam Magyarországon más intézményeknél is, hogy ott is jóval kevesebb van, mint ami kellene. Ez érthető: amióta vagyunk és amióta szocializmust építünk, állandóan szűkösek az anyagi lehetőségeink. Mindig a hiánygazdálkodás viszonyai között éltünk és gazdálkodtunk. Itt, a Magyar Televíziónál az én tapasztalataim szerint ezt a keveset sem osztottuk el mindig elég higgadtan és célirányosan. Évtizedek távlatából visszagondolva, én ennek két okát látom. Nem érlelődött ki soha egy hosszú távú koncepció. Sok vállalkozás történt rá, sok tanulmány született, nagyon sokat én magam is elolvastam és megismertem, egyik-másikban dolgoztam is de igazán korszerű, hosszú távú koncepció nem érlelődött ki. Ezért az építkezés nem állt rendszerszerűén össze sem tartalmában, sem szervezetében. Úgy gondolom, hogy a szervezeti struktúra is állandóan mozgott az elmúlt évtizedekben, és soha egy pillanatig sem teremtette meg azt a nyugalmat, ami egy mozgó állapot nyugalmát jelentheti.. Ennek oka sokféle lehet. Én az egyiket abban láttam, hogy volt egy korszak, amikor nagyon örültünk a saját részsikereinknek. Egy-egy nagyszerű teljesítmény, ami az egész országot lázba hozta, kiemelkedő csomópontja ennek az útnak. Mindnyájan a varázsa alá kerültünk, úgy gondoltuk, hogy ezzel le is tudtuk a jövőért érzett felelősséget. Nem így van! Korábban, higgadtabban kellett volna legalább 2000ig megtervezni a televízió útját. Ha eddig nem tettük, most eljött az ideje, hogy tegyük meg, és ezek a szervezetistrukturális átalakítások egy tartalmi koncepcióhoz igazodjanak, akkor lesznek maradandóak és akkor lesznek hosszú távra életképesek. Azért mondtam maradandót, mert mellette az előbb hangsúlyoztam a mozgást is. Ugyanis a maradandó csak mozgásában lehet az. A vezetésnek tehát csatáznia kell azért, hogy a meglévő eszközöket jól ossza el, és ha lehet, akkor még több eszközt szerezzen. Itt ülnek sokan, ismerősök, akik tudják: volt egy olyan időszak, amikor úgy gondolkodtunk és gondolkodtak sokan, hogy ne kérjünk, mert az országnak kevés a pénze. Az országnak mindig kevés lesz a pénze. Ezt évszázadokra előre meg lehet jósolni. Tehát azért kell harcolni, hogy a kevésen belül legyen egy igazságosabb arány, és itt a televízió törekvésében sok támogatandót látok. Felvetődött a gazdálkodás szabadsága, az előfizetési díj. Ez is régi ügy: 20 évvel ezelőtt ugyanez volt a vita tárgya. Tessenek elővenni és kiszámolni: mi jobb? Előfizetési díjból megélni vagy állami dotációból? Lehet csak az előfizetési díjból is, de azzal számolni kell, hogy más partnerek akkor ugyanebből az összegből kérik a maguk jussát és részesedését. A korábbi számolásnál ez volt a gazdaságilag a legjobb megoldás. Ha eljött az ideje, hogy újra gomboljuk a kabátot, neki kell fogni, és még egyszer újraszámolni. Itt szeretném elmondani, hogy kormányzati munkánk során az a vélemény alakult ki, hogy a Magyar Postát vállalattá szervezzük át, mégpedig több vállalattá. Az egyik vállalat a műsorszórással kapcsolatos feladatokat kell hogy ellássa. Nem lesz könnyű azokat a mutatókat meghatározni, ahol e vállalat működésének reális alapjait ki tudjuk majd számolni és alakítani. Amikor tehát azért küzdünk, hogy a televízió a bevételi díjakból gazdálkodjék szabadon, akkor be kell kalkulálni azt, hogy egy vállalat, amely a műsoralt továbbítani fogja, milyen igénnyel fog megjelenni egy másik vállalattal szemben és nem a költségvetéssel szemben. Ugyanis a költségvetési reformra 1990ben sor kerül, így majd vállalatoknak kell egymás között eldönteniük, hogyan lesz. Tehát az az igény, ami ebben a vonatkozásban itt megfogalmazódott, az jogos, jó irányban keresi a kiutat, de nagyon szeretném a figyelmüket felhívni, hogy ne csak a televízió pozíciójából nézzék ezt meg, hanem az egész költségvetési struktúra átrendeződésének a szempontjából, mert attól tartok: nem biztos, hogy ezen keresni fognak. A műsorokról néhány mondatot. Én a politikai műsorok rendszeres nézője vagyok. Nem vagyok rá büszke, de érdekel. Azért szakítok rá mindig időt. Legtöbbet a TV-Híradót meg <> címűt nézem. Nézek azonban más műsorokat is természetesen. Szobámban, ha módom van rá és nincs vendégem, vagy nem értekezem, mindig be van kapcsolva a televízió. Én összességében jónak tartom a politikai műsorokat az előbb utaltam már rá egy kicsit soknak, ami engem illet. De hát ez ízlés dolga, nem akarom senkire rátukmálni egyéni ízlésemet. Van benne egyenetlenség és itt osztom Sugár András véleményét: a politikában is nagyon nagy egyenetlenség van és a műsorok, bármennyire koncepciózusnak szerkesztik is őket, ezt a politikában meglévő egyenetlenséget nem tudják kiegyenlíteni. Ez képtelenség lenne. Nincs jogunk ilyet kérni vagy várni. Ugyanakkor azt hiszem, hogy tárgyilagosabb válogatásra lenne szükség a politikai műsoroknál, mert én az egyik gondot abban látom, hogy nem egyforma fajsúlyú vagy nem megközelítően azonos fajsúlyú témák vannak egyszerre, egy műsorban jelen, és ez legyengíti az értékesebbeket is. Tudom persze, erre szerkesztői szempontból azt lehet mondani, hogy rosszul gondolkodom, fordítva van: a könnyebb fajsúlyúak felerősítik a kevésbé erősebbek pozícióját. Ez megközelítés dolga. Én nem akarok műsort szerkeszteni, de azt tapasztaltam, hogy szigorúbb válogatásra lenne szükség. A művészeti műsorok, mindenekelőtt a saját magyar készítésű, gyártmányú művészeti műsorok mennyiségét keveslem. Tudom ennek az okát is. Nagy hiány lenne vagy nagy hiány van ma a mai kortárs magyar művészetet és irodalmat bemutató műsorokból. Többet kellene tudni ebből adnunk. Igaza van az elnöki jelentésnek: nem vásárolni kell kommersz műsorokat, nem ez a kiút. Inkább azok ará nyát kellene csökkenteni. Erre keresnünk kell anyagi forrásokat. Szerintem központi forrásokat is, mert itt nemcsak arról van szó az én megítélésem szerint, hogy a magyar közvéleményt igényes, ízléses műsorokkal lássuk el, hanem arról is, hogy menedzseljünk egy olyan társadalmi réteget, amelynek fejlődéséhez most már a szellemi fejlődéséhez ez fórumot és lehetőséget teremt. Ugyanakkor én nem osztom meg a magyar értelmiségi réteget humán és műszaki értelmiségi rétegre, én általában a magyar értelmiség alkotó közreműködésére számítok. Hiszem, hogy a munkapadnál, a tervezőasztaloknál, a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint a művészeti műhelyekben és az irodalmi berkekben felvállalják egy korszerűbb, szocialista Magyarország megteremtését, és ehhez összefogásra van szükség. A pártvezetés számít a Televízióban dolgozó, gondolkozó elkötelezett emberek segítségére és támogatására, akár párttagok, akár nem. Természetesen igényem a párttagokkal szemben több. Nem akartam a pártról szólni, de a párttitkár elvtárs itt felvetett néhány olyan problémát, amit nem akarok megkerülni. Most a párton belül is egy nagy szellemi átrendeződés megy végbe. Ez természetes. Sok nézet él, formálódik, ütközik egymással. El kell tudni ezt viselni. Lehet türelmetlennek lenni, lehet valami újfajta egységet követelni, amely szavakban más lesz, mint a régi, de tartalmában ugyanaz. Van hajlam arra, hogy most valami reformegység címén azt várják el, hogy annak legyen csak igaza, aki a hivatalos állásponttal szemben foglal vagy alakít ki véleményt. Én ezt nem osztom. Nem attól kell igaza legyen valakinek, hogy főtitkár-e vagy pedig pártbizottsági titkár, hanem attól kell igaza legyen, hogy mondanivalói és gondolata mennyire közelitik meg a valóságot, a valóban végbemenő folyamatokat. Szeretném itt azt is világosan megmondani, hogy a politikában soha nem lesz olyan helyzet, melyben mindenkor, mindig, mindenki tiszta igazságokat tud megfogalmazni. El kell tudni viselni, hogy a fél, vagy negyed igazságokon keresztül, a közös töprengésen keresztül jut el egy párt, egy mozgalom a helyes és pontos válasz megfogalmazásához. Nekem nem rokonszenves az a példa, hogyha egy politikusnak egy mondatáért, amiről megoszlik mások véleménye, le kell mondania. Egyébként NyugatNémetországban sem egy mondatért kellett lemondani. Tudniillik, ha ez lesz a norma, akkor ebben a pártban soha nem lesz vita. Nem hiszem el, hogy itt mindig mindenkinek igazságot szabad csak kimondani, mert ha erre fogunk törekedni, akkor némák maradunk. Én az egyenrangú, konstruktív eszmecsere és párbeszéd híve vagyok, ahol igenis, mindenkinek van joga tévedni, ahol mindenkinek van joga felülvizsgálni önmaga álláspontját, ha a mások véleménye és érve meggyőzte arról, hogy nincs igaza. Én ezt értem tulajdonképpen azalatt, amit a pártban platformszabadságnak hívnak. Mert ha nem ez a platformszabadság, akkor nem tudom értelmezni azt, amit mi a pártértekezleten elhatároztunk. Tehát így jutottam el addig, amit ki akarok mondani, hogy milyen pártot akarunk. Olyan pártot akarunk, ahol nyílt, szabad eszmecsere folyik, ahol a gondolatoknak van létjogosultságuk, ahol nem presztízs vezeti a vitázókat, hanem az igazság keresése. Olyan pártot akarunk, amely naponta táplálkozik az élet élményanyagából, és előbb vagy utóbb válaszol is az élet felvetődött kérdéseire. Tehát meg akarjuk fordítani a sorrendet: nem először akarunk válaszolni a kérdésekre (amihez az életnek majd igazodni kell), hanem azt akarjuk, hogy a valóságban meglévő problémákra legyen olyan válaszunk, amit mindenki tetszése szerint vagy elfogad, vagy elutasít. És ha jobb választ ad rá, mint mi, akkor nyitottak vagyunk, hogy válaszát átvállaljuk. Itt szeretném azt is megmondani: lehet, hogy hosszú távon nem csak egy marxista párt lesz Magyarországon. Nem lehet ezt megmondani. Lehet, hogy több párt fog alakulni, nemcsak olyan értelemben, hogy kisgazdapárt alakul, vagy polgári párt alakul, hanem az is elképzelhető, hogy a marxizmus talaján is több különböző párt fog alakulni. Attól még az élet a maga útján fog előbbre menni, mert az a párt fog kikerülni győztesen ebből az útkeresésből, ebből a tisztítótűzből, amelyik hosszú távon is a magyar nép érdekének megfelelő legpontosabb választ fogja adni a felvetődött kérdésekre. Ehhez kérem segítségüket! Jó munkát kedves mindnyájuknak! Telehír 89/1.

Az 1988 tavaszán sugárzott kísérleti kereskedelmi adássorozatról az MTV Pluszról, összegezve tehát elmondható, hogy a televíziós vezetők, nézők elvárásának megfelelően alakult, sikeres volt, kereskedelmi szempontból bevételt hozott. A politikusok részéről, nyilvánosan Marjai már idézett köszöntőjét leszámítva nem sok értékelés hangzott el nyilvánosan. Az önállósuló TV2 műsora sok a kísérleti műsorban kipróbált műsort, műsorelemet hasznosított tovább. Persze az sem volt véletlen, hogy a TV2 intendánsi székében gyors egymásutánjában váltották egymást a kinevezett vezetők.

Televíziós körökben elterjed pletyka volt bizonyítani, feltárt dokumentumokkal, egyenlőre nem lehet , hogy Németh Miklós 1988 őszén,továbbra is kiállt a modernizált tv koncepció mögött, míg Berecz János már nem támogatta a koncepciót úgy, mint a kezdetekben. Dr. Bayer József a Telehír 1989. májusi "Az elnökségen történt" tudósítása szerint : távozott a Magyar Televízióból, előtte az Elnökség a Szocialista Televíziózásért kitüntetésben részesítette. A műsorkészítőkben a siker után még inkább, meg volt a szándék az új típusú modern műsorszolgáltatás megteremtésére, nem rajtúk múlott, hogy nem folytatódott. ...

Dunavölgyi Péter

Részletek láthatók a műsorból a youtube oldalakon:

http://www.youtube.com/watch?v=CcwrF0vTUqc

http://www.youtube.com/watch?v=eX5f2bM6iA

http://www.youtube.com/watch?v=005HsanbwO8

Lábjegyzet:

(1) Grósz Károly (Miskolc,1930 augusztus 1. Gödöllő, 1996. január 7.) politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára. 1954ben lépett be az MKP- ba, 1949 1950 között a magyar Ifjúsági Népi Szövetség Abaúj vármegyei titkára volt, majd 4 évig hadnagyként, aztán főhadnagyként a jugoszláv-magyar határon teljesített szolgálatot. 1954 tól a Borsod Abaúj Zemplén megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője lett. 1956ban a forradalom alatt a posztján maradt. Az újságíróknak megtiltotta, hogy az eseményekről tudósítsanak, az Észak-Magyarország című lap fejlécéről a Kossuth címert is eltávolíttatta. November 4én a megyei pártapparátus vezetőjévé választották. 1961től a MSZMP Központi Bizottsága (KB) agitációs és propagandaosztályának munkatársa, közben pedig az MRT párttitkára is volt. 1968- tól a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, majd 1974től vezetője lett. 1979- ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottságot vezette. A következő évben az MSZMK KB MSZMP tagjává választották. 19841987 között a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. 1985 ben az MSZMP Politikai Bizottságába beválasztották. 1987. júniusában megválasztották a minisztertanács elnökévé. 1988ban Kádár Jánost követte az MSZMP főtitkári székében, majd novemberben Németh Miklósnak adta át a miniszterelnöki posztot.

(2) Kornidesz Mihály, Dr. Az MTV Elnöke. (Arad, 1930. 07. 24. ) Tanulmányai: Szarvasi Állami Vajda Péter Gimnázium (19411949), ELTE Bölcsészettudományi Kar Történelem szak (19491953), ELTE BTK Pedagógia szak (19621965), ELTE BTK egyetemi doktor pedagógiából (1966), Kandidátusi vizsga pedagógiából (1968), Kandidatúra (1988). Munkahelyei: MDP Budapesti Pártbizottság, politikai munkatárs (19531956) , Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium, tanár (1956), Budapesti József Attila Gimnázium, tanár (19571958), MSZMP Budapesti Pártbizottság, pártalkalmazott (19581960), Emellett folyamatosan tanít a József Attila gimnáziumban. Budapesti Felsőfokú Tanítóképző Intézet, tanár (19601961), MSZMP KB Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztály(19611983), munkatárs (19611970), osztályvezető helyettes (19701973), osztályvezető (19731983). A Magyar Televízió elnöke (19831987).MSZMP Agit.Prop. Bizottságának tagja (19731987) , MSZMP KB tag (19801988). A politikához és a kultúrához egyaránt vonzódó, Kornidesz Mihály megpróbálta a politikai vezetés számára a korábbiaknál kevésbé fontosnak tartott, s így anyagilag kisebb mértékben támogatott Magyar Televízió addigi eredményeit megőrizni és lehetőségeihez mérten tovább fejleszteni. Elnökségével megkezdődött a Magyar Televízió átvilágítása utáni szervezeti átalakítás, elsősorban a TV gazdálkodási és gyártási területén. Az elnök elfogadtatta új stúdiók építésének szükségességét és biztosíttatta ehhez a pénzügyi forrásokat is a népgazdasági tervben. A Magyar Televízióban létrejött egy teljesen újszerű Híradó Aczél Endrével, Elek Jánossal, Sándor Istvánnal. Megszületett a megújult Belpolitikai Főszerkesztőség élőadáson alapuló hétvégi két napos programja, a nagynézettségű, sokoldalú információt és szórakoztatást adó "Hétvége"je, Horvát Jánossal, Endrei Judittal és másokkal.

(3) Bereczky Gyula az MTV elnöke (Pécs, 1935. április 1. ) Tanulmányai: Gépipari Technikum Pécs (19491953), Zipernovszky Károly Műszaki Főiskola Pécs (19551957), Újságíró Iskola Budapest (19611963), Politikai Főiskola nemzetközi szak (19711975), Zrinyi Miklós Katonai Akadémia távközlési szak (19811983), Munkahelyei: Mecseki Szénbányászati Tröszt Pécsbányatelepi Üzem (19531955), Magyar Rádió Pécsi Stúdiója (19551956), Magyar Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság Pécsi Rádióállomás (19561957) , Magyar Rádió Pécsi Stúdiója, majd Budapest (19571984), MSZMP KB alosztályvezető, osztályvezető helyettes (19841987), A Magyar Televízió elnöke (19871989) . Mint a Magyar Televízió mindenkori elnöke, az MSZMP KB tagja volt (1988. május 201989. augusztusáig). Bereczky Gyula élete összefonódott a magyarországi rádiózással és televíziózással. Bereczky Gyulát 1987. áprilisában nevezte ki a kormány a Magyar Televízió elnökévé. A rendszerváltást közvetlenül megelőző, ellentmondásokkal teli időszakban vezette az intézményt. Az elnök legfőbb célja 1988tól az MTV működőképességének fenntartása, értékes produkciók gyártása volt.

(4) Berecz János , politikus (Ibrány , 1939. szeptember 18. ) 1950ben kezdte tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 1951től pedig a Lenin Intézet hallgatója, ahol 1955ben végzett. Ezen kívül az SZKP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Akadémiájára járt 1963 1966 között. 1955 től a DISZ munkatársaként dolgozott, majd annak jogutódjában, a KISZ-ben folytatta. 1959től a KISZ KB egyetemi és főiskolai főosztályának vezetője lett, amely posztját 1963ig viselte. Moszkvai tanulmányai után az MSZMP Külügyminisztériumi Bizottságának elnökévé nevezték ki, ahonnan 1972 ben a párt Központi Bizottság külügyi osztályvezető-helyettese lett, majd 1974től osztályvezetőként dolgozott. 1980ban ban választották a párt Központi Bizottságába. 1982ben távozott a Külügyminisztériumból, és a Népszabadság főszerkesztője lett. 1985től ismét az MSZMP apparátusában dolgozott, a KB ideológiai és propagandaügyekkel foglalkozó titkára lett. Ebben az időszakban a párt egyik legbefolyásosabb politikusává lépett elő, 1987ben a Politikai Bizottság tagja is lett.

(5) Németh Miklós politikus (Monok. 1948. január 24. ) 1971ben szerzett diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 197475ben ösztöndíjjal tanult a Harward Egyetemen. 1977ben az Országos Tervhivatalban osztályvezető-helyettes lett. 1976tól az MSZMP tagja. 1981től dolgozott a pártközpont gazdaságpolitikai osztályán, 1986tól mint osztályvezető. 1987ben a KB gazdaságpolitikai titkárává választották. Kádár János leváltása után, 1988ban bekerült a Politikai Bizottságba, melynek 1989. október 7.ig, a megszűnéséig tagja volt. 1988. november 24.én alakított kormányt, mely 1990. május 23ig volt hivatalban

(6) Baló György, szerkesztő riporter, újságíró. (Budapest, 1947. június 14. ) Az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar - angol német szakán végzett 1970ben. Először az MTV Híradójánál kezdett el dolgozni, előbb gyakornokként, majd szerkesztő,műsorvezetőként. 1975 től az MTV külpolitikai szerkesztőségének munkatársa, később a szerkesztőség helyettes vezetője lett. Ebben az időszakban többek között a Panoráma, a Stúdió és a Hírháttér szerkesztő,műsorvezetője is volt, valamint a Mozgó Világnál is dolgozott. 1989 1999 között az MTV 2. programjának igazgatója és a televízió választási irodájának vezetője, majd 1991ig a Napzárta főszerkesztője volt. 1995ben rövid ideig a magánszférába dolgozott: egy magyar, majd külföldi többségi tulajdonú Kft. ügyvezetője volt. 1997 ben, amikor az újonnan megalakítandó országos földi adású kereskedelmi televíziós frekvenciákra kiírt pályázaton induló Első Magyar Kereskedelmi Televízió Rt. vezérigazgatója volt mely az Írisz TV nevű csatornát működtette volna, de nem nyertek csatornát. 2000ben visszatért a Magyar Televízióhoz, szerződéses műsorkészítőként dolgozott, működése során az Aktuális és a Záróra című műsorok készítésében vett részt. 2002-ben a Magyar Televízió kulturális igazgatójává nevezték ki. Ezen kívül 2002 2003 között, A Hét című heti közéleti műsor főszerkesztője, majd 2005 2007 között Az Este, majd A Szólás szabadsága című közéleti politikai háttérműsoroknak, ill. a Kedd 21 nevű közéleti vitaműsornak dolgozott.

1986ban a Magyar Film és TV Művészeti Szövetség társelnökévé választották, mely posztot 1989 ig töltötte be. Ekkor lett rövid időre a MUOSZ elnöke is volt.

(7) Vitray Tamás Kossuth és Prima Prmissima díjas, riporter, újságíró szerkesztő, főszerkesztő, (Budapest, 1932. november 5. ) Tanulmányai: Kölcsey Ferenc Gimnázium (1952), Idegen Nyelvek Főiskolája, angol sajtó szak (1955), Testnevelési Főiskola, sportszervezői oklevél (1963). Munkahelyei: Magyar Néphadsereg Színháza, díszletmunkás (1952), Honvédelmi Minisztérium, fordító (19551956) , Magyar Rádió (19571958), Chemolimpex (1958), Kínai Népköztársaság Nagykövetsége (1959), Magyar Televízió (1959től). 1957. március 11én vették fel belső munkatársnak a Magyar Rádió angol nyelvű adásához, ahol először bemondó, majd hírszerkesztő és riporter lett. Az első külföldi közvetítése 1960. januárjában Prágából a Csehszlovákia Brighton Tigers (angol-kanadai) profi együttes jégkorongmérkőzése volt. De nem ez, hanem a néhány héttel későbbi garmischpartenkircheni Műkorcsolya Európabajnokság közvetítése hozta meg első sportkommentátori sikerét. Ez az ötnapos közvetítéssorozat nemcsak ismertséget, hanem sok-sok néző elismerését is biztosította, amely a mai napig tart.

1968. július 1jétől főmunkatárs. Sporton kívül vezetett vetélkedőket, 1970ben az első Hétnek, valamint az első Fórumnak is ő volt a műsorvezetője. 1975. december 1jétől a Szórakoztató és Zenei Főosztály osztályvezetője. 1981. július 1jétől a Drámai Főszerkesztőség Dokumentum Dráma osztályvezetője. 1988. november 1jén kinevezték a nyugdíjba vonuló Radnai János helyére a Sport Önálló Szerkesztőség élére, ahová egy rövid kitérő után 1991. február 15étől a MTV 2 csatorna intendánsa lett , 1992. március 15én visszatért. Alig van olyan sportág, amelyet ne közvetített volna a Magyar Televízióban. Az évek során megszámlálhatatlan Telesport és helyszíni közvetítés, valamint számos nagy világverseny riportere volt. Összesen 21 téli és nyári olimpiáról közvetített. 1997től aktív nyugdíjas. 2002. október 21étől ismét kinevezték a Sportfőszerkesztőség élére. 2004. november 1jétől elnöki főtanácsos volt. Színház és Filmművészeti Egyetem egyetemi tanára volt. A Magyar Televízió Örökös Tagja.

( 8) Horvát János, újságíró (Budapest, 1944. augusztus 04.) Tanulmányai: Az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelemspanyol szakán végzett középiskolai tanár diplomával (1969), Egyetemi ösztöndíjat kapott Kubába (19661967), Niemann ösztöndíjas a Harvard egyetemen (19751976). Munkahelyei: Országos Levéltárban segédmunkás (19721973) , A Hét szerkesztőriportere (19691979), Az MTV Filmés koprodukciós Főosztályán osztályvezető, majd főosztályvezető (19791989), A New Yorki Columbia Egyetem újságíró tanszékén kutatótanár (199092) , Az MTV főmunkatársa (19921994) , 1994től "szabadúszó", a Centrofilm KFT ügyvezetőigazgatója. A Sport1TV tanácsadója, majd elnöke 2000től. A Jannus Pannonius Tudományegyetem Kommunikációs Tanszékének médiaszakirány vezetője 1999től. 1964ben, egyetemistaként megnyerte az MTV "Riporter kerestetik" versenyét majd külsősként dolgozik az Ifjúsági Osztályon. Az egyetem elvégzése után az MTVhez kerül és hamarosan a közszolgálati televízió meghatározó egyénisége lesz. Bel és külpolitikai riportokat egyaránt készít, ez utóbbiakat főként spanyol és angol nyelvterületen. Olyan műsoroknak volt állandó műsorvezetője, mint a Hét az Aktuális, a Hírháttér, az Ablak, a Fórum és a Sajtó klub. Óriáskerék címen 1982ben portréfilm készül róla. 19881990 között intendánsként döntő szerepe volt az önálló arculatú MTV2 kialakításában. (Napzárta!) 1993ban közreműködött az ELTE média szakának beindításában. 1998márciusától 2001 decemberéig a Parlament az Országos Választási Bizottság tagjává választotta. Több népszerű tévé-műsorsorozat műsorvezetője,szerkesztője, 19962006ig az Aranyág című jótékonysági műsor műsorvezetője. A médiatudomány elismert szakértője rendszeres szerzője e tudományterület szaklapjainak. Több egyetemen is oktatja a televíziózást. Publikációi: Kubai Riport, Minerva, 1974, The Crucial Facts: Misleading Cues in the News of Central and Eastern Europe During Communisms Collapse", Columbia University Press, 1992 , Műfajismeret, MUOSZ tankönyv,(televíziós újságírás fejezet), 1995, Televíziós ismeretek, Magyar média, 2000 .

(9) Kígyós Sándor, Balázs Béla-díjasrendező, (Hajdúszoboszló, 1939. május 25. ) Tanulmányai: Népművelési és Könyvtáros Gimnázium, Budapest (19531954),

Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Debrecen (19541957), Színház és Filmrendezői Főiskola, filmrendezői diploma (19581964). Munkahelyei: Hunnia Filmstúdió díszletépítész (19571958) , Magyar Rádió és Televízió, majd Magyar Televízió rendező (19631999). Kígyós Sándor 1963ban kezdett dolgozni a Magyar Rádió és Televízió Szórakoztató Osztályán, Szűcs Andor mellett, Deák István I. asszisztenseként. 1964ben rendező lett a Szórakoztató Főszerkesztőségen, majd 1965ben átkerült az Aktuális Főszerkesztőségre. A Politikai Adások Főszerkesztőségén dokumentum, portré és riportfilmeket rendezett, több helyszínes, élőkapcsolásos magazinműsorokat készített. Közben 19811991 között főszerkesztő-helyettesi funkciót is ellátott. 1991ben kinevezték vezető rendezőnek, 1995ben főrendezőnek. 1997től 1999ig, nyugdíjba vonulásáig a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetőjeként dolgozott. Közben volt az MSZMP Televíziós Párbizottsága titkára is.

(10) Bayer József az Axel Springer Magyarország vezérigazgatója 1989, az alapítás óta vezeti a kiadót. Közgazdasági diplomát, egyetemi doktorátust és kandidátusi címet szerzett. Karrierjét a nyolcvanas években külföldi kiküldetésekkel alapozta meg. Médiatapasztalatait 1989ig a Magyar Televízió kereskedelmi főigazgatójaként gyarapitotta. A Corvinus Egyetemen oktat. Valóságos sajtóbirodalmat vezet: gazdasági napilap (Világgazdaság), 9 megyei napilap, Vasárnap Reggel, 12 magazin és további 13 lap (műsorújságok, rejtvénymagazinok, hirdetési újságok). Lapjainak összpéldányszáma havonta 12,5 millió, több mint 40 millió olvasóval. Ett?l az ország egyik legbefolyásosabb médiamenedzsere.

(11) Román Péter, gyártásvezető, szerkesztő, főszerkesztő, producer (1946. szeptember 7. ). Tanulmányai: Színház és Filmművészeti Főiskola, Film és televízió főtanszak, gyártásszervezői szak (1981). Munkahelyei: Magyar Televízió, Politikai adások főszerkesztősége felvételvezető, gyártásvezető, főgyártásvezető, gyártási csoportvezető (19701986), Magyar Televízió, Belpolitikai Főszerkesztőség főszerkesztő helyettes (19861988), Magyar Televízió, MTV Plusz /első magyarországi kísérleti kereskedelmi műsorfolyam/ alapító főszerkesztő (1988) , Magyar Televízió, TV2 intendatura alapító főszerkesztő (19881991), Magyar Televízió főszerkesztő (19921994), Magyar Televízió, TV1 intendatura /szórakoztató terület/ manager igazgató (19911992) , Magyar Televízió, Gyártási és Gazdasági Alelnökség főtanácsos (19941996), Magyar Televízió, Rendelkezési Állomány főszerkesztő, tanácsadó (19961999) , Saját vállalkozás (19992005) . Dolgozott a kereskedelmi televíziók műsoraiban is pl. 19971998ig a TV2 Chips, napi ifjúsági magazinnak a főszerkesztője, 1998ban a TV2 7es csatorna, napi szappanopera executive producere, 1999ben a TV2 Kakukkshow, napi talk show főszerkesztője, 2002ben az RTL Klub Kell egy csapat, napi vetélkedőjének a roducere és főszerkesztője. 20022003ig a TV2 Big Brother I., casting directora és általános tanácsadója, a Big Brother II., VIP Brother általános , tanácsadója és a Nagy Ő tanácsadója.

(12) Born Ádám,Balázs Béla-díjas rendező (Budapest, 1947. július 27. ) Tanulmányai: Táncsics Mihály Gimnázium majd II. Rákóczy Ferenc Gimnázium (19611965) Színház és Filmművészeti Főiskola (19681971) . Munkahelyei: Magyar Televízió (19651966), Magyar Televízió (19681991), TV/4 (19911994), Magyar Televízió (2006tól). Díszletmunkásnak veszik fel a Magyar Televízióhoz. Hamarosan asszisztensnek áll vállalva a külsősséget, otthagyva a biztos státuszt. Olyan rendezők mellett dolgozik, mint Várkonyi Zoltán, Rényi Tamás, Horváth Ádám, Ádám Ottó, Mikó András, Egri István. Elvégezve a Színház és Filmművészeti Főiskola Adásrendező Szakát, ahol Keleti Márton osztályába jár, azonnal önálló rendezői feladatokat kap. Jellegzetes televíziós attitűdje, a gyors és kreatív, de mindig kompromisszumképes személyisége hamar az egyik legkeresettebb rendezővé teszi. A legnagyobb televíziós vállalkozások stáblistáin találhatjuk meg a nevét. Az egyedi műsorokon túl soksok sorozatban, aktuális magazinokban, sokhelyszínes élőadásokban dolgozik. 1988ban a forradalmian újat hozó MTV Plusz vezető rendezője. 1989ben a Horvát János, Baló György, Román Péter nevével fémjelzett MTV/2 művészeti vezetője. A "televíziós rendszerváltás" aktív résztvevője. Az új irántifogékonysága viszi a TV/4hez az első magyar televíziós kábelhálózathoz, ahol másfél millió háztartás számára 4 órányi műsorkészült: kultúra, mozi, sport, filmcsomag és sok aktualitás. 1996ban egy évig a Napkelte főszerkesztője. Innen vezet vissza az út a közszolgálati televízióhoz, ahol ismét évekig külsősként benne van számtalan meghatározó jelentőségű aktuális műsorsorozatban. 2006ban az Alkotói Iroda Vezetőjének visszahívják az MTVbe. 2007 májusától már nem csak a rendezők és operatőrök, de számtalan más terület is hozzá tartozik: a gyártásvezetők, a műszakiak, a szállítás, a szcenika

(13) Sándor György, műsorigazgató (Budapest, 1924. február 8. ) Tanulmányai: Szent László Gimnázium (1942), Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészkara magyar-német szakon (19421944ben meg kellett szakítania tanulmányait), ELTE Bölcsésztudományi Kara magyar irodalom és nyelvészet szakon, (1952ben szerezte meg tanári diplomáját) . Munkahelyei: Az ifjúsági mozgalom szervezője (19461950) , Magyar Rádió Ifjúsági és Gyermekosztálya, helyettes osztályvezető, majd osztályvezetője (19501955) , Magyar Rádió Műsorszerkesztőség, vezetője (19551956) , Magyar Rádió Ifjúsági Osztály, vezetője (19571958. 03ig), Magyar Televízió (19581985) , Televideó Kiadó, vezetője (19851995) . 1958tól az alakuló Magyar Televízió vezető helyettese, a műsorok felelős szerkesztője. 1964től a politikai műsorok főszerkesztője. 1968tól Pécsi Ferenc kinevezése után, helyettese, majd művelődési igazgató: a Gyermekosztály, ifjúsági műsorok, az Iskolatelevízió, a Művelődési Főszerkesztőség felelős vezetője. 1974től Nagy Richárd elnöksége idején (címzetes) műsorigazgató, a műsorszerkesztés és az elméleti munka felelőse. Több egyetemen kommunikációismereteket tanított. 1985ben, nyugdíjazása után a Televideó Kiadó vezetője lett, ahol felbecsülhetetlen értékű tévéműsorokat, filmeket tettek a nagyközönség számára hozzáférhetővé. Ezt a munkát 10 éven át végezte. Publikációiból: A Televízió és a közönség. Gondolat (1974). A tömegkommunikáció pszichológiája. Gerhard Maletzke könyvének fordítása, A tömegkommunikációs intézmények szerepe a szocialista kultúra terjesztésében c. fejezet. Kossuth Kiadó (1974), Televízió és népművelés c. könyvben, A televízió szerepe a népművelésben szóló rész (1969) , Miért lettem Kádár híve? , önéletrajzi kötet (2002 C.E.T, Budapest), Horthy - Kádár hasonlóságok és különbségek (2004, Budaprint), Sorsunk KözépEurópa (2006, PONT Kiadó), A Föld hátán tessék kapaszkodni! (2007. PONT Kiadó).

(14) Elek János, szerkesztő, újságíró (Gyöngyös, 1947. január 30. ) Tanulmányok: ELTE BTK, magyar-német szak (19651970), Friedrich Schiller Egyetem, Jéna (ösztöndíjas) (19661968), MÚOSZ Újságíró Iskola (19701972), University of Syracuse, Telekommunikációs Tanszék (1979), Academic Exchange Program USA (1990) . Munkahelyek: M agyar Televízió (19701984), Népszabadság (19841986), Magyar Televízió (19861990), Európa Magazin (19911992), Pilot Productions: Central Express (19931994), East News Network (19941995) ,TV3 (19971999) , Netforum Kft. (20002001), Axel Informatika Kft. (20012004), MTI (2005 ?) 1970től dolgozott a Magyar Televízióban, a Híradó szerkesztőség külpolitikai rovatában, külpolitikai szerkesztőként. 1975ben kinevezik az MTV moszkvai tudósító iroda vezetőjének. Moszkvából rendszeresen tudósítja a Híradót és más televíziós műsorokat.

1977ben tér haza, a Híradó külpolitikai szerkesztőségébe, külpolitikai szerkesztői munkája mellett a híradó adások adásszerkesztői munkáját is ellátja, műsorvezetőként is gyakran jelenik meg a műsorban. A világ sok országából tudósít kétoldalú és nemzetközi találkozókról, eseményekről. 1979ben részt vett az USA syracusai egyeteme /N.Y./ Telekommunikációs Tanszékének posztgraduális programjában. 1980ban a magyar-szovjet űrprogram televíziós közvetítéseinek egyik helyszíni tudósítója. 19841986 között a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője.

1986ban Aczél Endrét nevezik ki a TV Híradó főszerkesztőjévé, az ő hívására tér vissza a Magyar Televízióba a Híradó főszerkesztő-helyettese lesz, e funkciója mellett rendszeresen szerkeszt adásokat és vezet műsorokat. Ebben az időben ismét jelentős nemzetközi eseményekről tudósít, több filmet forgat a fellendülő délkelet-ázsiai országok gazdasági eredményeiről.

1988ban részt vesz az első magyarországi kereskedelmi televíziós kísérletben, az MTV Plusz adásokban. Főszerkesztésével napi öt híradó készül négy nyelven.

1990ben az USA Academic Exchange programjában vett részt. 1991től a Világgazdaság című folyóirat szerkesztője. 19911992 között főszerkesztő-helyettes az Európa magazinnál.

19921994 között főszerkesztő a "Centrál Express" nemzetközi sorozatban, a sorozat közel száz filmje nemzetközi együttműködésben készült, sok országban bemutatták.

1994ben főszerkesztő az "East News Network" német televíziós cégnél. 19941997 között ismét dolgozik külsős szerkesztőként a TV Híradónál, valamint tanácsadó több városi televíziónál.

19941997 között az USAID megbízásából televíziós tanítást vállalt Macedóniában, Horvátországban, Oroszországban, miközben 19961998 között az USAID által szponzorált, a helyi televíziózást segítő "Pro memória" program vezető oktatója. 19971999 között a TV3 hírigazgatója.20002001ben a Netforum Kft, majd 2001 és 2004 között az Axel Informatikai Kft. tanácsadója. 2005ben a "www.hirszerzo.hu" internetes portál főszerkesztője. Publikációiból: Cikkek, riportok, publicisztikák Népszabadság, Világgazdaság, Európa Magazin, Magyar Narancs

Új műfajismeret, Sajtóház Lap és Könyvkiadó Kft 2002, Írások az internet és a média világáról 2002 (Média Hungária könyvek 4), News: A Deeply Rooted Part of the Communication Culture , Published by The British Council 1977

(15) 6. stúdió Az újonnan épített 70 m2es 6. sz. stúdió a Híradó és Hét kizárólaf gos készítésére való, teljes PAL rendszerű. Képforrása 3 db SONY BUP 330 könnyű kamera, központi vezérlésű súgógépekkel és 2 db szöveg/kép (inzert) kamera, továbbá a belföldi külső helyszínek során forgatott, valamint a nemzetközi és (már égi) mikrolláncokról lekerülő műsoranyag. A külső anyagokat előzőleg a helyszínen teszik adás késszé (montírozzák) 1 collos és 1/2 collos (BETA) rögzítőgépek segítségével, 4 db PAL/SECAM/NTSC transzkóder gondoskodik a nem PAL nyersanyagok PALba kódolásáról és egyenlőre az adás kész termék SECAMba vissza kódolásáról.

Dunavölgyi Péter