Dunavölgyi Péter:

 

A magyar televíziózás története XXVII. 1983. II. rész

Júius

 

Az előző öt évben 3400 rádiótudósítást, riportot, jegyzetet – 240 órányi műsort! – adott az egyesült államokbeli magyar rádiós tudósító Kulcsár István, ugyancsak számtalan tudósítást küldött a TV Híradónak és más televíziós műsoroknak. Júliustól Csák Elemér a 168 óra politikai magazin főszerkesztője utazott New Yorkba. 

 

A korábbi nagysikerű diákvetélkedőre emlékezve 11 év után ismét meghirdették a fiatal tehetségek „Ki miben tudós?” vetélkedőjét. Ebben az évben történelemből és matematikából hirdették meg a versenyt.

A videó-magnók Magyarországon is egyre nagyobb számban jelennek meg. A Magyar Rádió és Televízió Kereskedelmi Igazgatósága már 8 céggel összefogva alakította meg a „Videó – irodáját”, hogy felvegye a műsoros kazettákra  vonatkozó rendeléseket, és bemutassa az érdeklődőknek a képmagnók leggyakoribb típusait, s megszervezze a műsoros kazetta kölcsönzést.

 

Molnár Miklós újabb háromdimenziós televíziós (videó) kísérleti felvételeket készített. (Erről a honlap más oldalain olvashatnak).

 

Horváth Ádám rendezésében, Ferencsik János vezénylésével készítették el a Magyar Televízió új Himnusz felvételeit a Hősök terén a mintegy 200 tagú kórus és a Magyar Rádió Zenekarának közreműködésével. Ez váltja majd a korábban 18 ével korábban készült változatot.  

 

 

Július 5. 20.55 Szemtől szemben, Hafez Asszad  szíriai elnökkel a közel-keleti válság kérdéseiről, az izraeli – libanoni megállapodásról, az újabb háború esélyeiről, a szovjet – szíriai kapcsolatokról és a Fatah mozgalmon belüli ellentétekről beszélgetett Chrudinák Alajos. Rendező – operatőr: Várszegi Károly volt. 

 

 A Magyarország 1983.július 10-i számában Árvay Sándor írta (részletek):

„Aki tud arabusul. Ismét bemutatták két film­jét, újból a riportjairól, jellegzetes stílusáról beszélnek az emberek. Van a világnak egy olyan területe, ráadásul nem is jelentéktelen szöglete, ahol neve valóságos márkajelzés, ahol zárt ajtók tárulnak ki előtte, s ahol mások tétlenségre kárhoztatva vá­rakoznak, de ő valamilyen módon mindig megtalálja az egyetlen jár­ható ösvényt. Néha úgy tűnik, mintha vadászna a csúcsteljesítményekre - bár lehet, hogy a helyzet alakítja mindig így. Baniszadr egykori iráni elnök annak idején 35 sorban álló tévétársaság közül a Magyar Televízió stábját választotta ki, hogy tűzközeli interjút adjon az iraki frontnál levő főhadiszálláson. Nemrégiben Asszad szíriai elnök hónapok óta tartó szótlansága tört meg mik­rofonja előtt - pedig ott ült Damaszkuszban vagy három tucat riporter, akik Szíria mostanság felértékelődött közel-keleti pozí­ciója kapcsán nap mint nap ké­relmezték az elnöki interjút. Is­mét Chrudinák Alajos ért egye­dül célba.(…).   

 Felkészültség,, helyismeret,   baráti kapcsolatok, a munkák hitele, szerencse   -  sokszor   együtt   is kevés   a   boldoguláshoz.   A hírszakmában ugyanis óriási a harc, a tülekedés a legjobb fotóért, az első tudósításért, az egyedi interjúért. Volt olyan eset is, amikor a pénznélküliség segített.   Míg ugyanis a  legtöbb  külföldi  stáb 4-5 fővel utazik a helyszínre, addig a magyaroknál -anyagi okok miatt - csak a szerkesztőből és az operatőrből áll a csapat (Chrudinák   váltott  társakkal   dolgozik:  Zsombolyai János, Halász Mihály, Várszegi   Károly   a   leggyakoribb segítője). Az iraki  Baszra városában, 150 újságíró, próbálkozott, de csak 11 ember szállítására vállalkoztak az irakiak. Sorshúzás alapján egy – egy  napilap, távirati iroda, hetilap, fotóriporter, rádiós, valamint egy tv stáb lehetett a delegáció tagja.  A tévések közül az amerikai NBC társaság volt a szerencsés.  – az irakiak azonban rögtön protestáltak: maximum kétfős tévécsapatot hajlandók elvinni. Egyedül a magyarok voltak két emberrel, így Chrudinákék  küldhették  a frontriportot – s nem csak haza,  hanem a világ számos országába. (…)”  

 

 

Július 5.  Dr. Horváth József az MTV Gazdasági Főigazgatója levélben tájékoztatta Ferge Sándor főosztályvezetőt a Pénzügyminisztériumban, hogy az RTV Kereskedelmi Igazgatóságának a Fővárosi Tanács Igazgatási Főosztálya kiutalta a Budapest Ó utca 14. szám alatti 600 nm –es alapterületű irodaépületet. Az épület kezelési jogának biztosításáért 1 millió forintot kell az MTV-nek megfizetnie. - „ - Magyar Országos Levéltár – XXVI-A-9 –a   131. doboz

 

Július 6. 17.20 A rövidfilmstúdiók műhelyéből. 1. Kostka Tivadar, rendezte: Czigány Tamás, 2. Csonka János, rendezte: Préda Tibor, 3. Előhívás, rendezte: Csőke József.

 

21.50 ÓRIÁSKERÉK XIII/1. Szerkesztő – riporter: Regős István, rendező – operatőr: Szilágyi Virgil.

A Rádió és Televízió Újságban, a műsor szerkesztője Regős István így mutatta be az új műsort: „  A Televízió Reflektor szerkesztősége két hétre megszállta a Vidám Parkot, s várat­lan rohammal elfoglaltuk az Óriáskereket. Gondoláiba a forgatási napok idején a műsor készítői ültették a vendégeket. Reggeltől estig több mint 300 statiszta forgott egyimást vált­va, ég és föld között. Csak egy embernek nem adatott meg, hogy kiszálljon ebből a szédítő forgatagból, de megérdemelte, mert ezt az egészet ő találta ki: e sorok írója, a műsor szerkesztő-riportere.

Semmi másról, csak sorsokról, csak buká­sokról, sikerekről beszélünk a sorozat 13 adá­sában. A társadalom minden rétegéből hív­tunk vendéget. Volt, aki örömmel, volt, aki hosszú ódzkodás után ült bele a „hintába". A beszélgetéseket semmilyen „egyeztetés" nem előzte meg, „gyávabátran" vállaltuk a fésületlenséget a művészieskedő kimódolás helyett. Mindannyian csak azt sajnáltuk, hogy műsorunk nem „élő", mert akkor minden kínosan nehéz, feszengő pillanat is a néző elé került volna. Ez is rá tartozik ugyanis. A műsor készítői azonban így is azt tapasztalták: a Vidám Park miliője megváltoztat­ja, őszintébbé teszi az embert. Óriáskeréken ülve nehezebb „viselkedni". Játék közben ki-ki jobban megmutatja valódi énjét. A sorozat első vendégpárosa Vekerdi Ta­más pszichológus és Sándor György humoralista. A további vendégek (a sorrend nem tekinthető véglegesnek): Veress Pál szexoló­gus, Zalatnay Sarolta és Liener Márta énekes, Borovszki Ambrus, a Vasas szakszervezet el­nöke, Miskolczi Miklós író, Szergej bohóc, Al­bert Flórián futballista, Kaszás Kálmán, a Centrum Áruház Vállalat vezérigazgatója, Bodrogi Gyula színművész, Rubik Ernő, a bűvös kocka feltalálója, Horvát János riporter, a Tv osztályvezetője és Marosán György po­litikus. Vekerdi Tamás ekképp fogalmazza meg, hogy miről is szól az Óriáskerék: „Csupa lényegtelen dolog között éljük le az életün­ket. Szenvedünk, örülünk, szerelmesek va­gyunk és csalódunk, elismerik teljesítményün­ket és lekicsinylik ... szóval, csupa közhely történik velünk ..."

Budai Rózsa a Vas Népe 1983. július 12-i számában írta:

„ Regös István kapott egy szerkesztőséget a te­levízión belül, a Reflek­tor nevűt. Szakszervezeti fórumnak harangozta be. A múlt héten egy   más típusú  sorozatot  indított el a Reflektor: híres, ér­dekes   közéleti   embere­ket, művészeket, sport­embereket kíván faggatni az óriáskeréken.  Miért ott? Ki tudja. Talán mert az életben is    egyszer fent, egyszer lent va­gyunk és  ezt   látványo­san, képszerűen fejezi ki a Vidám Park nagy hin­tája. Meg közhelyesen is, persze. Elsőként a pszi­chológus Vekerdi Tamás mondta el, mit gondol a szerencse forgandóságáról. Megnyugtatott, az  a természetes,   ha egyszer fent,  egyszer lent,  küz­deni így tanulóink.    Az­tán Sándor György hu­moralista  mondta el, hogy humorával morali­zál, és nem is akar a té­vében mutatkozni,   mert a közismertség    árt    az emberi     kapcsolatoknak. Ennek ellenére profi mo­don tűrte a forgatást, a kamerát, a közeli   képe­ket. Regős István azt írta a műsorújságban: „Óri­áskeréken ülve nehezebb viselkedni. Játék közben ki^ki jobban megmutatja valódi énjét." Erről   korántsem győzött meg. Volt ugyan Sándor Györgynek egy-egy spon­tán    reagálása, amikor kifutott a film a kame­ráiból, vagy a vonatfütty elnyomta a hangját, ezek a mellékzöngék, reagálá­sok akkor is megvannak, rögzíthetők, ha   nyugod­tan ül egymással szem­ben két ember és  be­szélget.  Csakhogy az a műfaj  már fel  van ta­lálva: a rádióban Kettes­ben a címe, a tévében Ötszemközt volt.   Regős István az óriáskerékben bízik, hogy az hoz újdonságot. Pedig a szenzációt riportalanyai hozzák vagy nem hozzák, hiszen Ve­ress Pál szexológust, Zalatnay Saroltát,   Miskolczi Miklós írót,    Albert Flórián futballistát szán­dékozik  sikerről  és kudarcról, népszerűségről és csendről faggatni.”

 

Íme egy másik vélemény, Hári Sándor írta a Zelei Hírlap 1983. július 12. számában:

„DADAISTÁK AZ ÓRIÁSKERÉKBEN. Volt egyszer egy irodalmi stílus, a dadaizmus, amely az esztétikában minden elv, rend és szabály értelmetlenségét hirdette, a teljes nihilizmust vallotta tartalomban és formá­ban is. Az író mondja írja azt, ami éppen eszébe jut. Illyés Gyula Hunok Párizsban című regényében derűs iróniával idéz fel néhány dadaista irodalmi „remeket". Sándor György _a közismert „humoralista" látszólag meg­őrzött és átmentett valamit a dadából, amennyiben műsora­it úgy mondja mintha összefüggéstelen mondatokat rakna egymás mellé. Ez az összefüggéstelenség azonban csak lát­szólagos, mert ezek az „összefüggéstelen" mondatok egyszer csak mondanivalóvá állnak össze, olyan hírtelen és meglepe­tésszerűen, aminek ellenállhatatlan humora van. Nos, nem tudom, Regős István szerkesztő-riporter, az Óriáskerék című szerda esti műsor kitalálója tévedett, s ha­gyatkozott túlságosan a véletlenre vagy a humoralista találé­konyságára, vagy Sándor György becsülte túl saját tehetsé­gét, rögtönzési képességét, de kettőjük műsora szerda este valami ijesztő zagyvasággá „állt össze". Olyan igazi dadaista locsogást csaptak, amit műsor gyanánt egyszerűen képtelenség minősíteni. Ebben a rovatban nem igen szoktunk holmi anyagiakról beszélni. De úgy tudom, hogy a televízióban minden perc közvetítési díja 10 ezer forint..”

 

2. műsor – 21.00. Puccini: Bohémélet, a New York-i  Metropolitan Opera,  1982. január 16-i előadásának a felvétele.

 

Július 7. 21.50 HATVANHAT következő adása. Vendég: Straub F. Brúnó akadémikus, az Országos Környezet – és Természetvédelmi Tanács elnöke. Műsorvezető – szerkesztő: Bán János, vezető – operatőr: Mezei István, rendezte: Eck T. Imre.

 

Július 8. 2. műsor – 22.10 Horváth Péter : Nagyvárosi kanyarok, tv-film bemutatója, dramaturg: Szántó Erika, operatőr: Halász Mihály, rendezte: Sólyom András. Szereplők: Lukáts Andor, Ambrus Asma, Bessenyei Emma, Béres Attila, Borbiczki Ferenc fh., Cselkó Rudolf, Deák Éva,  Dobos Kati, Fáy László, Ferencz Éva, Gonda György, Horeniczky Erika, Hollósi Frigyes, Horváth Alma, Horváth Jenő, Koltai Róbert, Kovács Lajos, Kristóf Tibor, Linka György, Martin Márta, Márai Enikő, Paál István, Pethes Sándor, Pusztai Péter, Soós Edit, Settner Ottó, Szász Anna, Székely B. Miklós, Szurdi Miklós, Udvaros Dorottya, Vanyó István, Zolnay Zsuzsa..

 

Július 9. 20.00 Ki Mit Tud? II. középdöntő.

 

Július 10. 21.50 Kolozsvári vendégünk: Kányádi Sándor. A költővel Czine Mihály beszélgetett. Szerkesztő: Balogh Júlia, rendezte: Nagy Katalin.

 

 

Ismét veszteség érte a magyar televíziósok nagy családját, tudósított a Rádió és Televízió Újság1983/28. száma. Hosszú szenvedés után 47. életévében elhunyt Hencz Dezső gyártásvezető, főmunkatárs, aki az előző két évtizedben száznál több tv-film, tv- játék, gyártásvezetője volt.

Július 13. 20.50 A. és B. Sztrugatszkij: Egymilliárd évvel a világ vége előtt, tv-játék bemutatója. Televízióra alkalmazta: Szentmihályi Szabó Péter, dramaturg: Bernáth László, operatőr: Molnár Miklós, rendezte: Félix László. Szereplők: Dunai Tamás, Bálint András, Kalocsay Miklós, Raksányi Gellért, Nyerő Zsuzsa, Gáti Oszkár, Némethy Ferenc, Borbás Gabi, Komlós István.

 

2. műsor – 20.01 Formakeresés, a Szegedi Körzeti Stúdió műsora. A filmben a Dél – Alföldön élő, és ott gyárban, üzemben, szövetkezetben dolgozó iparművészek beszéltek munkájukról, az iparművészet helyzetéről. Készítette: Csanádi Zoltán, Kléner György, Kovács András, Kun Zsuzsa, Olajos Csongor, Szabó Bea, Tandi Lajos.

 

2. műsor – 21.05. OBJEKTÍV - , Tények a szocialista világról. Szerkesztő – műsorvezető: Benda László, rendezte: Fazekas Lajos.

Benda László szerkesztő így ajánlotta a nézők figyelmébe az új műsort A Rádió és Televízió Újság 1983/28. számában: „ „Tényképek" a szocialista világról. Űj műsort indít útjára a Televízió külpoli­tikai szerkesztősége. A világpolitikai témá­kat összegző Panoráma, a gazdasági kérdé­seket boncolgató Kockázat, a katonai fron­tokra kitekintő Periszkóp, az eseményeket, jelenségeket élcelődve tükröző Parabola, va­lamint a Szemtől szemben és a Nemzetközi Stúdió mellett ezentúl Objektív címmel olyan magazin kerül a képernyőre, amely­nek „élességét" a szocialista országok való­ságára állítjuk be. Közönségtalálkozók és műhelyviták vissza­térő témája, hogy miért tudunk olykor töb­bet távoli vidékek ágas-bogas történéseiről, miért kapunk árnyaltabb képet a nyugati fél­teke belvillongásairól,  miközben  közvetlen szomszédjaink vagy  közeli   szövetségeseink életét jóval felszínesebben, esetenként egy­általán nem „színesben" rögzítik a tévéka­merák objektívjei. (Nem kérdéses, persze, hogy ez a témakör, avagy ez a gond általáno­sabb, talán egész tömegtájékoztatásunk fehér - olykor rózsaszín - foltja.)

A külpolitikai szerkesztőség munkatársai hosszabb ideje tervezik e műsor elindítását, gyűjtik a forgatási elképzeléseket, ám két­ségtelenül továbbra is igénylik a valóban objektív nézők ötleteit, kérdéseit, észrevéte­leit. Politikai és gazdasági „tényképek", szo­ciológiai és kulturális témájú riportok egy­aránt színesebbé tehetik a palettát. A minél teljesebb kép kialakítása érdekében, a háttér jobb megvilágítása céljából kutattak archí­vumok mélyén, és a közelmúltban kirajzot­tak a stábok: forgatócsoportok indultak a Szovjetunióba, az NDK-ba, Kubába és a népi Koreába, s a további elképzelések között szere­pel megannyi más szocialista ország (vagy té­ma) föltérképezése.

Címszavak az induló sorozat első adásából: Milyen körülmények között laknak az állam­polgárok néhány baráti államban? Hogyan építkeznek a Szovjetunióban? Hány órát dol­gozik egy lakásigénylő leendő környezetében az NDK-ban? Divat- vagy hagyomány-e Ko­reában egy élmunkás otthonában a padló­fűtés? Hogyan szárnyalnak a mázsás izom­kolosszusok „nádom" idején a mongol aréná­ban? Miképpen sarkallják a jóra a csehszlo­vák rajzfilmesek a kocsimosó polgártársat? ..

Bizonyosan a leggondosabb terveket is el­moshatja olykor a sűrűsödő események zá­pora, ám e július esti  nyitányig  kiderül, mely „tényképek" a legméltóbbak arra, hogy az Objektív jóvoltából otthonunkba jöjjenek. Közös kötelességünknek érezzük, hogy alko­tótársaink saját hangjukon, egyéni földolgo­zásban és föltétlenül érvelő módon közelítsék meg a célt: szocialista szövetségeseink örö­meinek és gondjainak, sikereinek és felada­tainak változatos bemutatását - tényképek révén.

Mire ezek a sorok nyomdába kerülnek, a riporterek elbúcsúznak a moszkvai városi ta­nács vezetőitől, az utolsó tényképeket rögzí­tik a phenjani Kim Ir Szen téren, sőt a vágóasztalon látják viszont kubai beszélgetőpart­nereiket. Az első adás utáni javaslataikból vagy kritikai észrevételeikből kitetszik, meny­nyire sikerült hű képet alkotniuk, és hogy vannak-e a témák kiválasztásában „kihasználatlan tartalékok". Mert ha valamilyen műsorban, hát itt végképp nem volna ildomos „Objektív nehézségekre" hivatkozni. …”

 

Július 11 – én 10.00 órakor a Magyar Televízió Pártbizottsága és vezető testülete együttes ülést tartott, ezen megjelent Óvári Miklós a KB. titkára és Sarlós István a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Karvalics László az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya helyettes vezetője. Itt jelentették be Nagy Richárd tv elnök leváltását és dr. Kornidesz Mihály kinevezését. Erről tanúskodik az ülésről Majoros Balázs MTV PB titkára feljegyzése:

„ (…)  Óvári Miklós elvtárs – hivatkozva  a KB közleményére – bejelentette Nagy Richárd elvtárs – más munkakörbe való áthelyezése miatt – felmentését, és Kornidesz Mihály  elvtársnak az MTV elnökévé való kinevezését. Óvári elvtárs a továbbiakban kiemelte, hogy az eddigi leghosszabb időt eltöltött elnök távozik az Intézmény éléről; majd ezután néhány szóval bemutatta Kornidesz Mihály elvtársat. Kérte a jelenlévőket, hogy támogassák munkájában az új elnököt. Ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy az irányító szervek részéről hangsúlyozza a televízió – mint a legfontosabb tömegkommunikációs eszköz – szerepét. Ezek után Sarlós István elvtárs, méltató szavak kíséretében átadta a Szocialista Televíziózásért kitűntetést Nagy Richárd elvtársnak. (…)” - Magyar Országos Levéltár – XXVI-A-9. 91 doboz. MTV iratok.

 

Július 12 – én jelent meg nyomtatásban Nagy Richárd elnök, valószínüleg utolsó, még napokkal korábban megírt 10/1983-as számú elnöki utasítása, melyben szétválasztotta a Reflektor és a Videó Innovációs Szerkesztőséget, Reflektor Önálló Szerkesztőségre és Videó Innovációs Önálló Szerkesztőségre, a saját közvetlen irányítása alatt. Magyar Országos Levéltár – XXVI-A-9. 91 doboz. MTV iratok.

 

Július 14. 22.20 A szobrász. Makrisz Agamemnon. Portréfilm a hetvenéves göroög származású szobrászművészről. Szerkesztő: D. Fehér Zsuzsa, operatőr: Mestyán Tibor, rendezte: Radevszki Teodor.

 

Július 14.  (Ag 538)  Chrudinák Alajos főosztályvezető-helyettes levélben kérte Bereczky Gyulát, hogy a MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály  támogassa azt a tervet, hogy Benda László vezetésével a Külpolitikai szerkesztőség szeptember végétől október  6 –ig   Afganisztánba forgasson, és, hogy a „Szemtő-szembe”  műsorban portéinterjút is készítsen Babrak Karmallal az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárával, a ADK Forradalmi tanácsa elnökével. Július 20-án (Ag 538/2) írt válaszlevelet  Bereczky Gyula, részlet a válaszából: „ A KB Külügyi osztályának vezetőivel egyeztetett álláspontunk a következő,: nem tarjuk időszerűnk, hogy Babrak Karmal elvtárssal újabb interjú készüljön a televízió számára. Karmal elvtárs – a közelmúltban tett magyarországi látogatása során – hosszabb nyilatkozatot adott az MTV-nek.  Ahhoz képest kevés újat lehetne kérdezni tőle. (...)”   MOL/ 288/f/22 1983./23 MTV  Levelezés.

 

Július 15. 2. műsor – 22.35 Iskolakörlet. Ekkor a bűnözés gyakori kísérő tünete volt az alacsony iskolai végzettség, vagy éppen az írástudatlanság. A film azt mutatta be, hogy mit pótolhatnak a többitől különválasztott emeletrészeken, zárkasorokon.

Az ESTI HÍRLAP  1983.július 15 –i számában írta: (molnár):

Büntetésüket töltő tizen­éves fiatalok beszélnek a börtönbeli iskoláról, látjuk őket betűt rajzolni a leve­gőbe, halljuk tétova olva­sásukat. Mindennek ma este a televízióban vetítendő Iskolakörlet című riport­film segítségével leszünk tanúi. Moldova Ágnes ren­dező-riporter és Haeffler András riporter a fiatalko­rúak börtönében járt és Sze­geden, ahol a „zuhanóbom­bázók", vagyis a többszörö­sen visszaeső „nehéz fiúk" élnek. A börtönök, az elítéltek életével foglalkozó   televí­ziós riportok ügyében nemcsak a kritika foglalt állást, a „börtönfilmek" a közön­ség   vitázó   kedvét is fel­élesztették. Moldova Ágnes filmje azonban nem cseme­gézik az elkövetett  bűnök között, a felvillanó kérdések a börtönbeli   iskolától  indulnak és oda is térnek vissza.

- Mint népművelő fil­mes, elsősorban tájékoztat­ni akarom a nézőket, tu­datni velük, hogy létezik ilyen oktatási forma, és ide ők is bepillanthatnak a ka­mera segítségével. Nem ér­zem magam hivatottnak - több hónapos tanulmányo­zás, munka után sem -, hogy ezeknek az iskoláknak a milyenségéről véleményt mondjak. Inkább kommen­tátor vagyok, s mindössze azt akarom elérni, hogy a nézők véleménye se ma­radjon meg a szélsőségeknél, a film után árnyaltabb legyen.

Látunk büntetését töltő apát, aki gyermekeinek a magáéhoz hasonló   jövőt szán, hatvan körüli elítél­tet, aki türelmesen sorolja, mit is kell a gyereknek tél­re vásárolni, lányokat, akik a biológiaórán beszélnek a családról. Megannyi befeje­zetlen mondat, talán meg­írandó regény kezdő szavai. Vannak- szívszorítók a képek között, de csak a háttérben vehetők észre, a film készítői óvakodnak a hatásvadászó eszközüktől. Mindez erénye ugyan a ri­portfilmnek, de tömörsége néhol már-már zsúfoltsággá válik, s ha elgondolkodtat­ni akar is, nem hagy, a szerkesztés nem enged rá időt. „

 

A filmmel kapcsolatban Virág F. Éva a Magyar Hírlap 1983. július 20. számában fogalmazta meg véleményét:

„ A televízió második műsorát péntekenként éjszaka újabban a kíváncsiaknak szerkesztik. Azok, akik a hét utolsó munkanapján, csontjaikban és szürkeállomá­nyukban az öt nap összegyúlt fá­radtságával is képesek nyitva tar­tani szemüket és megőrizni szel­lemi nyitottságukat, mostanában kiváló műsorokat csíphetnek el ebben az Időpontban. Legutóbb Moldova Ágnes do­kumentumfilmjét, az Iskolakör­letet.Ha a televíziónak van új gene­rációja (biztosan), akkor Moldo­va Ágnes ennek legfigyelemre­méltóbb alkotói közé tartozik. Ed­dig bemutatott dokumentumfilm­jei új stílust és új színvonalat jelentettek a televízió riportdömpingjében. Tisztesség, pontosság, empátia ötvöződött művészi megformáltság igényével a film­jeiben: szóval Moldova Ágnes olyan művekkel jelentkezett, ame­lyeket érdemes volt megnézni. Akkor is, ha éjszaka vetítették, meg akkor is, ha mint most: öt evvel a forgatás után.

Tessék elképzelni! Mozifilmnek talán meg sem kottyan öt esztendőcske. De olyan dokumentum­film, ami öt év elmúltával kerül nyilvánosságra, es még akkor is gondolatilag érvényes...!Az Iskolakörlet adatai, körül­ményei valószínűleg már nem azonosak az. akkorival, A .rabok kiszabadultak, a börtönviszonyok változtak, az öreg tanár úr talán már nyugdíjba ment. De az írás­tudatlanság, az iskolázatlanság szerepe a bűnöző életmód kiala­kulásában es rögzülésében min­den deklarálás nélkül, változat­lanul érvényesen mutatkozik meg a filmben. Miközben a börtönis­kolák - a forgatás miatt nemi­leg szeppent légkörű - óráin betűfelismeréssel győzködő nehézfiúkat látjuk és visszaemlékezé­seiket halljuk hajdani iskolaikra, különös gondolataink támadnak. Vajon véletlen-e, hogy ezek az emberek között egy sincs, aki jó tanárra, jó iskolára emlékez­ne...? Hogy csakis sérelmek, ku­darcok emlékét őrzik, a tanulás­ra gondolva?

A börtönök, a büntetésvégre­hajtás szerepéről, helyzetéről rit­kán cserélnek nyilvánosan esz­mét. Amit a közvélemény érdem­ben tud a mai magyar börtönálla­potokról, azt Moldova Ágnes ed­digi munkáinak is köszönheti. Mostam filmje a kényszerközösségnek azzal a szférájává! foglal­kozik, amely a börtön utáni új­rakezdés első számú eszközét ad­ja - adná - az elítéltek kezébe. Az írástudóvá válás, a bizonyit-ványszerzés általában feltétele a kívánt, elképzelt változásnak; s mondanunk sem kell, nem csupán az elitéltek számára az. Ha humanista társadalmunk esélyt ad megtévedt polgára szá­mára, hogy büntetését letöltve, mindent újrakezdhessen, akkor a börtöniskolának a büntetésvégrehajtás alapintézményének kéne lennie. De hát nemcsak erről van szó. Az iskola, a tanulás tekintélyének, súlyának sürgős rehabilitá­ciójáról is. (…)”

 

Július 16.  20.05  Balaton – Wolfgangsee címmel  az Osztrák és a Magyar Televízió közös nyáresti zenész műsor sugárzott a két tó partjáról. Az osztrák televíziósok a tó festői környékének néptáncait, dalait mutatták be, a balatoni táj bemutatását pedig a Győri Balett, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese, Gregor József és a Neoton familia produkció  színesítették. A műsorvezetők: Ingrid Wendl, és Gyulai István voltak.

Szerkesztő: Susanne  Ráthonyi és Bilicsi Erzsébet, vezető – operatőr: Peter Jasicek, és Szalai András, rendezők: Otto Anton Eder, Bánki Iván és M. Lukács Ágnes volt.

 

A Zalai Hírlap 1983. július 19. számában Hári Sándor írta a műsorról: „Az osztrák televízióban elég gyakoriak az olyan élő adá­sok, mint amilyet szombat, estére ütöttek össze a magyar és az osztrák televíziósok Balalton — Wolfgangsee címmel. A Szilveszterre készült közösműsor, a magyar közreműködés­sel készült bécsi Kálmán-est, mint közös konzerv-programok után, most ez a közös, félig meddig élő adás talán egy élőbb kapcsolat kezdetének megnyilvánulásai országaink televízió­ja között. A műsorok nyilván magukon viselik a kezdés és a tapogatózás különféle gyengéit, hiszen a két ország eltérő politikai és hatalmi viszonyai, de a háromszázéves kénysze­rű történelmi együttélésünk során kialakult eltérő érzé­kenységek nem könnyítik meg a műsorszerzők dolgát. Kö­zös plattformok közös műsorhoz mindenekelőtt olyan sem­leges területeken találhatók, mint amilyen a zene, a folklór, és az - idegenforgalom. Ez felelt meg nyilvánvalóan a Coopturist utazási iroda érdekeinek ís, amely csendes- (és tőkés) társként bábáskodott e közös műsor létrehozása felett. Ter­mészetesen az idegenforgalmi propaganda lólába egyetlen tévénézőt sem zavar, ha csak finoman lóg ki, s a műsor van olyan jó, hogy a néző csak rá figyel.

Nos, ez a szombat esti műsor - legalább is színes tele­vízión - volt ilyen jó. Amennyivel az osztrák fél többet nyújtott látványosságban - tájképekben, a vízisízők, pará­déjában — azt ellensúlyozta a magyar fél nagyobb nevek Gregor József, a győri balett, a Lakatos cigányzenész-dinasztia - felvonultatásával. Köztük igazán színes folk­lór-betétek, pop-dalok tartottak számot a két ország televí­ziónézőinek kölcsönös érdeklődésére. Eközben még tapasz­talatok is adódtak. Az osztrákok például rájöhettek, meny­nyivel könnyebben énekelhető egy magyar népdal az oszt­rák számára, pláne Gregor vezetésével és erőteljes segítsé­gével, mint viszont. Egy magyarnak például még kimonda­ni sem könnyű, hogy Salzkammergut, nemhogy kiénekelni... Különben az osztrák televízió bájos bemondónője, Ingrid Wendl lazán elragadóan törte a magyart. Gyulai Istvánnak egyéb eszközök híján — nyilván jobban kellett tudnia németül, hogy osztrák hallgatói hasonlóan elégedettek legyenek vele.(…) „  

 

Az MTV két programján ekkor két rendezői filmsorozat is műsoron volt, 16-án 21.50 kor René Clair „Párizsi háztetők” című filmjét vetítették, a 2. programon pedig ugyan ezen a napon 21.05 – kor Luchino Visconti Az elátkozottak című filmjét láthatták a nézők. 

Július 20.  21.15  Kovácsi János: Cha – cha –cha , tv-film bemutatója. Írta és rendezte: Kovácsi János, dramaturg: Shulze Éva, zene: Fenyő Miklós és Novai Gábor, operatőr: Ifj. Jancsó Miklós. Szereplők: Rudolf Péter fh., Tallós Rita, Usztics Mátyás, Hollósi Frigyes, Géczy Dorottya, Kristóf Tibor, Várhegyi Teréz, Epres Attila, Krecz Tibor, Szabó Ervin, Kaszás Attila fh., Sólyom Szabolcs, Bozsó Péter, Salinger Gábor fh., Tihanyi Péter, Bod Teréz, Besenczy Árpád, Jáhn Tamás,  Bicskei Kiss László, Berkes Zsolt,  Becker Nándor, Somodi Sándor, Eszenyi Enikő fh.,  Poszpichál Katalin, Vincze Teodóra, Töreky Zsuzsa fh.,  Bojtor Katalin, Ungi Zsuzsa, Varga Mária, Gulyás Katalin, Sándor Edit, Sztárek Andrea, Balogh Judit,  Flits Györgyi, Bacsó Rita, - és még sokan mások. Közreműködött a Hungária együttes.

 

A Rádió és Televízió Újság 1983/29 számában  jelent meg a a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Televízió közös felhívása a Ki Miben Tudós? újabb vetélkedőjére. A Magyar Televízió a vetélkedőt az 1983 – 1984 tanévben rendezte meg 11 évvel az első hasonló műsorsorozat után. Ebben az évben matematika és történelem tantárgyból.

 

Július 21. 21.50  Stanley Ellin: Viaszfigurák, című tv-játékát tűzte műsorára az első csatorna. A forgatókönyvet írta és rendezte: Szurdi Miklós, dramaturg: Prekop Gabriella, zene: Márta István, vezető – operatőr: Halász Mihály volt. Szereplők: Ábel Péter, Bács Ferenc, Benedek Miklós, Czibulás Péter, Falay Klára, Hetényi Pál, Hollósi Frigyes, Hunyadkürty István, Kern András, Koós Olga, Polónyi Györgyi, Szathmári Margit, Szoboszlai Éva, Vajda László. Közreműködött a Dominó Pantomim Társaság.

Józsa György Gábor a Magyar Nemzet 193. július 27-i számában írta a műsorról: „Nemigen kényeztet bennün­ket a televízió olyan nálunk kevéssé honos ritkaságokkal, mint a horror, de meg a mi­felénk gazdag hagyományok­kal rendelkező irónia is ritka. Jót ígért a késői kezdési idő­pont, a fiatal filmrendező tehetséged a színeszek, a zene­szerző, a díszlettervező eddigi teljesítményei. Mégis csalódást keltett Szurdi András Viasz­figurák című tévéjátéknak aligha nevezhető tévés adap­tációja, amely Stanley Ellin elbeszéléseiből készüli A három történetet semmi sem fűzte össze, hacsak az nem, hogy mint minden tisztessé­ges horror-sztoriban, a leg­hétköznapibb életmozzanatok nőnek borzalmassá bennük -, de nincs ez másképpen a világirodalom számos remek­művében sem. Illetve össze­kötötte őket - sajnos - a ke­retnóta, amelyből megtudhat­tuk, hogy olyan panoptikumot láthatunk, ahol a látogatók­ból lesznek a kiállított viasz­figurák, az eredendően jó-szándékú, hétköznapi embe­rekből a véres kezű gyilkosok! Hogy mi szüksége volt Szurdi Andrásnak erre az erőltetett, kimódolt, szervetlen megol­dásra, nem tudhatjuk. Nagy kár, hogy nem bízott törté­netéi ereiében, drámaiságában, feszültségében és nagy­szerű színészeiben. Mert míg a kenyerét féltő kishivatal­nok gyilkossá válásának  me­séje végén laposan puffant a poén, a másik két jelenet valóban hátborzongatóan ha­tott, különösen Bács Ferenc és Kern András kettőse volt ellenállhatatlan,; Nyilván a képi megjelenítés látványo­sabbá tétele okán került a Viaszfigurákba élő díszletként a Dominó Pantomim Társa­ság, amely nagyszerű szolgá­latot tett már ebben a minő­ségben Sándor Pál Lokomotiv-show-júban, itt viszont nem jelentettek egyebet fölös­leges  luxusnál. „

 

Július 22. 18.00 Reflektor Magazin újabb adása. A téma: A szakszervezet egyik fontos feladata a nyári üdülések pontos, szervezett lebonyolítása. Felelős szerkesztő: Regős István, rendező – operatőr: Bánhegyi István.

 

Július 23. 15.05 Örsbéli krónikák. Falun nyaralunk. Film a Dongó őrs vidám kalandjairól. Írta: Bálint Ágnes, zene: Bergendy István, operatőr: Sasvári Lajos, szerkesztő – rendező: Takács Vera. Szereplők: Kiss Mari, Straub Dezső, Ilosvay Katalin, Feleky Sári, valamint a Dongó őrs és a besenyszögi gyerekek.

 

17.20 Borsafa , az MTV KISZ Filmstúdió filmje. Magyarországon sok ősfa él, jó néhányuk  fél évezrede hajt lombot, évről – évre. Erről szólt a film. Forgatókönyvíró – szerkesztő: Vég István, riporter: Vég Katalin,  operatőr: Czikó Gábor, rendezte: Rapai Nándor.

 

Július 24. 20.00 Ki Mit Tud? – döntő. Műsorvezető: Gálvölgyi János, szerkesztő: Végh Miklós, vezető – operatőr: Becsy Zoltán, rendező: Csányi Miklós. A zsűri: Major Tamás (elnök) Benkó Sándor, Faragó Laura, Halász Judit, Petrovics Emil,  Szinetár Miklós, Vásárhelyi László volt.

Hári Sándor írta, a Zalai Hírlap 1983. július 26-i számában: „TISZTES KÖZÉPSZER, NÉHÁNY FÉNYPONTTAL. A Ki mit tud? négy órás döntője annak a kellemes közép­szernek megfelelően bonyolódott le, ami az egész vetélkedőt jellemezte. A nagy tehetség jelenlétét csupán a hangszerszólókban, a hegedűs fiú (Somogyi Péter) és a két zongorista lány Csík Laura és Rácz Csilla), s a nyírségi cigányfiú (Balogh Béla; táncánál érezhettük. Volt viszont néhány szépen, gondo­san kidolgozott, kicsiszolt profi szintű szám, mint az egyensúlyzó akrobatáé (Forrás Csaba), a bűvészé (Ghyczy Tamás), a jászberényi néptánckettősé (Fejér Erika - Balla Zoltán), a szegedi quartetté, a szteptáncos páré (Papp Csaba - Szántó Gabriella), - amely utóbbiak lepontozását a kétségkívül csinos, kedves és tetszetős, de azért mégis amatőrszintű diszkó-tán­cosokkal szemben - bevallom - nem értettem. Különben a zsűrivel szemben ennyivel ki Is merült a kifogásom. Arról inkább a szerkesztő (Végh Miklós) tehet, hogy a kategóriá­kat jobban kellett volna szervezni az elején, hogy olyan kí­nos összevetésekre ne kényszerüljön a zsűri a döntőben mint amilyenre a hangszerszólók esetében (dunaújvárosi fiú) vagy a két pécsi együttes összevetésénél kényszerült. Major Tamás a versmondók bírálatánál ismét brillírozott. Rögtön­zött, de mégis tömör, igaz, fenségesen patetikus és lényeg­látó esszéjét ki kellene adni - minden további vers- és pró­zamondók telkesítésére és okulására. „

 

Július 26. 18.10 Venceremos! – címmel sugározta az első csatornán a riportfilmet Kubáról a televízió. Harminc évvel korábban Fidel Castro csapatával megtámadta Moncada – laktanyát. A kubai forradalom 1959-es győzelme után ezt a napot nemzeti ünnepé nyilvánították Kubában. A riportfilm ebből az alkalomból készült. Szerkesztő – műsorvezető Sugár András, operatőr: Bodó János, a rendező: Csenterics Ágnes volt. Emlékeztetőül: még Május 13 - án (Ag 357)  Berecz Annamária osztályvezető  levelet küld Barabás Jánosnak az MSZMP KP Agit Prop O. helyettes vezetőjének melyben tájékoztatja, hogy május 23 -  június 4 között  Sugár András vezetésével 3 fős stábot küld az MTV  a Moncadai események 30. évfordulójával kapcsolatos rendezvénysorozatra.  Kéri, hogy a KB támogassa Fidel Casro, Raaul Castro, Jesus Montane, Ramiro Valdes, Antonio Pérez Herrero, Juan Almeida Bosque, és Pedro Mirettel készítendő interjúkat. Május 18 - án küld válaszlevelet Bereczky Gyula, részlet:

„ A műsor elkészítését támogatjuk, a meginterjúvolandók listáját azonban irreálisnak tarjuk. Kérjük, álljanak el attól, hogy Fidel Castro elvtárs a névsorban szerepeljen. A többi kubai vezető nevét pedig úgy terjesszük a külügyi csatornán a kubai illetékesek elé, hogy alternatív listáról van szó.

Tekintettel a kerek évfordulóra s ezzel kapcsolatban a kubai vezetők hazai és nemzetközi elkötelezettségeire, szerénytelennek tűnne, ha kettőnél több politikus idejét vennénk igénybe.” – Magyar Nemzeti Levéltár / 288/f/22 1983./23 MTV  Levelezés.

 

Július 27. 21.40 Párizsi beszélgetés, Csernus Tibor festőművésszel, aki ekkor már tizennyolc éve Párizsban élt. Szerkesztő – riporter: D.Fehér Zsuzsa,  operatőr: Bodó János, rendezte: Soós Árpád.

 

2. műsor- 21.10 Vívó VB , párbajtőr döntő közvetése  Bécsből. Riporter: Dávid Sándor.

 

Július 28. 20.00 Makszim Gorkij: A nap gyermekei, tv-játék. Dramaturg: Zahora Mária, vezető – operatőr: Becsy Zoltán, rendezte: Havas Péter. Szereplők:  Sinkó László, Tordai Teri, Moór Mariannak, Szilágyi Tibor, Tahi Tóth László, Szemes Mari, Horváth Sándor, Mikó István, Bencze Ferenc, Győry Ilona, Csurka László, Tábori Nóra, Udvarias Katalin.

 

A Tolna megyei Népújság 1983. augusztus 2-i számában írta „hm”

„(…) Havas Péter rendezte a drámából készült tévéfilmet, ízlésesen, és tapintatosan, elsősorban arra. törekedve, hogy a századforduló évei orosz úri otthonának légkö­rét ábrázolja. Jól ismert világ, Csehov színpadán is ez jelenik meg, ott több lírával, Gorkijnál keményebben, a naturalista elemekkel sem fukarkodva. Jó előadás, kitűnő szereplőkkel, - valamennyi nevét fel kellene sorolnunk - legföljebb a befejezés jelent kérdőjelet: Protaszov hisz abban, amikor azt mondja, kizárólag önmagukra gondolva, hogy „a nap gyermekei vagyunk", Gorkij pedig hangzatos szólamok helyett sorsokat és jellemeket mutat fel, s a cáfolathoz van szüksége a fél-állati létből felbukkanó Jegorra is. Az előadás itt egy árnyalattal adós maradt, a gorkiji hang­súly hiányzik, ami pedig nagyon fontos ebben a drámai állapotrajzban.  (…) ”

 

 

2. program – 21.25 Zenés Nyári esték – Mozart: Szöktetés a szerájból. Dramaturg: Bánki László, zenei rendező: Beck László, vezető – operatőr: Szalai András, rendezte: Szinetár Miklós. Szereplők: Kállai Ferenc Pászhy Júlia, Kalmár Magda,  Gulyás Dénes, Rozsos István,  Gregor József.   

 

Július 29. 22.25 Ando Nocolaj: Amokfutó,  színművének közvetítése a Reflektor színpadról, felvételről.

 

Július 31. 2. műsor – 17.30 Kajak – Kenu VB, döntők közvetítése Tamperéből, riporter: Knézy Jenő.

 

2. műsor – 21.35 A város oldalában. Csorba Győző világa. A József Attila-díjas költő pécsi otthonában készült a portréfilm. Szerkesztő: Furkó Zoltán, operatőr: Marczali László, rendezte: Babiczky László. 

 

Csányi László, írta a műsorról a Tolna megyei Népújság, 1983. augusztus 2-i számában:

„Csorba Győző soha nem lett hűtlen Pécshez, néhány külföldi tanulmányutat, balatoni nyarat leszámítva itt él, a fővárostól kétszáz kilométerre, amit általában „vidéknek"' neveznek. A róla készített tv-filmben elő­ször élete tájairól beszélt, emlékezve gyerekkora dunaszekcsői nyaraira, ma is ott élő barátaira, majd isméi Pécset láttuk, a szeretett várost, s az emlék most az időben szállt messze, Janus Pannoniushoz, akinek na­gyon sok versét fordította le. Janus, a költőelőd, a magyar középkor világirodalmi jelentőségű írója, s nemcsak a hely szelleme sugallja Csorba Győző vonzódását hozzá, szemléletük, költői magatartásuk, világlátásuk is rokon, s Csorba vonzal­ma valóban át tud hidalni öt évszázadot, hogy költő - és kortársat lásson Janusban. Szép verssel áldozott em­lékének, kötetnyi műfordításán kívül, s versek sorában szólal meg közvetlen környezete, a város, amelyről ter­mészetesen mondta, ha valahol egy tölgyfáról olvas, akkor képzeletében az a tölgyfa csak Pécsett lehet. Csorba Győző a kortársköltészet - és ez Európára is vonatkozik - legjobbjai között áll, portréfilmjében, azonban több szó esett irodalomszervező szerepéről, arról a jótékony hatásról, amit szelleme, jelenléte, Biztos ízlése Pécs és az ország irodalmi életében jelentett és jelent. A beszélgetés során elsősorban Galsai Pongrác terelte erre a szót, aki maga is a szó nemes és tiszta értelmében tanítványnak tudhatja magát: S valóban, Pécs irodalmi életében, a különböző folyóirat alapításokban, amelyek közé az egyetlen számot meg­ért Ív címűt is bele kell számítani, mindig ott volt Csorba Győző, s neki is része van abban, hagy Pécs valóban fontos szerepet, rangot kapottá század magyar irodalmában. A nagy elődökről kevés szó esett, Várkonyi Nándor neve is csak éppen elhangzott, a beszélgetők viszont sűrűn emlegették a múlt legendáját; ami tulajdonkép­pen nem is legenda, hanem inkább atyán valóság, ami­nek kisugárzása máig sem szűnt meg: Csorba Győző nélkül ez a múlt és jelen elképzelhetetlen, s azt hiszem, nem túlzás, amikor Galsai egyenesen tévedhetetlenségéről beszélt. Biztos ítélete, ízlése, hite nagyon sok pályakezdő költőre hatott jótékonyan, s ezt is be kell tud­nunk egy nagy költő maradandó érdemének. „

 

A Dunántúli Naplóban „H.E” – írta 1983. augusztus 2.-án:Negyven év egy város iro­dalmi életének sűrűjében, él­vonalában. Egy élet a költé­szet, a nyelv; a kultúra a minőség szolgálatában. Nélkülözhetetlen jelenlét  egy  őrtoronyban - a város oldalában. Ha mindenáron röviden kívánjuk meghatározni Csorba Győző „jel­lemzőit", talán így lehetne. Ez sugárzott a vele készült televí­ziós műsorból is, ennél persze sokkalta gazdagabban. Koczkás Sándor riporteri közremű­ködésével, a versek színvona­las tolmácsolóival együtt Babiczky László rendező mindenekelőtt ezt a toronyőr szerepet hangsúlyozta. Teljes fog­gal, hiszen Csorba Győző egész élete, munkássága imár ^;elválaszthatatlan attól, amit Pécs szellemi életének mondunk, s amiről nemcsak legendák, de kézzelfogható tények is beszél­nek.”

 

Ebben az időben új himnusz felvételt készített a Magyar Televízió, a karmester Ferencsik János, volt. Közreműködött a Magyar Rádió és Televízió egyesített ifjúsági kórusa, és szimfónikus zenekara. A felvételt Horváth Ádám rendezte, vezető operatőre Nagy József volt.

 

Augusztus

 

A Péntek randevú című ifjúsági tévéműsor parktervező pályázatot indított. A műsorújságban tették közzé egy lakótelepi  társég térképét, s azt kellett megtölteni ötletekkel, a pályázóknak, mindazzal, ami a környezetet otthonosabbá teheti.

 

A Leg … leg … leg  című szerkesztői keresték  1. Az ország legröbb éve házasságban élő párt, 2. azt a nőt, illetve férfit aki a legtöbb házasságot kötötte,  3. aki  a leghosszabb távot tudja megtenni kézenjárva, 4. aki a legtöbb hulla-hop karikát tudja egyszerre forgatni.  5. aki a leggyorsabban tud hibátlanul visszafelé beszélni, te tervezték a létránjárók  versenyét is.

 

2. műsor - Augusztus 2. 20.01. Régmúlt, félmúlt, jelen címmel riportfilm Walt  Whitman Rostowról, aki négy amerikai elnök kormányában dolgozott különböző beosztásokban. Tapasztalatait egyetemi előadásokban és könyvekben összegezte.   A professzorral Wisinger István beszélgetett. Szerkesztő: Gellért Kiss Gábor, operatőr: Mezei István, rendező: Endrődi Sándor volt.

 

Augusztus 3. 20.00 Lapzárta előtt, tv-játék Módos Péter Hivatottak, választottak című novellájából. Dramaturg: Shultze Éva, vezető – operatőr: B. Marton Frigyes, rendezte: Gát György, szereplők: Bodrogi Gyula, Garas Dezső, Avar István, Margitai Ági, Udvaros Dorottya,  Csiszár Imre, Dancsházi Hajnal, Eszenyi Enikő, Gáti Oszkár, Katona János, Kálmán György, Kozák László, Kovács János, Kun Vilmos, Miklósy György, Romhányi Rudolf, Sáfár Anikó, Tímár Béla.

A Dolgozók Lapja 1983. augusztus 9-i számában Jenkei János írta: „ Robbins műve alapján készült, megítélésünk szerint sikeres és lényeglátó Álomkereskedők tör­ténete még mindig a húszas években játszódik. Játszódhatna ma is, Hollywood álomvilága azóta egyvég­tében vonzza az embereket. Kis ország vagyunk, tehát kisebb témával is be kell érnünk. Ez a kisebb téma Módos Péter Hivatot­tak, választottak című novellája alapján készült tévé­játéka. A lapzárta előtt volt. A tét persze itt sem volt kisebb: egy újságíró beugratása, hogy ő hivatott, sőt kiválasztott az űrhajózásra. Bodrogi, Garas De­zső, Avar, az ismét nagyszerű Margitai Agi és Ud­varos Dorottya, valamint a többi mellékszereplő nagyszerűen segítettek be a rendezőnek ahhoz, hogy a történet emberibb magva hihetővé váljon. Gát György rendezése azt mutatta meg számunkra, hogy - miként nagy tételben a hollywoodi álomgyárban - magyar földön is megterem a szatíra, ami több, jóval több a humornál. A humor csak mosolyra késztet, a szatíra viszont mindenkor a jelenségek kritikáját is tartalmazza.” 

 

„Két éve jelent meg az Új Írásban Módos Péter novel­lája, a Hívatottak, választottak. Egy anekdotát írt meg. miszerint a kiégett, a pálya szélére sodródott, kö­zépkorú újságírót beugratlak a kollégái. Képes és elhiszi az istenadta, hogy kiszemel­ték ót űrhajósnak, ponto­sabban űrtudósítónak. s Bajkonurban csak rá várnak. Módos elbeszélése az  ugra­tás tragikomédiájáról és a hit, az önbizalom csodatévő erejéről szól. Szarkasztikus     hangvételű tévéjátékot csinált a novella alapból Gát György rendező Schulcze  Éva dramaturgi   segédletével. (…) „   Írta S.E. (részlet) a Dél – Magyarország 1983. augusztus 9-i számában.

 

21.15 P.I. Csajkovszkij – életrajzi játék II/1. részre. Írta és vezette: Baranyi Ferenc. A keretjáték szereplői: Földi Teri, és Mécs Károly. Szerkesztő: Bánki László, zenei rendező: Erkel Tibor, vezető – operatőr: Halász Mihály, rendezte: Apró Attila. A második rész 4-én került adásba 21.50 –kor.

 

22.15 Köszönjük, Ciprus! – dokumentumfilm, amely a ciprusi televízióval kooprodukcióban készült. Operatőr: Mihók Barna. Ciprusi konzultáns: Monika  Vassilian, szerkesztő - riporter: Róbert László, rendezte: B. Révész László.

 

Augusztus 4. 2. műsor 20.00 műsor a Pécsi Körzeti Stúdió dokumentumfilmje: Traktoristalányok címmel. Szerkesztő: Sóvári Gizella, szerkesztő – riporter: Hidvégi József, operatőr: Háda Sándor, rendezte: Litaiszki János.

A műsor szerkesztő – riportere, Hidvégi József  a Rádió és Televízió Újság 1983/31. számában így ajánlotta a nézők figyelmébe a dokumentumfilmet:

„Harmincöt év után…A Traktoristalányok című filmi forgatása előtt felhívást tett közzé a Televízió pécsi stúdiója: akinek korabeli dokumentumai vannak, segítsen, s küldje el a filmforgatás idejére. Sokan jelentkeztek, s nem kevesen voltak, akik levelet is fogalmaztak a fény­képek, az egykori iratok mellé. A sorokból kiérződött: szívesen emlékeznek arra az idő­szakra, amikor (1948-tól) fiatal lányok és asszonyok indították el a Hoffherreket. Nekik az a tevékenység a felemelkedés le­hetőségét, az örömteli együttlétet, a közös munka és siker élményét jelentette. A leve­lekből az is kiérződött, hogy elfelejtették őket, s szívesen találkoznának egykori mun­katársaikkal. Ez adta az ötletet a találkozó megszervezésére. A volt traktorista összejövetelének előkészítésében jó partnere volt a stúdiónak a házigazda Újpetre Termelőszövetkezet és a Baranya megyei Tanács  mezőgazdasági osztálya. A pécsi stúdió megalakulása óta fontos feladatának tekinti a nézőkkel való állandó kapcsolatkeresést. E műsorban egykori traktoristalányok találkozhattak életük fontos szakaszának tanúival,  emlékezhettek múltra. Az összejövetelre az ország minden részéből érkeztek vendégek, 130-nál többen. Sokan fogalmaztak így: életük egyik szebb napja volt... A stúdió életében nemkülönben. „

 

2. műsor 21.25 Balázs Béla egyfelvonásosai – a Dunaújvárosi Bemutató Színpad előadása felvételről. 1. A fekete korsó, 2. A kékszakállú herceg vára.

 

Augusztus 6.  21,45  Ez a Maxim …. , Alice és Ellen  Keszler NSZK revűsztárok léptek fel a  Maxim Varieté-ben.   Szerkesztő: Barna István, operatőr: Abonyi Antal, rendező: Kárpáti György.

 

Augusztus 7. 14.55 Kincskereső – Az ördög kilenc kérdése. A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. A Kincskereső gyermekfolyóirat televíziós különkiadása.

 

22.20 A műfordító, portréfilm Makai Imre. Szerkesztő: Kuczka Judit, operatőr: Becsy Zoltán, rendezte: Iván Pál,  közreműködött: Sinkovits Imre.  

 

Augusztus 9. 22.00 Egy amerikai magyar kisváros, - filmetűt. Készítették: Radványi Dezső szerkesztő, Butskó György operatőr, Kígyós Sándor rendező.

 

A keddtől, a hét napján a 2 .műsorban közvetítés volt az Atlétikai Világbajnokságról, Helsinkiből, riporterek: Gyulai István és Pirigyi István voltak.

 

Augusztus 10. 22.15 Apokrif ikonok – Rátkay Endre képei. A Pécsi Körzeti Stúdió műsora. Riporter: Hársányi Margit, operatőr: Pálfy István, szerkesztő – rendező: Bükkösdi László.

 

Augusztus 14. 11.05 Fülöp János: A lógós, - tv-játék. Dramaturg: Békés József, operatőr: Mezei István, rendezte: Fejér Tamás. Szereplők: Berkes Gábor, Balvári Réka, Ifj. Pathó István, O. Szabó István, Bánhidi László, Hunyadkürty István, Kibédi Ervin, Gobbi Hilda, Horváth Gyula, Harsányi Gábor, Kéry Gyula, Kovács János, Pécsi Ildikó, Farkas Antal, Györffy György, Turpinszky A. Béla, Balogh Tamás, Surányi Imre, Szigeti András.

 

2. műsor 21.40 21.41 TELESPORT – Forma – 1 Osztrák Nagydíj közvetítése Zeltwegből – felvételről. Riporter: Dávid Sándor.

A magyar televíziós nézőknek eddig ismeretlen fogalom volt a Forma 1-es autóverseny. Dávid Sándor elévülhetetlen érdeme, hogy évken át tartó szívós küzdelme után a hazai képernyőkön is láthatóak lettek az autósport versenyei. A Rádió és Televízió Újság 1983/32 számában még magyarázni kellett, hogy mit fognak látni a nézők. „Mi is az a Forma—1? Nem vitás: az autósport csúcsa. Minden versenyző róla álmodik. S nem csupán azért mert ott lehet a legtöbb pénzt keresni verseny itt a legszebb és legkeményebb,hiszen a versenygép és a vezető – mondhatni - egyenrangú.

A Forma-1 mai alakjában lényegében 1966-ban jött létre. Azóta főleg az abroncsok az aerodinamikai kiegészítő elemek, a vezető biztonsága és a kocsi súlya tekintetében történtek változtatások. A Grand Prix versenykocsik 25 -30 évvel ezelőtt még csővázasak voltak, elöl elhelyezett motorral, dobfékkel; a vezető egyenesen ült, közvetlenül a hátsó kerekek között. Ez a klasszikus építési mód és külső  megjelenési forma azonban már a múlté. A versenyautó majdnem felismerhetetlenül megváltozott az utóbbi évtizedek alatt. A versenyszabályok lényeges átalakulásának meg volt az eredménye, de a legtöbbet a tervezőkés a kivitelezők tették, akiknek találékony szelleme alapvetően átformálta a versenyautó-építés koncepcióját. És közben a hagyományosan tisztelt nagy nevek feledésbe merültek, hogy átadják helyüket az újaknak, az „ütőképesebbeknek".

Aligha kétséges, hogy az 1983-as forma 1 versenyévadban nemcsak a legjobb vezetők között, hanem a hagyományos szívó és a mind jobban tért hódító turbómotoros betontorpedók között is folyik a harc. És mint a versenyeredményekből is látjuk immár mind több diadalt aratnak a turbómotorosok. Vajon mi lehet sikereik tika és valójában mit is jelent a benzin motorok turbófeltöltése?  (…) AT. 

 

Augusztus 16. 19.05  Megnőtt az érdeklődés országosan és az egyre népszerűbb aerobic gyakorlatok hatására a televízió megújította az „ Idősebbek is elkezdhetik ….” – tv tornát , naponta.

 

A Rádió és a Televízió Újság 1983/33 számában D.S. írása számolt be arról, hogy megújul a TV-torna.

 

Augusztus 17. 20.00 Polgár András – Valentyin Azernyikov : Fizetés nélküli szabadság tv-játék II/1. része, a MOSZFILM és a Magyar Televízió közös produkciója. Dramaturg: Semsei Jenő és Nata Merenkova, operatőr: Máriássy Ferenc, technikai rendező: Bujtás István, rendezte: Viktor Tyitov. A második részt következő nap este sugározták.

 

22.00 Szemtől – szembe: Robert Mugabe zimbabvei miniszterelnök. Szerkesztő – riporter: Kalmár György, rendező – operatőr: Mátray Mihály.

 

Augusztus 19. 2. műsor – 20.01 Szabó Magda: A csata, történelmi játék közvetítése a Madách Színházból, felvételről.

 

Augusztus 20. 09.55 Tisztavatás közvetítése a budapesti Kossuth – térről.

Majd 11.00 órától közvetítés a vizi – és légi parádéról. Riporterek: Déri János, Feledy Péter, vezető- operatőr: Kocsis Sándor, rendezte: Kökényessy Ferenc.

 

20.00 Csiky Gergely: Buborékok, - tv-változata. Dramaturg: Aczél János, vezető – operatőr: Ráday Mihály, rendezte: Léner Péter. Szereplők: Psota Irén, Körmendi János, Egri Márta, Markovits Bori, Vándor Éva, Incze József, Kovács Titusz, Benedek Miklós, Csákányi László, Szatmári István, Pásztor Erzsi, Kaló Flórián, Kállai Bori, Balázs Péter,  Miklósy György, Dunai Tamás,  Mikó István, Bálint Mária, Bősze Péter.

 

 21.30 Köszöntjük a 75 éves Feleki Kamillt. A műsor összeállítást készítette Búzáné Fábri Éva, Gábor Alice, Kalmár András, Solti Éva, Tálas Péter.

 

A Szolnok megyei Néplap 1983. az augusztus 24-i számában „VM” – írta a műsorról. „ Jegyzetem élére egy évforduló kívánkozik, jól nagy zajt nem csapott körülötte a televízió: megelégelte egy órácskányi emlékeztetővel, pedig hát Feleki Kamillról van szó, ugyanis ő az ünnepelt, aki szinte hihetelen 75 éves. Annál is inkább hihetelen hisz évtizedek óta olyannak ismerem, mint amilyen most, azaz ő fiatalon is öreg tudott lenni, ha szerepe szerint erre volt szüksége, és öregen is úgy táncol és mozog, egy húszéves ifjú színész. Neki valahogy nincsen kora neki csak szerepei van. Voltak, mert egyik nyílakozatából tudni, hogy színpadra nem lép többé, messze elkerüli a sikert jelentő deszkákat. Huszti Péter, a barát művésztárs igazán meleg szavakkal    köszöntötte örökifjú művészt, meleg és  szíves-szavakkal. Persze így is hosszúnak tűnt ez a szíves üdvözlés, hisz valójában ennyivel kevesebb jutott Feleki művészetének élvezetére. Annak a humornak kortyolgatására, amely csak az övé; amelyből mindig „hiányzik" a kinevettető kegyetlenség, ugyanakkor ott találni benne mindenkor a mély már-már megbocsátó emberséget. Most, hogy lemondott a színházról, a televízió igazán szolgálatába állhatna ennek a nemes humornak. Talán ezúttal is jutalomjátéka - afféle testre   szabott szerepben -  kedveskedhettek volna Feleki Kamillnak. Persze ami késik, nem múlik: a következő születési fordulóján hátha ez is megadatik neki — és főleg nekünk.”

 

Augusztus 24. 21.45 „csak egy láncszem” – riportfilm a statisztákról. Írta: Kovácsi László, riporter: Friderikusz Sándor, operatőr: ifj: Jancsó Miklós, rendezte: Kovácsi János.

 

Augusztus 31. 20.00 Szép Ernő: Patika , színmű közvetítése a Madách Színházból, felvételről.

 

 

 

Szeptember

 

Több műsor is köszöntötte a 90 éves tudóst, Szent-Györgyi Albertet.

 

Szeptember 1. 18.20 Sasadi hétköznapok, riportfilm. Riporter: Varga János, szerkesztő: Gerhardt Zsuzsa, operatőr Onnik Dinamerian, rendezte:Simon Balázs.  

„Azt hiszem, senkinek sem kell sokáig kutatni emléke­zetében, hogy eszébe jusson néhány olyan tévé-műsor, amely hazánk valamelyik tájegységét, egy -egy jól - vagy rosszul - termeli üzemét, szövetkezetét, egy követésre méltó kollektívát, vagy odafigyelésre érdemes intézményt, együttest - és még lehetne folytatni a sort - mutatott be. Summa-summárum, a televíziónak számtalan felada­ta között fontos szerep jut abban, hogy megismertesse a csöppet sem kis számú nézővel hazánkat, hogy izgalmas, érdekes, tanulságos „sétára" invitáljon sokakat házunk tá­jára, hazánk tájaira. Az elmúlt héten az említett „kategóriában" két, valóban kitűnő és igen hasznos riportfilmet láthattunk. Az egyi­ket Sasadi hétköznapok címmel csütörtökön kora este tűzte műsorára a televízió, a másikat pedig szombaton, 17 óra 55 perces kezdettel vetítette Szegedi példázat cím­mel. A két - témáját illetően egymástól teljesen külön­böző - műsor egyben megegyezett: olyan példát mutatott be mindkét alkalommal, melyre valóban érdemes odafi­gyelni, amit érdemes követni, s amelyek arról tanúskod­nak, hogy a dolgokra való gyors reagálás, amelyet ter­mészetesen tettek követnek, minden esetben elnyeri „méltó jutalmát", azaz a köz megelégedését, elismerését - természetesen joggal, hiszen abból mindannyiunknak közvetlenül, vagy közvetve - hasznunk származik. S értem* alatta mindazokat is, akik csak a televízió adott műsorából ismerkedtek meg a példával, hiszen ezáltal is a követők sorába állhatnak. A sasadi termelőszövetkezet kollektívája bizonyította, hogy a nagyváros közelében is van létjogosultsága a me­zőgazdasági nagyüzemnek, s ez tisztán kiderült a riport­ból, mely ügyesen szerkesztett, átgondolt alkotáson kivűl csodálatos képekkel, ragyogó operatőri (Onnik Diramerian) munkával tette emlékezetessé a műsort. Lírai szép­ségű képeket ugyan nem láthattunk a Szegedi példázat­ban, annál inkább gyönyörködhettünk a boldog, a ki­egyensúlyozottságot megtalált családokban, akik „ugró­deszkaként" garzonlakást kapva megmenekültek az al­bérlet emberi és anyagi keserveitől, s előtakarékosságuk máris biztosíték a következő, nagyobb lakásra. „ írta - horváth – a Tolna megyei Népújságban 1983. szeptember 6-án.

 

2.-műsor – 21.15 „Kinek mondjam el ? „ -  A Pécsi Körzeti Stúdió estje. Szerkesztő: Sóvári Gizella, műsorvezető – riporter: Gombár János, vezető – operatőr: Háda Sándor, rendezte: Téglássy Ferenc.

 

Szeptember 2. 2.-műsor 22.15 Óriáskerék, a reflektor Szerkesztőség műsora. A műsor vendégei: a Rockszínház vezetői: Miklós Tibor, és Várkonyi Mátyás. Szerkesztő – riporter: Regős István, rendező – operatőr: Szilágyi Virgil.

 

Szeptember 3. 17.55 Szegedi példázat, a Szegedi Körzeti Stúdió műsora. Forgatókönyvíró – szerkesztő: Müller Magda, rendezte: Péter Klára.

 

Szeptember 4. 21.50 Drámaírók műhelyében – Illés Endre. Forgatókönyvíró – műsorvezető: Ungvári Tamás, operatőr: Zádori Ferenc, rendezte: Radó Gyula.

Szeptember 6. 17.50 Hogy van, mérnök úr?  A Pécsi Körzeti Stúdió riportfilmje. Szerkesztő – riporter: Hidvégi József, Pánics György, operatőr: Lajta György, rendezte: Litauszki János.

 

2. program - 21.30 Modern Jazz Quartet, - a Pori Jazz 1992 fesztiválon. Szerkesztő: Módos Péter, operatőr: Zentay László és Vagyóczky Tibor, rendezte: Kárpáti György.

 

Szeptember 5-én Dr. Varga György az MTV Kereskedelmi Irodájának vezetője,  levelet írt Németh Jenőnek  Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala általános elnök-helyettesének, melyben bejelenti, hogy a Skála - Coop levélben kérte az MTV-t, hogy a Skála- Coop 1983.évi Kiváló Vállat ünnepségén készült TV - Híradó anyagából másolatot kaphasson, a levél végén  dr. Varga György kérdést intéz Németh Janőhöz, hogy a MT Tájékoztatási Hivatala szerint a kért másolat kiadható-e?

Németh Jenő 1983.szetember 8-i  válaszlevelében engedélyezi a kópia kiadását! Magyar Nemzeti Levéltár XIX.-A-24-a. (263. doboz) MT. Tájékoztatási Hivatala Iratai.

 

Szeptember 7.  2. műsor – 18.05 Magyarország – Szovjetunió olimpiai selejtező labdarúgó – mérkőzés, közvetítése a  Népstadionból, riporter: Gulyás László. A közvetítést az Intervízió is átvette.

 

20.05 Magyarország – NSZK  válogatott labdarúgó - mérkőzés közvetítése a Népstadionból, riporter: Vitray Tamás. A közvetítést az Euróvízió is átvette.

 

Szeptember 8. 2. műsor – 17.40 – 22.10 a Lengyel Televízió estje. Műsorvezető: Barbara Grand Lewenstain és Baleczky Annamária. Szerkesztő – adásvezető: Kálmán Péter, operatőr: Szegi Anna.

 

Szeptember 9. 19.30  A TV Híradó szeptember 3-án a TASZSZ szovjet hírügynökség hírét ismertette a Dél-koreai repülőgép eltűnésével „ lelövésével” kapcsolatban, majd ezen a napon a TV Híradó moszkvai tudósítója Horváth Péter számolt Ogarkov marsall moszkvai sajtótájékoztatójáról, a témával kapcsolatban.

Információs jelentés: Az 1983. szeptember 9-től 15.-ig terjedő időszak eseményeinek visszhangjáról / 37.szám/

7. A dél-koreai repülőgép ügye változatlanul élénken foglalkoztatja a lakosságot.  Az emberek élesen elítélik az emberáldozatokkal járó provokációt, jogosnak és elkerülhetetlennek értékelik a szovjet légvédelem akcióját.

Sokan továbbra is kifogásolják az eseményről adott tájékoztatás módját.  Politikailag aktívabb rétegek körében megfogalmazták, hogy a naponta kiegészülő hivatalos közlések miatt a nyugati propagandaszervek előnyhöz jutottak, ezt utólag nehéz ellensúlyozni.” (1983.szeptember 16.) „  Magyar Nemzeti Levéltár - 288f 11/4416.  MSZMP KB Információs jelentések.

 

 

20.00 A béke szigete címmel Nemeskürty István tv-játékot írt, Alapy Gáspárról, Komárom város egykori polgármesteréről, aki szolidaritást vállalt a városból 1944 –ben deportált zsidókkal, s ezért végül  ő is a dachaui koncentrációs táborban pusztult el. 

Nemeskürthy István: A béke szigete, tv-film bemutatója. Dramaturg: Szántó Erika, operatőr: Bíró Miklós és Halász Mihály, rendezte: Hajdufy Miklós. Szereplők: Bessenyei Ferenc, Temessy Hédi, Mádi Szabó Gábor, Gáti Oszkár, Mensáros László, Reviczky Gábor, Hámori Ildikó, Kaló Flórián, Pataky Jenő, Hetényi Pál,  Makay Sándor, Kun Vilmos, Herczeg Csilla, Tándor Lajos, Szokolay Ottó, Ambrus András, Borbáth Ottilia, Dörner György, Gonda György, Göndör Klára, Hajdú Emese, Haraszin Tibor, Horkai János, Kránitz Lajos, Kun Tibor, Létay Klára, Nagy Gábor, Rumbold Ödön,  Sárosi Gábor, Simon Márta, Viktor Gedeon és sokan mások. 

„(…) Hajdufy Miklós biztosra ment, amikor filmjének szereplőit kivá­logatta. Csupa-csupa romantikus figura jelent meg szín ész választá­sa nyomán A béke szigetében. Da­liás férfiak, törékeny szépségű hölgyek. Bessenyei Ferenc alakít­ja a polgármestert, szikrázó szenvedélyességgel. Mádi Szabó Gá­bor a zsidó bankárt, megnyerő robusztussággal. Fia, aki nem le­het katonatiszt, a snájdig Gáti Oszkár. A fiú katolikus meny­asszonya, aki tiszta és hű, a szolidszőke Herczeg Csilla. Az em­berséges és bátor állatorvos (akit az író nagyapjáról formázott) nem is lehetne más, mint Mensáros László - és így tovább, az utolsó szatócsig. A színészek kitűnőek, hozzák a figurát, amelyet Hajdufy kíván. Csakhogy mindennek óhatatlan következménye, hogy a tévéjáték súlypontja a meseszerűség irányá­ba húz. Nem a történelmi hitelesség felé. Éppen ez az a film pedig, amely nem akkor igazán hatásos, ha hatásos. (…)”(részlet), A Magyar Híralap, 1983. szeptember 15- számában írta (virág).

 

Szeptember 9. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága tárgyalta az MASZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály vezetőjének Lakatos Ernőnek az előterjesztését: a Magyar Televízió helyzetéről, munkájáról, további feladatairól. (részletek a jelentésből): „ A Magyar Televízió megalakulását követően gyorsan fejlődött, az intézmény önállóvá válása 1974-ben hozzájárult a tv sajátos arculatának kialakulásához. A televízió napjainkban: a tájékoztatás, a közvélemény formálás különlegesen fontos hatalmi eszköze, a társadalmi nyilvánosság fóruma és egyben a legszélesebb rétegekhez szóló kulturális intézményünk. Jelenleg kb. három millió vevőkészülék van hazánkban, s a családok 94%-a rendszeresen televíziózik. A nézők átlagosan napi két és félórát töltenek a tévékészülékek előtt.

Az otthonokba közvetített híradó, riport, kommentár, film dráma, zene, kiállítás, oktatás és sport bevonja a politika és a művelődés körébe a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket és a távoli országrészek lakóit.

Az MTV jelenleg két programon, szűkös adásidőben, heti 85 – 90 órában sugároz műsort, s a műsorok csaknem háromnegyed része, összesen évi 7 ezer műsoregység készül az MTV alkotóműhelyeiben. (…) A különböző típusú műsorok arányai az elmúlt évek során kialakultak, és hosszabb távon stabilizálódtak. A sugárzott műsorok 26 százaléka tájékoztatási és politikai adás, 51 százaléka kulturális, ismeretterjesztő, szórakoztató tematikájú, 10 százaléka oktatási és pedagógiai célzatú, ugyancsak 10 százalék a sportközvetítések aránya és végül 3 százalék a reklám. (…) Az elmúlt időszak jelentős eredménye a pécsi és a szegedi körzeti stúdiók megalakulása és egyre inkább kibontakozó, a műsorválasztékot bővítő munkája.

A televízió politikai műsorai az utóbbi években összetettebben, sokszínűbben hitelesebben tükrözik a társadalmi valóságot, összetettségükben jól szolgálják pártunk politikáját, segítik annak érvényesülését, erősítik az iránta megnyilvánuló bizalmat, a publikációk meghatározó része jelentős szemlélet – és tudatformáló erőt képvisel.

Ezzel együtt a politikai adások fejlődése nem egyöntetű, a műsorok jelentős színvonalbeli különbségeket mutatnak. Egy részük elavult, érdektelen, a lecke felmondására, a feladatok kipipálására szorítkozik, nem elégíti ki a tényleges nézői és politikai igényeket. (ilyenek elsősorban a hétköznap este 7 óra előtt sugárzott belpolitikai, ipari mezőgazdasági riportok, dokumentumfilmek, portrék között találhatók).

Az esti főműsoridőben, és többnyire megújított formában látható műsorok színvonala, témaválasztása, feldolgozása ugyancsak egyenetlen. A HÉT korszerűsítését követő megújulás, színvonal emelkedése megtorpant. Jelenleg is kevés az igényes belpolitikai riport, nyilatkozat, kommentár. A Hatvanhat adásainak egy része elnagyolt, csak időnként hasznosítja a műsorformába, a nézők és a vezető szakember párbeszédében rejlő lehetőségeket. A TV Híradóban kevés az ötlet, a kezdeményezés, az emlékezetes riport, belpolitikai kommentár. A Televízió Külpolitikai szerkesztősége nyújtja a legegyenletesebb teljesítményt. De a szocialista országok életének, tevékenységének jobb bemutatása érdekében – az ismert akadályokat is figyelembe véve – több erőfeszítésre van szükség. (…) Az MTV dramaturgiai műhelye évente 50-60 tévéjátékot visz képernyőre döntően hazai, klasszikus és ma élő alkotók műveiből. Emlékezetes sorozatok készültek Mikszáth, Móricz, Déry műveiből, bemutatásra kerültek magyar klasszikus drámai alkotások,  Madách, Katona, Erkel, Bartók, Kodály művei. Mivel a költségvetés növekedése nem aratott lépést a gyártási költségek emelkedésével, a legutóbbi esztendőkben évente mintegy 10-20 tévéjátékkal kevesebb készülhet. Ez a tendencia rontja színvonalat és hovatovább a műsorok nemzeti karakterét is veszélyezteti. (…) A tömeges közönségigényt kielégítő szórakoztató adások sorában a játékok, a vetélkedők többnyire jó színvonalúak, a humoros műfajok viszont még nem találták meg igazi tévés formájukat. (...) A kulturális adásokat szintén az egyenlőtlen fejlődés a szélsőségek jellemzik, gyarapodtak a negatív jelenségek. Például az aránytévesztő és a politikai kihatásokkal nem megfelelően számoló 26 részes Krónika, vagy a rosszízű Loden - show. Egyes rétegműsorok (pl. Tudósklub) saját feladatuk bizonytalan értelmezése miatt megalapozatlan nézeteknek is helyet adtak, megválaszolatlanul. (...)

A műsorgyártási feladatok igényes megoldása nagymértékben nehezítik a technikai hiányosságok és a nyomasztó elhelyezési gondok. A Televízió nem kapott a jelentőségéhez méltó támogatást e gondok felszámolására. A 15-20 éves, erkölcsileg és fizikailag elhasználódott berendezések is nélkülözhetetlenek jelenleg a műsorgyártásban. Az üzemelő gépek, berendezések 44 százaléka már leírásra került, zavartalan működésük, működtetésük, tartalék alkatrész ellátásuk, mind nehezebb. (...) A Televízió irányításában és szervezeti rendjében a sok helyesen és sikeresen megoldott feladat elvégzésével egy időben különböző torzulások és bürokratikus jelenségek mutatkoznak. Túl sok szervezeti egység (igazgatóság, főosztály, osztály) alakult, s az elnök közvetlen irányítása alá tartozó apparátusok száma és létszáma felduzzadt. (...) Az intézmény vezetése nem összpontosított megfelelően a képernyőre. (az Elnökség tagjai közt kisebbségben vannak a műsormunka irányítói). (…)

A tévés - dolgozók munkahelyi közérzete – néhány szerkesztőséget, alkotóműhelyt kivéve – rossz, vagy legalábbis nem kielégítő. Közrejátszanak ebben objektív okok, az intézmény fejlesztésének és ellátásának korlátai, de az irányítás hibái is. (…)

 

A melléklet tartalmazta a káderállomány adatait is: Az MTV összlétszáma: 3.508 fő, ebből káderállomány 1.082 fő, ebből férfi 759 fő (70%), nő 323 fő (30%). A káderállományból párttag 326 fő. Az életkor szerinti megosztásban: 25-30 éves 109 fő, 31-40 éves 497 fő, 41-50 éves 260 fő, 51-60 éves 188 fő, 60 év feletti: 28 fő.

Az előterjesztéssel az Agitációs és Propaganda Bizottság egyetértett, és továbbított a Politikai Bizottságnak. - Magyar Nemzeti Levéltár – 288f/22/1983/2 MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály Ag.653.

 

Szeptember 10. 2. műsor – 20.05  Csehov: Cseresznyéskert, színművének  közvetítése a Pécsi Nemzeti Színházból, felvételről.

 

Szeptember 11. 21.35  Mestersége: színész sorozatban: Major Tamás. Szerkesztő: Virág Katalin, riporter: Vitray Tamás, operatőr: Illés János, rendezte: Török Ilona.

Az Esti Hírlap szeptember 12 –i számában (barabás) írta a műsorról: „Mestersége: színész a címe annak a sorozatnak, ame­lyet Virág Katalin szerkeszt és Török Ilona rendez. A ripor­terek és persze a riportalanyok műsorról műsorra változnak. Tegnap este Major Tamás volt soron, az alkalmi és igazán csak ritkán közbeszóló, de a műsornak olyankor új lendüle­tet adó kérdező szerepét pedig Vitray Tamás vállalta. Az adás­nak az is lehetett volna a címe, hogy Színészmesterség, mert a legtöbb mondanivalója erről volt Majornak. Színesen, hatá­sosan és gondolatgazdagon ad­ta elő egy részét - bizonyára csekélyke részét csupán - mindannak, amit a színész mesterségből hosszú pályafutása alatt megtanult és megtanított. Tanított tegnap este is, ezút­tal nem a főiskolán, ahol ta­nárként és nem is színházban, ahol rendezőként - hozzáte­hetjük: néha újságban is al­kalmi cikkíróként - szokott. Ezúttal az ország legnagyobb nyilvánosságát használta fel a tanításra. Gondolatainak szen­vedélyére és erejére, tudásának sokoldalúságára és elevenségé­re jellemző, hogy azok is, akik civil közönségként, laikus pol­gárokként nézték ezt a műsort, akik ritkán járnak színházba és filmet is keveset látnak, akik személyesen egyetlen szí­nészt sem ismernek és soha sem hallottak róla, hogy a szín­játszásnak is van ezer gyakor­lati mesterségbeli fortélya és kötetekre rúgó elmélete - valószínűleg mindazok is meg­tanultak valamit ezekből a tanokból  tegnap  este.”

 

Lőcsi Gabriella a Magyar Nemzet 1983. szeptember 14- i számában írt a mősorról. „Mestersége: színész. Volt hajdanán Vitray Ta­másnak egy Ötszemköztje, amelyben Major Tamás mesélt mindenfélét Major Tamásról. Az elmúlt vasárnap volt viszont Vitray Tamásnak egy olyan riportfilmje (főcíme ez volt a Virág Katalin szer­kesztővel és Török Ilona ren­dezővel közösen készített munkának: Mestersége: szí­nész. Alcímként pedig ez állt a film elején: Major Tamás), amelyben ugyan negyven per­iéig szinte csak Major Tamás volt látható és hallható a kép­ernyőn. Major Tamásról azonban mégsem igen esett szó Csak a színészetről. A színész-mesterségről. A mesterség megtanulhatóságáról. Megtaníthatóságáról. Kit érdekel ez vasárnap ké­sőn este. egy izgalmas Tett­hely fáradalmai után? Száza­kat? Netán ezreket? Bízzunk benne, hogy jóval többeket Major Tamás ugyanis csak for­ma szerint beszélt a színészet­ről. Szavainak tartalma sze­rint a munkáról beszélt. Min­den munkáról voltaképp, egy szép és látványos munka ne­hézségeit, emberi, szakmai buktatóit és diadalait sorol­ván. Tapasztalt ember módjá­ra csak úgy ontotta a bölcsel­meket Major Tamás. Megszívlelendőket és vitathatóakat. A sok jó tanács közül ki-ki kivá­laszthatta az. egyénisége szá­mára leghasznosabbakat. Volt azonban egy. amelyik úgy tet­szik most kiváltképp időszerű, országos igazság. Közgazdasá­gi, filozófiai és pszichológiai alaptétel. így hangzott: „Nem szabad dédelgetni a panaszo­kat, mert a panaszkodás mun­kaképtelenné tesz. Márpedig dolgozni kell."

 

 

Szeptember 13. 17.45 Nemcsak nőknek! A tartalomból: Kamaszkozmetika – Hasíték-varrás – Elkészül a horgolt-mellény, A CALA család szépítőszerei. Szerkesztő – műsorvezető: Berkes Zsuzsa, vezető – operatőr. Zsóka Zoltán, rendezte: Kútvölgyi Katalin.

 

Szeptember 13.-án Lakatos Ernő az MSZMP KAB Agitációs és Propaganda Osztálya vezetője készített előterjesztést az Agitációs és Propaganda Bizottsága részére, A kábeltelevíziózás hazai lehetőségei címmel. (részletek): „ Az Agitációs és Propaganda Bizottság első ízben 1979. október 9.-én tekintette át a kábeltelevíziózás, a közösségi antennarendszereken kábellel továbbított, önálló helyi televíziós (információs, oktató, szórakoztató) műsorok készítésének, továbbításának helyzetét. A kábel-televíziózás elterjesztésének az akkori anyagi, műszaki feltételek kialakulatlanok voltak. Ezért az 1979-es állásfoglalás – különös tekintettel az ország anyagi helyzetére – nem tartotta időszerűnek a kábeltelevíziózás országos megszervezésének elindítását. Az anyagi, műszaki feltételekben az utóbbi években bekövetkezett változások azonban indokolják, hogy az Agitációs és Propaganda Bizottság újra napirendre tűzze a helyzet vizsgálatát. (…)

A kábel-televíziózás fejlesztéséhez ma már a pécsi kertvárosi kísérleti adás, több mint félesztendős tapasztalatai is rendelkezésre állnak. Pécsett a Magyar Televízió körzeti stúdiójának – politikailag, szakmailag, és technikailag – felkészült gárdája indította el a hetenként egyszer ( a hétfői tv szünnapon) jelentkező kábelprogramot 20 ezer lakás számára. Ehhez kedvező műszaki feltételeket nyújtott a kerület nagyközöségi antennarendszere s a területi művelődési ház berendezett stúdiója.

 

Az MSZMP Baranya és Fejér – megyei Bizottságának, valamint a Magyar Televízió és a Magyar Posta tapasztalatai jelzik, hogy a kábeltelevízió újabb, hatásos eszköz lehet a helyi politika és állami vezetés számára, hogy mind több emberhez jutassa el a mondanivalóját. A kábeltelevíziózásra úgy kell tekinteni, mint a tájékoztatás új eszközére, ampex minden tekintetben – irányítás, ellenőrzés, szervezeti rend, - beilleszthető a hazai tájékoztatási struktúrába. (…)”

Állásfoglalási javaslat (részletek):

Az Agitációs és Propaganda Bizottság egyetért azzal, hogy a központi és helyi politikai, állami, társadalmi szervek támogassák a nagyközösségi antennarendszerekre épülő (legalább ötezer lakást érintő), helyi erőforrásokra támaszkodó , a posta által javasolt egységes műszaki (erősítő, képmagnó), bázison létrehozandó, önálló kábeltelevíziózás megteremtését. (…) Az Agitációs és Propaganda Bizottság a kábeltelevíziózás egységes tartalmi és technikai színvonalának magalapozása érdekében szükségesnek látja, hogy a kábeltelevíziózás politikai felügyeletét mindenütt az MSZMP területileg illetékes szervezetei lássák el; politikai, tartalmi irányítást országosan a Magyar Televízió elnöke biztosítsa. (…) A műsorkészítést és szolgáltatást a Magyar Televízió elnöke által kijelölt körzeti stúdiók, vagy városi stúdiók végezzék, megbízott vezetők irányításával....” - Magyar Nemzeti Levéltár – 288f/22/1983/2 MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály

Elkészült a Szegedi Körzeti Stúdió Jelentése a stúdió tevékenygének összefoglalásáról.  A Jelentést megtárgyalta az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, Propaganda és Művelődési Osztálya is. Az általuk kiadott Kiegészítésben 1983. szeptember 7-én megállapították, hogy  a megyei MSZMP VB fogadja el a jelentést. - Magyar Nemzeti Levéltár XXVI – A-9. MTV Iratok 90.dob.

 

Szeptember 14. 17.15 „Csak a szépre emlékszem” Hajdú Júlia szerzői estje II/1. része. Az Ifjúsági Rendező Iroda műsorának felvétele a Pesti Vigadóban. Műsorvezetők: Hortobágyi Éva és Antal Imre. Közreműködött: Ambrus Kiry, Csala Zsuzsa, Felföldi Anikó, Géczy Dorottya, Hadú Júlia, Harsányi Gábor, Neményi Lili, Paudits Béla, Ruttkai Éva, Sárosi Katalin, Sztankay István, Takács Mária, Vámosi János, Záray Márta, a Stúdió’11. Szerkesztő: Búzáné, Fábri Éva, zenei rendező: Bolba Lajos. A televízió munkatársai: B. Marton Frigyes, Dinnyei János, Jászi Dezső, Lengyelfi Miklós, Mohácsi Péter, Nemes Miklós.

 

Szeptember 14.  Szigorúan bizalmas jelentés az MSZMP V. kerületi Végreható Bizottságának Jelentése az MTV –ben dolgozók ideológiai, politikai arculatáról, a pártszervezetek tudatformáló tevékenységéről (készült 25. példányban). Ebben olvashatók többek között:  A politikai műsorokra vonatkoztatva írták:

„ (…) Változatlanul gondot okoz egyes riporterek szemlélete, módszere, stílusa. Előfordul, hogy az érveket, a gondolatokat, az adott téma ismeretét, összefüggéseinek feltárását „bátorsággal”, agresszivitással pótolja. Egyes esetekben az elhangzott téves, olykor kifejezetten káros nézeteket a riporter, a műsorvezető nem korrigálja.”  

A kulturális műsorokról olvasható:  „(...) Az MTV dramaturgiai műhelye évente 50-60 tévéjátékot visz képernyőre döntően hazai, klasszikus és ma élő alkotók műveiből. Emlékezetes sorozatok készültek Mikszáth, Móricz, Déry műveiből. Bemutatásra kerültek magyar klasszikus zenés és drámai alkotások: Madách, Katona, Erkel, Bartók, Kodály  művei. Mivel a költségvetés növekedésében nem tartott lépést a gyártási összegek emelkedésével, a legutóbbi esztendőben évente mintegy 10 – 12 tévéjátékkal kevesebb készülhetett. Ez a tendencia rontja a színvonalat és hovatovább  műsoruk nemzeti karakterét is veszélyezteti. (…) A kulturális adásokat szintén az egyenlőtlen fejlődés, a szélsőségek jellemzik, gyarapodtak a negatív jelenségek. Például az aránytévesztő és a politikai kihatásokkal nem megfelelően számoló 26 részes Krónika, vagy a rosszízű Lóden-show. Egyes rétegműsorok (pl. Tudósklub) saját feladatuk bizonytalan értelmezése miatt megalapozatlan nézeteknek is helyt adnak – megválaszolatlanul. - – Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-9-a  177. doboz.

 

Szeptember 15. 2. műsor – 21.45 Budapesti beszélgetés Jakovits Józseffel szobrászművésszel, aki 1965-be New Yorkba költözött és 1983 januárjában látogatott haza. Szerkesztő – riporter: Ránki Júlia, operatőr: Czabarka Péter, rendező: Szűcs Szabó Fruzsina.

 

Szeptember 16.  16.35 A szlovén tengerpart. A Pécsi Körzeti Stúdió műsora. A ljubjanai tévéstúdió és az MTV Pécsi Körzeti Stúdió koprodukciós filmje. Szerkesztő – riporter: Popovics István, operatőr: Háda Sándor, rendező: Pánics György.

 

18.00 Kalendárium. Ismeretterjesztő magazin. Tartalmából: Szent-Györgyi Albert 90. születésnapján - „Epés” megjegyzések – Mindeni egyeteme – Űrkutatása a gyógyászatban, - Mint a madár -, Meztelen igazság -, Hűtőházból a Himalájára -, Út az ismeretlenbe: rejtvény. Szerkesztő – műsorvezető: Juhász Árpád,  operatőr: Várszegi Károly, Rozsnai Aladár, vezető – operatőr: Miszlay Gyula, rendezte: B. Révész László.

 

Szeptember 18. 11.30 Fülbevaló, Egy óra azoknak akik szeretik zenét … A tartalomból: Hol játt?, hová készül Molnár András tenorista?, - Fischer Iván karmester, - Kocsis Zoltán zongoraművész – A Hungaroton Hanglemezhetek és Budapesti Zenei Hetek hírei – Mit tud az OMEGA a zenén kívül?  Vendégek: Csík Laura és családja, valamint Koncz Zsuzsa.

Szerkesztő – műsorvezető: Ránki Júlia, vezető – operatőr: Kecskés László, rendezte: Jászi Dezső.

 

20.00 Németh László: Papucshős, tv-játék bemutatója. Dramaturg: Mészöly Dezső, vezető – operatőr: Czabarka György, rendezte: Ádám Ottó. Szereplők: Koltai János, Csűrös Karola, Schütz Ila, Haumann Péter, Almási Éva, Tóth Enikő, Kelemen Éva, Cseke Péter, Dunai Tamás.

 

Szeptember 19 – 20 –án 19.30 a TV Híradóban Moldoványi Ákos szerkesztő – riporter, Erős Péter és Jávorszky László operatőrök, számoltak be George Bush amerikai alelnök magyarországi programjairól.

Külügyminisztérium jelentése a Politikai Bizottságnak

0092/9/VP/1983.

„ George Bush, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének meghívására, szeptember 19.-én és 20.-án hivatalos látogatást tett Magyarországon.

George Bush-t fogadta Kádár János és Losonczi Pál elvtárs. Lázár György elvtárs négyszemközt, majd szűkebb körben tárgyalt az amerikai alelnökkel, aki elutazása ellőtt nemzetközi sajtókonferenciát tartott, s interjút adott a Magyar Televíziónak.”  „

 

Szeptember 20.-án ülést tartott a Magyar Televízió MSZMP Pártszervezete Végrehajtó Bizottsága, az ülésen megtárgyalták az „MTV jelentése az MSZMP. V. ker. végrehajtó bizottságának az intézményben dolgozók ideológiai, politikai arculatáról, a pártszervezetek tudatformáló munkájáról” című anyagot. Előterjesztő: Majoros Balázs dr. PB titkár volt.

Az anyagban volt olvasható többek között a kulturális és szórakoztató műsorokról (részlet):

„ Az 1980-as évek említésre méltó kezdeményezése a Televízió kulturális hetilapja, a Stúdió, amely a kezdeti botladozások után megtalálta a helyét és hangját a képernyőn.

A gyermekek és a felnőtt lakosság különböző rétegeinek szánt ismeretterjesztő, közművelődési műsorok széles és kedvelt skálája alakult ki az utóbbi évtizedben. (Delta, Családi kör, Jogi esetek, Perpétum mobile, Cimbora stb.) A főidőben jelentkező (Vers mindenkinek, A hét műtárgy stb.)  rövid kulturális műsorok jó szolgálatot tesznek a művelődés ügyének.

 

A színvonalas zenei közvetítések és televíziós rendezvények (TV Zenés Színház, Karmesterverseny) elismerést váltottak ki.

 

A televízió kulturális műsorai között nagy szerepet játszanak az import filmek és tv - játékok. Az import műsoroknak mintegy a fele a baráti szocialista országokból származik, a másik fele nyugati, illetve a harmadik világból való. A külföldről behozott műsorok kiszélesítették a nézők látókörét, fontos szórakozási igényeket elégítenek ki. A jelentős alkotások, emlékezetes sorozatok (Csendes Don, Buddenbroock - ház stb.) mellett gyakori az értéktelen mű, ezek között előfordult izlésromboló, vagy világnézetileg káros produkció is.

(…)

A tömeges közönségigényt  kielégítő szórakoztató adások sorában a játékok, a vetélkedők többnyire jó színvonalúak, bár ezekből is több, összetett, nagy közönséget megmozgató vállalkozások kellenének, viszont a humoros műfajok még nem  találták meg az igazi tévés formájukat. A tágabb értelembe vett szórakoztató műsorok közt említésre méltók a nemzetközileg is megbecsült gyermekműsorok, valamint a sportközvetítések, amely száma anyagiak és műsoridő hiányában elmarad a környező országok televízióinak kínálatától.

A kulturális adásokat szintén az egyenlőtlen fejlődés, a szélsőségek jellemzik, gyarapodtak a negatív jelenségek. Például az aránytévesztő és a politikai kihatásokkal nem megfelelően számoló 26 részes Krónika, vagy a rosszízű Lóden-show. Egyes rétegműsorok (pl. Tudósklub) saját feladatuk bizonytalan értelmezése miatt megalapozatlan nézeteknek is hely adnak - - megválaszolatlanul.  …” - Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-9-a 177. doboz MTV iratok

 

Szeptemberben a Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Televízió, Végrehajtó Bizottsága is 17 oldalas Bizalmas! - jelentést készített az intézményben dolgozók ideológiai, politikai arculatáról, a pártszervezetek tudatformáló tevékenységéről. 

Az első általános részben olvasható:

„(…) 1957-ben 97 fővel indult el a műsorkészítés és sugárzás a televízióban.  Ezt követően viszonylag gyorsan fejlődött: 1960  -588 fő, 1965 – 976 fő, 1970 – 1694 fő, 1975 – 2400 fő, 1980 – 3413 fő, Jelenleg 3.508 fővel a legnagyobb létszámú tömegkommunikációs intézmény.

 

Jelenleg közel három millió vevőkészülék van hazánkban, a családok 91%-a rendszeresen televíziózik, fontosabb műsorainkat 4 – 5 millió ember nézi. A tájékoztatás, a közvélemény formálás különösen fontos különösen fontos hatalmi eszköze,  a társadalmi nyilvánosság fóruma és egyben a legszélesebb tömegekhez szóló kulturális és szórakoztató intézmény.  A sugárzott műsorok 26-a tájékoztatási és politikai adás, 51%-ban kulturális, ismeretterjesztő, szórakoztató tematikájú, 10%-a oktatási és pedagógiai célzatú. 10-a  sportközvetítések aránya és 3 %-a reklám. (…)”  

II. rész,  a műsorok  általános értékelésével foglalkozott, ebben olvasható:

„ (…) Az utóbbi időben a feszültebb nemzetközi helyzetből, az ország gazdasági nehézségeiből adódó ideges hangulat, a kulturális életben tapasztalható ideológiai bizonytalanságok, saját belső irányítási és műsorkészítési hibáink, továbbá technikai problémák együttesen kedvezőtlen nyomokat hagytak a TV műsorában.

Műsormunkánkban az általános fejlődés mellett hullámzás, bizonyos visszaesés is tapasztalható. Előfordultak politikai hibák, dobozban hagyott műsor bemutatása. A felsőbb szervektől rendszeres értékelést, iránymutatást, jelzéseket és konkrét észrevételeket kaptunk menetközben a műsormunkához, hogy az előfordult hibáinkat  korrigálhassuk.  Sajnos ezek az útmutatások túl általánosan jutottak el a főszerkesztőségekhez, a közvetlen műsoralkotókhoz, pedig alig. (…) 

 

Az esti főidőben és többnyire megújított formában látható műsorok színvonala, témaválasztása ugyancsak egyenetlen. A HÉT korszerűsítését követő megújítás, színvonal emelkedés megtorpant. Még jelenleg is – minden erőfeszítés ellenére – kevés az igényes belpolitikai riport, nyilatkozat, kommentár. (…)

 

Változatlanul gondot okoz egy riporterek szemlélete, módszere, stílusa. Előfordul, hogy az érveket , a gondolatokat, az adott téma ismeretét, összefüggéseinek feltárását „bátorsággal”, agresszivitással pótolja. Egyes esetekben az elhangzott téves, olykor kifejezetten káros nézeteket a riporter, a műsorvezető nem korrigálja. (…)

 

A kulturális adásokat szintén az egyenlőtlen fejlődés, a szélsőségek jellemzik, gyarapodtak a negatív jelenségek. Például az aránytévesztő és a politikai kihatásokkal nem megfelelően számoló 17 részes Krónika, vagy a rosszízű Lóden-show. Egyes rétegműsorok (pl. Tudósklub), saját feladatuk bizonytalan értelmezése miatt megalapozatlan nézeteknek is helyt adtak – megválaszolatlanul.  (…) „

 

A III. fejezet foglalkozott a dolgozók ideológiai, politikai arculatával, és pártszervezetek tudatformáló tevékenységével.

„ (…)  Az intézményben  dolgozók között 654 párttag van. Az arány 19,52%, amely elfogadható, de intézményünk jellege és feladatai miatt lehetne jobb is. Ha televízión belül a különböző területeket vizsgáljuk, megállapítható, hogy a műsorkészítő főszerkesztőségekben az arány kedvezőbb, mert a létszám 25 – 30 %-a párttag ( 386 fő) fő. (…)

 

A televízióban dolgozók összetételének vegyessége politikai felkészültsége, iskolai végzettségének sokrétűsége és különböző szintűsége miatt a dolgozók eszmei – politikai arculata – beleértve a műsorkészítők és televíziós személyiségek eszmei – politikai arculatának jellemzőit – eltéréseket és mély aránytalanságot mutat, a műsorkészítésben elkövetett hibákkal és az elért sikerekkel együtt.  A pártszervezetek által készített jelentések és sok – sok év felhalmozott tapasztalata alapján megállapítható, hogy az intézmény tevékenységét alapvetően meghatározó munkatársai közösség eszmei – politikai arculata kielégítő, markáns, a szocializmus iránt elkötelezett, a televíziós követelményeknek megfelel. (…) „ – Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 92. doboz, MTV iratok.

 

Szeptember 20. 19.30 Moldoványi Ákos szerkesztő – riporter, Erős Péter és Jávorszky László operatőrök riportjaából tudhatták meg a televízió nézői, hogy aznap külön – külön fogadta Kádár János, Losonczi Pál, és Lázár György, Busch amerikai alelnököt.

2. műsor – 22.10 A Svejk a II. világháborúban, a KISZ Kísérleti Stúdió filmje, rendezte: Varga Rudolf

 

Szeptember 21. 20.00  A Nemzeti Színház. Madách Az ember tragédiája bemutatásának századik évfordulójára emlékezett Köpeczi Béla művelődési miniszter.

Majd levetítették a „Hétre ma várom a Nemzetinél..” című dokumentum filmet. Riporter: Benedek István Gábor, szerkesztő: Sárdi Anna, operatőr: Szabó Árpád, rendezte: Fazekas Lajos.

 

Szeptember 22. Gyurkovics Tibor: Nagyvizit, tv-játékának bemutatója. Dramaturg: Prekopp Gabriella, vezető – operatőr: Czabarka György, rendezte: Málnay Levente. Szereplők: Mensáros László, Benkő Gyula, Szilágyi Tibor, Oszter Sándor, Tábori Nóra, Sinkovits Imre, Bajza Viktória, Velenczey István, Miklóssy György, Vitéz László, Szilvássy Annamária, Maszlay István.

 

„ Ki  vonhatná kétségbe, hogy vonzó, látszólag könnyű feladatnak, s biztos eredménnyel kecsegtető vál­lalkozásnak tűnhet „tévéjá­tékká formálni" egy - egy fi­gyelemre méltó elismeréssel fogadott új magyar színmű­vet?!

A Nagyvizit - Gyurkovics Tibor 1972-ben bemutatott tragikomédiája kiváltképpen csábító, reményt keltően szi­várványos színekben ragyog­hatott föl Málnay Levente, jeles rendezőnk és  alkotótársai előtt. Hiszen „táblás házakat" hozott létre annak idején, jóllehet ezt az újsze­rű, ironikus és groteszkbe hajló, abszurd jellegű művet - ahogy erről az író is meg­emlékezik! - a „rengeteg jó" mellett kritikai megjegyzé­sek, kedvezőtlen közönségvisszhang, sőt visszatetszés kísérte.

Ahogy peregtek a tévéjá­ték képei, fokozatosan nőtt, egyre kínzóbb lett szorongá­sunk, s egyszeriben ránk te­lepedett az unalom, majd el­fogott a sajnálkozással tár­suló szánalom és szinte tel­jesen eltűnt a humor. Ügy látszik - szó esett már erről - egy-egy mű tévés adaptá­ciója olyan sajátos átalakulást idézhet elő, mely méltán> kérdésessé teheti e művészi vállalkozás érdemességét és egyáltalán, lehetőségét. (…) A Nagyvizit esetében a té­vé sajátos adottságai - és persze, a rendezői értelme­zés is! - e színmű szellemi­ségének azokat a vonásait erősítette fel, melyeket a kri­tika szóvá tett és elgyengí­tette - sőt el is tüntette va­lóságos értékeit, köztük is leginkább a színielőadásban még jelenlevő emberséget és részvétet. Hiába adták ere­jük s tehetségük legjavát je­les színművészeink (Mensároí László, Szilágyi Tibor, Sinkovits Imre és mások), nem tudták a tévéjátékot az egy­kori színielőadás színvonalá­ra emelni. Pedig köztük vol­tak egykori szereplők is. (Például Tábori Nóra, Benkő Gyula). „  írta, Illés Lajos, a Népszava 1983. szeptember 27-i számában.

 

Szeptember 23. A mi kis fórumunk … Műsorvezető: Heltai András, vendégek: dr. Markója Imre igazságügy – miniszter és felesége, valamint barátai: dr. Nagy Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnök-helyettese, és dr. Tóth Károly vállalati jogtanácsos.

 

Szeptember 25. 21.40 Az ember tragédiája a szegedi szabadtéri játékokon. Dokumentumfilm az elmúlt 50 esztendő tizenöt Tragédia előadásairól. A filmben Hont Ferenc, Major Tamás, Vámos László és Szinetár Miklós beszélt a rendezési elképzeléséről, valamint Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatója elevenítette fel az 50 év eseményeit. Szerkesztő – műsorvezető: Dr. Váradi György, forgatókönyvíró – rendező: Radó Gyula, az operatőr: Kazinczky László volt.

 

Szeptember 29. 20.00 Bertha Bulcsu: Fehér rozsda tv-filmjének bemutatója. Dramaturg : Mezei Emőke, operatőr: Lukács Lóránt, rendezte: Zsurzs Éva. Szereplők: Andorai Péter, Venczel Vera, Drahota Andrea, Sír Kati, Szilvássy Annamária, Szilágyi Tibor, Szatmári István, Patkós Irma, Bencze Ilona, Miklósy György, Kállai Ilona, Pathó István, Kádár Flóra, Korompay Vali, Móricz Ildikó, Szekeres Ilona, Telessy Györgyi (hangja: Dzsupin Ibolya), valamint a diákok: Ardelán László, Bognár Mónika, Csere Ágnes, Dezsényi Péter, Karsai István, Kaszás Attila fh., Rónaszegi Judit, Salinger Gábor, Vass Péter, Welmuth István, Zillich Beatrix.

„Amikor néhány évvel ez­előtt megjelent Bertha Bulcsú Fehér rozsda cí­mű novellája, már az első folyóirat-publikáció idején - tudni lehetett, hogy az író nagyon érzékeny pontján találta el a magyar társa­dalom lelkiismeretét. Erős, őszinte, szűkszavú pontos­sággal fogalmazó írás ez, amelytől egyrészt idegen minden „okos" óvatoskodás, másrészt a publicisztikus hatásvadászat. Az író elmond egy történetet egy tanárról, felrajzol egy helyzetet, típusokat és jel­lemeket keres meg a mai magyar társadalomban, a többi a mi dolgunk, mint minden igazán jó és jelen­tős mű esetében. A Fehér rozsda minden bizonnyal antológiadarab lesz, és az is biztos, hogy tényanyagá­val nem szándékozunk majd büszkélkedni késői utódaink előtt. Ezért van az is, hogy a novella „múltja" egyszer­re volt hasznára és kárá­ra a múlt hét csütörtökjén bemutatott tévéfilmnek; hasznára a felcsigázott ér­deklődés miatt, mely ép­pen úgy várakozás, mint valamiféle beváltandó kö­telezvény, és kárára ugyanezen okból, mivel az olvasó képtelen volt kivon­ni magát az első találko­zás élménye alól. Zsurzs Éva rendező tehát nem vá­lasztott rosszul, amikor engedte élni az irodalmi alapanyagot - némi dra­maturgiai beavatkozással. (…) – (részlet) – írta K.L.M. Magyar Ifjúság, 1983. október 7-i számában.

 

22.10 Rab Zsuzsa portréfilm adása. Szerkesztő H. Borus Rózsa, operatőr: Szabados Tamás és Sasvári Lajos, rendezte: Zolnay Pál.

 

Szeptember30. 22.40 A Midzogucsi Kendzsi sorozat keretében bemutatták Jang Kuj –fej hercegnő (Jókihi) című 1955- ben készült filmjét.

 

 

 

 

 

Október

 

Hatodikként (Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Szolnok után) Zalaegerszegen megnyílt a TV – Híradó új tudósítói irodája, a szerkesztő – riporter Halassy Gábor, az operatőr Zóka Gyula, a gyártásvezető pedig Rózsa Szabolcs lett.

 

 

Október 1.  20.05 A Telepódium bemutatója: Két férfi az ágy alatt címmel. Dosztojevszkij kisregényét Szántó Armand és Szécsén Mihály átdolgozása alapján televízióra alkalmazta Geszty Péter. Dramaturg: Kállai István, vezető – operatőr: Metyán Tibor, rendezte: Horváth Tivadar. Szereplők: Miklósy György, Káldi Nóra,  Horváth Tivadar, Benedek Miklós, Csákányi László, Voith Ági,  Hernádi Judit, Tahi Tóth László, Zentai Ferenc, Kállai Ilona, Kautzky József.

 

Október 2. 2. program 21.35 Budapest Művészeti Hetek -   Franz Kafka : Levél apámhoz, elmondta: Bálint András,  szerkesztő: Farkas Katalin, operatőr: Márk Iván, rendezte: Szabó István.

 

Október 4. 18.15 A vörsi recept, a Pécsi Körzeti Stúdió műsora. A film az elnéptelenedő kisbalatoni falú újjáéledéséről szólt. Szerkesztő – riporter: Páncsics György, operatőr: Háda Sándor, rendezte: Erőss Pál.

 

21. 00 Hármas tükör Kínáról –  A HÉT különkiadása. A műsort P. Szabó József készítette.

 

Október 5. 21.15   Megindult a Televízió - Egyetem ókori kelettel foglalkozó 16 részes – összesen 685 percnyi – sorozata., amelynek alapját egy 15 országban forgatott film képezte. A sorozatot Komoróczy Géza professzor vezette, aki részt vett a sorozat forgatókönyveinek írásában is. Operatőrök: Stenszky Gyula, Bánhegyi István, a szerkesztő – rendező: Kővári Péter volt.

„ (…) 686 perc, vagyis majd 11 és fél órás tanulmányi ki­rándulás a történelemben - így határozta meg film­jüket   Kővári   Péter,   az  Ókori Kelet című sorozat szerkesztője és rendezője.

- Sorozatunk a Tévé­egyetem társadalomtudo­mányi tagozatának első ré­sze - mondja. - Az óko­ri Kelet történelméről ta­nulmányaink során mind­össze annyit hallottunk, hogy előzmény. Hiszen e nézet szerint az emberi kultúra bölcsője az ókori Görögországban ringott. Nos, ezt a téves felfogást szeretnénk kiigazítani az­zal, hogy a mezopotámiai kultúra alakulását, fejlődé­sét választottuk a társada­lomtudományi tévéegyetem első nagy témájának. Ezt majd követi a görög és ró­mai birodalom története, utána a középkor, s végül az újkor történelmének fel­dolgozása. (…)  

Forgatás.

Maga a forgatás - való­ságos kalandfilm volt ma­ga is. A négytagú stáb tag­jai, beleértve Komoróczv Gézát, Kővári Pétert és Stenszky Gyula operatőrt, maguk cipelték a negyven hatalmas csomagból álló pakkot úttalan utakon, bir­kákkal tömött rozoga autó­buszokon. Kelet-Ázsiától Észak-Afrikáig, az egykori Mezopotámia tájaiig, járták a történelmi helyeket, kri­mibe illő szituációkba ke­veredtek, katonai puccsokat éltek át. Az előadó tudós három öltözék ruhát nyűtt el a forgatás évei alatt … A gyakran áldatlan forga­tási körülmények. a stáb erőfeszítései ellenére, oly­kor a szándékoltnál egysze­rűbb megoldásokra kény­szerítettek operatört, elő­adót, rendezőt. De mindez persze műhelygond. Az eredményt maid a közön­ség figyelme minősíti. Eh­hez, befejezésül, álljon itt a szerkesztő-rendező taná­csa: aki pontosan szeretné követni a „történelmi ki­rándulás" útvonalát, őriz­ze meg a tizenhat részhez haszonnal felhasználható egész oldalas térképet, amely a mostani tévé­újságban a sorozatot ismertető cikk mellett ta­lálható.”  - (részletek) írta (bársony) Esti Hírlap, a983. október 5. számában.

 

 

Október 7. 19.15 Esti mese. Vita bontakozott ki a gyerekek és szüleik között, hogy sikerült –e az esti mese mackó figurájának megújítása. Az egyik „legnépszerűbb tv-személyiség”  a mackó, két generáción át volt képernyőn, most a hónap folyamán az új változatban társat kapott, egy manó személyében.

 

19.30 Aczél Endre tudósította a Híradó nézőit, arról, hogy a Brit Munkáspárt új vezetőt választott Keenook személyében.

 

20.55 Vitray Tamás „Ismét” címmel új sorozatot indított,  korábbi emlékezetes riportjait idézte fel, s  bemutatta, hogyan alakult az évek, évtizedek során a korábbi riportalanyai sorsa. 

 

„ Az Ismét - siker. S ismét csak Vitray Tamás sikere. Ezt már most, a nyolc részesre tervezeti sorozat első adása alap­ján - miközben még mindig a péntek este elhangzottak, látottak hatása alatt meghatottan zavarodottan köszörülgetem torkomat - bízvást megjósolhatom. Vitray ugyanis a sajtó­munka mesterségének ismeretében egyebek között azt is tud­ja, hogyan lehet arról a bizonyos rókáról újabb és újabb bőröket lehúzni úgy, hogy az újabb bőr mindig legalább azonos értékű legyen az előzővel. Az Ismét - ben tudniillik ré­gebbi műsorait, riportjait eleveníti fel, megvilágítva, hogy mi történt szereplőivel azok bemutatása után. Alapjában véve nincs is nehéz dolga, mivel, olyan ripor­tok között válogat, amelyek bemutatásuk idején nagy port vertek fel, igazán megmozgatták a közvéleményt. Gondol­junk csak a naki amerikás magyarra és „csodaszerére", az égési sebek kezelésére használható Naksol-r-á. Aligha lehetne kitalálni sajtótémát, amelyre érzékenyebben reagál manap­ság, nehezedő világgazdasági helyzetünkben a közvélemény, mint a meg nem értett találmányok sorsa. De ha e találmá­nyok ráadásul az egészségügy körébe vágnak, úgy az érzé­kenység különösen felfokozott, már-már az égési sebek érzé­kenységéhez hasonló. Egy ország hördült fel hát annakidején, amikor Vitrayék riportja a Csak ülök és mesélek műsor ke­retében ismertette a Naksol és feltalálójának kálváriáját az érvényesülés kanyargós és minduntalan torlaszokba ütköző útján. (…)   Jól teszi tehát és sokszázezer tévé néző. Jóllehet lappangó, de jogos kíváncsiságát elégíti ki Vitray, hogy feleleveníti ré­gebbi riportjait. Miként csak helyeselni lehet azt is, hogy is­mét foglalkozik a Csak ülök és mesélek folytatásával és ehhez - riportalanyokat keres!. Írta: Hári Sándor, Zala megyei Hírlap, 1983. október 11-i számában. 

 

„Makacsul következetes ember az első számú hazai tévészemélyiség, a sokolda­lú Vitray Tamás. Pénteken megkezdett új műsorsoro­zata, az Ismét... ezt bizo­nyítja. Az egyik legtesthezállóbb műfajához, az intim, ugyanakkor közérdekű be­szélgetéseihez tért vissza, a híressé vált riportalanyai (az égési sebekre gyógyírt felfedező Lajos bácsi és a többiek) újbóli megszólal­tatásával. Mi történt velük - és ügyükkel, egyúttal a társadalom ügyével - azó­ta. Már az első adásból is kiviláglott, hogy Vitray jó érzékkel, jó ügyekben hasz­nálta és használja ki a te­levízió nagy nyilvánosságát, mindig közérdekből. Ez a műsora ugyancsak ezt ígéri. „ – írta: Merkovszky Pál, a Kelet _ Magyarország, 1983. október 11-i számában.

 

Október 10 -14 között 19,30 A TV - Híradó a budapesti űrhajós-világkongresszus alkalmából – újszerű időjárás – előre jelező filmeket kezdett el  alkalmazni az adásaiban,  A filmek a Meteosat – 2 geostacionárius meteorológiai   műhold által félóránként sugárzott képekből kézültek a Központi Légkörfizikai Intézetben. Első időben hetente egyszer készült így a Híradó meteorológiai jelentése. A többi napokon a korábban megszokott formában volt látható. Erről külön anyagban 10-én Gál Jolán szerkesztő – riporter és Fülöp Tibor operatőr tudósított.

A Rádió és Televízió Újság 1983/44 számában jelent meg erről egy cikk:

„Jelképes is lehet, hogy a tévéhíradó ok­tóber 14-én kezdte el az időjárásjelentésben a műholdképekből összeállított, a felhők mozgását érzékeltető film bemutatását. Jel­képes, hiszen október 10 - 15. között Buda­pesten tartotta 34. kongresszusát a Nemzet­közi Űrhajózási Szövetség (IAF), melyen a magyar szakemberek is bizonyíthatták ak­tív szerepüket az űrkutatásban. Ennek egyik - a nagyközönség számára is látványos - formája az október közepétől kezdve rend­szeresen, egyelőre péntek esténként jelentkező „idő járásfilm". Büszkék lehetünk er­re, hiszen kevés olyan ország van a vilá­gon, mely hasonló szolgáltatást nyújtana. (A hét többi napján továbbra is a március el­seje óta már megszokott műholdképet lát­hatják a nézők.) Ahhoz azonban, hogy ez eljusson a nézők elé, bonyolult rendszereknek és az azokat működtető szakemberek­nek kell hibátlanul dolgozniuk. A cikk e munka műhelytitkaiba kívánja beavatni ol­vasóinkat.

Az időjárásfilm a Meteosat - 2 geostacionárius meteorológiai műhold által sugárzott képeikből készül az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Légkörfizikai Intézeté­ben. A műhold félóránként sugározza az Európát infravörös tartományban bemutató felvételeket, melyeken a világos részek jel­zik a hideg '(felhő, hó, jég), a sötétek pedig a meleg területet. (A Meteosat -2 működé­séről részletesen beszámoltunk a Rádió- és Televízióújság ez évi 15. számában.) A mű­hold által sugárzott videojelet illesztő be­rendezés digitalizálja, vagyis a számítógép által feldolgozható jelekké alakítja. A szá­mítógép ezt a digitalizált jelet feldolgozza és mágnesszalagon tárolja. A pénteken este be­mutatott film a csütörtök reggel 6 órától péntek délig terjedő időszakot mutatja be. Ezalatt folyik az adatgyűjtés, a félóránként sugárzott képek számítógépes rögzítése. Az utolsó kép vételének befejezésével kezdődik a film összeállítása. A film egy, a számító­gép által kirajzolt, Magyarország kontúrját, a nagyvárosokat, a Balatont és a folyókat ábrázoló főcímmel kezdődik. Ezt egész Európát, majd hazánk környezetét bemuta­tó felvétel követi, melynek végén Magyar­ország kiemelkedik környezetéből és a főcímben látható méretben illusztrálja az idő­járásjelentést. A számítógépes feldolgozás során speciá­lis eljárás teszi lehetővé, hogy a kontinen­sek partvonala az eredetihez képest lénye­gesen erősebben, kiemelve jelenjen meg, s hasonlóan Magyarország - a műhold által sugárzott képben nem szereplő — kontúrja is segítse a nézőket a tájékozódásban. A számítógép által digitális formában kiadott jelet ezúttal egy berendezés olyan tévévi­deojellé alakítja, melyet Sony. U - Matic vi­deomagnón lehet rögzíteni. A film ezután lényegében úgy készül, mint az animá­ciós filmek. Egy-egy képet mintegy 0,5 má­sodperc hosszúságban rögzítünk a videosza­lagon - összesen kb. 30-at. Az így sorozat­ban felvett - s a felhők helyzetét 1 órás időközönként bemutató - képek, egymás után lejátszva, jól mutatják a változásokat. (Érdemes megfigyelni például Észak-Afrika reggeltől délig tartó felmelegedését, majd le­hűlését. Ennek során a képnek ez a része fokozatosan elsötétedik, majd kivilágosodik.) Az időjárásfilm második részében a számítógép a Kárpát-medence környezetét na­gyítja ki, s ebből készül, ugyancsak a fen­tiekben ismertetett módon, a hazánk idő­járását közvetlenül befolyásoló környezetet bemutató képsor. Ennek végén - mintha a kamera ráközelítene - Magyarország kon­túrja fokozatosan kiválik környezetéből, miközben megjelennek a folyók, a Balaton és a városok. A videokazettán kb. délután 3 órára elkészülő filmet először az ügyeletes meteorológus látja, aki szöveget ír hozzá, s a kazettát beviszi a Televízió stúdiójába, hogy 8 óra előtt 1 -2 perccel az új szignál jelezze  az   időjárásfilm  jelentkezését. A valamivel több mint fél percig tartó film bemutatását több hónapos munka előzte meg. 24 órán át folyamatosan működő vevőrend­szert, megbízhatóan működő számítógépet, képfeldolgozó programokat kellett létrehoz­ni. S mindez nem elég: a műholdnak is hi­bátlanul, folyamatosan kell működnie. Befejezésül még ennyit: ez a film - saj­nos - csak a múltbéli folyamatokat mutat­ja be, a számítógép nem képes arra, hogy kivetítse a jövő időjárását. …” – írta :  György István tudományos munkatárs

 

Október 11. 19.30 A TV – Híradó új zalaegerszegi szerkesztő – riportere Halassy Gábor és a budapesti operatőre Baranyi István tudósított a zalagerszegi új színház megnyitásáról. 

 

21.05  A Stúdió’83 következő adása: Főszerkesztő: Érdi Sándor, az adás szerkesztő – műsorvezetője Szegvári Katalin volt. A heti adás tartalmából: Emlékezés Edit Piafra, halálának 20. évfordulóján. Beszélgetés Bajomi Lázár Endrével a Párizs városáért kapott díjáról.  Tudósítás a Kecskeméti Katona József színház új, Háry János bemutatójáról. Szegvári beszélgetett Hernádi Gyulával, aki a kecskeméti színház új művészeti vezetője lett, az első élményeiről, terveiről, benyomásairól. Szegvári beszélgetett az adásban Bessenyei Ferenccel, a színészetről, emberábrázolásról, a színházról és a magyar színházi életről.

„A stúdió '83 adá­saival nemigen szoktunk itt foglalkozni. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ez a kulturá­lis hetilap is megszokott lát­nivalóvá egyszerűsödött. Teszi a dolgát, mint más műsorok; egetverő szenzációkat nemigen kínál. Most, legutóbb azonban föl­kaptuk a fejünket, amikor a kecskeméti színház bemutatá­sa alkalmából Bessenyei Fe­renc, jeles művészünk kez­dett beszélni Szegyári Katalin műsorvezető mikrofonjába. Vulkán módjára tört ki belőle a színi állapotainkat jellem­ző, bíráló monológ. Otellónk azt harsogta szét, hogy hagy­ják már végre színésznek lenni a, színészt, vagyis ne akarják az ügyeletes divatok gúzsába kötni a jellemformálói talen­tumot. Bárha foganatja lenne an­nak, amit oly rokonszenvesen elorgonázott. „ – írta Akácz László 1983.október 15-én a Pest megyei Hírlapban.

 

22.15. Utcalabirintus. Változatok egy témára. A KISZ kísérleti filmstúdió dokumentum – játékfilmje. Operatőr: Fazekas Bence, Írta, rendezte: Antonewicz Roland. Szereplők: Elizaneta Bzelda, Sefan Bieliczki, Bencze Ferenc, Görbe Nóra, Kakuszi Imre,  Forgács László, Szilágyi István, Orosz Klára, Vaszary Béla, Lilling András, Daczó Ferenc, Kollár Csaba – és mások.  

 

Október 11.  Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztály osztályvezető-helyettesi értékelése, részlet a jegyzőkönyvből:

„3. A Politikai Bizottság szeptember 13.-i állásfoglalása alapján tervet dolgozunk ki, mely megjelöli, hogy a napilapok, a rádió, a televízió, illetve a hetilapok, a folyóiratok a gazdaságirányítás tovább fejlesztéséről mit? mikor? közölhetnek. A terv elveit a Politikai Bizottság meghatározta:

- a társadalom megfelelő módon kapjon tájékoztatást

- a kampányjelleget el kell kerülni

- az agitáció és propaganda szolid és reális legyen

4. Készüljön javaslat a képújság kísérleti adásai során felmerült technikai kérdések rendezésére. 288f.22/1983/4. „ Ez utóbbival Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztály osztályvezető-helyettesi értekzlete is foglalkozott a hónap folyamán (okt.17.)

Részlet a jegyzőkönyvből: „ 5. Nem terjesszük az Agitációs Propaganda Bizottság elé a képújság kísérleti adása során felmerült, egyes technikai kérdésekre kidolgozott javaslatot; készüljön feljegyzés Óvári Miklós elvtársnak, amelyben kezdeményezzük, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda, és a Magyar Posta folytassa az angol rendszer alapján megkezdett kísérleti adásokat. Egyetértés esetén a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala intézkedjen és kísérje figyelemmel a képújság kísérleti adásait.”- Magyar Nemzeti Levéltár 288f.22/1983/4.

 

Ugyancsak ekkor az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztály javaslata az állami tájékoztatási bizottság létrehozásáról.

„Javasoljuk az Állami Rádió és Televízió Bizottság megszüntetését. Ezzel egyidejűleg javasoljuk, hogy a sajtó egységes pártirányításának változatlan érvényesítése mellett, a korám koordináló szerveként, alakuljon Állami Tájékoztatási Bizottság.” Magyar Nemzeti levéltár, október 14. 288f22/1983/4 - 288f/22/1983/23 /MTV Párbizottsági anyagok

 

Október 12. 17.50 Magyarország – Anglia EB selejtező labdarúgó – mérkőzés közvetítése a  Népstadionból, riporter: Vitray Tamás, a közvetítést vezette: Mahrer Emil és Bodor László.

 

2.műsor – 20.30 Gyorsan népszerűvé vált a televízió új sorozata a „Szerkeszti  a színész”. Az első adás: Házaim, Béres Ilona műsora. Beszélgetőtárs: Zétényi Lili, operatőr: Deimanik Tamás, szerkesztő – rendező: Bányai Gábor.

 

19.30 A TV - Híradóban elindult Juszt László  szerkesztő – riporter és Ifj. Török Vidor Mongóliában készült riportsorozata.

 

2.program – 20.30 Színház születik. Az 1982/83 évadban Zalaegerszegen a tizenkettedik vidéki színház kezdte meg működését Ruszt József vezetésével Műsorvezető – riporter: dr. Váradi György, szerkesztő: Virág Katalin, vezető – operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Török Ilona.

Október 13. 17.25 Zsuzsa és Anna, a Pécsi Körzeti Stúdió műsora. Szerkesztő: Hársányi Margit, operatőr: Pálfy István, rendezte: Bükkösdi László.

 

2. műsor – 20.01 Tudósklub – a bürokráciáról. Műsorvezető: Papp Zoltán, a beszélgetés résztvevői: Andics Jenő, Papp István,  Rozgonyi Tamás,  Sárközy Tamás, Szentpéteri István. 

 

Október 14-én 19.30 A TV – Híradóban Forró ….. szerkesztő – riporter, Ifj. Török Vidor és Szurok János operatőr, riportját láthatták a televízió nézők, a Kerepesi Temető, Munkásmozgalmi Panteonjából, ahol születésének 80. évfordulóján koszorúzási ünnepséget tartottak Gács László sírjánál, aki rövid ideig az MTV vezetője is volt.

Ugyan ezen a napon Szilágyi Szabolcs MRT tudósító ismertetette a Híradóban – intervíziós képek mellett -, a LEMP (Lengyel Egyesült Munkás Párt) Ideológiai Plénumának eseményeit, és Jaruzelski beszédét, majd másnap beszámolt hasonló módon a LEMP KB üléséről.

 

20.00 „Japán szalon” címmel  mutatták be Simonffy András drámából készült tv-játékot, amely az 1944-es őszi fegyverszüneti tárgyalásokat előkészítő magyar küldöttség moszkvai tartózkodási helyén játszódott. Dramaturg: Szántó Erika,  vezető – operatőr: Halász Mihály, rendezte: András Ferenc. Szereplők: Mécs Károly, Kun Vilmos, Bánffy György,  Tordy Géza, Paudits Béla, Balkay Géza, Szilágyi Tibor, Bernáth Ottilia, Szegedi Erika, Pártos Erzsi, Katona János, Reviczky Gábor, Kézdy György, Pathó István, Juhász György. 

„ András Ferenc hasonló művészi tisztességgel rendezett tévéjátékot Simonffy András drámájából. Amilyennel ugyanez a Simonffy a Kompország katonái című, két éve megjelent „történelmi kollázsregény"-ét megírta. A nagy sikerű regénnyel az volt a célja Simonfíy-Tóth Ernő vezérezredes, a Magyar Front 1944 novemberében Moszkvába küldött képvise­lője - fiának, hogy segítsen a korszak valósághű megis­merésében, és figyelmeztes­sen: „...micsoda kohó a történelem, micsoda gigászi erővonalak ívelnek át hen­nánk és felettünk az idő­beli." Történelmünknek ezt a drámai szakaszát megismer­ni, és a tények fényében új­ragondolni az azelöttöt meg az azutánt - hasznára vál­na minden, egymást követő nemzedéknek. (…) András Ferenc filmje pe­dig bizonnyal jóval ,,nézettebb" lett volna, ha kellő propagandával mindenki szá­mára időben kiderül, hogy részlete egy igazságkutató könyvdrámának - és múlt szemléletnek.    Hiszen Ady ostorozó sorain –  „… nem volt szabad hátranézni, meg­látni, honnan megyünk ro­bogva" - vagy ezeken is okulva váltig mondjuk: hát­ranézni szabad, kell, muszáj ! - /részletek / - írta Sulyok Erzsébet, Dél – Magyarország 1983. október 18-i számában.

 

Október 18. 18.30 Nevem : Halmos Béla, bemutatkozott a népművészet ifjú mestere. Szerkesztő: P.Vas János, operatőr: B. Marton Frigyes, rendezte: Jászi Dezső. 

 

19.30 A TV – Híradóban Lódi György szerkesztő – riporter és Végh László operatőr tudósított arról, hogy  V67. ülését Egerben tartotta az Intervízió. Az ülésen az Intervízió tizenegy tagországának képviselői és az Interszputnyik vezetői vettek részt. Elhatározták, hogy az OIRT  1986 – ban (valószínüleg Csehszlovákiában)  nagyszabású rádiós és televíziós konferenciát fognak rendezni.

 

Október 19. 15.55 Újpesti Dózsa – FC Köln Kupagyőztesek Európa Kupája labdarúgó – mérkőzés közvetése a Megyeri útról.  Riporter: Gulyás László.

 

Október 21. 20.00 Teleki László régi drámájának a „Kegyenc „-nek alapján az ekkor nemrégiben elhunyt Illyés Gyula alkotott színpadi drámáját, ennek televíziós változata  Vámos László  rendezésében került a képernyőre.  Dramaturg: Mezey Emőke, vezető – operatőr: Ráday Mihály. Szereplők: Trokán Péter, Papadimitriu Athina, Sinkovits Imre, Almási Éva, Mácsai Pál, Inke László, Mádi Szabó Gábor, Nagy Zoltán, Rumbold Ödön, Németh János.  

 

„(…) A gyönyörű magyarsággal megírt dráma Vámos László ér­tő rendezésében jó kezekbe ju­tott, s a költő elképzelései sze­rint szólalt meg. A rendező min­den jelenetben a legfontosabb fordulópontokra irányította a fi­gyelmet, helyezte a hangsúlyt, kellően eligazítva és segítve a nézőt a cselekmény folyamatá­nak megértésében. Trokán Péter császára hibát­lan alakítás. Minden túlzás nél­kül ábrázolja az elkényeztetett, hiú, rakoncátlan- - durcáskodó „kamaszt" és az oroszlánkörme­it mutogató, magát mindinkább önálló döntésre, ítélkezésre ké­pesnek vélő császárt. Sinkovits Imre kegyence ugyancsak lenyűgöző. Egyénisé­gének fanyar, kesernyés alap­hangjai maradéktalanul érvé­nyesülnek. Jó modorú talpnyaló, elégedett férj, majd megriadt, összetört öregember, aki rádöb­ben, hogy játékszerré vált a ha­talom   kezében. (…) „ – részlet, írta: I.M. Szabad Föld, 1983. október 29-i számában.

 

 

Október 22.  22.30 A szovjet filmszínész – rendező, Nyikita Mihalkov filmjeiből indult sorozat a televízióban, elsőként az „Etűdök gépzongorára” került a képernyőre.

 

Október 23. 21.30 A Budapesti Művészeti Heteken tűzte műsorára a televízió Flotow „Márta”  című operájának televíziós változatát Horváth Ádám rendezésében.  Dramaturg: Rományi Ágnes, vezető – operatőr: Sík Igor. Szereplők: Farkas Katalin, Csordás Klára, Bándi János, Lukács László, Begányi Ferenc, Töreky Árpád, Egri Sándor, Kovács Zsuzsa, Németh József, Németh Judit, Peregi Péter, Szécsi István, Takács Annamária, Ütő Endre.

 

2. műsor – TELESPORT. Tornász VB riporter: Gyulai István.  45 ország televíziója közvetítette a budapesti tornász világbajnokság eseményeit, versenyeit, a Magyar Televízió munkáját komoly elismerés övezte.

 

Október 23 - án a 2. programon – 19.10 sugározta a televízió az „Új egymillió fontos hangjegy” című műsorát. Szerkesztő. Módos Péter, vezető – operatőr Bornyi Gyula, rendezte: Born Ádám.   

 

„Premissa maior:  a fiataloknak lételeme a popzene. Premissa minor: hazánk népességének több mint a fele fiatal. Conclusio: a te­levízióban kitűnően megcsinált operett- és magyarnótaműsorok vannak.

E logikai levezetéssel talán nem mennék át a vizsgán, de biztos va­gyok abban, hogy - sajnos - va­lóságanyagát tekintve épp oly helytálló, mint a „minden ember halandó, Arisztotelész ember ..." kezdetű őslevezetés, amelyet már Hegel is halálra unt. Akkor, ami­kor a rock'n'roll társadalomfor­máló erő volt, a televízióban még egyáltalán nem kapott helyet, sőt - zenészek és kritikusok esküsz­nek rá - a rockműsorok egyik mai felelős vezetője akkor kijelen­tette, amíg ő a vártán áll, ide bi­zony nem szivárog be mindenféle gyanús je-je-je. Én még azt is el tudom képzelni, hogy pletyka az egész, mindenesetre az ilyen, tár­sadalmi méretű pszichózisoknál az is jellemző, milyen híreknek adunk rezzenetlen arccal hitelt.

Ijesztőbb az, hogy a közvéle­mény demokratizmusára hivatkoz­va miként lehet evvel a műfajjal ma is labdázni. A pop kedvelőinek jószerével egyetlen lehetősége ar­ra, hogy kedvenceiket képernyőn láthassák, az Egymillió fontos hangjegy volt. Azután a Rolls Frakció nevű, rokonai és távolabbi hozzátartozói körében nagy nép­szerűségnek örvendő újhullámos együttes e műsorban azt közölte a nagyérdeművel, hogy ők bizony éppen olyan testhelyzetben kis- és nagydolgoznak, mint akárki más. (A dal különben szellemes volt, a szöveg fiatalosan és adekvátan fe­jezi ki azt az élethelyzetet, midőn valaki azt bizonygatja, nem rosszabb és nem jobb, mint a másik. Ráadásul a tévében majd minden nap ennél gorombább dolgokat hallunk). Nos, lényeg az, hogy néhány zsurnaliszta és parlamenti képvi­selő szívére vette a dolgot. A kö­vetkező héttől a magyarországi popzene az esti mesével és a hír­adóval egyidőben, a második mű­sorba száműzetett. Azóta is ott tartózkodik. Ezt kérem, ma meg le­het csinálni! (…) – írta Szántó Péter, az Élet és Irodalom, 1983.december 2-i számában.

 

A műsorból óriási botrány lett, ahogy fogalmazott az 1982.XI.1- XII.15 közötti MSZMP televíziós páralapszervezeteinek beszámoló taggyűléseinek összesítő jegyzőkönyve, amely december 15.-én készült.

 „ (…)  A Könnyű – és Összetett Zenei osztályon szaporodtak a külföldi átvételek, általában frissebb lett a tevékenységük. Ugyanakkor ők szállították a Roll-s együttes kapcsán az év egyik nagy botrányát, melynek következményeképpen Juhász Előd osztályvezetőt és Tánczos Gábort alacsonyabb munkakörbe minősítették vissza (…)”

 

Az ügyben pártfegyelmi vizsgálatot is indítottak ebben olvasható:

„ A Roll-s együttes képernyőn történő szerepeltetése, de különösen a tolmácsolásukban elhangzott dalok közönséges, ízléstelen tartalma, valamint a dalok egy részének életunt, kiábrándulást tököző politikailag is kétértelmű szövege, országos felháborodást keltett. Műsorpolitikai elveink súlyos megsértését tetézte az is, hogy a műsor oda nem figyelés következtében október 23.-án került sugárzásra. (…)” - – Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-9. 176. doboz MTV iratok. 

 

Az Országos Közművelődési Tanács elnökségi ülésén 1983. október 24 - én első napirendi pontként tárgyalta a TIT és A METESZ lehetőségeiről, feladatairól a termelés követelményeihez alkalmazható feladatairól szóló anyagot.

 

A jegyzőkönyv szerint a vitában elhangzott:

„(…) a termelést, a gazdálkodást segítő szakmai ismerete k terjesztésében a mainál jobb együttműködést kellene kialakítani a rádió, a televízió, valamint a TIT és a METESZ között.

 

(…) Szakmai körökben eléggé megoszlik a vélemény a rádió és a televízió műszaki, valamint természettudományos műsorairól. Hasznos lenne, ha különösen a televízió ilyen jellegű új programjait – adás előtt – a legjobb szakemberekkel zsűriztetné. A TIT és a METESZ ebben partnerek lennének. - „ - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9 –a   131. doboz.

 

Október 26. Palotai Boris: Reumavalcer, tv-játék bemutatója. Dramaturg: Lehel Judit,  vezető – operatőr: Szalai András, rendezte: Bohák György. Szereplők: Torday Teri, Agárdi Gábor, Bánhidi László, Csákányi László, Gera Zoltán, Hűvösvölgyi Ildikó, Igó Éva, Mensáros László, Moór Marianna, Őze Lajos, Rudolf Péter fh., Shütz Ila, Tordy Géza.

 

„Palotai Boris már nem ér­hette meg legújabb tévéjáté­kának  bemutatóját,  a   Reumavalcer posztumusz műve­ként pergett le a képernyőn. A szerző   kifejezetten   Tolnay Klári egyéniségére írta a  játék főszerepét, a  Reumavalcert, akár Tolnay ju­talomjátékának is felfoghat­juk. Nem a legjobb televí­ziós  munkája ez a  szerző­nek,  kissé vázlatos,  cselek­ménye elnagyolt, érezhetően erősen   bízott  Palotai   Boris a színésznő kivételes tehet­ségében; hogy amit ö eset­leg kihagy, azt majd „belejátssza" Tolnay, aki tehetsé­gével kitölti a dráma eset­leges hézagait. Többnyire jól számított, Tolnay Klári ugyanis megejtően ábrázolta a magára maradt özvegy­ boldogságkeresésének apró kalandjait, ahogy keresi-kutatja azt az embert, akiben társra     lelhetne, megértő párra, akivel   megoszthatná örömben   és    boldogságban életének   hátralevő   napjait. (Mensáros László méltó partnere Tolnaynak ebben a szomorkás játékban.)Hogy igazán mély nyomot mégsem hagyott bennünk ez a szo­morkás vígjáték, az a ren­dezés bizonytalanságaira vezethető vissza. Bohák György nem tudott igazán mit kez­deni az Örkényi ízeket is felvonultató forgatókönyv­vel. Élvezhettük a Reumavalcerben a színészek nagy­szerű játékát, de ugyanak­kor elhalványult Palotai Bo­ris üzenete, melynek tömör lényege: az embernek igen­is minden korban megvan a maga joga a boldogsághoz; sőt, még a szerelemhez is! Ha olykor ez egyesek szemé­ben még mulatságosnak is tűnhet.” – Írta V.M. Szolnoki Népújság, 1983. november 2-i számában.

 

Egy másik vélemény:

 

„ Az a gyanúm, hogy Palotai Erzsi nem azt írta meg, amit a tévéjátékban láttunk. Neki volt ízlése. - Ebből következik, hogy a képernyői változat ízléstelen.- Meg aztán ő ismerte a Philemon és Baucis történetét s aligha vállalkozott volna arra, hogy a mindmáig érvényes legendát így beárnyékolja. Történetünk főhőse a nagymama. Az özvegy, a magányos, aki nem leli a helyét napjaink forgatagában. Nem tud mi­hez kezdeni se magával, se az idejével. Gyerekei már felnőt­tek, unokái sem szorulnak rá, s ahhoz még nem elég öreg, hogy magára csukjon ajtót-ablakot. Ki tagadná, hogy nap­jaink egyik égető és izgalmas kérdése vibrál a szemünk előtt. A műsor előzetes ezt mondja erről: „Palotai Erzsi Tolnay Klári számára írta a főszerepet. A kissé szomorkás víg­játék egy többgyerekes, többunokás idősödő asszonyról szól, aki nagy családja körében is magányos. Ismert élethelyzet: társra van szüksége. Egyesek ilyenkor belenyugszanak az egyedüllétbe, ám van, aki erőt érez magában a változtatásra. A főszereplő ez utóbbiak közül való."

A főszereplőnek nem társra van szüksége. Nem mondom ki, hogy mire, akik látták a darabot, úgyis tudják. Vannak erről viccek is, s olykor azok se tapintatlanabbak, mint a tévéjá­ték. Hősnőnket ugyanis egy cél vezérli. Keríteni egy másik neműt. Mindegy, hogy ki, mi, csak férfi legyen. S ebbéli szándékában konok és kitartó. Újból és újból rohamra indul. S a guberáló házmestert ugyanúgy megkörnyékezi, mint a dilis hegedűművészt, az ütődött özvegyet. Végül is vállalko­zását siker koronázza s délutánja egét bearanyozza egy má­sik naplemente. Azaz megtalálja a társat, a neki valót s gyöngéd örömük dallamára ellejtik a reumavalcert. (…)

(…) A Reumavalcer nagy tévedése, hogy nevetségessé, sőt el­lenszenvessé tett egy szép jelképet. Az öregséget. Nem azál­tal, hogy beszélt problémáiról, hanem, mert fecsegett eset­leges túlzásairól, meszes mániáiról.

Tisztelem én és meg is értem Bohák György - rendező - szándékát, de bizonyos dolgokban érzelmi és ízlésbeli nor­máink adottak. S ez nem jelent feltétlen konzervativizmust. Tolnay Klárira például szívesebben gondolok azokban a szerepekben - vannak ilyenek is -, amelyekben közte és a fölvállalt figura közt művészi és emberi egyensúly teremtő­dött. S erre az egyensúlyra épp eszményeink érdekében kell kínosan vigyáznunk.” –(részletek) – írta Boda István, Hajdú – Bihari Napló, 1983. november 2-i számában.

 

Október 26.-án elkészült Kovács Béla jelentése, az Ifjúsági és Oktatási Főszerkesztőség munkájáról. Az anyagot november 1 - én megtárgyalta az MSZMP Televíziós Bizottsága, Végrehajtó Bizottsága. Összességében mindenki jó beszámolónak tartotta az anyagot és a főszerkesztőség munkáját nagy jónak értékelte. - – Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-9. 176. doboz MTV iratok.

 

21.55 Unokáink is látni fogják …. Az építészeti kritikákról. Szerkesztő – műsorvezető: Osskó Judit, operatőr: Kazinczky László, rendezte: Szakály István.

 

Október 29. 18.00 Objektív. Tények a szocialista világból. Témák: Mindent learattunk? – Körkép a mezőgazdaságról, - Ahány ház, annyi háztáji? – Hol piacolnak a grúzok? - Látlelet egy lett mintagazdaságról, és román kísérletekről, - Szárnyalás a mongol sztyeppén – Lengyelországjárás -  „Hollywood” Phenjanban. Szerkesztő – műsorvezető: Benda László, rendezte: Fazekas Lajos.

 

Október 30. 22.30 „Adni akartam …” Portré Varga Mátyás díszlettervezőről. Szerkesztő: Olajos Csongor, operatőr: Kléner György, rendezte: Weisz Károly.

 

2. műsor 20.05 Mozart: Requiem. Szerkesztő: Kelemen Magda,  vezető – operatőr: Sík Igor, rendezte: Horváth Ádám. Vezényelt: Ferencsik János, előadták: Kalmár Magda, Takács Tamara, Korondy György, Gregor József, közreműködött a Budapesti Kórus.

 

 

 

November

 

 

A Magyar Rádió és a Magyar Televízió újból meghirdette a korábban igen népszerű népdal – és nótaversenyét, a „Nyílik a rózsa „- t. Az elődöntőket a Magyar Rádió közvetítette, a döntőt a Magyar Televízió.

 

 

A „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” évfordulója alkalmával Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki Ipper Pált, a TV- Híradó külpolitikai újságíróját , a műsor fő külpolitikai kommentátorát. Ezüst fokozatot kapott még Réthey István a televízió osztályvezetője.

 

Riportszemináriumon látta vendégül a Pécsi Körzeti Stúdió, német nemzetiségi adásának  szerkesztősége a nemzetiségi televíziós pályázat 12 legjobbját.

 

Magyar – bolgár televíziós egyezményt írt alá dr. Kornidesz Mihály a Magyar Televízió elnöke és Sztefan Tihcsev, a Bolgár Televízió és Rádió Bizottság elnöke.

 

Kerényi Imre rendezésében készült  Berecht – Weill „A hét főbűn” opera tv- változata, Capriban a zsűri különdíját kapta.

 

Meghalt Takács Andor.

 

 

„46 éves korában elhunyt Takács Andor főosz­tályvezető. Akik jól ismerték, azok fülé­ben ridegen hang­zik puszta hivatali rangja: alig árul el róla valamit. Számára mindig természe­tes volt, hogy a rábízott ügyeket ponto­san, hivatástudattal intézte, néha talán ere­jén felül vállalva feladatokat. És kényes volt arra, hogy beosztottijai., munkatársai ugyanígy lássák el mindennapi dolgukat. Azt is mond­hatjuk: a Televízió „neveltje" volt, hiszen csaknem negyed százada került az intézmény­hez, 22 évesen. Alaposan elsajátította a gyár­tás anyagi, technikai alapjait, mindent tudott a műsorkészítésről. Nyugalma, szervezőkész­sége biztos támasza volt kollégáinak, bárki hozzá fordulónak; segítségére mindig számít­hattak. Sokan és sokat szerettek volna tanul­ni tőle, „meglesni" módszereit, elsajátítani szakmai és emberi „titkait". Sajnos, erre már nincs több alkalom. „ – jelent meg a Rádió és Televízió Újság 1983. 47.  számában

 

 

Ugyancsak 52 évesen váratlanul eltávozott az élők sorából a Televízió szakembergárdájának egyik régi tagja. Hirth Antal. Sokáig gyártásvezető volt. Az utóbbi évtizedben az RTV Kereskedelmi Igazgatóságán dolgozott. Egyike volt azok­nak a „névtelen" tévéseknek, akiknek a munkája közismert. Televíziós sport- és reklámfilmek sokasága őrzi emlékét.

 

November 1. 21.55 Az Operaház, dokumentumfilm. Szerkesztő – riporter: Ránki Júlia, munkatársak: László Zsuzsa és Szilágyi János,  operatőrök:  Lukin Sándor, Füredi Vilmos, B. Marton Frigyes, Sasvári Lajos,  és Kovalik András, rendezte: Jászi Dezső.

 

November 1 -én az MSZMP Televíziós Bizottsága, VB ülést tartott ezen többek között két fontos személy kérdést is tárgyalt és támogatott. Berecz Annamária Nemzetközi Kapcsolatok Osztály vezetőjét a TESCO kikérte október 31. hatállyal, utódja Menczel Gábor addigi helyettese lett.  Megyeri Károlyt az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya felmentette TV alelnöki beosztásából és javasolta kinevezni a MUOSZ főtitkárának, a következő november 10.-i MUOSZ választmányi ülése. - – Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-9. 176. doboz MTV iratok.

 

November 2. 20.00 Gáspár Margit: A Fekete Császár, fantasztikus történet. Dramaturg: Lehel Judit, operatőr: Illés János, rendezte: Mihályfi Imre. Szereplők: Kálmán György, Szabó Sándor, Andorai Péter, Bánffy György,  Goór Nagy Mária, Juhász György, Károly, Miklóssy György, Mányai Zsuzsa, Pethes Csaba, Ráday Imre, Sárközi Zoltán, Venczel Vera, Györfi Sándor, Horváth Antal, Horváth Ferenc, Izsóf Vilmos, Kakuszi Imre, Szabó Gábor.

 

2. műsor – 21.10 Szegedi beszélgetések. Kelet-magyarországi kérdőjelek. A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. Szerkesztő – műsorvezető: Pavlovics Miklós, vezető – operatőr: Kiss Róbert, rendezte: Tóth Szöllős András.

 

 

November 3. 19.30 Berkics János szerkesztő – riporter, és Dámfalvi Dezső operatőr, a Híradó pécsi tudósítói küldtek riportot Paksról, ahol Lázár György miniszterelnök avatta fel az Atomerőmű 1. blokkját.

 

 

November 5. 19.30 Lódi György szerkesztő – riporter, Végh László operatőr, a Híradó miskolci tudósítói készítettek riportot Leninvárosban, ahol Grósz Károlya az MSZMP megyei első-titkára avatta fel Makrisz Agamemnon 8 méter magas Lenint ábrázoló szobrát.

 

November 6. 20.05 November 7. köszöntése. Ünnepi beszédet mondott: Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök-helyettese.

Majd  Gálaműsort sugárzott a televízió.

 

November 7. Hétfő, rendkívüli adásnap.

7.55 Kapcsoljuk Moszkvát! Közvetítés a Vörös térről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából rendezett díszszemléről és felvonulásról. Riporter: Földvári Géza.

 

15.45 Szigligeti Ede: Liliomfi. Zenés vígjáték közvetítése az Agria Játékszínből, felvételről.

 

18.35 Kinizsi. Báb és élőjáték. Írta:Tatay Sándor, dramaturg: Békés József, vezető – operatőr: Dobay Sándor, rendezte:  Urbán Gyula.

 

19.50 a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából ünnepi beszédet mondott: Valagyimir Nyikolajevics Bazovszkij a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete.

 

November 8. 17.45 V’Moto – Rock . Az együttes Gyertyák című nagylemezéről. Szerkesztő: Sztevanovity Dusán, vezető – operatőr: Haraszti Zsolt, rendezte: Kenyeres Gábor.

 

19.30 Betörtek és képeket loptak el a Szépművészeti Múzeumból, láthatták a TV – Híradó nézői, Murányi László szerkesztő – riporter és Csák István operatőr tudósítását.

 

Ugyan ebben a Híradóban Moldoványi Ákos szerkesztő – riporter és Csák István operatőr számolt be a Szovremennik Színház budapesti vendégjátékáról, ahol Csehov: Három nővér – jét játszották.

 

November 09. Politikai Bizottság ülést tartott, a jegyzőkönyve szerint megtárgyalták a :  

„3. Jelentés a magyar rádió és televízió munkájáról. Javaslat az Állami Tájékoztatási Tanács létrehozására. Előadó: Lakatos Ernő elvtárs. Hozzászóltak: Lázár György, Németh Károly, Aczél György, Sarlós István, Tömpe István, Havasi Ferenc, Óvári Miklós, Kornidesz Mihály, Szűrös Mátyás, Hárs István, és Kádár János elvtársak.

A Politikai Bizottság tudomásul veszi a Magyar Rádió és a Magyar televízió munkájáról készült jelentést. A további feladatokra vonatkozó javaslatokat a vitában elhangzott észrevételek figyelembe vételével elfogadja.

 

Úgy dönt, hogy a két intézmény munkájáról, feladatairól egységes határozatot hoz. A határozat szövegét Óvári Miklós elvtárs hagyja jóvá. Határidő két hét.

 

A Politikai Bizottság hozzájárul, hogy az Állami Rádió és Televízió Bizottság – mivel feladatát elismerést érdemlően  betöltötte – szűnjön meg. Az Állami Tájékoztatási Tanács létrehozására vonatkozó javaslatot nem fogadja el. Szükségesnek tarja hangsúlyozni, hogy a tömegtájékoztatás elvi, politikai irányítása a Központi Bizottság hatáskörébe tartozik / KB Agitációs és Propaganda Bizottsága, Agitációs és Propaganda Osztálya/; a tömegtájékoztatás területét átfogó koordináló, kezdeményező és fejlesztési kérdésekben a Minisztertanács illetékes miniszterelnök-helyettese, illetve a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala járjon el. A Tömegkommunikációs Kutatóközpont állami felügyeletére vonatkozó javaslatot terjesszék a KB Agitációs és Propaganda Bizottsága elé.” – Magyar Nemzeti Levéltár 288f 5/895 öe.

 

Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya Jelentése, a Magyar Televízió munkájáról.

Részletek a jelentésből:

„ (...) A Magyar Televízió műsorai általában állják az összehasonlítást a szomszédos országok több programon és nagyobb műsoridővel sugárzó televízióival, a műsoridő mennyiségét, az anyagi, műszaki feltételeket tekintve azonban a hátrány kimutatható. „ (1.oldal)

 

„Az utóbbi időben az ország gazdasági nehézségeiből adódó hangulat, a kulturális életben tapasztalható ideológiai bizonytalanságok, az alkotók egy részének elfáradása, a belső irányítási és technikai gondok együttesen kedvezőtlenül befolyásolták a műsorok színvonalát. Gyarapodott az igénytelenség és a két műsorprogram összeállítását bíráló nézői panaszok száma.  Tapasztalhatók ugyanakkor a tévé sajátosságaival, lehetőségeivel nem számoló, túlzó kritikai megnyilvánulások is.

1/ A Televízió politikai műsorai megfelelően tükrözik a társadalmi valóságot, jól szolgálják pártunk politikáját, segítik annak érvényesülését, erősítik az iránta megnyilvánuló bizalmat. (...) (2.oldal).”

 

(…)” A HÉT, a műsor élén álló vezető változást követő színvonal emelkedés után megtorpant. Változatlanul kevés a műsorban az igényes belpolitikai riport, nyilatkozat, kommentár. A Hatvanhat csak időnként hasznosítja a műsorformában, a nézők és a vezető szakember párbeszédében rejlő lehetőségeket. A TV Híradóban viszonylag kevés az ötlet, a kezdeményezés, az emlékezetes riport, a belpolitikai kommentár. A legegyenletesebb teljesítményt a Televízió külpolitikai szerkesztősége nyújtja, de a szocialista országok életének, tevékenységének jobb bemutatása érdekében több erőfeszítésre lenne szükség. (...)”

 

„(…) A Magyar Televízió dramaturgiai műhelye évente 50-60 tévéjátékot készít. Emlékezetes sorozatok születtek Mikszáth, Móricz, Déry műveiből, bemutatásra kerültek nemzeti drámáink /Madách, Katona alkotásai/, hazai és külföldi szerzők művei. Ezzel az önálló alkotó tevékenységgel a Televízió jelentős művészi és közművelődési feladatokat teljesít. Az értékes tv-filmek tv-játékok mellett azonban képernyőre kerültek olyan alkotások is, amelyekre a tervezés kiválasztás ötletszerűsége, a gyenge dramaturgiai munka és a megvalósítás alacsony műészi színvonala, igénytelensége volt jellemző.  Mivel a TV költségvetésének növekedése nem tartott lépést a gyártási összegek emelkedésével, azért évente egyre kevesebb tévéjáték készülhet. Ez a folyamat akadályozza a művészi színvonal javítását és a műsor nemzeti karakterét is veszélyezteti.  (…) ” (3-4.oldal). 

 

(…) „A kulturális adások között az utóbbi években gyarapodtak a negatív jelenségek. /Pl. az aránytévesztő és a politikai kihatásokkal nem megfelelően számoló 26 részes Krónika./ Egyes rétegműsorok /Pl. Tudósklub/ saját feladatuk bizonytalan értelmezése miatt időnként megalapozatlan nézeteknek is helyet adtak, marxista kritika nélkül. (…)”  (5.oldal)

 

„(…) A belső irányítási rendszer korszerűsítésére, a felduzzadt apparátus és műsorkészítői létszám mérséklésére, az újságírók korösszetételének javítására eddig hozott intézkedések számottevő eredményre nem vezetek. ..” (6.oldal).  Lakatos Ernő, 1983. október 31. 

 

A jegyzőkönyv szerint:

 

„ A Politikai Bizottság tudomásul veszi a Magyar Rádió és a Magyar Televízió munkájáról készült jelentést. A további feladatokra vonatkozó javaslatokat a vitában elhangzott észrevételek figyelembevételével elfogadja. „ - - Magyar Országos Levéltár 288f. 5/895. öe. MSZMP KB Politikai Bizottság iratok.

 

Az MSZMP KB Politikai Bizottsága a televízióról szóló – határozatában feladatul adta

a műsormunka tervszerűségének javítását,

a műsortervezési és átvételi rendszer kiépítését

a belső szervezeti és irányítási rendszer hatékonyabbá tételét.

Ezt a feladatot az MTV vezetése 1985.02.12. /Tervezet formájában elkészítette és 100 pld-ban, belső vitára bocsátotta. –Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-9. 134. doboz MTV iratok

 

A Politikai Bizottság november 9 –i ülését követő napon november 10 –én a Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Televízió Bizottsága ülést tartott. Az ülésen készült jegyzőkönyv szerint Kornidesz Mihály elnök, tájékoztatta a Pártbizottság tagjait az előző napi PB ülésről. A Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött jegyzőkönyv alapján pontos képet kaphatunk arról, hogy Kornidesz hogy értékelte a PB –on elhangzottakat.

 

“JEGYZŐKÖNYV

Készült: 1983. november 10-i pártbizottsági ülésről.

Tárgy: Kornidesz elvtárs tájékoztatója a november 9-i Politikai Bizottsági ülésről.

Jelen voltak: A mellékelt jelenléti ív szerint

 

Kornidesz Mihály et.:

A jelenlévőkkel egyszer már megvitattuk a Pol.Biz. elé be­terjesztett jelentést, így azt ismerik. Alapvető, lényeges változás azon nem volt. Volt olyan, hogy az eredeti szöveg­ben az volt, hogy "egyes esetekben", itt azt írták, hogy gyakrabban. Tehát ez most már nem a mi jelentésünk volt, hanem az Agit. Prop. Osztályé, tehát ilyen jellegű változ­tatások voltak rajta. Lényegét tekintve tehát ugyan az volt, ezért ezt most nem akarom ismertetni. Majd tartunk egy aktí­vát, ahol az egészről fogunk beszélni, ott természetesen maga a jelentés lényege is elhangzik.

A vitával kapcsolatban - rögtön elöljáróban mondanám - a Pol. Bizottság ülésén tízen szólaltak fel, az összefoglalóval együtt. Ez gondolom jelzi önmagában is, hogy igen komolyan vették a kérdést, igen komoly vita volt.

Három napirend futott együtt egy témakörként - együttes volt a vitája. Ez a három napirend a következő volt: a rádió, a televízió és volt egy harmadik téma: javaslat az eddigi Állami Rádió és Televízió Bizottság megszüntetésére és volt egy elképzelés, egy új kormánybizottság létesítésére, amely a tájékoztatás dolgait fogná össze. Ezt a javaslatot azonban nem fogadta el a Politikai Bizottság, mindenek előtt azért nem, mert a kormányban ülő elvtársaink, ott tevékenykedő barátaink mondták azt, hogy nekik erre tulajdonképpen nincs szükségük.

Ez abba vonulatba tartozik egyébként, hogy szélesebb politikai aspektust is mondjak ezzel összefüggésben, hogy tudniillik nem szívesen növelik a kormánybizottságok számát, amiben van egy mélységes ráció, saját tapasztalataim alapján is. Gondolom az ok tapasztalataik ennél bőségesebbek.

Milyen értékelés hangzott el a vitában a televízióról; Talán elöljáróban még annyit mondanék, hogy a tíz felszólaló közül a legtöbben a televízióról beszéltek, sőt aki a rádió­ról is beszélt, azok hozzászólásuknak is a legnagyobb része a televízióval kapcsolatos véleményét mondotta el. Ha úgy tet­szik mi voltunk igazán a sláger, aminek azt hiszem két oka van: az egyik oka mindenekelőtt az, hogy a rádió munkája job­ban ismert a tekintetben, hogy hosszabb idő óta ismerik a po­litikában járatos emberek, többet találkoztak vele. Egyszóval egy korábbi intézményként értékelve nem nézik, vagy nem hallgatják talán annyira kritikusan sem, következésképpen a rádióval kapcsolatos megjegyzések nem az ott lévő munka értékét jelenti, egy kicsit visszafogottabbak voltak. Tehát nem annyira áll a közvélemény előterében sem a rádió, mint a televízió. Gondo­lom ez tükröződött vissza az anyagban.

A másik dolog az - az, hogy érzésem szerint egyfajta hangos gondolkodás is volt a televízió jellegéről, szerepéről. Erről mi már sokszor beszéltünk szomorúan és kevésbé szomorúan, hogy tudniillik helyesen, jól értékelik-e a televíziót, helyét, szerepét a társadalmi életben, a közvélemény alakításában, for­málásában, a kultúra területén végzett munkáját illetően és lehetne tovább folytatni, hogy hol.

Én egyfajta változást érzékeltem a vita során. Kádár et. fo­galmazott így, hogy szerinte, ha úgy kezdünk el gondolkodni, hogy milyen közvetlen hatást, vagy minek milyen közvetlen ha­tása van az emberekre, milyen emucionális hatása van, akkor szerinte a sorrend a következő: televízió, rádió, sajtó. Ezt én még soha nem hallottam. Hozzá tette rögtön azt is, hogy szerinte ez természetesen nem egyszerűen csak az érzelmi hatá­sokat jelentik, hanem ennek gondolati összefüggései is vannak.

Nem fogalmazott ott ennyire egyértelműen, de azt mindenképpen hozzátette, hogy a saját maga tapasztalataiból tudja, hogy ha előző este megnézi a televízió híradóját, vagy valamilyen politikai műsort, akkor másnap az újságot nem ugyanúgy olvas­sa, mint előző napon. Már úgy érzi, hogy erről már sokat tud, hallott, tehát egyéb összefüggésben is fontosnak tartja. Azt hiszem, hogy ilyen szempontból egyáltalán nem rossz, hogy a televízióval többet foglalkoztak, mert ezt valamiféle ilyen jellegű dolgot is tükröz. Van ezen bélül még egy olyan elem is, hogy a televíziói hibái úgy látszik feltűnőbbek /majd ezekről akarok beszélni jobban/ előtérbe kerültek az utóbbi időben.

A dolog lényege a következőkben fogalmazhatók meg véleményem szerint. A testület alapvetően jónak értékelte a TV munkáját és ezt többen kifejtették, hangoztatták. Az összefoglalóban is így fogalmazódott meg. Volt, aki azt mondta, hogy igen jó ez a munka, tehát még az átlagos fölé is emlegette, de rög­tön hozzátette, hogy ugyanakkor viszont - tehát átlag színvonalában igen jónak tartja, de ugyanakkor egy sor apró, bosszantó hiba időnként - de sajnos időről-időre - lerontja az embernek ezt a jó érzését a televízióval kapcsolatban. Ilyen bosszantó hibákat felsoroltak, majd a műsorokkal kap­csolatban egyre, kettőre utalnék én is.

Ami a vitában elhangzott kritikát illeti, ez is az összefog­lalóban fogalmazódott így tulajdonképpen /idézem/: A vitában elhangzott kritikának is segítő jellege volt - és ezt tény­leg lehetett érezni, tehát nem valamiféle vájkálás, valamiféle bosszankodás, hanem arról az oldalról, hogy hogyan lehetne segíteni azon, hogy jobbá tehessük a munkát. Egyszóval ez a segítő szádék - és ezt az egészre vonatkozóan szeretném mon­dani - érzékelhető volt az egész ülésen.

Egyértelműen aláhúzták azt - és itt most a jelentésből idézek a megállapítást, hogy az MTV egészében tehát jól látja el a feladatát, és másokhoz képest - tehát külországokhoz képest elég sok tapasztalatról szóltak ebben a vonatkozásban is. Jónak mondható ez a munka, tehát ténylegesen elismerték, érté­kelik ez a tevékenységet. Ami a tartalmi munkánkat illeti a továbbiakban. Elmondották, hogy érzékelhetőek azok a törekvések, amelyek feladatként megfogalmazódtak a KB április ülésén, már tudniillik a televízióban levő emberek törekvései, hogy változtassunk a munkán. Tehát láthatóan, érzékelhetően ezekről beszélve aláhúzták ennek fontosságát és a további lépések igé­nyét. Az újítás igényét, egyértelműen. Azt a törekvést ami az anyagban benne volt - ezt biztosan mindenki ismeri, hogy tudniillik a szürkülés ellen védekezni kell, hogy próbáljunk előbbre lépni, ezt egyértelműen támogatják, támogatták, a meg­újítást, szervezeti megújításnak is tekintik, de elsősorban műsorbeli elemeket értenek ez alatt. Amit itt aláhúztak az anyaggal kapcsolatban, kiegészítettek, bővítettek, ahol ezt a megújulást fontosnak tartják, ez mindenek előtt a belpolitizálás. Többen a hozzászólók közül megismételték azt a monda­tot, hogy a külpolitikája ennek, ha a direktpolitikát nézzük, cikkor a külpolitikája erősebb a televíziónak. És nagyon szeret­nék, kérik, hogy próbáljuk meg ezt a belpolitikai munkánkat jobbá tenni. Én azt hiszem és most had utaljak vissza legutób­bi müsorértékelő tevékenységünkre, amikor is a Polgár Dénes barátunk, elvtársunk értékelte a munkát, ő is aláhúzta ezt többen. Hajdú et., mások hozzászóltak, aminek ténylegesen az a lényege, hogy emberi oldalról megfogalmazva ezt a belpo­litikát, kinek mit jelent a dolgunk, az ország dolga, az em­beri értékek oldaléról, a szocialista valóság megjelenítése pontosabb,precízebb, jobb megjelenítése a képernyőn, ez mint igény nagyon komolyan megfogalmazódott. Valaki úgy fogalma­zott, hogy néha a tv úgy tűnik valamilyen oknál fogva, valami­lyen szeméremoknál fogva kicsit mintha szégyellné az ország jó dolgait. Beszéljünk róla többet. Nem azzal, hogy eltakarva a hibákat, szó nincs róla, csak az arányok, néha mondják nem teljesen azonosak mint az élet arányai. Szóba került egy olyan régi, izgalmas téma, mint az a bizonyos - mi az, ami érdekes, mi az ami nem. Ezek a klasszikus dolgok néha túlságosan el­szaladunk az érdekesség irányába és nincs elegendő az átla­gosról, a normálisról. A normálisról beszéljünk többet. Arról, hogy az emberek igyekeznek tisztességesen, rendesen dolgozni és itt adjunk neki nagyobb reményt, ha úgy tetszik, nagyobb ösztönzést, kedve, annak érdekében, hogy ezt a holnapi munkát is érdemes megcsinálni. Van értelme ennek. Itt egy kis pozitívabb töltetet kérnek. Szóba került az  a példa, amit én most egy példával tudnék jól írni, vagy úgy érzem legalábbis jól illusztrálni, hogy tudniillik, néha magunk keltünk fel bizonyos igényeket és aztán hirtelen ezek valamilyen orszá­gos igényekké válnak és ahhoz kezdünk el mérni mindent. Ezt még sajnos a Hárs elvtársnak nem mondtam el, úgy tudom el­utazott Amerikába, az ottani kommunista párt kongresszusára. Tegnap reggel hallottam a rádióban egy riportot arról, hogy mi lesz a házgyári épületek felújításával és kiderült, hogy ezt először 30 évre, 50 évre, aztán 100 évre és az első 25 év végén biztosan meg kell újítani és már most lesz egy kísérleti ház és rögtön utána mondta, hogy nem lesznek pánikba azok akiknek fel kell 5 év múlva, 10 év múlva, 20 év múlva, 30 év múlva újítani a lakásukat. És ezzel keltünk valamilyen nem tu­dom micsodát. Lehet, hogy rossz a példa. De néha ilyesmi elő­fordul. Régi pártközponti koromban veszekedtem, vitatkoztam azokkal, akik csinálták azt a bizonyos riportot arról a szak­középiskolai osztályról, amelyből kiderült, hogy volt egy hét amikor senki nem akart továbbtanulni. Az egész ügy egy hétig tartott és ezt az egy hétig tartó hangulatot a rádió kétszer is volt szíves közölni, ráadásul olyan helyen, ami az ifjúság számára igen hallgatott hely volt és következésképpen arról volt szó, hogy valami véletlen, tulajdonképpen nem vé­letlen, de nem általános hangulat, hogy nem akarnak egyetem­re, főiskolára menni az emberek, bár kétségtelen, műszaki pá­lyák irányában több ponton vannak ezzel kapcsolatban gondok, de minthogyha ez lenne az általános úgy tűnt, és akkor több ismerős gyerek is megkérdezte, hát akkor most tessék mondani tényleg érdemes, már a rádióban is azt mondják, hogy nem érde­mes. Nem mindig értjük világosan, hogy tulajdonképpen, amit mi akarunk, az nem egészen úgy sül el odakint, mint ahogyan ezt várnák. Mert másként, más lesz a tömeghatása, vagy amióta már itt vagyok, de ezt megelőzően is valamelyest próbáltam meg­érteni ezt a riporteri magatartást, amikor megkérdezik az il­letőktől, hogy tessék mondani, ha maga ilyen keveset keres, akkor mért marad ebben a szakmában. Vagy ha itt ennyit kell túlórázni, vagy ha itt ennyi az éjszakai munka, vagy ha itt ilyen mélyen kell lemenni a földbe. A riporter nyilván azt; akarja, hogy ezek az emberek még ezt is vállalják és tudatosan is vállalják, de ez a közvélemény egyrésze szemében úgy jelent­kezik, mint a riporternek a más jellegű véleménye, mint hogy­ha o méltatlannak tartaná egyáltalán az emberhez azt, hogy éj­jel is dolgozzon, meg leszálljon a nem tudom mibe, meg kevesebb pénzért is megcsinálja. Jó én tudom, hogy ez nem egyértelmű vélekedés, dehát vegyük talán tudomásul, hogy vannak olyan em­berek még, akik ezt érzik ki belőle és ne vágjuk a következő alkalommal is bele a képükbe, hogy ti ezt még mindig nem értitek, hogy mi nem azért kérdezzük. Nem biztos, hogy csak ezek­kel a és megint előkerült - most már gondolom értik ezeket, hogy mért kellett megkérdezni a munkásőr feleségétől, meg mért kellett megkérdezni a vasutastól, hogy hát azért érdemes-e, és lehet folytatni tovább a sort. Nem pontosan értik és azt hiszem, hogy nem egyszerűen csak a politika nem érti ezt vala­milyen oknál fogva, hanem az emberek jelentős része nem érti és ennek tudtával próbáljuk végiggondolni, hogy a szándékunk­nak megfelelően tudjuk elérni azt a célt, amikor valamilyen szélsőséges eszközt alkalmazunk.

Ezzel összefüggésben természetesen nem a televíziót és nem­csak a rádiót bírálták, hanem előkerültek más dolgok is és most csak - nem azért mondom, hogy valamiféle megnyugtatás legyen, csak hogy a tárgyilagosság dolgát próbáljam érzékel­tetni. Egyértelműen megfogalmazódott pl., hogy micsoda buta­ság, hogy a Népszabadság első oldalán egy ilyen, van egy cikk amiben azt kérdezik, hogy mi a legfontosabb az üzemben? A legfontosabb az üzemben a mosdó, a tusoló. Az üzemben a leg­fontosabb dolog a munka. A tusoló, a mosdó rendkívül fontos, még van ahol lavór van, az is nagyon fontos, de nem ez a leg­fontosabb. Tehát, hogy ezekben a dolgokban, amikor az ország rendkívül nehéz helyzetben van, gondokkal küszködik, a legfon­tosabb kérdéseket próbáljuk elővenni. Vagy ha már ezekről a dolgokról van szó, akkor nagyon élesen megfogalmazódott megint a színházakkal összefüggésben és nem a TV privilégiumaként, hogy ez az sok ordanáléság, ami azért van, a képernyőn is, film­ben, néha tv-játékban, sok minden más meztelenség ott is ahol nem kell, hogy miért van ennyi és miért kell ez. Ott hallottam, hogy több tv-ben az ilyesmi ellen nagyon tudatosan küzdenek. Nem arról van szó, hogy minden kerüljön le a tv-ről, de az ta­lán tényleg végig lehet gondolni, hogy tényleg kell-e ennyi trágár beszéd, mert ennek a hatása is - ismerjük, tudjuk ezt , nem egyszerűen csak az, hogy visszatükröz valamit, ami az élet­ben van, mert hogy van az nem kétséges, és hogy vissza kell tükrözni ez is igaz, de ennek mértéke, mennyisége vajon mennyire lehet egy további rossz lépés egyik elősegítője, azt talán már érdemes végiggondolni.

Szóba került kulturális műsorokkal kapcsolatban is ez az extrémitás néha, hogy az anyagban is megfogalmazódott, hogy miért kell néha szélsőséges filmeket a televízióban propagálni, mi­ért van szükség arra, hogy tartalmában nem megfelelő, nyugati életformát dicsérő, nyugati életstílust közvetítő és elég nagy hatással közvetítő alkotásokat, néha túlságosan sokat is az ilyen típusok közül képernyőre engedni

Nagyon komoly hangsúllyal került szóba az ezzel a müsormunkával kapcsolatos belső szerkesztői felelősség az itt dolgozó kommunisták, az itt dolgozó vezetők felelőssége. Nem a maga konkrétságában, hanem azzal a megfogalmazással, hogy örülnek annak, hogy a KB április határozata az komoly elgondolkodást eredményezett, végiggondolásra ösztönözte az itt dolgozó kom­munistákat, vezetőket. Fontosnak tartanák, hogy ez a gondolko­dás, ill. ennek eredménye az jobban szerteszét sugározzon a mű­sorkészítők között és jusson el ténylegesen odáig, hogy min­denki világosan értse, tudja, hogy itt az MSZMP politikáját kell a magyar állam politikáját kell szolgálni és nem egyéb más egyéni elképzeléseket. Az a mondat is elhangzott amit a KB áprilisi határozata, vagy az ottani referátum is tartalmaz, hogy a televízió éppen úgy mint a rádió meg a többi tömegkom­munikációs eszköz a MNK-é és az ő politikáját kell hogy hir­desse.

Müsorértékeléssel kapcsolatban említették önkritikusan, hogy vajon a politika véleménye mennyire jut el, mennyire juthat el a tv, rádió műsorkészítőihez és jó-e az az irányítás, amit az Agit.Prop.Osztály végez e tekintetben, nem kellene-e bővíteni, szóba került, hogy a pártközpont egyes osztályainak kapcsolata az egyes részlegekkel, tv-ben, rádióban miért olyan gyenge. Legyenek közös megbeszélések, közös értékelé­sek és annak az igényét is ezen túl megfogalmazták, hogy va­jon nem lehetne-e azon javítani, hogy a közvélemény televízi­óval, rádióval kapcsolatos ismeretei, érzései jobban eljus­sanak az ott dolgozókhoz, az ott dolgozó szerkesztőkhöz, ro­vatvezetőkhöz, főszerkesztőségek vezetőihez és így tovább. Nagyjából ez a témakör fogalmazódott meg a tartalmi összefüggésekben. Még egyszer szeretném aláhúzni, hogy nem azzal az igénnyel, hogy itt valami nagy hiba van, hanem inkább ugy, hogy pöttyök vannak, inkább úgy, hogy lehetne javítani a dol­gokon és erre a javítása szükség is van és még inkább úgy, hogy látják, érzik e jelentés kapcsán is, hogy az itt dol­gozókban van egy tudatos hajlam, egy tudatos törekvés arra, hogy javítsák a munkát és ez támogatandóan húzták alá a ha­tározatban megfogalmazott elképzeléseket támasztották alá példákkal a maguk módján is. A másik témakör a műsor mellett, ami nagy hangsúlyt kapott a szervezeti, anyagi kérdések.

Meg kell mondani meglepően nagy jártasságról tettek szert töb­ben a vitában, amikor is a szervezeti kérdéseinkről beszéltek, mondván, hogy úgy tudják, hogy a szervezetben sok a csikor­gás, nem elég modern ez a szervezet, vannak párhuzamosságok és azt a tudatos törekvést, hogy itt ezen változtatni szeret­nénk, én a vitában említettem ezt a Systemet is és említettem ezt az eddigi közös vitáinkat, változást kialakító törekvése­inket is. Ezt nagyon támogatják. Többen kifejtették, nem tar­talmazva javaslatot, de bírálandó, hogy rossz ez a fajta szervezés, ami valami fajta minisztériumi szervezeti mintát próbál követni, tehát azt az országos főhatósági, főleg az állami emberek mondták ezt. Lehet, hogy tudunk ebből is vala­mit hasznosítani a későbbiekben, a működésünk szervezeti kere­teinek jellegét illetően.

Nagy hangsúllyal került elő a vitában az is, hogy milyen az MTV anyagi helyzete, létszámhelyzete.

Anyagi helyzetéről: többen gazdasági szakemberek, Havasi et., Lázár et. egyértelműen fogalmaztak, hogy szeretnék, hogy ha egy reális program megfogalmazódna a TV fejlesztésére. Ezt a reálist nagyon hangsúlyozták. Sajnálják, hogy ilyen reális program eddig nem született, de várják és jelezték a vitában is, hogy Faluvégi elvtárssal, Hetényi elvtárssal, másokkal egy konzultáció indult meg, úgy tűnik, hogy Faluvégi et. va­lamikor a hónap második felében eljön, tegnapra terveztünk egy találkozót, de éppen a vita kapcsán Lázár et. kérte, hogy halasszuk el ezt a beszélgetést Faluvégi elvtárssal, hogy jobban elő lehessen majd készíteni. Tehát arra biztattak ben­nünket, hogy készítsünk el egy reális programot és azt a reális programot hajlandók valamelyik állami bizottság elé bevinni. Rövid úton és ahhoz a megfelelő feltételeket is biz­tosítani. De itt a reális programot hangsúlyozták és azt, hogy az ország egész helyzetén belül, tehát most egy fajta kiemelést, erre Kádár et. is visszatért a zárszóban, tehát jelenleg csak a többivel összhangban, de a korábbinál lé­nyegesen nagyobb lépésekkel haladva, megértve az ebbéli gond­jainkat, mint mondották készítsük el ezt a programot. Itt mondanám, hogy Óvári et. ismertette a Magyar Filmművé­szek és Televízió Művészek Szövetségének a levelét is a Pol.Biz. előtt. Kovács András és Mihályfi et. által aláirt levélét úgy fogadták, mint az anyagot támogató, az abban fel­vetett problémákat a művészek oldaláról egyértelműen megfogal­mazó törekvést és ennek is hatása volt abban, hogy egyértelművé vált, hogy a tv anyagi feltételeit illetően lépni, tenni kell az elkövetkezendő 1-2 évben is már, de hosszabb távon feltétlenül.

Izgalmas kérdésként vetődött fel ott is, megint egy meglepő ismeretanyag alapján a tv belső érdekeltségének dolga, az itt dolgozók fizetésének a dolga. És itt arra ösztönöztek bennünket, hogy belső erők mozgósításával, megtakarításokkal, az anyagban is szerepelt ez a létszám probléma nagyon alá­húzták, hogy mind a két területen a műsorterületen is és a műsort kiegészítő, kisegítő, a műsort előkészítő, ideértve az adminisztratív apparátusban is meg kell keresni azokat a le­hetőségeket, ahol fel lehet szabadítani erőket, eszközöket és ezeket jobban koncentrálva a munka lényegéhez, annak javí­tására.

Az anyagi feltételek esetében szóba került az is, hogy ezeket úgy kell kialakítani, hogy a határainkon túli területeken, ez elsősorban a rádióra vonatkozik, de a televízió is erre kell, hogy törekedjen, magyarok lakta területen is vehető le­gyen a műsor, tehát mindenképpen ezeknek a távlati terveknek úgy kell megfogalmazódniuk, hogy megfelelő szórási lehetősé­geik legyenek és ne csak Erdély irányába, csupán Szlovákia irányába, hanem ugyanígy Jugoszlávia, Burgerland, Szovjet­unió irányába is. Ezzel összefüggésben került szóba, ill. ezzel érintőleg került szóba az a kérdés is, hogy mi is ez a nemzeti program. Mi úgy fogalmaztunk, hogy az első program az legyen teljes értékű nemzeti program, úgy fogalmaztunk /2.oldal/.  (...) nemzeti, hanem országos program, így nem fél­reérthető, tehát tartalmában azzal, amit az előbb, vagy egy bizonyos vonatkozásában azzal amit az előbb mondottam volt, idézve okét, hogy a határon túli fogásokkal műsorainkat lehető­vé váljak, sokkal jobban mint most, és egy ponton túl szór­juk be a magyarlakta területeket, de azt jelzi, hogy itt nem tartalmi dologról van szó, hanem egyszerűen csak terminológiai problémáról.

Én ezt szerettem volna elmondani a Pol. Biz. vitája alapján információként. Még egyszer mondanám - befejezésül - hogy a témáról az elnökséggel, a pártbizottsággal megbeszélt mó­don tartunk majd egy aktívát, ahol ennek egy részletesebb kifejtése következik, akkor a felett vitát fogunk nyitni természetesen, tehát egy tanácskozást. Itt most ennek nem ez volt a célja, hanem az informálás.

Az információnak az a része, hogy mi van az Állami Bizottság­gal; az Állami Rádió és Televízió Bizottság ez évben befe­jezi működését. Lesz még egy ülése, ahol mi adósak vagyunk a videózás témájával. Lehet, hogy mással is. Ez egy záró ülés lesz. Nyilván meg fogják köszönni az eddig működését.'

új bizottság nem lesz. Tömpe et. természetesen nyugdíjba megy ö ezt kérte, erről már a múltkor is volt szó.

Dr. Majoros Balázs  - Kazettáról leírta: Lantos Sándorné “ forrás: - Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-9-a 177. doboz MTV iratok      

 

November 10. Diploma külföldről, riportműsor. 1947/48-ban érkeztek az első magyar ösztöndíjasok a Szovjetunió egyetemeire és főiskoláira.  A műsorban idézték fel korabeli élményeiket. Szerkesztő: Meruk Rózsa, operatőr: Janovics Sándor, rendezte: Bartha Attila.

 

November 10. 19.30 A TV – Híradó tudósított a MUOSZ-ból, hogy beiktatták Megyeri Károly főtitkárt, aki kicsi korábban váltottak le a Magyar Televízió elnökhelyettesi posztjáról.

Moldoványi Ákos szerkesztő – riporter és Csák István operatőr küldtek tudósítást Prágából, ahol Kádár János a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntette ki a 70 éves Gustav Husakot.

 

November 11. 16.50 Patikáriusok, a Pécsi Körzeti Stúdió műsora. A Dél – dunántúli patikákról szólt a műsor. Szerkesztő – rendező: Dr. Jósfay György, riporter: Füzes János, operatőr: Háda Sándor.

 

19.30 Bayer Ilona szerkesztő – riporter és Szurok János riportja számolt be a TV _Híradóban, hogy a csehszlovák és magyar televíziós maszkmesterek  mérték össze tudásukat a a Magyar Televízió aulájában megrendezett versenyen. Az első díjasok: Anna Kodesova (Csehszlovákia) és Jánosi Judit (Magyarország) lettek.

 

20.00 Kazimír Károly elkészítette Sophokles: Oedipus Kolonosban, című,  - (Magyarországon alig játszott 2400 éves ) – tragédiájának tv-változatát. A címszerepet, az akkor már vak és vén Oedipusét az akkor fiatal Mécs Károlyra osztotta. Dramaturg: Lehel Judit, vezető – operatőr: Kecskés László volt. Szereplők: Mécs Károly,  Káldi Nóra, Diamulász Miklós,  Nagy Attila, Forgách Péter,  Juhász Tóth Frigyes, Kollár Béla,  Konrád Antal, Tándor Lajos,  Kubik Anna, Szilágyi Tibor, Bitskey Tibor, Kozák András, Szirtes Ádám,  Bubik István, Incze József, Kiss László, Ruzicska Tamás, Sipos András, Tuza Zsolt.

 

Hajdufy Miklós a tv-dráma helyzetéről nyilatkozott Simon Emilnek a Rádió és Televízió Újság 1983/49. számában. „ Ha péntek volt, akkor tévédráma-bemutató. Hajdufy Miklóssal az évek során sokszor beszélgettünk, valamely újabb rendezéséről, elképzeléséről vagy éppen bemutatót követő hazai, illetve nemzetközi sikere alkalmából.

 

 Ezúttal egyikünk sem gondolt leírásra szánt interjúra. Találkoztunk, leültünk, szó szót követett, s egyszer csak ráébredtünk, hogy már nemcsak egyetlen tévérendező közérze­tét boncolgatjuk, de általában a hazai tévédráma helyzetének elemzésébe tévedtünk. S mindjárt adódott a kérdés:

- Az általános takarékosság miatt talán rossz idők járnak a történelmi tévéfilmek rendezőjére?

- Nem hiszem, hogy elsősorban ez a fő akadály. Évtizedes tapasztalatból tudom, hogy a kosztümös játékok költségvetése sem nyel el lényegesen több forintot.

- Akkor ne elégedjünk meg csupán a pénzügyek feszegetésével, hanem ássunk még mélyebbre ...

- Igen, érdemes. S ha közelebb akarunk jutni az igazsághoz, ez esetben is a törté­nelmi áttekintés visz a célhoz. Természe­tesen nem kőbe vésett, örökérvényű ítélke­zésről van szó, inkább közös, hangos gon­dolkodásról …

Azzal kezdem, hogy az utóbbi években elsősorban mennyiségi apadást tapasztalok. Régebben mindig volt kész for­gatókönyv, vagy legalább szinopszis, ame­lyet gyorsan tető alá hozhattunk. A bőség zavarával küszködtünk.

- Hasonló fordulatot az irodalom és a színház berkeiben is észlelhetünk. 

- Lehet, hogy a mi gondunk összefügg ezekkel, de megvannak a sajátos nehézsé­geink is.

- Például?

- A 70-es évek első felében kimondták: túl vagyunk a kezdeten, felnőtt korba lép­tünk, nagyüzemi szervezetben dolgozzunk. Ennek következményeként egyik intézkedés szabályozta, hogy a forgatókönyvet a meg­valósítást megelőző iksz negyedévvel koráb­ban kell leadni, elfogadni stb. Ezzel valahogyan vontatottabbá váltak az ügyek, kü­lönösen olyan időszakban, amikor az áramlás csatornái amúgy is beszűkültek, eldugultak. A „káosz" korában kezembe nyomtak egy-egy könyvet: itt van, olvasd el, ha tetszik, csináld meg. Lehet, hogy ez nem „szalon­képes" módszer, de valamiképpen serken­tett a munkára.

- Általában is csökkent a bemutatók száma?

- Igen. A 60-as évek végétől körülbelül a 70-es évek közepéig a péntek este a ma­gyar tévéjátékok, - filmek bemutatójának időpontja volt,  zömében   eredeti   produkciókkal. És ez nem kis dolog! Tudniillik akkorra vívta ki helyét az önálló tévédráma, amely a színháztól és a mozitól elkülönülve, ám azokkal egyenlő társként az egyetemes magyar kultúra részévé vált. A nézők idő­beosztása szempontjából is fontos volt az állandóság, a péntek 20 óra. Aztán évek múltán a 20 órából 20.30 vagy 21 lett, a nap is változott, s az ideoda csúszkálások után egyszer csak a hazai tévédarabok bemutató estje véglegesen elveszítette szilárd helyét. Ezt a vándorlást a közönség nem tudta vagy nem is akarta követni, így aztán alkalman­ként néhány százezer nézőt biztosan elve­szítettünk.

- Úgy véli, hogy az „aranykor" megsza­kadt?

- Igen, és nem is elhanyagolható követ­kezményekkel. A hazai televíziózás kezde­tétől úgy 1962 - 63-ig, hangadó értelmiségi körökben valósággal sikk volt fennen han­goztatni: „én nem nézek tévét, inkább ol­vasok". Mintegy másfél évtized alatt ezt a véleményt sikerült megváltoztatnunk, a társadalom minden   rétege   számára   vonzerő lett a televízió, s ebben nem kis rész jutott az önálló tévédráma megszületésének, sikerének. Ki gondolta volna, hogy ezek után olyan hamar eljön az „elvonás kora".  

- Talán a mindenütt kedvezőtlenné fordult helyzet is rontotta az esélyeket...

- Ismerős nézet: válságos időkben a mű­vészeteknek a második vonalban a helyük. Ezt én politikai hibának tartom, mert két­ségbe vonja a művészet hatását, elkötele­zettségét. Ha egy szerelmi történet képernyőre fogalmazását vállalom, azzal is politizálok. (…) „

 

November 11. A Magyar Televízió MSZMP Pártbizottsága ülést tartott és elbúcsúztatta Megyeri Károly elnökhelyettest, aki a továbbiakban a MUOSZ – főtitkáraként dolgozott. A PB ülésen dr. Majoros Balázs PB titkár méltatta Megyeri televíziós és mozgalmi tevékenységét, részlet az ülés jegyzőkönyvéből:

„Majoros et.: Megnyitotta az ülést, amelynek egyetlen napirendi pontja Megyeri elvtárs búcsúztatása. Köszöntötte a megjelenteket, külön az V. kerületi Pártbizottság képviselőjét Dienes elvtársnőt. Méltatta Megyeri Károly elvtárs érdemeit, eddigi tevékenységét. Megyeri elvtárs közel 26 éve a Magyar Rádió és a Magyar Televízió munkatársa. Ezen idő alatt végig valamilyen pártmegbízatása is volt. Sok évvel ezelőtt a Rádióhoz kerülve pártcsoportbizalmiként kezdte mozgalmi munkáját. Napjainkig igen sokféle funkciót töltött be, évek óta a Pártbizottság és a Végrehajtó Bizottság tagja, de tagja a Budapesti Pártbizottságnak is. A kollektíva nevében őszinte köszönetet mondott Megyeri elvtárs szakmai munkájában, vezetői tevékenységében is példamutató volt, környezete tőle nyugalmat, higgadtságot, fegyelmezettséget, megfontolást tanult, emberi magatartásával általános népszerűségnek tiszteletnek örvendett, azz általa vezetett testület biztos talajon érezhette magát.  Megyeri elvtárs számára a felsőbb szervek útmutatásai mindig kötelezők voltak, az évek során felhalmozott óriási tapasztalatot munkatársainak mindig szívesen adta át, munkatársai tisztelete és szeretete övezi. Szomorúan és megértéssel veszünk tőle búcsút, vesszük tudomásul, hogy rá máshol is szükség van. Megyeri elvtárs azok közé tartozik, akik ott dolgoznak, ahova a Párt állítja őket. Jó volt vele együtt dolgozni.    - Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-9-a 177. doboz MTV iratok

Információs jelentésből: 1983. november 17.

Megyeri Károly elvtárs eltávozásával újból felerősödtek a különböző híresztelések az intézményen belüli személyi változásokról. „288f/22/1983/23 /MTV Párbizottsági anyagok

 

November 12. 17.00 „Nemzetközi szakácskönyv” címmel 35 részes gasztronómiai sorozat indult.

 

19.30 Csák Elemér tudósította a TV - Híradó, Clevelandból, az USA Kommunista Pártja kongresszusáról. 

 

November 15. 19.30 Zádor László szerkesztő – Baranyi István operatőr riportját láthatták a TV- Híradó nézői a Zeneakadémiáról, ahol a hangversenyre készülő Leonard Bernstein próbált, a másnapi Híradóban Moldoványi Ákos szerkesztő – riporter és Edelényi Gábor operatőr számoltak  be a riportjukban, hogy Kádár János fogadta Bernstein-t.  

Leonard Berstein  budapesti koncertjét, Bajor Rádió szinfónikus zenekara élén,  mind a televízió, mind a Magyar Rádió UHR- adása közvetítette, 16-án 20.15 –től.

 

November 18. 19.30 Bokodi Béla szerkesztő – riporter és Vecsei Marietta operatőr a TV – Híradóban tudósított arról, hogy a Stúdió’83 kulturális heti magazin,  az új budapesti Sportcsarnokban rendezett  gálaestet az úl Nemzeti Színház felépítésének meggyorsítása érdekében. A Rádió és Televízió Újság 1983/49. Bakos László képriportban számolt be az eseményről.

 

 

November 19. 21.40 Savária’83 A standard táncok döntőjének közvetítése Szombathelyről. Műsorvezető: Antal Imre.

 

November 23. 20.00 Századik adásához érkezett, az igen népszerű bűnügyi magazin a KÉK FÉNY. Műsorvezető: Szabó László, Riporterek: Borenich Péter, Agárdi Tamás, Kovalik Károly, Rékai Gábor, Stefka István. Rendező – szerkesztő: Mata János. 

„ Ha hinni lehet a Tömeg­kommunikációs Kutatóköz­pont méréseinek (márpedig miért ne lehetne) a Kék fény egyórás adását a fél ország nézi. A 4 - 5 millió néző fel­tehetően azt jelenti, hogy ke­vés híján az egész felnőtt lakosság ott ül a képernyő előtt, amikor megszólal a sziréna, és megjelenik a kék fényű villogó forgólámpa: Azt is a Tömegkommuniká­ciós Kutatóközpont derítette ki, hogy miként vélekednek az adásról az emberek. Ha­tározottan elégedett 34 szá­zalék, inkább elégedett, mint elégedetlen 59 százalék, in­kább elégedetlen, mint elé­gedett 6 százalék, és határo­zottan elégedetlen, (de nézi!) 1 százalék.

Egy-egy - általában szé­les körű érdeklődésre szá­mot tartó - bűncselekmény hiteles, dokumentatív feldol­gozása megítélésem szerint a műsor legfőbb erőssége. Nem tudom, hogy ezzel és az egy kategóriába tartozó bűncselekményeket tudatosan cso­portosító, átgondolt okos szerkesztéssel vívta e ki a Kék fény, hogy a legnézet­tebb főműsoridőben sugá­rozzák. Tény, hogy ez tör­tént. Gyanítom, hogy a tele­víziónak nem sok olyan, rendszeresen jelentkező mű­sora van, amelyik 18 éven át tartani tudta magát. A Kék fény ilyen.

1965 decemberében jelent­kezett először, azzal a cél­lal, hogy a maga sajátos módján segítse a bűnüldö­zést, a bűncselekmények megelőzését, és megpróbálja emberközelbe hozni a kissé misztifikált rendőri munkát. Alapvető célja azóta is vál­tozatlan, de a műsor készítői évről évre többet vállaltak.

Talán vannak akik még emlékeznek az első adásokra, amelyek szinte semmiben sem hasonlítottak a maihoz. Volt egy rövid időszak, ami­kor bírói ítélettel lezárt bűnügyekről készült játék­filmeket is bemutattak. (Ügy hírlik azért maradt abba, ! mert nem győzték pénzzel.) Azután megint csak nem sok idő kellett ahhoz, hogy kide­rüljön az egy kaptafára gyártott eseménytelen ripor­tok érdektelenek és hatásta­lanok. A kísérletezés ideje volt ez a két év. A mai Kék fény profiljának kialakítása 1967-ben kezdődött. Ebben az időszakban került a kép­ernyőre és váltott ki megle­pően nagy érdeklődést a „Villák Fonyódon" című adás, amelyben a sikkasztás­sal és a lopással szerzett nyolc hétvégi házat tulajdo­nosaikat mutatták be. Ettől fogva kezdett mind hitele­sebbé és hatásosabbá válni a műsor, amelynek újabb és újabb témáihoz sajnos a bű­nözés elég gazdag választé­kot kínált és kínál. A mind nagyobb szakértelmet igény­lő felderítő és nyomozati munkáról is adásról adásra többet tudhatott meg a lai­kus néző, akit a műsor jut­tatott el olykor-olykor ahhoz a megnyugtató felismerés­hez, hogy kellően felszerelt és jól képzett apparátus vé­di a közrendet, a közbizton­ságot. És ehhez egyidő után, 1969-től már mi nézők is hozzájárulhattunk, mert 1969 áprilisában kérték elő­ször a segítségünket a körö­zött bűnözők elfogásához és a súlyos bűncselekmények ismeretlen tetteseinek felde­rítéséhez.

Amit számon lehet kérni a Kék fénytől - annak elle­nére, hogy észrevehetően vannak ilyen irányú törek­vések - az a bűncselekmé­nyeket segítő, kiváltó okok, a motívumok, egyszóval a háttér és az összefüggések bemutatása. Tehát van némi hiányérzete az embernek, még akkor is, ha nem kevés az amit a műsor alkotógár­dája vállalt. Talán éppen azért lettünk igényesebbek velük szemben, mert nem ér­ték be azzal, hogy kialakí­tottak, hanem állandóan tö­kéletesíteni is igyekeztek egy sajátos témájú és műfajú műsort, amelynek ma este lesz a századik adása” – írta K. K. a Szonoki Népújság 1983. november 23-i számában.

 

Akácz László véleménye a Pest megyei Hírlap 1983. november 26-i számából: „ Századszor villan­totta ránk veszélyt jelző lám­páját a Kék lény, a Magyar Televízió egyik legnépszerűbb - az ágyukba hiába parancsolt kisiskolásoktól kezdve az egértől is riadozó nagymamá­kig bezárólag mindenki által nézett - műsora. Új köntöst is öltött ebből az alkalomból: a tányérsapkás rendőrmellké­pek sokaságában afféle titok­zatos negatív felvételek mu­tatták a rács mögé való, ille­tőleg már megérdemelten oda­került főbb avagy kevésbé fő szereplőket. Ha pedig egy sorozat - s ezt minden valamirevaló készüléktulajdonos bizonyíthatja - fennállásának egy valamely ünnepén friss orcát ölt, az egyáltalán nem a búcsú jele. Éppen ellenkezőleg: a meg újulva való fennmaradást hirdetik a szembeszökő külsőségek. Így is legyen 1 Villogjon még vagy másik száz estén át az a szolgálati gépkocsik tetejéről oly jól ismert lámpa, és tűnje­nek fel a képernyőn újból meg újból azok, akik e szirénázás­sal kísért fényjelenséggel ké­rik az ország lakosságának se­gítségét a dutyiba zárandó vét­kesek elfogásához, s akiktől megtudhatjuk: itt így törtek be, amott meg amúgy alakult a galiba. Kék fény ugyanis nagyjábanegészében hasznos, )ó műsor. Egyrészt ténylegesen segíti a nyomozásokat, más­részt meg az ország-világ elé tárt - olykor minden kom­mentár nélkül is elrettentő - esettanulmányaival hatásosan figyelmezteti, éberségre inti a lakosságot.

S hogy miért írtuk fentebb azt, hogy csak nagyjában-egé­szében érdemli ki ez a jubi­láló vállalkozás a legjobb ér­demjegyet? Nos, hangvételének olykor! megbicsaklásáért. Nevezetesen azért, hogy míg a hivatásos bűnüldözök szinte kivétel nélkül higgadtan, a tárgyilagos elemzés szordínójával beszélnek, addig az adá­sokban foglalkoztatott riporte­rek egyike - másika hol az ügyész szigorával tudakolózik, hol pedig a bírák képzeletbeli talárjával a vállán próbál osz­togatni ítéleteket. (Hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, hadd idézzük fel azt a rossz emlékű esetet, amikor egy kecskeméti férfiút a tartásdíj­fizetés elmulasztása miatt ilyen szavakkal feddett meg egy mikrofonforgató: na, ha én bíró lennék, ennyi meg ennyi évet akasztanék a maga nyakába...)

Évre év, sugárzásról sugár­zás, de ez az érdes hang csak nem akar megkopni, illetőleg olyanná alakulni, amely annak a jó ötmilliónyi nézőnek-föl­tétlenül rokonszenvesebb.   Ne adjuk fel azonban a reményt: ahogyan a műsor öltönye — stílusosabban fogalmazva: egyenruhája - is megválto­zott, talán majd a riporteri szófűzésének valóbakká igazodnak”

 

 

November 24. 2. műsor – 20.00 Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek, közvetítés az Ódry Színpadról, felvételről.

 

Hanák Gábor a Társadalomtudományi Szerkesztőség vezetője egy Igazoló feljegyzést küldött Szinetár Miklós elnökhelyettesnek, az 1983. november 25-én történt rendkívüli, soron kívüli forgatásról.

1981-ben elkezdtük annak a dokumentumfilm sorozatnak a készítését, amelyet 1985-ben Lukács György születésének centenáriumán kívánunk sugározni. /A filmet Kovács András készíti/  forgatókönyvíró és rendező – riporter/, szerkesztő Hanák Gábor. A film szellemi bázisát – Lukács művein túl -  az 1968-ban rögzített Kovács által készített Lukács interjú képezi, valamint a Lukács – Archívum, szakértők, kutatók anyagai.  (…) 1983. november 24.-én késő délután Kovács András telefonált, hogy két „Lukács –tanítvány” Heller Ágnes és Fehér Ferenc néhány órát még Magyarországon tartózkodnak (és a közeljövőben nem jönnek máskor Magyarországra).  Kovács kérte, hogy a forgatást szervezzem meg. Miután tudtam, hogy Ausztráliában nem valószínű, hogy forgathatunk, és tudtam, hogy a két kutató bármennyire problematikus jelen tevékenységükben – Lukács György tudományos pályájának fontos tanúi, ezért a forgatást át-diszpóval – némi bonyadalmakkal – november 25-én 18h-ra megszervezte. (…) A felvétel tényét – telefonon -  bejelentettem,  Sylvester Andrásnak, akinek azt hangsúlyoztam, hogy ez a doboznak készül és, hogy mi kerül a filmbe, de ha nincs meg a felvétel, nincs miről beszélni. (…)” Magyar Nemzeti Levéltár - XXVI-A-9-a, 102. doboz MTV Iratok

 

November 25. 20.00 Kapcsoljuk a Zeneakadémiát. Babits Mihály emlékére. Ünnepi est a költő születésének 100. évfordulóján.  Szerkesztő: Czigány György, vezető – operatőr: Darvas Máté, a közvetítés vezetője: Csenterics Ágnes, az est rendezője: Szinetár Miklós. Az est második részét a 2.-program közvetítette 21.20 – tól.

 

„ A hirtelen elsötétülő kép­ernyőn feltűnik a „messze­ségből" az élesen megvilá­gított, jól ismert Babits-portré, s egyre nagyobbodik, nőttön-nő, ahogy „közele­dik" hozzánk ... És meg­szólal egy különös, kissé éneklő, a ritmust kiemelő, régiesen deklamáló hang - a költő hangja! Szinte az idők mélyéből tör előre, fe­lénk, hozva magával az „Es­ti megérkezés" szívig érő, áhítattal muzsikáló vers­mondatait.

E remekül megkomponált és kivitelezett kép- és hang­sorozat előzte meg azt az Ünnepi estet, amelyet köl­tészetünk és irodalmunk nagy alkotógyénisége: Ba­bits Mihály születése 100. évfordulója alkalmából ren­deztek és közvetítettek, az elmúlt héten, pénteken, es­te. Éppen a tévé különleges helyzetének, s lehetőségeinek következtében ez a megem­lékezés vált (és lett!) társa­dalmunk legszélesebb ré­tegeinek hozzáférhetővé az országos méretű ünnepségek sorából.

Az ünnepi megemlékezés tévés nyitánya hatásosnak bizonyult mert azt az il­lúziót keltette bennünk, hogy a költő valóban eljött, „meg­érkezett hozzánk ezen az es­ten", ahogy erről a saját hangján felhangzó versében szólt. Itt van köztünk egy­kori testi mivoltában is, s egy hatalmas képpé változva - lérnyegülve néz, ügyel bennünket a Zeneakadémia híres orgonájának sípjairól. (…) egymás után jöttek jeles színművészeink: Há­mori Ildikó, Lukács Sándor, Bács Ferenc, Hegedűs D. Géza, Bánffy György és má­sok, s megálltak ott, ahogy egykor a Nyugat költői és írói olvastak fel, köztük Babits Mihály is. Kivétel nélkül mindannyian, a leg­jobb erejükkel és tehetsé­gükkel szólaltatták meg a nagy Babits-verseket, s kel­tették életre a prózaírót s esszéistát. Kiss Gyula zon­goraművész puritán és mégis színes, szuggesztív előadásá­ban Liszt Ferenc Dante-szo­nátájál hallhattuk. A rende­ző: Szinetár Miklós és szer­kesztő: Czigány György aligha találhattak volna en­nél Babitshoz jobban illőbb és méltóbb klasszikus zene­művet!

A mindinkább felforró­sodó légkörű, mély élményt nyújtó, színvonalas est itt hirtelen félbeszakadt. Kö­zölték, hogy az ún. II. ré­szét, miután vetíteni kezd­ték az Isten veled, drágám című, pszichológiai karakte­rű, izgalmas angol, bűnügyi filmsorozat újabb epizódját, , húsz perc múlva a második csatornán tovább nézhetik. Már akinek kedve kereke­dik rá, és persze, készüléke erre alkalmas!

Vajon, miért kellett egy szerves egésszé épített, szer­kesztett és rendezett ünnepi irodalmi estet kettéosztani a csatormaik között, és a meg­szakítás „szünetében" kri­mivel társítani? Mi az oka, hogy immár nem először a választás effajta kényszerű és felesleges csapdáiba jut­tatják a nézők sokaságát? Annyira nem tudják talán elképzelni, lebecsülve az emberek szellemi teherbí­rását s igazi értékek iránti fogékonyságát, hogy egy óránál esetleg tovább is képesek Babitsra, vagy más nagyjainkra figyelni? Ha máskor nem, legalább száz-évenként egyszer! Hiszen e műsor — hála a rendezés­nek, szerkesztésnek, a szí­nészi teljesítményeknek! — közel hozta az emberekhez a nagy költőt, feltárva szen­vedélyes háborúellenességét, békevágyát, mély humaniz­musát, nemzeti felelősségér­zetét, az új iránti érzékeny-- ségét, a szellem erejébe ve­tett hitét. Babits örökségét a legnemesebb értelemben aktuálissá tették!

Mindezt folytatták s ki­egészítették a harmincöt percnyi időtartamú II. rész­ben a második csatornán a költőnek a szerelemről, a mindennapokról, az emberi lét metafizikai kérdéseiről, a félelmetes betegséggel, s a halállal viaskodva, a kö­zösséghez mindvégig ragasz­kodva kibontakoztatott val­lomásaival. Szabó Sándor, Gáti József, Avar István és mások jobbnál jobb vers- és prózamondásainak lehet­tünk gyönyörködő tanúi. Hallhattuk Kósa György Babits-kórusait a Magyar Rádió és Televízió énekka­rának ihletett előadásában. (Vezényelt: Sapszon Ferenc.)” – írta: Illés Lajos, Népszava, 1983. november 29-i számában.

 

November 26. 18.10 Viharfelhők Pakisztán felett. A külpolitikai szerkesztőség filmje. Szerkesztő – riporter: Kalmár György, Operatőr: Neumann László.

 

21.20 „Vigyél el…” Katona Klári műsora.  Szerkesztő: Módos Péter,  Vezető – operatőr: Halász Mihály, rendezte: Jászi Dezső.

 

November 27. 22.20 Varadero’83. A kubai Varadero-ban minden évben megtartják a latin- amerikai és afrikai országok előadóinak fesztiválját, erről számolt be Bodó János és Darvas Máté operatőrök, és Csenterics Ágnes Szerkesztő – rendező riportfilmje.

  

Az MSZMP KB Titkársága 1983. november 28 -án ülés tartott. A Jegyzőkönyv 7./ Különfélék, 7.pontja szerint:

„Óvári Miklós elvtárs szóbeli bejelentése alapján. A Titkárság tudomásul veszi, hogy a megszűnő Állami Rádió és Televízió november 30-án tarja utolsó ülését, amelyen részt vesz és felszólal Sarlós István elvtárs.

A Titkárság hozzájárul, hogy az Elnöki Tanács Tömpe István elvtársnak 75. születésnapja /1984. január 2./ alkalmából, több évtizedes kiemelkedő munkásmozgalmi és közéleti tevékenységének elismeréséül a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozza.”  - Magyar Nemzeti Levéltár 288f. 7/685. öe. MSZMP KB Titkárság iratok.

 

November 30. 16.30 – 22.35 A Szovjet Televízió estje. Műsorvezetők: Inna  Jermilova, és Endrei Judit. Szerkesztő: Endrei Judit.

 

„Immár hagyományosan, is­mét megrendezték televíziónk­ban az egész estét betöltő. Szovjet Televízió estjét. A hat órányinál is hosszabb összeállításból - ez is hagyomány - azok az adások keltették fel a legjobban az érdeklődést, amelyek a fő műsoridőt és an­nak környékét töltötték ki. Nemcsak a művek témája és minősége, de a magyar nézői szokások is befolyásolták ezt a rangsorolást. A délután hat óra után sugárzott Az öreg Arbat című kisfilm például alighanem jóval több nézőt vonzott, mint az ezeknél csep­pet sem szürkébb korábbi órá­kon a műsorra tűzött doku­mentumok, kisfilmek.

Az igazi élményt azonban a fő műsorban bemutatott szín­házi fölvétel, a Beszélgetések holdvilágnál című adás jelen­tette a Szovjet Televízió est­jén. Vaszilij Suksin elbeszé­léseiből formálódtak színpad­ra az egyszerű és rövid kis je­lenetek, amelyek az észak­oroszországi, falusi életforma idilljeit és tréfáit, szomorú vagy kacagtató változatait vol­tak hivatva bemutatni. Líra és szeretetteljes ezekben a villanásnyi, kis életképekben, éppen úgy, ahogyan Suksin írásaitól megszokhat­tuk. Az előadók - a Moszkvai Kis Színház művészei - de­rűvel és óvatos népiességgel keltették életre a megirt figu­rákat, a városi vendégeket megleckéztető, falusi móka­mestert, a hosszú özvegységé­ben megsavanyodott elöljáró asszonyt. A házasodni, boldo­gulni akaró öregeket. De nem­csak a novellák színpadra állí­tása és eljátszása volt egészen kiváló, hanem a színházi já­ték televíziós közvetítése, föl­vétele is. Idehaza az ember gyakran berzenkedik amiatt, hogy a képernyőn látható szín­házi előadások se nem színhá­zak, se nem tévéjátékok. A felvételek szakemberei - tán a színházak művészeivel meg­egyezve - addig mesterked­nek, amíg eltűnik az eredeti közegnek, a  színháznak a hangulata is, de eltűnik a te­levíziós jelleg is. A kis színházbeli játék operatőre. J. Zsuravljov viszont, mindvégig ügyelt rá, hogy színházban érezze magát a tévénéző. Tévészínházban” – írta Lőcsei Gabriella, a Magyar Nemzet, 1983. december 7-i számában.

 

2. műsor –  20.00 Shakespeare: Lear király, tragédia közvetítése a debreceni Csokonai Színházból, felvételről.

 

Sokan telefonáltak a televízióba a Hatvanhat legutóbbi adása közben, több bírálat érte Bán János műsorvezetői stílusát. 288f/22/1983/23 /MTV Párbizottsági anyagok Nézői levelek és telefonokról szóló jelentés.

Információs jelentés:  

K.J  hódmezővásárhelyi néző leveléből. a Hatvanhat műsorvezetőjét Bán Jánost bírálta: „  .. magatartását kifogásolom, de nemcsak én, hanem a Hódiköt Vállalat egyes szocialista brigádtagjai is. Egész idő alatt idegesen izgett - mozgott kapkodott, nem minden esetben hagyta végigmondani a meghívott panaszát. Nagyon rosszul hatott viselkedése a nyugodtan figyelő, jegyzetelő, és válaszokat adó miniszterhelyettes úr mellett..” 288f/22/1983/23 /MTV Párbizottsági anyagok Nézői levelek és telefonokról szóló jelentés.

 

 

 

December

 

Ebben az időben már 12 nagyadó sugározta az 1. tv-programot, 9 pedig a 2. programot, 47 illetve még 22 átjátszó adó biztosított Magyarországon a televíziós műsorsugárzást.

Szovjet adók is voltak ekkor Magyarországon, melyen a szovjet tv első műsorát nézhették az adott területen állomásozó szovjet katonák. Bp - Mátyásföld 011, Szentkirályszabadja 06, Esztergom 06, Hajmáskér 08, Kecskemét 012, Győr 05, Fertőd 011,  Szombathely 09, Kalocsa 011, Polgár 08, Szolnok 011, Pápa 09, Komárom 011, Székesfehérvár 29-es helyi csatornán sugározták.  - Magyar Nemzeti Levéltár 288/f/22/1983/3. MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya iratai.

 

Dr. Kornidesz Mihály tv-elnök, „baráti találkozóra” hívta meg a televízió-kritikusokat.

 

A Rádiózenekar egyik hegedűse, Héthy Apor nyerte a televízió Elmebajnokság című műveltségi vetélkedőjét.

 

 

 

Lévai Béla a Rádió és Televízió Újság főszerkesztője, tv-törtében feljegyezte, hogy érdekes dokumentumfilmes kezdeményezés forgott ekkor, egy idős asszony a televíziós stáb kérésére lakásától másfél pernyire egy ki erszényben – hatszor egymás után – „elhagyott” 200 forintot. A filmből kiderült, hogy hányan vitték utána, és hogy hányan küldték vissza a pénztárcában lévő címére az összeget.

 

 

December 1. 2.-műsor 18.35 Bemalte Bauernmöbel von Hartau/Harta. Hartai festett bútorok. A Pécsi Körzeti Stúdió műsora. A magyarországi németség legjelentősebb bútorfestő központja Harta.  A német telepesek első csoportja a török megszállást követően költözött a Bács –Kiskun megye elnéptelenedett vidékére 1723-ban. Szerkesztő – rendező: Wolfart János, operatőr: Lajtai György.

 

December 2. 20.00 „És mégis mozog a Föld” – Jókai –vetélkedő műsor  IV/1. adása. Csapatok: Budapest I. kerület, Kecskemét és Pápa. Műsorvezető: Vágó István, munkatársak: Berkes Zsuzsa, Endrei Judit, felelős szerkesztő: Liska Dénes, szerkesztő: Fodor Imre, Tóth Erika, vezető – operatőr: Szabados Tamás, B. Marton Frigyes, Szalay Z.László, vezető rendező: Born Ádám. 

 

December 3. 13.55 Görögország – Magyarország, EB selejtező labdarúgó – mérkőzés, közvetítése Szalonikiből, riporter: Gulyás László.

 

16.35 Országos Babits Mihály vers – és prózamondó verseny döntőjének közvetítése a szekszárdi Megyei Művelődési Központból. Műsorvezető: Rapcsányi László. A zsűri tagjai voltak: Kohut Magda (elnök), Babarczy László, Fodor András, Debreczeni Tibor, Domokos Mátyás. Szerkesztő: Hárs György, vezeltő – operatőr: Kaplony Miklós, rendezte: Szélyes Zoltán.

 

2.-műsor 20.00 Eugene Scribe: Egy pohár víz, vígjáték közvetítése a Józsefvárosi Színházból, felvételről.

 

2.-műsor 22. 05 Beszélgetés az operáról – Prokofjev: Eljegyzés a kolostorban.

A Magyar Állami Operaház bemutatójáról beszélgetett Borisz Pokrovszkijja az előadás rendezőjével Mihály András az opera igazgatója, közben a próbákon készült felvételekből játszottak be.

 

December 4.  21.35 Heltai András vendége: dr. Hetényi István pénzügyminiszter.

A minisztereket „emberi oldalukról” bemutató sorozatot indított a Magyar Televízió Markója Imre után most Hetényi István pénzügyminiszter látta vendégül otthonában a nézőket, a felesége, valamint barátai társaságában ( Dr. Drecin József államtitkár, dr. Vujicsics Sztoján irodalom – és művelődéstörténész).

 

December 7. 20.50 László Bencsik Sándor: A piac. Tv-film bemutatója.

A neves dokumentarista, László – Bencsik Sándor egy időre „beállt” egy budapesti piac dolgozói közé, hogy megismerje a piac titokzatos világát. Filmje, melyet Mihályfy Sándor rendezett igen nagy feltűnést keltett.

A piac. Tv-film. Forgatókönyv: Horváth Péter, dramaturg: Marosi Gyula, operatőr: Kecskés László. Szereplők:  O. Szabó Miklós, Szirtes Ági, Kovács Mária ( hangja: Máthé Erzsi), Kálmán György, Pártos Erzsi, Gáspár Sándor, S.Tóth József, Csányi János, Őze Lajos, Soós Edit, Simala János, Kóti Árpád, Imre Sándor, Bánhidi László, Kun Vilmos, Polgár Géza, Csurka László, Fonyó István, Szakács Eszter, Nagy István, Csorba György, Gerbár Tibor, Györffy László, Kiss László, Lőrincz István dr., Palóznaki Pál, Pogány Margit, Sándor Iza, Szak Jánosné, Sz. Kovács Gyula, Uri Mihály, Vándor József, Várnagy Kati,  

 

„Még az edzettebb és teher­bíróbb Kék fény-nézőket is elképesztheti, sőt megret­tentheti a szervezett erőszak­nak, kíméletlenségnek; csa­lásnak, kufárkodásnak az a kegyetlen világa, melyet ez az új magyar tévéfilm A piac  bemutat. Hiszen ez nem egy régi, vagy új s valahol a földkerekségen játszódó kri­miben tárul elénk! Az egyik mai fővárosi piacra visznek a filmünk alkotói, ahol a nyüzsgő-zajgó felszín alatt, élelmiszerhalmok, ládahe­gyek, elárusítóhelyek közepette különböző bűnszövet­kezetek „tenyésznek". Borzongva lehetünk tanúi annak, hogy könyörtelenül be­leavatkoznak, meghatározó erővel, az árak alakulásába épp úgy, ahogy az emberek sorsába. (…) Mi tagadás! Nehéz eldön­teni, hogy valójában mi az, amit láttunk e tévéfilmben, melyet László-Bencsik Sán­dor írt és Mihályfy Sándor rendezett, nagyvonalúan „bevetve" hivatásos és amatőr színészek  egész  seregét.  A mai valóság egyik ismeret­len részének ún. „fehér folt­jának" szociografikus felfe­dezését? Hazai tényekből gyúrt, naturalista, leleplező riport-drámát? Napjaink friss életanyagából épített, igaz történéseket is magába olvasztó, de azért lényegé­ben fiktív, lazán összefüggő képsorokat a nagyvárosi pia­cok létező, illetve képzelt „alvilágának" tevékenységé­ről? Esetleg azt az újfajta „ma­gyar krimit", melynek előál­lításával oly sokan  kísérle­teznek s még többen vallot­tak   csúfos  kudarcot?   Tán csaknem   a  múlt  századi,  már   rég   elfeledett vadromantikus írók modern utódjai jelentek meg, akik egy­kor   francia (Sue) példáján lelkesülve tárták fel a fejlődő főváros „pesti rejtelmeit", vagy a „hazai titkokat"? Két­ségkívül  sajátos  ötvözet ez az új tévéfilm. (…) „ - részletek – írta: Illés Lajos, Népszava, 1983. december 13-i számában. 

 

2. műsor – 21.10 Hajdúböszörmény. A vidéki iparosítás történetéből, dokumentum műsor.  A vidék iparosítása a hatvanas évek elején kezdődött. A mezőgazdaságból felszabadult jelentős munkaerőt így próbálták meg lekötni. Forgatókönyvíró – szerkesztő – riporter: Kapusi Imre, operatőr: Bucsi János, rendezte: Korompai Márton.

 

December 8. 18.10 A magyar vaskohászatról, riportfilm. Szerkesztő – riporter-műsorvezető: Puch Tamás,  forgató operatőr: Onnik Dinamerian, vezető – operatőr: Miszlay Gyula, rendezte: Gombos László.

 

 

20.00 Kemény Zsigmond: Özvegy és lánya 1., négy részes tv-film indult. Dramaturg: Lehel Judit, operatőr: Czabarka György, rendezte: Horváth Z. Gergely. Szereplők: Dobos Ildikó, Fehér Anna, Áts Gyula, Máthé Erzsi, Kolos István fh., Babiczky Ferenc, Benedek Gyula, Újlaky Dénes, Meszléry Judit, Szaboszlay Sándor, Fekete Tibor, Árva László, Czibulás Péter, Csíkos Gábor, Csizmadia Gabi, Háromszéki Péter, Hőgye Zsuzsa, Pap Éva, Sugár László.

 

„(…)örömmel fogadhatjuk a televízió új vállalkozását: Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regényéből ké­szült filmsorozatot, melynek első részét: a Leányrablást láthattuk ezen a hétén. Ígé­retes, szép munka. Nem kel­lene-e nagyszabású tervet készíteni - a szélesebb iro­dalmi, tudományos, népművelői és olvasói-nézői közvé­lemény bevonásával s mozgó­sításával! - nagy klassziku­saink tévés adaptációjáról, úgy, ahogy ez a munka már a hatvanas években soroza­tos,, átgondolt megjelenteté­süktől a könyvkiadásban megtörtént. Illés Endre kez­deményezte ezt a Diófát ül­tetni című emlékezetes esszé­jével és nagyszerű tervezeté­vel. Hiszen így e vállalkozá­sok szórványosak és esetle­gesek lehetnek, s abba is maradhatnak ..pedig szá­mos sikeres tévéadaptáció (Mikszáth Kálmán A fekete város és mások) bizonyítja, hogy hatalmas és hatékony eszközök vannak a televízió kezében.” – írta Illés Lajos, Népszava, 1983. december 13-i számában.

 

 

December 9.  20.00 És mégis mozog a Föld” – Jókai –vetélkedő műsor  IV/2. adása. Csapatok: Budapest V. kerület, Sárospatak, Balatonföred. Műsorvezető: Vágó István, munkatársak: Berkes Zsuzsa, Endrei Judit, felelős szerkesztő: Liska Dénes, szerkesztő: Fodor Imre, Tóth Erika, vezető – operatőr: Szabados Tamás, B. Marton Frigyes, Szalay Z.László, vezető rendező: Born Ádám. 

 

December 10. 16.00 Böngészde. Műsorvezető: Kudlik Júlia. A műsor tartalmából: Sportolók a porondon, - Mikes György : Garancia, - A Gunya együttes műsorából -, Tardos Péter : Baj van a férjemmel, - Sajdik Ferenc – Kismányoki Károly: Ámor kalandja,  - Szergej és a sültkolbász, - Selmeczi Tibor: Nászéjszaka, beutalóval – Soós András – Markos József: Vannak még kísérletek, - Selmeczi Tibor: A deszka. Szerkesztő: Szilágyi András, az összeállítást Szemes Katalin rendezte.

 

 

2. műsor: 17.10 Egy magyar gazdaság tíz éve, két részes filmszociográfia első részét vetítették. Operatőr: Dobay Sándor, szerkesztő – rendező: B. révész László és Hanák Gábor. (A májusi műsor ismétlése!)

 

December 11. 16.20 Színészdal. A Katona József színház régi barátai, tisztelői, pályatársai, művésztársai köszöntötték a 75 éves Gobbi Hildát. Ebből a műsorból készült a válogatás, amit a nézők ekkor láthattak. Közreműködtek: Benedek Miklós, Cserhalmi György, Dajka Margit, Darvas Iván, Fónay Márta, Garas Dezső, Huszti Péter, Kellér Dezső, Kútvölgyi Erzsébet, Major Tamás, Máthé Erzsi, Melis György, Mensáros László, Neményi Lili, Ruttkai Éva, Sulyok Mária, Szacsvay László, Tolnay Klári. A televízió munkatársai voltak, szerkesztő: Virág Katalin, vezető – operatőr: Dubovitz Péter, rendezte: Török Ilona.

 

A Rádió és Televízió Újság közölte a Televíziós Nívódíjasok listáját az 1983/ 50. számában

 

A külső munkatársak, illetve közreműködők kö­zül nívódíjban részesült: Avar István (Mi az Sl?), Ádám Ottó  (Papucs­hős), Bacsó Zoltán (Hányas vagy?), Báron György (Kamera),  Bársony  Péter   (Mi  az SI?),  Benedek András    (Százszorszép),    Benedek    István   Gábor (Hídépítők, Hétre ma várom a Nemzetinél), Besse­nyei   Ferenc (A béke  szigete), Borszéki Márta (Százszorszép), Czékus Lajos  (sportműsorok), Czipauer János   (Hányas vagy?),  Csengery Adrienne (Kőzene), Döbrentey Ildikó (Játékszüret), Fazekas Lajos (Hídépítők, Hétre ma várom a Nemzetinél, Játékszüret), Feledy Péter (Ablak), Ficzek Ferenc (Mi  az   SI?),   Forró   Evelyn   (Tv-hiradó),   Gryllus Vilmos  (Játékszüret), Hahn István (Gólyavári es­ték),   Hap   Magda   (Hányas   vagy?,   Mi   az   SI?), Hamari Júlia  (alakításaiért), Haumann Péter  (Pa­pucshős),  Hegedős  Mihály   (sportműsorok).  Hege­dűs D.Géza Felvonulók  kérték),   Horváth   Pál (Gólyavári esték), Illés Endre (Drámaírók műhe­lyében), Jancsó Miklós (így jöttem), Juhász Ferenc (Szülőföldem), Karáth  Imre   (tudósítások),   Katkó István   (Gyárfás   Miklós-műsor),   Kálmán György (Hányas   vagy?),   Kányádi  Sándor (portréműsor), Kende Márta  (Százszorszép), Kern András (Ligeti legendák,   Felvonulók   kérték),   Keveházi   Gábor (Pulcinella), Kiss Sándor (Százszorszép), Kistamás László   (Tudományos?  Fantasztikus!),  dr.Koczka János (Tévépedagógia),  Körmendi János  (Buboré­kok),  Kulcsár István  (tudósítások),  Kürty  Mihály (Mi az SI?), Lakatos Attila (tudósítások), Levente Péter (Játékszüret), Lipovecz  Iván   (tudósítások), Maár Gyula (Micsoda   útjaim),   Makkal   László (Gólyavári esték), Merte Loránd (Mi az SI?), Mes­ter Ákos  (Hirháttér),  Mikó István (Ligeti legen­dák.  Felvonulók kérték, Telepódium),  Müller Pé­ter Iván (Tudományos? Fantasztikus!), Nemeskürty István (A béke szigete), Novotny Zoltán (Ab­lak,  Pályán maradni), Oláh Gábor  (Szülőföldem), Osgyáni   Csaba   (Kamera),   Papp   Endre   (Ablak), Pataki György (Mi az SI?), Pataki Imre (Százszor­szép), Pálmai János (Tudományos? Fantasztikus!), Psota  Irén   (Buborékok),  Rátonyl Róbert  (műsor­sorozata), Róbert László (Tisztelendők — Húsvét a Szentföldön,    A    Szentföld    ma),    Rochy    Zoltán (sportműsorok), Szabó Árpád (Hétre ma várom a Nemzetinél), Szabó Sípos Tamás (Mi az SI?), Szá­va Gyula (Felvonulók kérték). Szemes Mari (Mar­tin Eden), Szersén Gyula  (Martin Eden), Szilágyi György   (Hányas  vagy?),  Szokolay  Sándor   (kar­mesterverseny,   a   Tv   számára   írt   kompozíció), Szombathy Gyula  (Ligeti legendák). Szöllösy Irén (Százszorszép), Sebő   Ferenc (Százszorszép),   Selmeczi Tibor  (A teljesség igénye nélkül), Simándi József  (Százszorszép), Sulyok  Mária  (Vassza Zseleznova), Tarnál Gizella (Hirháttér), Temessy Hédi (Vassza  Zseleznova),  Töröcsik Mari  (Micsoda  útjaim), Vajda Béla  (Hányas vagy?), Varanyi Lajos (Százszorszép),  Várhelyi   Tamás (Delta), Vertes Csaba   (Hírháttér),   Vogel   Eric   (Ligeti   legendák). Wolf Péter (Ligeti legendák). Zolnuy László (portréműsor), Zöldi István    (Csallóközi    aranyásók. Cirill és Metód).

 

A belső munkatársak közül az alábbiak kaptak nívódíjat:

Sipos József (Hírháttér), Kigyós Sándor (Hirhát­tér, Merre hajlik a gyertya lángja?), Janovics Sán­dor (Hirháttér, Bűvös kockázat),Bíró Istvánné (Hírháttér, Kétmillió, Merre hajlik a gyertya láng­ja?),  Kovalik Károly (Kétmillió, Ablak, Otjaink), Peták István, Sárközi Erika, Wisinger István, Kó-thy Judit, Pintér Gyula (Ablak), Várszegi Károly (Ablak, Panoráma), Chrudinák Alajos, Sugár And­rás, Baló   György, Tanos   Miklós,   Antók   Csaba (Panoráma),   Kalmár  György (Ghána),   Neumann László (Ghána;   Szülőföldem.   Juhász   Ferenc), Radványi  Dezső   (Hányas vagy?, Merre hajlik a gyertya lángja?), Sárdl Anna (Hétre ma várom a Nemzetinél),  Major Sándor  (Szülőföldem.  Juhász Ferenc), Karácsondi Miklós (Bűvös kockázat), Gombos László  (Bűvös kockázat, Ablak), Bánhe­gyi István, Losonczl Gábor, Légrádl Mária, Regös István   (Reflektor   magazin,   júliusi   különkiadás), dr.  Tóth Judit,  Boros Csaba  (A Hét), Ipper Pál, Dávid  Márta,  Vajek Judit,  Burza  Árpád,  Berkics János, Dánfalvi Dezső, Dobrovics István  (Tv-hír­adó), Bánó András, Kiss Péter (Tv-híradó, Futa­pest), Radnai János (sportközvetítések előkészítése, lebonyolítása),  Mahrer  Emil   (női  kosárlabda  EB, Sportmúzeum,  Teleráma),  Gábor  Tamás  (női  ko­sárlabda  EB),   Dobor  Dezső (Sportmúzeum).   Gu­lyás László (Röplabda    egyszeregy.    Kosárlabda egyszeregy).   Bodor  László   (Röplabda  egyszeregy. Kosárlabda egyszeregy, Természetbarát), Vitár Ró­bert   (Természetbarát),Gyulai István (sportközve­títések, Balaton - Wolfgangsee), Knézy Jenő (sport­közvetítések), Dávid  Sándor (sportközvetítések, Sportmúzeum), Király Zoltán (népi hagyományok­ról szóló filmsorozat), Kiss Róbert (Szegedi ifjú­sági napok), Rozsnyai Aladár (Parasztszóval), Só­vári Gizella (Pécsi estek,    Traktorista   lányok), Gombár János (Egy módszer embere, Dunai halá­szok,  Én  tévedtem), Hídvégi  József (Traktorista lányok, Nekem a szén volt az életem, Hogy van mérnök úr?, A Hét),  Litauszki János  (dokumen­tumfilmek),   Perjést   Ildikó   (vágói   munka),   Hárs György   (Szóljatok),   Lovass  Ferenc (Pályán  ma­radni), Flnta György (Pályán maradni, Játékszü­ret),  Takács  Vera,  Cs.  Farkas  Mihály   (Játékszü­ret), Peták Istvánné (Utazz velünk!), Kopper Ju­dit, Fogel József, Kiss Judit, Becsy Zoltán, Csor­dás   Ágnes   (Tudományos?   Fantasztikus!), Hegyi István (Mi az SI?), Békés József, Koncsik László (Százszorszép), Apró Attila (Zene, zene, zene; Pul­cinella), Antal Imre (Zene, zene, zene), Farkas Ka­talin (Vers  -  mindenkinek), Aldor György (koprodukciós zenei műsorok), Kuczka Judit (Madách-emlé'kműsor),  Sós  Árpád   (Műteremben),  Kernács Gabriella   (A   hét   műtárgya),   Lengyelfi   Miklós (Operetthajó),  Mauchner József,  Thuróczy  Zoltán (Martin Eden, A Himalája meghódítása), Somogyi Ilona   (Martin   Eden),   Paál   Géza   (Martin   Eden, Leopárd és társai, Tigris), Surányi Erika  (A mo­dern művészet kalandja,  Impresszionizmus), Györy Emőke   (René  Clair-  és  csehszlovák vígjáték­sorozat), Andor Péter (Az ember és a tenger, Tig­ris, Az etruszkok országában), Novobáczky Sándor (Cirill és Metód), Hajdufy Miklós, Bíró Miklós (A béke szigete). Havas Péter, Zahora Mária, Szalay László  (Vassza Zseleznova),  Bodonyi István, Czabarka   György   (Papucshős),   dr.   Váradi   György, Radó   Gyula    (Az   ember   tragédiája   Szegeden), Ágoston  György,  Kállai István   (Ligeti legendák), Bánki  Iván   (Ligeti  legendák.  Felvonulók  kérték, Balaton—Wolfgangsee), Bilicsi Erzsébet, Nagy Lász­ló.  Bába Pál,  Csáki István, Murányi István, Sági Gáspár,  Menüs Árpád  (Balaton - Wolfgangsee),  M. Lukacs Ágnes  (Felvonulók kérték, Balaton - Wolf­gangsee),   Buzáné   Fábri   Éva,   Szegvári   Katau (Felvonulók  kérték),  Hanák  Gábor  (Egy  magyar gazdaság tíz éve), B. Révész László  (Egy magyal gazdaság tíz éve, Gólyavári esték, Tisztelendők ~. Húsvét  a  Szentföldön,   A  Szentföld  ma).  Farkas Éva (Tisztelendők - Húsvét  a   Szentföldön,   a Szentföld  ma),  Dómján  Dénes   (Hídépítők),  Szakály István (Pusztafalu), Magyar Ágnes (Gólyával ri esték), Lengyel Gyula, Orbán Ágnes (Magyar tá­jak),  Bodó János  (Panoráma, Félvonulók kérték Sportmúzeum),  Boldizsár Károly   (női kosárlabda EB, Felvonulók kérték), Dobay Sándor  (Egy ma­gyar gazdaság tíz éve, Százszorszép, Gólyavári es­ték), Kazinczky László (női kosárlabda EB), Móric Iván  (Micsoda útjaim), Ráday Mihály  (Ligeti le­gendák,   Játékszüret),   Szálai   András    (Balaton - Wolfgangsee, Felvonulók kérték, Ligeti legendák), Zentay László (Panoráma, Felvonulók kérték), Vá­mos  Sándor  (Felvonulók kérték,  Micsoda útjaim, Leg-leg-leg, ötletmeccs), Somogyi György  (Elme­bajnokság,  ötletmeccs),  Plózer József  (Pulcinelk Hernádi Judit-show, Ligeti legendák), Róna György, (A tévedés joga, Viaszfigurák, Operetthajó), Barabás Sándor  (És  meg kell dögleni,  Karmesterverseny), Falus Tamás  (Kőzene, Szocialista brigádok kongresszusa), Gazdag Éva (Csepű, lapu, gongyola), Koller György  (Pulcinella, Panoráma), Szűcsi At­tila (Feleki Kamill-est, Drámaírók műhelyében, Karmesterverseny),   Tréfás   Imre   (Mahler-szimfó­nia), Csikesz Gyula  (Búcsú a fegyverektől), Far­kas   Ferenc   (OKBT   vetélkedő),   Romwalter   Béla (Operetthajó, Zorán-show), Rozgonyl Gábor (Mar­tin Eden, A mi ügyünk,  A béke szigete),  Petrovics Lászlóné  (Monte Christo grófja, Nagyváro­si kanyarok),   Berkes   Zsuzsa    (adáskonferálások. Tv-híradó, Ablak, Nemcsak nőknek), Cserba Zoltán  (adásvezetői munka), Vitray Tamás, Schmitt Péter, Illés Tiborné, Falman Ferenc, Helle László (Teleráma),  Balla  Gábor   (Angyal szállt  le Babi­lonba,  Tudományos?  Fantasztikus!),  Bábosik  Ti­borné (Törőcsik-műsor, Operetthajó, Balaton—Wolf­gangsee),   Horváth   József,   Kezdi   Lóránt   (Pulci­nella,   Törőcsik-műsor),   Lévai   Sándor   (Százszor­szép),  Nagy Sándor   (Játékszüret),Pugris Sándor (Százszorszép,  Játékszüret),  Révész István   (Ligeti  legendák, Játékszüret),  Szekulesz Judit  (Vassza Zseleznova, Ligeti legendák), Szilágyi Laszw (Pulcinella,    Törőcsik-műsor, A tévedés joga Szöghy Dezsöné  (Ligeti   legendák,    Operetthajó), Tóth A. Pál (Ligeti legendák, A béke szigete, Ze­ne, zene,  zene), Tóth Barna  (Pulcinella, Viaszfi­gurák),   Tomola  Katalin   (Ligeti  legendák,   Felvo­nulók   kérték,   Atomzsarolás),    Wieber    Mariann (Angyal szállt le Babilonba). Technikai   nívódíjasok:   Takács   Andor   (posztumusz),   Bánki   István,   Táskay   Mihály, Kapitány György, Pinczel Gyula, Jeni László, Szilágyi András, Nagy György, Ehmann Péter, Simonyi Abrás, Szász László, Jurisics Miklósné, Szőke Lász, Faragó  Zoltán,  Kecskédi  István,  Papp  Imre, Alföldi   György, Kelemen   László.   Pellionis  Péter, Csóka János, Rybka László, Kovács Albert, Fleiner Gábor, Molnárné Dely Teréz, Miskai Ferenc, Szaller József,  Palkó József,  Szabó  Márta, Zób Katalin, Pap Judit, Keresztes Zsuzsa, Gáspár Ágnes, Besenyő István, Gyurkovits Antal. Balogh László, Rózsa Dezső, Tichy Zoltán, Toldy Árpád, Galambos Lajos, Kiss Gáborné.

 

 

 

December 13. 18.20 „Jöttem én a semmiből …” Csongrádi Kata műsora. Forgatókönyv: S. Nagy István, szerkesztő: Lengyelfi Miklós, vezető – operatőr: Molnár Miklós, rendezte: Seregi László.

 

December 15. 22.05 Ígéret földje ? –Zalaegerszeg, dokumentumfilm.  A film rendező – operatőre mondta , a Rádió és Televízió Újság heti műsor ismertetése során: „ – A terepszemle és a forgatás során gyakran elhangzott: ez nem lehet kihagyni.  Annyi minden ragadott meg.  Hatvanezer ember életét, munkáját  harminc percbe sűríteni nem kis feladat!  Zalaegerszeg, emberek, otthonok, gyárak,  utak és házak gyűjtőneve.  És hogy miért ígéret földje? Mi másnak nevezhetnénk egy települést, amelynek lélekszáma 1945 óta 38.000 – el gyarapodott.”  Szerkesztő: Gyarmathy Klára.

 

December 16. 18.00 ABLAK. A tartalomból: Protekciós ovodák , - Mit tud az új útlevél, - Lakókra váró új lakások, - A végrendelet -, Fölkapott növények megmentése, - Jó hírek túristáknak. Műsorvezető. Feledy Péter, szerkesztő: Peták István, rendezte: Bartha Attila.

 

2. műsor – 21.35 Kodály Zoltán: Missa brevis. Szerkesztő: Strausz Kálmán, operatőr: Nagy József, rendezte: Horváth Ádám. Közreműködött: az Ifjú Zenebarátok kórusa, szólót énekelt: Pászthy Júlia, Komlósi Ildikó, Sánta Jolán, Keönch Boldizsár, Polgár László. Orgonán közreműködött: Ella István, vezényelt: Heltay László.

 

December 17. 16.45 Módi’83 szerkesztő – műsorvezető: Novák Henriette, operatőr: Darvas Máté, rendezte: Csenterics Ágnes.

 

2. műsor – 22.30 „ … és elnémul örökre a bánat” – Filmetűd Juhász Gyula emlékére. Közreműködött: Orbán Tibor, Bognár Zsolt, Galkó Bence, Gálfy László, Hollai Kálmán,  Kátó Sándor, Kovács Zsolt, Nagy Zoltán, Papp Zoltán, Pelsőczy László, Szirmai Péter, Tímár Zoltán, Vass Gábor, Zágoni Zsolt. Szerkesztő: Olajos Csongor, zeneszerző: ifj. Nagy Imre, operatőr: Kléner György, rendező: Kun Zsuzsanna. A műsor a Szegedi Körzeti Stúdióban készült.

 

December 18. 20.55 Savária ’83 táncverseny, latin – táncok döntőjének közvetítése Szombathelyről, felvételről. Szerkesztő: Sós Anna, műsorvezető: Antal Imre, vezető – operatőr: Szalay Z. László, rendezte: Bilicsi Erzsébet.

 

21.35. TV –Zenés Színház bemutatója: Georg Kreisler: Lola Blau. Szereplő: Galambos Erzsi. Dramaturg: Bánki László, vezető – operatőr: Molnár Miklós, rendezte: Seregi László.

 

„ Vége a csendbérlenek „ címmel Torday Alíz cikke jelent meg a Rádió és Televízió Újság 1983/51 számában, mivel elkészült a Szegedi Körzeti Stúdió új épülete.

 

CIKK 83/51  4 oldal

 

December 20. 20.00 Megkezdődött  a Wagner című angol – magyar X. részes tv-filmsorozat vetítése. Operatőr: Vittorio Storaro, karmester: Solti György, rendezte: Tony Palmer. Főszereplők: Richard Burton (Szabó Gyula) Gemma Craven (Földessy Margit),  Gera Zoltán, Lengyel János, John Shrapnel ( Pathó István), Andorai Péter, Arthur Lowe (Képessy József), narráror: Benkő Gyula.

 

Flórián Endrével készült beszélgetésünkben (az Interjúk oldalamon olvasható a teljes anyag) szót ejtettünk erről a forgatásról:

 

DP:” Az 1984- ben hazai képernyőre került  a 10 részes Wagner koprodukciós sorozat, amelyet, Tony Palmer rendezte, Vittorio Storaro  volt az operatőre, és külön érdekessége volt a főszereplő Richard Burton-on kívűl, hogy a zenefelvételeket a DECCA stúdióban Solti György vezényletével sikerült elkészíteni. Nehéz feladat volt a sorozat előkészítése és gyártása?

 

FE: Ebben az időben az európai közszolgálati  televíziós berkekben  nagyon nagy divat lett a nagy zeneszerzők életéről  multinacionális koprodukciós tv-filmsorozatokat készíteni. Francia – olasz – német – spanyol stb. koprodukciós partnerekkel készült a a Mozart, Berlioz, a Liszt, a Wagner stb. Addigra a Magyar Televízió már jól bedolgozta magát az európai koprodukciókba, így mondhatnánk, természetes volt, hogy fentiekben is benne voltunk. E sorozatok, melyek a kétségkívül színes magánéletű zeneszerzők élete bemutatása mellet igen széles nézőközönségekhez juttatták el vizualizálva a klasszikus zenéjüket is.  Tudták, hogy milyen jók a magyarországi forgatási feltételek. Itt is fontos volt az amit Szinetár mondott, elvárt, a magyar művészek megjelenése. Pl. Horváth Z. Gergely Napraforgójában is, ott még a szerző is magyar volt.  Ez úgy alakult, hogy Zotyó dolgozott Giraldi mellett a Hosszú utazásban, mint asszisztens, és akkor elmondta ezt a filmtervét, RAI -ban aztán továbbvittem a tervet, adták a három jónevű színészt meg a filmnyersanyagot aztán a filmhez.  Amikor a RAI -ban lement 12 millió nézője volt! „

 

Szintén beszélgettem erről Horváth Lóránttal is, aki a sorozat főgyártásvezetője volt (az Interjúk oldalamon szintén olvasható a teljes anyag):

„ (…) DP: - Térjünk vissza Tv-be. A gyártási osztályvezető korszakodnál tartunk. Ebben az időben gyártásvezetőként nagy koprodukciókat is készítettél, nagyon nagy stábokat mozgattál egy-egy filmben. 

HL:  - Igen először kisebb koprodukciók voltak a környező országokkal. Az igazi koprodukciók a nyolcvanas években indultak. Ezek közül az első, és legnagyobb volt a Wagner film. (Richard Wagner életéről készült nagyszabású nemzetközi koprodukciós film sorozat Amit a Filmosztály vezetője, és Flórián Endre – aki a koprodukciós részleget vezette - kezdeményezett a BBC-nél .a pár évvel előtte ugyancsak hasonló témájú és rendszerű Liszt Ferencről szóló sikeres több részes film, mintegy folytatásaként. Sikerült is.

A Wagner filmsorozatot végül is az angol, London-i LONDON TRUST.Ltd. Cég - Tony Palmer producer,- s egyben fő rendezőként vállalta fel BBC alvállalkozójaként, így az MTV „szállt be” ebbe elsőként jelentős projektbe koprodukciós partnerként egyben a többi 5 országgal (Anglia Olasz, Ausztria, Svájc, és az akkori Nyugat-Németország-gal együtt de egyben alvállalkozóként, is mert minden ország a saját területén és kapacitásaival forogtak jelenetek) beszállt. Ebbe a bonyolult nemzetközi társaságba csöppentem bele én is. Engem kértek fel ennek az igazán nagyszabású film sorozat gyártásvezetőjének. Production Manager-ként. Nagyon fontos volt az életemben, mert mindent amit előtte az elődöktől, az iskolákban vagy külföldön tanultam itt hasznosítani tudtam. Itt a tárgyalásokon kemény vita volt, hogy ki mit ad a filmbe, és én itt „eltudtam végre „játszani” az igazi producerség meghatározó motívumait. Elmondtam, és képviseltem a fő célunkat, miszerint is hogy abba nem megyünk bele (MTV), hogy csak látszat kooproducerek legyünk a főcímben, credit-ben ugyan megjelenve. Igazi, valós koprodukciós partnerek akkor tudunk lenni, ha igazi szerepet kapunk a gyártáson kívül, a tartalom megformálásában és megjelesítésében és igy a szereposztás főszerepeiben is. Gállfy László színművész lett így a II. Lajos király, másod főszerep. Végül is összeállt a bonyolult, heves vitáktól sem mentes konstrukció. (Fő,- egyben cím szereplő.: Richard Burton - akkori leghíresebb filmsztár-  további szereplők, angol- és forgatási helyszínekhez igazított helyi, - országbeli színművészek. Szerepet kapott, az igazán történelmi híresség lord Laurence Olivier, valamint sir Ralph Richardson,és maga Wagner ükunokája  negy német színésznő.  A film aláfestő zenéjét, melyet a London-i Filharmonikus-ok játszották /BBC felvétel/,a leghíresebb,magyar sir Solthy György karmester vezényelte. ( A produkció forgatási munkálatai a beszállt 6 „nyugati ország” történelmi helyszíneiken kívül jórészt Magyarországon készült. Ezzel jelentős deviza bevételt és hazánkról kiváló idegenforgalmi imázst szereztünk az ittlévő és a film forgatásáról állandóan tudósító nyugati sajtó útján is. Nekem és a többi stábtagnak és a filmes, de a többi közreműködőnek is, hatalmas és kitüntetően jó minőségű munkát kellett végezni. Igaz sokat utaztunk is, ami abban a korszakban nem volt egyszerű, de itthon sem az ilyen nagyszámú, speciális embert fogadni és dolgoztatni sem. A hazai politikai viszonyok is már enyhültek, így az MTV is” bele tudott” egyezni abba is, hogy a film gyártási irodája irodája Bécsbe legyen. Én mint a magyar producer, gyártásvezetőnek naponta kellett kiutazni,és ott dolgozni, volt egy „barna színű szolgálati” útlevelünk, amivel akkor némileg megkülönböztetve állandóan ki-és beléphettünk a szigorúan őrzött osztrák-magyar határon(…)„

 

Erdősi Mária írta a Békés megyei Népújság 1983.december 10. számában: „A Magyar Televízió is mű­sorra tűzte az angol—ma­gyar koprodukcióban készült filmsorozatot Richárd Wag­nerről. December 20-án kez­dődik éa február végéig tart a 10 részes szuperprodukció sugárzása, amely a zene­költő halálának 100. évfor­dulója alkalmából idézi életútját. - A külföldi sajtó maratho­ni filmek nevezte el, premierjét tavasszal tartották Londonban. A mintegy 2000 embert befogadó moziban, telt ház előtt, délelőtt 10 órától este 11-ig vetítették, és a közönség mindvégig ki­tartott. A belépőjegyek szo­katlanul magas (20—50 font közötti) árát, a forgatási költségek rendkívüli növekedésével indokolták, amely végül is 28 millió márkára rúgott. Azóta több európai városban mutatták be mozi­filmváltozatát, köztük Ve­lencében, Wagner halálának színhelyén, és az ünnepi já­tékok alatt Bayreuthban is. A tengerentúlon az ameri­kai tv kezdte meg először a sugárzását, majd követte az NDK Televízió, ahol heten­ként két folytatásban lát­hatja a közönség. (…) Vittorio Storaro Oscar-dí­jas operatőr káprázatos ké­peket varázsol a vászonra, mestere a természetes és mesterséges fényhatásoknak. Színorgiát alkot, a pasztelltől lángoló vörösig - le­nyűgöző hatással. A filmsorozat az egész vi­lág elé tárja kontinensünket. 5000 szereplő fél Európán át 200 helyszínre vezeti a kö­zönséget. A mű az írországi partokon tomboló tengeri vihart is megörökítette. E zord légkört enyhíti Windsor, Párizs, Zürich, Luzern, Iribschen, Velence, Firenze, Ravello, Siena, München, Bayreuth, Bécs pompás lát­ványa. A palotákban, mú­zeumokban, királyi várak­ban, és hazánk számos vá­rosában forgatott képsoro­kon át kísérhetők végig a XIX. század legvitatottabb művészének, Richárd Wagnernak emberi és alkotói küzdelmei, sikerei. „ 

 

 

„(…) Kétségtelen, hogy Tony Palmer gyaiforlott rendező, ért a hangulatteremtéshez a nagy tö­megű statisztéria mozgatásához, merészel sokat külső helyszíneken forgatni, nem félve valami­lyen árulkodó táj- vagy épületrészlet bejátszá­sától. Az sem vitatható, hogy Vittorio Storaro a fényképezés magasiskoláját mutatta be, olykor költőinek mondható megoldásokkal. Például: Wagnerek otthonában, ellenfényben, igen jól megválasztott megvilágítással. Szóval mindez tagadhatatlan, de ezzel szemben állnak a túlmé­retezett, történelmi képeskönyvekhez szánt raj­zokra hasonlító részek. Például: Wagner gyújtó hangú, részletező beszéde, maguk a forradalmi jelenetek, a barikádépítés, majd a tehetetlenül lemészárlását váró fellázadt polgárok sorfala. A főszereplő Richárd Burton képességeihez nem fér kétség, ám az is biztos, hogy - a mindent közelbe hozó és felnagyító képernyő árulkodása miatt - közel a hatvanhoz kevésbé képes elhi­tetni a fiatal Wagner alakját. Talán azon is el­gondolkozhatunk: láttunk már életrajzi filmet Verdiről, Pucciniről, Brahmsról, Lisztről, hogy csak néhányat említsünk, s van ezekben egy kö­zös vezérfonál. Ügy is mondhatjuk: elkerülhe­tetlen egyezés. Mégpedig az hogy a kezdő zene­szerzőt kisebb-nagyobb mértékben lenézik, el­utasítják, majd fokozatosan mutatja meg orosz­lánkörmeit, s végül természetesen ünnepelt mű­vésszé érik. Báíki mondhatja erre - és jogo­san! -, hogy a „sablonokat" nem kerülhetjük meg, hiszen valamennyiünk élete többé-kevésbé bizonyos egyénítés alapján folyik. Mi is elkez­dünk valamit, nekünk is évek kellenek, amíg produkálunk megbecsülésre méltót stb. Hjggyünk hát az előzeteseknek, a főszereplőnek és a többieknek, amikor azt nyilatkozták, hogy min­den idők egyik „leg"-filmjét láthatjuk, tíz hé­ten át. Nem vagyunk vitatkozó természetűek, de azért elmondhatjuk: ha megkérdeznek, ezt a so­rozatot nem keddre telepítettük volna. Koráb­ban is szóba hoztuk már, hogy ilyen szempont­ból sem ártana még egy napot nyitni, ezzel is megkülönböztetve a milliókat érdeklő, és esetleg szűkebb rétegnek tetsző folytatásosokat. „ – írta: I.M. Szabad Föld 1983.december 31-i számában.

 

 

 

December 21. 2. műsor 10.01 Stúdiósok. A fiatal képzőművészek stúdiójának 25 éve. Szerkesztő – riporter: Ránki Júlia, Dalok: Bereményi Géza, Cseh Tamás, Másik János. Operatőr: Molnár Péter, rendezte: Nagy Péter András.

 

2. műsor 21.10 Objektív, tények a szocialista világból. Tartalomból: Körkép káderkohókkal, avagy hogyan képezzünk vezetőket, Varsó: vizsgázó vezérigazgatók. Tbiliszi: tanuljunk könnyen, gyorsan grúzul irányítani. Phenjan: tanszék a pártcentrum életútjáról. Hanoi: az űrhajós ezredes leckét ír. Vientiane: portré Phomvilhanról. Műsorvezető – szerkesztő: Benda László, rendezte: Fazekas Lajos.

„A szocialista világról gyűjtött fény­képek ezúttal egy középpont köré sűrűsödtek: a vezetőképzésről esett szó. Dicséret illeti a Tv munkatársait, hogy felkerekedtek, meglátogattak sok-sok országot, .hogy minél érdekesebben, szí­nesebben tájékoztassanak ... De kit? Gondoljuk szándékuk szerint a nézőt. Csakhogy a köznézö - minden jó szándék ellenére sem képes oly mért-ékben elmerülni a vezetőképzés dolgaiban, mint ahogyan a műsorra ráfordított idö - és energiafelhasználást tekintve a vállalkozás meg­érdemelné. S hogy e témában is lehet figyelmei lekötő perceket produkálni, arra Benda László Észak-Koreában megörökített életképe volt az alapmérce. Kép és szöveg összhangjával terem­tette meg a mondanivaló egységét, olyan szögből szemlélve az ottani életformát, amely nézőszög megegyezik a mindig kíváncsi nagyközönségé­vel.” – írta I.M. Szabad Föld 1983.december 31-i számában.

 

 

December 22.  20.55 Vendéglátónk: Havasi Ferenc. A műsort készítette: Vitray Tamás, B. Marton Frigyes, Illés Tiborné, Helle László.

 

Gál Zsuzsa írta a Népszava, 1983.december 24-i számában: „(…) A Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja ült a kamera elé otthonában, tatai házában. A maga életút­járól beszélt, ezzel mégis többet közölt Magyarország közel­múlt történelméről, a munkásosztály gondolkodásáról, erköl­cséről, hazafiságáról, a munkáshatalom gyakorlásának buk­tatóiról és sikereiről, mint amennyit erről történészek vagy szociológusok közölhetnek. Többet, mert nem téziseket fo­galmazott, hanem nagyon is személyesen, egyszerűen és ma­gától értetődően szólt. Egy küzdő, vívódó embert ismertünk meg csütörtök este. A fiatalt, akit apja azért adott kőművesnek, mert annak egy romokban levő országban hosszú időre biztos a kenyere. Aki ösztönösen a MADISZ-t választotta a Legény­egylet helyett, és ugyanígy kétte felvételét társaival együtt a kommunista pártba. Valójában csak később, otthonától távol ismerte meg, amit választott. A szovjetunióbeli tanulmányok, az itthoni korán jött feladatok gyakran nagyon nehezek voltak. Erről talán a szavaknál is beszédesebben szólt a látvány. Egy arc bilincselte le a nézőt, amely nagyon közel került a kamerához. Havasi Ferenc arca a vallomásnál is többet mondott Havasi Ferencről, az emberről. Arról az emberről, akit ezen az estén a néző csak megszerethetett és tisztelni tanulhatott, azét, az őszinteségért, amivel fiatalkori és jelen önmagát bemutatta. Azért a tiszta egyszerűségért, ahogy sorsát megfogalmazta. Meg kellett szeretni és mélységesen tisztelni ezt az embert, aki ma is minden szabad napját ott­honában tölti, sétál a tatai utcán, beszélget, névnapot ünne­pel, fia esküvőjén táncol is – abban a  környezetben, ahon­nan soha nem akart, nem is tudott és nem is fog kiszakadni. Egy józan, bölcs, humanista munkást ismerhettünk meg, akiből történetesen az ország egyik vezetője lett. A riporter utolsó kérdésére, amely személyes terveiről, vá­gyairól faggatta, olyan választ adott, amelyben visszafogott szavakkal, az ország népének kívánságát fogalmazta meg. A műsor sikerének lehetősége benne volt a személy meg­választásában: olyan emberrel beszélgetni, aki a magyar munkásosztály legjavát képviseli. „

 

2. műsor – 20.00 22.05 Ljubjanai estet tartott a Magyar Televízió.

Szerkesztő: Balla Éva, vezető –operatőr: Szegi Anna, adásrendező: Pallós Klári.  Műsorvezetők: Olga Rems és Kertész Zsuzsa.

 

 

December 24.  15.35 A nünbergi mestermunka, vígopera – krimi. A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. Dramaturg: Bubryák István, vezető – operatőr: Kléner György, rendezte: Bodnár István. Szereplők: Szilágyi Béla, Tóth Márta,  Ördögh József, Vajda Julianna. Völgyi Katalin.

 

2. műsor – 20.30 Csajkovszkij: Hattyúk tava, balett közvetítése a Moszkvai Nagy Színházból.

 

December 25. 20.05 Háry János rajzfilm. A film a Magyar Televízió Ifjúsági – és oktatási főszerkesztősége megbízásából a Pannónia Film  rajz – és animációs stúdió műtermében készült. Hangok: Szabó Gyula, Szabó Éva, Haumann Péter, Balázs Péter, Császár Angela, Gelley Kornél, Kállai Ilona. Ének:  Sólyom Nagy Sándor, Takács Klára, Mészöly Katalin. Vezényelt: Ferencsik János. Forgatókönyv: Marsall László, dramaturg:  Kőszegi Ábel, Animációs rendező: Jankovics Marcell, rendezte: Richy Zsolt.

21.10 Hajnal, alkony. Hámori Ildikó műsora. Zenés összeállítás. Szerkesztő:  Váradi Ágnes, zenei rendező: Bágya András, vezető – operatőr: Haraszti Zsolt, rendezte: Kerényi Imre.

 

December 26. 15.30 Operetthangverseny. Kálmán Imre operettjeiből. Szerkesztő: Lengyelfi Miklós, vezető – operatőr: Szalay Z. László, rendezte: Koltay Beáta.

 

December 27. 2. műsor – 20.01 Szegedi beszélgetések. A magyar falu. A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. Szerkesztő – műsorvezető: Palkovics Miklós., vezető – operatőr: Kiss Róbert, rendezte: Tóth-Szöllős  András.

 

December 29.  22.00 Mátyás király és kora. Az ausztriai Schafllasuburgban  nagyszabású kiállításon mutatták be az 550 évvel korábban szétszóródott magyar reneszánsz emlékek összegyűjtéséből előkerült tárgyakat.

Szerkesztő: Kuczka Judit, operatőr: Becsy Zoltán, rendezte : Soós Árpád.

 

December 30. 16.50 „Kimittudosokkal Kubában”. Műsorvezető: Gálvölgyi János, szerkesztő: Végh Miklós, operatőr: Becsy Zoltán, rendezte: Csányi Miklós.

 

22.15  Megindult a Peter Sellers filmjeit bemutató sorozat, az első film Roy Boulting: Puha ágyak, kemény csaták (1973) volt. 

 

2. műsor – 20.01 Shelley: A Cenci ház, a Szegedi Nemzeti Színház előadásának közvetítése, felvételről.

 

1983. december 31-én már felkonferálták, hirdették, hogy a „Focisuli”, „Kosársuli” „Röplabdasuli” mintájára az egyre nagyobb érdeklődésre tekintettel a Sportosztály elkezdte a „Hokisuli” sugárzását, a sorozat felvételein közreműködtek a csehszlovák hoki válogatott világhírű játékosai is. Az első adás 1984. január elsején volt., a műsorvezető Novotny Zoltán volt, de erről majd később, az 1984. tv-krónikájában írok.

 

Dunavölgyi Péter

 

Lezárva: 2017. januárjában

 

 

Felhasznált irodalom:

MTV archív adatbázisok

MTV TV Híradó statisztikák, adatbázisok

MTV 1957-1997, szerkesztette Schmitt Péter 1997.

Békés Sándor: A közösségi televíziók megteremtésének útján, Tudományos Akadémia, Debreceni Akadémiai Bizottsága közleményei 1985

A Magyar Televízió története (Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András) 1995.

Magyar Országos Levéltár (MOL) dokumentumai

Magyar Televízió Irattár anyagai (MTV)

Magyar Rádió sajtóarchívumának anyagai

www.tvarchivum.hu/tvtörténet – tévétörténeti honlap

Rádió és Televízió Újság 1983.

MTI híranyagok 1983.

Lévai Béla: A Magyar Rádió és Televízió története

Koreny János: Mtévénosztalgia. Egy tévénéző és hajdani műsorkészítő emlékképei

Rajnai András: Sugarakból teremtett világ 1998. MTV Rt.

Köztévé 1983, Aczél Endre szövege

Magyarország 1983

Népszabadság 1983

Népszava 1983

Hajdú-Bihari Napló 1983

Petőfi Népe 1983

Nógrád 1983

Magyar Nemzet 1983

Magyar Hírlap 1983

Zalai Hírlap 1983

Magyar Ifjúság 1983

Esti Hírlap 1983

Szolnok megyei Hírlap 1983

Tolna megyei Népújság 1983

Magyar Ifjúság 1983

Vas Népe 1983

Kelet-Magyarország 1983

Észak – Magyarország, 1983

Dél – Magyarország  1983

Csongrád megyei Hírlap 1983

Dolgozók Lapja 1983

Társadalmi Szemle 1983

Békés megyei Népújság 1983

Élet és Irodalom 1983

Filmvilág 1983

Filmkultúra 1983

RTV Szemle 1983

Szabad Föld 1983

Köznevelés 1983.

Jel-kép 1983.

Dolgozók Lapja 1983.

Népművelés 1983.