Csiszér Ferenc, Vallási és egyházi műsorok a Magyar Televízióban

Csiszér Ferenc: Vallási és egyházi műsorok a Magyar Televízióban

 

A Magyar Televízió 40 eltelt évéről készülő kiadványban erről a speciális műsorterületről nem írhatjuk le, hogy „már a kezdetektől...", hiszen az indulás szorosan összefügg a rendszerváltással.

A 90-es évek előtt elsősorban a Zenei és Kulturális Főszerkesztőség Képzőművé­szeti osztályának produkcióiban foglalkoztak, mutattak be rendszeresen egyházi műkincseket, gyűjteményeket, műemléki szempontokból egy-egy templomot Ézsiás Anikó  „Magyarország műemlékei" című sorozatában. Ugyancsak Ézsiás Anikó „Janus" című sorozata aktuális évfordulók kapcsán, rendszeresen hírt adott egyházművészeti eseményről, egyházmegyékről, szerzetesrendekről, egyházi évfordulókról, elsősorban művelődéstörténeti vagy képzőművészeti aktualitás kapcsán.

Olasz Ferenc 24 részes „Töredék" című sorozatának pedig talán a teljes megsemmisülésük előtti utolsó pillanatban sikerült rögzíteni azokat az egyházművészethez, népi vallásossághoz tartozó szakrális emlékeket, melyek az utak szélén, a templomokban, a festett famennyezeteken vagy a temetőkben voltak fellelhetők. Mindkettőjük műsorának készítésében részt vehettem.

A Zenei és Kulturális Főszerkesztőség további műsoraiban rendszeresen helyet kaptak egyházi zeneművek, kórushangversenyek. 1988-tól már karácsonyi éjféli miseközvetítés volt a Mátyás templomból, de misét láthattak a nézők Pannonhalmáról is.

 

Mint minden visszaemlékezés ez is szubjektív, csak a saját emlékeim alapján állít­hatom össze ezt az összefoglalót. így itt említem meg, hogy ebben az időszakban voltam olyan szerencsés, hogy együtt dolgozhattam a Képzőművészeti osztályon D. Fehér Zsuzsával, Zsigmondi Boriskával, Ézsiás Anikóval, B. Farkas Tamással, Faludi Bélával, Fitz Péterrel, Igaz Ilonával, Jeszenszky Ágnessel, Kernács Gabriellával, Kígyós Lászlóval, Kútvölgyi Katalinnal, Neumer Erikával, Olasz Ferenccel, Osskó Judittal, Soós Árpáddal, Spannberger Évával és Tranger Mártával.

 

1989 végén Czigány György főszerkesztő kezdeményezésére egyeztetés indult a magyarországi történelmi egyházakkal és felekezettel (katolikus, református, evangélikus, unitárius, baptista, metodista és ortodox egyházak és a zsidó felekezet). 1990. január 15-én írták alá az egyházak és a felekezet és a Magyar Televízió vezetői a megállapodást, amelynek értelmében szervezett formában egyházi műsorok készítése és sugárzása kezdődött 1990. május 5-én. A dokumentum szabályozta, illetve a mai napig meghatározza a műsoridő arányait, rendszerességét és időtartamát.

 

Már az induláskor volt Gyermekhittan, Katolikus Krónika. Biblia-magyarázat; Hetente illetve havonta jelentkeztek "Az utódok reménysége" című zsidó felekezeti műsorok, az ökomenikus "Útmutató" és az "Örömhír" című sorozatok, amelyekbe protestáns egyházak eseményeit, tanításait mutattuk be. Az első év műsorválasztékát gazdagították miseközvetítéseink, élőadásunk Rómából: II. János Pál pápa húsvéti és karácsonyi köszöntése és „Urbi et Orbi" áldása.

Külön szerkesztőség alakult a Zenei és Kulturális Főszerkesztőség keretein belül, elsősorban azokból, akiktől nem állt távol ez a feladat.

Talán az elnevezésünk változásai jelzik, hogy az azóta eltelt 7 és fél év nem a legkiegyensúlyozottabb jelzőt kapja majd intézményünk történetében.

A Vallási Szerkesztőség, majd Vallási produceri iroda elnevezés Vallási és Egyházi Műsorok Stúdiójává, később pedig Vallási Stúdióvá változott. Jelenleg a Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztősége címre hallgatunk.

Az eltelt időszak alatt többször változtak intézményünk vezetői: Nemeskürty István, Hankiss Elemér, Nahlik Gábor, Horváth Ádám, Székely Ferenc, Peták István. Az elnökök mindig támogatták a műsorokkal kapcsolatos elképzeléseinket. Így nőhetett műsoridőnk 2.600-ról 1997-re 8.000 műsorpercre, ami új egyházi és vallási műsorok indulását jelentette.

 

Az egyházakkal történő rendszeres egyeztetés ad garanciát a megállapodásban szereplő arányok megtartására, az esetleges változások bevezetésére, a mise és istentisztelet közvetítések rendjének kidolgozására és arra a harmonikus együttműködésre, mely a napi munkakapcsolatunkat jellemzik.

1992-ben Ézsiás Anikó javaslata alapján indult el a "Kánon" című sorozat, melynek alcíme (Vallás és kultúra) is jelezte az ismeretterjesztő szándékot. Ebből a sorozatból - több mint 100 adás készült eddig - fejlődött ki a vallási műsorterület, melyben különböző portrék és dokumentumfilmek, a kisegyházakat és a vallási közösségeket bemutató adások készülnek külső és belső műsorötletekre.

Terveink közül kettőt emelnék ki: egy vetélkedősorozat a Bibliáról és egy sorozat ”  Humor a Bibliában" címmel.

 

A jelenlegi műsoraink (MTV1):

 

 Periodikus műsorok:

„Engedjétek hozzám..." (katolikus gyermekhittan) Hétfő 18.00  7 perc

„Katolikus Krónika” Kedd 18.00 20 perc

„Útmutató”, Tanúságtevők” Kánon” dokumentumfilmek, Szerda 18.00 25 perc

„Az utódok reménysége” (zsidó felekezeti műsor), portrék Csütörtök 18.00 20 perc

„Jó reggelt adj Istenem” (protestáns ifjúsági műsor)   Szombat 08.00 8 perc

„Így szól az Úr!” (katolikus Biblia magyarázat) Vasárnap 08.00 6 perc

„Örömhír”  (a protestáns egyházak műsora) Vasárnap 15.35 20 perc

 

Egyedi műsorok:

Mise és istentiszteletek közvetítése (évente 20 alkalommal) Vasárnap 11.00 60 perc

(Kivétel a görög katolikus mise 70 perc,a Szent Jobb körmenet 120 perc,)

 Kapcsoljuk Rómát! A pápa húsvéti és karácsonyi üzenete 12.00  2x35 perc.

 

A felsoroltak első ránézésre is sokszínűséget mutatnak, de a lényeget a műsorok tartalmazzák: az ismeretterjesztést, a tájékoztatást, a vallásos életfelfogás és életszemlélet bemutatását, az egyházak és felekezetek tanításaiban meglévő alapvető értékrendek ismertetését - hitbéli és erkölcsi vonatkozásaival - mely nélkül nehezen képzelhető el egyetlen társadalom, közösség, család vagy az egyes ember teljessége.

 

A Médiakutató Irodánk rendszeres tájékoztatói és az AGB Hungary mérései alapján műsoraink nézőszáma 380.000 és 520.000 között mozog. A mise, vagy istentisztelet közvetítést 800.000 és 1.200.000 között nézik. A pálmát, 2 millió feletti nézőszámmal, az eddigi kétszeri pápalátogatás vitte el.

Nézőink többsége a 40 évnél idősebbek köréből kerül ki, a nők észrevehetően nagyobb arányban nézik a műsorokat, viszont a lakóhely szerinti eloszlásnál nincs igazán kimutatható különbség.

 

Több alapvető kérdés foglalkoztat bennünket: tudjuk-e pontosan minden esetben, hogy kit célzunk meg, ismerjük-e eléggé nézőink véleményét, szokásait, nézeteit, nehézségeit, örömeit és bánatait. És ismerik-e mindezt az egyházak?

 

Kikhez szólunk, kiket célzunk meg, azokat, akik vallásosnak tartják magukat a maguk módján és a többséget alkotják, vagy azokat, akik vallásosak az egyház előírása szerint.

 

Felkészültünk-e arra a robbanásszerű fejlődésre, mely az eddigi hagyományos eszközrendszerünket fogja alapvetően megváltoztatni. Természetesen a számítógépre,  a hozzátartozó ismert és ma még ismeretlen lehetőségekre és az internetre gondolok.

 

A Bibliának már több fantasztikus multimédia CD változata ismert, egy jobb keresőrendszer az Interneten csak a vallás szóra 38 000 különböző helyet kínál fel.

 

A vallási televíziózás európai gyakorlatát az alábbi táblázat tartalmazza, mely a legutóbbi, (1997. október) prágai Eurovíziós konferencia anyagának összesítése alapján készült.


A kimutatásban szereplő 21 ország közszolgálati televíziója között a sugárzott műsorórák összehasonlításában a 8. helyet foglaljuk el. Olyan adókat előzünk meg, mint a BBC, a holland NCRV, a svéd SVT, a német ZDF, vagy éppen a norvég NRK, mely adók vallási műsorokat nálunk évtizedekkel korábban kezdtek sugározni. A műsortípusok számában (8) viszont a lengyelekkel együtt vezetjük a mezőnyt.

A végére maradt ugyan, de nagyon fontosnak tartom belső munkatársaink felsoro­lását, akik nélkül valóban nem jöhetett volna létre az a sokszínűség, mely szándékaink szerint jellemzik műsorainkat: Ágoston Gábor, Bánhegyi István, Bártfai György, Bessenyei Erzsébet, Bilicsi Erzsébet, Demendy Miklós, Ducsay Gábor, Enyedi Lajos, Ézsiás Anikó, Janovics Sándor, Jakab Jenő, Jeszenszky Ágnes, Kármán György, Kátai Balázs, Kiss Tibor, Koltay Beáta, Kútvölgyi Katalin, Lengyel Ágnes, Marlen Urutján, Nemes Miklós, Németh Piros, Podhraczky István, Rózsa Sándor, Simon Gábor, Soós Árpád, Szentistványi Rita, Szilágyi Virgil, Szirmai Béla, Tarjányi Ingrid, Téglásy Ferenc, Török Ilona, Tranger Márta és Váraljai Éva.

 

Budapest, 1997

 

Csiszér Ferenc szerkesztőségvezető     

Lábjegyzet:

Csiszér Ferenc, főgyártásvezető, szerkesztőségvezető, Budapest, 1943. június 4.   Tanulmányai:  József Attila Gimnázium (1957-1961),  Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar, Miskolc (1963) Agrártudományi Egyetem Mg. Gépészmérnöki Kar, Gödöllő (1964-1967) . Gyártásvezetői Tanfolyam Magyar Televízió (1977) .Kompetenciafejlesztés-vezetőképzés Közép-Európai Egyetem üzleti Kar (2005) Munkahelyei:  Egyetemi Számítóközpont – (1968–1973) ,MAHART Tengerhajózás – (1973–1974), Magyar Televízió – (1975-2008) A Magyar Televízió D. Fehér Zsuzsa által vezetett Képzőművészeti Szerkesztőségéhez került felvételvezetőnek. Az első szakmai tapasztalatokat Faludi Béla gyártásvezető mellett a havonta jelentkező Művészeti Magazinban szerezte. 1977-ben nevezték ki gyártásvezetőnek. Első önálló munkája a Csarodai Református Templomot mutatta be, majd részese volt festőkről, szobrászokról készített portréfilmeknek. Gyártásvezetője volt a Nemzeti művészet, a TV Galériája, a Lakáskultúra, a Hasznos mulatságok, vagy a Magyarország műemlékeit, múzeumait, templomait bemutató sorozatoknak, a különböző íróportréknak és filmfesztivál-beszámolóknak. Irányította a Képzőművészeti Szerkesztőség egyik legnagyobb vállalkozásának készítését, a Töredék című 24-részes sorozatot, mely talán az utolsó pillanatban igyekezett ismertetni azokat a fából, kőből készített, faragott vagy festett szakrális emlékeket, melyek az utak mentén, temetőkben, templomokban még fellehetők, bemutathatók voltak. A rendszerváltozás (1990) óta irányítja az akkor megalakuló Vallási Szerkesztőséget, melynek - a kiírt pályázatokat háromszor megnyerve - azóta is a vezetője. Az indulás évében 2400 műsorpercet készítő szerkesztőség az azóta eltelt időszak alatt, az évente több mint 8.000 műsorpercével, az MTV egyik karakteres műhelyévé vált. A hetente jelentkező 16 adáson belül A sokszínű vallás című műsor mutatja be rendszeresen azokat az egyházakat ill. aktuális híreiket, melyek az eredeti megállapodásban nem szerepeltek. Az irányítása alatt készült műsorok száma meghaladja a 10 ezret.
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Kuratóriumának tagja 1996-tól.

Díjak, kitüntetések:  

Nívódíjak (1976, 1976, 1978, 1984, 1993, 2000)
Kiváló Munkáért (1982)
Arany Antenna Díj, Magyar Televízió (1985)
Külön Díj, Magyar Film- és Tévé Művészek Szövetsége (1990)
A Magyar Televízióért Díj (2004)
Elnöki Dicséret (2006)
Elismerő Oklevél, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (2006)
Tolerancia Díj, a Zsidó Hitközségek és Közösségek Állandó Fóruma (2006)

Az eredeti írás az MRT-MTV-MTV Rt. 1957-1997 című könyvben jelent meg, (szerkesztő: Schmidt Péter). Csiszér Ferenc hozzájárult (2017-ben), hogy ezen a honlapon is olvasható legyen az írás.