Csiszér Ferenc: Vallási és egyházi
műsorok a Magyar Televízióban
A Magyar Televízió 40 eltelt
évéről készülő kiadványban erről a speciális műsorterületről nem írhatjuk le,
hogy „már a kezdetektől...", hiszen az indulás szorosan összefügg a
rendszerváltással.
A 90-es évek előtt elsősorban a
Zenei és Kulturális Főszerkesztőség Képzőművészeti osztályának produkcióiban
foglalkoztak, mutattak be rendszeresen egyházi műkincseket, gyűjteményeket,
műemléki szempontokból egy-egy templomot Ézsiás Anikó „Magyarország műemlékei" című sorozatában.
Ugyancsak Ézsiás Anikó „Janus" című sorozata aktuális évfordulók kapcsán,
rendszeresen hírt adott egyházművészeti eseményről, egyházmegyékről,
szerzetesrendekről, egyházi évfordulókról, elsősorban művelődéstörténeti vagy
képzőművészeti aktualitás kapcsán.
Olasz Ferenc 24 részes
„Töredék" című sorozatának pedig talán a teljes megsemmisülésük előtti
utolsó pillanatban sikerült rögzíteni azokat az egyházművészethez, népi
vallásossághoz tartozó szakrális emlékeket, melyek az utak szélén, a
templomokban, a festett famennyezeteken vagy a temetőkben voltak fellelhetők.
Mindkettőjük műsorának készítésében részt vehettem.
A Zenei és Kulturális
Főszerkesztőség további műsoraiban rendszeresen helyet kaptak egyházi
zeneművek, kórushangversenyek. 1988-tól már karácsonyi éjféli miseközvetítés
volt a Mátyás templomból, de misét láthattak a nézők Pannonhalmáról is.
Mint minden visszaemlékezés ez is
szubjektív, csak a saját emlékeim alapján állíthatom össze ezt az
összefoglalót. így itt említem meg, hogy ebben az időszakban voltam olyan
szerencsés, hogy együtt dolgozhattam a Képzőművészeti osztályon D. Fehér
Zsuzsával, Zsigmondi Boriskával, Ézsiás Anikóval, B. Farkas Tamással, Faludi
Bélával, Fitz Péterrel, Igaz Ilonával, Jeszenszky Ágnessel, Kernács
Gabriellával, Kígyós Lászlóval, Kútvölgyi Katalinnal, Neumer Erikával, Olasz
Ferenccel, Osskó Judittal, Soós Árpáddal, Spannberger Évával és Tranger
Mártával.
1989 végén Czigány György
főszerkesztő kezdeményezésére egyeztetés indult a magyarországi történelmi
egyházakkal és felekezettel (katolikus, református, evangélikus, unitárius,
baptista, metodista és ortodox egyházak és a zsidó felekezet). 1990. január
15-én írták alá az egyházak és a felekezet és a Magyar Televízió vezetői a
megállapodást, amelynek értelmében szervezett formában egyházi műsorok készítése
és sugárzása kezdődött 1990. május 5-én. A dokumentum szabályozta, illetve a
mai napig meghatározza a műsoridő arányait, rendszerességét és időtartamát.
Már az induláskor volt
Gyermekhittan, Katolikus Krónika. Biblia-magyarázat; Hetente illetve havonta
jelentkeztek "Az utódok reménysége" című zsidó felekezeti műsorok, az
ökomenikus "Útmutató" és az "Örömhír" című sorozatok,
amelyekbe protestáns egyházak eseményeit, tanításait mutattuk be. Az első év
műsorválasztékát gazdagították miseközvetítéseink, élőadásunk Rómából: II.
János Pál pápa húsvéti és karácsonyi köszöntése és „Urbi et Orbi" áldása.
Külön szerkesztőség alakult a Zenei és Kulturális Főszerkesztőség keretein belül, elsősorban azokból, akiktől nem állt távol ez a feladat.
Talán az elnevezésünk változásai
jelzik, hogy az azóta eltelt 7 és fél év nem a legkiegyensúlyozottabb jelzőt
kapja majd intézményünk történetében.
A Vallási Szerkesztőség, majd Vallási produceri iroda elnevezés Vallási és Egyházi Műsorok Stúdiójává, később pedig Vallási Stúdióvá változott. Jelenleg a Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztősége címre hallgatunk.
Az eltelt időszak alatt többször
változtak intézményünk vezetői: Nemeskürty István, Hankiss Elemér, Nahlik
Gábor, Horváth Ádám, Székely Ferenc, Peták István. Az elnökök mindig támogatták
a műsorokkal kapcsolatos elképzeléseinket. Így nőhetett műsoridőnk 2.600-ról 1997-re
8.000 műsorpercre, ami új egyházi és vallási műsorok indulását jelentette.
Az egyházakkal történő rendszeres
egyeztetés ad garanciát a megállapodásban szereplő arányok megtartására, az
esetleges változások bevezetésére, a mise és istentisztelet közvetítések
rendjének kidolgozására és arra a harmonikus együttműködésre, mely a napi
munkakapcsolatunkat jellemzik.
1992-ben Ézsiás Anikó javaslata
alapján indult el a "Kánon" című sorozat, melynek alcíme (Vallás és
kultúra) is jelezte az ismeretterjesztő szándékot. Ebből a sorozatból - több
mint 100 adás készült eddig - fejlődött ki a vallási műsorterület, melyben
különböző portrék és dokumentumfilmek, a kisegyházakat és a vallási
közösségeket bemutató adások készülnek külső és belső műsorötletekre.
Terveink közül kettőt emelnék ki:
egy vetélkedősorozat a Bibliáról és egy sorozat ” Humor a Bibliában" címmel.
A jelenlegi műsoraink (MTV1):
Periodikus műsorok:
„Engedjétek hozzám..."
(katolikus gyermekhittan) Hétfő 18.00 7
perc
„Katolikus Krónika” Kedd 18.00 20
perc
„Útmutató”, Tanúságtevők” Kánon”
dokumentumfilmek, Szerda 18.00 25 perc
„Az utódok reménysége” (zsidó
felekezeti műsor), portrék Csütörtök 18.00 20 perc
„Jó reggelt adj Istenem”
(protestáns ifjúsági műsor) Szombat
08.00 8 perc
„Így szól az Úr!” (katolikus
Biblia magyarázat) Vasárnap 08.00 6 perc
„Örömhír” (a protestáns egyházak műsora) Vasárnap 15.35
20 perc
Egyedi műsorok:
Mise és istentiszteletek
közvetítése (évente 20 alkalommal) Vasárnap 11.00 60 perc
(Kivétel a görög katolikus mise 70
perc,a Szent Jobb körmenet 120 perc,)
Kapcsoljuk Rómát! A pápa húsvéti és karácsonyi
üzenete 12.00 2x35 perc.
A felsoroltak első ránézésre is sokszínűséget
mutatnak, de a lényeget a műsorok tartalmazzák: az ismeretterjesztést, a
tájékoztatást, a vallásos életfelfogás és életszemlélet bemutatását, az
egyházak és felekezetek tanításaiban meglévő alapvető értékrendek ismertetését
- hitbéli és erkölcsi vonatkozásaival - mely nélkül nehezen képzelhető el
egyetlen társadalom, közösség, család vagy az egyes ember teljessége.
A Médiakutató Irodánk rendszeres
tájékoztatói és az AGB Hungary mérései alapján műsoraink nézőszáma 380.000 és
520.000 között mozog. A mise, vagy istentisztelet közvetítést 800.000 és
1.200.000 között nézik. A pálmát, 2 millió feletti nézőszámmal, az eddigi
kétszeri pápalátogatás vitte el.
Nézőink többsége a 40 évnél
idősebbek köréből kerül ki, a nők észrevehetően nagyobb arányban nézik a
műsorokat, viszont a lakóhely szerinti eloszlásnál nincs igazán kimutatható
különbség.
Több alapvető kérdés foglalkoztat
bennünket: tudjuk-e pontosan minden esetben, hogy kit célzunk meg, ismerjük-e
eléggé nézőink véleményét, szokásait, nézeteit, nehézségeit, örömeit és bánatait.
És ismerik-e mindezt az egyházak?
Kikhez szólunk, kiket célzunk meg,
azokat, akik vallásosnak tartják magukat a maguk módján és a többséget
alkotják, vagy azokat, akik vallásosak az egyház előírása szerint.
Felkészültünk-e arra a
robbanásszerű fejlődésre, mely az eddigi hagyományos eszközrendszerünket fogja
alapvetően megváltoztatni. Természetesen a számítógépre, a hozzátartozó ismert és ma még ismeretlen
lehetőségekre és az internetre gondolok.
A Bibliának már több fantasztikus
multimédia CD változata ismert, egy jobb keresőrendszer az Interneten csak a
vallás szóra 38 000 különböző helyet kínál fel.
A vallási televíziózás európai
gyakorlatát az alábbi táblázat tartalmazza, mely a legutóbbi, (1997. október)
prágai Eurovíziós konferencia anyagának összesítése alapján készült.
A kimutatásban szereplő 21 ország
közszolgálati televíziója között a sugárzott műsorórák összehasonlításában a 8.
helyet foglaljuk el. Olyan adókat előzünk meg, mint a BBC, a holland NCRV, a
svéd SVT, a német ZDF, vagy éppen a norvég NRK, mely adók vallási műsorokat
nálunk évtizedekkel korábban kezdtek sugározni. A műsortípusok számában (8)
viszont a lengyelekkel együtt vezetjük a mezőnyt.
A végére maradt ugyan, de nagyon fontosnak tartom belső munkatársaink felsorolását, akik nélkül valóban nem jöhetett volna létre az a sokszínűség, mely szándékaink szerint jellemzik műsorainkat: Ágoston Gábor, Bánhegyi István, Bártfai György, Bessenyei Erzsébet, Bilicsi Erzsébet, Demendy Miklós, Ducsay Gábor, Enyedi Lajos, Ézsiás Anikó, Janovics Sándor, Jakab Jenő, Jeszenszky Ágnes, Kármán György, Kátai Balázs, Kiss Tibor, Koltay Beáta, Kútvölgyi Katalin, Lengyel Ágnes, Marlen Urutján, Nemes Miklós, Németh Piros, Podhraczky István, Rózsa Sándor, Simon Gábor, Soós Árpád, Szentistványi Rita, Szilágyi Virgil, Szirmai Béla, Tarjányi Ingrid, Téglásy Ferenc, Török Ilona, Tranger Márta és Váraljai Éva.
Budapest, 1997
Csiszér Ferenc szerkesztőségvezető
Díjak, kitüntetések:
Nívódíjak (1976, 1976, 1978, 1984, 1993, 2000)
Kiváló Munkáért (1982)
Arany Antenna Díj, Magyar Televízió (1985)
Külön Díj, Magyar Film- és Tévé Művészek Szövetsége (1990)
A Magyar Televízióért Díj (2004)
Elnöki Dicséret (2006)
Elismerő Oklevél, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (2006)
Tolerancia Díj, a Zsidó Hitközségek és Közösségek Állandó Fóruma (2006)
Az eredeti írás az MRT-MTV-MTV Rt.
1957-1997 című könyvben jelent meg, (szerkesztő: Schmidt Péter). Csiszér Ferenc
hozzájárult (2017-ben), hogy ezen a honlapon is olvasható legyen az írás.